Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-16 / 135. (1173.) szám

2 1926 június 16, sserda. a nagy mü, az opus contra hungaros a nélkül is „sikerüU“-nek lett volna mondható. Magyarhegy- meg színtiszta magyar falu és gyalog 1 és % óra járásnyira van Rimaszombathoz (erdőn keresztül menve 6 km.) Feledhez pedig 2 és Yt-szer annyira van kocsin! A magyarhegymegi ember, ha Feledre akar jutni, hát komótosan gyalog belépdel 1 és V2 óra alatt Rimaszombatba, vagy pedig a Ma- gyarhegymegtől 3 km-re lévő Apátin felül vo­natra és 10 km-t megy vonaton Rimaszombatig, ott ismét vasútra ül és úgy megy 10 km-t vasúton Feledre! Magyarhegymeg az ipari és kereskedel­mi összeköttetéseit csak a közelebb is fekvő Ri­maszombatban találhatja, mert Feleden különben is úgyszólván nincs semmi ipar és kereskedelem. Akárhogy van is, tény az, hogy törvényes bizonyí­tékokkal igazolható, hogy Magyarhegymeg átcsato­lása igazságügyi szempontból nem szükséges, Ma- gyarhegymegre káros és a magyar nemzeti kisebb­ségre nézve jogfosztó, tehát törvénytelen! Azt mondják, hogy az igazságügyi kormányt intézkedésében az vezette, hogy a közigazgatási járást a bírósági járással azonosítani akarta! Ez azonban nem helytálló érv! Mert ha már, ami tény, a köztársaság kormánya elkövette azt a helytelen intézkedést, hogy a rimaszombati járás mint közigazgatási járás területét, a népakarat el­lenére önkényesen és átlátszó tendenciával ugv változtatta meg, hogy minden szükség és célszerű­ség nélkül, a lakosság egyenes kárára a rima- szombati járáshoz csatolta Poltár, Csehbrézó, Sósliget, Ratkó-Zdichava, Ratkó-Szuha, Krokaka, Poprócs és Rónapatak községeket, az igazság­ügyminiszternek, mint a törvény, a jog és igazság hivatott őrének helyre kellett volna állítani a tör­vényességet, a jogot és az igazságot és azt kellett volna mondania: miután a szükségesség ezen községeknek a rimaszombati bírósági járáshoz való csatolását nem igazolja, ezt nem rendelem el, sőt indítványozom, hogy a belügyminiszter ur is revideálja és helyesbítse a közigazgatási terület ismert beosztását. És végül előhozom azt, hogy Rimaszombat az 1819. évi népszámlálásnak hivatalosan közzétett adatai szerint 6133 lakossal bir, ebből 614 a be­vándorolt csehszlovák. A nyelvtörvény végrehaj­tási rendelete szerint tehát a község tárgyalási nyelve és a hivatalos cselekmények lebonyolítási nyelve kizárólag a magyar kell, hogy legyen. Ri­maszombat magyar város érzésében és kultúrájá­ban is. A bírósági járás uj beosztási rendelete igazságügyi szempontból terítékre hozza ezt a nagy vadat és ez kell! Rimaszombat közigazgatása a nyelvtörvény végrehajtási rendelete szerint ma­gyar, de a területén épült járásbíróságban ma­gyarul nem keresheti az igazságát ! Ezt érdemes a külföld elé vinni! Azt mondhatja valaki, hogy mindaz, amit itt elmondtam csak az elfogult ellenzéki magyar em­bernek túlzása! Hát a teljes nyilvánosság előtt kérdem az Igazságügyminiszter urat, hogy melyek azok a tények, amelyek a rimaszombati járás te­rületének elrendelt megváltoztatását szükségessé tették, hogy miért nem lehetett az Igazságügy- miniszter ur szemének meglátni azokat a tényeket, amelyek a valódi szükségességét indokolják egy olyan területváltoztatásnak, amely az igazságszol­gáltatásnak és a népnek valódi érdeke. Legyen mód és alkalom arra, hogy a felelet és bizonyí­tékai, valamint a mi bizonyítékaink a csehszlovák köztársaság hivatalos közokiratával igazolva legye­nek, a szabadságot nem csak szóval hirdető, de tényleg megvalósító népek és a Népszövetség előtt feltárhatók! — Az eszperantisták világkongresszusát ez­idén a síkót Edinbourghban augusztus hó folyamán fogják megtartani. VIRÁGFI — Vig regény — Irta FEHÉR ÁRPÁD - (d; — Mondasz valamit, Amália. De azért én nem bántam meg semmit, én meg vagyok elégedve a sorsommal, én tegnap is nyolc fo­rintot szedtem össze. Melyik tagnak van a zsebében nyolc forint? Megcsörgette a zsebében a pénzt, mire Virágfi szeme éhesen fölcsillant, Amália pe­dig rögtön bájos mosollyal fordult a súgó felé, miközben férjét oldalba bökte. Virágfi nem volt az az ember, aki habozzon a hely­zettel szemben. — Te, Szatyi'kám — és megsimogatta a súgó tar fejét —, kölcsön fogod nekem adni a nyolc forintot. Gyulán kamatostól vissza­adom. Tudod, hogy mennyi pénz kell az uta­záshoz és még a podgyász dija sincs együtt. Szatyi dühösen fortyant föl: — Ismerem én ezt már, még a páikozdi pénzemet sem adtad vissza, Bálint. Több mint tizenöt éve tartozol vele. Erre aztán Amália megjátszotta a harag- vó pulyka szerepét. — És az ingyenlakás? Melyik direktor engedné meg, hogy a ruhatáron hempe­regjél? Ez hatott. Szatyi leszámolta a nyolc fo­rintot a direktor kezébe. — De Gyulán visszaadod , . . — Vissza, egész bizonyosan. T-ydod, ho^y milyen jó ? ny^ri szezon „A németek és a szocialisták mind hazaárulók" A nemzeti demokraták és fascisták véres gyűlése a prágai Zsófia szigeten — A rohamszakasz egy nemzeti szocialistának eltűrte a lá­bát és többeket megvert — Üdvözlő távirat Kramárnak és Mussollninek A nemzeti demokrata párt, mint a cseh fascisták hivatalos védnöke tegnap, este a Zsófia-szigetén népgyülést tartott. A napiren­den. a fascizmus és demokrácia kérdése sze­repelt. A terem félig-meddig megtelt. „A legveszélyesebb esz­közökkel is.. Sis nemzeti demokrata, a Národni Listy főszerkesztője két óra hosszat tartó beszédé­ben dicsőítette a fascista rendszert és Musso­linit. A fascizmusnak mindenféle eszközzel, tehát még a legradikálisabb eszközök igény- bevételével is harcolnia kell az állam ellen­ségei ellen. Ha másképpen nem megy, úgy az alkot­mánytörvény és a választási törvény mó­dosításával. Példát kell vermi Olaszországtól, ahol olyan választási törvényt hoztak, hogy a parlament­be a fascista párt óriási többséggel került be. Csakis ilyenformán lehet az államot és az állami közigazgatást a megbízhatatlan elemektől megszabadítani. A mai prágai parlament napról-napra népszerűtlenebbé válik s ennek az az oka, hogy a csehek osz­tályokra tagozódtak. Föltétlenül arra kell tö­rekedni, hogy a cseh munkásság bekapcsolód­jék a nemzeti eszméért való küzdelembe. Az itt élő németektől nem kell követelnünk azt, hogy az államot elismerjék. Ajl államot a csehek építették fel, de aki itteni illetőségű, annak az államot el kell ismernie. Ha ezt nem teszi, úgy hazaárulónak tekintendő. A nemzeti demokrata párt különállóan dolgozik, de szoros munkatársának te­kinti a fascizmust. Egy cseh-német kor­mány megalakításának az volna az üd­vös következménye, hogy a fascizmus fut­na ura Jómra. Az aj Rasin Ezután Rasin beszélt még az ujgenerá­ció nevében, a meggyilkolt pénzügyminisz­ter fia, valamint Renner és Ceinák. Mind­annyian a legféktelenebb dühhel támadták a né­meteket, a zsidókat és szocialistákat. A németek, zsidók és szocialisták mind ha­zaárulók és nem tarthatnak igényt arra, hogy egyenlő választói joguk legyen. A kommunizmustól nem kell félni, mert a legkomolyabb pillanatban ismét csak je­lentkezik agy uj Rasin, aki majd elhá­rítja a bolsevista veszélyt. Dolgoznak a botok és a kutyakorbácsok A közönség a teremben minden német- és szocialistaellenes kirohanást mámoros M IMUMMBaBBITOB——BaaHMflO'.Bi11 Ufc—HBCTB—— — Igen — válaszolt a súgó —, különösen primadonna nélkül. Megint komor felleg borult át mind­egyiknek az arcán, szinte bántó volt, amint három vidám nő jött be az ajtón, mindegyik­nek virág a kezében. — Szomorkányiék már itt vannak — szólt Szatyi. A három nő a társulat kara volt, a teljes énekkar és a teljes tánckar. Kettő közülük fiatalabb, vánnyadt, sovány leány, a harma­dik viruló szép asszony. A kar három tagjának különös titka volt, amit a társulatnál is csak sejtettek, a publi­kumnak pedig egyáltalán nem volt róla tu­domása. Szomorkányiék úgy szerepeltek, mintha mind a hárman nővérek volnának. A három Szomorkányi-leány — a szinlap is igy hirdette gyakran —, holott az igazság az volt, hogy a szép asszony édesanyja volt a két Szomorkányi-leánynak. ő Klári néven szerepelt, a fiatalabb leány Stefánia volt, az idősebb pedig Rozália. A direktorék is üzleti érdekből őrizték a Szomorkányl-család titkát. S zom orkán y iné­nak legfőbb óhajtása, szüntelen áLma az volt, hogy a -két leányt gazdag udvarlókhoz férjhez adja, folytonosan arról ábrándozott, hogy a szín pádon meglátja' valamelyik leá­nyát az a bizonyos mesebeli kérő és annak a révén majd megszabadulnak a küzdelmek­től és a nyomorúságtól. Csakhogy az asszonynak a maga szépsé­gében volt elrejtve a tragédiája. Udvarló jelentkezett bőven, minden városban, ahol csak megfordultak, tucatszámra, de az mind- mind az ő kezéért versengett. Az anya szebbnek Iá ti? a gyermekeit, mint m ág»­gaudiummal fogadott. Egy szemüveges fiatal­ember, Cón Václav, a nemzeti szocialista vasutasok szövetségének titkára, a lármába belekiáltotta, hogy az ilyen támadások meg nem engedhető gorombaságok. A fascisták erre megfogták a titkárt és rugdalva, ütlegelve kihurcolták, a terem­ből. A lépcsőn aztán lelökték, ahol a fas­cista rohamszakasz kezei közé került. A harcos fascisták kutyakorbácsokkal, boxerekkel és botokkal annyira összever­ték, hogy vérbeborultan elájult. A rendőrök vitték el a folyosóról. A szige­ten egy padra fektették, ahol óriási fájda­lomról panaszkodott. Az előhívott orvos megállapította, hogy Cónnak eltörték a jobb lábát. Azonnal hivatták a mentőket, akik a klini­kára szállították a súlyosan sebesült titkárt. Ez incidens után még másokat is kive­zettek a teremből s mindnyájukat súlyo­san bántalmazták. A kommunisták egy csoportja be akart hatolni a terembe, de a rendőrség ebben megakadályozta. A gyűlés végén üdvözlő táviratot küld­tek Kramárnak, Mussolininak és az Olaszországban tartózkodó Hlavacsek- nek, a nemzeti demokrata párt főtitkárának. Föl akartak még vonulni a Vencel-térre, de a rendőrség elzárta az odavezető utcákat. A tüntetők erre gyűjtést rendeztek a pénteken megsebesült rendőrök részére, majd a cseh himnusz eléneklése és a fascizmus, valamint a prágai rendőrség éltetése után rendzava­rás nélkül szétoszlottak. Elítélték a Kotva-bank csalóit Novák négy-, Dóstól három és félévi börtönt kapott Prága, junius 15. Másfélhetes törvényszéki tárgyalás után ma délelőtt hozott Ítéletet a prágai bíróság Novák Re­zső és társai fölött, alkik a Kotva kölosönintézet ke­retén bedül többmilliós sikkasztást követtek el. A bíróság ülésterme zsúfolásig megtelt. Novák és Dóst ál nyugodtan várták az ítéletet. Az utóbbi ugyan a hosszú tárgyalástól teljesen kimerült. No­vák azonban a főtárgyaláson tanúsított nagyúri allűrjeit az ítélet kihirdetésekor sem hagyta el. A bíróság bűnösnek mondta ki Novákot csalás, hűtlen kezelés és okiraithamlsitás bűntettében, Dostált pedig csalás bűntettében. Novákot négyévi súlyos börtönre, Dostált pe­dig 3 és félévi súlyos börtönre Ítélte. A harma­dik vádlott, Zimler, 8 hónapi börtönt kapott. Ziimler az ítélet kihirdetésekor elájult. A vizs­gálati fogságot beszámították. Az ügyész és a vé­dők semmiségi panaszt jelentettek be. Harc a katonai zsoldemelés körfii Prága, junius 16. A szenátus vódierő- bizottságának tegnap kellett 'volna letárgyal­nia a német szociáldemokraták javaslatát a katonai zsoldok fölemeléséről. A véderő- bizottság azonban nem tárgyalhatta ezt a kérdést, mert a cseh polgári pártok képvise­lői nem jelentek meg az ülésen. A véderő­bizottság német tagjai a cseh szociáldemo­kratákkal és kommunistákkal együtt termé­szetesein a zsold fölemelését kívánják, azon­ban a cseh polgári pártok ellene vannak. A legközelebbi ülést írásban fogják összehívni. Szocialisták és rendőrök harca Berlin utcáin Berlin, junius 15. A szociáldemokraták teg- na peste óriási arányú tüntetést rendeztek a feje­delmek végkielégítése ellen. A Lusigartenben tartott gyűlés után súlyos összeütközésekre került a sor a rendőrség és a tüntetők között. A tünte­tők egy viaszbábut hordoztak körül, amely II. Vümos császárt ábrázolta. Az egyik rendőrtiszt el­kobozta a viaszbábut, s miközben el akarta távo­lítani a menetből, a felvonulók megtámadták. A kisszámú rendőrség alig tudta meggátolni a rend­őrtiszt meglincselését, s az előrenyomuló tömeget végleg csak a teherautombilokon megérkezett rendőrerősités tudta visszaszorítani. Később a tö­meg és a rendőrség között újabb összeütközés 1á- madt, amikor a rendőrök el akartak vezetni két- három letartóztatott tüntetőt. A gumibotok azon­nal működésbe létpek és sikerült is a rendőr- kordont már-már áttörő dühös tömeget vissza­szorítani. összesen 13 embert tartóztattak le, mig a mentők körülbelül 50 sebesültet szedtek föl. Szemtanuk szerint a rendőrök nem voltak kíméle­tesek s néha még a földön fekvő embereket is tovább verték. A kórházban ápoltak közölt néhány súlyosan sebesült is van. Egy kereskedő agyráz­kódást szenvedett, egy munkás pedig nehezen gyógyuló mély hát-sebet . Skrzynski párbaja Varsó, junius 15. Ma délelőtt folyt le egy varsói lovardában a nagy izgalommal várt Skrzynski — Szeptieki - pisztolypárbaj. Szeptickié volt az első lövés, de a tábornok nem talált. Skrzynski erre letette pisztolyát és kijelentette, hogy reméli, hogy hazájának tett szolgálataiért egyetlen lengyel sem emel rá többé fegyvert. Ugyanezért ö sem 1Ő honfitársára. A segédek erre megállapítot­ták, hogy a lovagias ügy a lovagiasság ösz- szes szabályainak megfelelően elintézést nyert. Hindu vallásháboruságok Sírnia, junius 15. A Sikh vallási szekta hívei és a mohamedánok között véres zavar­gásokra került a sor, mely alkalommal több mohamedánt meggyilkoltak. A zavargók a városban nagy anyagi károkat okoztak. A forradalomnak is beillő nyugtalanságot csak a vidékről érkezett katonaság tudta lecsilla­pítani. A simlai kerület hatósága betiltott minden gyülekezést és megtiltotta a botok viselését. magát és a' véletlent okozta a furcsa helyze­tekért, holott természetes volt, hogy a ra­jongók iránta érdeklődnek és nem két csú­nya leánya után. A dolog vége mindig az lett, hogy hiába igyekezett a „nővéreinek11 szerezni imádó­kat, aki férfi a közelükben maradt, az mind csak ő utána futott és a két leányról tudni sem akart. Most is az egész városban plety­kálták, hogy Kázmér szerkesztő urat elvá­laszthatatlan kötelékek fűzik Szomorkányi Klárihoz. A szerkesztő éjszakánként meg­jelent Kis Jancsi bandájával a OseThát-utcai kis ház ablakai alatt, ahol a Szomorkányi- nővérek laktak. Ez az elmúlt éjszaka a búcsú éjszakája volt. Szívhez szóló mélán csendült fel az ab­lak alatt: Képeiddel alszom el, Képeddel ébredek, Kimondhatatlan az, Mit érted szenvedek. A szerkesztő ur egy csokor virágot tett az ablak párkányára (a szép dupla szekfü a három nőnél abból a bokrétából való) meg egy kis levélkét, melyben engedelmet kér, hogy ha a társulat holnap utazik, a hölgye­ket a vonattal Várpalotáig elkísérhesse. így hát minden pillanatban várni lehe­tett, hogy a szerkesztő ur megérkezik, mert még mindig mulatott egymagában a városi kávéház lefüggönyözött ablakai mögött és cuppanós csókokat nyomott Kis Jancsi nagy­bőgősének bagós és sörszagn szájára. Csakugyan, alig jöttek meg Szomorká­nyiék, Kázmér szerkesztő ur is megérkezett ? színházterembe. A szerkesztő megj*1*­nése nem volt valami épületes látványosság, a nagybőgős támogatta a szerkesztő urat, a nagybőgőst pedig a Másfél-cigány, a bőgő- hordozó. Azért hívták Másfél-cigánynak, mert irtózatos nagy ember volt, le kellett hajolnia, ha bement a kávéház bejáratán, és egész Veszprémben elterjedt szóbeszéd sze­rint már életében eladta a csontvázát a Nem­zeti Múzeumnak, mint ritkaságot. Amire csak egy hitvány cigány képes, valamint ar­ra is, hogy a saját csontvázát néhány hét alatt eligya. Mire a Másfél-cigány azt szokta felelni, hogy nem történt semmi, hiszen a osontiváza épségben megmaradt, kivéve azt az egy-két zápfogat, amiket korcsmái mula­tozásai közben kiütöttek, a fogak miatt is csak a Nemzeti Múzeumot érte károsodás. Kázmér szerkesztő ur a nagyterem ajta­jánál visszakergette a cigányokat. Meghal­lotta kívülről a Szomorkányi-leányok csengő hangját, kihúzta hát magát, megigazította nagy fekete csokornyakkendőjét, végigkefél* te a kezével fényes Ferenc József-kabátját és sörényes haját megfésülte, de azt már a másik kezével, mert meg szokta különböz­tetni a hajkefét a ruhakefétől. Mikor belépett, szelíden átölelte a Szo- morkányi-lányokat, kezet csókolt a direktor­áénak, a direktorral pedig háromszor össze- csókolódzot-t: — Olvastad Bálint, milyen szép búcsúz­tatót irtani a társulatról? — Olvastam, édes jó szerkesztőm, de olvastam a gyászjelentést is. — Miféle gyászjelentést? — Mindszenti Ibolyka házasságai 1 (Fetrb

Next

/
Oldalképek
Tartalom