Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-01 / 100. (1138.) szám
1926 május 1, szombat. ÍZ iLÖ SODRÁBAN Irta: Schöpflin Aladár. Az asszonyok prófétája és a gyermekek véd- eingyala ~ ez volt Ellen Key, a legutóbbi napokban elhunyt svéd Írónő. Jól emlékszem az alakjára, amikor vagy húsz évvel ezelőtt Budapesten járt: kistermetű, sovány, rendkívül disztingvált hölgy volt, sem megjelenésében, sem viselkedésében nem volt semmi abból az osztentációból, sem abból a férfiaskodásból, amellyel a nőkérdés úgynevezett apostolai feltűnővé szokták magukat tenni. Egyszerű szolidsággal volt öltözve, a lényén volt valami tánitónös — amint hogy tnuitónő ia volt élete legnagyobb részén át —, nem éppen szép, de nagyon finom és szellemes arcán meglátszott a szellemi munka halványsága, beszédén az északias oktató modor. Az egész jelenség rendkívül szimpatikus, okos és harmonikus lelki életet élő asszony benyomását tette. Néhány könyvének elolvasása erősítette ezt a benyomást. Semmi sem volt írásaiban a feminista apostolnők emfázisából és pátoszából, fejtegetései egyszerűek, világosak és tárgyia- sok voltak, főleg pedig mentesek mindennemű olyan dogmától, amilyenek az ilyen agitátornak Írásait kellemetlenekké szokták tenni. Az embernek mindig az a kellemes érzése volt, hogy egy okos növel társalog, aki nem csinál semmi különös nagy dolgot az okosságából s nem akarja mindenáron ráoktrojálni az emberekre önmagát. Nők, ha tollat vesznek a kezükbe, ritkán tudják leküzdeni kicsinyes női hiúságukat, nem igen tudják megállni azt az önelégült mosolyt, hogy: lám, én ezt is tudom és igy is tudok. Az elfogulatlan gondolkodás és érzés a legritkább dolog még a legjobb és legtehetségesebb nők között is. Ellen Kevben ez megvon. amit ő adott és tudott, azt természetesen adta és tudta, minden dilettáns fitogtatás nélkül. Amennyire én jártas vagyok a nőkérdés irodalmában. ő a lég józanabb mindazok közük akik a nők ügyéért küzdöttek. Különösen rokonszenves vonás benne az, hogy nem mint politikai problémát fogta fel a nők nagy kérdését. Nem úgy akart fellépni, mint a nők felszabadítója, nem a politikai jogok elnyerésében látta a probléma megoldását, hanem egész egyszerű emberi meggondolásokból indult ki. A humanitás szólt belőle, az egész női nemmel való együttérzés, azoknak a szenvedéseknek ismerője és szószólója, amelyeket a dolgok mai rendje az asszonyra reárő. Még kevésbé tartozott. azok közé, akik a nőpróblémát a szekszuális oldaláról ragadják meg és a nő úgynevezett nemi felszabadításában látják a mindeneket gyógyító pa- naceát. Különös módon a nőkérdés prófétái legelsősorban a szekszuális szabadságot irigyüik a férfiaktól és kedvenc agitdciós témáik ebbe a komplek- szurnba tartoznak. A férj és feleség közti viszony intim része, a házasságtörés és a házasság felbontásának lehetőségei és jogosultsága, a gyermekáldás korlátozására való jog, a házasság előtti nemi szabadság — ilyenek szoktak lenni a feminista- gyülés&k leggyakrabbi témái és magam is tapasztaltam neon egy Ízben, hogy egy-egy feminista gyűlésnek olyan szine volt, mintha csak ürügy lenne arra, hogy az asszonyok beszélhessenek olyan dolgokról és olyan dolgokat, amelyekről beszélni a jó társaság szabályai szerint shoeking. Nem, mintha ezek a kérdések nem volnának tárgyalandók, bizony nagyon sok tekintetben égetők ezek és a női boldogtalanságnak bőséges forrásai rejlenek a férfi és no közötti viszony hiányos elrendezettségében, de az a habzsoló élvezet, amellyel ezeket a kényesen kezelendő és természetüknél fogva valóban kényes dolgokat, tárgyalni szokták és főleg a nőkből álló hallgatóság nagy része izgalomtól csillogó szemeinek látása elkedvetleníti azt is, aki máskülönben megértéssel nézi a nőkérdés megoldására igyekvő kísérleteket. Ellen Key működésének egyik legszimpatikusabb vonása az a diszkréció, amellyel ezeket a kérdéseket kezelte. Súlyúkat nem kicsinyelte, mert azt nem is lehet, de nem tobzódott bennük, ö a természet és az emberiesség lényeiből indult ki. Követelte a nő bebocsátását az emberi munka műhelyébe, hogy felszabaduljon a teljes függés rabszolgahelyzetéből, de azokon a kereteken belül, amelyeket erre a fizikai valóság megszabott. Nem igyekezett letagadni, hogy a nő szervezete sok tekintetben másképp van alkotva, mint a férfié és ebből olyan konzekvenciák folynak, amelyek a nőnek a férfiakkal való versenyében korlátokat szabnak. Csak azokat a munkaterületeket akarta a nő számára meghódítani, amelyekre csakugyan alkalmas és azokon a határokon belül, amelyekben alkalmas rájuk. A természet tagadhatatlanul a férfit tette munkára képesebbé és jobban ellátta az erre szolgáló képességekkel és erőkkel, — ezt az egyszerű tényt Ellen Key sohasem feledte el, ahogy más apostolnők szeretik elfelejteni. A lényeges az ő szemében az volt, hogy a nő is résztvehessen az emberiség kulturmunkájában, de a maga eszközeivel és a maga természetének határai között. Ezzel szemben erőteljesen tiltakozott az ellen, hogy a nőket, különösen a proletárság nőit tuldolgoztatják olyan munkakörökben, amelyek nem a nőnek valók, amelyek rövid idő alatt tönkreteszik testét és szellemét. Legfőképpen az anyát igyekezett védeni a nőben. És ebben van legíbőb érdeme: hogy a nŐ- kérdés középpontjába a születendő és a már megszületett gyermek érdekét tette. ——*rw—•• mi - ifc—ll■ ^sjpirrit ii— — Egyik könyvének szállóigévé vált cime: a gyermek százada. Elmélkedéseinek kiindulópontja és íöíémája a gyermek volt, az a gondolat, hogy a nőnek minden helyzetben és minden társadalmi osztályban lehetővé keli tenni, hogy anya lehessen és megfelelhessen ennek a szent hivatásnak. Ezt propagálta minden eszközzel. Rámutatott arra, hogy a dolgok mai rendje mennyire alkalmatlan ebből a szempontból, hogy egész néposztályok női nem tölthetik be kellően anyai hivatásukat és nem törődhetnek gyermekeik testi-lelki épségével úgy, ahogy kellene. A munka sasszony, aki a gyárban, a parasztasszony, aki a mezőn végez nehéz munkát akkor is, amikor odahaza oseesemőgyer- meke várja, —- kiáltó bizonyítékai ennek. Ezért adta ki Ellen Key azt a jelszót, hogy annak az asz- szonynak, akinek kicsi gyermeke van, legalább két évig fel kellene szabadulni minden olyan munka alól, amely anyai kötelezettségeinek ellentmond. Akár testi, akár szellemi munkásnő, ne legyen ez idő alatt más gondja, mint hogy gyermekével foglalkozzék. Ebből a cé-lból követelte azt is. hogy a társadalom minden eszközzel mélyítse az anyák kultúráját, ellássa a legegyszerűbb néposztályok nőit is azok Icai az ismeretekkel és képességekkel, amelyekre egy anyának és főleg a gyermeknek szüksége van. Ezek abban a pillanatban, amint valaki felveti őket, egészen maguktól értetődő dolgok, nem is lehet ellenük argumentumokat találni, — persze annál sajnosabb, hogy még mindig megoldatlanok és a mai gazdasági és társadalmi viszonyok között megoldhatátlanok is. De Ellen Key nagy érdeme abban van, hogy egyáltalán felvetette őket és nagy propagandiszíikus tevékenységet fejtett ki roppant olvasóközönség elé került müveiben s ezzel mégis csak közelebb hozta a kérdéseket a megoldáshoz. A gyermek vesztette el benne legnemesebb szószólóját, ö nem volt forradalmár, uem a világboldogitó patetiikus pózában állt az embereik előtt, hanem a tanító egyszerű és őszinte pózában, aki meg akarja győzni az embereket a maga igazságairól és előkészíteni a lelkeket olyan változásokra, amelyek égbekiáltó igazságtalanságok kiegye niillését hozzák magukkal. LeirerLö'rinc tsrhslü valtaást tetíGkellesáByl ellen A Leirer-pör utolsó napja — Drámai szonebcsEiSs a meggyük®** leány apja és OkoIScsányi &sözS — Kersüens YSseotíor vallomása Budapest, április 30. Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése: A Lei re r ügy tárgyalása során ma élénk érdeklődés mellett tett tanúvallomást a meggyilkolt leány atyja, Leirer Lőrinc és barátja Kernsteus Theodor holland gyáros. Leirer Lőrinc vallomásában elmondja, hogy leánya egy alkalommal felemlítette neki, hogy Okolicsányi látogatóban volt nála. Lánya ugyanis sokalta a villanyszámlát és Okolicsányi akkor tanácsokat adott neki, mit kell fenni a villanyórával, hogy az ne mutassa az áramfogyasztást. Amália — mondta az öreg Leirer — elragadtatással beszélt Okolicsányiról, aki előtte szimpatikus volt. Okolicsányi egy alkalommal felemlítette lánya előtt, hogy a vagyonmentő vásáron ő is szép tárgyakat szokott vásárolni. Amália ugyanis megmutatta Okolicsányi- nak ékszereit és ezüstnemüit. Leirer Lőrincet ezután szembesítik Okolicsányival Ez a szembesítés meglehetős izgalmas lefolyású volt. Okolicsányi ugyanis magából kikelve ugrott fel a pádról és Leirer Lőrinchez fordulva mondotta: — A tanúnak minden szava hazugság, alávalőság! Leirer Lőrincz: Maga hitvány, hogy mer velem igy beszólni- Kéri az elnök védelmét. Majd újból határozottan kijelenti, hogy leánya meggyilkoltatása előtt azt mondotta neki, bog}- Okolicsányi fönjárt lakásán és újból fel fog hozzá menni. A következő tanú Kernstens Teodor, akit tolmács utján hallgatnak ki. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy 1924 december elején utazott vissza Hollandiába. Leirer Amália haláláig levelezett vele. Leveleiből azonV-r semmi olyanra nem következtethetett, mintha időközben a leánynak iránta való érzelmeiben valami változás állott volna be. A gyilkosság körülményeire vonatkozólag azt vallja, hogy jelen volt a helyszíni szemlén. Már akkor is az volt a gyanúja, hogy Amáliát nem egy, hanem több személy gyilkolta meg. A hálószobában műiden jel erős dulakodásra mutatott, amely a másik szobában is folytatódott, mert ott is minden fel volt forgatva. Hogy nem egy személy egyedül végzett a leánnyal, már abból is valószínű, mert Amália rendkívül erős, izmos és óvatos leány volt. Közönséges erejű ember nem igen végezhetett vele. Néhány kisebb jelentőségű tanú érdektelen vallomása után a perbeszédekre került a sor. ítélet valószínűleg a késő esti órákban, esetleg holnap reggel lesz. Pozsony is a házasságszédelgffk eldorádája Hiszékenyek a nők — A vénleány szerencséje — „Horacsek inzsenőr ur“ — Esküvő után letartóztatás — Találmányok a holdban — Saját tudósítónktól — Pozsony, április 29. j A nők csak nem okulnak. Nem okulnak az újságok gyakori leleplezésein és köny- nyen be hagyják magukat hálózni jöttment kalandoroktól. Csak a napokban adtunk hirt egy bazini áltanár házasságszédelgéséről. A „tanár urat" az eljegyzési lakomáról detektív vitte a fogházba. Azóta az ügyészség lakója. De Bazin után Pozonynak is volt egy házasságszédelgési afférja, amiről a lapok nem emlékeztek meg, mert a rendőrség is diszkréten kezelte az ügyet. Pedig az is letartóztatással járt Egy nagyon fess, magas, jósvádáju csehországi fiatalember jelent meg egyik őspozsonyi családnál. Mérnöknek adta ki magit, akinek most értékesítik szabadalmát, amivel milliókat fog keresni A családban van egy harmincnyolcéves leány, akit eljegyezni nem nagy fáradságába került a „messziről jött „inzsenőrnek", Ho- racsek Vaclav urnák, öt nap alatt nyélbeütötték az eljegyzést, rövid két hét alatt az esküvőt. Kapott valami hozományt is, a leány összekuporgatott pénzecskéjét adta át Horacseknek. Az esküvőt a templomban tartották meg. A násznépnek most utólag jut az eszébe, hogy a vőlegény ur nem mert senkinek sem egyenesen a szemébe nézni. Az cltár előtt is csak úgy oldalt pislo- gatott. öt napig voltak csak férj és feleség az uj házasok. Jött a rendőrség az újdonsült férjért: Brünnből Horacsek Vaclavot sorozatos csalás, sikkasztás büntette miatt keresik. Kisült, hogy nem is mérnök, csak egyszerű raktáros. A nászúira külföldre kellett volna az uj házaspárnak utazol, de Hcra- csek nem mert útlevélért jelentkezni. Tudta, hogy körözik. így is kiderült minden. Nászút helyett az ügyészségi fogházba, majd a brünni szomorú toloncutra indult a fiatal férj. Az uj asszonyka pedig bánatos szívvel adta be a válópert az ötnapos férj ellen, i A pozsonyi törvényszék Prászek büntetőtanácsa előtt is házasságszédelgést tárOlcsó előszezon Trencséníeplácen Lakás, ellátás május végéig Ki 40-től, tértijegyeknél 50 százalék kedvezmény. Treacsén tcplíc csáz, köszvény, neuralgiák, (Ischías) stb. ményesebb ' kénes és iszapfürdő 5359 A legjobb klíma BtőérelraeszessdésnéL gyaltak ma. A vádlottak padján Zednik József csehországi sofíőr ül. Házasságot Ígért Nagy Amália pozsonyi tisztitóintézetbeli alkalmazottnak, akitől 9000 koronát kicsalt. Kiderült, hogy Zednik már nős, két gyermek atyja. A bíróság felmentette, mert nem látta beigazoltunk a fondorlatot. Az ügyész, aki nem vette át a vád képviseletét, mosolyogva mondja: — Ilyen eset száz és száz van. Ha át kellene venni a vádat, mást sem csinálhatnánk, mint ilyen perekkel foglalkoznánk. Hja, hiszékenyek a nők!... Kudarc előtt az udzsdai békekonferencia Páris, április 30. A reggeli sajtó szerint az udzsdai békekonferencia közvetlenül az eredménytelen megszakítás előtt áll. Ha a rifffcabllok nem■ változtatják meg magatartásukat, akkor megegyezésről nem lehet szó s Ismét az ágyuk veszik át a vezet tsze-epel. A riff delegáció tegnap este újból futárt küldött Abd el Erimhez, de ennek a futárnak válasza is negatív és intranzigens volt. Minden kérdésben lényeges ellentétek vannak, úgyhogy május elsejéig szó sem lehet a kényes pontok kiküszöböléséről. A francia katonai hatóságok pedig nem hajlandók tovább várni az offenziva megkezdésével. Hír szerint a riffkabilok is meg erősít ették már állásaikat. Acerkane, a riffkabilok külügyminisztere, a Journál tudósítója előtt kijelentette, hogy Spanyolország és Franciaország becsapták Abd el Krímet. .A. riff delegáció úgy jött Udzsdába, mint egyenrangú tárgyalásokra s most azt látja, h \gy az európai hatalmak ultimátumot terjesztenek eléje. Lehe télén, hogy a francia csapatok megszállják a riff területeket hjgy a katonákat lefegyverezzék és hogy Abd el Krímet elűzzék az országból. Weisskirdhner meghalt Bécs, április 30. Weisskirchner dr. volt osztrák keresdelemi miniszter é? Bécs város polgármestere ma éjjel szivszélhüdés következtében 67 éves korában meghalt. Weisskirchner nagy szerepet játszott az osztrák közéletben. 1909-ben a Bienert kabinetben ő töltötte e a kereskedelmi tárcát. Bécs városa díszpolgárává választotta s mint ilyen díszsírhelyet kap a bécsi temetőben. Uj amerikai északsarki expedíció Osló, április 30. A Byrd kapitány vezetése alatt álló amerikai északsarki expedíció tegnap délután a Spitzbergákon lévő Kingsbayba érkezett Beszakadt egy híd ötven ember alatt Moszkva, április 30. Az Ochta áradása tegnap Murino állomás közelében, Lenin- grádtól 16 kilométernyire hirtelen elsodort egy hidat. A hid összeomlása akkor történt amikor körülbelül 50 személy tartózkodott rajfa. 20 embert sikerült megmenteni, a többiek azonban a hullámokban lelték halálukat. IlBB J17IJI HOTÉi ÖUISiSflNa Pensio rendszer! Kérjen .JÜSJ^iRgü-. prospektust 5 ff Megnyílik! Megnyílik! ff Május 1-én K x KoSicén. | iM! s i ! EURÓPA-! | étterem | a vasúti állomás mellett. ^jjj jg Polgári konyha — Polgári árak jjj céC Liptószentmiklósi Illés Gyula cigány- Jjfeb K primás muzsikál K p Kávéház és elsőrendű szálloda. $j Szives támogatást kérnek prjj |j|j 5348 a Tulajdonosok. ^
