Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-15 / 134. (1172.) szám

1926 junius 15, kedd. PRÁGÁIAÁAGÍlAmHIRIiAn 7 Régi jó világ Gömörben Latinák Rudolf Ploszkóról meglátogatja a bujdosó Kossuthról — Érdekes kritika a negy­vennyolcas politikáról és az asszonyi kormányról — „Kossuthnak a vesztét a felesége okozta'4 — A „nagyságos ur“ és a „tekintetes ur“ — A P. M. H. kiküldött munkatársától — II. tött hőmérőt, hány fokos meleget vagy hideget mutat, egyik fontos életszabálya volt a beosztó takarékosság, ami a ruhák dolgában abban nyilat­kozott, hogy megállapította egy öltöny élettarta­mát. Egy ruha húsz esztendeig működhetett nála ere­deti célja szolgálatában. Akkor nyugdíjba vonult, kinevezték vadász-ruhának. Ezen som engedett változtatni Rudi bácsi s amelyik ruhára rákerült a sor, elő kellett hozni Dani inasnak. Rimaszombat, junius közepe. A poharak összekocódnak. Mihalik Dezső dr. a magyar urak vendégszerető házigazdaságával szakitgatja meg a visszaemlékezéseit, hogy azután tovább mondja a Latinák-testvérek érdekes tör­téneteit, egy eltemetett világról. Nézegetjük az aranyórát: kis kulcsra jár, a cifferblattján finoman vésett exotikus tájkép. Az óraláncot fogó karikát egy nagy arany-makk kapcsolja az órához. Mikor a láncot meghúzzák, a makk alsó, láncfelé eső részén négy félcentimé­teres tű ugrik ki: a szögek beakadtak a mellény­zsebbe s elárulták a zsebtolvajt. Ploszkóról Londonba — Maga Rudi bácsi mesélte nekem, — mond­ja — látogatása történetét igy: 1853-ban kimen­tem Londonba, meglátogatni a bujdosó kormány­zót. Kossuth nagy szeretettel fogadott. Két fia, a tizenkét éves Franci és a tízéves Tivadar felül­tek a térdemre é3 ott lovacskáztak. Előzőleg vettem egy páholyjegyet a színház­ba Megkérdeztem Kossuthot, hogy nem engedné-e el velem a két gyereket színházba. Kossuth szívesen beleegyezett, de kiment, mert — mint mondta, — meg kell kérdeznie a fe­leségét is. Azzal jött vissza, hogy a felesége nem tartja alkalmasnak az időt a színházba mene­telre. Újabb unszolásomra még egyszer kiment. — Menjen át a nagyságos úrhoz és kérjen ötszáz forintot kölcsön. Dani átment az emeletre. — Nagyságos ur kérem, azt üzeni a tekinte­tes ur a nagyságos urnák, hogy a nagyságos ur adjon kölcsön a tekintetes urnák ötszáz forintot. — Hol a nyugta? — Nincs. — Menj vissza és hozz nyugtát. Dani visszament. — Tekintetes ur kérem, azt üzeni a nagy­ságos ur a tekintetes urnák, hogy a tekintetes ur adjon nyugtát a nagyságos urnák az ötszáz forintról. Mikor aratás után Frici bácsi visszaadta a pénzt, kioktatta a Danit, hogy a nyugtát kérje visz- sza s addig, mig meg nem kapta, oda ne adja a pénzt. Ha rend kell, hát legyen rend. Hogy lett a frakkból vadászruha? *Rudi bácsinak sok minden bogara mellett, azonkívül, hogy minden reggel felkelés után és minden este lefekvés előtt megnézte a fához kö­Egy udvari bál alkalmával Rudi bácsi, mint Kövi követe, haza üzent Ploszkóra a frakkért. A frakk azonban késett. Három nappal a bál előtt egy pesti szabónál rendelt egyet. Bál volt, a két frakk közül egy se jött meg. Elment és vett egy készet. Mikor hazavitette s este felé ő is hazaért, hogy felöltőzködjön, mind a három frakk ott volt a lakásán. A bál után húsz évre egy reggel Rudi bácsi kisebb vadászatra indult. — Dani, hozza be a következő ruhát, ami sorra kerül, vadászni megyek! — Igenis, nagyságos ur. Pár perc múlva, megjelenik Dani a vadász­ruhával: egy frakkal. — Nagyságos ur kérem, most három frakk kerül sorra. Rudi bácsi szerette a rendet: nem teit kivé­telt, ezentúl frakkban járt ki a vadászsélákra a Tresztye oldalába, nehéz vadászruhát csak a többnapos nagy vadászatokon vett fel, mikor a gömöri urakkal kinn éjszakáztak az erdőben, de erről legközelebb. Györy Dezső. tfass miniszter az u1 csehszlovák vámtörvényről Nem jó az asszonyi gyeplő Ami ez után történt, az csak megerősíti ben­nem azt a feltevést, — igy mesélte Rudi bácsi, — ami szájról-szájra járt a szabadságharc leverése után a benfetesek között, hogy tudniillik Kos­suth felesége nagyravágyó, hatalomra és címre só- várgó asszony volt, aki állandóan befolyásolta — és pedig gyarkan rossz irányba befolyásolta — az urát. Az hirlett, hogy Kossuthné, Meszlényi Teréz, sürgette uránál a detronizációt s azt akar­ta, hogy Kossuth koronáztassa meg magú'. Kossuth mégegyszer kiment az asszonyhoz, s az előszobáról behallottam Kossuthné erélyes hangját: — Nem lehet, nem engedhetem meg, hogy egy Kossuth gyerekei egy polgári származású egyénnel menjenek színházba! Nagyon elkeserített, amit hallottam. Azt hiszem, az egész Magyarország sorsa más lehetett volna, ha ez az asszony történetesen nem Kossuth felesége lesz. Londoni utam emlékére 10 fontért vettem magamnak ezt az aranyórát. A „nagyságos ur“ Aztán tovább beszélgettünk és megtudom a következőket: Időközben a Latinák-lányok részben férjhez mentek* részben meghaltak, Ploszkőn a 8 gyerek­ből csak kettő maradt: Rudi és Frici bácsi. Az idő eljár és meglett, öreg ur lett mind­kettőből. Rudi bácsi vezette a gyárat. Középtermetű, erős ember volt. Külön laktak, Rudi bácsi lakott az emeletes házban. Pontosan kelt, pontosan fe­küdt, évtizedeken keresztül mindennap este 9 és K10 között. Mikor a pitvarban a napóra 12-öt mutatott, akármi történt, tálalni kellett ebédre. Naponta — halála napján is még — 6 órát sé­tált. Mulatozni senki sem látta, csak egyszer történt meg, hogy a murányi várban megtetszett neki a cigány s megkérte idősebb Mihalik Dezsőt, hogy adjon neki egy száz koronást, mert ő nem adhatja oda: — Mit szólna a világ, hogy Latinák Rudolf a cigánynak pénzt ad. Pedig nem volt fösvény: a közre rengeteget áldozott, gyerekeket, nevelt, szegényeket istápolt. Mint követ nagyságos ur lett, s a sok dolog miatt — nem is ért volna rá megházasodni. A „tekintetes ur“ Frici bácsi pont ellenkező természet volt. Magas, szép szál ember, mulatós, vig, aki nyáron gazdálkodott, télen szórakozott. Rendesen vízke­resztkor fogatott be, végig mulatta a farsangot és csak hamvazó szerdán jött haza a vig gömöri faesangolásból: — ő sem ért rá megházasodni, ott lakott a szomszéd házban s a két agglegény csak.ebédnél és vacsoránál találkozott: napközben és éjjel is más-más utakon jártak. Agglegény-élet Szerették, becsülték egymást, de még ebéd közben is alig beszéltek egymáshoz, akkor is csak igy: Rudi bácsi: Mondjátok meg Frici bátyátok­nak, hogy már a kertben sem lehet sétálni, a méhekkel tönkre tette a kertet, nem is lehet az jó. (Frici bácsi ugyanis minden virágos bokor­ban egy kasméhet telepitett meg s ez zavarta séta közben Rudi bácsit.) Frici bácsi: Mondjátok meg Rudi bátyátok­nak, hogy nem ért ő hozzá, pedig igy tanítja Papst. Rudi bácsi: Mondjátok meg Frici bátyátok­nak, hogy ha igy tanítja, akkor Papst is nagy szamár lehet. A közös inas Közös inasuk volt: Klinczkó Daninak hívták, még ma is él, kertész Rákoson. Dani közvetítette a két agglegény érintkezé­sét. ő volt a posta, telefon, rádió. Frici bácsi gyakran megszorult. Előkurjantotta Danit: Budapest, junius 14. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Vass József dr. miiiiszterelnökhelyettes vasárnap a sajtó Bécs, junius 14. A reggeli lapok jelen­tése szerint a raabsi titokzatos drámában megejtett nyomozás eredményeiből mind tisz­tábban bontakozik ki a valóság, hogy Orlow közönséges és veszedelmes kalandor, akinek múltjában sok a sötét pont. Orlow állandóan erősen költekezett, sohasem járt gyalog, min­dig autó állott rendelkezésére, az éjjeleket a legelőkelőbb lokálokban töltötte, ruhájára és fehérneműjére nagy pénzeket költött anélkül, hogy meg­élhetési forrása lett volna. A bécsi orosz követség nem tud semmit Orlow nemesi származásáról s az már egé­szen biztosnak látszik, hogy nem az előkelő hercegi család sarjadéka. Valószínűleg csak raffinált szélhámos, aki évekig igen ügyesen játszotta a legelőkelőbb körökben a fiatal me­nekült herceget s aki meséivel s kiváló meg­jelenésével mindig sok pénzt tudott teremte­ni. Úgy látszik, nem Kiinger báróné volt egyetlen áldozata. Orlotv állapota különben jelentősen ládi dráma játszódott le a Kartács-utca 26. számú házában. Woppera Ferenc gépészmérnök agyonlőtte széfp fiatal feleségét és 3 éves kis fiát, majd önmagát lőtte halántékon. Mindhárman meg­haltak. Még nem tisztázódott teljesen, mi okozta a szörnyű tragédiát: anyagi romlás-e, vagy egyéb ok. Woppera gépészmérnök hosszú idő óta állás nélkül volt. Minden igyekezete csődöt mondott, hogy ke­nyérhez jusson. Négy évvel ezelőtt vette feleségül Daróczy Endre gyönyörű leányát. Akikor is állás nélkül volt, de apósának jóvoltából a fiatal házaspár a szülőknél kapott lakást. Később Woppera álláshoz jutott s egy alkalommal összekülönbözött apósával. Ennek az lett a következménye, hogy a fiatalok el­költöztek Daróczyéklól s külön háztartást vezettek. Az öregekkel minden összeköttetést megszakítot­tak. Woppera feleségének is megtiltotta, hogy szü­leitől bármi segélyt elfogadjon. Pedig a kis család képviselői előtt nyilatkozatot tett a csehszlo­vák agTárvámtörvényről. Nyilatkozatában többek között a következőket mondta: rosszabbodott. Hőmérséklete szombaton 40 fokra emelkedett s kezelőorvosa sze­rint valószínűleg tüdőgyulladást kap. A raabsi dráma eddig ismeretlen rész­leteiről a következők derültek ki. Klinger báróné mindenre elő volt készítve. Mielőtt az asszony titokban a kastélyba eresztette Orlowot, barátnőjének elmesélte, hogy el­vesztette a kastély kulcsait s fél, hogy vala­milyen csavargó megtalálhatja és behatol a lakásba. Ma már tudni, hogy a várt betörő Orlow volt, akinek a bárónő maga adta át a kulcsokat. Kiinger bárónő már Meránban is öngyil­kosságot kísérelt meg Orlow miatt. Nagymennyiségű Veronáit vett be s csak az azonnali orvosi segély mentette meg. Mint is­meretes, a bárónő öngyilkossága előtt két búcsúlevelet irt, egyet apjának, egyet férjé­nek. A második levélben állítólag már belát­ja, hogy „főméltóságu Orlow herceg44 nem más, mint közönséges szélhámos. bűi sújtotta Wopperáéikat. Az elmúlt hónapokban Törökországból kapott ajánlatot a gépészmérnök s készületeket is tett a kiutazásra. Felesége azonban nem akarta a külföldre követni. Woppera efeletti elkesere­désében fogta a revolvert kezébe s ölte meg négy golyóval feleségét és gyermekét, az ötö­dikkel pedig önmagát. Más verzió szerint a szép asszony sok hódo­lóra talált s elhanyagolta férjét és családját. Woppera féltékeny volt. Vasárnap délben is hangos jelenet játszódott le a házastársak kö­zött, aminek öt revolverdörrenés vetett véget. A borzalmas család irtás áldozatait a törvény- széki bonctani intézetbe szállították. — Volt losonci diákok húszéves találko­zója. Felhívom tanulótársaimat, akik 1906- ban a losonci állami főgimnáziumban tettek érettségit, hogy a húszéves találkozó előké­szítése céljából közöljék velem címüket és részvételi szándékukat. Dortsák Lajos dr. s. k., Losonc. — Az uj csehszlovák vámtörvényben kla zula is van, amely felhatalmazást ad a kor­mánynak, hogy kereskedelmi tárgyalásoknál konkrét esetekben engedményeket adhas­son. A cseh kormány bizonyára ennek tudat ában tulmagasan állapította meg a vámtéte­leket, hogy legyen alapja, amiből a tárgyalá sok során engedhet. Nem szalad azonban elfelednünk, hogy a kereskedelmi szerződés ek megkötésénél nekünk is van beleszólá­sunk. A cseh kormány a vámtörvényt kétség teleniil Magyarország mellének szegezte. Ne­künk viszont megvan az autonóm vámtarifán k, amit velük szemben érvényesíthetünk abban az esetben, ha túlságos ridegséggel ke zelnék a most elfogadott vámtörvényt. A titokzatos Orlow A raabsi dráma tettese közönséges kalandor — Állapota súlyosra fordult Kiirtotta családját egy budapesti gépészmérnök Nyomor, vagy féltékenység? — öt revolvergolyó — három halott Budapest, junius 14. (Budapesti szerkesztősé- helyzete ismét súlyosbodott. Woppera újból el vész­iünk telefonieientése.) Vasárnap délben véres csa- tette kenyerét s a nyomor mind kérlelhetetleneb­A lengyel parlamentarizmus suiyos napjai marsai és a pártvezérek már három napja tárgyalnak a parlament összehívásáról. A baloldal blokkja hivatalosan követelte, hogy a szejmet azonnal hívják össze s igy az első ülést valószínűleg kénytelenek lesznek már junius 22-re kiírni. A kormány uj költség­vetési provizóriumot követel a parlament­től, ezenkívül néhány döntő jellegű alkot­mánymódosítást. Ha a parlament megszavaz­ná ezeket a módosításokat, akkor minden teljhatalom fölöslegessé válna. A lényegesebb kívánságok a követke­zők: A köztársaság elnökének meg kell adni a jogot a parlament feloszlatására s a vétójogot a szejm határozatainak esetleges megsemmisítésére. Ezenkívül az elnök a tárgyalási időt évi három- négy hónapra korlátozhatná, végül, ami a legfontosabb, a parlament elnapolása és föloszlása idején teljhatalmat élvezne. A kormánynak e tervei megütközést keltet­tek a baloldalon és a nemzeti kisebbségek­nél. A baloldal csak rövid lejáratú teljhatal­mat hajlandó adni a kormánynak és köve­teli, hogy parlamentet azonnal oszlassák fel és októberre uj választásokat írjanak ki. Az alkotmány megváltoztatását csak az uj parla­ment határozhatná el. — Szmreesányi Géza ügyvédi irodát nyi­tott. Szmrecsányi Géza táblabiró, a kassai bírói kar tiszteletreméltó, érdemes tagja nyugalomba vonult és Kassán Fő-utca 6. sz. alatt ügyvédi irodát nyitott. — Orvosi gyűlés Kassán. Ótátrafüreden népes orvosgyülés folyt le szombaton és va­sárnap, amely rendkívül sikerült, amennyi­ben a gyűlésen az orvosszövetségnek leg­alább 150 tagja vett részt. Krausz Béla dr., az eperjesi kórház igazgató főorvosa értékes előadást tartott, mig a banketten Sztuchlik Jarosláv dr.-nak, a kassai elmegyógyintézeti főorvos igazgatójának felszólalása keltett fi­gyelmet, aki felszólította az orvosokat, hogy felekezeti és nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül támogassák az orvosszövetsé­get. — Koza Matejov uj pártot alapit? A cseh néppárti „Ludová Politika" közlése sze­rint Jur Koza Matejov „az autonómisták szlo­vák pártja44 címen uj pártot alapit. Az ala­kuló gyüiést állítólag már julius elsején vagy legkésőbb ősszel Zsolnán vagy Ruttkán kí­vánja megrendezni. Koza újabb tervével úgy a „Slovák44, mint a „Národnie Noviny44 hosz- szabb cikkekben foglalkoznak s természete­sen mindkét lap Kozának újabb kudarcot jósol. A Národnie Noviny szerint a szlovák közéletnek nem uj pártokra, hanem uj em­berekre, uj energia és uj tevékenység embe­reire van szüksége, akik élénkebbek és vál­lalkozóbb szelleműek s fönn tudják tartani kontinuitásukat a munkával. — Szlovenszkói művészek tátrai hang­versenyturnéja. Guth Zoltán hegedűmű­vész, ungvári közkedvelt zenepedagógus és Szamossy Ferenc kassai zongoraművész, aki­ket már közönségünk koncertekről jól ismer, rendezik elsőnek az idei évadban hangver­senyturnéjukat. Fellépnek Ó-Füreden, Tátra- széplakon. Csorbán, Lomnicon és Maílárhá- zán. A műsort a legkiválóbb szerzők mü­veiből állították össze. — Harmincéves találkozó. Mindazok, akik 1896-ban az esztergomi bencés gimná­ziumban érettségit tettek, junius 27-én Esz­tergomban a bencés kápolnában találkoznak délelőtt negyed 10 órakor. A találkozón résztvenni óhajtók közöljék ebbeli szándéku­kat Vantsó Gyula dr.-ral, a Magyar Gazda- szövetség igazgatójával, (Budpest, IX., An­gyal-utca 29.) — Ti Kévés találkozó. Felkérjük mindazon osztálytársainkat, kik velünk az 1915—16. tanévben a rozsnyói ág. hitvallású ev. főgim­náziumban, akár mint hadbavonultak, akár mint. rendes tanulók érettségiztek, illetve nekünk bármikor is osztálytársunk voltak, hogy a Rozsnyón 1926 julius hó 11. napján megtartandó 10 éves találkozónkon (gimn. épület délelőtt 10 óra) megjelenni és részvé­telükről az alulírottak valamelyikét értesíte­ni szíveskedjenek. Fábry Zoltán (Stósz), Neh- rer Gyula, Szántó Ernő dr. (Rozsnyó.) — A csehszlovákiai fürdők vendégei. Hivata­losan jelentik: 1926 junius 12-ig Karlsbadban öisz- szesen 18.843 fürdővendég volt. Pöstyénbem junius 10-ig 7748, azaz öS-mal több, mint a múlt évben. AlánS&srcBe: Motorbenzint .740/60 á 2.90 Autóbenzint 720/40 á 3.30 Autóbenzint 700/20 á 3 60 Autoolajat Filtrol Médium B á 7.50 Autoolajat Filtrol Selecta BB á 8.50 p per 1 kg\ nettó, exl. 2% forsz. adó. fuvarparitás i Oderberg. Szállítja ADLER KORNÉL o’aitelepe ' NYITRA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom