Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-25 / 143. (1181.) szám

Holnap tárgyalja a parlament az illetőségi javaslatot dia keresztülment a költségvetési bizottságon is Prága, június 24. A parlament költségvetési bizottsága ma délelőtti ülésén Bradács képviselő elnöklete mellett letárgyalta a Szent-Ivány—Dérer-féle illetőségi honpolgársági javaslatot s azt a nemzeti szocialisták obstrukciója ellenére elfogadta. A javaslat holnap, pénteken a ház plenáris ülése elé kerül. A nemzetgyűlés mai ülése „Az államérdek a köztársaság legfőbb törvénye" Egy külügyminisztériumi főtisztviselő egy uj parlamenti többség lehetőségéről Prága, junius 24. Müller, a külügy­minisztérium sajtóosztályának egyik főtiszt­viselője, akit különben Benes iparosnartbeli exponensének aposztrofálnak, feltűnést kel­tő cikket irt az iparospárt lapjának, a Refor­ménak mai számába. — A cseh pártok már nagyon hozzászok­tak volt a gondolathoz — írja Müller —, hogy nekik benne muszáj lenniük a kor­mányban, hogy ő nélkülük a köztársaság nem létezhetik. Nos hát, ezt a „muszájt" a mai parlamenti többség megtörte . . . íme, más koalíció is lehetséges. És ez nem re­akciót, hanem nagy haladást jelent. — Fölösleges volna védekezni a szocia­listák azon vádja ellen, hogy a cseh pártok nemzeti árulást követtek el azzal, hogy a németekkel és magyarokkal együtt alkotnak többségiét. Ugyanezt hányják a „kormányzó" németek és magyarok szemére is a német és magyar ellenzéki pártok. — Ezzel azonban a nemzeti küzdelem a köztársaságban egyáltalában nem gyöngült. Amint ma nem szabad megengedni a vallás­sal való házalást, Ugyanúgy nem szabad a nemzeti kérdéseket sem politikai kereske­delem céljaira felhasználni. A belső konszo­lidáció és a köztársaság belső megerősödése megkívánja a nemzetiségekkel való egyet­értés megteremtését. Ma már egyetlen felelős politikus s ál­lamférfi sem képzeli azt, hogy a köztár­saság konszolidációja a németek és szlo- venszkóiak szorosabb bekapcsolása nél­kül a közeljövőben lehetséges lenne. Az uj parlamenti többség, amelyben már benne vannak a németek és a szlo­vákok is, az első lépés ahhoz a konszoli­dációhoz, amelynek szükségét a köztár­sasági elnök is hangoztatta legutolsó újévi nyilatkozatában. A nemzetgyűlés mai ülését Malypetr el­nök délután két órakor nyitotta meg. Az ülés elején kiosztották az esküdtbiróságok reform­járól szóló kormányjavaslatot, valamit a Len­gyelországgal kötött szerződés ratifikálásáról szóló javaslatot. A napirend első pontja a szénadótörvény módosítása és az exportadó megszüntetése. Slivka kommunista képviselő felszólalása után a javaslatot a többség elfogadja. A ruszinszkói hitelszövetkezetek hitelbiz­tosításáról sízóIó javaslathoz elsősorban Bólén kommunista képviselő szól hozzá, aki beszé­dében rátér a képviselők mentelmi ügyére s felolvassa a kommunista Rudé Právo mai el­kobzott számának egyik cikkét, amelyben a munkásokat a burzsoa uralom lerázására -zó- litják fel. Ne engedjék meg, hogy a polgáriak, a nép kiszipolyozol börtönbe juttassák a mun­kásság képviselőit. Malypeir elnök többször is figyelmezteti a szónokot, hogy a tárgyhoz szóljon, de Bólén tovább folytatja a cikk felolvasását Eközben éles szóvita támad a kommunista és a cseh agrárius képviselők között. Gáti kommunista fölszólalása után, amely alatt éles szóharc támadt a kommunisták és Stefán Ágoston között, a vitát befejezték s a javaslatot szavazásra bocsátották. A többség mellette szavazott. Rövidített eljárással elfo­gadták a két javaslatot második olvasásban is. Az elnök ezután félbeszakította a tárgy- sorozat tárgyalását és formai okokból bere­kesztette az ülést. Negyed ötkor nyitotta meg a második ülést Dostalek alelnök. Kiosztották az alkot­mányjogi és költségvetési bizottság jelentéseit az állampolgársági és illetőségi javaslatról. Ezután néhány javaslatot utaltak át a bizott­sághoz, majd Spina német agrárius é? Luschka német keresztényszocialista képviselők és tár­sainak indítványát bocsátották szavazás alá. Spina és Luschka azt indítványoztál., hogy az általuk benyújtott javaslatra, amelyben kíván­ják, hogy a kis gremiális biztosiló pénztárakat vegyék ki az általános szociális biztosításból, mondják ki a sürgősséget. Elnök névszerinti szavazást rendel el. A javaslat mellett szavazott a vámtöbbség és ezúttal a német nemzeti szocialisták is. 137:78 arányban az indítványt elfogadták és a javas­latra kimondták a sürgősséget. Spina és Luschka indítványozzák még, hogy javaslatukra a szociálpolitikai bizottság holnap két óráig kapjon tárgyalási határidőt. Újabb névszerinti szavazás, amelynek, eredmé­nye, hogy az indítványt 137.106 arányban el­fogadják. Ezzel az ülés véget ért. A legköze­lebbi ülés holnap délután 2 órakor lesz, amely­nek napirendjén szerepel többek között az il­letőségi és honpolgársági javaslat, továbbá a 27 képviselő mentelmi ügye. Ki merné mondani, hogy ez reakciós lépés? Legfeljebb csak az, aki elfelejti, hogy az ál­lamérdek a köztársaság legfőbb törvénye. Cseh pártok többsége alkotta a nemzeti koalíciót s az állam mégis a züllés lejtő­jére jutott. Hadd legyenek hát benn a németek és magyarok is a parlamenti többségben, a fő az, hogy ez az állam javára szolgáljon. A Reforménak ez a cikke élénk visszhangot keltett a cseh nemzeti demokraták esti lap­jában. Természetesen a legélesebben támad­ja a cikk íróját, akit Benes iparospárti agitá­torának tart. Kijelenti, hogy a cseh nemzeti demokraták semmi szin alatt nem maradnak olyan parlamenti többségben, amely a né­meteknek nemzeti koncessziókat adna. A török moraarchisták Összeesküvése ü tisztviselettlrvéBif é% m H®ngrua a szenátus előtt Frenciscy Lajos keresztényszocialista szenátor nagy beszédben foglalf áSBási a magyar tisztviselők és nyugdíjasok érdekeiért Prága, joniu? 24. A szenátus mai ülését Klofács elnök dél­előtt tizenegy órakor nyitja meg. Napirenden szerepel a három tisztviselőjavaslat és a kcxngrua. Ez utóbbit, a képviselőházi tárgya­láshoz hasonlóan, itt is különválasztva tár­gyalják a tisztviselőjavaslatoktól. A három tisztviselő javaslatot Facek, Karas, Rohacsek, Nemec, Procházka, Hrejsa és Becska szenátorok terjesztik elő, mint a szociálpolitikai és költségvetési bizottság elő­adói. Bizottsági jelentésük előterjesztése vagy másfél óra hosszat tart, majd az elnök meg­indítja a javaslatok felett a vitát. Polach német szociáldemokrata szólal fel elsőnek. Hiányosnak tartja a javaslato­kat. Rámutat a resztrinkciós törvény anomá­liáira. Senki sem tudja, mennyi tisztviselőre van szüksége az államnak. A német tiszt­viselőket garmadával bocsátották el, hogy helyükbe seregestül vegyenek fel uj cseh tisztviselőket. A törvény fejjel a falnak me­nés volt s mindent felborított. Ezt pedig a most előterjesztett tisztviselőjavaslatokkal jóvátenni nem lehet. Ezért a javaslatokat nem fogadja el. Angóra, junius 24. A Kernal pasa ellen pénteken megkísérelt merénylet nyomozása a legnagyobb eréllyel folyik. A vizsgálat ki­derítette, hogy Kemal meggyilkolását olyan körök készítették elő, amelyek a monarchiát akarták visszaállítani. A haladópárt összes képviselőit elfogták. Csicserin és Kalinin orosz népbiztosok a szovjet szerenesekivána- tait fejezték ki Kemalnak szerencsés meg­menekülése alkalmából. Franciscy •a kisebbségi tisztviselőkért és nyugdíjasokért Ezután Franciscy Lajos dr., az országos keresztényszocialista párt szenátora mondotta el hatalmas, minden kérdésre kiterjedő beszé­dét. A tárgyalás alatt levő javaslatok — úgy mond — a jelenlegi parlamenti többséget al­i kotok megegyezésének eredményei. Mint ilye­nek mentek át a bizottságokon és ez annyit je­lent, hogy a plénumban ezek a javaslatok lé­nyeges változást nem fognak szenvedni. Ez a körülmény azonban nem teszi feleslegessé a bírálatot e javaslatok egyes intézkedései fe­lett, melyek ha most nem módosíttatnának is, a módosítást rövid idő múlva meg fogják kö­vetelni a viszonyok kényszere folytán. A tisztviselői javaslat Ami a tisztviselői javaslatot illeti, fel le­hetne vetni azt a kérdést, vájjon nem lett vol­na-e egyszerűbb és célszerűbb megtartani az eddigi rangosztályokat és ezek keretein be­lül megfelelő fizetésemeléssel rendezni a tisztviselői illetményeket? A kormány e he­lyett ezt a komplikált javaslatot nyújtotta be, melynek végrehajtása hihetetlenül sok mun­kát fog adni az arra hivatott közegeknek. Fizetési osztályokat, fizetési és szolgálati fokokat állapit meg ez a javaslat. A szolgálati fokokon három évenkint lép elő a tisztviselő, itt tehát érvényesül az automatikus előlépés. Sajnos, csak itt, csak a szolgálati fokokon, mert már a magasabb fizetési osztályba és a magasabb fizetési fokra csak kinevezés által juthat a tisztviselő. Ez egyik lényeges hibája ennek a javaslatnak, annyira lényeges, hogy nem hiszem, hegy túloznék, ha azt mondom, hogy főképpen e miatt fog ez a javaslat, ha törvény lesz belőle, a tisztviselők minden ka­tegóriájánál elégedetlenséget kelteni. Amennyiben ismerem a tisztviselői szer­vezetek állásfoglalását, úgy tudom, hogy ezek túlnyomó része az automatikus előléptetést kívánta. Teljesen jogos volt ez a kívánság. A tisztviselő is szabad és független pol­gár akar lenni, szabadságát és független­ségét pedig csak az biztosíthat ja, ha ke­nyere és előléptetése nem függ a hatalom Icénye-kedvétöl. A tisztviselő előléptetését és azzal össze­függő fontos érdekeket semmi más nem ga­rantálhatja, mint a szentesített törvény. Embe­ri kegyekre nem lehet bízni ezt. Ha az automatikus előléptetés ellen azt hozzák fel, hogy az egyforma elbánásban ré­szesíti az érdemes és érdemtelen tisztviselő­ket, meg kell jegyezni, hegy a tisztviselői mi­nősítés eléggé eredményes eszközt szolgáltat a hivatalbeli felsőbbségnek az érdemtelen tisztviselők mellőzésére. A nemzeti kisebbségekhez tartozó tisztvi­selőkre nézve a kinevezés utján történt elő­léptetés azt hozza magával, hogy mindazok a mellőztetések, melyek eddig érték őket, foly­tatódni fognak . . . Richter János: A demokrácia nagyobb dicsőségére! Franciscy Lajos dr.: ... és az uj tör­vény által mintegy megrögződnek. To. \iV> -.s figyelmen kívül hagyják őket a vezető állá­sok betöltésénél, tovább is folyni fog eilenük az agitáció, hogy őket nyugdíjazásnál minden­féle korlátozásokkal és megszorításokkal zak­lassák. Ami ennek a javaslatnak anyagi oldalát illeti, úgy a tisztviselői, mint a bírói és ügyé­szi illetmények nagyon is kihívják a kritikát abból a szempontból, vájjon megszilárdít]ák-e ezek az illetmények a tisztviselők anyagi hely­zetét annyira, hogy ők legalább a súlyosabb gondoktól mentesen, szentelhessék magukat hivatásuknak? A magasabb fizetési fokokon a tisztviselők illően vannak dotálva, de az ala­csonyabb fokokon a fizetés nem felel meg a mai életszükségleteknek. Különösen elégte­len a kezdőfizetés a tisztviselők alsóbb kaie- góriánjánál és a bíráknál is. Kilencezer ko­rona fizetéssel kezdi meg egy IV., vagy III. íi- osztályba sorozott tisztviselő az ő pályáját és | tizenöt évig kell szolgálnia, amíg eléri a 20.000 koronát. Itt kezdődik csak a gondtala­nabb megélhetés, eddig azonban a tisztviselő élete csak vergődés volt, mely őt a családala­pításban is akadályozta. Richter: Antiszociális intézkedés! Franciscy dr.: Tizenötezerhárosnszá' ko­ronával kezdi meg a bíró szolgálatát és csak kilenc év múlva éri el a 20 ezer koronát. ^*«fi««nk 1© oldal V. évf. 143. (1181) sz j ^Péntek ■ 1926 junius 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki vártok Szerkesztőség: Prága II., Panská uiice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: /V7 * 7 * ~ 12, Ií. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOlltlKGLl TlCLpiLCipjCL hivatal: Prága 11., Panská ul 12/IH. —Te­havonta34Kc. Egyes azám ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ Iefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom