Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-16 / 135. (1173.) szám

4 ^íWXM./V^AG^ARHIRIiAK 1926 junius 16, szerda. a) A munkára s a tisztség további betöltésé­re való alkalmatlanságot a 35 évi szolgálat s a betöltött 60-ik életév után is kell igazolni. b) a nyugdijill-etéket a 35 évi tényleges szol­gálat után is kell fizetni, mégpedig a teljes nyug­díjalap után, ha a lelkész csak a kongnia kiegé­szítését kapná, vagy ha a kiegészítést sem kapná. c) A nyugdíj s ellátmány összege a két, il­letve egy harmadára szállittatik le ugyanolyan fel­tételek mellett, mint a tényleges lelkészek kongruája. 3. §. A kongnia határa egészül ki a lelkésznek az illető lelkészi állásával és tisztségével közvetlenül kapcsolatos tiszta jövedelme. Ezt a jövedelmet mindig öt évre állapítják meg (lustrum) előre, a megelőző lustrum utolsó három évének átlaga szerint. Az első öt év a jelen törvény életbelépése napján kezdődik. A lelkészek tiszta jövedelmét a szolgáltatások alapján állapítják meg, melyeknek szabályozá­sára az eddig érvényes rendelkezések vonatkoz­nak a következő eltérésekkel: a) Az ingatlan haszna (a lelkészi lak kivéte­lével) a tényleges összeggel lesz beszámítva, ame­lyet az elsőfokú közigazgatási hatóság állapit meg. A részletes intézkedéseket a kormányrendelet fogja szabályozni. b) A lelkészi ténykedésekkel kapcsolatos di­jak (stóla, palástpénz) általányösszegben állapít­tatnak meg, mégpedig az illető felekezet minden egyes hívője után 50 fillérben s az egyes lelké­szek (segédlelkészek) jövedelmébe a reájuk eső hányad alapján számíttatnak. c) A jövedelmi (kereseti) adó, s a 6 százalé­kos nyugdijilleték s az illeték egyenérték össze­gei le nem vonható tételek. d) A hivatalos fogat (lótartás) általányát 1000 koronával kell leszámítani. 4- §• Az 1—3 §-ok intézkedései, valamint a tényle­ges úgy a nyugdíj járul ék okra vonatkozólag érvé­nyesek a lelkészi szemináriumok, káptalani viká­riusok (kari káplánok) és konszisztoriális hivatal­nokokra is vonatkoznak, amennyiben lelkészek, valamint a magasabb egyházi szervezeti hatósá­gok lelkész-alkalmazotfaira is, amennyiben eze­ket az állásokat az állam jóváhagyásával szer­vezték meg. 5. §. Az állam által elismert oly egyházak és val­lásos társulatok lelkészeit, melyek nem kongrua- egyházak, az állam vagyonából, feltéve, hogy ezeket a lelkészi állásokat, az állami kormány­hatóság, nevezetesen az iskola és népmüvelés- ügyi minisztérium jóváhagyásával szervezték meg, mely elvi igényt az iskolaügyi minisztériumhoz intézett külön beadványban kell megállapítani a jelen törvény életbelépése után egy éven belül, illetve az érdekelt egyház állami elismerésének napjától számitva. Ez a dotáció, mely negyedévi, előrefizetendő részletekben esedékes, a komgrua-kiegészitő jö­vedelmek végösszegébe számit. (Az 5. §-nak eme rendelkezései a szloven- szkói és ruszinszkói egyházakat nem érintik s csu­pán az uj vallásokra vonatkoznak, miért is ezek részletes közlését mellőztük). 6. §. A kongruára vonatkozó mindama rendelkezé­sek, amelyek a jelen törvénnyel ellenkeznek, ha­tályukat vesztik. Ugyancsak hatályukat vesztik a stóladijakra, s egyéb dijakra vonatkozó rendelke­zések is, amennyiben eme dijak a kongruán felül fizettettek, továbbá a családi pótlékokról szóló rendelkezések is, végül a megüresedett alacso­nyabb javadalmak terményeinek különválasztását szabályozó intézkedések. 7. §. A jelen törvény 1926. január 1-én lép életbe; végrehajtja az iskolaügyi miniszter, a pénzügyi- és belügyminiszterrel egyértelmüleg. A világ legnagyobb árverezése London, junius 15. Ma délelőtt London­ban megtartják a világ eddig ismert leg­nagyobb árlejtését. A wembleyi világkiállí­tás területét és épületeit egy tagban bocsát­ják áruba, azzal a stadionnal együtt, ame­lyet több mint százezer személy részére rendeztek be. Az árlejtésnek egyetlen meg­szorítása sincs. Akármilyen nemzetiségű vevő licitálhat s még azt sem kötötték ki, hogy a megvett komplexummal mit kell kezdeni. A vevő saját céljaira meghagyhatja a kiállítás mai berendezését, vagy pedig le­bonthatja a meglévő épületeket s a telekre tetszés szerinti házakat emelhet. A kikiáltási árat egyelőre titokban tartják. Chikágó egy része viz alatt Newyork, junins 15. Illinois államban bárom napos erős vihar és felhőszakadás volt, amelynek több város és nagy területek estek áldozatul. Különösen Jova városában pusztított borzalmasan a vihar. Eddig tiz emberáldozatról tudnak, akiket vagy villám ölt meg, vagy megfutlak, vagy pedig az ösz- szedülő házak temették maguk alá. Rockford város utcáin tiz láb magasságban áll a viz. A villamosmüveket és a vízmüveket az ár súlyosan megrongálta, 30 magánház pedig ös szédült. Különösen az állatállományban okozott jelentékeny pusztítást az ítéletidő. Az anyagi kár több millió dollárra rúg. Csi- kágó egyes külvárosai szintén viz alatt állnak. Az elbocsátott közalkalmazottak küldöttsége két miniszter előtt A keresztényszocialista párt akciója az elbocsátott vasutasokért és postásokért ■— A mi­niszterek gyors intézkedéseket ígértek Prága, junius 15. Az országos keresztényszocialista párt közalkalmazott szervezetének három tagú kül­döttségét vezette ma Fedor Miklós nemzet­gyűlési képviselő a vasutügyi és postaügyi miniszterek elé. A küldöttség az elbocsátott közalkalmazottak szomorú ügyét tárta ismét a kormány elé és kérte a nyolc esztendős hallatlan igazságtalanságok orvoslását. A küldöttséget — amelynek tagjai Vo- szatkó János, a szervezet elnöke, továbbá Lászlóffy Ferenc és Janosovics Sándor alel- nökök voltak — először Riha vasutügyi mi­niszter fogadta. A miniszter előtt Voszatkó János élőszóval is ismertette az átnyújtott memorandum tartalmát s megdöbbentő ada­tokkal világított rá az önhibájukon kívül el­bocsátott vasutasok rettentő nyomorára. Kérte az elbocsátottaknak jogosan járó nyugdíj sürgős kiutalását s az ének óla elintézetlen kérvények kedvező elin­tézését. A miniszterre láthatólag mély hatással volt a rettenetes igazságtalanságok leplezet­len megismerése s válaszában meleg sza­vakkal adott kifejezést annak az együttérzés­nek amelyet mint hivatalnok sorssujtotta kol­légáival szemben érez. Kilátásba helyezte az elbocsátottak ügyének őszinte támogatását és fölszólította a küldöttséget, hogy a nyug­dijat kérő elbocsátott vasutasok névjegy­zékét mielőbb terjesszék föl hozzá. A felterjesztendő névjegyzék alapján fogja a minisztérium a nyugdíjjogosultság irmgállapi- tását és a nyugdijak kiutalását végrehajtani. A küldöttség ezután a postaügyi minisz­tériumba ment át, ahol Fatka müiiszter so- ronkivül a legnagyobb készséggel fogadta az elbocsátott közalkalmazottak képviselőit. Az ötnegyed órás kihallgatáson a miniszter két referens jelenlétében minden fölmevült kérdésre válaszolt s nyomban ki is adta az utasításokat a re­ferenseknek a beígért elintézések fogana­tosítására. így azoknak az elbocsátott poMá- oknak az