Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-26 / 144. (1182.) szám

lfcső junius láb, szombat. ^IW<M7V\AfitAR.HIRLAE 7 Az 1924. éri állami zárszámadás. A leg­felsőbb állami számvevőhivatal a törvény­bein előirt batáridőn bellii elvégezte az 1924. évi állami zárszámadás munkáját és a szená­tus elé terjesztette. Az 1924. évi költségvetés 16.9 milliárd Kos állami kiadásokat és 16.3 milliárd bevételeket preliminált, ugybogy a költségvetés 603 millió*Kos deficitet tüntetett fel. Emellett még a beruházási költségvetés is szerepel 2.7 milliárd összeggel. A zárszám­adás megállapítja, hogy az állami kiadások a valóságban 18.5 milliárd Kcs-re rúgtak, vagyis 1.5 milliárddal többet tettek ki, mint az előirányzott összeg volt. Ezzel szemben az állami bevételek a költségvetésihez viszo­nyítva 1.6 milliárd Kcs-val emelkedtek és 18 milliárdot értek le. A kiadási tételek közzé felvettek olyan kiadásokat is, amelyek a büdzsében nem szerepeltek. Azok a kiadá­sok, amelyeket a költségvetés bevételeiből kell fedezni, 442 millió koronával haladták túl a költségvetési mértéket* mig a bevéte­lek 1.6 milliárd Kosival. Ebből követke­zik, hogy az 1924. évi zárszámadás a költség­vetés szerint 603 millió Kos deficit helyett 570 millió Kos felesleggel zárult. Rendkívül érdekes a zárszámadásnak adó- és illetékhát­ralékokra vonatkozó része. Ebben a részben ugyanis kimutatja az állami számvevőhiva- Gal, hogy amig 1919. végén ezek a hátrálékok alig haladták túl a fél millió Kcs-t, 1924. vé­géig 3% milliárd Kos-ra emelkedtek, amely összegből 2% mi)li'lárd esik az egyenesadókra és félmilliárdnyi hátralék mutatkozik a for­galmi adónál. Budapesti nagy pénzintézetek fúziója. Budapestről jelentik: Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárak r. t. igazgatósága jelenleg nagybankokkal tárgyal fuzionálási módozatok­ról. Nemrég a Fővárosi Takarékpénztárak r. t.-hoz két közepes nagyságú pénzintézetet csa­toltak. A Gratz Gusztáv igazgatósága alatt mű­ködő vezetőség azon a véleményen van, hogy a bankok nagyszabású összpontosítása rend­kívül fontos, hogy a nehéz gazdasági válságot megússzák. A koncentráció egyrészt nagy tő­kekomplexumokat teremt, amelyek a gazda­sági élet rendelkezésére állhatnának, más­részt az adminisztrációs munkálatokat leegy­szerűsítik és redukálják az igazgatási költsé­geket Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár r.-t. és egyes előkelő pénzintézetek tárgyalá­sai már nagyon előrehaladott stádiumban vannak s remélik, hogy a fúzió őszre megtör­ténik. Törvényjavaslat az uzsorarendelkezések megváltoztatását illetőleg. A Lidové Listy a következőket Írja: Értesülésünk szerint mi­niszterközi alapon egy olyan törvényjavaslat­ról folynak tárgyalások, amely az uzsora el­len irányuló törvényes határozmányok meg­változtatásával foglalkozik. Ezen törvények kiszélesítését javasolják, amelyek tudvalevő­leg eddig csak a háború utáni rendkívül ne­héz idő gazdasági kinövéseivel helyezkedtek szembe. Mivel azonban e rendelkezések és törvények további szigorítását a minisztériu­mok nem tartják egységesen szükségesnek és a jelenlegi gazdasági helyzet stabilizálásá­ra utalnak, melynél a kereset és kinálat ter­mészetes törvényénél fogva az állami hata­lom legenergikusabb beavatkozása sem érhet el tartós eredményt: informált körök vélemé­nye oda irányul, hogy a javaslatot nem fogják egyhangúlag elfogadni és igy a közeljövőben nem is fog tárgyalás alá kerülni. Az uzsora letörésére kirendelt szervezetek azonban az utóbbi napokban megállapították, hogy fele­lőtlen elemek a rendkívüli gazdaságpolitikai eseményeket arra használták fel, hogy az élelmiszerek árát felverjék. így például meg­állapítható, hogy a leglátogatottabb prágai étkezőkben a húsételek és tésztanemüek árai erősen emelkedtek. Emelkedő gyapjuárakat várnak a világpiaco­kon. A világpiacokon a gyapjú rendkívüli szilárd és további áremelkedésre van kilátás. Ennek okául az ausztráliai nyírások eredményének csökkenését tartják, amely jóval alatta marad a békebelinek. Máris jelentkeznek az ausztráliai gyapjuitermelők és a közeli gyapjuhiány miatt jelentősen emelik az árakat. Hozzájárul a gyapjúénak emelkedéséhez az is, hogy a francia árak a frank esése miatt ha­talmas importba kezdtek s eddig 201 millió angol font gyapjút vittek át Ausztráliából, holott az előző év ugyanezen szakaszában csak 104 millió font volt a francia gyapjubevásárlás mennyisége. Egyedül Angliában mutatkozik a gyapjuárak esésére mu­tató tendencia, amelynek oka a sztrájk folytán ta­pasztalható kisebb fogyasztás miatt a szükséglet csökkenése. A magyarországi nyírás már be van fejezve és az országos termelés zöme eladásra ke­rül. Az eladott mennyiség jelentős része a külföld­re kerül. Nagy érdeklődés nyilvánul a julius 7-én megtartandó gyapjuárverés iránt. Az eddig fizetett árak nagyjában kielégítők. A prágai mintayásár uj képviselője. A prágai mintavásárnak a világ minden államában van hiva­talos képviselője, akiknek száma meghaladja a 150-et. Valamennyien elsőrangú ipari és kereske­delmi szaktekintélyek. A mintavásár igazgatóságá­nak legutóbjbi ülésén e képviselők közé Menaishi H. Hakim Urat is kinevezték Irak számára. Szék­helye Bagdadon van. Román vágómarhauemesiíés Oderberg- ben? Egy nagy román marhaértékesitési cég, melynek székhelye Berlinben van, a központi hatóságok elé kérvénnyel járult, hogy enge­délyezzék a nemesitési eljárást Romániából Oderbergbe szállított sertéseknél, mert Oder- bergben modernül berendezett vágóhidak vannak, ahonnan a seriétől és vértől meg­tisztított húst azonnal Németországba lehet­ne exportálni- Mivel a határállomásokon ál­lategészségügyi vagy népellátási okokból semmi kivetni valót ez ellen nem találtak és ebből az exportból reexport formájában Csehszlovákiába hús- és vágóhidadó, vala­mint fuvardijilletékek folynának be, amelye­ket szakemberek több százezer koronára be­csülnek, nagyon valószínű, hogy az érdekelt oderbergi körök sürgős kérelmét a mérvadó hivatalok gyorsabban és kedvezőbben fogják teljesíteni, mint az eddigi hasonló esetekben. A csehszlovák köztársaságban érvényben levő csekktörvények egységesítése. Az unifi- kációs minisztérium azt tervezi, hogy a váltó- törvények egységesítésének javaslatával a csekktörvények egységesítésének javaslatát is be fogja nyújtani a nemzetgyűlésnek. Az eddigi tevékenysége annak megállapítására irányult, hogy a javaslatba milyen változtatá­sokat vegyenek fel és hogy a megváltoztatott törvény egészben és egyes részletekben az előbb érvényben volt osztrák vagy magyar törvényt kövesse-e. Továbbá azt vizsgálták meg, hogy feltétlenül szükséges-e a fedezet megállapitása, vagy pedig, hogy ettől tekint­senek el, mint ahogy ezt a régi magyar tör­vény is teszi. Végül azzal a kérdéssel foglal­koztak. hogy tanácsos-e az úgynevezett saját csekk bevezetése- A csehszlovák kereskede­lem központi szövetsége ezekkel a kérdések­kel szemben azt az álláspontot foglalta el, hogy tanácsos volna az osztrák csekktörvényt venni alapul, amely a csehszlovák kereske­delmi viszonyoknak eddig teljesen megfelelt. A központi szövetség egyszersmind rámutat arra, hogy a mai gazdasági állapot, főleg a hitelviszonyok az oka annak, hogy a csekk a mi gazdasági életünkben eddig nem helyette­sítette a készpénzt olyan mértékben, mint ahogyan ezt a modern élet megköveteli. A központ továbbá rámutat arra az alkalomra, hogy a törvények egységesítésével karöltve a nemzetközi vagy kontinentális csekket oly módon lehetne bevezetni, mint ahogyan azt a nemzetközi kereskedelmi kamara javasolta. /Töz^i>ékl^ . + Szilárd volt a prágai értéktőzsde. Dacára a hét végének és az uJtimó közelségének, a prágai értéktőzsde szilárd, magatartása tartós volt és az a téfiy, hogy a spekuláció,' amely az előző napok nyereségét biztositeni akarta és realizációkat esz­közölt, nem gyakorolt lényegesebb befolyást. A tőzsde szilárdan nyitott, de az üzlet jelentéktelen volt, mert a spekuláció tartózkodó hangulatot mu­tatott és arra. vártak, hogy a bécsi tőzsde hogyan fog reagálni az Osztrák Nemzeti Bank diszkontle- szállitási híreire. Mivel azonban ezzel a diszkont- leszállitá9sal mint ténnyel számolnak és mert azon­felül a külföldről kedvező hírek érkeztek, a tőzs­dei üzlet különösen korlátban éléhkebb lett, ami a szilárd irányzatot kedvezően befolyásolta. Kulissz- ban ezzel szemben stagmáoió volt észlelhető. A szilárd irányzat, amely a szén- és az építkezési ér­tékpapírokból iadnlt ki, tőzsdezárlatig tartós volt s az értékpapírok legnagyobb része uj nyereséget könyvelhetett el. Az emelkedés központjában szén- órtékpapirok álltak, amelyek közül a Bahmische Handel 13, Északoseh Szén 60 koronát nyertek, to­vábbá az építkezési értékpapírok, amelyek közül Köndgsthofi Oement 30 és Zeltiltzer Kaolin 60 K-t nyertek. A vasértékek piaca szintén szilárd volt, úgyszintén a gépek és, a vegyi értékpapírok. Szál­lítási részvények javultak. A bankpapíroknál nem történt lényegesebb árfolyamváltozás. A beruházási piac ma sem változott és a piac értékpapírjai meg­tartották a tegnapi nívót. A tőzsdénkivüli forga­lomban nem volt egységes az árfolyamhullámzás s némi gyengülést mutatoitt. Frankprioritások árfo­lyamnyereséget könyveltek el. Az ipari részvények piacán Budweisi Sör 35, Kolini Szesz 27, Dux— Bodenbachi 20, Nordbahn, Berg-Hütten 15, Aussigi Vegyi 7, Ringiioffer és Krizsik 5, Kolini Műtrágya 4, Danek és Alpine,2 koronát nyertek. Aussigi Fi­nomító lő, Cseh Cukor 10, Prágai Vas 7 koronát vesztettek. A beruházási piacon barátságos irány­zat mellett a H-járadék 25, a 4 %-os' pótjáradék 10 és a 4.2%-os járadék 5 fillért nyert. 6%-os IV. ál­lamkölcsön 10, valamint 3%%-os IV. és a konszo- lidáoiós kölcsön 5 fillért- nyertek. Préoniumkölcsön 10, beruházási forgalmi 15 és 1923. évi beruházási 5 fillért vesztettek. + Nem egységes a prágai devizapiac. A frank­egységek általában javultak. Pár is a kormányvál­ság megszűnése folytán 2.50, Brüsszel 2.125 koro­nával javult. A milánói deviza 1.175 koronás nye­reséget könyvelt el. A keleti devizák közül Buka­rest 0.75 koronával javult és a többi deviza is szá­zalékos arányban szépen fejlődött. Varsói kifizetés 1 koronával emelkedett. + Szilárd a prágai cukorpiac. Nyerscukor- jegyzés Aussig loko és kikötő 143.75. + A mai prágai húspiac lanyha volt. Az áru jelentékeny része nem talált vevőre. Piacra került: 164 hazai birka 6.50—12.50, 11 Lengyelországban vágott birka (eladatlan), 636 borjú 6—10.50 (kivé­telesen 11, prágai vágás 11.50), 258 lengyel borjú 6—10, 2640 kg. szalonna, 851 hazai sertés 11—13 (Mv. 13.50, helybeli öles 13.75—14.50), 174 lengyel sertés 13.75—14.50, 302 Lengyelországban leölt sertés 9—13, 133 romániai hizó 11—12.50, 10 ne­gyed fagyasztott szarvasmarha 9—10, 715 negyed hazai szarvasmarha (ökör eleje 8—11, hátulja 10— 14, bika 9—10.50, tehén eleje 6—10, hátulja 8—11, üsző és tinó egyévesig 7—10, kényszervágás 4—6), 202 negyed lengyel szarvasmarha eleje 6—7, há­tulja 9—11. Kedden, Péter és Pál napján nem lesz piac. + A mai prágai lóvásár élénk volt. Fölhajtot­tak 188 darabot és pedig 1 csikót, 113 heréltet és 74 kancát. + A mai budapesti terménytőzsde irányzata — minit azt ottani szerkesztőségünk telefonon je­lenti — változatlan volt. A következő árakat je­gyezték: Tisza vidéki búza 437.50—440, dunántúli 430—432.50, uj búza júliusra 370, régi rozs 235— 2-37.50, zab 280—290, tengeri 232.50—235 ezer ma­gyar korona. + A bradfordi gvapjupiacon a vásárlók kész­sége odairányult, hogy nagyobb kínálatokat, elfo­gadjanak. Általában a legutolsó jegyzések marad­tak érvényben. — Havre, junius 24. A junius, jú­lius és augusztusi árut 2Pgyel, a szeptemberi és októberi árut 20.90-nel, a novemberit 20.80-nal jegyezték. + Szilárd a budapesti tőzsde. A tőzsde ma is szilárd irányzatot mutatott és a kantxemm köny- nyen fogadta a piacra dobott áruk legnagyobb ré­szét. Ezek a nagy vásárlások a hangulatot megszi­lárdították* ami azt hozta magával, hogy a tőzsde további folyamán áruhiány vált érezhetővé. Mivel külföldről is kedvező hírek érkeztek, a barátságos hangulat mindvégig tartott. Az érdeklődés központ­jában főképpen iparpapirok, továbbá va®-, cukor-, vegyi és montánértékek álltak, amelyek 3—5%-ig, sőt kivételesen 10%-ig emelkedtek. A bamkrész- vénypiacon javulás nem volt észlelhető. Déflivasut lanyha volt és bécsi eladások folytán lemorzsoló­dott. Tőzsdezárlat szilárd volt, a forgalom élénk. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentéseiben nem foglalt értékpapírok árfolyamai: Moktár 154, Törökszentmiklósi 16, Pestszentlőrinci 32, Rész­vénysör 665, Féltén 1090 ezer magyar korona. + A bécsi értéktőzsde: kezdetben gyengülő, később szilárd. A hót vége, valamint az Osztrák Nemzeti Bank részéről meg nem történt diszkont- leszállítás a fcőzsdeidő kezdetén a forgalomra rossz hatással volt és a spekulációt arra késztette, hogy a legtöbb piacon a kulisszban realizációkat eszkö­zöljön, úgy, hogy eme papírok legnagyobb része olcsóbb jegyzéssel indult. Később azonban fede­zetek folytán sziiárdulás állott be s a Brünnii Gépek voltak prágai eladás folytán gyengülő irányzatúak. Járadékokban az üzlet nyugodt volt és az árfo­lyamfejlődés nem egységes. Korlátban a legtöbb értékpapír, különösen vas-, montán-, textil- és cu­korrészvények szilárdak voltak. Nyeresé'gbiztositá- sok következtében Dampfschiff esett. A szilárd irányzat mindvégig tartott. + Hosszirányzat a berlini értéktőzsdén. Te­kintve, hogy a külföld újból nagy vásárlásokat esz­közölt, a tőzsdén megint erős hosszmozgalom volt érezhető. A nagyipar köreiből, elsősorban megint a Rajna—westfáliaj nagyipar köréből, nagy vásár­lások történtek. Az egyes ipari kerületekből érkező gazdasági jelentések igen barátságcusak. Stimuláló hatással elsősorban az a hír volt, hogy a jövő hét folyamán az acéltröszt nagy amerikai kölcsöne kl- boosáttatik. A tőzsde továbbá azon a véleményen volt, hogy a pénzpiac kedvező helyzetét tekintve, a diszkontot újra csökkenteni fogják. A tőzsde to­vábbi folyamán az emelkedés továbbra is tartós­nak bizonyult, bár egyes tőzsdekörök a mai hossz- mozgalmat exaltáltmak hitték. Az érdeklődés köz­pontjában a montánértékek álltak, amelyek átlag­ban 5%-ot nyertek. Egyes értékek még ennél is magasabb nyereséget könyveltek el, igv például GeJjsenkirohen 9%-ot nyert, mert rámutattak a tár­saság nagy szénbirtokám, amely az acéltrösztön kívül esik. Német földolajban az üzlet szintén élénk volt s ez a papír 9%-ot nyert. Feslékipar 9%-kal emelkedett, de később megint 3%-ot vesztett. A villanyrészvények piacán a forgalom viharos volt. A. E. G. és Sohuckert 5%-ot nyertek. Hajózási ér­tékek nyugodtabbak voltak, de a mellékórtékek 4%-kal emelkedtek. A bankpiacon a Darmstadti bank 4%-os ár folyam emelkedéssel előnyben része­sült. A tőzsde később gyengülő irányzatot mutatott, ■mert a viiHanypiaoon visszaesés állott be. Az utó- tőzsde azonban igen szilárd volt. Deutsche Mosohi- nem 11%-ot nyertek. Az utótőzsde igen magas ár­folyamokkal zárult. + Szilárd a berlini terménytőzsde. Újabb eső­zések az aratásra irányuló gondokat fokozták és rossz hatással voltak a tőzsdére. A hajózás tovább­ra is akadályozott. A hamburgi. búza és a sziléziai rozs nem szállitbatók, ha- vasutat nem vesznek igénybe. Plata-buza iránt nagy volt. a kereslet. A belföldi rozskövetelések megint emelkedtek. Jú­liusi búza magasabb, őszi búza szilárd. Későbbi rozs szilárdabb. Árpa tartott, zab nyugodt. Liszt iránti kereslet megint nagyobbodott. A következő árakat jegyezték: Rozs 190—194, árpa 194 —205, takarmányárpa 180—193, zab 197—207, tengeri 1G8—170, búzaliszt 36—40, rozsliszt 27.75—29.50, buzakorpa 10, rozskorpa 11.30—11.40, Viktória- borsó 35—46, apró ehető borsó 30—34, takarmány- borsó 22—27, lóbab -23—23.50, bükköny 33—34, repcepogácsa 13.70—14, lenpogácsa 18.40—18.60, szárazszelet 10—10.30, teljes értékű cukorrépasze­let 19.40—19.80, burgonya 21.20—21.60. A prágai tőzsde devizajegyzései: Junius 25. Junius 24. Pénz Áru Pénz A ru Amsterdam . , W,i. 1 1363.50 1367.50 1363.50 Berlin ..... 803.75 807.75 803.75 807.75 Zürich ................ 653.62' /, 656.62'/, 653.62'/, 656.62% Oslo (Chrisfciania) 742.50 745.50 746.50 749.50 Kopeahagen . . 895.­899.­895.­899.-­Stockholm . . . 906.25 910.25 906.25 910.25 Mailand .... 123,80 125.20 122.05 123.45 Paris.................... 98,80 100.20 96.30 97.70 London .... 164.10 165.30 164.10 165.30 New York Cable 33.70 34.-­33.70 34.­Brüssei ... * 97.80 99,20 95.67'/, 97.07%) Madrid................ 55 0.75 553.75 546.50 549.50 Belgrad .... 59.72 >/, 60.22 % 69.70 60.20 Sofia................... 24.2 0 24.50 24.17% 24.47% Ko ns tantinop e t 17.67% 18.0 7% 17.67 % 18.07'/,* Wien ..... 473.— 481.­477.50 480.50 Warschau . . . 323.._ 329.­322. ­328.­Budapest.... 4.69% 4.79% 4.69% 4.79%* Buenos Aires . 1359.50 1365.50 1362. ­1363. Hoisingfors . . 85.12'/, 85.62 % 85.12% 85.62% Riga ...... 651. 654.­651.­654. -1 Rio de Janeiro . 648.60 646.60 530.50 633.501 Monté videó . . 34.30 34.70 34.30 34.70* Alexandria ... 170.30 171.70 170.30 171.70* Athén ................ 43.2) 4 3.80 43,20 43.80' Bukarest .... 15.42% 15.82'/, 14,67'/, 15.07% Kowno ................ 33 2.­334.­332.­.34. Lissabon .... 173.30 174.70 173.30 171.70* Rovat ..... 8.77% 8.977, 8.77% 8.97%* Montreal .... 33.70 34 ­33.70 34. Prága, junius 25. Valuták: Holland 1316.25 né­met 802 belga 101.30 svájci 655 norvég 742.50 dán 893 angol 164.15 spanyol 551 olasz 126.30 amerikai 33.47% francia 101.80 svéd 904.50 jugoszláv 50.52% magyar 4.68% román 15.67% lengyel 318.50 osztrák 479/ A prágai értéktőzsde árfolyamai: VI/25 VI/24 1923. évi kincstári utalvány 1824. évi kincstári utalvány — — .-­Ny ereménykölcsön............... 93 .9 94. ­6°/o-os beruházási kölcsön . 35.85 ;.5.95 6%-os lisztkölcsön............... 19 .95 S.95 6%-os Államköcsön............... 78 .1(1 73. — Morva orsz. -köles. 1911. 47,% 72.30 >'l.l 5 Morva orsz. -köles 1917. 5% . 73. 7 -.75 Prága város 1913. köles. 5% 76 — ,6.­Prága város 1919. kölcB. 4% t»2,5U 2.50 Brünn város 1921. köles. 6%- - ~ Pozsony város 1910. köles. 4 % 55.-6 \ 5,50 Prága városi takrpt. 4% . . 87.50 t7.S'J Ősi. vörös kereszt sorsjegy . 43.75 44.— Magy. 5 frtos vörös kereszt. ■ • “ Magy. jelzálog sorsjegy . . Budapesti Bazilika sorsjegy Agrárbank..............................-. — Cseh Union Bank ................... 32 3.50 '2 050 Leszámítoló.............................. 323.50 : 3.5.) Cseh Iparbank ....... 350. 5 . — Prágai Hitelbank................... 5:6.5 18>0 Szlovák Bank.......................... 1' 9.5 150.50 Zivnostenska ........................... 13 9. ­>9.50 Augol.-Cslov. Bank............... 46 .­46.50 Osztrák hitel.......................... 59 .50 89.­Bécsi Union Bank............... 46 .7 47. Wiener Bankv.......................... 43 .87 4T87 Jugoslovenska-bank .... 52.62 53.­Nordbahn .................................. 3583. *r-5.— Cseh cukor .............................. 90 .­9.5.­Horvát cukor.......................... 15 7.50 i: S. — Kolini műtrágya ...... 394.­3 2.50 Kolini kávé.............................. Ő6. 86.— Kolini petróleum................... 32 2.50 Kolini szesz.............................. . j65. 1 )75.— Tejipar r.-t ................................. 9.-7.5 9-5.­Első pilseni sörgyár .... 2210. ,210.— B-eítield-Danék................... 425. 473.— Leurin és Kiement............... Jlinghoffer.............................. 640. 137.50 < iseh északi szén................... 1710. ; >65.— Cseh nyugati szén ............... 30 5. > % ~ Alpine ......................................... !16/' — Poldi............................................ 4‘4 ■ 53­Prágai vasipar ...................... 75 5. ..2,— Skoda ......................................... 647. (4/.­Pozsonyi kábel...................... li 4 0.­­Inwald..................................... 20 3. ■ 203.50 Márványmozaiklap - miikö és cementárugyár Schmldl és Nagy lyeeites. Y Gyárt: Egy- és többszínű márvány­mozaiklapokat és cement­lapokat, mükőlépcsőket, sír­köveket és szegélyeket, már- ványzuzalékot többféle szín­ben, márványkő port és márvány lisztet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom