Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-03 / 125. (1163.) szám

1926 június 3, csütörtök. 5 ABBAZIA HOTEL OUISISANA HOTEL EDEN A tengerparton a nagy fürdővel szemben Pensio rendszer! Fürdési idény május 1-től — A főszezonra (julius-augusztus) ajánlatos szobákat már most megrendelni — Előidényben leszállított árak Kérjen prospektust Lédererné 15 évet kapott ^ Budapest, junius 2. Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése: Ma délelőtt 11 órakor hirdette ki a budapesti kir. Ítélőtábla Lédererné ügyében az Ítéletet. Léderer Gusztávné született Sohwarz Miéit bűnösnek mondotta ki csalás bűn­tettében, egy rendbeli gyilkosság bűn­tettében való bünsegédi bünrészesség- ben és lopás bűntettében. Ezért összesen 15 évi fegyházbüntetésre, valamint 10 í. évi hivatal- és jogvesztésre Ítélte. rA szabadságvesztés büntetéséből a királyi Ítélőtábla egy évet és négy hónapot a vizsgá­lati fogsággal kitöltöttnek vett. Harminchat milliót kell Ruszinszkón megspórolni Minden vonalon visszafejlesztés — Nincs pénz se iskolára, se a Tisza szabályozására Beregszász, junius 2. A gazdaságilag amúgy is tönkretett Ru- szinszkőra ismét nagy csapást mér a cseh­szlovák kormányzat. Ez a csapás jelenleg a spórolás jelszava alatt jelentkezik. Nem keve­sebbről van szó, mint arról, hogy Ruszinszkóból harminckét millió korona előirányzott befektetési összeget kell ki­vonnia a kormányzatnak. Hogy ezt az összeget hol akarja a kormány­zat megspórolni, arra elegendő két eklatáns példa. Az egyik az iskolaügy, a másik a folyó­szabályozás évek óta vajúdó ügye. Ruszinszkónak körülbelül nyolcszáz isko­lája van. Ennek fentartási költségeire mind­össze 162 ezer koronát irányoztak elő. Ez az összeg azt jelenti, hogy a folyó évben álmod­ni se szabad iskolaépítésről, iskolafejlesztés­ről, vagy az iskolázatlanul ténfergő gyerme­kek beiskoláztatásáról. Másik nagy problémája Ruszinszkónak a tTisza szabályozásának kérdése. A Tisza évek óta fenyegeti a legnagyobb katasztrófával Ruszinszkó keleti és déli vidé­keit. A partmimkálatokba már több Ízben be­lefogtak, de eddig még jelentősebb partvé­delmi müvet nem alkottak. A legnagyobb veszély Feketeházánál és Csapnál lehetséges. Egy nagyobb áradás tönk­reteheti Ruszinszkó sik vidékeit. Ezeket a partmunkálatokat ebben az évben be kellett volna fejezni, de a fenti okból ezekből sem lesz semmi s igy az őszi árvizek katasztrofá­lis arányai beláthatatlan anyagi károk oko­zói lesznek. A ruszinszkón való spórolás e módja an­tiszociális és a legkönyörtelenebb gyarmati politikának a jele. Akkor, amikor Ruszin- szkot a kormányzatnak minél sürgősebben kellene gazdasági és kulturális tekintetben talpraállítania, ahelyett a visszafejlesztés eszközeivel teszi tönkre azokat az eredmé­nyeket, amiket Ruszinszkó ebben a tekintet­ben eddig elért. A csikágói bankár csekkcsalója a pozsonyi hadbiróság előtt Krizsanovics Antal, a modori származású nemzet­közi zsebtolvaj katonaszökevény; is — Szuronyos katonai fegyőrök között a polgári bíróság elé Pozsony, junius 2.'(Saját tudósit ónk tói.) Nagy feltűnést keltett ma Pozsony utcáin, amint egy elegáns, vasalt nadrága fiatalembert kísértek szu­ronyos katonai fegyőrötk a hadbiróság börtönéből a polgári bíróság Kecske-kapui épületébe. Pillana- lok alatt elterjedt a hir: Krizsanovics Antalt, a csikágói bankár párisi csekktolvaját szállítják. Még emlékezetes, hogy Krizsanoviesot, aki békés modori lakatossegédből lett nemzetközi zsebtolvajjá, pár hónappal ezelőtt fogta el a po­zsonyi rendőrség, mint Böhm Tibornak, a Buda­pesten lefogott hírhedt nemzetközi csekkcsalónak egyik cinkostársát. Krizsanovicsék Páriában az expresszvonaton ellopták egy csikágói milliomos bankár tizezerdolláros csekkjét, amit Becsben be­váltottak. BÖKm és egy társa Budapestre szöktek a „jó fogás" után, Krizsanovics osztrák útlevelet szerzett és eljött Modorba öreg anyja meglátoga­tására, miközben léfogták. Böhmék Budapesten ön­ként jelentkeztek. novics bünlajst romát, ami meglehetős nagy munka volt, mert az olasz, francia hatóságokkal diplomá­ciai utón kellett levelezni. Krizsanovics ugyanis Olaszországban is csinált több nagyobb „vágást", így Velencében egy nászutaspárt fosztott ki igen regényes módon. Mikor a bünlajst rom elkészült, a pozsonyi ka­tonai parancsnokság ie érdeklődni kezdett Krizsa- novios iránt, mert a zsebtolvaj nem tett eleget ka­tonai kötelezettségének és Csehszlovákiában mint katonaszökevény van nyilvántartva. Kolozsvár, junius 2. (A P. M. H. tudósítójától.) Az Avarescu- párt félhivatalosa, a Biruinta nyilatkozatot hoz a-kormány egyik tagjától, akitől azt kér­dezte, hogy milyen álláspontot foglal el a kormány a magyar nemzeti zászló használa­tának kérdésében. A Székelyföldén ugyanis a választások alatt egyes helyeken megen­gedték a magyar zászlók kitűzését. A Biruin­ta a következő nyilatkozatot kapta: — Tény az, hogy a választási kampány alatt a Székelyföld egyes helyein megenged­ték a magyar zászlók kitűzését. Az ellenzék nagy kázust akart csinálni ebből, ami annál feltűnőbb, mert az ellenzék eddig a demo­krácia és a kisebbségek védőjének tüntette fel magát. Leipzig, junius 2­A birodalmi törvényszék ma foglalkozott annak a szerelmi tragédiának revíziójával, amely a múlt év október 28-án a Majna mel­letti Frankfurtban játszódott le. Ezen a na­pon Flessa Wilhelmina ápolónővér Seitz dr. gyakorlóorvost a Wittelsbach-Allee egyik épületében három lövéssel leteritette. Seitz dr. éppen útban volt a kórház felé, hogy rendelőőráját megtartsa. Az első lövés az orvost szivén találta, úgy hogy azonnal szörnyethalt. A nővér véres tette után meg akarta magát mérgezni, de tettének végre­hajtásában megakadályozták. Ez év március 26-án a betegápoló nővért a frankfurti esküdtbirőság előre megfontolt szándékkal végrehajtott gyilkosság miatt halálra ítélte. Megállapították, hogy a nővér szerelmi viszonyt folytatott az orvossal. Seitz dr. 1923­Pozsony, junius 2. (Saját tudósitónktól.) Laksárujfalu malackavidéki község háború alatt felnőtt fiatalságával meglehetősen sok baja akadt már a község derék római kato­likus plébánosnak, Csömör Hugónak. így nem egyszer megtették, hogy a templomban a lá­nyok közé vegyültek a legények és az isten- tisztelet alatt gombostűvel összetűzték a bokorugrós bő szoknyákat, úgyhogy a lányok a mise végén csak nagy üggyel-bajjal távozhattak. A plébános ezért a szószékről kihirdette, hogy a legények az oltár és a sekrestye kö­zött, egy kijelölt helyen tartózkodjanak a mise alatt. Ez nem tetszett a legényeknek. Különösen Kubinecz János és Pavel Valér voltak dühösek a pap rendelete miatt. — Nem vagyunk mi már kölykök! — mondták önérzetesen a falu korcsmájában — hogy minket a főtisztelendő ur „pellengérére állítson. Nem megyünk addig templomba, amig a rendelkezést vissza nem vonja! Az elhatározást tett követte. A laksári legények kimondták az eddig még meglehető sen szokatlan tempíomsztrájkot, amely hetekig eltartott. Egy szép napon Csömör plébános éppen a szószéken prédikált, amikor a két Erre átkisérték őt a hadbiróság börtönébe, ahol először is kényszersorozás alá vették és tér-, mészetesen „tauglicih“-nak találták a robusztus, fess fiatalembert. Mielőtt azonban a katonaság ■mundérba öltözteti, le kell számolnia a polgári bírósággal. Ezért, szállították ma a veszedelmes fickót erős fedezet alatt a törvényszékre, ahol a vádtanáos elé állították. Krizsamovics, az elegáns gonosztevő, ajkbiggyesztve, mosolyogva hallgatta végig az ügyész vádjait, a bíróság döntését, azután őreivel — kezén vasbilinccsel — eltávozott. Leg­közelebb — talán még ebben a hónapban — fő­tárgyalás alá kerül az ügye. — A közvélemény felvilágosítása céljá­ból elmondhatom, hogy a magyar zászló ki­tűzésének kérdése számunkra nem volt vá­lasztási fogás, hanem a kormány komolyan foglalkozik ezzel a problémával. Nem lehet ugyanis kétféle mértékkel mérni. Ha a szá­szoknak megengedték nemzeti színeik hasz­nálatát a román trikolór mellett, akkor miért ne emgednők meg azt a magyarságnak? — A kormány ezt a kérdést rendeletileg fogja megoldani még a parlament megnyitá­sa előtt. Meg fogjuk engedni a magyaroknak, hogy trikolórjukat a román zászló mellett ki­tűzhessék, a magyar trikolór közepében azonban a román állam cimerét kell használ- niok. bán ismerte meg Flessa WilJiélminát. Az a szoros viszony s az a bánásmód, melyben az orvos a nővért részesítette, az ápolónőben azt a hitet kelthette, hogy az orvos feleségül akarja venni. Együtt is mentek egy hosszabb északi utazásra. Az ápolónő későbben észle­vette, hogy az orvos mindinkább távolodik tőle. Becsületében borzasztóan megbántva érezte magát és igy érlelődött meg benne a véres tett terve. Áz ápolónő védője, Sinsheimer dr. pro­fesszor védencének érdekében revízió iránti kérvényt adott be, amelyet az igazságügyi alkotmánytörvény 83. paragrafusára épített. Ez ugyanis kimondja, hogy az esküdtbiróság- ba csak a tartományi bíróság tagjait s hiva- talnokbirákat lehet beosztani, a frankfurti esküdtszékben azonban Schmidt asszasszor is résztvett, aki egyik követelménynek sem felelt meg. Erre a lipcsei törvényszék a ha­lálos ítéletet megsemmisítette s a betegápo­ló nővér ügyében uj tárgyalást rendelt el. sztrájkevezető legény vezetésével berontott a fiatalság a templomba, megálltak a szószékkel szemben és han­gos megjegyzések között a lelkész arcá- cába röhögtek, viccelődtek. Az ájtatos hívők mód felett megbetrán- koztak a jeleneten. Nagynehezen tudták csak a botrányokozó ifjakat eltávolítani. Csömör plébános feljelentésére vallás elleni vétség miatt indult meg el­lenük az eljárás és a malackai járásbíróság példás Ítéletet ho­zott: a két főkolompost: Kubinecz Jánost és Pavel Valért fejenkim háromheti fogházra Ítélte. A1 többiek — nyolcan-tizen — pénzbüntetést kaptak. A pozsonyi törvényszék felebbviteli ta­nácsa Boldizsár birö elnökletével ma foglal­kozott az üggyel. Bernásek dr. ügyész az Íté­let helybenhagyását javasolta azzal az indok­kal, hogy az elrettentő például szolgáljon a háború alatt, felnőtt, eldurvult erkölcsű fiatalság­nak. A törvényszék helyben is hagyta az első bíró­ság ítéletét, amit fel sem függesztettek. Beszélgetés a nemzetközi útlevél- konferenciáról Reinhardt Henrik dr. miniszteri tanácsossal, az osztrák kormány delegátusával. Bécs, junius 2. (A P. M. H. bécsi tudósitójától). A Nép- szövetség összehívására —* miként erről már több táviratban beszámoltunk — Genfben a lefolyt hónapban összejöttek az államok delegátusai, hogy megtárgyalják a nemzetközi forgalom aka­dályainak, főként a vizum-rendszer eltörlésének, vagy legalább is enyhítésének módozatait. A nagy- fontosságú nemzetközi kongresszus határozatairól a nyilvánosság csak rövid hivatalos kommünikék­ből értesült, miért is érdekesnek tartottuk meg­szólaltatni Reinhardt Henrik miniszteri tanácsost, aki a következő figyelemreméltó részleteket, mondotta el: — Az útlevél-konferencia, amelyen a Nép- szövetség meghívására 88 állam, közöttük Német­ország is, amely a Népszövetségnek még mindig nem tagja, egyenes folytatása volt. az 1920-ban megtartott párisi forgalmi konferenciának, amely szintén a Népszövetség kezdeményezésére ült. össze. Akkor még mindenütt kivételes, háborús állapotok uralkodtak, a forgalmi könnyítéseket ugyan az összes államok szükségeseknek és meg- valősithatóknak minősítették, aminek következté­ben az akkori kedvezőtlen helyzet ellenére is a konferencia jelentős eredményekkel járt. Kötele­ző megállapodások és egyezmények ugyan nem jöttek létre, azonban ettől kezdve egyes országok a lehetőségeknek megfelelően enyhítették az út­levél-rendszert. Ausztria volt az első, amely a többi utódállamokkal való viszonylatban meg­valósította a párisi konferencia által javasolt enyhítéseket. — Az 1922 évben /■ Ausztria, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia között létre jött gráci út­levél-egyezmény a párisi konferencia ha­tározatain alapult és középeurópai vonat­kozásban nagy haladást jelentett. — Ezen tulmenőleg Ausztria külön egyez­ményeket kötött több állammal és kölcsönösén megszüntette a vizum-kényszert. A mostan lezaj­lott genfi konferenciára az osztrák kormány azt az utasítást adta delegátusainak, hogy a lehelő legliberálisabb szellemben működjenek és a leg­messzebbmenő enyhítésekért exponálják magukat. — Már a Népszövetség forgalmi bizottságá­nak előmunkálatai során kitűnt, hogy a jelenlegi időpont kedvezőtlen olyan messzemenő rend­szabályokra, amelyek az útlevél-rendszert telje­sen kiküszöbölnék- Kitűnt, hogy a háború előtti állapotok visszaállítása egyelőre leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A mostani tárgyalások so­rán szóba kerültek azok az okok, amelyek az útlevél-rendszer eltörlése ellen szólanak és a- melyek egyrészt közbiztonsági, másrészt, pénz­ügyi és munkásvédelmi természetűek. Ausztria képviselői a kapott utasításhoz híven a lehető legliberálisabb magatartást tanúsították, de végül is be kellett egyeznünk a többség által javasolt kompromisszumba, amely az államok figyelmébe ajánlja, hogy két esztendőtől öt évig terjedő egy­séges tipusu útleveleket bocsássanak ki. Az egyes államoknak külön egyezmények révén jogukban van egymás között a vízumokat teljesen meg­szüntetni. Az átutazási vizűm ezentúl rövid' tar­tózkodást is lehetővé tesz. A többszöri utazásra jogosító vizűm maximális tarifája ezentúl 10, egyszeri betutazásra szóló vizűmé 5 és átutazási vizűmé 1 aranyfrank lesz az összes európai álla­mokban. Amely állam kivonja magát ezen szem­pontok, alól, az ellen a többi államok megfelelő útlevél-rendszabályokat léptethetnek életbe. — Mindent összevéve a genfi konferencia is­mét jelentős lépést jelent előre és ha nem is hozta vissza a háború előtti állapotokat, úgy az ottan elhatározott rendelkezések végrehajtása a nemzetközi forgalom lebonyolítását nagy mér­tékben meg fogja könnyíteni. szp. Végre községi választások Ungváron ? A Prager Pressének jelentik Ungvárról: Zseltvay zsupán előtt- megjelent a magyar pártok, továbbá a cseh néppárt és cseh ag­rárpárt közös küldöttsége és átnyújtott egy a kommunisták által is aláirt memorandumot, amelyben követeli az ungvári községi vá­lasztások azonnali kiírását. A küldöttség ve­zetője hivatkozott a régi, 1886. évi magyar törvényre, amelynek értelmében a községi képviselőtestület feloszlatása után egy éven belül uj választásokat kell kiírni. A zsupán megígérte, hogy áttanulmányozza az emlék­iratot s a szükséges lépéseket megteszi. A' küldöttség Beskid kormányzót és Rozsypal alkormányzót is fölkereste s támogatásukat kérte. A félhivatalos lap jelenlése arra enged következtetni, hogy Ungvárótt végre mégis csak beszüntetik a kormánybiztos önkény- uralmát és a város vezetését a törvényes kép­viselőt esteületnek adját át. A pozsonyi vizsgálóbíró összeállította Kpizsa­" / . -' - eV* Erdélyben rendeletileg megengedik a magyar zászló használatát A piro-s-fehér-zöld zászló közepén a román állam címerével, a román trikolórral egyidejű­leg kitűzhető A betegápoló nővér szerelmi regénye A birodalmi törvényszék megsemmisítette a halálos ítéletet Vallásháboritő legények a pozsonyi törvényszék előtt A háborúban felnőtt ifjúság erkölcsei — Ki gúnyolták a szószéken prédikáló papot, aki külön helyet jelölt ki nekik a templomban — Példás ítélet

Next

/
Oldalképek
Tartalom