Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-23 / 141. (1179.) szám

A pápa kegyképet ajándékozott a csernekhegyi bazilitáknak Ungvár, június 22. (Ruszrnszkói szerkesztőségünktől.) A gör. kath. egyháznak Ruszinszkó területén a leg­jelentősebb bucsujáróhelye volt mindig a Szent Bazil-rend csernekhegyi monostora. Amióta pedig Ruszinszkó több százezer gör. kath. ruszinjai elől határ zárja el Máriapóesot. a Munkács melletti monostornak jelentősége hatalmas mértékben emelkedett. A hires zárda már a Rákóczi-kor törté­nelmében is szerepet játszott. A festői vidékü Csernekhegy oldalához ragasztott és a Latorca vizéből visszaverődő várszerü zárdaépület Kuczadi Rácz Demeter adományából épült fel. Ugyanennek a Kuczadi Rácznak vagyoná­ból épült a máriapócsi hatalmas zárdaépület is. Kuczadi Rácz Demeternek egy Csáky gróf­nő volt a felesége s ezen a réven nagy befo­lyásra tett szert a főúri körökben. így az ő közbenjárására adományozta Károlyi gróf Máriapócs községet minden jövedelmével együtt a Szt. Bazil rendnek. Kuczadi Rácz De­meter földi maradványai a csernekhegyi rend- ház temploma alatt pihennek. A szentév alkalmával a római pápa a gö­rög katolikus egyház védelme terén elévül­hetetlen érdemeket szerzett, a csernekhegj i rendháznak egy híres kegyképet, az 1453-ból származó bizánci stilusu, úgynevezett „Görög Szűz Máriá“-t ajándékozta. A fülbecsülhetetlen értékű kegykép e nr pókban érkezett Rómából Ungvárra, ahol a gör. kath. székesegyházban junius 20-án he­lyezték ki közszemlére. A képet nagy ünnep­ségek között fogják Munkácsra átszállítani, ahonnan junius 27-én a csernekhegyi zárda­templomba kerül. A nevezetes kegykép jelenléte a cser­nekhegyi monostort Máriapócshoz hasonló je­lentőségű kegyhellyé avatja. Az uj kegyhely­nek elmaradhatatlan lesz a hatása a rusz gör. katolikusság hitéletére és fontos szere­pet fog betölteni a sizma terjeszkedésének megakadályozása terén is. Erre utal Gór bíboros körlevele is, amely szerint „a Szűz 'Máriát a Szent Kisdeddel ábrázoló kegykép megvédi a hívőket a testi és lelki szenvedé­sektől." Fedor Miklós beszámolója Ipolyságon Ipolyság, junius 22. Vasárnapon az országos keresztényszo­cialista párt ipolysági körzete nagysikerű népgyülést tartott Ipolyságon, amelyre a sze­szélyes időjárás ellenére nagy számban gyűlt egybe a környező falvak lakossága, hogy meghallgassa Fedor Miklós képviselő beszá­molóját. Okolicsányi Tibor dr. körzeti elnök meg­nyitójában az ipolymenti lakosság háláját tolmácsolta Fedor és Gregorovits képviselők­nek, akik az árvizsujtotta vidék lakosságának megsegítésére siettek intervenciójukkal. Kér­te, hogy a megkezdett munkát tovább folytas­sák és ne engedjék, hogy a hivatalos útvesztő posványáiban ez az akció elsüllyedjen. Hogy az évről-évre jelentkező árvízkatasztrófák megszűnjenek, feltétlenül szükséges az Ipoly szabályozása. A szabályozási munkálatoknak nagy szociális jelentőségük van, mert a mun­kanélküli tömegeken egy csapásra segítené­nek. A párt ebben az ügyben memorandumot dolgozott ki, amelyet a parlament elé ter­jeszt. Fedor Miklóst lelkes ünneplésben része­sítette a gyűlés hallgatósága. A kiváló szónok lendületes szavakkal mutatott rá a kormány­zati rendszer bűneire. Ismertette a zűrzava­ros parlamenti helyzetet, a hatalmukat vesz­tett áldemokraták féktelen dühkitöréseit, amelyek különösen a kongrua-törvény meg­szavazásakor jutottak csúcspontra. Behatóan foglalkozott a keresztényszocialista pártnak az agrárvámok ügyében elfoglalt álláspontjá­val. A kormány nem a gazdákon akar segí­teni, hanem önmagán. A külföld bizalma már régen megrendült ezzel az állammal szem­ben, amely nem teljesiti a békeszerződések­ben biztosított kisebbségi jogokat. A vámok­ból akarja előteremteni a mutatkozó óriási hiányt. Mivel ez a törvény indító oka és nem a roskadozó mezőgazdaságon akar segíteni, ezt nem is érheti el- A vámból a kisgazdának semmi haszna nem lesz s máris általános drágulás érezhető, az iparcikkek árai felfelé szöktek. Ezután a magyarság kulturális sérel­meivel foglalkozott behatóan. Rámutatott a mafyar Léva szomorú sorsára, melynek fa­lai között ez évben utoljára tanítanak magya­rul. A centralizmus leépíti a városok önkor­mányzatát. A lakosságot állandóan az illető­ségi kérdéssel vexálják. A helyzet jobbraíor- dulását Szlovenszkó népe csak úgy érheti el, ha vallás, felekezet, nyelv és foglalkozási kü­lönbség nélkül összefog. Szlovenszkót csak az autonómia mentheti meg, amely egyenlő jo­gokat, egyenlő kötelességeket ir elő min­denkinek. Fedor Miklós nagyhatású beszédét a kö­zönség lelkes éljenzéssel és tapssal fogadta. Vizy Károly központi titkár a munkáskérdés­sel foglalkozott behatóan. A lelkes hangulat­ban lefolyt népgyülés után 100 terítékes ban­kett volt, amelyen a magyar nemzeti párt képviseletében Salkovszky Jenő dr. jelent meg. A kitűnő hangulatot fokozták a lelkes pohárköszöntők, amelyeket Fedor Miklós, Salkovszky Jenő dr. és Okolicsányi Tibor dr. mondottak. Cseh terror a magyar Komáromban A komáromi cseh kisebbség durva támadása egy szövetkezeti közgyűlés magyar többsége ellen Komárom, junius 22. (Saját tudósítónktól.) A komáromi Rak­társzövetkezet junius 20-án tartotta rendes évi közgyűlését. A szövetkezeti közgyűlés al- kalmul szolgált néhány cseh tag türelmetlen sovinizmusának arra, hogy a nagy többséget alkotó magyar tagok ellen durva támadást kíséreljen meg. Csakis a magyar többség érett, komoly magatartásán múlott, hogy a cseh kisebb- ság által előre tervezett botrány ieiileges- ségig nem fajult. A viharos közgyűlés megnyitása után Jamniczky Ottokár dr. igazgatósági elnök je­lentését először szlovák nyelven adta elő, majd pedig ugyanezt magyarul is föl akarta olvasni. Alig ejtett ki azonban néhány magyar szót, a csehek az előre megbeszélt terv sze­rint éktelen lármába kezdtek.-y Hamba! — Pfuj, magyar! Röpködtek a kisded cseh csoport felől a magyarokat sértő durva kifejezések? A terroristák teljesen lehetetlenné tették a magyar nyelvű elnöki jelentés előter­jesztését. A nagy többségben levő magyar tagok természetesen nem voltak hajlandók nyugod­tan lenyelni ezt a durva inzultust amit a de­mokratikus „konszolidáció" nyolcadik eszten­dejében egy szinmagyar városban néhány éretlen „államalkotó" vakmerő volt megren­dezni. A magyarok méltó megbotránkozásuk­nak erélyes hangon adtak kifejezést és kö­vetelték az elnöktől a zajongóknak rendőri el­távolítását. Az elnök eleget is tett a többség kíván­ságának, felszólította a rendzavarókat a távozásra és gondoskodott a rendőri ké­szültség előhívásáról. A negyedórákig tartó zajongás és rend­csinálás után Wittkó Rudolf dr. ügyvéd fel­olvasta az évi jelentést szlovákul és magya­rul is. A megfékezett terroristák tüntetésüket nem merték megismételni s igy a jelentés tárgyalása is nagyobb botrány nélkül folyt le. A zárszámadások s mérleg elfogadása után a választásokra került a sor s a magyar több­ség a régi vezetőség jelöltlistáját vitte győze­lemre. Az igazgatóság elnökévé a lemondott Jamniczky dr. helyett Medveczky Károlyt, a megüresedett igazgatósági helyre Füssy Kál­mán nemzetgyűlési képviselőt^ a felügy fő­bizottságba Alapi Gyula dr. ny. főlevéltár- nokot és Ivánfy Géza járási ipartársulati tit­kárt választották. A nyitrai színházi botrány törvényszéki epilógusa A magyar nemzeti színeket profanizáló cseh színtársulat bünpöre a Vola Ludu ellen —■ A P. M. H. tudósítójától — Nyitra, junius 22. Amint annakidején megírtuk, Novák színigazgató szlováknak nevezett cseh szín­társulata múlt év október 5-én Nyitrán a Ma- rica grófnőt mutatta be. Az előadás egyik íz­léstelenül megrendezett jelenete hatalmas botrányba fulladt. A jelenet során ugyanis az egyik színész egy érdemrendet tűz fel frakkjának hátsó felére. A botrány emiatt tört ki, mert az érdemrendet helyettesitő sza­lag magyar nemzeti szinü volt s a közönség jórésze magyarellenes provokációt látott a tapintatlan viccben. A felháborodott közön­ség tiltakozásának kifejezéseként azonnal el­hagyta a nézőteret. A botrányos esettel több szlovák lap is foglalkozott s valamennyi elitélte egy kül­földi állam színeinek e megcsúfolását. A Nyitrán megjelenő keresztényszocialista Vola Ludu is megemlékezett az esetről s többek között azt állította, hogy Noválték a színház­ból politikai cirkuszt csináltak. E kitétel miatt Novák színigazgató beperelte a cikk íróját, Merrel István szerkesztőt és Truchly Alajost, a lap felelős szerkesztőjét. Az ügyet a nyitrai törvényszék Mészáros­tanácsa hétfőn tárgyalta. A tárgyaláson Mer­rel István kijelentette, hogy a cikket ő irta és vállalja érte a felelősséget. A cikk megírá­sával nem akart senkit sem megsérteni s ál­lításait most is fentartja. Massányi dr. védő szépen felépített védő­beszéde után a bíróság hosszas tanácskozás eredményeképpen a vádlottakat fejenként 500—500 korona pénzbírságra Ítélte. A magánvádló az ítéletben megnyugo­dott, az elitéltek azonban felebbezést jelen­tettek be. A védő külön semmiségi panasz- szal élt a bizonyítás elrendelésének megta­gadása miatt. A nagy port felvert színházi botrány ügyében tehát a pozsonyi tábla is ítélkezni i fog. Milliónál több résztvevője van az eucharisztikus kongresszusnak Az első nyilvános gyűlést a tömegek óriási tolongása miatt nem tudták megtartani A százezres processzió — Hilgenreiner szenátor a német katolikusok üldöztetéséről — A P. M. H. tudósítójának távirati jelentése — Csikágó, junius 21. A csikágói eucharisztikus kongresszus gran- diózussága szédületes arányokban bontakozik ki. Olyan tömegek vanulnak fel, amelyeknek száz­ezres és milliós számai csak a korlátlan lehető­ségek országában képzelhetők el. A különvonatok százai, a megszámlálhatatlan tízezernyi autók, az óriási arénák a gyűlések számára, a rendezőség, amely magában is egy hadsereg, az ellátás meg­szervezése, a vasárnap délelőtti nagy körmenet, melyen százezres tömeg Vett részt, a gyűlés e célra berendezett hat rádióállomásának, grandió­zus arányai titáni erejű megmozdulásról beszélnek. A vasárnap délutáni programban változás következett be, amennyiben két nagy-gyűlést kel­lett volna megtartani délután 2 órai és 5 órai kezdettel. Annak ellenére, hogy a rendezés min­taszerű, előre nem számolhattak olyan hatalmas tömegeknek felvonulásával, amint az va­sárnap bekövetkezett és igy a program kényszerű változást szenvedett. Az óriási körmenet, amelyben legalább ezer fő-pap, kétezer áldozó-pap és több tízezres tömeg vett részt, teljes két órán át vonult fel a hatalmas utakon. Bolsano bíboros, a pápa követe, püspökök asszisz­tenciája mellett gyönyörű aranyozott baldachin alatt vitte a drágamüvü monstranciát, amelyben .Jézus legszentebb teste rejtőzüt. A tömjénezők il­latos füstfelhőbe burkolták a baldachint, amelyet csak a monstrancia arany fénysugarai törtek ke­resztül. A baldachin után egyházi zászlók alatt vonultak fel a zarándoktömegek. A menet minden utcasarkon megállóit, mert a biboros áldást osz­tott az Ur testével. A járó-kelők végeláthatatlan sorfalat alkottak a járdákon és térdre hullva fo­gadták az áldást. Csikágónak ebben a részben, ahol a körmenet végighaladt, ez alatt az idő alatt minden forgalom szünetelt. Délután 2 órára volt az eucharisztikus kongresszusnak első nyilvános ülése kitűzve. Azonban , .» a gyűlésnek annyi résztvevője volt, hogy a rendet nem lehetett fenntartani. A ha­talmas tömegek mind az oltár és a pre- lálusok közelébe akartak férkőzni és ebben a nagy tumultusban a szónokok nem tudták beszédüket elmondani. Az ülést be kellett zárni és a program első napja változást szenve­dett. Bennünket is érdekel az eucharisztikus kongresszus német szekciójának ülése, amelyen 6.000 ember volt jelen. Hilgenreiner professzor, szenátor tartott ezen nagy beszédet és részletesen foglalkozott Csehszlovákia német katolikusainak sérelmeivel. Ostorozta a csehszlovák kormányzat antikatolikus magatartását, amely fokozottabb mértékben nyi­latkozik meg a nemzeti kisebbségekkel szemben. A tömeg elkeseredéssel hallgatta a német ka­tolikusok üldözéséről felsorakoztatott adatokat s a gyűlésen résztvevő Faulhaber és Pifíl német bíborosokat vihaf^s ünneplésben részesítette. Junius Szerda Elsejéig uiitia itg elietését! * ■T— ífn. —aMEaawsnMMgaami iHitTHMKirravt...*fcn.vug-rtg»'fiE. — A premontrei rend gyásza. Jászóról érke­zett szomorú híre annak, hogy Fábián Imire pre­montrei kanonok, a rend nesztora, aranymisés ál­dozópap e hó 19-én 76 éves korában elhunyt. A megboldogult Rozsnyón, Kassán tanított, jószág­kormányzó volt Jászén, házfőnök Váradiszentniár- tonban, mig végül életednek alkonyára Jászóra vo­nult vissza. Életének legjavát Kassán töltötte, ahol 25 éven át működött, mint a klasszika-filológia ta­nára. Tanítványainak szeretető s a régi Kassa fájó emlékezése kisérik utolsó útjára. — A rimaszombati érettségi vizsgák. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Szombaton fejeződtek be Hatala József dr. kormánybiz­tos megértő és tapintatos vezetése mellett a helybeli állami magyar reálgimnázium érett­ségi vizsgái. Kitüntetéssel érettek: Adriányi József, Bacsó Gyula, Hubay Gyula és Ragályi Antal; egyhangúlag: Baráth Károly, Ferencz Lajos, Gyémánt László, Palcso Frigyes, Szabó István és Vályi Zoltán; szótöbbséggel éret­tek: Basa István, Faykiss László, Gottlieb Rózsi, Holik Gyula, Hubay Lajos, Lőrincz Já­nos és Markos Tibor. — Az utolsó eperjesi magyar érettségi ered­ménye. Az eperjesi ág. ev. kollégiumi