Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-01 / 123. (1161.) szám

1926 junius 1, kedd. A romániai választások eredménye és tanulságai A kisebbségekkel ss£ve3k@zetf kormány fölényes győzelme — A magyar szavazók 90 százaléka a kormányra adta szavazatát A P. M. H. bukaresti munkatársától Botson. 750 Bukarest, május 31. ^ (A P. M. H. bukaresti tudósitójától.) A romániai képviselőválasztások lezajlottak és az eredmény — megközelítő pontossággal — már megállapítható. Eszerint összesen 2,414.990 szavazatot adtak le az egész országban és ebből 1,312.799 szavazat jutott a kisebbségekkel szövetkezett kormányra. Az erdélyi megyék közül abszolút több­séget a következőkben ért el az Avarescu- párt: Brassóban, Nagyküküllőben, Szatmá- ron, Besztercén, Maros-Tordában, Kézdiben, Háromszékben, Kisküküllőben, mig relatív többséget Temesben és Aradon. Jellemző, hogy a színtiszta magyar megyékben, igy Kéz- Wben, 19.957 szavazat esett a kormányra és 1292 szavazat az összes többi pár­tokra; Háromszékben 21.421 szavazó közül 19.698 szavazott a kormányra. De Erdély minden megyéjében pontosan meg­állapíthatóan az összes magyar szavazat, va­lamint a szászoké és sváboké a kormánynak jutott A kormánnyal szemben az egyesült nemzeti és parasztpárt 742.815, a liberális párt 165.117, a keresztény liga 109.933, a szo­cialistapárt 37.429, a munkás- és parasztblokk 85.519 szavazatot kapott. A! mandátumok elosztását a semmitő- szék egyik elnökének vezetése alatt álló köz­ponti választási bizottság végzi a kerületek­ből hozzá érkező hivatalos jelentések alap­ján. A1 bizottság körülbelül 8 nap alatt fejezi be a munkát és közli a hivatalos lapban a megválasztott képviselők névsorát A! most leza jlott képviselőválasztások alkalmával az első ízben haladt együtt az erdélyi Magyar Párt a kormánnyal. Amikor az Avarescu-kormány uralomra ke­rült, az Országos Magyar Párt újra feleveni- tette az annakidején Goga Oktáviánnal és Avarescu generálissal a csúcsai Ady-kastély- ban megkötött paktumot, amelyet a községi választások alkalmával, a Bratianu-kormány idején, a liberálisokkal kötött paktum idejé­ben felfüggesztett volt. A néppárt, amelynek miniszterei közül Goga (belügyi, Bucsan (kisebbség), Groza dr. (közmunkaügy), Lu- pas (közegészségagy), Lepedatu (pénzügy), Goldis (kultusz! erdélyiek, uralomra jutása­kor kijelentette, hogy az annak idején meg­kötött csúcsai paktumot érvényben levőnek is­meri el, mivel az abban foglalt kötelezettsé­gek kizárólag a kisebbségeknek a békeszerző­désekből folyó jogainak elismeréséből ered­nek, ezek elismerése pedig nem függ válasz­tási paktumtól, hanem azok teljesítése, tiszte­letben tartása a kormánynak morális köte­lessége. Ezzel a lojális kijelentéssel meg­nyílt az ut a megegyezés felújításához, amely a magyar kisebbség osztatlan helyeslésé- sével találkozott. A magyar kisebbség tudta és érezte, hogy Goga, Groza és minisztertársaik, akik erdélyi emberek létükre jól ismerik a ma­gyarságot, psychologiáját, mentalitását, tisz­tában lesznek azzal, hogy ha a kétoldalú szer­ződést a maguk részéről betartják, úgy a ma­gyarság is becsülettel állja a kötelezettsé­geket. Már az első időben megmutatta az Ava­rescu-kormány, hogy a csúcsai paktumot ko­molyan be akarja tartani. iVisszaadták a felekezeti iskolák elvett nyilvánossági jogát, amivel egy csapásra orvosolták a magyar ki­sebbség fájó sebét. Noha tudta a kormány, hogy ezzel az intézkedéssel az ellenzék alapta­lan vádaskodását zúdítja magára, előbbre valónak találta a vállalt kötelezettségek telje­sítését, az adott sző beváltását. De ezenkívül megfelelő képviseletet is biztosított a kormány a magyarságnak. Mig a békekötés utáni első és második parlament­ben a magyarságnak nem volt képviselője, a harmadikban — a Bratianu-kormány parla­mentjében — pedig mindössze 3, addig Ava- rescuék 13 magyar jelöltet állítottak listájuk­ra. Ezzel a magyarság a jövő parlamentben — amelyet junius 25-ig kell a törvény értelmé­ben összehívni — olyan képviselethez jutott, amely