Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-01 / 123. (1161.) szám
1926 junius 1, kedd. PTlillMBI.IMIM—M 3 Hipercetizorok Sziovenszkón A Bohemia tegnapi száma közölte Flachbarth Ernő dr. tollából az alábbi jellemző erejű, szellemes írást, írást. A szent bürokrácia legtöbbnyire szigorú és zsörtölődő ur képében jelenik meg, akivel nem lehet tréfálni; néha azonban kiesik szerepéből és ostobaságokat követ el, mint egy rakoncátlan iskolásfiu. Szlovenszkóban a mai napig érvényben van egy miniszteri rendelet, amely szerint minden könyv, nyomtatvány és újság, amely a forradalom után jelent meg Magyarországon, a szlo- venszkói határt csak a pozsonyi cenzúra engedélyével lépheti át. Hogy a cenzúra gyakorlatát némiképpen jellemezzük, elég lesz rámutatni arra, hogy a szlovenszkói magyaroknak példának okáért Szekfü Gyula „Három nemzedékét" amely Magyarország történetét foglalja össze 1825. óta 1914-ig, vagy Herczeg Ferenc történelmi színmüvét, a „Hidat", amely a reformkorszak két nagy ellenlábasának, Széchenyinek és Kossuthnak ellentétével foglalkozik, nem szabad olvas- niok. Épp úgy el vannak tiltva attól, hogy a magyarországi lapokat, a szociáldemokrata Népszava és a szélső radikális Világ kivételével, olvashassák. Ez a tilalom, amely bennünket a negyvennyolc előtti időkre emlékeztet, csak Szlovenazkóra és Ruszinszkóra vonatkozik, de nem terjed ki a történelmi országra, ahol a magyar könyveiket és újságokat szabadon lehet terjeszteni. És éppen ezáltal válik e rendelet nevetségessé. A nyájas olvasó Budapesten keresztül Prágába utazik és a pályaudvaron megveszi a Pester Llyodot, ezt a nagyon komoly lapot és kedélyesen olvassa fülkéjében. A határvizsgálatnál abban a kínos meglepetésben lesz része, hogy a csehszlovák rendőrség elkobozza az ártatlan lapot. Indokolás: a lapot az említett miniszteri rendelet értelmében nem szabad beengedni. Bosszankodva utazik tovább és reggel megérkezik Prágába, ahol a pályaudvar ujságárusitójánál meg fogja pillantani a Pester Llyodnak ugyanazt a számát, amelyet a határnál elkoboztak. Ugyanazt a lapt, amelyet Komáromban büntetés terhe alatt nem szabad olvasni, minden szlovenszkói magyar néhány fillérért megveheti a prágai pályaudvaron. Nem fényes és nem nevetséges-e, hogy a köztársaság fönnállásának nyolcadik évében ilyen dolgok előfordulhatnak? * Farkas Imre „Az iglói diákok" címmel nagyon népszerű darabot irt, amelyben egy Odrobina nevű szlovák vendéglős is előfordul, akit a szerző nagyon kedélyes, derék és becsületes embernek, a magyar diákok legjobb barátjának fest. A cenzúra mindazonáltal nem tudja elviselni, hogy a jó öreg megjelenjék a színpadon és a darab előadását csak azzal a föltétellel engedi meg, hogy Odrobina Kraxlhuber vagy valami hasonló német nevet kap. * Még érdekesebb volt a hatóság magatartása egy alkalommal Galántán, amidőn a „Vigécek" cimü darab előadásánál kifogásolta, hogy a darabban szereplő derék kereskedelmi utazók Prága helyett Budapestre utaznak és az előadást csak azzal a föltétellel engedte meg, ha a szövetséget ily, kevésbbé irredentista értelemben változtatják meg. Bennünket ez az eset a Bach-korszakra emlékeztet, amidőn — a nóta bene nagyobbára cseh rendőrség — a legártatlanabb dolgokban is hazaárulást és összeesküvést sej lett, akár csalt máma. • Az elmúlt esztendőben nagy blamázs érte a losonci rendőrbiztost, Kompis urat, aki „a felelőtlen elemek" által lerombolt Kossuth-szobor talapzatának eltávolítását azzal a megokolással rendelte el, hogy Kossuth Lajos nemcsak a szlovákok ellensége (?), hanem a Habsburgok barátja és a jobbágyság megszüntetésének határozott ellenfele is volt. Minden ember, aki csak egy kevéssé jártas a történelemben, tudja, hogy Kossuth 1849. áprilisában a debreceni református templomban a Habsburgokat detronizáltatta és a köztársaságot proklamáltatta, azonkívül tudja azt is, hogy Kossuth a legelső és leghatározottabb előharcosa volt a jobbágyok fölszabadításának. Én akkoriban jő Kompis uramat „a losonci történettudósnak" neveztem és egész Szlovenszkő kacagott e kolosz- szális tudatlanságon. Nem hiszem, hogy e homéri kacaj használt volna az államhatalom tekintélyének. * Ilyen és hasonló esetek jutottak az eszünkbe, amidőn pár nappal ezelőtt Kassán voltunk, hogy ottajn a nagy magyar szabadsághős, II. Rákóczi Ferenc születésének 250-ik évfordulóját megünnepeljük és amikor tudomásunkra hozták, hogy i az éppen ott tartózkodó cseh filharmonikusoknak nem szabad előadniok Berlioznak, a híres francia zeneszerzőnek Rákóczi-indulóját. Ugyanúgy jártak Pozsonyban is, ahol a rendőrigaztőság hasonlóképpen megakadályozta őket e tüzes induló eljátszásában. A kassai Rákóczi-ünnepségek utáni napon Eperjesen voltunk, ahová a cseh zenészek követtek bennünket és ahol a kassai programot adták elő, anélkül, hogy a rendőrség kifogást emelt volna Berlioz „izgató" szerzeményének előadása ellen. Kassán azonban egyéb meglepetésekben is volt részünk. A színigazgatóval sub rosa közölték, hogy a „Rodosto" cimü darabot nem szabad előadnia, ha nem akarja elveszteni koncesszióját. A kassai dalárdának sem volt szabad előadnia Balassinak egy a kuruc háborúkban gyakran énekelt dalát, mivel abban a következő sorok fordulnak elő: „Zöld erdő harmatját, Piros csizmám nyomát Hóval lepi be a tél, Hóval lepi be a tél." Éber rendőrségünk mindenütt bűncselekményeket szimatol és amilyen elővigyázatos, gyanúsnak találja, hogy egy és ugyanabban a dalban fordulnak elő a „zöld erdő", „piros csizma" és „hó" szavak. Mivel a hó tudvalevőleg fehér, véléménye szerint ez csak célzás lehet a piros-fehér-zöld szinü magyar trikolórra. Mit törődik a rendőrség azzal, hogy a fehér szin egyáltalában nem fordul elő a dalban és hogy a színek sorrendjének semmi köze nincs a magyar zászló színeinek sorrendjéhez! Mit törődik Lismbon, május 31. A köztársasági elnök megbízta Cabacades tábornokot, a forradalmi mozgalom vezetőjét, az uj kormány megalakításával. Ca- bacadee elfogadta a megbízást és kijelentette, hogy kormányát párton kívül álló polgári és katonai személyekből állítja össze. Liszabon és a külföld között megszakadt a telefon- és távirati összeköttetés. A határról érkező hírek a következőképpen vázolják a sikerült fas- cista puoosot: A feleklők elfoglalták a fővárostól északra irányuló vasútvonalakat s így megszakították az összeköttetést Oportóval Két felkelő ezred közvetlenül a főváros közelében helyezkedett el. A régi kormánynak eredetileg az volt a szándéka, hogy védeni fogja Liszabout. Minden intézkedést megtettek az ostrom elhárítására s igy például a külvárosokban lévő tisztiiskolákat, kaszárnyákat és egyéb állami épületeket ágyukkal, meg gépfegyverekkel látták el. A kormány azonban nem hajthatta végre szándékát, mert kénytelen volt belátni, hogy a rendelkezésére álló katonai erők tul- gyöngék. Nemcsak az oportói 8. hadosztály lázadt föl, hanem a 4., 6. és 7. hadosztály nagy része is a forradalmárokhoz csatlakozott. Az első katonai osztag, amely megtagadta az engedelmességet, a 8. hadosztály volt. Ennek vezére: Sa- costa tábornok, aki a világháború alatt a francia fronton küzdő portugál csapatoknak vezére volt, azonnal erélyes intézkedéseket tett a kormány ellen s úgy, mint Lengyelországban Pil- sudski, megkezdte az előnyomulást a főváros felé. Carmana tábornok, volt hadügyminiszter, Prága, május 31. A prágai fascista és antifascista mozgalmak az utóbbi napokban olyan incidenst okoztak, amely könnyen nemzetközi bonyodalmakra vezethet. Mint ismeretes, a múlt héten csütörtök este nagy antifascista nép- gyülés volt Prágában, amelyen a kormányhoz és főleg Benes külügyminiszterhez közel álló személyiségek is résztvettek. A gyűlésen elhangzott beszédekben a nemzeti szocialista szónokok nemcsak a csehszlovákiai fascizmust támadták és ítélték el, hanem élesen kikeltek a fas- cizmus atyamestere: Mussolini ellen is. Többek között Soukup szociáldemokrata szenátor a következő kijelentést tette: „Mussolini a világ legnagyobb banditája, aki a maga paralitikus dühében Néró szerepében tetszeleg." Az olasz duce személyén kívül a fascizmus itáliai rendszerét is elítélték, súlyosan ki'X^<ngJVVA<stem-HTRnAn azzal, hogy Balassi és Rákóczi korában trikolorok még nem is léteztek! Ki várna logikát egy oly országban, ahol a hatalom birtokosai mindenütt a múltak szellemeit látják kísérteni? Köszönjük az állami hatóságoknak, hogy bennünket ezekben a zord időkben akaratlanul is ilyen humoros tréfákkal mulattatnak. Kérdezzük azonban: van-e tudmása a prágai kormánynak ezekről az esetekről és ha igen, nem gondolja-e, hogy semmi sem árthat neki úgy, mintha hivatalnokai ennyire nevetségessé teszik a kormányt? akit a kormány Délportugáliába küldött az ottani katonaság inspiciálására, alighogy rendeltetési helyére érkezeit, azonnal a felkelők élére állott. A vémétiküli katonai forradalomnak, amely észak felől dél felé terjedt s amelynek előkészítésében Braga, Porto és Coimbra kiváló szerepet töltöttek be, ma már teljes a sikere. A lakosság mindenütt lelkesedéssel fogadta a katonákat. Meuer Cabacades tábornokot a nép igen szereti s amikor a régi kormány a forradalomról érkezett első hírek hatása alatt letartóztatta, a ltszaboni nép nyomása következtében kénytelen volt ismét szabadon bocsátani. Cabacades egyelőre átvette az összes miniszteri tárcáik vezetését. A posta- és távirdahivatalokat katonaság tartja megszállva. Liszabon egyetlen lövés nélkül megadta magát. A forradalom céljairól a következő felhívás számol be: A közhivatalok újjászervezése, az államhivatailnokok viselt dolgainak megvizsgálása és a korrumpált egyéneknek szigorú megbüntetése, a kiadások csökkentése, a költségvetés kiegyensúlyozása, a bíród kar függetlenitése, a gyarmatok politikai és gazdasági emelése, a hadsereg és a hadiflotta reorganizációja, modem hadianyagok beszerzése s a polgárok életének, vagyonának és becsületének garantálása, — ez az uj kormány célja. A liszaboni forradalmi katonatanács elmozdította a főváros polgármesterét s helyéibe Ama- ralt, a rendőrség pártatlan vezetőjét, helyezte. Ugyanez történt más városokban is. Beavatott körök szerint a parlamentet a legközelebbi időben fel fogják oszlatni. fakadtak Olaszország mai berendezése ellen s a beszédek hevében magát az olasz népet is megtámadták. Közismert tény, hogy az olasz duce rendkívül érzékeny a személye ellen külföldön elhangzott támadásokkal szemben. Ha valaki őt vagy a fascizmust becsmérli, azonnal heves megtorló intézkedésekhez nyúl. Hogy pedig Csehszlovákia és Olaszország között bizonyos fokig bűvös volt eddig is a viszony, az kitűnt a híres német-olasz incidenskor, amikor a római miniszterelnök oly lekicsinylőén nyilatkozott a csehszlovák nyelv- rendeletről. Nagyon az olasz nép pszichéjében gyökerezik tehát, ha most, amikor Prágában a külügyminiszterhez rendkívül közel álló hivatalos és felelős parlamenti egyéniségek becsmérlő és durva kijelentéseket tettek az olasz államrendszerről és Olaszország bálványozott vezetőjéről, 01a«zországban nagy az eikedvetlenedés és bizonyos ellenséges hangok ébrednek a ma uralkodó csehszlovák rendszer és főleg a fascizmus elleni kampányt vezető Benes külügyminiszter ellen. Sőt, mint egyes lapok jelentik, a prágai olasz követ szombaton már interveniált is Benes külügyminiszternél s panaszt emelt Soukup cseh szociáldemokrata szenátor legutóbbi fascistaellenes kirohanása miatt. Az intervenció hírét elsőnek a jól értesült Lidové Noviny közölte s a brünni lap nyomán a többi lap is beszámolt az olasz követ diplomáciai lépéséről. Az incidenst még egy véletlen külső körülmény is komplikálja. Az olasz diplomácia átszervezése következtében a római kormány Pignatti-Morano gróf prágai olasz követet a múlt héten Bernbe helyezte át. A követ pillanatnyilag ugyan még itteni hivatalában van, de elutazása küszöbön áll. Beavatott körök szerint Olaszország addig nem szándékszik Prágába uj követet kinevezni, amig a fascistaellenes kirohanásokért Róma teljes elégtételt nem kap. Ez az utóbbi körülmény is mutatja, hegy Mussolini mily nagy súlyt helyez presztízsének megőrzésére és az incidens következtében mennyire feszült lett a belső diplomáciai viszony Olaszország és Csehszlovákia között. A helyzet veszedelmesen hasonlít az egy év előtti Húsz-incidenshez, amikor Csehszlovákiának a Vatikánnal támadt súlyos ellentéte s amikor a pápa visszahívta nun- ciusát Prágából. Piros cseresznyék Pihentető, meleg, zümmögő csend feszült fel a veranda, szinesablaku üvegfalai között és bimbózó pelargoniák gyarapodó lombján korai darazsak adtak szerenádot... Bö, nagy, ritkaszép volt ez az ünnepi csend és meg kellett fogni, megrögzitni, meglubickolni benne, munkanapok verejtéhes elfáradása után ... Újságok frissen érkezett halma előtt ültem, egy verandaszék tág öblén. A párkányon nyíló primulák, a fikuszok kemény levelén végigfut pászmásán a sárga nap, tiszta jóillat fut borzongtatón a bőröm alá, pihenés van... gondolom magamban és élv ez et-f okozón nekiülök olvasni érdeklődő figyelemmel... A hírlapok tömött hasábjairól szűnő s- szüntelen riportok címei virítanak le vérbebo- rult szenzációkat: ... „Borzalmas szerencsétlenség az ejtőernyővel." ... „Tizenhárom évi f egyházra Ítélték a komáromszentpéteri két gyilkos gazdát ...„Szenzációs fordulat a nyitrai gyilkosság ügyében." ... „Félelmetes pünkösd Angliában.".. * És igy tovább. Minden hasáb újabb rémület, újabb tragédia, újabb dokumentuma embermilliók sorvadt idegéletének. Az apró, fekete ujságbetük fallá magasodnak és csak figyelő ember hajol át borzongó bátorsággal ezen a falon, ami mögött roncsolt húscafatok véres gőze párázik és tragédiák fölött fakadt könnyek medret vájnak a sós folyamnak ... Az utcáról befutott hívogató kedvességgel hancurozó gyerekek gondtalan, bolondos, bo- hókás kiáltozása ... A városkertből ünneplő cselédkék jöttek imbolyogva, kerekre tágult, kifejezéstelen kis bogyószemekkel, amik olyanok éppen, mint kék porcellángombok egy rózsaszín „vizitkén". A. piacon lárma, zsivaj gás, ünnepi felszabadulás zaja. Rikkancsok futkosnak vetélkedő rikácsolással, bakfislányok, nagy, romlott gyerekek himbálóznak egy-egy kisdiák oldalán és a sarkokon maturandusok tárgyalnak komolykodó elmélyüléssel. És akkor a hid felől szaporázó lépéssel jött egy gyerek. Egy kisfiú. Egyenesen a gyümölcsöskofák felé. Kis keze erősen marok- baszoritva, benne egy pengő, ezüstszin korona, pünkösdi ajándék. A gyümölcsösasszony kosarán piros, kemény, frisshusu cseresznyék. Elsőérés. Tiz- tizenkét szem csomócskákba kötve, belenevetett a kisfiú szemeibe. Az meg vissza. Mondhatnám, kokettált a cseresznyével. Aztán lassan elhatározta magát, megemelt egy csomócskát és a pünkösdi koronát odatette az asszony elé ... És azalatt, mig Angliában ezernyi munkás küzd a sztrájk miatt az ékhalállal, mig Pesten mágnások bűneit bogozzák izgatott tárgyalásokon, mig Berlinben fajtalan orgiákat csapnak a kéjnek, felfutott a húspiacra egy gyerek, piros cseresznyét vett tiszta örömmel az ajándék koronáért és iker cseresznyék összenőtt, friss szárát suhancosan, gondtalan bájjal magára akasztotta májusi fülönfüggőnek. Nagy Mici. Az erdélyi magyar párt valamennyi szenátorielöltlét megválasztották A magyarságnak kilenc szenátora és tizennégy képviselője lesz Bukarest, május 31. A szenátori választásokon a kormánypárti kartell a kamarai választásokat is fölülmúló nagy győzelmet aratott. A magyar párt sikere teljes, mert valamennyi jelöltje, számszerűit kilenc, mandátumhoz jutott. A megválasztottak a következők: Balogh Arthur dr. (Kolozs), Gyár- fáé Elemér dr. (Csik), Sándor József (Háromszék), Barabás Béla dr. (Arad), Teleki Arthur gróf (Ma- rosm.), Domahidy Elemér (Szilágy), Tornya Gyula (Temes-Torontál), Molnár Kálmán dr. (Udvarhely) és Horváth Endre (Bihar). — A kamarai választások eredményéről szóló első jelentésekbe tévedés csúszott be. Szilágymegyében ugyanis nem az ellenzék, hanem a kormánybiok győzött s ezzel Jósika János báró is megkapja a kamarai mandátumot. Azonkívül Nagyváradról is két újabb magyar képviselőt jelentenek Kotzó Jenő dr. és Weiss Sándordr. személyében. Ezek szerint a magyar párt 15 kamarai jelöltje közül csak egyetlenegy bukott ki. Bukarest, május 31. Pontos számítások szerint a kormánybiok az egész országban a szavazatok ötvennégy százalékát nyerte el. A választási törvény értelmében a győzelmes lista a premiális rendszer előnyeit élvezi s igy a kormánynak együttvéve 262, az ellenzéknek 101 mandátuma lesz, a kisebbségi pártok pedig 24 mandátumot kapnak. A legszebb választási eredményeket a magyar párt mutathatja föl, mert a székely megyékben a szavazatok 85 százaléka az egyezményes listára esett. A magyarság ezzel döntő győzelemhez segítette a kormánypártot. Hasonlóan meglepetésszerűen javították meg a kormánylista esélyeit a bukaresti magyar szavazatok is. Az uj parlament junius 23-án ül össze. . ben bukaresti tudósítónk jelentése alapján külön A romániai választások eredményével külön-1 cikkben foglalkozunk. Cabecades — Portugália diktátora Pilsudski iskolát csinált — Sikeres katonai forradalom Portugáliában — Cabacades tábornok, a felkelők vezére, miniszterelnök lett — Ismét eggyel több az európai diktatúrák száma Olasz-csehszlovák diplomáciai incidens Mussolini becsmérlése miatt Az antifascista gyűlés epilógusa — Rómában rossznéven veszik, hogy Benes vezeti a csehszlovák antifascizmust — Az olasz követ titokzatos visszahívása — A nuncius-ügy pándántjal
