Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-30 / 122. (1160.) szám
6 1926 május BO, vasárnap. wiszm’EMm&imaBmiMiwmásiímvm'wnmBam Budapest divatdiktátora a divatról Mangá-rl Béla Kolos nyilatkozik a legújabb divatról s arról, hogy hogyan lett ö Budapest divatdiktátorává — A P. M. H. tudósitójától — Budapest, május vége. Mangoid Béla Kolost úgy képzeltem el, mint egy 38—40 éves, kiélt, de elegáns pesti világfit, aki monoklit visel s kinos választékossággal öltözködik. A monokliban nem csalódtam, de az öltözete már angolosan egyszerű s keresetlen veit s a kora legalább — 60 éves. Elegáns, finom külsejű idős ur, aki a legnagyobb könnyedséggel állott rendelkezésemre, amikor azt mondottam, hogy „interjút" akarok. Párisban a divatot a művészetek közé sorozták, — ezt olvastam legutóbb valamelyik újságban s van benne valami, miután szépséget akar kifejezni. (Igaz, hegy nem „örök" szépséget, hanem csak időleges szépséget. Ezt azonban a művészet egyéb ágaiban is megtalálhatjuk.) Ilyenformán senki se csodálkozzék, hogy komoly téma a divat problémája, különösen egy olyan emberrel való diskurzus formájában, aki évtizedek óta elismert szaktekintély egy nagy metropolisban, A Váci-utca délutáni forgalma nem nagy s a járókelők nem igen tesznek mást, minthogy sóvárgó szemekkel nézik az elegáns kirakatok árait. Egy nyersselyeming 400.000— 665.000 koronáig megy, — nyakkendő már 110.000-nél kezdődik, de felmegy egész 213.000 koronáig, sőt egy kis slipsz is belekerül 128.000 koronába. Egy Borsalino-kala- pot már 460.000 koronáért vesztegetnek ebben a drága belvárosi üzletben. így hát van idő az interjuvolásra. Hátravonulunk egy kis, szűk irodába, Mangoid Béla Kolos leül az íróasztalhoz, megigazítja monokliját és szépen szabatosan tollba mondja a legfrissebb nyári divatot. — „Az öltöny szövete vagy szolidan egyszerű, vagy pedig a halványan kockás alapot nagy, színes, felső kockák élénkítik. A legdivatosabb színek a barna — amely eddig évek óta háttérbe szorult — s a szürke. A szürkék közül leginkább az ezüstszürke köny- nyü kamgarn, vagy flanelt kelendő. A barnák közül pedig a kakaóbarna s a barbary név alatt ismeretes sárgásbarna. A zakó ismét túlnyomóan három gombra készül, nagy, széles kihajtása van s mellben elég bő, de csipő körül teljesen testhezsimulő. A nadrág bő, egyenes esésű s olyan hosszú, hogy az alsó felhajtás a lábfejet éri. — „Az inganyagok terén a poplin teljesen kiszorította a zefirt s erősen versenyez a selyemmel, mert nemcsak szép, selyemfényű, hanem tartós is. Az egyszínű halvány pasztellszínek, a kockás, vagy fantasztikus vonalú poplinek, az ombré színek, továbbá a csikókkal, vagy kockákkal egész sötétre vonalozott anyagok divatosak. — „A nyári nyakkendő a nagymintás crep de chine. Rikító, nagyon é^énk színek, kedveltek. Különösen világos, könnyű, nyári ruhákhoz állanak jól ezek a nyakkendők. — „A kalap szokatlanul specializálódik egy színre és egy fazőnra. Páratlanul népszerű lett a felhajtott s szélesen szegett szélű, világosszürke, feketeszallagos kalap, — továbbá a mogyoróbama, zöldszaUagos sportviselet. A velszi herceg legujabban ilyet visel, persze csak vidéken. Londonban túlnyomórészt kemény kalapot, nyáron is. Miközben beszélt, már hozták is a legdivatosabb dolgokat az irodába s nyomban „illusztrálta" a divatot. Megkérdeztem tőle: = „Hogyan vált Ön a budapesti „divat- diktátorrá"? — „Harminc évvel ezelőtt még irodalmi ambícióim voltak. Megjelent egy verskötetem s több novellát is írtam, leginkább amolyan izgalmas detektív novellákat. Nem mjr1 >in, hogy valami nagy irodalmi silóért arattam volna ezekkel a dolgokkal, arra jó volt, hogy egy Bállá nevezetű ujságiróbarátom félsz üli- tott — engem az irodalmi ambícióktól fütött kereskedősegédet — írjak a zsebkendőről. Furcsa téma, ugy-e? Ez nem is könnyű. Mégis megbirkóztam vele, megjelent a Pesti Naplóban s olyan sikere volt, hogy egymásután kaptam felszólítást a lapoktól, hogy dolgozzam. Jó ideig a Pesti Hírlapnak, most pedig az Újságnak dolgozom. Sokat irtain Kiss József Hét cimü irodalmi lapjába is. — „Időközben Várady Béla veje lettem s továbbfolytattam a divatujságirást. Megjelent a szerkesztésemben „A férfi és ruhája" címen egy divatrevü, amelynek főmunkatársa gróf Vay Sándor volt s irt bele egy cikket a velsi herceg is. Egyik érdekes száma volt az, a melybe Molnár Ferenc irt egy kedves nyílt levelet hozzám. Akkor volt ugyanis az Ördög premierje s Hegedűs Gyula ördögfrakkját én készítettem s erről irt a diadalmas szerző egy rendkívül szellemes levelet. — „Ilyenformán érintkezésem volt az egész születési- s szellemi arisztokráciával. Aki divat szempontjából számított annakidején Pesten, az az én Ízlésem szerint öltözködőL. Érthető, hogy ilyen módon nekem, akinek (személyes kapcsolatom van a legelőkelőbb londoni s párisi cégekkel, módom volt befolyásolni a pesti divat alakulását. Diadalmas visszaemlékezéssel mondotta ezeket. De aztán elszomordottan folytatta. — „A szép időknek valahogy vége van. A háború s a nagy gazdasági felfordulás megváltoztatták a divatélet egész helyzetét. Ma, akinek van ízlésük, nem tudnak vásó rolni. Akik pedig — nagyon kevesen megengedhetik maguknak a vásárlás luxusát, azoknak Ízlését olcsó hatások rontják. Egy bizonyos, hogy én nem vagyok hajlandó a versenyt sem olcsóságban, sem Ízléstelenségben felvenni másokkal. Én ma is a legszolidabb angol ízlés hive vagyok...“ (s. d.) A világ leggazdagabb embere Rockefeller pályafutása a tanouckortól a petróleumkirálysá^íjr Törtéaeti feljegyzések a modern Amerika kialakulásának korából XI. Rockefeller győz minden vonalon A három társ elárverezte egymás közt a petroleumüzletet. Az árverés lassan, tapogatózva indult. Lassan azonban az ajánlatok emelkedtek és rövidesen 70 000 dollárra rúgtak, de még egyik fél sem akart lemondani. Kellemetlen szünet következett. Mindhárman tudták, hogy itt pillanatok alatt visszavonhatatlan hibákat követhetnek el az óriási rizikó vállalásával és mindegyikük érezte, hogy a harc hevében már túl- messze mentek. De a megkezdett harcot most már folytatni kellett. — 70.000 dollár először, másodszor ... — kiáltott a vezető ügyvéd. — 72.000 — hangzott az uj ajánlat. Rockefeller vonakodott. Aztán villámgyorsan átpillantotta az üzlet előnyeit és hátrányait és erélyesen, határozottan igy szólt: 72.500! A jelenlevők ránéztek, egy hang sem hallatszott. Az ügyvéd megismételte az ajánlatot, a kalapács lecsapott és Rockefeller, amint akarta is, győzött. Az emberek savanykás arccal kívántak neki szerencsét, mikor általános meglepetést keltve, Rockefeller odalépett Andrewshez és ezekkel a szavakkal fordult hozzá, miközben vállára tette a kezét: — Nem akarsz-e társnak belépni hozzám? Andrews kellemesen meglepetve természetesen azonnal beleegyezését adta a dologba és rögtön meg is állapodtak abban, hogy az uj üzletet Rockefeller & Andrews firma alatt fogják vezetni, amiben az az érdekes, hogy már a cég nevében is sorrendben Rockefeller került előre, ezzel is mutatva azt, hogy az üzletben tulajdonképpen Rockefeller az ur. Még nem volt egészen 26 esztendős, amikor már egy háromszázezer dollár értékű vállalat ura volt. Ez az összeg pedig az akkori világban sokkal, de sokkal többet ért, mint ma, amikor a pénz vásárló ereje jóvalta kevesebb. Mikor Rockefeller és Andrews hozzákezdtek a petróleum szisztematikus kibányá- szásához, rendezetlen viszonyokat találtak. Egy gyártelepük volt közepes jó berendezéssel és tekintélyes vevőkörük. De rövidesen azt kellett észrevenniök, hogy a petróleum- üzletben óriási nagy a túlkínálat, ami által az'üzlet szenved. Túlsók ember foglalkozott petroleumke- reskedelemmel és a konkurrencia oly nagy volt, hogy az árakat nem lehetett tartani. Ezenkívül a petrole?Difinomitók túl egyszerű módszerrel dolgozlak s az Obióban talált petróleum oly erős kéntartalommal birt, hogy a használatban roppant kellemetlen szagot terjesztett, ami megnehezítette az eladást. Rockefeller rövidesen belátta, hogy a túlkínálat folytán az árak folytonos esése meg nem akadályozható s igy nemcsak, hogy nyereségre nem lehet számítani, de ez az állapot rövid idő alatt a teljes katasztrófára fog vezetni. A többi petroleumvállalkozó is hasonló bajokkal küzdött és mindnyájan azon törték a fejüket, hogy mit kellene csinálni. Ismét Rockefeller volt az, aki biztos éleslátásával megtalálta a helyes utatRövid pár hónap alatt tökéletesen elsajátította az üzem technikai sajátságait és azonnal belátta, hogy a finomítókban keletkezett melléktermékek ki nem használása őrültség és hogy a melléktermékekből módszeresen kitűnő hasznot lehet hajtani. Rockefellernek az volt a terve, hogy valamilyen módon a kényszerítő körülmények hatása alatt a pet- roleumüzletben érdekelteknek kedvező irányban kell befolyásolni a piacot. vartól és az akkori francia hadügyminisztertől. A válaszokat, mielőtt ' Rókóczinak kézbesítette, természetesen újból megmutatta Becsben. A levél kézbesítésekor újból közölte készségét Rákóczival, hogy a választ közvetítse. Minthogy azonban a levélváltás eddigi anyaga már teljesen elegendő volt a haditanács szempontjából arra, hogy Rákóczi ellen felségsértési pert indíthasson, a haditanács előre megbeszélt terv szerint Linzben elfogatta a Franciaoszág felé utazó Longuevalt, megmotoztatta és a nála talált levelek alapján Rákóczit 1701. április 18-án elfogatta és a bécsújhelyi börtönbe szállította. A kihallgatás egy osztrák bizottság előtt junius 21-én történt. Rákóczit kikérdezték a hetvenkilenc pontból álló vádirat anyagáról. Rákóczi tagadta, hogy felkelést akart előkészíteni és megmaradt tagadása mellett másnap is, amikor Lon- guevallal szembesítették és Longueval Rákóczi jelenlétében adta elő mindazt, amit róla 1699 óla följegyzett, vagy magától Rákóczitól hallott. A már Thököly alatt is kétes szerepet játszó Slavnicai Sándor Gáspár nagy vonalakban megerősítette Longueval vallomását. Ezzel a haditanács fölfogása szerint a felségsértés ténye beigazolódott és az I. Lipót által kiküldött biróság, amelynek tagjai közt egyetlen magyar sem foglalt helyet, még október hónap folyamán tárgyalás alá vehette a felségsértési port. Iioche Márton alsóausztriai kamarai tanácsos vádinditványa alapján, amely Longueval jelentéseire, Rákóczi elfogott leveleire és Sándor Gáspár önkéntes vallomásaira való utalással Rákóczira vonatkozóan fővesztést és jószágvesztést tartalmazott. A biróság működésére azonban nem került sor, mert Rákóczi 1701 november 8-án csodálatos módon megmenekült bécsújhelyi börtönéből. Véletlenül találtak a bécsi levéltárban II. Rákóczi Ferenc felségsértési pőrének aktáira Lukinicb Imre dr. múzeumi igazgató az akták alapján megkonstruálta a pör történetét A Magyar Történelmi Társulat Rákóczi-közgyülése ^AAAAAAAAAAáAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA&AAAAAAA' 1 DYNALK0L j í a legjobban bevált az összes explóziós t 3 motorok részére. ^ í Mindenütt kapható. ► ÍTmmmmmTmmTTTmTTmmnmmt A nagy bujdosó fejedelem születésének kétszázötvenedik évfordulója alkalmából a Magyar Történelmi Társulat ezidei közgyűlését Rákóczi Ferenc emlékének szentelte. A közgyűlést gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, a Magyar Történelmi Társulat elnöke nyitotta meg. Megnyitóbeszédében elsősorban a Rákóczi-kultuszról beszélt, amelyről az idők során Rákóczi-história lett. Rákóczi históriájának kutatása mind több és több kedvező adatot derít fel a nagy fejedelem életéről. A kultuszminiszter különösképpen felhívta a magyar történelembuvárokat Rákóczi történelmének további kutatására és kimélyitésére. Ezután az ujabbkori történelem műveléséről beszélt és erre a tudományos munkára is felhívta a magyar szakemberek figyelmét. Rendkívül tanulságos — mondotta Klebelsberg — az összes nagyköveti jelentések pontos és objektív figyelemmel kisérése. A magyar ügy, a magyar nemzet ügye azelőtt a világ közvéleménye élőt népszerűbb ügyek egyike volt, sajnos, azonban ma már ez nem mondható el, mert külső befolyások oda vitték a dolgokat, hogy a magyar ügy egyike a legnépszerütlenebbeknek. Kutatni kell az okát, hogy miért van ez igy, a törnénelmi kutatásnak rá kell mutatnia, fel kell derítenie az inditóokokat, hogy igy a magyar történelemkutatás hozzájárulhasson pontos és meg- döntethetetlen adatokkal ahhoz, hogy a magyar ügy újra népszerű legyen a világon. Klebelsberg kultuszminiszter bevezető előadása után nagyfontosságu tudományos felfedezéséről számolt be előadásában Lukinich Imre dr. nemzeti múzeumi igazgató, a Történelmi Társulat főtitkára. II. Rákóczi Ferenc felségsértési pőrének aktáit eddig nem ismerték, bár a Rákóczi-kor Írói 1871 óta állandóan kutattak utánuk a különböző bécsi levéltárakban. Most a véletlen, amely gyakran a tudományos kutatások eredményeit is befolyásolja, napvilágra hozta azokat s igy Lukinich a közgyűlésen ismertetheti az 1701. évi per történetét a peraktákban található adatok felhasználásával. Lukinich tudományos kutatásának egyik eredménye Longueval kapitány szerepének tisztázása. Megállapítja róla, hogy nem véletlenül került Rákóczi udvarába, hanem a haditanács utasítására, hogy Rákóczi közvetlen közelről megfigyelhesse és észrevételeiről jelentést tegyen. A cél az volt, hogy a haditanács Rákóczival szemben a szükséghez képest eljárhasson. Louguevalnak tényleg sikerült Rákóczi közelébe férkőznie és ennek következtében kényelmesen megfelelhetett a megbízásnak. Mint Rákóczi bizalmi embere vállalkozott arra, hogy közvetíti az érintkezést Rákóczi és XIV. Lajos francia király között. A leveleket ő maga fogalmazta meg, Rákóczi csak lemásolta és aláírásával látta el azokat. Longueval a levelekkel Becsbe sietett és azokat a haditanács rendelkezésére bocsátotta. Ott az eredeti leveleket visszatartották és Párisba csak a másolatokat küldték abban a felvetésben, hogy a célnak azok is megfelelnek, hisz Rákóczi kezeirását a francia udvar nem ismeri. Longueval valóban el is járt megbízásában, választ is hozott a francia udÉvente több mint tizenötezer törvényt hoznak Amerikában Az amerikai élet sok különlegességének és furcsaságának egyik bőséges és soha ki nem apadó forrása a nagyüzemü törvénygyártás. Sehol a világon nem hoznak annyi törvényt, mint Amerikában, ami önmagában még nem volna baj, ha alaposan megfontolt, jól megszövegezett, bölcs állami akaratnyilvánítások lennének ezek és egyidejűleg gondoskodás történnék arról, hogy a velük ütköző vagy régi, elavult törvényeket hatályon kívül helyezzék. Ez azonban a kivételek közé tartozik. Évente mintegy 15.000 uj törvény születik meg az Unió negyvennyolc államában és a szövetségi törvényhozásban. Hipokrita, végrehajthatatlan, kicsinyes és nevetséges törvények adják ki az évi törvénytermés tekintélyes százalékát. Sokszor a szövegezés is kész humor. Egy nyugati állam vasutrendészeti törvénye például azt mondja ki: — Ha két vonat közlekedik egymás felé’ egy keresztezőnél, mind a kettőnek meg kell állania és együt sem indulhat tovább, amíg a másik el nem ment. Egy tennesseei törvény megtiltja a lovak, öszvérek, szarvasmarhák, juhok, kecskék és disznók tartóinak, hogy az állatok szerte szaladjanak. Egy másik nyugati törvény pedig a sáskairtásról intézkedik úgy, hogy ki kell azokat hajtani a preriekre és fel kell gyújtani a mezőt — tiznapi előzetes értesítés után. legnagyobb bajt nem ezek a törvények okozzák, hanem a vissza nem vont, elfelejtett régi rendszabályok, amelyeket mindig elő lehet kaparni. Los Angelesben csak nemrég helyeztek kívül egy városi törvényt, amely megtiltja a villamoskalauzoknak, hogy a villamosról — nyulakra lövöldözzenek. Egy másik itteni törvény, amelynek hatályán kívül helyezése szükségesnek nem mutatkozott, azt tiltotta meg, hogy egyszerre többen füröd- jenek ugyanabban a fürdőkádban. A legtöbb kellemetlenséget az úgynevezett kék tömények okozzák, amiket még a puritánok hozlak és ma is hatályban vannak. Newyorkban a kék törvények alapján tilos vasárnap színházi előadást tartani. Jerseyben még a vasárnapi mozielőadásokat is üldözik és Massachusettsben nemrég helyeztek vád alá egy litván lapszerkesztőt istenkáromlás miatt az ősi kék törvények alapján. Szerencséjére az istenkáromlás helyett csak lázitásban mondták ki bűnösnek és 100 dollár pénzbüntetéssel szabadult. Az istenkáromlás t. i. a kék törvények alapján .a legsúlyosabb bűncselekmények közé tartozott, egyes államokban halállal, másutt vesszőfutással, visszaélés esetén pedig nyelvkiégetéssel büntették. Nev-Jersey államban olykor-olykor ma is éppen úgy üldözik még a vasárnapi szórakozást, mint k ét-három száz évvel ezelőtt, amikor énekelni, táncolni, úszni, sőt még sétálni sem volt szabad a megszentelt hetedik napon. Virginiában a templomkerülést büntették egy font dohány birsággal, Massachusettsben a titkos udvarlást 5, majd 10 dollár pénzbüntetéssel és harmadszori visszaesés esetén börtönnel. Ugyanitt a törvény a színészeket csavargóknak nyilvánítja és betiltja a szini'clőadásokat. Nem fordult ugyan elő, hogy erre a törvényre hivatkozva felléptek volna a szülészek ellen, a veszedelem azonban mindig fenyeget. Okvetetlenkedő és kerékkötő emberek gazdag aratásra találhatnak mindig a régi, poros törvénytárakban, amelyekből a legfantasztikusabb fegyvereket, halászhatják ma is elő. m
