Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-30 / 122. (1160.) szám

Veszélyben a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati joga Irta: Törköly József dx. szenátor I. A rimaszombati, kassai, gálszécsi és nyitirai bírósági járások (járásbíróságok) területét az 1926 április 30-án napvilágot látott 55/1926. számú igaz­ságügyi kormányrendelet akkónit változtatta meg, hogy a nevezett bírósági járások területéhez egy csomó szlovák többségű községet csatolt, ellenben egynéhány magyar községet kivett a nevezett bíró­sági járások területéből. Ezen rendelkezés ered­ménye az, hogy a nevezett bírósági járások ezen változtatás folytán elvesztett éle a 20 % -os magyar nemzeti kisebbségüket és így az ezen járásban; lakó magyarság elvesztette a nyelvtörvény végre­hajtási rendelnie értelmében főképpen az igazság­szolgáltatás terén a magyar nyelv használati jogát. A stubnyai bírósági járásban ugyanaz történt a német nemzeti kisebbséggel és az ólublói bíró­sági járásban a mién nemzeti kisebbséggel, mert ezen bírósági járásokban a német, illetve a rutén nemzetiségű lakosok vesztették el a nyelvük hasz­nálati jogát főképpen az igazságszolgáltatásban. A 188/1919. számú törvény felhatalmazta a minisztériumot arra, hogy a bírósági járások ha­tárait addig is, amíg azt törvény nem szabályozza (illetve az 1890:XV. magyar törvény ujjal pótolva nem lesz), a szükség szerint rendeletileg szabá­lyozza. A „szükség szerint" szavak azt jelenthették csak, hogy amennyiben az állam változás, illetve az államba tárváltozás az egyes biT ósági járásokat szétdarabólta volna s maga a járásbíróság! szék­hely Magyarországon maradt volna, akkor a bíró­sági székhely és járás nélkül maradt községeket valamely szomszédos bírósági járáshoz kell csa­tolni De jelenthetik a „szükség szerint“-i szavak még azt is, hogy ahol objektív megítélés szerint a gazdasági, geográfiai és igazságügyi érdek kívánja, Ott egyes községeket az egyik bírósági járástól a másik bírósági járáshoz kell átesa tolni. A 188/1919. számú törvény időbeli hatályát a 295/1924. sz. törvény 1926 április végéig meghosz- szabbitotta s bár a „szükség szerint" szavak a meg­hosszabbító törvény expressis verbis nincsenek ki­írva, az a községek átcsatolásának alapfeltétele maradt már azért is, mert a 188/1919. számú tör­vény hatályának olyatén meghosszabbítása, hogy az időbeli hatályában meghosszabbitandó törvény emlitett alapfeltétele megszűnnék alapfeltétel len­ni, csak úgy lett volna lehetséges, ha ezt a meg­hosszabbítást kimondó törvény expressis verbis kimondotta volna. De ezen alapfeltétel megmara­dását még az a negatívum is igazolja, hogy a tör­vényhozásról nem lehet feltételezni azt, hogy a minisztériumot s z ü k s é g t e 1 e n, tehát káros és önkényes község-átcsatolásokra akarta volna fel­hatalmazni. Ebből pedig az következik, hogy min­den rendeletileg elrendelt változtatások, amelyeket a szükség konkrét tényei igazoltak, törvényesek, mindazok a változtatások ellenben, amelyeket a szükség konkrét tényei nym igazolnak, iJletve a szükségtelen jelzővel jogosan illethelők, törvény­telenek. De következik az is, hogy a szükségtelen, tehát törvénytsértő bírósági járás -épületrészé­nek átkapcsolását kimondó rendelkezés tenden­ciája, miután az átkapcsolás közvetlen következ­ménye az, hogy egy birősági járás 20 százalékos magyar, német vagy ruthén nemzetiségi kisebb­sége elveszti a 20 százalékos számarányt s ezzel elveszti a nemzeti kisebbségi nyelv használati jogát, az ‘ elnemzetlenités célját szolgálja s mi­után a törvénysértés az erőszakosság fogalmát be­tölti, az ily szükségtelen bírósági járásterület változtatást kimondó rendelkezés alkotmányelle­nes, mivel az alkotmányokirat 134. §-a kimond­ja, hogy az erőszakos elnemzetlaöltés tilos. Az 55/1926. számú rendeletnek a rimaszom­bati, kassai, gálszécsi és nyitrai, továbbá a stub­nyai és végül az ólublói bírósági járás terüle­tének megváltoztatására vonatkozó rendelkezé­sei ezen okfejtés mellett törvénytelenek és alkot­mányellenesek, éspedig azért, mert a területvál- toztalás alapfeltételének, a szükségesség fenn­forgásának hiánya dacára rendeli el a felsorolt községeknek átcsatolását s mert ezáltal a teljesen