Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-05 / 126. (1164.) szám
1926 junius 5, szombat. 6 Rácok régi városa Szentendre, a soktornyu város — Víziéiet a Dunán — A P. M. H. munkatársától — — Az uj tornai lelkész búcsúja a vil- keiektől. Simkó Gusztáv vilkei káplánt a napokban nevezték ki tornai plébánossá. A nagyinüveltségü és apostoli lelkületű lelkész hívei körében páratlan népszerűségnek és közszeretetnek örvend. Távozása valósággal gyászba borította a paróchiához tartozó négy- falu népét s a bucsuzásnál a rajongó szeretet minden jelével elhalmozták. Az urnapi szentmisén a vilkei templomban többezer hivő szorongott s amikor a búcsúzó lelkipásztor a meghatottságtól remegő hangon utoljára szólott híveihez, mintegy varázsütésre mindenki zsebkendőjét emelte könnyező szemeihez. Feledhetetlenül kedves és megható látvány volt a szeretetnek ez a spontán, őszinte megnyilatkozása. A tornai katolikusok nagy örömmel üdvözölhetik uj plébánosukat, mert akitől így búcsúznak el a hívek a mai világban, az csakis a legjobb pap lehet. — A szlovák íeketeingesek szervezkedése. Lévai tudósítónk jelenti: A garamszentbenedeki szervezkedés után újabban Ara- nyosraaróton, az Orolbáz felavatásán mintegy 4000 rodobrance tette le az esküt, hogy életét és vérét áldozza a szlovák nemzetért. — Az Ungár-Bankház, Kassa-Kosice (Malom-u. 20.), közlése szerint a XIV. osztály-sorsjáték V. osztályának mai húzásán a 17. és 97. alapszámokat sorsolták ki. — A XIV. osztálysorsjáték mai húzásán 80.000 koronát nyert a 14897 számú sorsjegy. 20.000 koronát nyertek: 157217 103817. 1Ö.0Ó0 koronát nyertek: 129417 143917. 5000 koronát nyertek: 213917 163517 204417 18297 135797 91197 223197. 2000 koronát nyertek: 236617 239817 296617 142517 209317 165717 140517 102117 169517 76017 111517 172917 44817 170817 193417 172617 225517 66117 119617 174897 52297. I A húzások az 5. osztályban junius 22-ig- tartanak. Pót és uj sorsjegyek mág kaphatók 5350 j| „FORTUNA"! banküzlet BrattsSava, Duna-u. 7.1 — Tizenkét évre ítélték el a nagymihályi leány gyilkost. Tavaly junius 24-én a nagymihályi régi temető mellett megtalálták Varga Mária 24 éves cselédleány sebekkel borított holttestét. A gyanú azonnal Hospodár György 67 éves gazdálkodóra irányult, akiről tudták, hogy viszonya volt a leánnyal, s akinek tőle törvénytelen gyermeke is született. Ilospodárt letartóztatták, de az másra akarta a gyilkosságot rátolni s e célból hamis tanuzásra is akarta rábírni egyik fogoly- társát. A kassai esküdtbiróság Hospodárt emberölés bűntettéért öt évi fegyházra ítélte. A briinni legfelsőbb biróság Hospodár büntetését tizenkét évi fegyházra emelte fel. — Beleőrült a sorsjátékba. Ungvári tudósítónk jelenti: Évek óta játszott sorsjegyen Grabulyák Péter poroskői molnár. A napokban meglátta az újságokban, hogy kihúzták egyik sorsjegyét. Ismerősei tanácsára az első vonattál felutazott Prágába, ahol megtudta, hogy kihúzták a kérdéses számot valóban, csakhogy nem az ő államépitészeti sorsjegyéről, de az osztálysorsjáték hasonló számú sorsjegyéről van szó. Az öreg hatvanon felüli ember megtörtén érkezett haza, búskomorságba esett, szombaton már az elmezavar tünetei mutatkoztak rajta. Tegnap pedig már mint közveszélyes őrültet szállították be a közkórbáz elmeosztályára. — Nyitra város közgyűlése. Nyitrai tudósítónk jelenti: A városi képviselőtestület tegnap tartotta rendes havi közgyűlését Cobori városbiró elnöklete mellett. A pénzügyi bizottság javaslata alapján a képviselőtestület 120 százalékkal felemelte a kártya-, billiárd- stb játékok utáni köz- zégi adót. A gazdasági iskolának kétszázezer korona szubvenciót szavaztak meg. A közeljövőben megnyíló városi szegényház fentartási költségeit a külön városi husadóból, valamint a város által e célra előirányzott évi 140.000 koronából fogják fedezni. A szegényház megnyitásával egyidejűleg a koldulást a város területén be fogják tiltani. Elhatározták egy mentőállomás létesítését, valamint egy utcaöntöző autó vásárlását. A pozsonyi nemzeti színház részére megszavaztak 10.000 korona szubvenciót azon föltétel mellett, hogy Nyitrán vendégszerepelni fog és operákat is be fog mutatni. Hosszas vita után elhatározta a közgyűlés, bőgj' a múltkor megszavazott 10.000 koronát is kifizeti, dacára annak, hogy a nemzeti színház nem tartotta be a város kikötéseit. Szentendre, május 31. Két pár hosszú evezőnk fáradhatatlanul fekszik neki a víznek. Erős iramban vághatja ketté a csónak a zöldeskék vizet: enyhén cirógató déli szél is segít. Olykor-olykor hatalmas, ringató hullámok dobálják a Dunán úszó csónakokat s némelyik öblös canoe-nak ugyancsak ügyesnek kell lenni, hogy bele ne billenjen valami örvény közepébe. Pest alatt gőzbárkák, uszályok, propellerek, motorosok. A kikötőkben pihenő nagy, fehér hajók vagy gyógyulásra váró fekete monstrumok. Evezősházak a partok szélén, csónakgarázsok. Friss, pattogó élet hullámzik a partok körül. Szép májusi verő- fényre, mint lámpára a lepkék, úgy bújnak elő a különféle evező és motoros alkalmatosságok, kirándulók, tréningezők, daloló párok zaja veri fel az óbudai, újpesti zöldelő szigetek csöndjét. Számtalan csónak, piros, sárga, fehér lakkozásu jármű nyüzsög a Dunán, versenyre kapva, hajcihős, széles nagy kedvvel. A parti homok strandszerü puhaságában már sütkéreznek a merészek s a római fürdő partjain érdekes megoldást találtaik ki a nyaralók. Kibérlik a parti területet s a deszkaházak sorát építik fel rajta, ahol egész nyáron kint laknak majd. Itt vár a feleség irodából megtérő urára, itt bonyolódnak le majd enyhe nyári flörtök, itt élnek- lóguak naphosszat nyaraló házasulandó ifjak, egész nyaruk a partmenti faházakbn s a görüléses csónakokban telvén el. Mindenesetre: a nyaralásnak érdekes, olcsó és nagyszerű módja. A szentendrei sziget sarkánál már' kezdődik aztán a csónakkikötésnek ama hosszú ideig és területig tartó módja, ami tarkává, színessé és főleg zajossá teszi a partokat a pesti hidaktól Visegrádig, májustól ‘ kora őszig. Mert a partok loccsanó széléhez kivonszolt csónakok, a színes fürdőzők, a partra húzott sátrak, alkalmi jazz-bandek, miki- fonok, termoszpalackok, úszó konzervdobozok, küzködő vitorlalepedők, melyek legtöbbje a lepedő szó eredeti értelmét hurcolja magával; esetleg színes ágytakaró átlényegült formájában is, eldobált virágcsokrok, pöfékelő motorosok olyan sajátosan intim, kedves, egy kicsit smokkos, egy kicsit nyárspolgári izü, mégis tipikusan pesties ízt kölcsönöznek a dunai partok zöldelő sávjának, arai vonzóvá, ingerlővé teszi a vizi életet. Ámde lassan, tenyerek feltörése, lábikrák feszülése árán feltűnik már a soktornyu, dimbes-dombos, zegzugos utcáju Szentendre város, szemben a hasonló nevű szigettel, ahol szintén megtelepedett már néhány társaság, hölgyek, urak vegyest és kísérik a mikifon szunyogerejü hangját: „Hopp, Sári, hoppsza Sári . . .“ — hangzik át a vizen. Szentendre a mai Magyarország szerbjeinek főhelye. A mai Magyarországnak 70,000 szerbnvelvii lakosa van s ezek hitéletét, sorsát innen irányítják. 1690-ben kétezer szerb telepedett át a török hódoltság területéről Szentendrére, ahol szabad mozgásban lett részük. Lassan fogyadozott a számuk, máig is lakik azonban 300 leszármazott család Szentendrén, akiknek saját, szerbnyelvü iskolájuk van s nyelvük szabad gyakorlatát biztosítja a magyarországi kisebbségi törvény. Szentendre a hét templom városa. Hét szerb temploma közül később egyet eladtak a reformátusoknak, egy talán most fog evangélikus kezekbe kerülni. Itt van a szerb püspök székhelye. Különös, érdekes város. Van benne valami emlékeztető a régi török hódoltságra; a keleti zsúfoltság feltűnik girbe-gurba, apró, labirintos utcáin, apró házain, amiknek né-, melyike inkább holmi romantikus díszlet- szerűség hatását teszi, mintsem hogy Pest közeiére emlékeztessen. Templomai némelyikének udvarát felveri a gyom s a vadvirág. Lemállott vakolatokra futó májusi zöld levelek, titokzatos, cirillbetüs felírások a falban, féligzárt, rozsdás vaskapu, mélán lengedező tört üvegablak. Dombos, utvesztős, kicsi utcácskák. A várdomb tetején nyitva a templom, apácák vonulnak ki rajta sorban s benn apró iskoláslányok merülnek buzgón imába, anélkül, hogy értenék imájuk jelentőségét. A templomudvaron tornaóra folyik. Kicsi zsákutcák, melyek nagy lendülettel nyílnak ketté idegent-várón és rácsablakos, csupaszfalu ház oldalához vezetnek vakon. Újra s újra nekiindulhatunk egy ilyen kicsi utcának, a kigabalyodás reménye nélkül. A város szélén hatalmas panoráma a visegrádi hegyek felé s kőkeritéses kertekben folyik a cseresznyefák s büszkebokrok ápolása, amely gyümölcsökről lön nevezetes Szentendre városa. Néhol rácsoskapu őrzötte, hatalmas fáktól körülvett nyaralók bontják meg az apró házak, kacskaringós utcák egyformaságát s a dunai parton két tűzoltó ügyel a netán beforduló ügyetlen csónakosokra, akik sűrűn járnak át a túlsó partról a szentendrei móló kocsmárosához, üveget szorongatva hónuk alatt. A Duna közepén öreg vízimalom lapátjai fordulnak át s csobbannak, szivárványt permetezve a vízre. Ilyeneket ma már inkább iskolai olvasókönyvekben láthat az ember s mint egy régi' metszet: nyugszik a szürke malom a víz közepén. A modern idő most közeledik dohogva feléje: Visegrád felől úszik végtelen nyugalommal a Rigó nevű kirándulógőzös. Szentendre, régi rácok régi romantikus városa, méla nyugalommal áll a partok mellett, szinte észre se látszik venni, hogy Pest ott fuj, dobog, szikrázik és sikolt alatta pár kilométerrel. Itt minden olyan nyugalmas, tempós, szürke és repkénnyel futtatott, mintha századok óta mi sem történt volna. Szombathy Viktor. lefizetése ellenében mehetett át, kocsinak lópasszus kellett, amelyet csak nagy utánjárással lehetett megkapni, úgy, hogy de faktó a Tátra északi oldalát felkereső közönség a gyaloglásra volt utalva, hacsak valami lelkes kirándulásvezető nem akadt, aki a szükséges engedélyeknek utánajárt. Ezen a hiányon segíteni óhajtván, a Tátrai h. é. villamos vasutak július l-étól 20-áig próbaképpen rendszeres autóbuszjáratokat vezetnek be Tátralomnic és Zakopane között, csatlakozással egyrészt a tátrai fürdőkből, másrészt a Halas-tóhoz. A közlekedés rendszeres két-menet naponkint oda-vissza. Az autóbusz reggel 6.45-kor indul Tátralomnicról, 10-kor érkezik a Halastóhoz, 13-kor indul onnan és 14-kor érkezik Zakopanéba. Onnan 18-kor indul vissza és most már a Halastóhoz való kitérés nélkül egyenesen visz- szamegy Tátralonvnicra, ahol 20.46-kor érkezik meg és mivel akkor villamos már nincs, még Őtátrafüredre is átviszi, az utasokat, ha vannak. A másik auló 7.15-kor indul Zakopanéból, a Halas-tóhoz való kitérés nélkül, de a Halas-tavi autóbuszhoz való csatlakozással megy egyenesen Tátralomnicra, ahová 10.06-kor érkezik. 16.45-kor indul vissza és 19.50-kor érkezik Zakopanéba. A menet ára Tátralomnicról Halastóhoz, Zakopanéba és vissza 150 korona, viszont Zakopanéból Tátralomnicra, villamossal a Csorbái lóig és viSz- sza ugyancsak 150 korona. Az egyes utrészletekre külön menetdijak vannak, nagyjában küométe- rebkint és szemétyenkint 1.50 korona. A jegyeket az idegenforgalmi irodák árusítják, a határátlépéshez fényképes Tatranská legitimacia kell, amelyet legfeljebb egyhónapi érvénnyel minden tátrai csendőrőrs kiállít 15 korona dij ellenében. r~ Felhívás az őslakossághoz! A választók név-; jegyzékét júniusban ismét közszemlére teszik M.i A városokban a házak kapui alatt és a választási irodában, a vidéken pedig a községi elöljáróság^ helyiségében. Minthogy a választói jog igazolásé-, Jioz az illetőségi bizonyítványnak és a bejelentő-) lapnak előmutaitása szükséges, fölhívjuk már mos-j iban azok figyelmét, akiknek neve a legutóbbi alkalommal kimaradt a névjegyzékből, hogy hala-i déktalanu! szerezzék be ezeket az okmányokat. Aj közönség tájékoztatására közöljük, hogy vála^zitőá; joga van minden csehszlovák állampolgárnak, akij 21-dk életévét 1926 december 31-ig betölti és leg-j alább 3 hónap óta (tehát legalább 1926 márciusi ló-éke óta) lakik a községben. . Mindenkinek, köite-j lessége előre gondoskodni arról, hogy : neve ;ki-’ naj maradjon a választók névjegyzékéből.'A szükséges) íelviilágosáitásolikal készséggel. szolgál i Polcnyiban, i p.z országos keresztémyszociaJMa^ párt ^ közpopltja,! .vidéken. ' pedig a pártszeryezeí&j^ (a^feriMji|és .helyi titkárok). Az országoslkereszténj-stociaMstaj Dártí központja (Pozsony/ H-osszu-utoa ’ 23.f II.V%.-: •’ — A fény s a növények növekvése. Makssimov professzor, a leningradi egyetemen az alkalmazott botanika tanára a gabonánemüeket két 1000 wattos lámpa behatása alatt vizsgálatra vette. A gyönge fényerők ellenére a bab például virágozni kezdett s magvakat is adóit, a tatárka csak a fénynek s sötétségnek periódikus váltakozása mellett adott termést, mig állandó világosságnál nem. A legérdekesebb eredményekre azonban a rozs mesterséges megvilágításán ál jutott. Ha a rozsot elektromos fény hatásának tette ki, a mag minőségileg semmiben sem különbözött a rendes rozsmagtól, de az első csirának s kalászoknak képződéséig terjedő idő jelentékenyen rövidebb volt mesterséges megvilágításnál, mint a nem állandó napfénynél. Makssimov professzor kísérletei megadják a lehetőséget, hogy olyan növényeket, amelyek természetes viszonyok között nem egyidőben virágoznak, egyszerre hozzanak virágzásra és keresztezésre. Egész uj növények állanak igy elő, a régi fajták tökéletesednek s végül a növények át- öröklődési törvényét alaposan tanulmányozni lehet. — Az éjszakai telefonszolgálat kérdése Nyitrán. Nyitrai tudósítónk jelenti: Amint annakidején megírtuk, a pozsonyi postaigazgatóság beszüntette Nyitrán az éjszakai telefonszolgálatot. E rendelkezés súlyosan érintette a város polgárságát, elsősorban a kereskedőket, akik illetékes helyen interveniáltak a rendelkezés visszavonása érdekében. A közbenjárásnak csak most lett eredménye, amikor maga a város is közbelépett. A rendelkezést ugyanis most sikerült legalább részben visszavonatni. Az éjjeli szolgálatot újból életbeléptét lék, azonban csak a rendőrség, tűzoltóság és csendőrség telefonálhat éjszaka, mig magánszemélyek,, vagy lapszerkesztőségek nem. A szolgálat beszüntető»©« kor a takarékosság elvére hivatkoztak; most azonban, amikor ismét van éjjeli szolgálat, teljesen érthetetlen és idokolhatatlan a magánszemélyeknek a telefonhasználattól való eltiltása. A nyitrai kereskedők társulata az éjjeli telefonszolgálat teljes visszaállítása érdekében újból interveniálni fog a postaigazgatóságnál. — A falu barátai. A pozsonyi Kiskárpátok- oserkiészosapat Jókai-rajához tartozó sasőrs a minap a csallóközi Tejfalu kisközségben rendezett mese- és játszódélután/t. Százhuszan jöttek össze az iskola-, teremben, nemcsak a falusi gyerekek, de felnőttek is. A mesedélután műsorán Petőfi: „Szeget szeggel “ és Garay: „Az obsitos és Napóleon” című verse s a következő mesék szerepeltek: A Szent Anna-tő legendája, Ludas Matyi története. Az egyik cserkésziiu kurucnótákat és csárdásokat hegedült. Végül közösen dalolt az összegyűlt falu a városi fiukkal. A mesedélután végeztével a sasok fölsorakoztatták a gyerekeket s kivitték őket a közeli rétre játszani. Követésreméltó példát adtak a sasok akkor, amikor a falusi könyvtárnak 10 ifjúsági regényt és Voggenreiter-füzetet és 20 A Mi Lapunk számot ajándékoztak. A pozsonyi saisőrs ugyanis szegény falvak ifjúsági könyvtárai számára könyveket gyűjt. Nem ártana, ha akadnának ne- meslelkü magyarok, akik a padláson heverő gyerekkori mesekönyveiket eljuttatnák hozzájuk. Talán nem is céltalan, ha mindjárt ide is iktatjuk az egyik sasőrszem rímét: regős Limbaeher Rezső, Bratislava, Bódé Ferenc-ut 17. — Autóbuszjárat Zakopanéba és a, Halastóhoz. A Tátrát látogaló közönségnek régi kívánsága, hogy a Halastóhoz és Zakopanéba rendszeres közlekedés legyen. A háború előtt az Idegenforgalmi- és utazási vállalat rendszeres omnibusz- járatokat tartott fenn oda, azóta azonban semmi forgalom nem volt, auló csak nagy váltságdíj Magyar, rnmán, angol stb. utlevél- vizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meg- hosszábbitását t, előfizetőink cs olvasóíuk részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. Hulló magyar tehetségek Nyitra, junius 4. t Szeretnék valami nagyon szomorú, nagyon fájdalmas cikket Írni arról, hogyan pusztul ol sok magyar tehetség, félreismerten, el nem ismerten, szomorú hullással. Olyan nemtörődömséggel, olyan közömbösén haladunk el egy-egy magyar tehetség sorstragédiája mellett, mintha millió és millió értékünk volna s nem kellene féltő gondal őrködnünk minden igazi istenáldotta tehetség sorsa fölött. Tékozlóak, könnyelműek vagyunk s csak amikor valakit temetünk, akkor élvünk némi szemrehányást. Mert temetni, azt nagyon szépen tudunk. Nyitrán a Rév-utcában él egy nyugalmazott magyar posta- és táviróaltiszt, Massányi Gusztáv. Négy tagból álló családjával évek óta havi 72 koronás nyugdijából tengődik. Akik a magyar nyugdíjasok kálváriáját ismerik, tudják, mit jelent ez. Massányinak van egy istenáldott tehetségű fia. A gyerek már első elemista korában meglepte szüleit, s tanítóit ízléses rajzaival, csinos szobrocskáival. Később a nyitrai gimnáziumba iratkozott, s a főgimnázium legkitűnőbb rajzolója lett. Sikerrel végezte el a négy- gimnáziumot, de édesatyja tovább nem bírta a neveltetés költségeit. Pedig az akkor Nyitrán tartózkodó Pongrácz és Schiile festőművészek megnézték a fin alkotásait, s azt mondották, hogy; nem szabad képezteiését elhanyagolni, mert született tehetség. Az apa ekkor kérvényt nyújtott be a közoktatásügyi minisztériumhoz, segélyt kért, hogy a fiút Prágában képeztethesse tovább, a válasz azonban elutasító volt. A kis művészt tehát ki kellett venni az iskolából. Festőtanoncnak adták s hamarosan jó hírnevet szerzett magának szakmájában. Gyönyörű egyházi képeket, plakátokat, cimképeket festeti, szabad óráiban azonban művészetének élt tovább, egyre-másra rajzolt, festett portrékat, tájképeket, gyúrta a szobrokat. Sok-sok olaj, tus szén és akvarel-képe forog közkézen s mindenki meglepetve állapítja meg róluk a hatalmas tehetséget. Két évvel ezelőtt nagy sikerrel tette le a prágai iparművészeti iskolában a fölvételi vizsgát, de minden ambíciója meghiúsult, szegény beteg édesanyja nem tud a családért dolgozni, tehát a kis művészre hárult a családfentartás súlyos gondja. Most a család helyzete, kissé megjavult, a leány is kenyérkereső lett, a kis Massányinak tehát módjában lenne magát tovább képaztetrii. De hát hol van olyan egyesület, hol van olyan alap, hol van olyan érző szivü Mecénás, amely hona alá nyúlna egy magyar tehetségnek s átse-t gitené a kezdet nehézségein? | I fÉkmeilmé i Praha 11., Jindrisská 16 szállítja Önnek az igazi kézzel varrott budapesti cipőt, I 11 i: :.rt. rtrt ■ -I. ' ... -.. IE
