Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-28 / 120. (1158.) szám

ítéletkihirdetés után

(fi.) Prága, május 27.

•Legördült a függöny a frankhamisitási pör első felvonása után. A magyar biróság kíméletlen szigorral kemény fegyházbüntetésre, valamint hivatalvesztésre és politikai jogaik elvesztésére ítélte Windischgraetz Lajos herceget és Nádosy Imre volt országos főkapitányt s szigorú büntetést mért azokra is, akik résztvettek a herceg és a főkapitány által kigondolt akció végrehajtásában. A megsértett jogrend méltó elégtételt kapott és az elsőfokú biróság ítélete mindenütt megnyugvást fog kelteni. A főtárgyalás bebizonyította ugyan, hogy a vádlottak hazafias indokokból, anyagi haszonlesés nélkül vállalkoztak tettük elkövetésére, de — miként a vád képviselője oly klasszikusan kifejtette — a hazafiasság magasztos érzésével összeférhetetlen a bűn és ezért ezt az ítéletet minden bizonnyal azok fogják a legnagyobb megnyugvással tudomásul venni, akik magyar hazájukat mindennél jobban szeretik és annak javát minden más szempontnak fölébe helyezik.

A frankhamisitási pör egyike volt a legnagyobb eseményeknek, amelyeket a magyar kriminalisztika története följegyez. A tisza- eszlári pör óta nem volt bünügy, amely oly nagy hullámokat kavart volna föl, mint a frankhamisitási botrány, amelynek jelentősége a franciák híres Dreyfus-pörével vetekszik. Magyarország és a magyar nemzet ellenségei összefogtak, hogy e port fölhasználják az ország és a nemzet legdrágább kincsének: becsületének megrontására és bent az országban is akadtak akaratlan támogatóik, kik nem látták be, mily óriási károkat okoznak hazájuknak azáltal, hogy ezt a szomorú esetet a kormány megbuktatásának eszközéül akarták fölhasználni.

A főtárgyalás világosságot derített a bünügy minden politikailag lényeges részletére. Ma már minden kételyen felül áll, hogy a magyar kormánynak, amely az országot a világ előtt képviseli, semmi néven nevezendő köze nem volt a Windischgraetzék akciójához, sőt azt, amint természetes kötelessége megkívánta, úgy igyekezett megakadályozni, ahogy az ország érdekeinek legjobban megfelelt. Mily sok időnek kellett azonban eltelnie, amíg a független biróság ítéletében megállapítást nyert ez az igazság! Hányszor hangzottak el a legkülönbözőbb formában a vádak és gyanusitgatások, amig azután a legnagyobb nyilvánosság előtt lefolyt főtárgyalás bebizonyította teljes alaptalanságukat és tarthatatlanságukat! A prágai sajtó volt az első, amely a magyar kormányt mindenáron bele akarta keverni a botrányba, mert elérkezettnek látta az alkalmat arra, hogy ily módon szabaduljon meg legerősebb ellenfelétől- A Bethlen- kormányon keresztül Magyarország becsületét támadta meg, hogy az országot megfossza erkölcsi hitelétől. Magyarországon — sajnos — sokan voltak, akik felültek a cseh propagandának és akaratlanul támogatták ezt. Vá- zsonyi, Károlyi Imre, Pallavicini, Friedrich ismételten hangoztatták, hogy a kormány ro- konszenvével kisérte, sőt elő is mozdította a Windischgraetz terveit, pedig csakhamar kiderült, hogy az akció egyik közvetett célja éppen a kormány megbuktatása volt, tehát a kormány már ebből az egyszerű okból sem támogathatta azt. A főtárgyaláson beigazolást nyert, hogy Bethlen évekkel ezelőtt, amikor ez az ötlet egész absztrakt formában egyszer szóba került, a legingerültebben állást foglalt ellene. Mikor pedig tavaly novemberben közölték vele, hogy Windischgraetz és társai hamis frankot gyártanak, a sokat emlegetett Perénvi-levélben a legerélyesebben fölvilá- gositást kért, majd Prónay államtitkár utján szigorúan utasította Nádosyt, akinek részvételéről akkor még tudomása nem volt, hogy teljes hatalmával akadályozza meg az akció végrehajtását. A magyar miniszterelnök tehát mindent mentett, hogy meghiúsítsa Windischgraetz tervének végrehajtását. A kormány többi tagja is a lenn agy óbb mértékben teljesítette kötelességét és a főtárgyaláson elhangzott eskü alatti vallomások alapján a biBanyuitotfák a námlanaslatot

