Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-26 / 118. (1156.) szám
Palacky tanítása (fi.) Prága, május 25. A cseh politikai, tudományos és társadalmi élet a köztársaság elnökének legfőbb védnökségével holnap ünnepli meg Palacky Ferenc, a cseh történelem nagymestere halálának félszázados évfordulóját. Palacky a cseh tudományos életben körülbelül ugyanazt a szerepet töltötte be, mint ininálunk Horváth Mihály és Szalay László. A romanticizmus Csehországban éppen úgy, mint Magyarországon hatalmas lángra lobbantotta a nemzeti érzést és felkeltette az érdeklődést annak örök kutforrása: a történelmi múlt iránt. Az irók a történelemből mentették tárgyukat és ezzel párhuzamosan megindult a história tudományos művelése is, amely kezdetben teljesen nélkülözte a kritika biztos útmutatásait és gyakran el-elkalandozott a fantázia mezőségeire. A Palackyakra, Horváthokra és Szalayakra várt az a feladat, hogy az elődeik által összegyűjtött anyagot átszűrjék a kritika rostáján, a meséket s a valóban megtörtént eseményeket szigorúan elválasszák egymástól és a hiteleseknek elismert történelmi tényekből fölép itsék a nemzet történelmének nagy épületét s megállapítsák azokat a nagy irányvonalakat, amelyek a nemzet múltját, jelenét és jövőjét irányítják. Működésűk ezáltal felülemelkedett a száraz könyvtudomány szűk horizontján és belekapcsolódott a nemzet jövőjének megalapozásába, a politikába is, amelyben mindannyian kimagasló szerepet töltöttek be nemzetüknek azokban a mozgalmas napjaiban. Horváth Mihály minisztere volt Kossuth Lajosnak, Szalay László egyike volt a negyvenes években feltörő nagy liberális nemzedék legkitűnőbb publicistáinak, Palacky Ferenc pedig első vezére volt népének. Mig azonban a két magyar történetirónak, mivel politikai szereplésük javarésze hazájuk forradalmi és forradalom utáni korszakával esett össze, viszontagságos és hányatott élet jutott osztályrészül, addig Palackynak — éppen úgy, mint nemzetének abban az időben — aránylag nyugodt életet adott a sors. Morvaországban született a 18. század legvégén és tizenegy éves korában a trencséni latin iskolába, majd a hires pozsonyi liceumba került a tehetséges diák. A magyar tudomány emlőin nevelkedett és magyar házban, a Csuzy-famillánál talált vendégszerető otthonra, ami azonban később nem akadályozta meg abban, hogy állandóan ellenséges érzésekkel viseltessék a magyarsággal szemben. Aránylag későn, huszonöt éves korában került Prágába, ahol a Sternberg grófok levéltárosa, majd hivatalos „historiografus" lett. Házassága kitűnő anyagi helyzetbe emelte, németül megirt nagy munkája, amely „Csehország története*' címmel jelent meg, előkelő nevet szerzett neki és azóta állandóan élénk részt vett nemzete politikai küzdelmeiben. A negyvennyolcas tavasz nagyszerű lendülete őt is magával ragadta. Összehívta a prágai szláv kongresszust, az első pánszláv nagygyűlést, majd keresztülvitte, hogy a csehek ne képviseltessék magukat a frankfurti német nemzetgyűlésen. Metternich bukása után ’Pillersdorf tárcát kinált föl neki kabinetjében, de Palacky ezt nem fogadta el. A kremsieri birodalmi gyűlésen még teljes erővel küzdött Ausztria főderalizálása mellett, de miután terve a kormány ellentállásán meghiúsult, egyelőre búcsút vett a politikai élettől, amelynek forgatagába csak tiz esztendő múlva tért vissza, mint az urak házának tagja és népének általánosan elismert vezére. Az 1863. évi lengyel forradalom idejében az oroszok pártjára állt, ami sokat ártott teÓriási vasúti szarsücséfinnsés Münchenben A salzburgi személyvonat beBefutott a berchtesgacBeni vonatba — Eddig 30 tsaáotí 60 súlyos sebeseit — Egynapos gyász Münchenben München, május 25. A müncheni keleti pályaudvar közvetlen közelében ma éjjel fél 11 órakor borzalmas vasúti szerencsétlenség történt. A Salzburg—müncheni személyvonat, amely Rosenheimböl jött, Berg am Leim község közelében nekifutott a pályaudvaron veszteglő Berchtesgaden—müncheni személyvonatnak. Az összeütközés oly heves volt, hogy az álló vonat utolsó kocsijai kifordultak a sínekről s a nekifutó vonat mozdonya, valamint első két kocsija teljesen összezuzódott. A vonatok tömve voltak pünkösdi kirándulókkal, akik az ünnepek után Münchenbe tértek vissza. Ma reggelig harminc halottat találtak a romok alatt, mig hatvan súlyos és könnyű sebesültet a müncheni kórházba szállítottak. Ez a szám azonban még nem jelenti a szerencsétlenség áldozatainak végleges számát. A veszteglő vonat utolsó s a mozgó vonat első kocsijai egyetlen romhalmazhoz hasonlítanak, melyet csak nagy iiggyel-bajjal lehet eltakarítani. A" egymásba fonódott vasdarabok csak fürésze- léssel vagy olvasztással választhatók szét. Ez a hosszadalmas munka szintén megnehezíti a mentést. Az anyagi kár óriási. A vasúti v igányok tönkrementek s a München—salzburgi összeköttetést csak körúttal lehet lebonyolítani. A szerencsétlenség okát eddig még nem sikerült kideríteni, mivel a Salzburg—müncheni személyvonat mozdonyvezetője a halottak között van. Annyi tény, hogy mindkét vonat nagy késéssel érkezett. Eddig ismeretlen okokból a salzburgi vonatnak mozdonyvezetője nem vette észre a tilosra állított jelzést és igy futott neki a berchtesgadeni személyvonatnak. Ez utóbbinak utolsó kocsijaiból jóformán semmi sem maradt meg. A bennük levő utasok, néhány súlyos sebesült kivételével, mind meghaltak. A többi kocsi a pályatest mellett levő mélyedésbe zuhant. A zalzburgi vonat mozdonya súlyosan, a postakocsi könnyebben sérült meg. A két első személykocsi egymásba .olódott s bennük is volt néhány halott A szerencsétlenség után r'H'-iég-ü jelenetek játszódtak le a vágányokon. Egy félórán belül már több mentővonat érkezett s a környék magánautói mind a mentés szolgálatábaszegődtek. A müncheni vasutigazgatóság egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy az áldozatok neveit megállapíthassa. A holttetemeket a keleti pályaudvarra hozták s most az utipodgyász segítségével igyekeznek megállapítani a halottak kilétét. München, május 25. Az óriási vasúti szerencsétlenségről még a következőket jelentik: A sebesülések nagyrészt borzalmasak. Néhány halott a szó szoros értelmében több részre van szakítva. A rendőrség elhatározta, hogy az áldozatok csütörtöki temetése napján minden vigalmat, színházi és mozielőadást betilt. A rendörfőnökségen és több más állami épületen a gyász jeléül a zászlót fél árbocra eresztették. Belgrád, május 25. Radics István Stará Pazova községiben nagy népgyülést rendezett. Közvetlenül a gyűlés előtt a rendőrségnek sikerült egy fiatalembert letartóztatnia, akinél egy ekrazitbombát találtak. Mint később kitűnt, a letartóztatott Mihic Slavkó 25 éves hercegovinál lakos, aki most Újvidéken van alkalmazva. Radics István ellen akart merényletet elkövetni. A rendőrségen ugyan kijelentette, hogy teljesen önállóan készült a tettre s azért akarta megölni a horvát vezért, „mert az rfhgyon sokat beszél**, mégis fenforog a gyanú, hogy Mihic az Oriona nevű jugoszláv fascista szervezet tagja, amely Radics ellen formális összeesküvést szervezett. Stará Pazova közelében három parasztruhás, fölfegyverzett egyént tartóztattak le, akik nem tudták igazolni magukat s akiket szintén összeköttetésbe hoznak a merénylettel. Belgrád, május 25. Politikai körökben nem nagy jelentőséget tulajdonitanak a Radics István elleni merénylettervnek. Általában azt hiszik, hogy Mihic saját iniciativájából cselekedett, vagy egyáltalában csak látszatmerényletet akart elkövetni, hogy igy Radics Istvánt elriassza a további beszédektől. Radics különben a legújabb miniszterkrizis megoldása után kötelezte magát, hogy a zombori és a stará pazovai népgyülések megtartása után hosszabb ideig nem mond nyilvános beszédet. Ideiglenes kormányrendelettel vezetik be a gabonavámokat Prága, május 25. A cseh.polgári pártok pünkösd előtti tanácskozásain véglegesen megegyeztek a gabonavámok kérdésében. Ezeken a tanácskozásokon résztvett Dvorá- csek nemzeti demokrata, Nősek néppárti, Zadina agrárius és Neuman cseh iparospárti képviselő. A tárgyalásokba belevonták á külügyi, kereskedelmi, földművelésügyi és népjóléti minisztérium szakreferenseit, valamint a kereskedelmi kamarák központjának főtitkárát is. A cseh polgári pártok a parlament szerdai ülésén törvényjavaslatot terjesztenek be a fix gabonavámck bevezetésére vonatkozólag. Ez a javaslat nem tisztán a gazdasági termékekre, hanem az ipari cikkekre is fog vonatkozni, amelyek a gazdasági termeléshez szükségesek (szuperfoszfát, méz stb.). A vámokat Dvorácsek kompromisszumos javaslata alapján akarják bevezettetni és pedig olyképpen, hogy minden terméket más vámtétel fog megterhelni. Az állampénztár ezen javaslat alapján 600 millió korona haszonhoz jut, mig Donát javaslata 900 millió korona hasznot irányzott elő. Egyes lapok jelentései szerint valószínű, hogy a kormány ezt a megoldást még a törvény életbeléptetése előtt rendeleti utón fogja elintézni. .................. IMB—M ■ I I III ■ÍTHMtlWSUyj w 1 ■ Az olasz munkások ünnepük Mussolinit Génua, május 25. Mussolini miniszterelnök tegnap a város meglátogatása a érkezeit. A tegnapi ünnepélyes fogadtatás után ma a duce több hivatalos látogatást tett, többek között jelen volt a Génua—palermói légi vonal megnyitásánál is. Ezután több gyárat látogatott meg, amelyek mindegyikében a munkásság óriási lelkesedéssel fogadta. Jelen volt a hajógyárakban akkor, amikor a fascista mimkáskonföderáció zászlóját kitűzték s végighallgatta a szervezet titkárának beszédét, amelyre válaszul kifejtette, hogy mindig boldog volt, ha munkások között tartózkodhatott s jól tudja, hogy a munkásság a fascista szin- dikalizmusban biztos és erős védelemre talált. Este a városházán ragyogó bucsulakoma volt. Az az automobil, amelyen a duce az állomásra hajtatott, csali lépésről-lépésre tudott utat vágni az ujjongó néptömegben. A pályaudvaron még a vasutasok fogadták Mussolinit és biztosították, hogy állandóan szolgálni fogják őt, a hazát és a királyt. kintélyének. Ettől az időtől kezdve mindinkább előtérbe kerültek az i/fjucsehek és háttérbe szorították a Palacky vezetése alatt álló ócseh irányzatot. Palacky azonban élete végéig a legnagyobb tiszteletnek örvendett, népe benne látta legbölcsebb vezérét, a császár pedig a tudományos akadémia tagjává nevezte ki és különböző kitüntetésekkel halmozta el. Palacky előharcosa volt annak az iránynak, amely a cseh kérdést Ausztrián belül akarta megoldani, még pedig úgy, hogy a csehek befolyása a németek és magyarok rovására mentői inkább emeltessék. A frankfurti nemzetgyűléshez intézett hires levelében becsületes meggyőződéssel foglalt állást Ausztria mellett e szállóigévé vált mondatban: „Valóban, ha az osztrák császárság már nem léteznék régóta, Európa érdekében, a humanitás érdekében haladéktalanul meg kellene teremteni.“ A frankfurti nemzetgyűlésre azért nem ment el. mert véleménye szerint Ausztriának semmi keresnivalója nincsen Németországban, hanem idehaza a szláv problémát kell megoldania. Mikor pedig kitört a német-francia háború, Andrássyval szemben a franciák oldalán látta a monarchia jövőjét, amint azt egy hires deklarációban ki is fejtette. Utódai azonban szakítottak az ő osztrákbarát politikájával és Benes kiadta a jelszót: ,détruissez rAutriche*, amit azután az antant segítségével meg is valósítottak. A cseh nemzet uj állami életre támadt föl, hogy azonban Palacky fölfogása még mindig bizonyos életerővel bir, azt bizonyítják azok a tervezgetések, amelyek a dunai konföderáció, a régi monarchia egy uj formájának megvalósítását tűzik ki céljukul. A nagy cseh hazafi akarta Ausztriát, de annak föderalizációja mellett foglalt állást. Oly szövetségi államrendszerre gondolt, melyben a németeknek, a cseheknek és szlovákoknak, a magyaroknak, a ruténeknek és lengyeleknek, a horváloknak és szlovének—iMMMatiii iiimniiiiiiii 11 am nvrrrirr-i-------1(---------------1 nek, románoknak és olaszoknak közigazgatási, kulturális és igazságügyi autonómiájuk lenne. E programért szállt síkra a kremsieri birodalmi gyűlésen, ezt propagálta a Schmerliug-éra alatt és amikor az osztrák- magyar kiegyezés müve befejezés előtt állott, még mindig a szövetségi rendszer mellett igyekezett hangulatot kelteni. A hatvanhetes kiegyezés elleni tiltakozás jeléül Moszkvába „zarándoklatot** vezetett, hogy ezáltal is demonstrálja, hogy a monarchia jövőjét csak a szliávoknak a föderalizmus utján való kielégítésében látja. Azon a napon, amikor a cseh hivatalos világ Palacky emlékének áldoz, nem árt újból figyelmeztetni arra, hogy a csehek legnagyobbjai a centralizmus ellenségei s a föderalizmus zászlóvivői voltak és hegy a cseh nemzet a múltját tagadja meg, ha konokul ragaszkodik a centralista rendszerhez, amely Ausztriát a sirba vitte. Mai számunk ©IdaS V. évf. 118. (1156) szám ■ Szerda ° 1926 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzlöVenSzkÓi és TUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztoseg: Prága II., Panska uhce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: • ‘ 7 * 12» H. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOllll/CCU napilapja hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Tehavonta34Kc. Egyes szám ára 1*2Ö Ke Felelős főszerkesztő: DZURANYl LÁSZLÓ lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Merényletterv Hadiéi litván allén a szerbek szerint csak „látszatmerény- leirői" van szó — Kadies fogadalmai