obstrukciős javaslatait egymásután szavazta le a polgári többség. A kétszáz obstrukciós javaslat Amikor a bizottsági elnök újból megnyi­totta az ülést, a szociáldemokraták újabb meglepetéssel jöttek s bejelentették, hogy kétszáz javaslatuk van, amelyeket szóno­kaik egyenként fognak a vitába dobni. A hangulat egyre izgatóbb lett, úgy hogy a cseh agráriusok és a szociáldemokraták vezé­rei a parlament folyosóin fegyverszünet iránti tárgyalásokat kezdtek. Közben a bi­zottság szocialista tagjai tovább folytatták egymásután sorakozó végnélküli beszédeiket és javasolták, hogy a miniszterelnök, a föld- mivelésügyi miniszter és a külügyminiszter jelenjen meg az ülésen. Éjfélkor Jobannis az ülés megszakí­tását indítványozta, azonban Prokupek elnök erre nem reagált, úgy hogy újabb és újabb összetűzésekre került a sor. A zaj miatt az ülés mégis félbeszakadt, miközben a cseh szociáldemokraták és agráriusok újból egyezkedni próbáltak. Szünet után az elnök bejelenti, hogy a többség dolgozni akar és a kisebbség által nem engedi magát terrorizálni. (Nagy zaj.) — Fél egykor Dvorácsek képviselő indítvá­nyára elhatározzák, hogy a szónokok beszéd­ideje legfeljebb fél óra léhet. Johannis tiltakozik ez ellen és azt javasolja, hogy oszlassák fel azonnal a parlamentet és írják ki az uj választásokat, hogy a nép maga döntsön a vámok felett. Ezt az indítványt is elutasította a többség. Végre még három szónok beszélt és az elnök berekesztette az ülést, anélkül, hogy szava­zás alá bocsáthatta volna a javaslatot. A vitát hétfőn este hat órakor folytatják. A szociálpolitikai bizottság elfogadta a tisztviselő]avas­latot A szociálpolitikai bizottság a tegnapi plenáris ülés után letárgyalta a tisztviselő- javaslathoz benyújtott módosításokat. A javaslat 211. szakaszát, amely a kon- gruarendezésre vonatkozott, a bizottság tagjainak egyhangú határozatával töröl­ték a javaslatból, mivel azt külön tör­vénnyel fogják rendezni. Kisebb-nagyobb módosítások után a bizott­ság a volt koalíciós pártok szavazataival vég­érvényesen elfogadta a tisztviselőjavaslatot. A plenáris ülésen előadónak Malik képvise­lőt bízták meg. Ezzel az ülés véget ért. A kongruajavaslatot a szociálpolitikai bizottság keddi ülése fogja tárgyalni. Ahd ©§ Krím I@v®I@iás© kompromiltáüa Mussolinit Olasz hivatalos körök tartósan buzdították és támogatták a rsffmozgalmat — Amerikaiak, németek, angolok, sőt franciák is leveleztek titokban a riffvezérrel — A mozgalom titkos háttere Páris, május 29. A Quotidien értesülése szerint a francia hatóságok az Abd el Krím­mel folytatott meghódolási tárgyalások alkalmával követelték, hogy a riff vezér szolgál­tassa ki teljes levelezését is. Ez nagyrészben meg is történt s a katonai hatóságok már behatóan vizsgálják az átadott Írásokat. A levelekből szenzációs részletek derültek ki a riffkabil szabadságharc előzményeiből és történtéből. Abd el Krímet számos befolyásos és ma is döntő szerepet játszó olasz személyiség hónapok óta kitartó ellentáilásra buzdította. Az illető személyek a lefoglalt levelekben váltig hangoztatják, hogy az olasz kormány nevében beszélnek és Olaszországnak elsőrendű érdeke, hogy a franciák és a spanyolok ne hódítsák meg' a riff területet. Az erkölcsi támogatáson kívül a levélírók titkos anyagi támogatást is Ígértek, amely valószínűleg be is futott Abd el Krímhez. A francia sajtóban óriási a megbotránkozás Mussolini aknamunkája miatt s a Quotidien valószínűnek tartja, hogy e levelezésnek még komoly diplomáciai folytatása lesz. Az Ave- nir néhány burkolt szóban arról számol be, hogy a levelezők közt számos német szemé­lyiség is szerepel, de ezenkívül ame^ai angol, sőt francia buzdításokat is kapott a riff vezér.- . A legtöbb levéliró koncesszióéhes üzletember volt, de politikusok sem hiányoznak. Sok kommunista politikuson kívül számos nacionalista is hódolattal adózik Abd el Krímnek s bámulatát fejezi ki a riffek csodálatos harci tevékenységeivel szemben. A lap szerint a levelezést sohasem hozzák nyilvánosságra, mert ez nagy botrányt, sőt esetleg politikai bonyodalmakat is okozna a kontinensen. 1 is© ssodaiisfa ©feifruiiil# sí agiwwáieieif allén Éjjeli vita a ftégsviselöház gazdasági bizottságában — A szoci- áldciinokraiák hétszáz ohstrukcíós javaslat©! I©i®ní©ttek be — Az utcára klhaliatszott a technikai obstrukció lármája — A szociál­politikai bizottság véglegesen elfogadta a tissfviseSSjavaslatot Prága, május 29. A képviselőház szürke plenáris tárgy- sorozata mellett a bizottságokban igen élénk munka folyik. A bizottságok a három leg­aktuálisabb és legfontosabb javaslatot tár­gyalják s ezek: az állami tisztviselők fizetés- rendezésének hármas javaslata, a kongnia és a vámtörvény. Hogy a bizottságok ezeket a i plénum részére idejében előkészíthessék, minden nap permanens üléseket tartanak. Parlamenti körökben az optimisták remélik, hogy junius 2-ára a javaslatok már készen lesznek a plénum tárgyalásra. A plénum ed­digi tervei szerint elsősorban a tisztviselő- javaslatot tárgyalja, azután a kongruát és vé­gül a vámjavaslatot. A cseh szociáldemokraták éjjeli obstrukciója A képviselőház gazdasági bizottsága teg­nap késő délután kezdte tárgyalni a polgári blokk által benyújtott vám javaslatot. Az ülés rövid megszakításokkal a késő éjjeli órákig tartott s a szocialista pártok bizottsági tagjai a kommunisták szekun- dálása mellett éles obstrukcióba léptek. Az ülés elején Prokupek elnök javasolta, hogy a legújabban benyújtott vámjavaslatot a cseh agráriusok által régebben benyújtott kezdeményező javaslattal' együtt tárgyalja le a bizottság. A szocialisták azonban, akikhez Patzelt német nemzeti szocialista is csatlako­zott, tiltakoztak ez ellen, de a többség az el­nök indítványát 17 szavazattal 10 ellenében mégis elfogadta. Kitör az első botrány Az első balsiker után a cseh szociál­demokraták különböző indítványokkal álltak szükségtelen káros és jogfosztó rendelkezés által a felsorolt bírósági járások nemzeti kisebbségei elvesztik a 20 százalékos számarányukat és nem­zeti kisebbségi nyelvük használati jogát az igaz­ságszolgáltatás terén és más hivatalos tereken. Ezt a tényállást kétségtelen bizonyítékokkal lehel igazolni az összes emlitett járásokra vonatkozólag. elő tisztán obstrukció céljából, hogy a tár­gyalást mellékvágányokra tereljék és a vita megkezdésiét elodázzák. Johannis képviselő például azt javasolta, hogy az előadók junius 30-ig kapjanak határidőt jelentéseik megté­telére. Majd egy másik indítványban más na­pirendet ajánlottak és ezt órák hosszat tartó beszédekkel indokolták, úgy hogy Zadina dr. előadó csak a késő esti órákban jutott szóhoz. Az előadó beszédének kezdetén a cseh szo­ciáldemokraták technikai obstrukciója nyil­vánvalóvá lett és emiatt olyan erős kontroverzia támadt a pol­gári és szocialista bizottsági tagok között, hogy a lárma még az utcára is kihallat­szott. Az elnök hiába csengetett, öklökkel verték az asztalt, úgy hogy Prokupek elnök kényte­len volt az ülést felfüggeszteni. A szocialisták \ És ez a törvény- és alkotmánysértés annál súlyosabb, hogy azt egy hivatalnok-kormány követte el, amely nélkülözvén a néppel minden nexust, abszolutisztikus módon kormányoz s mely ezzel a tényével igazolta, hogy a nemzeti kisebbségek jogának megsértésével kivan kormá­nyozni, Rendben folytak le a román szenátorválasztások Bukarest, május 29. Az országban teg­nap tartották meg a szenátori választásokat. A választás nyugodt lefolyását seliolsem za­varták meg. Az eredmény egyelőre még is­meretlen. Seipel Párisban és Csikágóban Bécs, május 29. Seipel képviselő hétfőn elhagyja Bécset, hogy Párisba utazzon, ahol előadást tart az osztrák gazdasági visz <i>vök­ről. A hét végén találkozik Párisban Piffel osztrák hercegérsekkel, .akivel közö.-en a chicagói nagy eucharisztikus kong esízusra indul. Mai számunk 16 oldal V. évf. 122. (1160) szám ■ Vasárnap ■ 1926 május 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II.,, Panská uhce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: nrklUibni r-nnilnrtin 12, II. emelet Telefon : 30311 Kiaco­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, politikai napi Lapja hivatal: Prága H., Panská ul 12/ÍII. -Te­havonta34Kc. Egyes szám ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURÁNYI LÁSZLÓ lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha ________________________________________ - _________■,__ ______ _—i—■—--

Next

/
Oldalképek
Tartalom