Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-16 / 135. (1173.) szám
4 ^íWXM./V^AG^ARHIRIiAK 1926 junius 16, szerda. a) A munkára s a tisztség további betöltésére való alkalmatlanságot a 35 évi szolgálat s a betöltött 60-ik életév után is kell igazolni. b) a nyugdijill-etéket a 35 évi tényleges szolgálat után is kell fizetni, mégpedig a teljes nyugdíjalap után, ha a lelkész csak a kongnia kiegészítését kapná, vagy ha a kiegészítést sem kapná. c) A nyugdíj s ellátmány összege a két, illetve egy harmadára szállittatik le ugyanolyan feltételek mellett, mint a tényleges lelkészek kongruája. 3. §. A kongnia határa egészül ki a lelkésznek az illető lelkészi állásával és tisztségével közvetlenül kapcsolatos tiszta jövedelme. Ezt a jövedelmet mindig öt évre állapítják meg (lustrum) előre, a megelőző lustrum utolsó három évének átlaga szerint. Az első öt év a jelen törvény életbelépése napján kezdődik. A lelkészek tiszta jövedelmét a szolgáltatások alapján állapítják meg, melyeknek szabályozására az eddig érvényes rendelkezések vonatkoznak a következő eltérésekkel: a) Az ingatlan haszna (a lelkészi lak kivételével) a tényleges összeggel lesz beszámítva, amelyet az elsőfokú közigazgatási hatóság állapit meg. A részletes intézkedéseket a kormányrendelet fogja szabályozni. b) A lelkészi ténykedésekkel kapcsolatos dijak (stóla, palástpénz) általányösszegben állapíttatnak meg, mégpedig az illető felekezet minden egyes hívője után 50 fillérben s az egyes lelkészek (segédlelkészek) jövedelmébe a reájuk eső hányad alapján számíttatnak. c) A jövedelmi (kereseti) adó, s a 6 százalékos nyugdijilleték s az illeték egyenérték összegei le nem vonható tételek. d) A hivatalos fogat (lótartás) általányát 1000 koronával kell leszámítani. 4- §• Az 1—3 §-ok intézkedései, valamint a tényleges úgy a nyugdíj járul ék okra vonatkozólag érvényesek a lelkészi szemináriumok, káptalani vikáriusok (kari káplánok) és konszisztoriális hivatalnokokra is vonatkoznak, amennyiben lelkészek, valamint a magasabb egyházi szervezeti hatóságok lelkész-alkalmazotfaira is, amennyiben ezeket az állásokat az állam jóváhagyásával szervezték meg. 5. §. Az állam által elismert oly egyházak és vallásos társulatok lelkészeit, melyek nem kongrua- egyházak, az állam vagyonából, feltéve, hogy ezeket a lelkészi állásokat, az állami kormányhatóság, nevezetesen az iskola és népmüvelés- ügyi minisztérium jóváhagyásával szervezték meg, mely elvi igényt az iskolaügyi minisztériumhoz intézett külön beadványban kell megállapítani a jelen törvény életbelépése után egy éven belül, illetve az érdekelt egyház állami elismerésének napjától számitva. Ez a dotáció, mely negyedévi, előrefizetendő részletekben esedékes, a komgrua-kiegészitő jövedelmek végösszegébe számit. (Az 5. §-nak eme rendelkezései a szloven- szkói és ruszinszkói egyházakat nem érintik s csupán az uj vallásokra vonatkoznak, miért is ezek részletes közlését mellőztük). 6. §. A kongruára vonatkozó mindama rendelkezések, amelyek a jelen törvénnyel ellenkeznek, hatályukat vesztik. Ugyancsak hatályukat vesztik a stóladijakra, s egyéb dijakra vonatkozó rendelkezések is, amennyiben eme dijak a kongruán felül fizettettek, továbbá a családi pótlékokról szóló rendelkezések is, végül a megüresedett alacsonyabb javadalmak terményeinek különválasztását szabályozó intézkedések. 7. §. A jelen törvény 1926. január 1-én lép életbe; végrehajtja az iskolaügyi miniszter, a pénzügyi- és belügyminiszterrel egyértelmüleg. A világ legnagyobb árverezése London, junius 15. Ma délelőtt Londonban megtartják a világ eddig ismert legnagyobb árlejtését. A wembleyi világkiállítás területét és épületeit egy tagban bocsátják áruba, azzal a stadionnal együtt, amelyet több mint százezer személy részére rendeztek be. Az árlejtésnek egyetlen megszorítása sincs. Akármilyen nemzetiségű vevő licitálhat s még azt sem kötötték ki, hogy a megvett komplexummal mit kell kezdeni. A vevő saját céljaira meghagyhatja a kiállítás mai berendezését, vagy pedig lebonthatja a meglévő épületeket s a telekre tetszés szerinti házakat emelhet. A kikiáltási árat egyelőre titokban tartják. Chikágó egy része viz alatt Newyork, junins 15. Illinois államban bárom napos erős vihar és felhőszakadás volt, amelynek több város és nagy területek estek áldozatul. Különösen Jova városában pusztított borzalmasan a vihar. Eddig tiz emberáldozatról tudnak, akiket vagy villám ölt meg, vagy megfutlak, vagy pedig az ösz- szedülő házak temették maguk alá. Rockford város utcáin tiz láb magasságban áll a viz. A villamosmüveket és a vízmüveket az ár súlyosan megrongálta, 30 magánház pedig ös szédült. Különösen az állatállományban okozott jelentékeny pusztítást az ítéletidő. Az anyagi kár több millió dollárra rúg. Csi- kágó egyes külvárosai szintén viz alatt állnak. Az elbocsátott közalkalmazottak küldöttsége két miniszter előtt A keresztényszocialista párt akciója az elbocsátott vasutasokért és postásokért ■— A miniszterek gyors intézkedéseket ígértek Prága, junius 15. Az országos keresztényszocialista párt közalkalmazott szervezetének három tagú küldöttségét vezette ma Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő a vasutügyi és postaügyi miniszterek elé. A küldöttség az elbocsátott közalkalmazottak szomorú ügyét tárta ismét a kormány elé és kérte a nyolc esztendős hallatlan igazságtalanságok orvoslását. A küldöttséget — amelynek tagjai Vo- szatkó János, a szervezet elnöke, továbbá Lászlóffy Ferenc és Janosovics Sándor alel- nökök voltak — először Riha vasutügyi miniszter fogadta. A miniszter előtt Voszatkó János élőszóval is ismertette az átnyújtott memorandum tartalmát s megdöbbentő adatokkal világított rá az önhibájukon kívül elbocsátott vasutasok rettentő nyomorára. Kérte az elbocsátottaknak jogosan járó nyugdíj sürgős kiutalását s az ének óla elintézetlen kérvények kedvező elintézését. A miniszterre láthatólag mély hatással volt a rettenetes igazságtalanságok leplezetlen megismerése s válaszában meleg szavakkal adott kifejezést annak az együttérzésnek amelyet mint hivatalnok sorssujtotta kollégáival szemben érez. Kilátásba helyezte az elbocsátottak ügyének őszinte támogatását és fölszólította a küldöttséget, hogy a nyugdijat kérő elbocsátott vasutasok névjegyzékét mielőbb terjesszék föl hozzá. A felterjesztendő névjegyzék alapján fogja a minisztérium a nyugdíjjogosultság irmgállapi- tását és a nyugdijak kiutalását végrehajtani. A küldöttség ezután a postaügyi minisztériumba ment át, ahol Fatka müiiszter so- ronkivül a legnagyobb készséggel fogadta az elbocsátott közalkalmazottak képviselőit. Az ötnegyed órás kihallgatáson a miniszter két referens jelenlétében minden fölmevült kérdésre válaszolt s nyomban ki is adta az utasításokat a referenseknek a beígért elintézések foganatosítására. így azoknak az elbocsátott poMá- oknak az ügyében, akiket nyugdíjigényüktől az 1920. évi 269. számú törvény megfosztott, azt ajánlotta a miniszter, hogy az érdekeltek kegyelmi kérvény utján kérjék a köztársaság elnökétől nyugdijuk adományozását. A magyar törvények szerint nvaglijazott postások nyugdijának az 1924. évi 287. számú törvény értelmében való fölemeli ?; iek ügyében a miniszter megígérte, hogy a fölemelt nyugdijak kiutalása iránt sürgősen interveniálni fog a pénzügyminiszter-' . miután a kiutalást a postaügyi minisztérium a maga részéről már régebben elintézte és már csakis a pénzügyminisztériumon malik a kiutalás realizálása. A miniszter továbbá megígérte a nyugdíjas postamesterek nyugdijának kiutalását is. Végül kiadta az utasítást, hogy a posta- igazgatóságok fölhivassanak a postásnyug- dijasok járandóságaikból jogtalanul levont beszerzési előlegeknek azonnali visszafizetésére. A lengyelek királyt keresnek Pilsudski marsall I. István lengyel király -- Királykeresök odisszeája Milánó, junius hó. Róma és Milánó bizalmas politikai köreiben sokat suttognak legújabban arról a titkos diplomáciai tevékenységről, amelynek hősei — a lengyelek. Nem kevesebbről van sző, mint arról, hogy a lengyelek — királyt keresnek. A titkos megbízatással utazó királykereso csoport egyelőre még távoltartja ugyan magát a hivatalos politikai köröktől, de máris módjában van — néhány kosarat elkönyvelni. A királykereső kis lengyel csoport feje Miklacsevszky ezredes, a lengyel függetlenségi mozgalom régi lelkes harcosa én Pil- sudszky marsall legmeghittebb barátja. A Secolo munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott Miklacsevszky ezrdessel, aki kijelentette: — Lengyelország előbb vagy utóbb, de föltétlenül elveti a köztársasági formát és áttér a monarchikus formára, annál is inkább, mert ez nagyobb biztosítékot nyújt az alkotmánynak, amelynek minden párt fölött kell állania. De még azért is áttérünk a királyság formájára, mert a lengyel nép trad cionális óhaja, hogy az ország királyság legyen. Nem lehetetlen, hogy a pártok mostani harcaiból kifolyóan már rövidesen meg is történik a királyság kikiáltása. — Tehát Pilsudszky marsall lenne Lengyelország első királya, I. István név alatt? — A világért sem — kiáltott fel Miklacsevszky ezredes. — Aki ilyesmit tételez fel róla, az nem ösmeri Pilsudszkyt! Személyes ambíciói nincsenek, ő csak a haza sorsát tartja szem előtt. És az ezredes megvallotta, hogy éppen Lengyelország jövőjének biztosításáért lengyel hazafiak csoportja a napokban ismételten felajánlotta a lengyel koronát Sixlus bourbon hercegnek. De a herceg ismét — és egészen határozottan — visszautasította a koronát, amelyet egyébként már pár évvel ezelőtt is felajánlottak neki. Sixtus bourbon herceg lehatárolását megmásítandó, a lengyel hazafiak egyenest a pápához fordultak. De XI. Pilis világosan értésükre adta, hogy nem hajlandó Lengyelország belső ügyeibe még ilyen formában sem beavatkozni. * A lengyel királykeresők ezzel a határozott refü-vel sem voltak eltántoríthatok to- ábbi munkájuktól. A jelöltjeik között most ott szerepel Sixtus herceg öccse, Xavér Ferenc bourbon herceg. De van még két más jelöltje is: Miklós, román herceg és Kris görög herceg. De ezek sem mutatnak még egyelőre hajlandóságot a lengyel korona elfogadására. Xavér Ferenc herceg ugyanazokkal az érvekkel hárította el magától a megtiszteltetést, mint bátyja, Sixtus. Miklós román herceg azonban anyja tanácsára készséggel vállalta volna Lengyelország koronáját, de az események valósággal összeesküdtek a lengyelek ellen: Károly trónörökös lemondása miatt, mivel Mihály herceg, az uj román trónörökös, még csak gyermek, Miklós hercegnek, a román királyi ház tanácsára, hazájában a helye, hogy a román király halála esetén ő tölthesse be a régens szerepét. így azután Miklós román herceg sem teheti még fejére a lengyel koronát. Ami pedig Kristóf görög herceget illeti, őnála is kevés reményük lehet már a lengyel uralmak. Kristóf herceg ugyanis a csendes, békés életet szerető müvészlelkek közül való, akiknek legnagyobb öröme a festészetben és a zenében telik. Vagyona óriási, mert nemcsak a görög uralkodó család vagyona szállt reá, hanem mert a felesége is — az amerikai Leeds dollármilliárdos leánya — dúsgazdag. Igazán fejedelmi villája van Rómában és amint már többizben kijelentette, békés és harmőnikus életét semmj szin alatt sem cserélné fel politikai izgalmakkal. Amikor a lengyel küldöttség kihallgatást kért Kristóf hercegnél, azt a választ kapták, hogy — a herceg nem fogadja csak jóbarátait. A- lengyelek azonban nem csüggedtek, megvárták a palota lépcsőinél és — ott terjesztették elé alázatos, hódoló óhajukat. A herceg pedig, udvariasan, mint mindig, végighallgatta ezt a kis beszédet is, majd mosolyogva igy szólt: — Uraim, nézzék meg a fejemet! Kopasz vagyok, mint a billiárdgolyő. Azt hiszik, hogy ezen a fejen meg tudna állni egy királyi korona? Én, a magam részéről, bizonyos vagyok benne, hogy abban a pillanatban, amint föltették, le is csúszna róla ... Köszönt és — otthagyta a királykereső lengyeleket, akik most már Anglia felé irányítják tekintetüket. ‘— Rabbiképző szeminárium Érsekújvárod? Tudósítónk jeleníti: A zsidó társadalom körében nagy érdeklődéssel tárgyaljáik annak lehetőségét, hogy az oly sokszor sürgetett csehszlovákiai rabbi- képző szeminárium közvetlen a megszervezés élőit áll és székhelye Érsekújvár ott lesz. A múlt héten Érsekújvárod járt Fűnk Sámuel dr. pozsonyi főrabbi s hosszas tárgyalásokat folytatott ebben az ügyben Guith Jenő dr. ügyvéddel, az érsekujvári zsidó hitközség elnökével. Ferdinánd bolgár exkirály Ausztriában telepedik le Bécs, junius 15. (A P. M. H. bécsi tudósítójától). Ferdinánd bolgár excár néhány hónap előtt két hétig Becsben időzött és egy előkelő belvárosi szállóban lakott. A volt uralkodó többször megjelent a Saats- operben, egyébként azonban teljesen visszavonultan ést és politikai személyiségekkel nem érintkezett. Akkoriban egyes lapok a volt uralkodó bécsi tartózkodását úgy kommentálták, hogy Ferdinánd excár vissza a*ar térni Bulgáriába. Ez a híresztelés azonban minden alapot nélkülöz, amennyiben Ferdinánd excár tudatában van annak, hogy Bulgáriába való visszatérése milyen beláthatatlan következményekkel járhatna volt országára nézve és boldog, hogy trónját legalább fia számára menthette meg. Ferdinánd excár reálpolitikus és egy Ízben bizalmas baráti körben a következőket mondotta trónjának elvesztéséről: — Rossz lovat fogadtam meg, levonom tehát a konzekvenciákat és a trónt elvesezttnek tekintem. A rossz ló a központi hatalmak blokkja volt és Ferdinánd excár evvel a kijelentéssel arra céloz, hogy helyesebben cselekedett volna, ha az antant mellé áll, de mivel ezt nem tette, viseli a konzekvenciákat. Érdekesnek tartjuk evvel kapcsolatban felemlíteni, hogy akkor, amikor a bolgár hadsereg az antant-csapatok előtt letette a fegyvert, Németország és Ausztria-Magyarország hadvezetcségei még abban a hiedelemben voltak, hogy tovább folytathatják a háborút. Néhai IV. Károly ezért Ferdinandot árulónak tekintette és megtiltotta neki, hogy Ausztria-Magyarország területén telepedjen le, holott a volt urálii odó Murány kastélyába szeretett volna visszavonulni. A tüalom következtében Ferdinánd excár Kóburgba utazott és rövid megszakításokkal ottan élt mindmáig. Amint a P. M. H. bécsi tudósítója mostan beavatott helyről értesül, Ferdinánd excár néhány hónap előtti bécsi tartózkodása alatt kérvényt nyújtott be az osztrák kormányhoz, hogy engedje meg Bécsben való letelepedését. Az osztrák kormány az engedélyt megadta és igy a volt bolgár uralkodó az ősszel Bécsbe költözik. A ruszinszkói polgári iskoláknak nincs reális értékük A tanügyi kormány a befejező évfolyamot Ruszin- szkóban nem vezette be — A becsapott szülők azonnali orvoslást követelnek Ungvár, junius 15. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszinszkói tanügyek legfelsőbb intézőiben már kezdettől fogva hiányzott a jóakarat és őszinteség. Úgy a magyar, minit általában az őslakos kultúra letörésére irányuló akcióiban mindig az a szempont vezette a tanügyi kormányzatot és ru- szimszkói reíerátusát, hogy az iskoláztatás csak látszatszerü legyen, anélkül, hogy a növendékek a további haladáshoz szükséges előfeltételeket megszerezhessék. A tanügyi statisztika nagyon szép és díszes számokat mutogat a világnak arról, hogy a kultúra emelése céljából hány és milyen középiskolát állított fel Ruszinszköban. Ezek a számok azonban csak a külföld árusítását szolgálják, mert valóságban példáid a ruszinszkói polgári iskolák ne madják meg azt a képesítést, amelynek alapján valamely kisebb állás elnyerhető volna. A ruszinszkói polgári iskolák nem egyenrangúak a csehországi, vagy akár a szlovenszkói polgári iskolákkal, amennyiben a ruszinszkói polgári iskolák négy évfolyama után következő egyéves befejező kurzust még ma sem vezették be Ruszdnszkóban. Ez pedig azt jelenti, hogy azokra az állásokra, amelyekre a Csehországban négy polgárit végzett emberek pályázhatnak, nem pályázhatnak a ru- szinszkői polgári iskola négy osztályát elvégzett növendékek, mivel a befejező egyéves kurzust nem végezték el. A tanügyi kormányzatnak ez a megkülönböztető eljárása a visszaélés jellegét hordja magán, mivel a szülőket abban a hiedelemben tartja, hogy négy polgári osztályt végzett gyermekeik ezen végzettségük alapján valamikor bizonyos állásokat elnyerhetnek. Erről azonban szó sem lehet. Mivel pedig minket elsősorban a magyar polgári iskolák ügye érdekel, a szülők ezreinek kívánságát tel jósltjuk, ha követeljük a tanügyi kormánytól, hogy a ruszinszkói polgári iskolákban is vezesse be az úgynevezett „befejező kurzust", hogy ezáltal a növendékek polgári iskolai bizonyítványukat az életben felhasználhassák. A magyar szülők ebben az ügyben fel fogják kérni a magyar nemzeti párt ruszinszkói képviselőjét és szenátorát, hogy a kormány előtt szerezzenek orvoslást a szülőket és növendékeket ért eme tanügyi sérelemre s hassanak oda, hogy a tanügyi kormányzat szeptember elsejétől Ruszinszkó polgári iskoláit is emelje a csehországi polgári iskolákkal egyenlő nívóra ,hogy azoknak reális értékük legyen. A megindított akciótól a szülők a kérés felt étien teljesítését várják.