A parlament a vámkérdést a kormány befolyása nélkül oldja meg — A minimális tarifatételek — A régi ruszinszkói hitelszövetkezetek a „civilni správa<( rendőri felügyelete alatt

A képviselőház mai' ülése ismét az agrárvámok kérdésének hatása alatt állott, habár a napirenden egyedül az Olaszországgal kötött pénzügyi megegyezés szerepelt, mely- lyel a régi osztrák-magyar koronában volt tartozások és hitelek kérdését rendezik a osehszlovák és olasz állampolgárok között. A tárgysorozattal vajmi keveset törődtek a törvényhozók, de annál nagyobb figyelmet tanúsítottak a polgári pártok kezdeményező javaslata iránt, amelyet a cseh agráriusokon, néppártiakon, nemzeti demokratákon és iparospártiakon kívül aláírtak a szlovák néppárti törvényhozók, továbbá a német agráriusok, a magyar nemzeti párti képviselők, a német iparospártiak, a német keresztényszocialisták részéről Luschka dr. és a német nemzeti párt részéről Hortinka képviselő.

Ez a javaslat a vámtarifa módosítását indítványozza a fix vámok bevezetésével egyidejűleg.

A plenáris- ülés előtt Zadina cseh agrárius és Dvorácsek volt kereskedelemügyi miniszter, nemzeti demokrata képviselő magához kérette a sajtó parlamenti tudósítóit és részletesen megmagyarázták s megindokolták az általuk kidolgozott és a többi •képviselő által aláirt kezdeményező javaslatot. Zadina képviselő többek között rámutatott arra, hogy

a fix gabonavámok bevezetésével drágulni fog ugyan a gabonatermék, de a fogyasztási termékek ára nem emelkedik.

Ezek volnának tehát a legfontosabb ter-l mékek, amelyeknek fix vámjait rendezni akarják. A javaslat 5. szakasza hangsúlyozza, hogy ennél kisebb vámtételeket semmi szin alatt nem szabad engedélyezni. Egészen uj rendszert javasolnak a hatodik szakaszban, amely szerint

Láttuk már a múlt években, hogy amikor a búza ára 30%-kal emelkedett, a kenyér ára csak 3%-kai drágult. Részletes fejtegetésében különös figyelmet tanúsított Szlovenszkó és Ruszinszkó mezőgazdasága iránt és hangsúlyozta, hogy

a zöldségtermékekre is vámot kell kivetni, mert ez különösen Szlovenszkén számos mezőgazda érdekét védi, akik tisztán zöldségtermeléssel foglalkoznak. Ami pedig a gabonavámot illeti, kijelentette, hogy a legmostohább sorsban él a szlovenszkói gazda és csodálkoznunk kell azon, hogy nagy elégedetlenségében még jobban nem forrongott. Végül megemlítette, hogy nem szabad ezt a kérdést pártszempontból elbírálni, mert a javaslat kidolgozásánál elsősorban a fogyasztók érdekeire voltak tekintettel. A vámkérdést maga a parlament intézi el, anélkül, hogy erre a kormány befolyást gyakorolt volna.

Ugyanilyen értelemben beszélt Dvorácsek is.

A kezdeményező javaslat hat szakaszból áll. Az első szakasz a végleges vámrendezést javasolja. A második javaslat pedig hangsúlyozza, hogy a mai gazdasági viszonyok tekintetbevételével az első szakaszban megállapított vámtételeket le lehet szállítani abban az esetben, ha Csehszlovákia valamely állammal kereskedelmi szerződéseket köt, vagy pedig ha egy állam a csehszlovák termékekkel szemben is hasonló kedvezményeket nyújt.

a kormány meghatalmazást kap arra, hogy, a német rendszerhez hasonlóan, külön rendelettel vezesse be a behozatali jegyek rendszerét a gabonanemüek- nél, tengerinél és rizsnél.

Búza, rozs, zab és hüvelyes vetemények kivitelénél az exportőr kiviteli jegyet kap,

amelynek értéke a minimális vámösszegnek felel meg. Ennek ellenében jogában áll ugyanilyen értékű gabonát behozni. Ezek a behozatali jegyek tehát értékpapírok, melyek a tulajdonos nevére vannak kiállítva és különösen a molnárokra nézve fontosak. Ha a molnár például kap egy kiviteli jegyet lisztre és malomtermékekre, akkor ennek értékéig gabonát is behozhat.

Ez az uj rendszer a javaslat szerint 1926 augusztus elsején lép érvénybe.

Az uj vámtarifa pedig a törvény életbeléptetésétől számított öt napon belül lép érvénybe és ezzel egyidejűleg érvényét veszti az 1906 február 13-iki 20. sz. törvény 3. és 8. szakasza és az 1907-iki vámtarifa 13. szakasza.

Kormányj avaslat a ruszinszkói hitelszövetkezetekről

A kormány a mai plenáris ülésen benyújtotta a ruszinszkói szövetkezetek rendezéséről szóló törvényjavaslatát. A javaslat indokolása rámutat arra, hogy Ruszinszkóban a forradalom után 279 szövetkezet tartozott a Hangyához, az Országos Központi Hitelszövetkezethez és a Földmivessz'övetségbez. A1 forradalom után ezek elszakadtak a központtól és ezért szükséges, hogy törvénnyel rendezzék ezen szövetkezetek ügyét. Erről már elkészült 1921-ben egy javaslat, amelyet azonban a régi parlament nem intézett el. ^ mostani javaslat első szakasza szerint , minden ruszinszkói szövetkezet, amelynek központi székhelye külföldön van, j köteles három hónapon belül közgyűlést összehívni, alapszabályait megváltoztatni és kilépni a külföldi központból és tagnak belépni egy belföldi központhoz. } Ha ezen három hónapon belül egy szövetkezet ezt nem teszi, úgy a „civilni správa“ Ungvárott köteles a külföldi központnál az illető szövetkezet tagságát felmondani és a szövetkezetei egy belföldihez csatolni.

Egy másik kormányjavaslat meghatalmazza a pénzügyminisztert, hogy

i ruszinszkói hitelszövetkezeteknek hatvanszázalékos kölcsönt adhat, hogyha ezen szövetkezeteknek a régi külföldi központjuknál legalább 3%-os kamat mellett 5 millió koronájuk van. A pénzügyminiszter a kölcsön helyett jótállást is biztosíthat, ugyanilyen mértékben.

A kérvényeket ilyen köles önügyekben a törvény életbeléptetésétől számított három hónapon belül kell a Civilni Správához Ungvárott benyújtani.

A plenáris ülés

A mai plenáris ülést Malypetr elnök fél három órakor nyitotta meg. Prokes és Ma- tousek képviselők a külügyi és költségvetési bizottság részéről referálták az Olaszországgal kötött megegyezés kormányjavaslatát. A tárgyhoz hozzászólt Kalina német nemzeti párti képviselő, utána a ház első olvasásban elfogadta a javaslatot. Második olvasásban

Az ideiglenes vámtételek, a kezdeményező javaslat szerint,

a következők:

Búza 30 K, rozs 38, árpa 34, zab 36, tengeri 22, köles 12, tengeriliszt 10, maláta 45, zabliszt, árpadara és derce 70, hámozott rizs 21.60, hámozatlan 2.70, friss alma csomago- latlan 6, zsákokba csomagolt 12, szilva és körte 18, hagyma és foghagyma 24, burgonya 5 s egyéb, főzéshez szükséges zöldségek 10 K, a marharépa vámmentes. (A vámtételek 100 kg-ként értendők.)

Állatuk: bika 240 K, tehén 210, növendék marha 126, borjú 40, juh és kecske 15.50, bárány 10.50, sertés 10 kg súlyig 10.50, 10—120 kg-ig 84 K, 2 évesnél öregebb ló 1200, kétéves ló 600 korona, a csikó vámmentes. (A vámtételek darabszámra vonatkoznak.)

Friss vaj 210 K, olvasztott sertészsír, libazsír 150, növényzsir, margarin 105, nyers vagy olvasztott faggyú (konyhaszükségletre) 105, más zsirfajták (technikai szükségletekre) 13.50, tisztított kókuszdióolaj vámmentes, állatiaggyu (nyers vagy olvasztott) vámmentes. Olajok (mák, mag, napraforgó) 96, szulfurolaj 6 K.

Nyershus friss 165, sózott, szárított, füstölt vagy főtt 180 K.

róság ítéletének indokolásában megállapi-| tóttá, hogy a kormány egyetlen tagja sem tu-i dott az akcióról.

Politikai szempontból ez a legkiemelkedőbb része a budapesti büntetőtörvényszék tegnap hozott Ítéletének. Magyarország kormánya távol állott az akció minden részletétől és ezért az országot semmi felelősség nem terhelheti. Nádosy főkapitány és a térképészeti intézet néhány tisztviselője megfeledkezett ugyan kötelességéről, de elvették a méltó büntetést a magyar igazságszolgáltatástól. A biróság világosan megformulázta azt az elvet, hogy a hazafiasság érzésével semmiféle bűncselekmény nem egyeztethető össze és ezzel a jövőre nézve példát statuált mindazoknak, akik abból a téves nézetből indulInak ki, hogy a hazáért még bűncselekményt i is el szabad követni- Ez az elv különben régóta benne él a magyar közfelfogásban. Nemzetünk azért tudta évszázadokon át fentartani létét a reázuduló sok sorscsapás között, mert mindig a jogrend talaján állott és a jogrend eszközeivel küzdött fenmaradásáért. Windischgraetz és társai erről megfeledkeztek, Ez az oka tragikus bukásuknak. Igazi hazafiasság a jog tisztelete nélkül elképzelhetetlen. Erről a posztulátumról még Trianon után sem szabad megfeledkezni.

A budapesti büntetőtörvényszék elítélte és szigorúan megbüntette a frankhamisitókat és ezzel elégtételt szolgáltatott a megsértett jogrendnek. Ugyanakkor a biróság fölmentette a magyar kormányt, a magyar nemzetet és Magyarországot az alól a vád alól, hogy része volt ebben a nagy bűncselekményben. A magyarság mindenütt megnyugvással fogja tudomásul venni az ítéletet és joggal remélnünk lehet, hogy az egész világ közvéleménye is meg fog nyugodni benne. A Banque de Francé jogi képviselője az Ítélet kihirdetése után kijelentette, hogy perorvoslattal élni nem kíván. Franciaország tehát helyesnek fogadja el az ítéletet és ezért bizonyosra kell vennünk, hogy a közvetlenül érdekelt állam ez állásfoglalása után a többi állam is hasonló lojalitással fogja elismerni, hogy a magyar igazságszolgáltatás, a magyar államhatalom mindent megtett, amit ily körülmények között egy civilizált államtól meg lehet követelni.

Hal uántunk 10 oldal

Üli Pl——ifi """**“* ' ~ ^——W—"M——mmmmmimmnmimrwrr*.

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prá<ga II., Panska uhce

negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: 12, II. emelet Telefon : 30311 Ki oévente 400, félévre 200, negyedévre 100, politikai napilapja hivatal: Prága ti., Panská ul 12/111. - Tehavonta 34 Ké. Egyes szám ara 1*20 Ke Felelős Jőszerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha