Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-26 / 144. (1182.) szám
e 1926 junius 26, szombat ni, hogy külön szerepeljenek azok a személyek, akik az állam nyelvét bírják. Oly törvényszéki területen, amelyben az utolsó népszámlálás szerint 20%-os nemzeti kisebbség él, az esküdtek fölistájára elsősorban olyan személyek veendők fel, akik a kisebbségi nyelvet bírják. A 26. § előírja, hogy olyan esetben, ha a folyó esküdtszéki ciklus alatt egy nemzeti kisebbségi vádlott ügye szerepel, akkor az esküdtbiróságot olyképpen kell összeállítani, hogy az esküdtek az illető vádlott kisebbségi nyelvét bírják. A vádlottnak ez a joga megmarad akkor is, ha ügyét egy későbbi esküdtszéki ciklusra halasztják el. Ez a jog azonban megszűnik, ha a főtárgyaláson oly vádlott-társ van, aki az államnyelvet, vagy valamely más kisebbségi nyelvet beszéli. A vádlott a vádirat átnyujtásától számított 8 napon belül kérheti az úgynevezett kisebbségi esküdtbiróságot. Az indítvány fölött az esküdtbiróság szakbirái döntenek s ez ellen felebbezni nem lehet. E rendelkezések szerint az esküdtbiróságot olyan személyekből állítják össze, akik az államnyelvet bírják. Az előírások szerint tehát ez érvényes mindenütt, ahol a vádlott csehszlovák nemzetiségű, vagy ahol több vád között csak egy is csehszlovák nemzetiségű. Furcsa eset állhat elő akkor, ha vádlottként szerepel egy német és egy magyar; ebben az esek en ugyanis az esküdteknek bimiok kell az államnyelvet. Egy kisebbséghez tartozó vádlott kérheti ugyan, hogy az esküdteket olyképpen válogassák ki, hogy azok az ő nyelvét értsék, de csak abban az esetben helytálló a kérése, hogyha az illető törvényszék területén a 20%-os nemzetiségi kisebbség megvan. Az indokolás ezt olyképen magyarázza, hogy egy prágai német, akit például a reichenber- gi esküdtbiróság von felelősségre, kérheti azt, hogy az esküdtek a német nyelvet ismerjék. Olyan kerületekben, ahol a 20%-ós kisebbség nincs meg, a nemzeti kisebbségi vádlott kénytelen csehszlovák esküdtek előtt felelni tettéért. Végül még azt mondja az indokolás, hogy államnyelv tudásánál egyáltalában nem veszik tekintetbe az illető esküdt nemzetiségét, vagyis lehetséges, hogy egy csehül tudó német, vagy szlovákul tudó magyar tt^ke egy cseh, illetve szlovák vádlott fölött és fordítva. — Húszmillió dollár egy hadikikötő kibővítésére. Washingtoni jelentés szerint a parlament tengerészeti bizottsága kidolgozta a Hawai szigeten levő Pear Harlor hadikikötő kibővítésének tervét Főleg egy óriási dockot, egy 300 méter hosszú gátat s egy tengeralattjáróknak való nagy bázist építenek s a bővítési munkálatok 20 millió dollárt emésztenek fel. A hadikikötőt a Panama-szoros védelmére erősitik a Csendes Óceán felöli esetleges támadások ellen. A szerzői jogvédelemről szóló kormányjavaslat A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: A kormány 1920 őszén törvényjavaslatot terjesztett be a szenátus elé, mely a szerzői jog védelmének törvényes szabályozására vonatkozott, Ezt a törvényjavaslatot 1921 tavaszán a szenátus elfogadta, a képviselőház azonban elhatározta, hogy a szenátus által elfogadott javaslatot nem teszi magáévá, de egy szakértő bevonásával alakult bizottsággal átdolgoztatja. Ezek az átdolgozási munkálatok rendkívül sok ideig tartottak és csak a Közelmúltban nyertek befejezést. Az alkotmány és jogügyi bizottság az utóbbi napokban jóváhagyta és elkészítette a törvényjavaslattal kapcsolatos jelentést, hogy a javaslat hamarosan a képviselőház plénuma elé kerül. A szerzői jog védelméről szóló uj javaslat általánosságban az 1895 évi december 26-i osztrák törvényhez igazodik. Vannak ugyan a törvénytől eltérő intézkedések, melyek a technika fejlődésével állanak kapcsolatosan, mert a javaslat kiterjeszkedik a mozgófényképekre és rádióra is. Amig az eddigi jog szerint az irodalom és művészet müveit a szerző halála után 30 évig védte a törvény, az uj javaslat ezt az időt 50 évre bővíti ki. Ugyanez az 50 évi védelmi idő vonatkozik azokra az irodalmi és művészeti müvekre is, melyek anonim, vagy pseudonim módon jelentek meg. Azokra a hátrahagyott müvekre, melyek a védelmi idő utolsó 10 évében (a régi idő szerint öt évben) jelennek meg, a szerzői jog az eddigi öt évvel szemben 10 esztendeig áll fenn. A fényképekre vonatkozó szerzői jog a megjelenéstől számított tíz esztendőre terjed. A filmeknél, ha más megegyezés nincsen, a szerzői jog a rendezőt illeti. A szerzői jog kiterjesztést nyer az épitőmüvészetre, továbbá a kert és iparmüvészetre, illetve ennek tervei és rajzaira vonatkozóan. A szerzői jog nemcsak magára a műre vonatkozik, hanem fordítások, dramatizálására, megfilmesítésére, továbbá annak átültetésére, variációira, valamint az irodalmi és zenei müvek előadására nézve is. Azokat az irodalmi és zenei müveket, amelyek a művészet, műveltség és a lakosság fejlődése érdekében nagyjelentőséggel bírnak, a szerző halála után nem szabad úgy megváltoztatni, vagy átdolgozni, hogy a mester müvének, vagy tekintélyének ártalmára lehessenek. Ha szerzői jog utódai az ily átdolgozások ellen nem tiltakoznak, akkor az irodalom, művészet és zene ápolására és védelmére hivatott köztestületek emelhetnek panaszt az ily átdolgozások ellen. Ennél az intézkedésnél a többek között az Eladott menyasszony megfilmesítésére gondoltak. A törvényjavaslat kiterjeszkedik az újságcikkekre vonatkozóan is. Egyes cikkeket más újságok átvehetnek, ha ez nincs kifejezetten megtiltva. Ily tilalomhoz elégséges az újság feltűnő helyén megjelölő figyelmeztetés. Az átvételnél a forrást mindig világosan meg kell jelölni. Tárcákat, novellákat, to4 A nisziiisztUii ptiiyár: iskolák és a „befejező tanfolyam" A magyar szülők figyelmébe! Ungvár, junius 25. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A Prágai Magyar Hírlap hívta fel elsőnek a ruszinszkói őslakosság figyelmét arra, hogy a ruszinszkói polgári iskoláknak nincs meg a középiskolai jellegük, mivel a tanügyi kormányzat az úgynevezett „befejező tanfolyamot" nem vezette be Ruszinszkóban. Ennek a sérelmes megkülönböztetésnek a növendékek az életben vallják kárát, mivel ilyen polgári iskolai bizonyítvány alapján semmiféle alacsony állásra nem pályázhatnak. A Ruszinszkóban elvégzett négy osztályú polgári iskola csakis elemi iskolai képesítésnek számit s igy szó sem lehet arról, hogy az egyenlő lehessen a középiskola négy első osztályának elvégzésével. A P. M. H. hire nagy konsternációt keltett nemcsak a ruszinszkói magyar szülők körében, de megrövidítve érzik magukat a ruszin szülők is, mivel ezen a téren nincs kivétel magyar, vagy ruszin tannyelvű polgári iskola között. Illetékes helyről nyert információnk alapján közöljük, hogy ez az iskolai sérelem orvosolható, mivel a tanügyi referátus legalább húsz szülő kérésére köteles a ruszinszkói polgári iskolák ötödik évi, úgynevezett „befejező tanfolyam“-át rendszeresíteni. Ez esetben az illető iskola végbizonyítványával bizonyos állásokra mindenkor pályázhat a tanuló. A tanügyi kormányzat — bizonyára — takarékossági szempontoktól vezéreltetve, feledkezett meg arról, hogy a ruszinszkói csonka polgári iskolákat befejező kurzussal egészítse ki, nem gondolt azonban arra, hogy ha ez nyilvánosságra kerül, a legnagyobb felháborodást fogja kiváltani a be csapott szülőkből. Amennyiben minket elsősorban a magyar tanulók sorsa érdekel, felhívjuk a magyar szülőket, hogy minden olyan helyen, ahal Ruszinszkóban magyar tannyelvű polgári iskola van, álljanak össze és a polgári iskola negyedik osztályát végzett tanulók névsorával ellátott kérvényben kérjék az ungvári tanügyi referátust, hogy a befejez9 tanfolyamot szeptember elsejéid állíttassa fel. Az ungvári szülők ebből a célból forduljanak lapunk ruszinszkói szerkesztőségéhez, ahol a közelebbi felvilágosítást megkapják. — Virágváza kerül a kassai honvédsz ob o rtalapzatra. Kassai tudósítónk jelenti: Kassa város junius 22-dki tanácsülésén Wirth Gyula keresztényszocialistapárti tanácstag kérdést intézett a polgármesterhez arra vonatkozólag, hogy miért nem helyezték el még eddig a ledöntött honvédszobor csonkán maradt talapzatára a már régebben megvásárolt virágvázát. Az interpelláció elintézéseképpen a tanács utasította az illetékes ügyosztályt a virágvázának a talapzaton való azonnali elhelyezésére. VIRÁGFI — Vig regény — Irta FEHÉR ÁRPÁD Végül együtt van az egész társaság az állomáson, csak Árvái nincs sehol. A direktor megváltja a jegyeket. Tompaiéknak kénytelen a második osztályra váltani, Hősi Lenke elsőn, saját költségén utazik, a többiek pedig vidáman fölkapaszkodnak az egyik harmadik osztályú kupéba. Pálmainak az egyik lába már a vasúti kocsi lépcsőjén van, mikor megrémült asz- szonyság ront ki a perronra. Egyenesen odarohan Pálmaihoz és ijedt szemrehányással és fenyegető kéréssel sipitoz a színész felé: — Az istenért, Pálmai ur, a jó istenre kérem, művész ur, a három és félhónapi házbér! A tizennyolc forintom! A vonat sípol és a kerekek megmozdulnak. Pálmai megnyugtatón szól le: — Ugyan Pócsiné asszonyom, mit kiabál? Hát már elutaztam? Mire az asszonyság felelni tudna, a vonat már el is indul, még hozzá Pócsiné olyan áldása közepette, hogy a fele is elég volna, hogy ne jusson el a szomszéd állomásig. Abban a pillanatban lélekszakadva érkezik ki az állomásra még valaki: Kiss Palcsi bácsi magából kikelve, hiányos öltözetben. — A lányom, Herminám! — kiabál. — Adják vissza a lányomat! Meg kell állítani a vonatot! — ordítja tovább toporzékolva. — Elrabolják a lányomat! A vonat azonban részvétlen lassúsággal cammog ki az állomásról. Az apa és Pócsiaié Prága, jim.us 25. Tegnap dél dán, mint már rö' idén jelentettük, a kormány omyi.’jtotta a plénu.n elé az esküdtbiróság á tsz ír vezéréről s: Hó törvény javaslatát. A java-.a: két lé-HCI áll. A 31 paragrafust tarta'mazó e»-' ^ész az c-küdt- biróság szervezését szabályozza, mig a második rész négy pa agrafu^-'a] a perrendtartást reformé-ja meg. liülöi szakasz foglalkozik még a Ra-íinszkóra vonatkozó intézkedésekkel. Az első paragrafus kimondja, hogy minden törvényszék keretén belül egy esküdtbiróság állítandó fel. Az igazságügy n 'észternek fontos okok eieiét.en. ^ legrel>ól b bíróság előzetes ho/.zászó'á-a után joga van elrendelni, hogy egy törvényszéken működő esküdtbiróság ugyanaz >n tábla bírósági területhez tartozó más törvényszékek esküdtbi- rósági ügyeit is tárgyalhassa. A 2—4. §§ megegyeznek az ed bgiekkel, viszont az 5. § az esküdtképességei az eddigi előír ásóktól eltérőleg a két évi helybenlakáshoz és a harmincötödik életév betöltéséhez köti. Újítás még az 5. § 3. szakasza is, amely szerint az esküdtektől az imi- és (lvasnitudás alapfeltételének követelése a törvényszéki elnök döntése alapján oly területekre vonatkozólag felfüggeszthető, ahol annak eshetősége áll fenn, hogy különben az esküdtek kiválasztása nehézségekbe ütköznék. Ez az intézkedés főleg Ruszinszkóra vonatkozik, ahol az indokolás szerint még számos oly 35—60 éves lakos analfabéta, aki máskülönben megfelelő élettapasztalatokkal bir. Ki nem lehet esküdt? A törvényjavaslat szerint az esküdtek névjegyzékébe föl nem vehetők: a köztársasági elnök, a kormány és a törvényhozó testületek tagjai, főiskolai tanárok, nyilvános iskolák igazgatói, tényleges állami tisztviselők a középiskolai tanárok kivételével, tényleges katonák, oly népiskolai tanitók, akik négy osztálynál kisebb iskolákban tanítanak, az elismert egyházak lelkészei, a posta és távírda alkalmazottai, a vasút és egyéb nyilvános közlekedési vállalatok alkalmazottai, amelyek a viz-, vagy villany közellátás szolgálatában állanak, továbbá orvosok oly helyekről, ahol legfeljebb kettő van, ugyanígy a szülésznői-: is, végül gyógyszerészek, akiknek alkalmas segédjük nincsen. Az esküdtek nyelvtudása Az eddigi előírásoktól eltérően azt írja elő az uj javaslat, hogy az eredeti esküdtlistán az esküdtbiróság felállításánál tekintetbe jöhető polgár nevén kivül külön fel kell tüntetni azt is, hogy birja-e az államnyelvet és esetleg valamely kisebbségi nyelvet. Az évi esküdtlistát mindig úgy kell összeállitaasszonyság versenyt szaladnak a sínek mellett és úgy kiabálnak. Végül Kázmér szerkesztő kihajol a kupé ablakán és estküdözik Palcsi bácsinak, hogy a leánya nincs a vonaton. A vasutasok fogják körül és csillapítják a két kárvallottat, mialatt a vonat fekete füstgomolyagot eregetve eltűnik a kanyarulatban. Utazás közben, mikor a vonat már a várostól eltávolodott, maga mögött hagyva rengeteg gondot — Virágfi kedves, kedélyes emberré alakul át. Kifújja magát, azután a társulat mindegyik tagjához van egy-két meleg szava. Bolond népség a színész, jó szóval madarat lehet vele fogatni. Virágfi megenyhül még Tompaiék iránt is, náluk is vizitel. Szomorkányi mama fiatalos jókedvvel hajol ki az ablakon Kázmér szerkesztő ur mellett. A szerkesztő annak rendje és módja szerint megkéri Szomorkányiné kezét, mikor Várpalotához közelednek. A művésznő' nagyban szabadkozik, talán ha egyszer eljön Kázmér szerkesztő ur Gyulára, majd komolyabban beszélnek a dologról. Aggodalmaskodva fordul hátra és nézi a leányait, akik Pálmaival tréfálkoznak. — Várpalota, egy perc! — kiáltja a kalauz és a rozzant személyvonat zizegve, zörögve megáll. Itt éri a legnagyobb meglepetés a társaságot. Fölvirágozva a kora tavasz virágaival beszáll a vonatba Árvái Kiss Herminával. — A menyasszonyom — mutatja be a sápadt leánykát, akit ámuló szeretettel fogadnak. Mindjárt le is tegezik. Virágfi a keblére öleli: — Ti megszöktetek, gyermekeim — állapítja meg a tapasztalt, viharedzett direktor. — így szöktettem meg én is életem drága párját, Szüreti Amáliát, cirka harminc évvel ezelőtt Nagybajomról. Körülnéz, hogy Amália nincs-e a közelben. Aztán suttogva folytatja: — Bár siklott volna ki harminc évvel ezelőtt a nagybajomi vicinális. Megsimogatja a fiatalokat. — De remélem, ti nem igy fogtok beszélni harminc év múlva. A magyarok istenének áldása legyen rajtatok. Hermina sápadt arcát elönti az ártatlan pirosság. Virágfi nagyon fölmelegszik iránta. — Majd meglátod, lányom, nagyon boldog leszel. Árvái derék, tehetséges fiú. Ember lesz belőle s most már kétszeresen megbecsüli majd magát. A Szomorkányi-lányok bucsucsókot küldenek a szerkesztő után, aki leszállt a vonatról Várpalotán. A vonat zakatolva siet Budapest felé. A szerelmespár kihajol a másik ablakon. — Nini, pipacs — mutatja Árvái. Csakugyan, az egyik szántóföld szélén kicsiny, félig megfagyott pipacs didereg a hüs tavaszi napon. Ez a pipacs a vakmerő, a szenvedő szerelem jelképe. Évekig a keblükön fog piroslani. 9. A szinészvásár Aranyba vonja be a tavaszi napsugár a füstös keleti pályaudvart. Emlékeztek-e még a tündérszép virágvasárnapokra? Mintha már azok sem volnának a régiek többé . . . Virágfi társulata elszéledt a városba. Ki-ki rokonlátogatóba, ismerősöket fölkeresni, régi emlékek, kedves utcák során merengeni. Csak Árvainak és Herminának nem volt senkije a nagy városban. Éjfélutánig barangolt a szerelmespár, mig végül a pályaudvar előtt levő térség elhagyott padján egymásra borulva szundikáltak, mint két kis cseléd. Kora reggel benépesedett a színészek házának tájéka. Kivilágosodtak a Thália-- kávéház keskeny ablakai. Fantasztikus, tarka sereg lepte el a kapu és a kávéház környékét. Álombéli piac volt ez, ahol Hamletok, Maobethek, Rip van Winklék, Traviaták és Suhancok bocsátották magukat áruba. Széles Magyarország minden tájékának mindenfajta komédiása itt adott egymásnak találkozót. Rikitó reménységek és elfakult vágyak folyamai hömpölyögtek egymáson ke- resztül-kasul. Régi, kedves pályatársak borultak egymás keblére és örök ellenségek méregették egymást gyilkoló tekintetekkel. Ifjú hölgyek jelentek meg affektálva, rátar- tian gavallérjuk karján és kivénhedt kórista- nők szinehagyott, negyvenéves, ódivatú ruhájukban. Rokkant szinészpárok ácsorogtak té- velyegve a fal mellett, réveteg szemekkel lesve, hátha mégis elkelnének. Ismert, nagyhírű nők robogtak ide fiakkeren s megvető sietséggel törtettek a tömegen keresztül. Délelőtt már a nagy ház lépcsőit is süni rajban lepték el az elszerződni vágyó színészek. A zsibongás, a vitatkozás és alkudozás tetőpontjára ért. Fönn pedig, a régi arcképekkel díszített szobákban gyülekeztek a direktorok és mint a tőzsdén szokás az értékpapírokkal, csereberélték társulatuk tagjait. Kétségbeesett alkudozásban telt el az egész nap. Valósággal egymás haját cibálták, letépték egymás kabátjáról a gombokat a nagyobb meggyőzés kedvéért, sőt parázs verekedés is tarkította az izgalmas órákat. (Folyt, köv.) Az esküdtbiróságok újjászervezése A kormány törvényjavaslata — Szűkre szabják a kisebbségi vádlottak nyelvi Jogait isi
