Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-26 / 118. (1156.) szám

Palacky tanítása (fi.) Prága, május 25. A cseh politikai, tudományos és társa­dalmi élet a köztársaság elnökének legfőbb védnökségével holnap ünnepli meg Palacky Ferenc, a cseh történelem nagymestere halá­lának félszázados évfordulóját. Palacky a cseh tudományos életben kö­rülbelül ugyanazt a szerepet töltötte be, mint ininálunk Horváth Mihály és Szalay László. A romanticizmus Csehországban ép­pen úgy, mint Magyarországon hatalmas lángra lobbantotta a nemzeti érzést és felkel­tette az érdeklődést annak örök kutforrása: a történelmi múlt iránt. Az irók a történe­lemből mentették tárgyukat és ezzel párhu­zamosan megindult a história tudományos művelése is, amely kezdetben teljesen nél­külözte a kritika biztos útmutatásait és gyak­ran el-elkalandozott a fantázia mezőségeire. A Palackyakra, Horváthokra és Szalayakra várt az a feladat, hogy az elődeik által össze­gyűjtött anyagot átszűrjék a kritika rostáján, a meséket s a valóban megtörtént eseménye­ket szigorúan elválasszák egymástól és a hi­teleseknek elismert történelmi tényekből föl­ép itsék a nemzet történelmének nagy épüle­tét s megállapítsák azokat a nagy irányvona­lakat, amelyek a nemzet múltját, jelenét és jövőjét irányítják. Működésűk ezáltal felül­emelkedett a száraz könyvtudomány szűk horizontján és belekapcsolódott a nemzet jö­vőjének megalapozásába, a politikába is, amelyben mindannyian kimagasló szerepet töltöttek be nemzetüknek azokban a mozgal­mas napjaiban. Horváth Mihály minisztere volt Kossuth Lajosnak, Szalay László egyike volt a negy­venes években feltörő nagy liberális nem­zedék legkitűnőbb publicistáinak, Palacky Ferenc pedig első vezére volt népének. Mig azonban a két magyar történetirónak, mivel politikai szereplésük javarésze hazájuk for­radalmi és forradalom utáni korszakával esett össze, viszontagságos és hányatott élet jutott osztályrészül, addig Palackynak — ép­pen úgy, mint nemzetének abban az időben — aránylag nyugodt életet adott a sors. Mor­vaországban született a 18. század legvégén és tizenegy éves korában a trencséni latin iskolába, majd a hires pozsonyi liceumba ke­rült a tehetséges diák. A magyar tudomány emlőin nevelkedett és magyar házban, a Csuzy-famillánál talált vendégszerető otthon­ra, ami azonban később nem akadályozta meg abban, hogy állandóan ellenséges érzé­sekkel viseltessék a magyarsággal szemben. Aránylag későn, huszonöt éves korában ke­rült Prágába, ahol a Sternberg grófok levél­tárosa, majd hivatalos „historiografus" lett. Házassága kitűnő anyagi helyzetbe emelte, németül megirt nagy munkája, amely „Cseh­ország története*' címmel jelent meg, előkelő nevet szerzett neki és azóta állandóan élénk részt vett nemzete politikai küzdelmeiben. A negyvennyolcas tavasz nagyszerű lendü­lete őt is magával ragadta. Összehívta a prá­gai szláv kongresszust, az első pánszláv nagygyűlést, majd keresztülvitte, hogy a cse­hek ne képviseltessék magukat a frankfurti német nemzetgyűlésen. Metternich bukása után ’Pillersdorf tárcát kinált föl neki kabi­netjében, de Palacky ezt nem fogadta el. A kremsieri birodalmi gyűlésen még teljes erő­vel küzdött Ausztria főderalizálása mellett, de miután terve a kormány ellentállásán meghiúsult, egyelőre búcsút vett a politikai élettől, amelynek forgatagába csak tiz eszten­dő múlva tért vissza, mint az urak házának tagja és népének általánosan elismert vezé­re. Az 1863. évi lengyel forradalom idejében az oroszok pártjára állt, ami sokat ártott te­Óriási vasúti szarsücséfinnsés Münchenben A salzburgi személyvonat beBefutott a berchtesgacBeni vonatba — Eddig 30 tsaáotí 60 súlyos sebeseit — Egy­napos gyász Münchenben München, május 25. A müncheni keleti pályaudvar közvetlen közelében ma éjjel fél 11 órakor borzalmas vasúti szerencsétlenség történt. A Salzburg—müncheni személyvonat, amely Rosenheimböl jött, Berg am Leim község közelében nekifutott a pályaudvaron vesz­teglő Berchtesgaden—müncheni személyvonatnak. Az összeütközés oly heves volt, hogy az álló vonat utolsó kocsijai kifordultak a sínekről s a nekifutó vonat mozdonya, valamint el­ső két kocsija teljesen összezuzódott. A vonatok tömve voltak pünkösdi kirándulókkal, akik az ünnepek után Münchenbe tértek vissza. Ma reggelig harminc halottat találtak a ro­mok alatt, mig hatvan súlyos és könnyű sebesültet a müncheni kórházba szállítottak. Ez a szám azonban még nem jelenti a szerencsétlenség áldozatainak végleges számát. A veszteg­lő vonat utolsó s a mozgó vonat első kocsijai egyetlen romhalmazhoz hasonlítanak, melyet csak nagy iiggyel-bajjal lehet eltakarítani. A" egymásba fonódott vasdarabok csak fürésze- léssel vagy olvasztással választhatók szét. Ez a hosszadalmas munka szintén megnehezíti a mentést. Az anyagi kár óriási. A vasúti v igányok tönkrementek s a München—salzburgi összeköttetést csak körúttal lehet lebonyolítani. A szerencsétlenség okát eddig még nem sikerült kideríteni, mivel a Salzburg—müncheni személyvonat mozdonyvezetője a halottak között van. Annyi tény, hogy mindkét vonat nagy késéssel érkezett. Eddig ismeretlen okokból a salzburgi vonatnak mozdonyvezetője nem vette észre a tilosra állított jelzést és igy futott neki a berchtesgadeni személyvonatnak. Ez utóbbinak utolsó kocsijaiból jófor­mán semmi sem maradt meg. A bennük levő utasok, néhány súlyos sebesült kivételével, mind meghaltak. A többi kocsi a pályatest mellett levő mélyedésbe zuhant. A zalzburgi vonat mozdonya súlyosan, a postakocsi könnyebben sérült meg. A két első személykocsi egymásba .olódott s bennük is volt néhány halott A szerencsétlenség után r'H'-iég-ü jele­netek játszódtak le a vágányokon. Egy félórán belül már több mentővonat érkezett s a kör­nyék magánautói mind a mentés szolgálatábaszegődtek. A müncheni vasutigazgatóság egye­lőre nincs abban a helyzetben, hogy az áldozatok neveit megállapíthassa. A holtteteme­ket a keleti pályaudvarra hozták s most az utipodgyász segítségével igyekeznek megálla­pítani a halottak kilétét. München, május 25. Az óriási vasúti szerencsétlenségről még a következőket jelentik: A sebesülések nagyrészt borzalmasak. Néhány halott a szó szoros értelmében több részre van szakítva. A rendőrség elhatározta, hogy az áldozatok csütörtöki temetése napján min­den vigalmat, színházi és mozielőadást betilt. A rendörfőnökségen és több más állami épü­leten a gyász jeléül a zászlót fél árbocra eresztették. Belgrád, május 25. Radics István Stará Pazova községiben nagy népgyülést rendezett. Közvetlenül a gyűlés előtt a rendőrségnek sikerült egy fiatalembert letartóztatnia, aki­nél egy ekrazitbombát találtak. Mint később kitűnt, a letartóztatott Mihic Slavkó 25 éves hercegovinál lakos, aki most Újvidéken van alkalmazva. Radics István ellen akart merényletet elkövetni. A rendőrségen ugyan kijelentette, hogy tel­jesen önállóan készült a tettre s azért akarta megölni a horvát vezért, „mert az rfhgyon so­kat beszél**, mégis fenforog a gyanú, hogy Mihic az Oriona nevű jugoszláv fascista szervezet tagja, amely Radics ellen for­mális összeesküvést szervezett. Stará Pazova közelében három parasztruhás, fölfegyverzett egyént tartóztattak le, akik nem tudták igazolni magukat s akiket szin­tén összeköttetésbe hoznak a merénylettel. Belgrád, május 25. Politikai körökben nem nagy jelentőséget tulajdonitanak a Ra­dics István elleni merénylettervnek. Általá­ban azt hiszik, hogy Mihic saját iniciativájából cselekedett, vagy egyáltalában csak látszatmerény­letet akart elkövetni, hogy igy Radics Istvánt elriassza a további beszédektől. Radics különben a legújabb miniszterkrizis megoldása után kötelezte magát, hogy a zombori és a stará pazovai népgyülések megtartása után hosszabb ideig nem mond nyilvános beszédet. Ideiglenes kormányrendelettel vezetik be a gabonavámokat Prága, május 25. A cseh.polgári pártok pünkösd előtti tanácskozásain véglegesen megegyeztek a gabonavámok kérdésében. Ezeken a tanácskozásokon résztvett Dvorá- csek nemzeti demokrata, Nősek néppárti, Zadina agrárius és Neuman cseh iparospárti képviselő. A tárgyalásokba belevonták á kül­ügyi, kereskedelmi, földművelésügyi és nép­jóléti minisztérium szakreferenseit, valamint a kereskedelmi kamarák központjának főtit­kárát is. A cseh polgári pártok a parlament szerdai ülésén törvényjavaslatot terjesztenek be a fix gabonavámck bevezetésére vonatko­zólag. Ez a javaslat nem tisztán a gazdasági termékekre, hanem az ipari cikkekre is fog vonatkozni, amelyek a gazdasági termelés­hez szükségesek (szuperfoszfát, méz stb.). A vámokat Dvorácsek kompromisszumos javas­lata alapján akarják bevezettetni és pedig olyképpen, hogy minden terméket más vám­tétel fog megterhelni. Az állampénztár ezen javaslat alapján 600 millió korona haszonhoz jut, mig Donát javaslata 900 millió korona hasznot irányzott elő. Egyes lapok jelentései szerint valószínű, hogy a kormány ezt a meg­oldást még a törvény életbeléptetése előtt rendeleti utón fogja elintézni. .................. IMB—M ■ I I III ■ÍTHMtlWSUyj w 1 ■ Az olasz munkások ünnepük Mussolinit Génua, május 25. Mussolini miniszterel­nök tegnap a város meglátogatása a érkezeit. A tegnapi ünnepélyes fogadtatás után ma a duce több hivatalos látogatást tett, többek kö­zött jelen volt a Génua—palermói légi vonal megnyitásánál is. Ezután több gyárat látoga­tott meg, amelyek mindegyikében a mun­kásság óriási lelkesedéssel fogadta. Jelen volt a hajógyárakban akkor, amikor a fascista mimkáskonföderáció zászlóját kitűzték s vé­gighallgatta a szervezet titkárának beszédét, amelyre válaszul kifejtette, hogy mindig bol­dog volt, ha munkások között tartózkodhatott s jól tudja, hogy a munkásság a fascista szin- dikalizmusban biztos és erős védelemre ta­lált. Este a városházán ragyogó bucsulakoma volt. Az az automobil, amelyen a duce az ál­lomásra hajtatott, csali lépésről-lépésre tudott utat vágni az ujjongó néptömegben. A pá­lyaudvaron még a vasutasok fogadták Musso­linit és biztosították, hogy állandóan szolgálni fogják őt, a hazát és a királyt. kintélyének. Ettől az időtől kezdve mind­inkább előtérbe kerültek az i/fjucsehek és háttérbe szorították a Palacky vezetése alatt álló ócseh irányzatot. Palacky azonban élete végéig a legnagyobb tiszteletnek örvendett, népe benne látta legbölcsebb vezérét, a csá­szár pedig a tudományos akadémia tagjává nevezte ki és különböző kitüntetésekkel hal­mozta el. Palacky előharcosa volt annak az irány­nak, amely a cseh kérdést Ausztrián belül akarta megoldani, még pedig úgy, hogy a csehek befolyása a németek és magyarok ro­vására mentői inkább emeltessék. A frank­furti nemzetgyűléshez intézett hires levelé­ben becsületes meggyőződéssel foglalt állást Ausztria mellett e szállóigévé vált mondat­ban: „Valóban, ha az osztrák császárság már nem léteznék régóta, Európa érdeké­ben, a humanitás érdekében haladéktalanul meg kellene teremteni.“ A frankfurti nem­zetgyűlésre azért nem ment el. mert véle­ménye szerint Ausztriának semmi keresni­valója nincsen Németországban, hanem ide­haza a szláv problémát kell megoldania. Mi­kor pedig kitört a német-francia háború, Andrássyval szemben a franciák oldalán lát­ta a monarchia jövőjét, amint azt egy hires deklarációban ki is fejtette. Utódai azonban szakítottak az ő osztrákbarát politikájával és Benes kiadta a jelszót: ,détruissez rAutriche*, amit azután az antant segítségével meg is valósítottak. A cseh nemzet uj állami életre támadt föl, hogy azonban Palacky fölfogása még mindig bizonyos életerővel bir, azt bizo­nyítják azok a tervezgetések, amelyek a du­nai konföderáció, a régi monarchia egy uj formájának megvalósítását tűzik ki céljukul. A nagy cseh hazafi akarta Ausztriát, de annak föderalizációja mellett foglalt állást. Oly szövetségi államrendszerre gondolt, melyben a németeknek, a cseheknek és szlo­vákoknak, a magyaroknak, a ruténeknek és lengyeleknek, a horváloknak és szlovének­—iMMMatiii iiimniiiiiiii 11 am nvrrrirr-i-------1(---------------1 nek, románoknak és olaszoknak közigazgatá­si, kulturális és igazságügyi autonómiájuk lenne. E programért szállt síkra a kremsieri birodalmi gyűlésen, ezt propagálta a Schmerliug-éra alatt és amikor az osztrák- magyar kiegyezés müve befejezés előtt állott, még mindig a szövetségi rendszer mellett igyekezett hangulatot kelteni. A hatvanhetes kiegyezés elleni tiltakozás jeléül Moszkvába „zarándoklatot** vezetett, hogy ezáltal is de­monstrálja, hogy a monarchia jövőjét csak a szliávoknak a föderalizmus utján való kielé­gítésében látja. Azon a napon, amikor a cseh hivatalos világ Palacky emlékének áldoz, nem árt új­ból figyelmeztetni arra, hogy a csehek leg­nagyobbjai a centralizmus ellenségei s a fö­deralizmus zászlóvivői voltak és hegy a cseh nemzet a múltját tagadja meg, ha konokul ragaszkodik a centralista rendszerhez, amely Ausztriát a sirba vitte. Mai számunk ©IdaS V. évf. 118. (1156) szám ■ Szerda ° 1926 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzlöVenSzkÓi és TUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztoseg: Prága II., Panska uhce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: • ‘ 7 * 12» H. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOllll/CCU napilapja hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te­havonta34Kc. Egyes szám ára 1*2Ö Ke Felelős főszerkesztő: DZURANYl LÁSZLÓ lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Merényletterv Hadiéi litván allén a szerbek szerint csak „látszatmerény- leirői" van szó — Kadies fogadalmai

Next

/
Oldalképek
Tartalom