gimnázium utolsó magyar érettségijéfről Írott megemlékezé­sünk kiegészítéseként közöljük, hogy az érettségit harminckilenc diák és diákleány tette le sikeresen. A léé rét tség izeitek közül kitüntetéssel érettek: Árje Béla, Feuereisen Sára, Gömöry Kató, Mosko- vitz Miklós, Roseniberg Sándor, Sohütze Béla és Szántó Klára; egyhangúlag érettek: Alfcmann Ele­mér, Atlasz Lajos, Ferbstein Lenke, Franki János, Ge<rő MáTia, Guttmann Ernő, Hornyánszky Béla, Kleanens Lola, Kovács Erzsébet, Martincsek Félix, Osz/vald Endre, Straius Ilonka, Szabó Dezső, Szántó György, Szántó Imre, Wick Béla és Weisz Marcell. — Doktorrá aratás. Csütörtökön, e hő 2-^én avatják a prágai német egyetem aulájában Reioh* mami Ernőt (Tornaija) az orvostudományok dol> torává. — Uj doktor. Kasztor Andor a prágai német egyetemen kitüntetéssel tett© le harmadik orvosi szigorlatát. Szombaton avatják doktorrá. — A london—prágai légi kapcsolat. London­ból jelenítik, hogy Janák közmunkaügyi miniszté­riumi osztályfőnök és Szalatnai knlügyminiszté- riumi titkár a londoni légügyi minisztériummal tárgyalásokat folytatnak a London—Prága és Köln—Prága közti kapcsolatokról. — Eddig két halottja van a poprádi kézigrá­nátrobbanásnak. Kassai tudósítónk jelenti telefo­non: Beszámoltunk arról a borzalmas robbanásról, amely a napokban történt a poprádi katonai gya­korlótéren, amikor az egyik oktatóhadnagy kezé­ben felrobbant a kézigránát. Hét súlyos sebesültj© volt a robbanásnak, akik közül négyet a kassai, hármat pedig a szepesszombati kórházban ápoltak. A szepesszombaitiaik közül mára virradó éjjel Springer és Prodan közlegények kínos szenvedés után meghaltak. A többi sebesült állapota, bár még mindig súlyos, de az orvosok véleménye sze­rint javult. — Windischgrátz herceg a rabkórházban. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Win­dischgrátz herceg a napokban a fogházban súlyo­san megbetegedett, úgy, hogy a rabkórházba kel­lett szállítani. Ha állapota nem javul, műtétet kell rajta végrehajtani. — A pozsonyi Notre Dame intézet nyil­vános jogú, magyar és német tanitásnyelvü, internátussal biró női kereskedelmi szak- tanfolyamába a beiratások folyó hó 26, 28 és 30-án 8—12-ig és 2—5-ig tartatnak. Felvétet­nek mindazok, akik a polgári iskolát vagy bármely középiskola megfelelő osztályát si­kerrel végezték. A beiratás dija: 30 Kcs. — A budapesti Stella kereskedelmi vállalat szélhámosságai. Budapesti szerkesztőségünk jelen­ti telefonon: A. másfélév előtt alapított Stella ke­reskedelmi és beraktározási vállalat ellen 40 al­kalmazottja óvadéksikkasztás miatt feljelentést tett a rendőrségen. Az elsikkasztott összeg megha­ladja az egy milliárd magyar koronát. Ezenkívül számos feljelentés érkezett még a vállalat ellem, ré­szint kosztpénz, részint pedig áruhitel elsikkasz- tása miatt. Az igazgatók egyikét, Grünwald Sán­dort, a rendőrség őrizetbe vette. A vállalat vezér- igazgatója, Zoltán László, amerikai útlevél birto­kában, megszökött. — Tizkoronás ezüstpénzek. Az állami pénz­verdében ezekben a napokban kísérletet fognak tenni 10 koronás ezüst pénzdarabok verésére. Zarándoklat Máriacellbe. A Ferenc- rendiek vezetése alatt Pozsonyból augusztus 23-án indul a jubiláns zarándoklat Mária­cellbe. A részletes programmot a vezetőség később fogja tudatni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom