Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-02 / 124. (1162.) szám

1926 junius 2, szerda. ^i«gaiA'\a<í^arhirlae 5 Ruszinszkót nagyzsupává „léptetik elő“ Az alkormányzó megkezdi a nagyzsupa szervezését — Munkács mint a nagyzsupa szék­helye A miniszcenumok számának csökkentése előtt Prága, junius 1. Megírta a P. M. H., hogy a hivataLnokkormány minden előkészületet megtett már a minisztériumok számának csök­kentésére. A közélelmezési minisztérium lik­vidálása már döntő stádiumba jutott. Ezt a hivatalt összekapcsolják a népjóléti minisz­tériummal és agendáinak egy részét más mi­nisztériumokhoz csatolják. A közegészségügyi és unifikációs minisztérium likvidálása ügyé­ben a kormány még nem döntött. Szlovák po­litikai és jegi körökben arra törekszenek, hogy a minisztérium likvidálása után is megma­radjon továbbra egy unifikációs hivatal, mi­vel a törvények unifikálása igen fontos fel­adat és még sokáig fog tartani. Egyes lapok ' azt jelentették, hogy a posta- és távirdaügyi minisztériumot összekapcsolják a vasutügyi minisztériummal. Ez a hir értesülésünk sze­rint nem felel meg a valóságnak. A kisantant nemzetközi egyezményt javasol a pénzhamisítók ellen Bécs, junius 1. (A P. M. H. bécsi tu­dósitójától.) Diplomáciai körökből nyert értesüléseink szerint a kisantant képviselői indítványt fognak eljuttatni a Népszövetség­hez, amelyben ki fogják fejteni, hogy a Windisohgraetz-féle frankhamisítás szüksé­gessé teszi, hogy az államok védekezzenek hasonló akciókkal szemben. Ezért a Nép- szövetséget felhivják, hogy az európai álla­mokat nemzetközi egyezmény létesítésére szólítsa fel, amely idegen állam pénzhamisí­tását béliében és háborúban egyaránt nem­zetközi törvényszék által üldözendő bűn­cselekménynek minősiti. A kisantant terve­zetét állítólag Franciaország is támogatja, úgy hogy a Népszövetség csakhamar kény­telen lesz a javaslatot napirendre tűzni. A magyar nemzeti párt párkányi nagygyűlése „ Párkány, junius 1. A magyar nemzeti párt szombaton sike­rült nagygyűlést tartott Párkányban, amelyen Szent-Ivány József képviselő általános ér­deklődéssel kisért beszédet mondott a politi­kai helyzetről. — A magyarság politikai egységét kíván­juk és ebből a célból reálpolitikát csinálunk. Cselekedni akarunk, mert cselekednünk kel népünkért. Feladatunk nem lehet más, mint­hogy megdöntsük a csehek korlátlan uralmát. Arra igyekeztünk, hogy a cseh pártok közti ellentéteket kimélyitsük s a koalíciót felbom­lasszuk. Be is következett, hogy a cseh pár­tok harcot vívnak egymás ellen. A magyar­ság pusztulását meg kell akadályoznunk s ép­pen ezért nem mehetünk el hallgatólag az agrárvámok kérdése mellett. Behatóan ismertette ezután az agrárvá­mok politikumát, majd az adókérdésekre tért át. A rendkívüli lelkesedéssel fogadott be­széd után Holota János dr. mondotta el be­számolóját. Behatóan ismertette a földosztás rendszerét, mely minden magyart meggyőz­hetett a Hodzsa-Békefi ígéretek értékéről. Az illetőségi kérdés mizériái 200.000 magyart fosztanak meg polgári és emberi jogaitól, a szegény nyugdíjasokat életlehetőségüktől. A kidobott tisztviselők szörnyű helyzetét be kell vinnünk a köztudatba. Végezetül a nyelvi sé­relmekkel foglalkozott. Füssy Kálmán megindító beszédben ismertette a nemzeti munka feladatait, Koczor Gyula pedig a kisipar válságos helyzetével foglalkozott, ostorozta a kormány iparpoliti­káját, ismertette a földreformot, melyet nem­zeti politikai szempontok irányítanak, végül a munkásság szomorú helyzetét ismertette. A népgyülésen igen lelkes hangulat ural­kodott. Útban a népszámlálási törvény Prága, junius 1. Az alkotmányjogi bi­zottság mai ülésén elfogadta a népszámlálási törvény tervezetét. Hajn cseh nemzeti demok­rata indítványa arról, hogy a kormány az ipari üzemeket is Írassa össze, kisebbségben maradt. A bizottság a szocialista blokknak az anyakönyvek államosításáról szóló javaslatát, miután első refernse, Meisner lemondott bi­zottsági tagságáról, a plénum előtt való refe­rálásra Halla cseh agrárius képviselőnek osz­totta ki. u Munkács, junius 1. Sokat irt már a ruszinszkói sajtó a me­gyei Önkormányzat megszervezésének problé­májáról, mert a jelenlegi diktatórikus állapot rengeteg anyagi és erkölcsi kárral járt már eddig is Ruszinszkóra nézve. Tekintettel azon­ban arra, hogy Ruszinszkóban az önkor­mányzati szervezetek ellen állandóan titkos és nyílt kormányzati akció folyik, a megyei önkormányzat kiépítését senkise jósolta kö­zelebbi időre. Nagy szenzáció és meglepetésként halott tehát a hir, amely autentikus forrásból ered, hogy Rozsypal alkormányzó, aki a napokban akarta megkezdeni szabadságát, értesítést kapott, hogy Ruszinszkót a kor­mány egyetlen nagyzsupává alakítja át s a nagyzsupa megszervezését Rozsypal al­kormányzónak junius végéig keresztül kell vinnie. Ennek keresztülvitele miatt az alkor­mányzó szabadságát kénytelen elhalasztani. Politikai körökben az az általános nézet ala­kult ki, hogy a ruszinokéi speciális közigazga-1 tási viszonyok nem kedveznek a nagyzsupa-1 Pozsony, junius 1. Pozsonyi tudósítónk tele- fonjedentése:' Ma délelőtt érdekes méregkeverési bünpört tárgyalt a pozsonyi törvényszék Hofimann- tanácsa. A vádlottak padján Hon csík Fülöp, a ga- lántavidéki Stefanikovo szlovák telepestanya egyik gazdájának negyvenéves felesége, Mária és Zsinek Istvánné szül. Varga Rozália negyvenéves taksonyi szülésznő ültek gyilkosságra való szövetkezéssel vádolva. Amnakidöjéai mi is megemlékeztünk arról, hogy Hon esik né salátába kevert szublimátoldattal akarta eltenni láb alól megunt férjét. Mikor ex a kísérlete nem sikerült, mert férje a salá­tával bevett mérget kihányta, felbérelte Ma- tejka Andrást s 2000 koronát ígért neki, ha megöli férjét. Matejka azonban a gyilkosságot nem követte el, hanem feljelentette az asz- •ronyt a csendőrségen. A csendőrség a méregkeverő asszonyt letartóz­tatta éa bekísérte a pozsonyi államügyészség fog­házába. Annakidején Honcsik Fülöp, a férj, maga kérte a pozsonyi államügyészséget, hogy megté­vedt feleségét bocsássák szabadon, mert négy apró gyermeke van otthon. Az ügyészség a furcsa ké­résnek nem tett mindjárt eleget, csak négyhónapi fogvatartás után bocsátotta szabadon az asszonyt. v A mai tárgyaláson a vádat Polák dr. állam- ügyész képviselte, a méregkeverő asszonyokat pe­dig Najmau dr. galántai ügyvéd védte. Koravén, ráncosképü, de még elég egyenes tartásu asszony Honcsik Fülöpué. Beismeri tettét. Csak azzal védekezik, hogy Varga Rozália és egy másik javasasszony adták neki a tanácsot, mintegy ők beszélték rá a dologra. Honcsiknó különben is terhelt családból szár­mazik. \ Zsinek Istvánné, Varga Rozália vallomásá­ban azt állítja, hogy ő a szublimát-oldatot Honcsik fájós lábára adta. Nem ért jól szlovákul, ezért St. Brieuc, junius 1. Az ős-régi Bretagne legelzártabb vidékeinek egyikén fekszik Ohiennaisen-Plouer falu, amelyet olyan paraszti lakosság lakik, amelynek kemény­sége és merevsége egész Franciaországban köz­mondásos. A községben olyan szokások maradtak fenn már évszázadok óta, amelyeket a modem ér­zék barbároknak minősít, de hiába küzd ellenük bárki. Egy különösen borzalmas esetet fedeztek fel egészen véletlenül minapában: Egy fiatal asszony esetéről van szó, akit tapasztalatlan leány korá­ban, a háború idején egy idegen katona elcsábí­tott és azután elhagyott. A gyűlölet és szégyen oly nagy erővel zudul ezekben a breton falvakban az ilyen szeren­csétlenekre, hogy nem marad számukra egyéb hátra, mint a csöndes magány a völgy ölében, ahová a község lakosságának csöndes ítélete számkiveti őket. Sokszor azonban az ilyen esetek kimenetele még tragikusabb, a mindenkitől elhagyott és ke­rült fiatal leány gyakran az őrület áldozata lesz. Cóline Letört, egy tekintélyes parasztnak a leánya, ballépése után rövid idővel hirtelen eltűnt. Azt hiresztelték, hogy a saintbrieuci kórház együk külön osztályán yan. Senki sem kutatott, utána és a hatóság is behunyta szemét, mert nem ajánlatos dolog, a parasztok ellenségeskedését felidézni, az igazságügy hivatalnokai, fel egészen az államügyé­rendszernek. Ruszinszkó autonóm joggal felruházott terület, amely egy nagyzsupa ní­vójára le nem sülyeszthető. Igaz, hogy a nagyzsupa megszervezésé­vel Ruszinszkó is hozzájut megyei önkor­mányzati jogához, de tekintettel arra, hogy a ruszin-szlovák határkérdés még mindig sú­lyos problémaként nehezedik Ruszinszkóra, mielőtt a nagyzsupa megszervezése megtör­ténnék, előbb a ruszin-szlevák határkérdést kell véglegesen és közmegelégedésre ren­dezni. Az a képtelen helyzet, ami ma fennáll, tarthatatlan. Ungvár tőszomszédságában lé­vő községek, amelyek félórán belül gyalog megközelíthetők, közigazgatási tek.ntetben Kassához taitoznak. Ügyeiket Szobráncon, Nagymiháiyon és Homonnán intézik s csak azért, mert Ruszinszkónak területi kérdését a kormány politikumként kezeli. E politikum pedig azt kívánja, hogy Ruszinszkó minél kisebb területté zsugorodjék össze. A nagy­zsupa megszervezése tehát egyenesen sze­rencsétlenségnek minősíthető, amennyiben ismét egy lépést jelent Ruszinszkó autonómi­ájának életbeléptetésének elodázása felé. tulajdonképpen nem is tudta, hogy mit akart tőle Honesikné. Általános érdeklődés közepette lép most az elnöki emelvény elé a pör koronatanúja, Matejka András. Egyenes, izmos tartásu legény, a falu Rómeója. A galántai vásáron szólította őt meg Varga Rozália, mondja Matejka vallomásában. — Te szegény ember vagy, de sok pénzt kereshetsz — szólott hozoám Vargánó asszony, vallja Matejka. — A stefanikovoi telepen lakik egy asszony, akinek bátor férfira van szüksége. — Fiatal az a nő? — kérdeztem a szülész­nőtől. Úgy negyven év körül lehet, válaszolta ő. No, akkor ezer koronát és egy liter bort kérek egy éjszakára, válaszoltam én a tudós asszony­nak. Később összehozott Honcsiknével, akitől megtudtam, Rogy tulajdonképpen miről is van sző. Ha szép idő van, a kocsiszínben alszik a fér­jem, mondotta Honesikné, de ha csúnya az idő, akkor az istállóban találhatod. Kétezer koronát kapsz, ha elteszed láb alól. Én szin- log bementem a dologba, folytatja a vallomást Matejka de első utam a csendőrségre vezetett. Az orvosszakértők véleményét hallgatja meg ez­után a bíróság. A vélemény szerint a salátában talált méreg elegendő volt arra, hogy egy ember­életet kioltson Érdekes, hogy a szublimátpasz- tillák lugkőoldatban voltak feloldva. Elnök megkérdezi Varga Rozáliától, hogy miért éppen lugkőoldatban oldotta föl a szublimá- tot. A szülésznő elmondja, hogy a méregpasztil­lákat esővízben oldotta fel, amiben kis hamu is volt. Kihallgatták a férjet is, aki általános derült­ség közepette újból azt hangoztatta, hogy megbo­csát feleségének, mert az úgy sem tudja, hogy mit cselekszik. A bíróság ezután rövid tanácskozásra vonult vissza, majd kihirdette az ítéletet. A törvény­szék mindkét vádlottat jogérvényesen hat—hat hónapi börtönre ítélte a vizsgálati fogságban töl­tött idő beszámításával. székig, óvakodnak a túlságos kiiváncsiskodástól, mert már Párisban is félnek az örökös bretagmei históriáktól. Nyolc esztendő múlt el és csak nagyon kevés beavatott tudott már a 31 éves Célin© bor­zalmas sorsáról. A dimani áLlamügyész asztalán azonban lassanként névtelen levelek halmozódtak fel, amelyek a szerencsétlen Céline sorsának min­den részletét ismertették. Végül is a csendőrséget kellett megbízni az eset felderítésével, az állaim- ügyész maga vette kezébe a nyomozás irányítását, amely a következő borzalmas részleteket derí­tette fel. Á parasztháztól kis távolságban, egy kiterjedt állattenyésztőtelep közepén van egy öreg, már félig szétesett kunyhó, amelynek ajtaját szilárd zárral csukták le. Amikor a rendőrség be akart hatolni a kunyhóba, a teljesen sötét helyiségből olyan rettentő bűz áramlott ki, hogy a hatóság em­berei visszatántorodtak és csak alapos szellőztetés után hatolhattak be. A kunyhó teljesen üres volt és ugv látszott, mintha évek óta lakatlan volna. Csak közelebbi vizsgálatra fedeztek fel a csend­őrök a sarokban egy négy oszlopon nyugvó, tyuk- ólszerü alkotmányt, egy szorosan a tető alatt be­ékelt ládát, amelyet egy sötét tárgy csaknem tel­jesen kitöltött. Létrát hoztak, egy csendőr felku- szott és megtalálta a fiatal Céline Letört testét. Fekvő helyzetben guggolt, lábai magasra vol­tak huzva és csaknem teljesen meztelen volt. Tagjai annyira merevek voltak, hogy a csend­őrök azt hitték, hogy egy mumiaszerü hulla van előttük. De a szörnyű emberroncs artiku- láUUl&n hangokat adott és & gyorsan előhívott orvos megállapította, hogy mesterséges mere­vedés állott be a testben, igen előrehaladott izületi összenövéssel (Ankylose). A szerencsétlen teremtés anyját szigorú ki­hallgatás alá fogták. A drámai tárgyalás a követ­kezőképpen játszódott le: — Mennyi ideje van leánya ebben a kuny­hóban? — Nyolc éve. Nem tudtunk mihez kezdeni vele. Elbukott, az első eset évszázadok óta csalá­dunkban. Hozzá még egy idegennel és nem is bre- tagneiva! követte el a bűnt. Elkövetett gyalázata miatt megbolondult. Megbélyegzett és elveszett volt. Tiszta emberiességből pár hónapra St. Bieucba vittük, de ez sok pénzbe került és a ke­zelés rossz volt. — Itt tehát meg akarták javítani a sorsát? — Igen, természetesen, hiszen ő elveszett volt. Egész jó dolga volt a kunyhóban. Míg mi nehéz munkát végeztünk a földön, addig ő nyugodtan pihenhetett. — Levették-e legalább néha a szerencsétlent a ketrecből? — Kezdetben igen, de négykézláb csuszott­mászott ide s tova a megijesztette az állatokat, hogy a tehén nem akart több tejet adni s az ökrök nem akarták a szekeret vonni. Akkor aztán fenn hagytuk. Hisz* elveszett lélek volt s jól ment dolga. A viskót természetesen sohasem fűtötték s a szerencsétlent moslékkal táplálták. Az anya kije­lentette, hogy tettéiért a felelősséget mindenben vállalja, mert leányának gyalázata ráhull vissza s az apa semmibe sem avatkozott. Tényleg, sem a rendkívül értelmes öreg paraszt, sem a lány fivé­rei sohasem törődtek az elveszettel és semmit sem tettek nyomorúságos sorsának javítása érdekében. Angol-orosz kibékülés előtt London, junius 1. A konzervatív párt négy képviselőtagját kiküldötte Oroszországba, hogy tanulmányozzák az ottani viszonyokat és jelentést tegyenek a kormánynak az orosz állapotokról. A négy képviselő 14 napi oroszországi tartózkodás után visszaérkezett Londonba s azonnal jelentést tett a beavatott tényezőknek. A jelentés megállapítja, hogy a szovjetkor­mány szilárd és megalapozott. Az úgynevezett proletárdiktatúra inkább a prolotáriátus fölötti diktatúrát jelenti, semmint a proletároknak a a kormányzásban való aktiv részvételét. A közigazgatás azonban napról-napra javul, a hi­vatalnoki rendszer fejlődik s a központi hatalom politikai és gazdasági viszonylatban sikeresen mű­ködik. Gazdasági hanyatlásról sző sem lehet. A szovjet mai politikája egészséges és majdnem szi­gorú. A valuta problémájának egyszerűen az az oka, hogy a szovjet nem rendelkezik elég külföldi valutával s Így képtelen a külföldi piacokon a cservonecot védeni. Oroszország szívesen keres­kedne Angliával, de e célból hosszúlejáratú köl­csönökre van szüksége. Ha az angol tőke beruházásokat eszközöl Oroszországban és kellő hitelt folyósít, akkor Nagybritannia olyan uj akcióterületre tesz szert, amelynek kihasználása nagy befolyással volna az angol kereskedelemre és az angliai munkanélküliségre. Gazdasági szempontból éppen ezért igen aggasztó a német—orosz szövetségi szerződés, mert ennek révén a birodalom lett jóformán az egyetlen ál­lam, amely Oroszország és a nyugati ipar közölt föntartja a kapcsolatot. A szovjetkormány kijelen­tette a négy képviselő előtt, hogy bármely pilla­natban hajlandó tárgyalni Angliával. A négy kép­viselő ajánlja tellát a londoni kormánynak, hogy ne halogassa a diplomáciai és kereskedelmi szerző­dés megkötését, mert oly kedvező alkalom, miint most, sohasem lesz többé. — Az angol sajtó beha­tóan foglalkozik a négy képviselő jelentésével s igen nagy jelentőseget tulajdonit neki. A konzer­vatív párt eddig mereven elzárkózott az orosz ügyektől s hogy most saját tagjai ily kedvezőnek ítélik meg a szovjetet, határozott irányváltozást je­lent az eddigi politikában. A sajtó egy része ugyan nem fogadja el készpénznek a jelentést, mégis bi­zonyos, hogy nyomában" könnyen megtörténhetik Anglia és Szovjet Oroszország gazdasági kibékülése. Fölhívás az őslakossághoz! A választók név­jegyzékéit júniusban ismét közszemlére teszik ki. A városokban a házaik kapui alatt és a választási irodában, a vidékien pedig a községi elöljáróság helyiségében. Minthogy a választói jog igazolásá­hoz az illetőségi bizonyítványnak és a bejelentő- lapnak előmuitaitása szükséges, fölhívjuk már mos­tan azok figyelmét, akiknek neve a legutóbbi al­kalommal kimaradt a névjegyzékből, hogy hala­déktalanul szerezzék be ezeket az okmányokat. A közönség tájékoztatására közöljük, hogy válasz!ói joga van minden csehszlovák állampolgárnak, aki 21-ik életévét 1926 december 81-ig betölti és leg­alább 3 hónap óta (tehát legalább 1920 március 15-ike óta) lakik a községben. Mindenkinek köte­lesség© előre gondoskodni arról, hogy neve ki no maradjon a választók névjegy*.-k.'bői. A szükséges' felvilágositásokkal készséggel szolgál Pozsonyikul az országos kerefiztóiyszckkv:"i p rí 1;ontja, vidéken pedig a páriszen-v.: : , -•> !;nvkti ós helyi titkárok). Az országos !.• • .ysiiociaüiistaj nártlköZMOÍia (Pozsony, Hossai-utva 23. II.). Szublimátos salátával akart megszabadulni a megunt férjtől A rosszul sikerült mérgezés után bérgyilkost keresett a bűnös falusi asszony — Félévi börtönre Ítélték a javasasszonnyal együtt Megismétlődött Ubrik Borbála esete Egy bretagnei anya szörnyű bűne — Breton büntetés egy „elveszettére

Next

/
Oldalképek
Tartalom