Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-27 / 119. (1157.) szám
1 cseh nemzeti szocialisták a fascizmus ellen Botrány és verekedés Klofács beszéde alatt Merénylet a litván hadügyminiszter ellen Varsó, május 26. Egy eddig meg nem erősített kownói jelentés szerint Zukowslki litván hadügyminiszter ellen a hadügyminisztérium közeiében r evői v erm erény letet követtek el. A hadügyminiszter súlyosan megsebesült. A tettes elmenekült s a rendőrség eredménytelenül keresi. Szemelvények a cseh-ruszin kultúrharc hadijeiesxtéseibőí Ungvár, május 24. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A esek iskolák tenyésztésével megindult cseh- ruszin kultúrharcnak hadijelentéseit az ungvári cseh lapok naprdl-napra és hetenkint szorgalmasan közlik. A ruszin vezető elemek, még a kormány és a kormánypártok kegyéből vezető pozícióba került képviselők és egyéb tisztviselők is, magukba fojtott megdöbbenéssel nézik ezt a kegyetlen offenzivát, de mit sem mernek eí- lene tenni. A cseh lapok minden ruszin megmozdulást tollhegyre vesznek és a legtöbb esetben ostorozó gúnnyal dcrongolnak le mindent, ami Ruszinszkó ruszin jellegét kidomborítani igyekszik. A legutóbbi Fencik-szobor leleplezése is igen jó ok volt arra, hogy a csehek sajtóorgánumai a legélesebb gúnnyal intézzék el a ruszinok kulturális téren mozgó akcióit. A Podkarpatské Hlasy például a Fencik ruszin költő szobrának leleplezéséről írott re- ferádájában a szoborleleplezést megelőző és a színházban tartott ünnepélyről megállapítja hogy azon a „publikum körülbelül 200—800 személyből állott, főleg magyarokból, kik a nagyorosz irányzatot támogatják, továbbá teljes számban ott volt a galíciai és oroszországi moszkcfil intelligencia, a csehek közül azonban csak a Kramár-párti národni demokraták." A leleplezési ünnepélyről írva megem- lékszik Szabó Eumén gör. kát. főesperes! ől, akiből kibuggyant az elkeseredés és a „fel- szabadulás" utáni hetedik esztendőben a következőket mondotta: „a ruszin nép addig meg nem nyugszik, amíg ki nem vívja óhajtott szabadságát A Podkarpat. Hlasy perszp ezt a ruszin népiélekből fakadó felkiáltást sehogysem tudja megérteni és nagyon „harciasának tartja a beszédet és keserű gúnnyal állapítja meg, hogy „a köztársaságról egy szó sem esett." Csupán egy trudova párti szónok éltette beszéde végén a republikát, erre is meg van azonban a Podkarpatské Hlasynak a maga szűrő megjegyzése, amikor így ir: „De ez a beszéd (már mint a republika éltetésével végződő szónoklat) nem volt nagy hatással arra a publikumra, amelynek jelszava: „Pártoljuk a, nagyorosz irányzatot, de mi azért csak beszéljünk magyarul.“ Prága, május 26. A cseh nemzeti szocialista párt tegnap este a weinbergi Národni Dum-ban gyűlést tartott, amelyen Klofács szenátusi elnök a belpolitikai helyzetről és Bergman képviselő az állami tisztviselők fizetéséről referált. Klofács különösen a fascista mozgalom ellen intézett kirohanást. Beszédének ezt a részét a megjelent fascisták több ízben megzavarták közbekiáltásaikkal és szét akarták ugrasztani az ülést. A fölháborodott szocialisták azonban a botokkal és boxolókkal fölszerelt rendzavarokat erőszakkal távolították el. Klofács ezután súlyos kritikát mondott a fascizmusról. A nemzeti szocialista párt — mondotta — nem tűrheti a fascismust, mert őszintén szereti nemzetét és ha tényleg bajba kerülne a köztársaság, akkor a szokolisták, akiknek sorai közt elsősorban cseh szocialisták vannak, ismét tudni fogják kötelességüket. Élesen elitéli a fascistákat azért is, mert bántalmazni merik azt az embert, aki Masa- rykot élteti- A fascisták hazafisága immorális, degenerált hazafiság. A mesterségesen felidézett és már hetedik éve tartó nyelvi harc következtében keletkezett áldatlan állapotokat igy gúnyolja ki a P. HL: „A szónokok beszéde eredetileg orosz lett volna, de ez egyáltalán nem volt orosz, hanem valami furcsa keveréke a ruszin, nagyorosz és az egyházi szláv nyelvnek, amelyből nem hiányzott egy csomó csehizmus sem." Az ünnepségek befejezéséül rendezett bankettről sem feledkezik meg a P. Hl., mikor így ir: . • „De a legjobb volt a befejezés; az ünnepség rendezői a programot a Koronán fejezték be, cigányzene és magyar beszéd mellett. A kormánynak, amelynek pedig a szoborköltségeinek fedezésével legnagyobb érdeme van az ünnepség körül, aligha van oka nagyon megelégedettnek lenni ezzel az ünnepséggel." A kulturális harc hadi jelentéséből kiragadott eme szemelvények élénken világítanak rá arra a helyzetre és viszonyra, amelyben a csehek és ruszinok ezen a „ruszinénak nevezett területen az úgynevezett „szláv egységet" ápolják. Ha tekintetbe vsszük, hogy az ilyen enyelgések napról-napra pontosan megismétlődnek, tisztában lehet mindenki azzal a magasabb politikai céllal, amelyet a prágai kormány Ruszinszkóban minél előbb elérni akar. A politikai harc frontján most a fascisták vették át a főszerepet. Hivatalos lapjuk, a Pcdkaratska Rus hetenkint a legvehemen- sebb támadásokat intézi a ruszinok ellen. A fascisták ruszinszkói vezére, egy Ko- tek nevű államépitészeti hivatali tiszviselő, a szétugrasztott fascista gyűlést megelőzően habzó szájjal jelentette ki, hogy: A fascizmus könnyen előidézheti azt, hogy cseh fog cseh ellen harcolni és nem egy újabb október 28-ika fog bekövetkezni, hanem egy második fehérhegyi csata. — Az állam tekintélye megköveteli, hogy úgy a jobb, mint a baloldali szélsőségekkel szemben rendet teremtsenek. Különbséget kell tenni a mai Klofács és a régi forradalmár Klofács között. Az osztrák éra alatt a csehek destruktívak voltak, mert arra törekedtek, hogy minden eszközzel szétrobbantsák az osztrák birodalmat. Ma azonban konstruktív munkát akar végezni Klofács és pártja, hogy a fiatal állam konszolidálódjék. A fascisták pedig destrukciót követnek el. — őrt állunk — fejezte be Klofács beszédét — és jaj azoknak, akik polgárháborút akarnak előidézni. Bergmann képviselő ezután részletesen referált a tisztviselőjavaslatról s a jelenvoltak Masarykot és Klofácsot éltetve a himnusz eléneklésóvel rendben szétoszlottak. — A ruszinokat pedig egyáltalán nem ismerjük el... Azon kijelentésével szemben, hogy „a magyarokkal pedig szóba nem állunk", a ruszinokat egyenesen nem létezőknek tekintik a fascisták ezen az autonóm területen!? Most, hogy az egyes ruszin és cseh pártok a magyar pártokkal karöltve az ungvári vybor Összehívásának kieszközlésén fáradoznak, a P. R. éles támadást intéz az egyes ruszin vezetők ellen, kik között Bacsinszky dr. táblabirót is megrója, amiért városi ügyből kifolyólag Árky Ákossal szóba mert állani. Nem kíméli azonban Stefán dr. képviselőt sem, sőt még a zsidó és cseh pártok vezető embereit is megdorgálásban részesíti, amiért feladták szeparáltságukat. Mondanunk sem kell, hogy ezek a folytonos támadások, amik a ruszin népet és vezetőit érik cseh részről, egy cseppet sem szolgálják a két nemzet közötti békét és közeledést. Nagyon jellemző tehát egy ruszin vezető férfiú felsóhajtása, amikor a . Fencik-szcbor leleplezésének ünnepségeit nézte végig és igy szólt: — Szobrot a ruszin népnek és közben cseh iskolát!... Ezzel a mondattal találóan jellemezte azt a kormánypolitikát, amely minél hamarabb el akarja tüntetni a békeszerződésekben biztosított önkormányzati jogú Ruszinszkót a föld színéről. A harc megkezdődött, az offenziva napról-napra hevesebb, de a védekezők fronti is napról-napra egységesebb: a ruszin-magyar front a csehhel szemben. A keresztényszocialista párt rozsnyói nagygyűlése. A rozsnyói keresztényszocialista párt pünkösd vasárnapján a Rákóczi-téren nagysikerű népgyülést tartott, amelyen Fe- dor Miklós nemzetgyűlési képviselő nagyhatású beszédet mondott az általános politikai helyzetről s a keresztényszocialista párt politikájáról. Vázolta a koalíciós rendszer hétesztendős gazdálkodásának bűneit, amelyek Szlovenszkó lakosságát a biztos pusztulás szélére kergették. A láthatár vigasztalan, a parlamenti munka meddő, bátran beszélhetünk a parlamentarizmus csődjéről. Behatóan ismertette Rozsnyó sérelmeit. A nyolcvanszázalékos magyar városban a katonaság tartja megszállva a premontrei főgimnáziumot* a reálgimnáziumban a jövőre elnémul a magyar szó- A rozsnyói diákmajális plakátjainak botránya élesen rávilágít arra, hová vezet az iskolába bevezetett uj szellem. A lendületes beszédet óriási tapsvihar fogadta. Fleisch- mann Gyula dr. kassai főtitkár a keresztény- szocialista párt programját ismertette rendkívül hatásosan. A nagygyűlés után a keresztényszocialista és a magyar nemzeti párt tagjai baráti összejövetelt tartottak a katolikus legényegylet nyári helyiségében, ahol szeretettel ünnepelték a vendégeket. Fedor képviselő és Fleischmann dr. főtitkár Bubnics püspöknél is tisztelegtek, akivel több egyházi kérdést, mint a kongrua rendezését, az egyházi birtokok felszabadítását s a katolikus iskolák visszaadását beszélték meg. Délben ünnepi bankett volt, amelyen mind a két magyar párt tagjai résztvettek s több lelkes pohárköszöntőben építették tovább az utat, amely az erőteljes összmüködés felé vezet. Délután a vendégek tovább utaztak Ratkóra, majd Rimaszombatra. ISTENEK HARCA FANTASZTIKUS REGÉNY Irta: LÁZÁR ISTVÁN . (20) — A gazember! — csikorgatta Overton a fogát. — Nem! — tiltakozott Brinkley. — Hogy mondhat ilyet, mr. Overton? — kiáltotta ingerülten. — Ez egy mindent leigázó lángész titáni csodája! Én mégha jlok Mutsuhito Dsain nagysága előtt... — San-Francisco ég! — rázta Öklét Overton. — Olyan fegyvert használ, mely ellen védekezni sem lehet.... Hát nem gazember, aki elvakult dühében egy védtelen városra tör? Ég a külváros ... — És utána San-Francisco következik a palotáival! — emelte föl a hangját Brinkley. — Mit mondtam, Overton? Tudja-e, hogy védtelenek vagyunk ezzel a hatalommal szemben? Mutsuhito Dsain a világ ura! Alice eltakarta arcát, hogy ne lássa az iszonyú tüzfergeteget, mely dühöngve harapódzott el a külváros utcasorain. Lángóriások törtek a magasba és arany-piros tüztarajuk fénytengerbe borította az alkonyától. — És utána Amerika következik! — tárta szét Brinkley a karját valami kétségbeesett prófétai ihlettel. — Én már fölfogom Mutsuhito Dsain gondolatát emberi borzalmaiban és isteni nagyszerűségében. Mutsuhito Dsain villámágyuból lőtt San-Franciscora és ha Amerikára zúdítja a pozitív ionok világ-' rengető fergetegét, akkor elvesztünk! Olyan elképzelhetetlen erejű villámot sújthat ránk, mely egész Amerikát kettészelheti és elpusztíthatja minden hatalmával, gépeivel, gazdagságával együtt! A sárga veszedelem, mitől retteg a fehér faj... A világ e pillanatban Japán kezébe került! Értitek-e, amit mondok? — És ez mind miattam! — sirt föl Alice. — Ennyi élet és vagyon pusztul el... Mit tegyek, atyám? Brinkley sápadtan hallgatott. — Semmit sem tehetünk... — mondta aztán csüggedten. — Világkatasztrófa előtt állunk ... — És én? — lángolt föl Overton szeme. — Japán is elpusztul! A világkatasztrófa második fölvonását én dirigálom... Jöjjön, mr. Brinkley, jöjjön, nézzük meg közelről az előjátékot ... — Én is megyek! — kapaszkodott Over- tonba Alice. — Velem maradsz! — intett Betsy néni. — Hallod kint az őrjöngő rémületet? Nőnek ott nincs helye ... Jajkiáltás gomolygett a külváros felől. Autók rohannak, szirénák búgnak, harangzúgás rengeti az alkonyatot... Brinkley a lányát homlokon, csókolta. — Maradj itthon. Úgyis katonai kordon zárja körül a külvárost és senkit sem engednek át... Nekünk meg kell néznünk a katasztrófát és meg kell akadályoznunk, amennyire lehet... -- szederjesedet el az arca. — Amerika veszélyben van! És lerohant Overtonnal az utcára. — Lángban all a város! — üvöltözött a rémület. Szinte nappali fény ragyogta he az éjszakát. Embertömegek futottak a külváros felé, tűzoltó-kocsik dübörögtek tova az utcák tömkelegén, jajszavak, rémhírek, eszeveszett riadalom... A két tudós automobilon rohant a tűzvész felé— Ki hitte volna? - - mormolta Overton. — Én... — nézte Brinkley a fölcsapó lángtölcséreket. — Ismerem Mutsuhito félelmetes zsenijét... Rettegek a közeli jövendőtől, mr. Overton! Az autó csak lassan haladt a forgatagban. Száz irányból száz rianás. Ezer arcon ezer kérdés verdes egyetlen tömegré.mülel- be. Az utat rendőri és katonai kordon zárta el. — Vissza! — intett a policeman. Arany-piros lángarcát fölemelte a tűzvész a jajgató városnegyeden. A démon! A sárga japán-arc ... Asszonyok és gyermekek sikoltoznak, harsog a tűz, bömböl a levegő, falak omlanak, tüzpernye piheg, ezerágu viz- sugár sustorog, de nincs menekvés... A föld tüzgomolyokat vet ki magából, itt robbanás, ott robbanás, .gyárkémények dőlnek s a kerekedő szél a füstöt csavargatja: aranypiros arcon fekete bajusz... — Segítség! — üvöltött a kétségbeesés. Nincs. Nincs segítség, nincs menekvés. Jár a halál az utcasorokon, viszi a tüzcsóvat, a házak a térdéig érnek s láthatatlan palástja ledönti a tűzfalakat, mint lehelet a kártyavárat ... Honnan jön ez az irdatlan tűz? A pánik szétömlött az utcán s rémült dadogásba folyt. — Gyújtogatás! — A négerek ...! — Villámcsapás okozta ... — A kínaiak munkája! - kiáltotta valaki dühödtem Overton az autóban fölemelkedett. — A japánok! — kiáltotta bőszülten. — Japán felől robbant ki... Japán! Japán...! — Hallgasson! — húzta be maga mellé Brinkley professzor. — Ha megtudják, minket is meglincselnek ... Szerencsétlen! De a tömeg fölkapta már Overton jelszavát. — Japán! — harsant föl az őrjöngő harag. Egy demagóg fölkapaszkodott a lámpára. — Bosszút! — ordította. — Gyerünk a japán-negyedbe! ... A tömeg megmozdult. Ezren 5s ezren tépődtek ki belőle. Ott a tiiz sziszeg, itt az embergyülölet... Halál a gyújtogatokra! A linch göngyölte az utcát a japán kereskedők negyede felé— Rosszul cselekedett, — dorgálta Over- tont Brinkley. — Az ártatlan áldozatok... — És a mi testvéreink? — csikorgatta fogát Overton. — A mi szegény gyermekeink ezrei, akik szénné égtek? A japán gyikosok! Azok a majomfaragó kémek... mintha nőnket gúnyolnának a művészetükben... az ostoba fehér fajt... De az én válaszom még rettenetesebb lesz! Menjünk... — Mit akar? — A gázregulátor. — vinyorgott a düh Overtonból. — Elküldöm a Sárga Keresztet... A dynamót egy óra múlva megindítom! — Ne növeljük a világkatasztrófát, - vélte Brinkley. — Menjünk inkább a rendőrségre és jelentsük be a tűzvész eredő-okát .. Az Egyesült Államoknak sürgősen közbe kell lépnie... (Folyt, küv.) j r Bttfir&SSRSE
