Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-13 / 133. (1171.) szám
2 1926 junius 13, vasárnap. A szocialista pártok is offenzivába lépnek Malypetr int a lármában, mintha mondani akarná, hogy mire való ez a nagy felháborodás. Közben utasításokat ad Bradács és Masata rendezőknek. Egyszerre a cseh szociáldemokraták és a nemzeti szocialisták vezérei, Stribrny, Spatny, Bechyne, Tomasek és Franké tanácskozásra vonulnak ki. Öt óra van. Franké és Tomasek bejönnek a terembe s az elnökhöz mennek. Elénk gesztusok kíséretében átadnak neki egy iratot. A padverés s a zaj állandó. Malypetr elnök újból tanácskozik a rendezőkkel. Egynegyed hat. A helyzet változatlan. A pergőtűz folyton tart. Most hirtelen a szociáldemokraták is óriási lármába kezdenek és csatlakoznak hozzájuk a cseh nemzeti szocialisták és a német szociáldemokraták. Pick: Az egész köztársaság fel van háborodva a vérontás miatt és a miniszterelnök alszik! Gyalázat! Zeminova: Mondjon le a kormány! Remes: Feleljen a miniszterelnök az interpellációnkra! Ebből kitűnik, hogy a nemzeti szocialisták és a szociáldemokraták ugyancsak sürgős interpellációt nyújtottak be, amelyben követelik, bogy a miniszterelnök azonnal jelenjen meg s nyilatkozzék a kommunista gyűlés után támadt vérontásról. „Szákséríés“ in effigie A tumultus szünet nélkül folytatódik. Mikulicsek felugrik a miniszteri padsorra és a miniszterelnök székét kidobja a képviselői padok elé. Prokesch szociáldemokrata fenyegetőzve kiabál az agráriusok felé. Franké nemzeti szocialista Kreibicchel tárgyalt. Háromnegyed hat. Odakint már kisütött a nap. A teremben a villanylámpákat eloltják. A pergőtűz, a kaotikus lárma még mindig visszhangzik a falak közt. A rendezők izgatottan szaladgálnak ide-oda. Újabb fortisszimoba csap a lárma, amikor a két főrendező az egyik mellékajtón kimegy. Azt hiszik, hogy újból a parlamenti őrséget akarják behívni. Két óra tart a vihar. A kommunisták ellenelnöke lecscngeti a vihart Egynegyed hét óra van már, amikor Wünsch kommunista, akinek elnöki csengője van, megrázza a csengőjét s erre megszűnik a kommunisták obstrukciója. — Jöjjön Csernyi írják ki a választásokat! — hangzik erősen, de mind gyérebben. Azok a képviselők, akik közben már nem bírták a rettentő zajt, ismét bevonultak a terembe. Az elnök megrázza a csengőt s beszélni kezd: — Indítványozom, hogy húsz percre fü- gesszük fel az ülést s szünet után ugyanezzel a napirenddel folytatjuk. Huszperces szünet félhéttői félháromig A képviselők fáradtan vonulnak ki a teremből. Valóságos harctér az ülésterem. Mindenfelé iratcsomók hevernek. A cseh néppárt első padsora le van tépve. A miniszteri padsor oldala beverve. A kommunisták nyolc padsorának felülete teljesen hiányzik. Bejönnek a szolgák és takarításhoz fognak. Közben az idő te<liik s a huszperces szünet órák hosszat tart. Ezalatt a cseh szocialista és polgári pártok között tárgyalások folynak és a folyosókon a legkülönbözőbb hírek terjednek el. Malypetr elnök enyhe magatartását a féktelenül obstruáló kommunistákkal szemben úgy magyarázzák, bogy nem léphetett fel radikálisabban, nem zárhatott ki egy képviselőt sem, mert nem lett volna meg hozzá a többsége. Szent-Ivány győzelme A vámblokk krízise ezalatt végleg elsimult. Megállapodtak abban, hogy az eredeti javaslatot változatlanul bocsátják szavazás alá. Vészhsrek a folyosóra Elmúlt már dél is és a huszperces szünet még mindig tart. A cseh pártok vezetői folytatják tárgyalásaikat. Újabb hírek kerülnek forgalomba. A legnagyobb meglepetést kelti az a hír, amely szerint az elnök a vámjavaslat fölötti szavazásnál a házszabályok 57. §-át készül alkalmazni. Ez a paragrafus feljogosítja a házelnököt arra, hogy a szavazást a nyilvánvalóan demonstratív jellegű módosító indítványoknál mellőzze, amennyiben először az előadói javaslatot teszi föl szavazásra s többség esetén a többi javaslatot elvetettnek jelentheti ki. Ezt a szakaszt a prágai parlamentben eddig még nem alkalmazták. Erre a hírre teljesen elmérgesedik a helyzet. A szocialisták kijelentik, hogy ha tényleg sor kerülne ennek a szakasznak alkalmazására, úgy a tettlegességtől sem riadnak vissza. Más folyosói hírek szerint a parlament ma tartja utolsó ülését. Egy újabb hir meg arról számol be, hogy Cserny miniszterelnök és Malypetr házelnök a kora délelőtti órákban Masaryk elnökhöz utazott Karlsbadba. Vannak azonban optimisták, akik azt mondják, hogy minden marad a régiben, a kormány nem bukik meg. A cseh pártok vezetődnek tárgyalása eredménytelenül végződött. A délutáni viharos ülés Végre két óra tiz perckor megszólal a csengő. A képviselők sietve vonulnak be az ülésterembe. Amikor Malypetr elnök bejön, a szocialista pártok óriási lármával fogadják. — Na végre! Kérjen bocsánatot, már szombat délután van! Ez az a húsz perces szünet? Megállt talán az órája? Hol van a miniszterelnök? — kiabálják minden oldalról. A kommunisták aránylag csöndesen viselkednek. Közvetlen a házelnök megnyitó szavai után belép Cserny miniszterelnök. A cseh és szlovák vámpártok tapssal fogadják, a kommunisták óriási zajt csapnak. Horpinka: Már kialudta magát, miniszterelnök ur? Cserny a kommunista tüntetésről Cserny miniszterelnök egyenesen a szónoki tribünre lép és beszélni kezd: Engedjék meg — mondja —, hogy a tegnapi tüntetésről nyilatkozzam. A kommunista párt titkársága három népgyülés rendezésére kért engedélyt a rendőrhatóságoktól. Engedélyt kértek még a Vencel-térre való felvonulásra és a Húsz-szobor előtti gyűlésre. A rendőrhatóság a felvonulást és a Húsz-szobor előtti gyűlést nem engedélyezte, ellenben a három gyűlés megtartására megadta az engedélyt. Hat óra tájban kezdődött meg a gyűlés körülbelül 3000 ember jelenlétében. (Kommunisták közbekiáltanak: Ez hazugság! Még ebben is hazudnak!) Az egyik helyen — folytatja a miniszterelnök — Haken, Jilek, Wünsch, Mikulicsek és Kolariková képviselők beszéltek, a másik helyen Mondok, Burián és mások, a harmadikon pedig Muna képviselő. Mikor hét óra tájban véget értek a gyűlések, a jelenlevők tömeges felvonulást akartak rendezni a Vencel-térre. A gyalogos és lovasrendőrök útjukat állották. A tüntetők ekkor két teherautóval a rendőrkordon ellen támadtak. A rendőrök az autókat megállították. A soffőröket és a benne levő embereket letartóztatták. A tüntetők erre kövekkel, grófokkal és egyéb apró vasdarabokkal támadtak a rendőrökre, úgy hogy ezek önvédelemből kénytelenek voltak gumibotjukat használni. (Kommunisták: Mi van a fascistákkal, akik közénk lőttek?) A tömeg újból csoportokba verődött és hat lövés dördült el. (Kommunisták folyton zajonganak: Ez hazugság! A fascisták lőttek belénk!) Az összeosoportosult tüntetőket a rendőrség széjjelverte s ez alkalommal 59 rendőr sebesült meg. VIRÁGFÍ — Vig regény — Irta FEHÉR ÁRPÁD (1) 1. Búcsúzik a szinlaposztó A veszprémi püspökkertben hajnali négy órakor megszólalt a kakuk, pedig még csak koratavaszi pirkadás volt. A koránkelő madarat évek óta gyűlölték a kert körül lakó veszprémiek, mert legszebb álmukból fölzavarta őket, a Korona-szállóban pihenő utas emberek azonban mint ritkaságot hallgatták itt a város közepén. A régi szálló ablakai a kertre nyíltak, s ezen a hajnalon furcsa kis öreg ember hajolt ki a kakuk szavára a szálló nagytermének ablakán. — Kakuk, kakuk, mikor hallgatlak megint? — sóhajtotta magában, álmos szemét dörzsölgetve. Szatyi volt, a hires-neves Szatmári szi- nésznemzetségnek talán utolsó sarja, aki ott lakott a nagyteremben, mely színházul is szolgált. A hevenyészett, keskeny színpad alatt volt Szatyi fekvőhelye. Ez a privilégium kijárt a társulat kellékesének, aki súgó is volt egyszemélyiben és Shakespeare-drámák- ban a szellemeket „alakította". Nem csoda. Valóban lélek volt ő, lelke Virágfi színtársulatának, mely harminc éve pályázott már az ország különböző kis városaiban, mig eljutott odáig, hogy téli állomásul Veszprémet, nyári játszóhelyül pedig Békésgyulát boldogította. Virágvasárnap közeledett, a társulat távozóban volt Veszprémből. Tegnap este tartották az utolsó előadást. A nagy teremben szanaszét podgyászok, jelmezek és apró színpadi kellékek hevertek. Szatyira még nagy feladat várt, a különböző holmikat ládákba kellett csomagolnia. Éjfél után hagyta abba a munkát és most folytatnia kellett, nehogy a reggel kilenc órakor induló vonatról lemaradjanak. Az öreg színész becsukta az ablakot, leült az egyik láda szélére, kis tükröt vett elő és borostás állát simogatva nézegette magát. Ez volt a titka. Emberfeletti hiúság, akkora adag, amennyi száz nőnek is elég volna. Évek hosszú sora óta minden fölkeléskor nézegette magát a tükörben. Szomorúan üdvözölt minden uj ráncot az arcán, orrán minden csöppnyi uj pirosságot és gyér hajában minden frissen fehéredő szálat. Minden reggel ismét és ismét AÁgigélte az öregedés tragédiáját, de mindannyiszor újra megvigasztalódott. — Ibolyka is öregszili, Ibolyka is minden nappal — hajtogatta kajánul magában. Ibolyka volt a gyöngéje, Mindszenti Ibolyka, a primadonna, akihez az élet és a szerelem rejtélyes kötelékei fűzték. Ibolyka háromszor volt a felesége. Fiatalon, kórista- korukban együtt kerültek Virágfihoz. Alikor még faluzott a társulat, Szatyi és Ibolyka Pincehelyen, Tolnavármegyében keltek ösz- sze, a szomszédos Simontornyán már elváltak, aztán Lepsényben ismét mint férj-feleség jelentek meg. Ádáz veszekedésben telt el az életük. Kölcsönös féltékenykedés marta őket. Akkor még Szatyi is virágjában volt és szerelmes szerepeket játszott. Mikor aztán másodszor is elváltak törvényesen, kiderült, hogy ez egészségesebb állapot, mert azért egymás mellett maradtak, szerelmespár gyanánt és ilyenkor valósággal körülrajongták egymást és enyelegve telt el az életük. Harmadszor is házasság lett a nagy szerelemből, amely azonban az utolsó volt. Dunaföldváron a társulat nagy szégyenére fényes nappal az utcán cibálták meg egymást, valami hajós- kapitány miatt, s evvel aztán mindennek vége szakadt. Húsz éve nem beszéltek egymással. De mind a kette-n Virágfinál ragadtak. Szatyi súgott majd minden este a háromszorosan volt feleségének, irta neki a szerepeit, csak úgy, mint a társulat többi tagjának,, de azontúl nem érintkezett vele. A férfi belevénült a sugólyukba, az asszony pedig mindjobban virágzott. így esett, hogy a színészt halálos gyűlölet és még halálosabb, hervadhatatlan szerelem fütötte a nő iránt, aki immár mindenkié volt, csak az övé nem. Reszketett a sugólyukban, mikor fönn a színpadon Ibolyka énekelt, a gyönyörűség futotta át, ha a primadonnát nagyon megtapsolta a publikum és egyszer valahol véresre verette magát az Ibolyka ellen tüntető diákokkal, mikor egyes-egyedül nekik rohant. Mindszenti Ibolyka a múló évek során teljesen elfásult volt férje iránt, de ezt Szatyi nem sejtette. Meg volt győződve róla, hogy titokban a nő is úgy érez ő iránta. — ő is öregszik, negyven éves lesz a nyáron — motyogta, miközben munkához látott. Jókedvű volt, mint mindig, mikor uj városba készülődtek. — Más város, más leány — nevetett —, uj város, uj remény . . . A fejében még benne volt egy kicsit az esti mámor. Jó cimborák lenn a söntésben néhány liter italt fizettek búcsúzóul és a zsebében nagy csomó ezüstpénz csörgött, amit tegnap a bucsusorokkal szedett össze. El is tette emlékül a holmija közé piros cédulára nyomtatott saját szerzeményét. Mottó: Se pénz, se posztó Búcsúzik a szinlaposztó Virágfiék hírének Veszprémben már betelt Thespis kordéja innen Ma messze útra kel. Komédiánknak vége S a függönyünk legördül, Elég itt már a dalból Elég itt már a könnybül. A jó Isten segítsen A vár alatt ti népek, A jó Isten megáldjon Ti bukimvölgyi szépek. Művésznek uj hazája És uj reménye int, De majd segít az Isten S viszontláttok megint. Művész hazája széles e vüág De kedves Veszprémjét ő Sohsem felejti el ölébe hullott itten A jólét és virág Szegény magyar színésznek Ennél több mire kell. A bucsuáldomáson Most forró könnye hull, Az eltűnő határban Még egyszer leborul. Ha kincse nincs is, — lelke Rajongó büszke, tiszta, Jóságos magyar Isten Segítsed ide vissza! (Folyt köv.1 ^ % \ Ormplr ninrQ QyilIrQPO'P arra> tl0gy Syomor' és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor kö;:WllilCK ÜL tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert ÍGMÁNDI keserűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IG M Á N DI keserűviz elegendő. Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldés helyi Igmándi keserűviz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismét eb dóknak kívánatra bérmentve. 1 tanyái vasas-gyógyH és hidegviz-iógyintézet, klimatikus gyógyhely, ISsSeweBssSt&i Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő' üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32.— Ke, — Posta, távírda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdőigazgatóság.