ügyében, akiket nyugdíjigényüktől az 1920. évi 269. számú törvény megfosztott, azt aján­lotta a miniszter, hogy az érdekeltek ke­gyelmi kérvény utján kérjék a köztársaság elnökétől nyugdijuk adományozását. A magyar törvények szerint nvaglijazott postások nyugdijának az 1924. évi 287. számú törvény értelmében való fölemeli ?; iek ügyében a miniszter megígérte, hogy a föl­emelt nyugdijak kiutalása iránt sürgősen in­terveniálni fog a pénzügyminiszter-' . mi­után a kiutalást a postaügyi minisztérium a maga részéről már régebben elintézte és már csakis a pénzügyminisztériumon malik a kiutalás realizálása. A miniszter továbbá megígérte a nyug­díjas postamesterek nyugdijának kiutalását is. Végül kiadta az utasítást, hogy a posta- igazgatóságok fölhivassanak a postásnyug- dijasok járandóságaikból jogtalanul levont beszerzési előlegeknek azonnali visszafize­tésére. A lengyelek királyt keresnek Pilsudski marsall I. István lengyel király -- Királykeresök odisszeája Milánó, junius hó. Róma és Milánó bizalmas politikai kö­reiben sokat suttognak legújabban arról a titkos diplomáciai tevékenységről, amelynek hősei — a lengyelek. Nem kevesebbről van sző, mint arról, hogy a lengyelek — királyt keresnek. A titkos megbízatással utazó királykereso csoport egyelőre még távoltartja ugyan ma­gát a hivatalos politikai köröktől, de máris módjában van — néhány kosarat elköny­velni. A királykereső kis lengyel csoport feje Miklacsevszky ezredes, a lengyel független­ségi mozgalom régi lelkes harcosa én Pil- sudszky marsall legmeghittebb barátja. A Secolo munkatársa hosszabb beszél­getést folytatott Miklacsevszky ezrdessel, aki kijelentette: — Lengyelország előbb vagy utóbb, de föltétlenül elveti a köztársasági formát és áttér a monarchikus formára, annál is in­kább, mert ez nagyobb biztosítékot nyújt az alkotmánynak, amelynek minden párt fölött kell állania. De még azért is áttérünk a ki­rályság formájára, mert a lengyel nép trad cionális óhaja, hogy az ország királyság le­gyen. Nem lehetetlen, hogy a pártok mostani harcaiból kifolyóan már rövidesen meg is történik a királyság kikiáltása. — Tehát Pilsudszky marsall lenne Len­gyelország első királya, I. István név alatt? — A világért sem — kiáltott fel Mikla­csevszky ezredes. — Aki ilyesmit tételez fel róla, az nem ösmeri Pilsudszkyt! Személyes ambíciói nincsenek, ő csak a haza sorsát tartja szem előtt. És az ezredes megvallotta, hogy éppen Lengyelország jövőjének biztosításáért len­gyel hazafiak csoportja a napokban ismételten felajánlotta a lengyel koronát Sixlus bourbon herceg­nek. De a herceg ismét — és egészen határozot­tan — visszautasította a koronát, amelyet egyébként már pár évvel ezelőtt is felaján­lottak neki. Sixtus bourbon herceg lehatárolását meg­másítandó, a lengyel hazafiak egyenest a pápához fordultak. De XI. Pilis világosan értésükre adta, hogy nem hajlandó Lengyelország belső ügyeibe még ilyen formában sem beavatkozni. * A lengyel királykeresők ezzel a határo­zott refü-vel sem voltak eltántoríthatok to- ábbi munkájuktól. A jelöltjeik között most ott szerepel Sixtus herceg öccse, Xavér Fe­renc bourbon herceg. De van még két más jelöltje is: Miklós, román herceg és Kris görög herceg. De ezek sem mutatnak még egyelőre hajlandóságot a lengyel korona el­fogadására. Xavér Ferenc herceg ugyanazok­kal az érvekkel hárította el magától a meg­tiszteltetést, mint bátyja, Sixtus. Miklós román herceg azonban anyja tanácsára készséggel vállalta volna Len­gyelország koronáját, de az események valósággal összeesküdtek a lengyelek ellen: Károly trónörökös lemon­dása miatt, mivel Mihály herceg, az uj ro­mán trónörökös, még csak gyermek, Miklós hercegnek, a román királyi ház tanácsára, ha­zájában a helye, hogy a román király halála esetén ő tölthesse be a régens szerepét. így azután Miklós román herceg sem teheti még fejére a lengyel koronát. Ami pedig Kristóf görög herceget illeti, őnála is kevés reményük lehet már a len­gyel uralmak. Kristóf herceg ugyanis a csen­des, békés életet szerető müvészlelkek kö­zül való, akiknek legnagyobb öröme a festé­szetben és a zenében telik. Vagyona óriási, mert nemcsak a görög uralkodó család va­gyona szállt reá, hanem mert a felesége is — az amerikai Leeds dollármilliárdos le­ánya — dúsgazdag. Igazán fejedelmi villája van Rómában és amint már többizben kije­lentette, békés és harmőnikus életét semmj szin alatt sem cserélné fel politikai izgalmak­kal. Amikor a lengyel küldöttség kihallgatást kért Kristóf hercegnél, azt a választ kapták, hogy — a herceg nem fogadja csak jóbará­tait. A- lengyelek azonban nem csüggedtek, megvárták a palota lépcsőinél és — ott ter­jesztették elé alázatos, hódoló óhajukat. A herceg pedig, udvariasan, mint mindig, végig­hallgatta ezt a kis beszédet is, majd moso­lyogva igy szólt: — Uraim, nézzék meg a fejemet! Ko­pasz vagyok, mint a billiárdgolyő. Azt hiszik, hogy ezen a fejen meg tudna állni egy ki­rályi korona? Én, a magam részéről, bizo­nyos vagyok benne, hogy abban a pillanat­ban, amint föltették, le is csúszna róla ... Köszönt és — otthagyta a királykereső lengyeleket, akik most már Anglia felé irá­nyítják tekintetüket. ‘— Rabbiképző szeminárium Érsekújvárod? Tudósítónk jeleníti: A zsidó társadalom körében nagy érdeklődéssel tárgyaljáik annak lehetőségét, hogy az oly sokszor sürgetett csehszlovákiai rabbi- képző szeminárium közvetlen a megszervezés élőit áll és székhelye Érsekújvár ott lesz. A múlt héten Érsekújvárod járt Fűnk Sámuel dr. pozsonyi fő­rabbi s hosszas tárgyalásokat folytatott ebben az ügyben Guith Jenő dr. ügyvéddel, az érsekujvári zsidó hitközség elnökével. Ferdinánd bolgár exkirály Ausztriában telepedik le Bécs, junius 15. (A P. M. H. bécsi tudósítójától). Ferdinánd bolgár excár néhány hónap előtt két hétig Becs­ben időzött és egy előkelő belvárosi szállóban la­kott. A volt uralkodó többször megjelent a Saats- operben, egyébként azonban teljesen visszavonul­tan ést és politikai személyiségekkel nem érint­kezett. Akkoriban egyes lapok a volt uralkodó bécsi tartózkodását úgy kommentálták, hogy Ferdinánd excár vissza a*ar térni Bulgáriába. Ez a híresz­telés azonban minden alapot nélkülöz, amennyi­ben Ferdinánd excár tudatában van annak, hogy Bulgáriába való visszatérése milyen beláthatatlan következményekkel járhatna volt országára nézve és boldog, hogy trónját legalább fia számára menthette meg. Ferdinánd excár reálpolitikus és egy Ízben bizalmas baráti körben a következőket mondotta trónjának elvesztéséről: — Rossz lovat fogadtam meg, levonom tehát a konzekvenciákat és a trónt elvesezttnek tekintem. A rossz ló a központi hatalmak blokkja volt és Ferdinánd excár evvel a kijelentéssel arra cé­loz, hogy helyesebben cselekedett volna, ha az antant mellé áll, de mivel ezt nem tette, viseli a konzekvenciákat. Érdekesnek tartjuk evvel kapcsolatban fel­említeni, hogy akkor, amikor a bolgár hadsereg az antant-csapatok előtt letette a fegyvert, Német­ország és Ausztria-Magyarország hadvezetcségei még abban a hiedelemben voltak, hogy tovább folytathatják a háborút. Néhai IV. Károly ezért Ferdinandot árulónak tekintette és megtiltotta neki, hogy Ausztria-Magyarország területén tele­pedjen le, holott a volt urálii odó Murány kasté­lyába szeretett volna visszavonulni. A tüalom kö­vetkeztében Ferdinánd excár Kóburgba utazott és rövid megszakításokkal ottan élt mindmáig. Amint a P. M. H. bécsi tudósítója mostan beavatott helyről értesül, Ferdinánd excár néhány hónap előtti bécsi tartózkodása alatt kérvényt nyújtott be az osztrák kormányhoz, hogy engedje meg Bécsben való letelepedését. Az osztrák kor­mány az engedélyt megadta és igy a volt bolgár uralkodó az ősszel Bécsbe költözik. A ruszinszkói polgári iskoláknak nincs reális értékük A tanügyi kormány a befejező évfolyamot Ruszin- szkóban nem vezette be — A becsapott szülők azonnali orvoslást követelnek Ungvár, junius 15. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszin­szkói tanügyek legfelsőbb intézőiben már kezdet­től fogva hiányzott a jóakarat és őszinteség. Úgy a magyar, minit általában az őslakos kul­túra letörésére irányuló akcióiban mindig az a szempont vezette a tanügyi kormányzatot és ru- szimszkói reíerátusát, hogy az iskoláztatás csak látszatszerü legyen, anél­kül, hogy a növendékek a további haladáshoz szükséges előfeltételeket megszerezhessék. A tanügyi statisztika nagyon szép és díszes számokat mutogat a világnak arról, hogy a kultúra emelése céljából hány és milyen középiskolát állí­tott fel Ruszinszköban. Ezek a számok azonban csak a külföld árusítását szolgálják, mert valóság­ban példáid a ruszinszkói polgári iskolák ne madják meg azt a képesí­tést, amelynek alapján valamely kisebb állás elnyerhető volna. A ruszinszkói polgári iskolák nem egyenran­gúak a csehországi, vagy akár a szlovenszkói pol­gári iskolákkal, amennyiben a ruszinszkói polgári iskolák négy évfolyama után következő egyéves befejező kurzust még ma sem vezették be Ruszdnszkóban. Ez pedig azt jelenti, hogy azokra az állásokra, amelyekre a Csehországban négy polgárit végzett emberek pályázhatnak, nem pályázhatnak a ru- szinszkői polgári iskola négy osztályát elvégzett növendékek, mivel a befejező egyéves kurzust nem végezték el. A tanügyi kormányzatnak ez a megkülönböz­tető eljárása a visszaélés jellegét hordja magán, mivel a szülőket abban a hiedelemben tartja, hogy négy polgári osztályt végzett gyermekeik ezen végzettségük alapján valamikor bizonyos állá­sokat elnyerhetnek. Erről azonban szó sem lehet. Mivel pedig min­ket elsősorban a magyar polgári iskolák ügye ér­dekel, a szülők ezreinek kívánságát tel jósltjuk, ha követeljük a tanügyi kormánytól, hogy a ru­szinszkói polgári iskolákban is vezesse be az úgynevezett „befejező kurzust", hogy ezáltal a növendékek polgári iskolai bizonyítványukat az életben felhasználhassák. A magyar szülők ebben az ügyben fel fogják kérni a magyar nemzeti párt ruszinszkói képviselő­jét és szenátorát, hogy a kormány előtt szerezzenek orvoslást a szülőket és növendékeket ért eme tan­ügyi sérelemre s hassanak oda, hogy a tanügyi kormányzat szeptember elsejétől Ruszinszkó pol­gári iskoláit is emelje a csehországi polgári isko­lákkal egyenlő nívóra ,hogy azoknak reális érté­kük legyen. A megindított akciótól a szülők a kérés felt ét­ien teljesítését várják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom