Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-24 / 142. (1180.) szám
4 1926 junius 24, csütörtök. kor a prohibitiv iparvámokat rohamlépésben kell megszüntetni. Miért késik tehát a vámellenzék javaslata a pro- hibitiv ipari vámok eltörlésével vagy legalább az átmenet érdekében prohibitiv jelleg megszüntetésével. Megmondom, hogy miért? Azért, mert a marxista vámellenzéknek egyenest érdeke a mezőgazdasági termelés fejlődésének megszüntetése, mert ha a mezőgazdasági termelés elpusztul, akkor a polgári társadalmi rend meghal anélkül, hogy azt a forradalmi párt erőszakkal robbantaná szét! Herz: A maguk pártja akarja a polgárháborút ! Törköly: Mi nem akarunk semmiféle polgárháborút ! Richter (magyar nemzeti párti szenátor): „Flég volt a polgárháborúkból!“ Törköly (folytatja): Nem érdeke 'ellát ezen pártnak az ipari vámok eltörlésével késleltetni a pusztulást. De tudják azt is a vámelllenzéken lévők, hogy a mezőgazdasági vámok megteremtése és az ipari vámok megszüntetése a mezőgazdasági munkások erős érdekét képezik és félnek attól, hogy a mezőgazdasági munkások kikerülnek ezen a réven a marxista politika szférájából és megkevesbedik nagyon akkor a marxista tábor és győzni a kis sereggel nem lehet. Emellett az ipari vámok léte mellett szépen szól az az érv, hogy az ipari munkaadók által elért nagyobb eladási ár módot ad az ipari munkásság bérének az emeléséhez, mert még akkor mindig marad a munkaadónak is elég nyeresége. Az ipari munkásságról tehát az ipari vámok révén történik gondoskodás addig, amig elkövetkezik a forradalom robbantó pillanata. Sziovenszkó a bánat országa Ezután a kis intermezzo után legyen szabad rámutatnom arra is, hogy Szlovenszkón a mezőgazdasági válság sokkal súlyosabb, mint a köztársaság egyéb területén. Ha erre a szomorú területre lépünk, amit úgy hiv- nak, hogy Sziovenszkó, pedig jogosult volna, hogy ennek helyébe odaírjuk, hogy ez a bánat országa, nem látunk itt mást, mint nyomorúságot és csak remény sincs arra, hogy itt javulás álljon be. Sziovenszkó szlovák, magyar és német mezőgazdái fuldokolnak az adósságban és egyéb közterhektől súlyosan vannak sújtva, de itt az ipari termelés is válságban van, mert sem Korompán, sem másutt Szlovenszkóban nem füstöl egyetlen gyárkémény sem. Az ipari termelés sem rentábilis Szlovenszkóban és ha hozzáadjuk azt a szerencsétlen tarifapolitikát, amely Sziovenszkó termelési versenyképességét lehetetlenné teszi, akkor meg lehet érteni, hogy Sziovenszkó mezőgazdái miért foglalnak állást a mezőgazdasági vámok mellett! Mert tudják, vagy legalább is úgy képzelik, hogy csak így lehet magukat megmenteni!! A magyarság szempontja a vámkérdésben az, hogy nekünk kötelességünk mindent felhasználni arra nézve, hogy népünk gazdasági erejét növeljük és ne engedjük, hogy a nyomorúság még jobban sújtsa, mint ahogy sújtja a mai állapotban. A magyarság 80%-a földmivelő, tehát erősen érdeke a magyarságnak a mezőgazdasági termelés rentabilitása, a vállalkozási kedv és fejlődés lehetősége. Az. hogy a kisgazda és a törpebirtokos, miután a háború lezajlásával földjét tehermentesítette, most újból Mdokilik a terhek súlya alatt, a legsúlyosabb kritikája az eddigi termelői, értékesítési és vámpolitikának. Mi nem akarjuk, hogy a magyar föld eltűnjön a magyar mezőgazda lába alól, mi a nemzeti birtokállomány elpusztulását nem szeretnénk megérni és nem akarjuk, hogy a magyarság kész prédája legyen a nemzeti állam eszméjének. Mi a nemzeti érzést és éllentállást meg akarjuk őrizni mindenképpen s mivel a mező- gazdasági vámok kérdése az utolsó órában segíthet még a magyarságon, nem törődve semmivel, megragadjuk ezt az eszközt a végszükségben és meg akarjuk, meg fogjuk menteni népünket a gazdasági Összeomlástól! A mezőgazdák romlása magával rántja a többi foglalkozási ágakban élő magyarokat is. Az ipart már tönkre tette az a kormányzat, amelynek részese volt a vámelfteuzéfc egy része is! Kialudt gyári kémények jelzik a pusztulást. A mezőgazdasági ipar és a kisiparosok együttpusztulnak a mezőgazdasággal. A szellemi munkával foglalkozók részére’ nincs elhelyezkedés, hiszen hivatalba, állásba ki nem nevezik, nem alkalmazzák a magyar ifjút, hiszen a magyar munkást háttérbe szorítják, mert magyar. Ha tehát nincsen nemzeti gazdasági élet és nincs saját erőnk, amelynek révén munkát és életboldogulást adhatunk nekik, akkor a magyar ifjúság disze-virága nyomorúságra lesz kárhoztatva és elvész a nemzet jövője benne. Ha saját erőnkre nem támaszkodhatunk, akkor a temető, vagy a kivándorlás lehet csak a vég! A „nagyszerű” halál az, amit kikerülni óhajFranciscy szenátor i Franciscy Lajos: Tisztelt Szenátus! Pártomnak, az országos keresztényszocialista pártnak álláspontját az állandó mezőgazdasági vámok kérdésében röviden körvonalazom. A t*— 1 ’ labt lévő javaslat azon az elvi állásponton alapszik, hogy, hogy ha vámvédelemben részesülnek az ipari tér mékek, akkor ugyanilyen védelemben kell részesülniük a mezőgazdasági termékeknek is. Annál fontosabb ez a szempont, mennél bizonyosabb, hogy Csehszlovákország mezőgazdasági közönsége védelemre szorul úgy a kormány, mint a törvény- hozás részéről. — Az országos keresztényszocialista párt ezzel az elvi állásponttal egyetért és meg is szavazná ezt a javaslatot, ha nem állana útjában a jelenleg uralkodó közgazdasági felfogás és irány és ha egyfelől ettől a javaslattól számottevő hasznot várhatna a gazdaküzönség, másfelől pedig, ha nem kellene tartani attól, hogy a gabonavámok emelése meg fogja drágítani az összes közszükségleti cikkeket. Világ- tapasztalati tény, hogy valahányszor emelkedett a kenyérnek, a lisztnek az ára, mindannyiszor emelkedett a többi élelmiszerek ára is és mindannyiszor megdrágultak az ipari termékek és az összes közszükségleti cikkek. A mezőgazdasági vámok kérdését ma már nem szabad csak az úgynevezett paritásos szempont szerint mérlegelni, hogyha tehát védelemben részesítjük az ipari termékeket, akkor nem szabad a vámvédelemből kizárni a mezőgazdasági termékeket. Ez a paritásos szempont ma ennek a kérdésnek a mérlegelésénél nem elegendő. Ennek a kérdésnek szempontjait vizsgálnunk kell egészen más látószögből. Mikor a csehszlovák állam a jelenleg életbeléptéiéit és érvényben lévő ipari vámokat behozta, akkor egész Középeurópábao az a felfogás tünk! A kivándorlás? Az is csali egy faja a pusztulásnak. És vájjon hová vándoroljunk? Nekünk a szülőföld röge szentség, ehhez fűződik a nemzeti múlt dicsősége é:s ezen alapulhat csak a nemzeti jövő boldogsága. Ezért még erősebb a meggyőződésünk, hogy a mezőgazdasági vámot meg kell átmeneti segítségül teremteni, mert azt a saját gazdasági erőnket, amely képessé tesz bennünket a nemzeti állam kiépítésére törekvő államban nemzeti egyéniségünk és öntudatunk teljes megőrzése mellett megállani és a magyarság fenmaradását bizfsoi- tani, csak ez utón teremthetjük meg. Ez a saját erő a magyar föld és munka révén egy rentábilis mezőgazdasági termelésben adódik, ez teremt munka- alkalmat, munikaeredményit, fejlődést, haladást és nemzeti jólétet. Bar sajnálattal tölt el bennünket, hogy magyarországi testvéreink gazdasági érdekeinek a vámjavaslat pillanatnyilag útjában áll, reméljük, hogy azt a károsodási lehetőséget, ami ebből fakadhat, magyarországi testvéreink más piacon való elhelyezkedés révén ki fogják parírozni és igy nekünk nem tehet egy magyar testvér sem szemrehányást azért, hogy az életünk megmentése és a jövő érdekében végszükségből úgy cselekedtünk, ahogy cselekszünk. Ott tulnan csak károsodási lehetőség van, itt az elpusztulás lehetősége! Minekünk a létünk függ ettől a kérdéstől és mi másként nem segíthetünk magunkon, tehát másképp nem cselekedhettünk! Nekünk élet, nemzeti élet kell, amely nemzeti jövőt biztosit! Nekünk oly társadalmi rend kell, amely az eredményes mezőgazdasági termelés fejlődésében látja biztos alapját és a termelés biztonságát meg is védi! És ha ezeket a vámok, bár kisegitőesz- közkéní, elősegítik, úgy mint állampolgár, mint magyar, mint ember, azokat feltétlenül megszavazom! Csipera és Zimák cseh szociáldemokrata szenátorok felszólalása után Franciscy Lajos dr. keresztényszocialista szenátor ugyancsak részletes beszédében kifejtette pártja álláspontját a vámkérdésben: íz agrárvámok ellen uralkodott, hogy az államoknak, különösen a volt osztrák-magyar monarchiából keletkezett utódállamoknak habárzáraikkail és vámvédelmi intézkedésekkel kell biz/tositaniok területük épségét és nemzeti függetlenségüket. Ha ebben az időben hozta volna be a kormány, vagy az akkori kormányok az állandó mezőgazdasági vámokat, akkor ez az intézkedés megfelelt volna a közgazdasági mentalitásnak, ha nem is felelt volna meg az állam érdekeinek. — Azóta azonban lényegesen megváltozott a közgazdasági felfogás és irány. Ma már nincsen nevesebb közgazdász, aki nem vallaná azt, hogy Közép európa gazdasági nyomorúságának főoka a határok elzárása és a vámvédelmi intézkedések. Egy klasszikus taruuTa hávatkozihaitom e tekintetben, modern tanúra, akinek a nézete irányadó az ezidőszerinti legmagasabb fórum, a népszövetség ellőtt. Layton dr., a népszövetség gazdasági szakértője, a nép'szövetségnek a múlt év őszén tartott ülésezése alatt nyilatkozott Ausztria gazdasági helyzetéről. Nyilatkozatában kiterjeszkedeit't az utódállamok gazdasági viszonyaira is. Az utódállamok határelzáró intézkedései, mondotta a nevezett közgazdász, amiket a monarchia széthullása óta foltozott mértékben életbeléptettek, bénítják a kereskedelmi közlekedést és magas vámtételek állanak a kereskedelmi forgalom útjában. Ilyen vámpolitika veszélyt jelent Középeurópára, mert előidézi az árak drágulását és észszeriitlen termelési módokra vezet. Csak a vámok radikális leszállítása az utódállamokban, eszközölheti ezen államok gazdasági talpraálláeát. Az utódállamok kínai falának le kell dőlnie, a határelzáró politikának véget kell vetni. Richter János: Vice versa! Franciscy Lajos: Hasonlóan vélekedik maga a lakosság is, különösen Sziovenszkó lakossága. Bárhol fordulunk meg, a lakosság körében, mindenütt azt halljuk, hogy csak a határok megnyitása és a forgalmi akadályok elhárítása segíthet azon a nyomasztó helyzeten, amiben ezidőszerint Sziovenszkó gazdasági élete leledzik. Mindenesetre meg kell engednünk, hogy az összes forgalmi akadályokat egyszerre nem vagyunk képesek elháritani, de végzetes hiba, ha ahelyett, hogy lépéseket tennénk ezen akadályok elhárítására, újabb akadályt gördítünk a gazdasági forgalom útjába és növeljük azokat a nehézségeket, amik az egyes államok között a forgalmi szabadságot korlátozzák. Ilyen akadályul fognak szolgálni Csehszlovákország és a szomszédos államok közötti forgalomban az állandó mezőgazdasági vámok. Richter János: És az ipari vámok! Franciscy Lajos: Amikor az ipari vámok revíziójára is nagy szükség volna ... Egry Ferenc: Csináljuk meg azt is! Franciscy Lajos: ...amikor ezen vámok tételei közül egyeseket le kellene szállítani, másokat pedig teljesen el kellene törülni, hogy könnyebben meg lehessen kötni a kereskedelmi szerződéseket a szomszéd országokkal, különösen az agrár Magyarországgal és Jugoszláviával, akkor a kormány a mezőgazdasági vámokkal i j .bb akadályt gördít ezen szomszéd államok, ezen agrárállamok mezőgazdasági termékeinek behozatala elé és ezzel nagy nehézségek elé állítja a lakosság közélelmezését. — Az köztudomású tény, hogy Csehszlovákország, de különösen Sziovenszkó lakosságának élelmezése és általában közellátá-sa egy igen súlyos életprobléma. Nehezen élnek itt az összes készpénzből élő emberek, akikre nézve az élelmiszerek árainak kisfoku megdrágulása máris súlyos gondot és nagy nehézségeit jelent. Ott vannak ezen osztályban a nyomorúságos nyugdíjból tengődő volt tisztviselők és közalkalmazottak ezrei, ott vannak továbbá a minden nyugdíj és kegydij nélkül elbocsátott tisztviselők és közalkalmazottak százai és ezrei. Ezekre nézve a gabonavámoknak a behozatala meg fogja nehezíteni a megélhetést, ezek a kisfoku drágulást is meg fogják érezni, ellenben a gazdaközönségnek az alacsony gabonavámokból jelentékeny haszna egyáltalán nem lesz, a magasabb gabonavámok pedig a gazdaközönségnek jövedelemre kilátást nem nyújthatnak, azért, mert. ha jelentékenyen megdrágul a kenyér, a liszt és az állat, ugyanilyen mérvben megdrágulnak azok az ipari cikkek is, amikre a gazdának szüksége van. — A volt koalíció két pántjának, a csehszlovák szociáldemokrata pártnak és a cseh szocialista pártnak a vámjavaslat nem kell. Ezek a pártok még elvileg sem járultak hozzá ehhez a javaslathoz. Ez volt az oka a L.wúó felbomlásának. A koalíció felbomlása jó az egész ellenzéknek. Jó ez a szlovák néppártnak, ment a volt koalícióban volt a legnagyobb akadálya az autonómiának, ami a szlovák néppártnak egyik főkövetelése. Jó a koalíció felbomlása a német és magyar ellenzéki pántoknak is, mert abban a küzdelemben, amit ezek a pártok a nemzeti kisebbségi jogokért folytattak, abban a küzdelemben ők a volt koalícióban találtak a legnagyobb akadályra. Eminens érdeke tehát az egész ellenzéknek, hogy a régi koalició újra létre ne jöjjön, de vájjon nem jön-e létre? Létre nem jönne soha, ha a vámjavaslat a parlamentben keresztül nem menne, “'ment akkor ez a kérdés állandó akadálya volna a koalíció megújulásának. Minthogy pedig egy demokratikus államban parlamenti kormány nélkül sóimig az ügyeket vezetni nem lehet, ezzel lehet experiméntalmi, de egy nem parlamentáris kormányt egy demokratikus államban állandósítani nem lehet, ennélfogva az állam ügyeinek intézői és az állam sorsának intézői kénytelenek volnának gondoskodni egy parlamenti kormányról és ebbe a kormányba beléphetne az ellenzék az ő jogos kívánságai teljesítésének az árán. Mert nyilvánvaló, hogy ha egy parlamentben nem lehet összehozni egy nemzeti többséget, akkor alkotni kell ott egy nemzetiségi többséget az államban élő nemzetek pártjából. — Azzal azonban, hogy az állandó gabonavá- mok, általában a mezőgazdasági vámok a parlamentben keresztü'lmennek az ellenzék támogatásával és segítségével, ez az ellenzék maga hárítja el az akadályt a volt koalíció utjából és ez a koalíció újra össze fog állami, újra fog kormányozni és folytatni fogja azt a politikát, ami ellen az ellenzéknek annyi jogos panasza volt. — Nem fedi a valóságot az az állítás, hogy az állandó mezőgazdasági vámoknak a kérdése csak gazdasági kérdés. Ez politikai és gazdaságpolitikai kérdés is. Ez a javaslat a gazdasági szempontokat ki nem elégíti, a politikai és gazdasági szempontokkal pedig mereven ellenkezik és ezért azt pártom nevében is a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. . Kétszáznegyven javaslat A késő esti órákig tartott még a vita, felszólalt Novak cseh szociáldemokrata, Kulcséra kommunista és Soukup szociáldemokrata szenátor. Ezzel a vitát befejezték s az elnök az ülést a szavazás előkészítése céljából egy órára felfüggesztette. A vámellenzék ugyanis 200-nál több módositó javaslatot, negyven határozati javaslatot nyújtott be és a kommunisták tisztán obstruálás céljából negyven alkalommal követelik a névszerinti szavazást. Félóráig tartó éktelen macskazene a szavazás előtt Az ülés felfüggesztése közben vig élet volt a folyosókon és az étteremben. A szenátorok csoportokban tárgyalták a politikai eseményeket. A folyosó egyik sarkában kommunista, agrárius, nemzeti demokrata szenátorok kedélyesen anekdotáznak és senki sem gondolná, hogy néhány perc múlva ugyanezek az emberek szidalmazni fogják egymást és székeket emelnek egymás ellen. Éjfél felé járt az idő, amikor Klofács elnök újból megnyitja az ülést. A parlamenti titkár majdnem egy óra hosszat olvassa teljes csendben a beérkezett módositó javaslatokat. Végre negyed egykor a szónoki emelvényre lép Sablik előadó. Ez volt a jel arra, hogy a kommunisták fülsiketítő padkoncert- be kezdjenek, úgy hogy az előadó zárszavait egyáltalában nem lehetett megérteni. A kommunisták obstrukciója azt a benyomást keltette az újságírók szemében, hogy az egész obstrukcióból tréfát űznek és durva lármájuk tulajdonképpen csak a megrendelt utcai demagógia szolgálatában áll. Touzil először egy tüzoltósippal koncertezik, Chlumecky pedig egy nagy trombitát fuj. Touzil közben a miniszteri padsor elé megy, ahol Slaviik, Fatka és Perouíka miniszterek ülnek és a miniszteri irómappákat az előadóra dobálja. Ugyanezt csinálta az atlétatermetü Sochor is. Erre már elég nagy volt a tumultus s a parlamenti alkalmazottak kénytelenek kordont vonni a miniszteri padsor mögött, hogy az esetleges tettleges- ségektől megvédjék az előadót. Sochor kiemeli az egyik miniszteri széket s azt az előadóra akarja dobni, de Wit cseh szociáldemokrata lefogja a kezét. A lárma óriási. A kommunisták, főleg Hampl és az öreg kis Sturz folyton kiabálnak: „Menjen le! Ne beszéljen! Az elnök csengetése teljesen hiábavaló. A szocialista pártok az egész obstruk- ció alatt passzíve viselkednek. Már-már úgy látszott, hogy az obstrukció abbamarad, amikor Sochor a fiókjából egy kerepelöt húz elő és uj indítást ad a macskazenéhez. Touzil azonban a miniszteri padsor elé ugrik és kiabál: Hagyják abba! Erre a kommunisták elhallgatnak. Klofács elnök (teljes csendben): A következő előadó Procházka dr. A lárma erre megismétlődik és tart %1-ig, az előadó beszéde bevégeztéig. Ekkor a padverés megszűnik és csak itt-ott kiabálnak a rekedt kommunisták. Elnök: Megkezdjük a szavazást. Kérem a szenátor urakat, hogy foglaljanak helyet. Touzil: Kérem az alkalmazottak azonnali eltávolítását. Houser (a miniszteri székekre mutatva): Üljetek le, fiuk, ne álljatok! Elnök: Eleget teszek kérésüknek, de nyújtsanak módot arra, hogy elnöki kötelességemet teljesíthessem. Nem akarom és nem fogom megengedni, hogy a képviselőház szor moru eseményei a szenátusban is megismétlődjenek. Nem lesz szükség az alkalmazottak védelmére, ha mi magunk fentartjuk a rendet. (A parlamenti alkalmazottak eltávoznak, a polgári pártok tapsolnak.) A szavazás Ezután megkezdődött a szavazás.-- Az ellenzéki javaslatok mellett szavaztak a kommunisták, a német szociáldemokraták, német nemzetiek és nemzeti szocialisták, a cseh szociáldemokraták és cseh nemzeti szocialisták. Az ellenzék javaslatai mind kisebbségben maradnak, mig a bizottság javaslatait minden alkalommal 74 szavazattal 50 ellenében elfogadta a ház. A közel három óra hosszat tartó szavazás már a derültség jegyében folyt le. Ezt Klofács elnöknek lehet köszönni, aki a szavazás vezetését humorosan fogta fel. — A szavazás megkönnyítése céljából a kisebbségi javaslatok szavazása előtt mindig csengetni fogok — mondotta nagy derültség közben. Az általános javaslatot első és második olvasásban elfogadták s ezután közel száz határozati javaslat fölött szavaztak. A vámtöbbség az ellenzék több határozati javaslatát elfogadta, néhányat a nemzetgazdasági bizottság elé utalt, legnagyobb részét pedig elutasította. Hajnali három órakor rátért a szenátus a tárgysorozat többi pontjainak tárgyalására, azaz elfogadta a házelnökség indítványát, hogy a szenátus a tisztviselőjavaslatokat és a kongnia javaslatot rövidített eljárással fogja letárgyalni. Klofács elnök fél négykor berekeszti az ülést, azzal, hogy a szenátus legközelebbi ülése csütörtökön reggel 9 órakor lesz, amikor a tisztviselöjavaslat kerül napirendro. A várni avaslat es a magyarság
