Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-13 / 133. (1171.) szám
10 “ 1926 junius 18, vasárnap. előbb hosszú terjedelmes levélben pótolni azt, amit eddig nem tett vala volt légyen. így is úgy is az isten áldja meg mindféle jókkal a maga ingyen való kegyelméből ámen őszinte barátja: Lévai József. Pákh Albertnek elég baja lehetett az „Esme- retek tárá“-val, nem nagyon sietett, a válasszal, mert egy jó hónap elteltével újabb levéllel kopogtat be hozzá a mindég jókedvű levélíró Lévai. Aligha gondolta, hogy ez a levele is milyen érdekes, milyen tanulságos lesz nekünk, kerek hetvennégy esztendő múltán! Miskolcz 1852. nov. 24. Kedves barátom! Él-e és megvan-e csakugyan? vagy áldozatja lett a hideg vízbe vetett vasfejü bizo- dalomnak? Ha csakugyan él és uralkodik, tartsa is meg az ur isten sok számos esztendőig, azt kívánom. Ha pedig jó lelke odafenn örvendezik már a meztelen angyalok társaságában: traktálja ott a mennyország gazdája mennyei finumságu ételekkel és italokkal s porainak adjon nyugodalmat a föld gyomrában addig, mig azok a földi élet komiszságait egészen kipihenik! Nem azt kérdezem pedig öntől, amit Sunkó Náczi kérdezett Egressi Gábortól1) hanem azl, hogy miképen áll azon megszületendő lap ügye, melyről legközelebbi levelében emlékezett? Meg van-e már nyerve ön szerkesztősége? vagy van-e igen biztos remény az egész vállalat létesítéséhez? Úgy elkelne, már életre való, becsületes ember kezéből ilyes valami, mint a harapás kenyér'. És igen ideje volna jobb törekvések által némi korlátot verni azon csőcselék nép han- dabandáinak, mely az utóbbi pár év alatt oly buján Sarjadozott fel közöttünk, mint az alacsony dudva, vagy a földön csúszó juhszalag az omladékok felett. — Én mondhatom önnek, hogy olvasó közönségünk Ízlése még nincs egészen elmérgezve, sem olvasási kedve any- nyira megtörve s eltompulva, hogy azt ami jó, élvezni ne tudná s ne akarná. De azt is hiszem, hogy ha a jobb irodalmi erők, akár szomorú kénytelenség, akár saját elkeseredé- sők miatt még sokáig bitorolni engedik az irodalom mezejét: az az öt hat száz ember, a ki Magyarországon még olvasni szokott, nem akarand egyebet olvasni, mint ami lelkét, fülét csiklandozza, vagy a mint [gnaizius de Nagy hirdeti; mulatni mindenáron! Arany és Tompa kétkézzel s négy lábbal ragadnának meg minden alkalmat mely az irodalomnak egy kissé jobb útra nyitna kilátást; ezt saját levelükből tudom. Bizonyosan igy tennének a többi valamire valók is; a semmire valók aztan maradhatnának. Azárt is kérdem pedig az ön által említett uj lap miben létét, mivel itt Heilfrin, a könyvárus szépirodalmi füzeteket akarna megindítani, ha előfizetőit találkoznának. Munkatársakul a jobb írókat akarja megnyerni -s valami jobbat adni, mint minőket a mostani szépirodalmi lapok adnak. A' -tervvel- még nincs tisztában. Harmad fél ivet adni minden öt hétben. Én nem tudom, vájjon ily csekélység s egy provinciális városkából lenne-e valami hatással a közönségre? Ha csakugyan füzetekben akarnak dolgozni, talán jobb lesz Pesten mozogni. De mozognunk okvetlen kell; ha a napi sajtót csakugyan ügyetlen vaddisznók kezelik, más utón kell a publicumnak *) Csillag alatt meg is Írja ezt a kérdést, de az bizony akkora huncutság, ami csak férfiak között és csak zárt levélben állja meg a helyét. s) Az altkori irodalmi élet kisebb kaliberű, de „sikerdus“ szereplői. Roboz István például jóval később a Ferencz József rend lovagkeresztjét is megkapta az „irodalom és közügyek terén kifejtett érdemei elismeréséül". Balázs Sándor is majdnem a képviselőségig vitte. Zalár József Heves vármegye főjegyzője, majd alispánja voR. Célszerű kozmetikai tanácsok a nyári idényre! Aicápoláshoz idő és nyugo'’ -g szükséges! Nyaraló hölgyeknek alkalmas! Hogyan távolítsuk el a kellemetlen mit- essert? Zsiros, pórusos arcbőrt hogyan ápolunk? Naponta háromszori meleg arcmosással minden másodnap arcgőzzel. Alapos és észszerű oktatást szerekkel együtt küldök. Garnitúra 37 korona. Biztos és kellemes szer szeplő és májfolt ellen, garnitúra 37 korona. Makacs, régi szeplő és pattanásnyomok ellen hatásos bőrujitót ajánlok, amelytől az arc 4 nap alatt rózsaszínűvé válik. A használat a társaságban való tartózkodást nem gátolja, ára 20 korona. Mindennapi toalett arcápoló és szépitő garnitúra, nagy 77, kicsi 47 korona. Orr- és kézvörösség elleni szer 47 korona, szemápoló, szemszépitő és szemfestő garnitúra 47 koTona. Kebelerősitő és fejlesztő garnitúra megfelelő kío1 ''tással 77 korona. Szőrtelenitő garnitúra 37 korona Henné hajfestőszer minden árnyalatban, használati u' tással 77 korona. —- Rendelésnél hajminta beküldését kérem. Küldemény cégjelzés nélkül, diszkréten megy. Számtalan köszönőlevél. „IZA“ kozmetikai intézet Powony-Bratislava, Stefanik ul. 19. Egyszerű vers az utunk hosszú s nagyon szélei találkoznunk már nem veszélyes. A Vágy s az Átok mind letelteit mehetünk békén, egymás mellett. Mehetünk halkan, mint az Alom és közöttünk pompás határon Ibolyásan felpántlikázva a féltett Emlék jön vigyázva. Vidám kocsis ül fönn a bakján virág virít pörge kalapján. Mosolygó száján fütty ős dallal, robog közöttünk diadallal. És ostorával integetve a Múltba vágtat nagysietve. Vásárdi Lia. finatol Rubin verseiből A modem oseli lírának egyik legeurópaibb értelemben vett művelője a halkszavu, finom Anatol Rubin. Verseiben, melyek „Késő szerelem" címen jelentek meg, a mélyen átérzett bánat bizonyos pasztellszínű, elmúlásra emlékeztető őszi tónust valósított meg. Mindig kellemes olvasmány, szép zenei oeuvre Anatol Rubin költészete. BÚCSÚ Te az ajtó mellett álltái. Csendes szóval Végigíonjuk már beszédünk minden szálát. Nem tudom, zenés szavadnak volt varázsa, Vagy a szájad, ez a vig tavaszi tájék, Melyre mintha aranyáldást szórna Phöbus, — Nem tudom, de nyomban nehéz lett a válás. Durva kézzel átkarottan bujt kezembe Kis finom kezed, fehéren, mint az akác Dus virága, nyáridőben, hogyha 6ulya Földre hajlít s megreszkettet minden árat. így feküdt ott. Nem akartam, hogy az ujjad Messze fusson. Nem akartam hideg búcsút. Mikor fölköszöntik Sanlucar la Mayort És ha rózsapirnál liliom szunyókál.... így volt. Nem csoda, ha vérem hirtelenben Felszökött a szivem szélső szögletéig És karomba zártam tested jegenyéjét. Ajkad aztán szótlan összeért enyémmel. Egyetlen hosszú csókba forrva hirtelen, Úgy, miként szerelmi régi krónikákban: Első csókba ah, talán az utolsóba. — Majd lassan eltűntél a tornácszürkeségben, Sünt eltűnik az esti pir az alkony utján. GESZTENYEFASOR A gesztenyefák halványzöld sorok, Az águkon fehér viráglepel, Néma most a fák fekete rendje, De fönt a csalogány énekel. Még hó ragyog a hegyes háztetőkön, Dér csípi még a házak ablakát. Miért nem járok most tévéied A meghitt gesztenyéken át? Szürke kis kalap volt rajtad és a selymek. Szalagok mögül kitört hajad két fürtje Illatosán, mint a kertek jázminbokra. Barnán, mint a tölgylevél, ha hideg ősszel Árnyszeriien köd szalad a szántóföldön. — Szemed, mint a harmat cscppje a virágon Naptól kapott csillogással, erdős-árnnyal Fölragyogott mély tűsében furcsa fénnyel. Ajkad, mintha vérvörösen rózsa volna C i gúny lányok lengő sötét hajzatában, Kezed kezemben, alkonyaikor Fonná nk cukor-szó szalagot. Sötét hajaddal halkan játszanék, Mikor az első csókot megadod* A fák közé már éj simul, A hold tágitja bűvkörét. A vágyam csalt: ott jársz, de jaj, A sors más őrt adott köréd . Fordította: Bor László. tudtára adni, hogy a jobbak is élnek. Hiszen ime már az albumokat is- Orbán Pethők, Roboz Istványok és Balázs Sándorok-) dominálják; a Hölgyfutár és Viszhang csatlósai már nőin - csak saját oüuj okban kiáltoznak, hanem könyvekben, sőt könyveket fe Írnak!? Oh Virgilius Máról hogy te sem vagy különb, Ignác bátyádnál!3 4 *) Én azt hiszem, hogy ez a jámbor megyei nótárius, prókátor és nemzetőr azért lett per tu Csengerivel és Keménnyel hogy belépjen az igaz hívők társaságába s valamit producáljon lapjával, melyhez maga sem tudja miképen jutott. De ő a mint’ látom, azt tartja, hogy beszélhet Csengeri, beszélhet Kemény per tu vagy nem per tu csak egyszer Balázs, Zalár, Losonczi és Szelestei'') czimbal- mozzanak a Viszhangba. Én szívesen dolgoz- tam volna neki pusztán az irodalom érdekéből, ha azt mondja: ime nem hoz be a Viszhang semmit a dolgozó társak honorálására s én szeretnem mégis jó vérben tartani lapomat az irodalomért mig lehet. De ő nem igy szólt, hanem hallgatva azzá tette lapját, a mi most: szemétté. Én velem nem tóm mit akar! E hónapra reg elküldöttem neki, a mi illette s ő sem egy sort, sem egy garast nem juttatott még kezemhez. Más fővárosi hírek, események és kilátások felől is tudakozódnám öntől, de félek, hogy meg mindig szobáját őrzi, honnan csak egy zárt udvarra van kilátása s hova nem igen látogat semmi hir, semmi esemény. Borzas hajú, zseni cimboráim életéről a lapok hoznak olykor egy-egy nótát, pedig az nem élet, hanem valóságos halál. Gyulai hol van, hogy’ van? ö róla semmit sem tudok. Most már Pesten kellené lennie. Nem tudora mi lehet az oka, hogy ez a jó kis gyermek rólam igy elfelejtkezett.6) Egyébiránt ami a magam minémüségét illeti, úgy vagyok, a mint voltam. Némi apró fájdalom még most is jelentkezik s jelentkezni fog mindaddig mig én, az én cívis társaim borral járó barátságának egy nagy elhatározással véget nem vetek. Csak hogy nem tudom mikor mehetek ezen Muciusi önmegtagadásra. A lélek kész, de a test erőtelen. A gőzfürdő 3) Nagy Ignácz. 4) Mint az előbbi 2. jegyzettbeliek. Zalár József Heves megye főjegyzője, majd alispánja volt. Losonczi László Kecskeméten, majd Nagykörösön irodalomtörténet tanár. Szelestei László vagyonos nemes család sarja. Már 21 éves korában megjelent egy kötete „Érzelemvirágok" címmel. Erősen a Petőfi hatása alatt irta a „Keraenesi cimbalom" c. kötetéi, erre céloz Lévai a cimbal- mozásal. — A kötet 1854-ben uj kiadást ért meg. Későbbi képviselő, Vas vármegye tanfelügyelője Eötvös József minisztersége idején. s) Gyulai ekkor már tényleg Pesten volt. Korábbi, Gernyeszegről Pákhnak irt leveleiben emlegeti is Lévait. Ezeket a rendkívül érdekes és ma különösen becses Gyulai leveleket legközelebb Ismertetem. egyetlen menedékem. Azt hiszem hogy ott egy fürdéssel egy héti gonoszságot kiizzadok. Pedig az a zavaros uj bor igen megviseli az ember elmebéli tehetségét.:. De hiúban! az ily magam forma boros gazda ennek már ki van téve. Két hordó igazi bort kaptam az anyaszent egyháztól. Mindezekből az következik, hogy itt a hol még levelemet tovább folytathatnám, önre bízzam annak folytatását s maradjak továbbra is a ki vagyok barátja: Lévai József. A bojiém derűt, amely a levél befejezéséből árad, öreg-hiba volna valami tudákos folyatással szétzavarni. Borban az igazság! Sok borban, tehát sok igazság vagyon s igy nem csuda, hogy Lévai Józsefnek is annyira igaza volt sok mindenben, hogy még ma is igaz, amit akkor megmondogatott. A levélbeli csatározásoknak megvolt az eredménye. Mire az anyaszentegyháztól kapott két hordó igazi bor elfogyott, már megindította Pákh a „Szépirodalmi Lapok"-at, de már — Lévai Apánk tempóját ismerve — azt nem merem állítani, hogy a Vasárnapi Újság 1854-iki megindításáig is kifutotta volna abból a borból? Meri azzal a bizonyos Muciusi önmegtagadással bizony csak egyre készült, de az előkészületnél tovább nem jutott. Amiben megint csak igaza volt. Mert Mu- cius Scaevolának is könnyebb volt az öklét szisz- szenés nélkül a tűzbe tartani, mintsem egy vérbeli magyar embernek az Avas alján -i borivásról lemondani! Mert veszedelmes-jó borokat -ejtegettek az Avas pince-öblei. Olyan éve is volt, mikor merő aszú termett, a szőlőszemek már a fürtön mazsolának zsugorodtak össze a dús cukortól. Siheder- koromban tágranyitott szemmel lestem édesanyám ajkáról a mesélő szót, mikor azt is elmondta, hogy nagyapámnak jól sem esett a bor, ha nem frissiben hozták, harmatos korsóban, az avasi pincéből. Elemi iskolát kezdő kis copfos volt akkor az anyám, de ma, ezüstkoszorus fejjel is emlékezik rá, mikor egyszer az Avas alja utcán, — kedvenc játszó területeik felé, az Avasnak tartottak s az utmenti kertekbe be-bekukucskáltak. Vadszőllős, szép kerítés mellett titokzatosan összesúgva tanakodtak: Bemenjünk, ne menjünk? Bentről rózsák integettek, a kerten túl tomácos, szép magyar ház. „Jój, ide tán mégse menjünk be! A Lévai bácsi háza! ő nagy ember! Költő! Verseket ír az újságba. Meg könyvekbe is"! Mégis benyitottak. Lábujjhegyen járták a kerti utat, apró kezeiken szétmereszt ették; az ujjacskáikat, mintha azzal is csendesebben léphetnének. Micsoda szép rózsák nyíltak odabent. Reájuk csodálkozva észre sem vették, hogy az árnyas tornácon megjelenik valaki s vidáman rájuk kiált: — „Mit akartok, gyerekek?" No, lett. futás! A copf ócskák hátracsapódtak a nagy szaladásban, csöpp kötények repüllek, a rácsos ajtóban majd feldöntöttek egymást a menekülők, s még az ajtón túl is futottak egy darabon, végre nagy lihegve pihenték ki az ijedelmet s levegő után kapdosva szuszogták egymásnak: „Lévai bácsi volt. ö volt! Én ludom. Nagyapukám ,mutatta egyszer." Az akkori kis copfos a minap mosolyogva mondta: ha tudta volna, hogy a fiának valaha szüksége lesz erre az adatra, jobban körülnézett volna a Lévai portán. Most pedig úgy rémlik, mintha Lévai Józsefet én is mosolyogni látnám az ő mennyéi békességének tornácán, ahová beóvakodtunk, a magyar jövő útkeresői. Mintha reánk is kcszönteue vígan: „Adj’ Isten, gyerekek. Mit akartok itt?" — És mi, nagy gyerekek, már nem szaladunk el, megmondjuk szépen, mi fáj, mit szeretnénk, mit keresünk, elmondjuk, mit próbáltunk eddig, merre igyekezünk. Megkérdezzük azt is, jó utón járunk-é? . S én hiszem, erős hittel hiszem, hogy Lévai József azt mondja rá helyeslő fejbólintással: — Jól van, gyerekek. Csak erre tovább! Dömény László képei Egy görnöri származású festőművész kiállítása Rimaszombatban Rimaszombat, junius 12. E napokban nyílik meg a Kereskedelmi Testület nagytermében Dömény Lászlónak, a görnöri származású jeles festőművésznek kiállítása. Dömény László Tornaijáról került el Pestre,' ahol mint az Akadémia elsőéves növendéke tanárai tudta nélkül beküldött egy képet a Műcsarnok tavaszi tárlatára: a szigorú bizottság az ismeretlen nevű fiatal művész képét kiállitoTta, Dömény pályája kedvező jelek közt indult. 1913-ban végzett Ferenczynél s kiment Párosba, a Julien-akadé- miára. Franciaországban nyolc évet töltött, köziben bejárta Belgiumot, Németországot, Angliát, Olaszországot s elment Afrikába, ahol hosszabb ideig festett. Algír látható nyomot hagyott művészetién. Franciaországban és Svájcban neve csakhamar jó- hangzásu lelt s a keresett festő számos dijat nyert párisi képüi'jazásokon. Budapest fővárosa is. vetít tőle képet a Fővárosi Muzeum részére, az Akadémia részére pedig a magyar állam még külföldi utjai előtt megfestette vele Greguss János portréját. Most rövidebb tartózkodásra jött Sziovenszikóba s Rimaszombatban, Kassán és Pozsonyiban kiállít legutóbbi algíri útjáról magával hozott képeiből. Dömény szimpatikus européer, szerényen, egyszerűen mondja el élettörténetét s pár szóval mutatja meg képeit, amelyek a kiállításra kerülnek. Sokoldalú művész. A festésen kívül foglalkozik a grafikával is, rajzai és karcai épp oly sikerültek, mint impresszionista tájképei, vagy markáns portréi. Az knpresszionizimuis felfrissült felfogásával látja a világot, de elkalandozik fejlett technikájával az expresszien izmus egyéni színeiért is s a kettő keveredése valami egyéni izt ad képeinek. „Párisi mulató“-ja_ forró esti levegőt sugároz félmeztelen nőkkel, az „Algíri kikötő" narancs-rakodói a déli égőv tiszta, szokatlan erős színeiben Tátszanak szítífe élni, a' lila'„Velencei éj", a tompult hangulatú „Piacé de la Concorde" és a „Moulin Rouge" lüktető levegője mellett uj világot tárnak föl a sknrciból megfogott „Blida“-i tópart pálmái és különösen „Siri Ferouch" partvidéke, életes színekkel, mély perspektívával varázsolva elő az öblöt, ahol Algír elfoglalásakor a francia hadak Afrika partjain kikötöttek. Jószem ü, kidolgozott technikájú és a derűsebb színskálát kedvelő művésznek látszik ebből a kollekcióból. Technikája a leegyszerűsödött vonalakkal jelzett alkotás felé mutat. A képei neon követelők, de nem is sablonok. Az européer ember sokat látott, vázlatos világszemlélete tükröződik ki Dömény művészetében, akit a külföldi elismerés után minden bizonnyal megérdemelt érdeklődéssel fogadnak szlovenszkói kiállításai alatt. Szerkeszti: Sziklay Ferenc dr. Kéziratok a szerkesztő címére: Kosice- Kassa, Éder-utca 9. sz., küldendők. fartés ondoládó elegáns képet aa arcának és ha tetszeni akar, úgy haját állandóan csinosan és modernül mosnia és rendbeíartania kell. Ma a kisütött haj nélkül egyetlen mikádó sem elegáns és a hosz- szu hajat, ha nincsen állandóan ondolálva, senki sem tudja szépen megfésülni. A vassal való halsütés ma már idejét múlta. A Vacek- fóle speciális helyiségben tiz teljesen tökéletes, külföldi apparátussal elsőrendű munkaerőktől oly állandó ondulá-iót nyer, amely minden hölgynél nőnapokig eltart. Az állandó ondolációt a vassütés helyett a legújabb viziondoláclóval hajtják végre. A mikádó állandó ondolációjáüak ára, belföldi rendszer.............................................................Kó 80.— francia rendszer ..............................................................K5 120.— an gol rendszer ...»............................... . K5 150.— am erikai rendszer ................................................. Ke 200.— I A hajfestésben valóságos fordulatot™jelentett' az É „INECTO RAPID", csakis Vaceknél festenek ezzel! a tökéletes amerikai festékkel. í Az egész'haj íestésn..........................................KS 200.— g hajnak hozzáfestése....................................KS 100.— K A r ossz festés tönkreteszi a hajat s ezt Vacck átfestésével helyre lehet hozni, ősz haj átfestése ,.Henné“ színre..................................................................................Kő 120.— festett haj átfestése.................................... . . . KS 50.— Mi kádó rendbehozását, amellyel a legelegánsabb arcot lehet kapni, specialisták vógzik. Ára.....................KS 6.— Ha jfonatok, parókák és fodrászkellékek a legelőnyösebb árak mellett kaphatók Vácek-nél, mert egyeneseu az' előállítónál gyári áron kaphatja Óriási választék, diszkrét szétküldés a vidékre minták szerint. Feltűnést keltő Prágában és egész Európában verseny- nélküli Vacek fodrászterme csak hölqyek részőre PRÁGA II., Václavské náni. 38, Bejárat Bafa mellett. Csakis hölgyek részére! — Hatvan vendég kiszolgálására lierondezve! — F.legáns, modern napi világítás, tisztaság és legnagyobb kényelem. Minden fajtában szakember. Nép- zorü és olcsó árak, nem drágább, mint egész Prágában szokásos. Naponta d. u. 8 órától 6-ig hangverseny.