meg fogja tudni védeni a magyar ki­sebbség jogait és érvényt fog szerezni jogos kívánságainak. Nemcsak a kormány tartotta be eddig vállait kötelezettségeit, hanem a magyarság is. Erdélyben az Avarescu-pártnak aránylag kevés számú hive volt, úgy hogy itt főleg a kisebbségekre támaszkodott. Erdély román­sága ugyanis majdnem teljes számmal a nemzeti párt mellé állott. Hegy mennyire he­lyes az a megállapítás, hogy Erdélyben a kisebbségek segítették győ­zelemre a kormányt az kitűnik a választási eredmények részle­tes vizsgálatából, amelyekből megállapítha­tó, hogy ahol a magyarság volt többségben, ott a kormány óriási sikert ért el, de kitűnik az is, hogy a magyarság minden­ütt egységesen szavazott, hűen a párthatáro­zathoz. A romániai választások mindenek előtt megmutatták a magyarság politikai erejét. Bizonyságul szolgáltak annak igazolására, hogy a magyarság az ország politikai életé­ben igenis jelentős tényező, amellyel a min­denkori kormányoknak számolniok kell. De megmutatta a magyar kisebbségnek, mint küzdőtárs­nak az értékét is. Megmutatta, hegy a magyarság minden vál­lalt kötelezettségnek eleget tesz. Végül pedig bizonyságot tett a magyarság egysége mellett. Az Országos Magyar Párt köré tömörült ma­gyarság mint egy ember, egy szivvel-iélekkel állotta a pártvezetőség határozatát; egység­bontó nem akadt. De ezeken kívül a választások tanulságul is szolgálhatnak a magyar kisebbségek részé­re. Igazolják, hogy a magyarság csakis egységesen érhet el politikai sikert; a kisebbségi pártoknak nem szabad osztály­politikát követniök, nem szabad felekezeti szempontok szerint tagoződniok: a magyar párt az összmagyarságnak mint olyannak, mint nemzeti kisebbségnek a pártja, amely nemzeti célokért, kulturális célokért küzd el­sősorban. Az Országos Magyar Párt tagjai sorában minden társadalmi réteg képviselőjét megtaláljuk; nagybirtokost és földmivest, gyárost és munkást, kereskedőt, iparost, szellemi munkást. A pártnak minden tagja első sorban mint magyar nemzetiségű állampolgár az. Ilyen módon és ilyen alapon lehetséges csak a kisebbségi érdekek kollektív védelme. Kitűnt a választásoknál a propaganda szükségessége is; az Országos Magyar Párt a választások A Rockefeller & Andrews cég eddigi vevőköre bizony kicsiny volt, mindenképpen ki kellett szélesbiteni, a fogyasztás számára uj területeket kellett szerezni s versenyre kellett kelni nemcsak az amerikai, hanem más kontinensbeli termelőkkel is. Ezeknek a céloknak elérésére a Rocke­feller & Andrews cég természtesen igen gyenge volt. Hogyan kell hát segíteni a dol­gon? A későbbi ipari mágnás agyában most lassanként kristályosodni kezdtek azok a ter­vek, amelyeket később nem is sejtett tökéle­tességben valósított meg. Most először merült fel benne a tröszt gondolata, ami akkor teljesen újszerű és merész gondo­lat volt. Az egymás mellett dolgozó, de na­gyon is szétforgácsolt erőknek egy célra való egyesítése Rockefeller világraszóló és világot átalakító eszméje volt. Tőke és,fej — ez volt az a parolé, amellyel Rockefeller grandiózus müvét meg­kezdte. Uj, bőséges pénzforrásokat kellett szerezni és éppen olyan fontos volt felkutatni a legalkalmasabb embereket, azokat egy ka­lap alá fogni, összeolvasztani. Ennek a két feladatnak megoldása igen nagy nehézségekbe ütközött. Hisz abban az időben tőkét csak nagyon nehezen s a leg­súlyosabb feltételek mellett lehetett felhaj­tani, arra már többször rámutattunk- Csak igy tudjuk méltányolni azt a hatalmas mun­kát, amelyet Rockefeller végzett, amely olyan tőkéket mozgatott meg, hogy azoknak nagysá­gától a legnagyobb bankok is visszariadtak után okvetlenül még nagyobb súlyt fog he- J lyezni a párt megszervezésére és a tagozatok, megerősítésére, a szorosabb összmunkára. Fi­gyelemmel lesz arra is, hegy minél több tagja vétessék fel a választók listájára. A román választások sikere igen sok irányban ad ösztönzést a magyar kisebbség­nek- amely megfelelő — úgy qualitative, mint qantitative megfelelő — parlamenti képviseletek utján talán ezúttal, ha a kormány a megkezdett utón — a jog és megértés utján — fog haladni a jövőben, elfogja érni intema- cionális szerződésekben lefektetett jogai el­ismerését de facte is. volna. Azonban az önálló vállalatoknak egyesí­tése sem volt nagyon könnyű feladat. Abban az időben ugyanis még semmit sem tudtak a szindikátusokról, senki nem ismerte azok előnyeit, lehetőségeit — mindenkit meg kel­lett nyerni az eszmének s ez nem mindenkor sikerült. Rockefeller azonban más utat is válasz­tott. Közepes és nagyobb üzemeket, amelyek többnyire nem rentábilisan dolgoztak, sorban megvásárolt s ilyen módon egyesítette őket. Aránylag igen rövid idő alatt összehozta igy a petroleumcégek egy csoportját, amely a piacon azonnal mint egységes, zárt hata­lom jelent meg s módjában állott, hogy az el­lenszegülő autszájderekre szelíd vagy kevés­bé szelíd nyomást gyakoroljon s őket letörje. Az ilyen manőverek ma egészen maguk­tól értetődnek. A hatvanas években azonban a gazdasági életben olyan felfordulást, olyan átalakulást jelentettek, hogy mindenki, áld a tröszt nyomása alá került, vadul, hangosan lármázni kezdett. Csak úgy hullottak a pro­testánsok, támadások, panaszok, nagy vihar tört ki, amellyel szemben azonban Rockefeller hajthatatlan maradt. Világosan látta maga előtt célját, tudta, mit akar. Érzelmi momentumokat nem enge­dett érvényesülni akkor, midőn üzleti elő­nyökről volt sző. Ehhez a szokásához későbben is hü ma­radt s igy nem csoda, hogy Rockefeller nevét emlegették az államokban a legnagyobb gyű­lölettel, bár a legnagyobb csodálattal és irigy­séggel is. Megnyitják a philadelphiai világkiállítást New-York, május 31. A philadelphiai világkiállítást ma nyitjá meg egy szükebb vizsgálóbizottság előtt. A tulaj denképeni megnyitás julius 4-én, a nemzeti ünnepen, történik meg. Akkor Coolidge elnök is Phila­delphiába jön, mig ma Kellogg és Hover je­lennek meg a szükebbkörü megnyitáson. Bizo­nyos, hogy a kiállítás nem érdemli meg a vi­lágkiállítás nevét, mert számos állam nincs rajta képviselve. Németországot csak egy ba­jor sörcsarnok képviseli, ami azonban az ame­rikai prohibicióra való tekintettel nem mond­ható szerencsés és időszerű ötletnek. Borah szenátor pályázik az Egyes. Államok elnökségére New-York, május 31. Borah szenátor eg^ baltimorei preszbitériumi gyűlésen óriási tűnést keltő beszédet mondott. A prohibiciő mellett tört lándzsát, kjelentette, hogy ő is lel­kes hive az antialkcholizmusnak. Élesen meg­támadta a New-York államban tervezett nép­szavazást, amely szerinte anarchiával és az ál­lamszövetség elárulásával egyenlő. Az egyes államoknak nincs joguk külön-külön állást foglalni a kérdésben s nincs joguk, hogy az alkotmány egy rendelkezését úgy értelmez­zék, ahogy éppen akarják. > Ezzel a beszéddel Borah a nagyjelentő­ségű prohibiciós harcban a prohibiiiona- listák élére állt. A sajtó úgy állítja be a dolgot, hogy a leg­közelebbi elnökválasztásnál Borah mint ki­mondott szárazpárti a republikánusok jelölé­sére pályázik. Az utóbbi napokban különben újabb szenzációja volt az amerikai szárazoknak. Egy német cirkálón, amely pillanatnyilag amerikai vizeken tartózkodik, pénzért sört szolgáltattak ki amerikai állampolgároknak is.: A partról nagy tömegek keresték föl a hajót, hogy átadják magukat a tiltott alkoholélve­zetnek. Amikor a dolog kitudódott, a lapok élesen fordultak a néne; cirkáló legénysége és egész Németország eben, sőt egyes körök véleménye szerin* lehetséges, hogy az eset­nek diplomácia! folytatása is lesz. — A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának hivatalos helyisége Prága, III., Vsehrdová 3, III. em. alatt van. Minden levelezés Pernyei László ügyvezető titkár nevére cimzendö. Hivatalos órák naponta 3-tól 6-ig. A világ leggazdagabb embere Rockefeller pályafutása a tanonckortól a petróleumkirályságig Történeti feljegyzések a modern Amerika kialakulásának korából XII. Rockefeller megteremti a modern trösztöt 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom