Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-19 / 113. (1151.) szám

6

1926 májas 19, 9zerda

A szísvdflSzKúi Dirósági járások uj leosztása

8. Puliéi járás. Az eddigi járás összes községei, kivéve: Kulcsos, Libocsudvard, Nem só, Felső- szernye és Bánzabos. Hozzácsatolt község: Alsóik ocskóc, az illává! járásból.

9. Nagybiccsei járás. A régi járás összes közbegeihez hozzácsatolták a következőket: Felső- és

Alsómélyesd, Rabó, Felső- és Alsóricsó, Almásfalu, Marsófalva, Pásztorzávod, Szurkos, Rdcsóváralja, Peredmér, Szulyóváralja a régi vágbesztercei járásból.

10. Zsolnai járás. Az eddigi járás összes községeihez hozzácsatolták a következőket: Beccse- Bzabadi és Juhászt, a régi vágbesztercei járásból.

VII. A kassai törvényszék területén

1. Kassai járás. Az eddigi járás összes községei, üdvévé: Aranyija és Apátka. Hozzácsatolt uj községek: Bolyár, Buda mér, Bunyita, Tizsite, Ra- voosán, Sároslcőszeg, Kosztodány, Kecerkosztolány, Kecerllpóc, Kis- és Nagyladna, Modrafalva, Sároa- ófalu, Óruzsdm, Keoerpeüdén, Lapispatak, Patacskö, Hernádszokoly, Tapolcsány és Terebö az eddigi .eperjesi járásból.

2. fíomonuai járás. Az eddigi járás összes községei, kivéve az a 48 község, amelyekkel az uj me- zőlaborci járást megalkották.

3. Királyhelmeci járás. Az eddigi járás összes községeihez hozzácsatolták még a következőket: Nagy- és Kisbért, Bodrogszög, Bodrogszerdahely, Borsa (Sátoraljaújhely sz/őiökertjeivel), Osrauahó, Ládám óc, Szöllőske és Zemplén, az eddigi alsósáé- csi járásiból, továbbá: Ásvány, Csap, Kis- és Nagy- rát, Szűrte, Tiszasalamoa és Téglás az eddigi nagyikap ősi járásból.

4. Mezőlaboírci járás. (Uj járás.) Izbugyabéla, Boró, Boroszló, Laborcrév, Csabaháza, Alsó- és Felsőcsebény, Nagycsertész, Kis- és Nagyderencs, Laborclő, Havaj, Rabóc, Rubó, Alsónyirjes, Kaienó, Mákos, Mezölaborc, Mikó, Nyágó, Gödrös-, Alsó- és Felsöolyka, Meggyfalu, Palota, Kispolány, Kisort- vány, Jobbos, Hegyvég, Alsó- és Felsőradvány, Re- pejő, Rokitóc, Roskfalu, Nagy- és Kis tavas. Szűké, Variháza, Felső- és Alsóvladics, Világ, Vidrány, ökröske, Virava, Uj- és Óbajna, Hegyzávod az eddigi komonnai járásból.

5. Nagymihályi járás. Az eddigi járás összes községeihez hozzácsatolták a következőket: Zuhogó, Gezsétny, Solymoe, Alsókánya, Ungtavas, Vé- moslucaka, Ungbarnóc, Várnia, Kisverbóc, Nagy- és KisnalaösQba az eddigi szobránoi járásból és Kobrán y, Kráska az eddigi magykaposi járásból.

6. Szepsi-i járás. Az eddigi járás összes községei és Aramyida, Apát'kia az eddigi kassai járásból.

7. Gálszóesi járás. Az eddigi járás összes községei, kivéve: Nagy- és Kisbári, Bodrogszög, Bod- rogszerdahely, Borsa, CsarnaM, Ladaimóc, Szöd- lőske és Zemplén.

8. Szobránci járás. Az eddigi járás összes községed, kivéve: Zuhogó, Gerzsény, Sólymos, Alsó- kánya, Ungtavas, Vámoslurska, Ungtarnóc, Vinna, Kisverbóc, Nagy- és Kiszalaoska. Hozzácsatolt községek: Bező, Uugkdas, Jeuke, Károsává, Korom- liaik, Alsó- és Felsőnémeti, Ungpéteri, Szélkó, Ta- eolya és Záhor az ungvári járásból.

9. Nagykaposi járás. Az eddigi járás összes községei, kivéve: Ásvány, Csap, Kis- és Nagyrét, Szűrte, Tiszasaiamon, Téglás, Rebrény és Kráska.

10. Vorannói járás. Az eddigi járás összes községei változatlanul megmaradnak.

VIII. A lőcsei törvényszék területén

1. Lőcsei járás. Az eddigi járás összes községei, kivéve: Fadkasfaiva és Ruszkinóc.

2. Gölnioi járás. Az eddigi járás öisszes kőasé geihez hozzácsatolták még a következőket: Főnix- huta az eperjesi, Dénes a rozsnyói és Korompa a ezepes váraljai járásból.

8. Késmárki járás. Az eddigi járás összes községeihez hozzácsatolták még a következőket: Far- foasfalva és Ruszkinóc a lőcsei járásból.

4. Poprádi járás. Az eddigi ezepesszoanbati járás összes községei és Vemár a nagyrőoei járásból.

5. Iglói járás. Az eddigi járás összes községei, kivéve: Imréfcfalva, Istvánvágás, Sztracena, hozzácsatolt uj község: HenclóMva a rozsnyói járásból

6. Szepesváraljai járás. Az eddigi járás összes községei, kivéve Korompa.

7. Szcpesófalvi járás. Az eddigi járás összes községei.

8. Ólubléi járás. Az eddigi járás összes községeihez hozzácsatolták a következőket: Kormos,

Hajtóka, Hosszuvágás, Kislipnik, Máté, Palonca, Feketékul, Cirókaófalu és Nagyszulin a Msszeöenl járásból.

Rákóczi két kassai útja

Irta és a kwsswii Rákóczi-ünne pen. felolvasta: Blanár Béla dr.

Nem tettekre buzdító, lelkesítő lantos, a múltak megtörtént eseményeit, igaz dolgokat elmeséld krónikás vagyok: Nagyságos Fejedelmünknek két kassai utazásáról szólok.

Az egyik utazásnak ideje az Ur 1707. esztendeje karácsony havának 5. napja.

Az Ux 1707. esztendeje.

A Kárpátok alján, a Tisza mentén összegyűlt pórbadhoz, Esze Tamás harcosaihoz, akik először lobogtatták a Szűz Máriás „Pro libertate" hófehér Rákóczá-zászlókat, csatlakoztak immár a nemesi rendek, sőt a főurak is.

A „recrude9cunt vulnera" fölrázott, tettre serkentett mindenkit, — „fölvéreztek az ország sebei", önmagán érezte mindenki.

Meghódoltak az erős császári őrséggel megszállott városok is, — a vallás- és nemzeti szabadság ősi vára, a császári hadsereg által Mpntecuc- coli tábornok vezérlete alatt majd egy egész esztendeig védett Kassa is megnyitotta kapuit 1704 okt 20-án Rákóczi vezére, Forgách Simon előtt.

A vallásért s a nemzeti szabadságért, az emberi jogokért és emberi megélhetésért, szóval a szabadságért, „pro libertate" kibontott zászlók egyesítették a tiszamenti magyart, a fehérhegy! szlovákot, a kárpátalji ruszint s egy sorban harcolt Esze Tamás jobbágyhada a nemes rendekkel s Bercsényi, Eszterházy és a Károlyiakkal.

Kiontatom vérem apámért, anyámért, Megöletem magam szép gyűrűs mátkáimért, Meghalok én még ma magyar nemzetemért.

Kinevezés. A csehszlovák Banfcegyesület Ra'sztodky Lászlót, a pozsonyi Légió Bank főtiszt- viselőjét Prága székhellyel a sziovenszfcői bankok főrevizorává nevezte ki. A kinevezés híre Sziloven- szkón megelégedést kelt, mert Riasztoekyiban, aki tökéletesen beszéli a magyar nyelvet, rátermett szlovák tisztviselőt nevezett ki a Badkegyesület a vezető pozícióra.

— Oltárszeníelés Nagytapolcsányban. Tudósítónk jelenti: Szép ünnepség keretében szentelték fel a nagytapolcsányi közkórház kápolnájának uj oltárát, melyet Sziklai József nyitranoráki oltárfaragó készített. A szertartásokat Lukacsovics József segédlelkész és Makkav István kápolnaigazgató végezték. Raskó József karnagy vezetésével az énekkar művészi máiusi ajtatosságot tartott. Az ünnepségen résztvett vendégeket Günther Dezső kórházi gondnok és Mráz L>eáta főnökno Iái ták vendégül.

A zászlók alatt harcolók dala, — vallásét, emberi mivoltát, családi tűzhelyét, magyarságát védte a kuruc.

A harc változó szerencsével immár 4 éve tart.

A szécsétnyi országgyűlés után, ahol a szövetséges rendek fejedelmükké választották Rákócziit, Raibutin császári tábornok Erdélyből, Kolozsvárról Nagyváradon, Csongrád, Szentes, Szolnok, Mezőkövesd, Miskolcon át Kassának nyomult. S amerre haladt, — a nép, — megszámlálhajtaifclan ezerek ott hagyták házikójukat, tűzhelyüket s a hosszú vonalon puszta sivaitag lett száz mérföldnyire a Tisza mindkét partja, fel egész Kassáig s maga Ralbuitin írja, hogy három hónapig tartó menete közben „egy élő lelket sem talált a lakosságból".

Kassát 1706 okt. elsején vette ostrom alá. Kassa akkoriban hármas fallal körített erős vár volt, amelyet Rákóczi az 1705-ik év folyamán francia mérnökeivel újabb védőmüvekkel bővített s megerősített. A hármas falon feliül védte a váró* alsó kapujánál — a mai Forgáoh-paitak környékén a II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia által fia, I. Rákóczi Ferenc fejváítságáért fizetett 200.000 magyar aranyforintból emelt fellegvár —, továbbá a felső kapunál 2 s az alsó kapunál 2 égyutelep, a középső malom előtt a néma váracs, — továbbá 8 fokvár, a Bethlen, Moékovios és Vasé nevezetű > 3 védgát, helyőrsége 4000 főre tehető, de a polgárok is céhek szerint fegyver alatt védték a várfalakat.

Lakosai virágzó ipart és kereskedést folytattak. A hegyaljai borkereskedés kizárólag a kezükön volt, ötvösművészetük világhírű, — Bocskay hajdúinak a külvárosokban való letelepedésével megszaporodtak, Bocskay, Bethlen és a Rákóczink székhelye 8 az Erdélyhez csatolt magyarországi vármegyék fővárosa.

Főbírája ée 12 tagból álló tanácsa utján önállóan intézi összes ügyeit s ítél élet és halál felett.

Bírái ez időben Vass Gáspár, Lukács ik György, Győry Ferenc, Szentmártonyi Imre, Van- csai István. — De él még a Garaffa által Eperjesen kivégzett Feja Dávid főbíró emléke is.

Rabuibtm 1706 okt. 1-én elpusztította a külvárosokat s lövetni kezdte a várost, különösen Far gách bástyáját. Három ízben rendelt el általános rohamot, de a védőőrség a város polgáraival, akik céheik szerint csoportosulva, fegyver alatt védték a várfalakat, együttesen, mindannyiszor visszaverte, úgy, hogy nagy veszteségei miatt kénytelen volt ölet. 13-án az ostromot abbahagyni 8 elvonulni

A város polgárainak hősies magatartását Rákóczi külön kiemeli s személyesen köszöni meg.

1707 dec. 5-én országos ülést hirdetett Kassára Rákóczi s ünnepélyes fogadtatására a várőr ség, a városi hatóság, a céhek 8 Kassa minden lakosa teljes szívvel készült.

Saalánc felől érkezett a fejedelem szép török lován. Kíséretében a huszánság, Czelder Orbán hajdúi, az udvari talpasok, Lucsánszky karabélyo sai, Bercsényi testőrző dragonyosai s körülte a nemes uríiak.

S amerre ment, az ut mentén, az ut mindkét oldalán a nép végtelen tömege, mind látni óhajtja üdvözölni kívánja szeretett vezérét, nagyságos Fejedelmét.

A vár kapujánál a főbíró s a tanács fejezik ki hódolatukat, a városban — az egykorú kárások szerint — telve minden ablak, ©öt a házak tetején szorong a nép, az utcákon céhekbe tömörülve, zászlóik alatt a polgárok s egy állandó kiáltás, állandó üdvözlés száll az ég felé: Vivat Rákóczi!

S a fejedelem a hódolat 8 végtelen öröm közepette leszáll lováTől s első útja a székesegyházba, a kassai dómba vezet, ahol, mdg kívülről behangzik a föl-fölharsanő „vivat Rákóczi", mé lyen leborul a Mindenható oltára előtt, itt találja ineg lelke nyugalmát 9 talán érzi, hogy évszázadok múltán itt találja meg porhüvelye is a pihenést.

Ez az egyik utazás.

A másik kétszáz évvel később, 1906 október 28—29-ikének éjjelén, esett meg.

Közben kétszáz óv telt el, a szenvedések, bú, nyomorúság és siralom, haaafiuá lelkesedés, élet- felajánlás, munka és siker 200 esztendeje.

A majtényi síkon elbúcsúzott a kuruc fegyverétől s igen sok hazájától is. „Süvít a szél Késmárk felett, édes hazám, Isten veled." S zöld erdő árnyékát, csizmájuk nyomát hóval fújta be a szél, hóval födte be a tél.

Lengyel- és franciaországi bujdosás, majd Rodostó s a koanstanrtiinápolyi Sadmt Benoit-zárda sírboltja.

S az országban elhagyták Rákóczit a főuraik, majd a rendek, megalkották az 1715. évi XLIX. törvénycikket, amellyel haza árulónak nyilvánították Rákóczit és bujdosó társait a elhagyta, — de n e m, a nép nem hagyta el soha.

A tiszamenti magyar, a nyitnál, trencsénd szlovák, a kárpátaljd ruszin szivébe zárta, szivében őrizte a nagyságos fejedelmet s régen a Sarut Be- noit-sirbolt lakója volt, mikor csállagtalan sötét éj-; ben s mikor zúgott a tél fergetege, ha a Vercho- vinárn, a Kárpátok alján, avagy Kassa szalmaföde- j les külvárosi viskóin megcsörrent egy-egy ablak, — I nagyot dobbant a szív, óvatosan nyitották az ajtót, hátha Rákóczi az. Rákóczi, aki kibontja a Szüz- máriás hófehér zászlókat „pro libertate" 8 kiszabadítja őket az elviselhetetlen nyomorból, a végtelen kétségbeesésből.

1648-ig Rákóczi szelleme éltette a magyart, az óvta meg az elmerüiéistői. 1846-ban uj harcos szava rázta fel a nemzetet, de a lélek Rákóczi lelke volt s a kassai 9-dk vörössipkások a kurucok egyenes utódai.

Kétszáz év telt el, amikor a törvényhozás az 1906 okt. 24-én szentesített, okt. 27-én kihirdetett XX. számú törvénnyel eltörölte az 1706. évi XLIX. t-cilkket s elrendelte, hogy II. Rákóczi Ferenc s bujdosó társainak tetemei bazaszáliittatván, országos küldöttségek által ünnepélyesen a kassai székesegyházban tétessenek örök nyugalomra.

Az Orsovára kiszállt országos bizottság az országgyűlés, a kormány, a Rákóczi-vármegyék s Kassa törvényhatósága, mlint egyik Rákóczi-vár- megye, kiküldötteiből állott.

Kassa törvényhatóságát Horváth Balázs prem. rendű kanonok, főgimn. igazgató, törv. biz. tag, Kossuth Lajos városi tanácsnok 8 a város tisztb. tiszti főügyésze s törv. biz. tagja — én — képviselték.

Budapestről 1906 okt. 26-án este Indult el az országos küldöttség s 27-én reggel vette át a dicső hamvakat Orsován.

Rákóczi vármegyéinek és Kassa városának kiküldöttei emelték le a vasútállomáson a sankopha- gofcat, vitték az emelvényre 8 adták a diszőrséget.

Amikor hazai földre ért a fejedelem, föühamg- zott a lugosd dalárda éneke:

1906 okt. 29-ikének reggeli H6 órája, s Kassán vagyunk.

Kassa küldötted megteszik jelentésüket e ők, valamint a Rákóczi-vármegyék alispánjai elhelyezik a sarkophagofcat az emelvényen, a városi tisztikar adja a diszőrséget.

Rákóczi megérkezett.

Végtelen tömeg, lovasba ndériumok, főúri pompa s a polgárok lelkesedése között útja a székesegyházba vezet

S azóta itt él közöttünk.

Él, mert Rákóczi élő erő, amely pórt és főurat, magyart, szlovákot és ruszint, katoHkust és pro- teetámsot egyesített, — élő erő, amelyből másfél századon át merítette hitét és reménységéit a magyar nemzet.

Nagyságos Fejedelmünk. Hited, honszereteted, emberi erényeid, önfeláldozásod álljanak előttünk példaképpen 8 fejezzük ki előtted hódolatunkat azzal a szóval, amellyel annak idején s a harcok mezején fogadtak híveid: vivat Rákóczi.

Ma este találkozunk a

BA-TA-KLAN-ban

Václavské námésii, Hotel Adria

Ott játszik a híres Mózsi Károly cigányprímás Kitűnő magyar fajborok, Elsőrangú kiszolgálás, Mérsékelt árak

Magyar szabadegyetem Prágában

A Makk 1926. május és junius havában a Klementinum (Óváros, Marianské námestie) I-es számú helyiségében a következő előadásokat rendezi:

Május 19-én, szerdán este 6 órakor:

FLACHBARTH ERNŐ: „A kisebbségi kérdés“.

Május 26-án, szerdán este 6 órakor:

SZVATKÓ PÁL dr. „Páneurópa“.

Junius 2-án, szerdán este 7 órakor:

DARVAS JÁNOS: „A szép lélektana*.

A szabadegyetemen május folyamán Faragó Ödön is előadást tart: a magyar színészetről. Az előadás ideje még idejekorán publikálva lesz.

Az előadásokra belépődíj nincsen. A Makk választmánya felszólítja a prágai magyar diákokat, jelenjenek meg az előadásokon minél számosabban. A magyar katonákat s a prágai magyar kolónia minden egyes tagját, valamint a magyarul értő más nemzetiségüeket is szeretettel várják vendégül.

JjgmH&ZrtSEPE .

Dolly

A nagy világon e kívül nincsen számodra hely, Áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell

—, ■ szem nem maradit köny nélkül.

Az első diszőrséget a Rákóczi-vármegyék alia pánjai, köztük mint első Sárosmegye alispánja Taihy József 8 Kassa város kiküldötte: Blanár Béla dr. adták.

Ezután jött Lúgos, Temesvár, Szeged, Kecske mót, mindegyik a nemzeti lelkesedés teljes hevével hódolt a fejedelemnek, aki 1906. október 28-án reggel Budapestre ért.

Budapesten a Keleti pályaudvartól a Bazilikáig kisértük százezrekre menő tömeg, könnyező sokaság közepette.

Az útnak, amelyen vonultunk — a Kerepesi- utnak — ettől a naptól Rákóczi-ut a neve.

Kassai útja 1906 október 28-án este 7 órakor kezdődött. A különvonaton Hadik János gróf belügyi államti%ár vezetésével három államtitkár, Kassa város és a Rákóczi-vármegyék kiküldöttei, összesen huszonötén voltak, — állandó szolgálat- tételre kivezényelve. Útirány: Budapest, Miskolc, Sátoraljaújhely, Szalánc, Kassa.

Csöndes, borongó®, euyhe őszi est volt. A pálya mentén máglyák, Pest, Heves és Boreodmegyékben szalmából, Zemplénben és Abaujban a hegycsúcsokon fahasábokból. Minden falu harangja imára (szólott, messze-messze elhangzott szavuk a csöndes éjiben b hirdette, hogy „Rákóczi jön", e a sin mindkét oldalán, Budapesttől Kassáig, a föld népének végtelen tömege, levett főveggel üdvözölve a telje*} fényben — villanyfényben — székvárosa felé törekvő fejedelmet, levett főveggel és imádkozva, áldást, segélyt kiérve az Egek urától a sokat szenvedett édes Hazára.

Minden állomáson hódolás a nagyságos fejedelem előtt, a szolgálatot teljesítő diszőrség felvonulása, — Miskolcon, Sátoraljaújhelyen nagy ünnepségek az éjszakában. Felbog a tárogató, amott a diósgyőri, itt az államvasuti munkásdalárda ajkán felhangzik a Rákőczi-nóta. Felejthetetlen, tündért szép s mégis oly fájó, oly saivsajditő éjszaka volt. Borsi üdvözli szülöttét, a volt Rákőcai-várak: Sárospatak, Regécke, Bodókővána, Nagyszalánc kivilágítva.

Abaujvármegye határán Buky Endre alispán s Takács Menyhért dr. jászóvári prépostprelátus fogadják a fejedelmet, a város haltárában felszáll a városi tanács, hogy hódolatát fejezze ki s jelentse, hogy Kassa várja a nagyságos fejedelmet.

Kassának a kétszáz év folyamán leomlottak ■bástyái, betömve a sáncok, de még most is erős vár, — vára a kultúrának, — erődet az iskolák, sáncai műveltsége, lakosainak szorgalma és taka- i rékossága, — élén Éder Ödön, a polgármester.

A Faragó-társulat hétfő esti operettelőadása Az eladott menyasszony két előadása után hétfőn este a Dolly-operett került színre félig telt ház előtt. Az erkély és a karzatok azonban szépen megteltek a magyar diákokkal és katonákkal. Az előadás minden izében sikerült volt, amit az is bizonyít, hogy a közönség szűnni nem akaró tapsokkal valamennyi ének- és táncszámot megismételtette. A címszerepben Ferenczi Marianne elhatározó sikert aratott, amit mindenesetre megkönnyi- tett az, hogy ezt a szerepet szinte őreá szabták. Üde hangja, decens játéka, könnyed tánca és györ nyörü toalettjei egyaránt hozzájárultak a sikerhez. Pártnere, Unger István szimpatikus színész, kellemes hangja, rutinos mozgása kitünően érvényesül. Horváth Böske a primadonna szerepében csupa temperamentum, jókedve és művészi ránca nagy sikert aratott. Faragó Ödön a herceg szerepében kabinettalakitást nyújtott és a harmadik felvonásban megérdemelt nyiltszini tapsot kapott. Az izr léses rendezés is az ő érdema A kitűnő Bellák minden szava, minden mozdulata harsogó jókedve^ váltott ki. A kisebb szerepek vivői: Thuróczy, Hegyessyné, kitünően illeszkedtek az együttesbe. A kar érdemes munkát végzett, Fischer karmester kitünően dirigált. Az operettegyüttes győzött, forró premierhangulat, újrázás, tapsvihar. — A közönség sorában ott láttuk Szent-Ivány József és Füssy Kálmán képviselőket, Szilassy Béla dr.-t, a magyar nemzeti párt országos elnökét és Söröss Béla református lelkészt Losoncról. A magyar követség részéről Matuska Péter dr. követségi tanácsos jelent meg az előadáson.

(*) A stószfürdői színpad ezidei pünkösdi megnyitója ismét nívós kulturünnepély színhelye lesz. Simanová asszony és Markov a bratislavai opera tagjainak felléptével szinrekerül az Aida egy felvonása, továbbá magán koncertszámok és egy pompás kis operetté. Kassáról közvetlen autóbuszjárat.

* A K. Z. D. dalestje Eperjesen. A „Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegylete" óriási sikerű, gyönyörű hangversenyt adóit Eperjesen a Vigadó nagytermében. A magyar dal halhatatlanságát hirdette az ötven nő és ötven férfitagből álló százas kar elsőrangú kvalitású éneke. Simkó Gusztáv kar- igazgató szakavatott, precíz vezénylete mellett. Simkó Gusztáv büszke lehet eddigi, több mint két évtizedes munkájának sikereire, melyekhez méltóan csatlakozott az eperjesi est forró sikere is. A fényes és gazdag műsor legkiemelkedőbb pontja Demény Dezső „Szerenád“-ja, mely technikai megoldásában, szívhez szóló gyönyörű dallamának remek lendületében és a kisérő gitárhangok mesterien hű utánzásának kivitelében utolérhetetlen magaslaton állt. Farkas Nándor: „Éjjeli zene",

„Virradóra", „Az én asszonyom", „Rózsa van a keblén" ... modern színezetű férfikarai az uj- I donság erejével hatottak. Nem a régi, már-már el-