Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-04 / 101. (1139.) szám
1926 május 4, kedd. U & üí jj&ri a isioglait egyházi üir^ukok feloldásáért Szüllö Géza dr., az országos keresztényszocialista párt elnöke és képviselőtársai az iskolaügyi miniszterhez a lefoglalt egyházi birtokoknak a zár alól való feloldása tárgyában a következő interpellációt nyújtották be: Tisztelettel kérdezzük miniszter urat, 1. hajlandó-e azonnal intézkedni az iránt, hogy a összes lefoglalt egyházi birtokok a zár alól feloldar.sanak és tulajdonosaiknak visszaadassanak? 2. Hajlandó-e a zárgondnokbizottságot utasítani, hogy a lefoglalt egyházi birtokok jövedelméről az elfoglalástól kezdve a legpontosabban számoljon el és 3. végül hajlandó-e gondoskodni arról, hogy addig is, amig a mai helyzet tart. a jövedelem legalább az eredeti célra forditassék? Teleki ellen megszüntették az eljárást Budapest, május. 3. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A frankügy öszszes bűnjeleit ma szállították át a büntető törvényszékre, ahol a 7-én kezdődő főtárgyalás alkalmával lesz szükség rájuk. A bűnjelek súlya meghaladja a 3% métermázsát, ezért hatalmas autón szál- tották őket. Az ügyészség ma megszüntető végzést adott ki Teleki Pál gróf ügyében a frankhamisításra vonatkozólag. A megszüntető végzésben az ügyészség részletesen kifejtette az okokat, amelyek alapján az eljárást Teleki Pál gróf ellen a frankhami- sitási afférrel kapcsolatban be kellett szüntetni. Ay indokolás szerint. Teleki csak hallomásból tudott a készülő hamisítási tervekről és minden egyes értesülését közölte az illetékes tényezőkkel. 'ki ügyészség ezt a végzését közölte a francia Nemzeti Bank képviselőjével. A jogi képviselő nem vette át a pótmagánvádat Teleki Pál gróf ellen, úgy, hogy vele szemben semmiféle eljárás nem indul meg a franküggyel kapcsolatban. Betiltották a „Világ“-ot Budapest, május 3. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A belügyminiszter szombaton kelt rendeletével betiltotta a Világ cimü napilapot. A betiltást elrendelő végzést a belügyminiszter azzal indokolta, hogy a Világ szombati számában a bécsi rendőrségnek egy állítólagos jelentését közölte, amellyel a Magyar Nemzeti Bankot azzal vádolják meg, hogy a magyar milliós bankjegyek hamisítását elősegítette. Kitűnt, hogy a bécsi rendőrség a Világban közölt szövegű hivatalos jelentést nem adott ki és egyáltalában semmiféle ilyen tartalmú közlést nem tett. A Világnak koholt bécsi jelentése az ennek alapján közölt cikk kétségtelenül alkalmas arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank és ezzel közvetve az ország hitelét, veszélyeztesse és külföldi gadasági érdekeit sértse. A belügyminisztérium rendelete érthető feltűnést keltett az országban. Teleki dr., a Világ felelős szerkesztője ma nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelenti, hogy hajlandó félreállni és minden felelősséget magára vállalni, ha a Világot betiltó belügyminisztériumi rendeletét visszavonják és ezáltal a lap megjelenését újból engedélyezik. A lap betiltásától ugyanis csaknem 300 munkásnak kenyérkeresete függ. Értesüléslünk szerint az ügyet a nemzet- gyülésen is szóvá fogja tenni az ellenzék és a betiltással az Újságírók Egyesülete is foglalkozni fog. A Leirer-pör Ítélete Budapest, május 3. Budapesti szerkesztőségünk telefoftjelenté.se: Ma délelőtt hirdették ki a budapesti törvényszékén a Leirer- ügy vádlottaira vonatkozó ítéletet. Okclicsányi Lászlót orgazdaság miatt a törvényszék három évi fegyházbüntetésre és öt évi hivatal- vesztésre, valamint politikai jogainak ugvan- ilven időtartamra való felfüggesztésére ítélte. Bolla József két évi börtönt és öt évi hivatal- vesztést, pohtikai jogainak ugyanilyen időtartamra való felfüggesztésével, Sagulv Ferenc egv évi börtönt és három évi hivatal- és politikai jogvesztést, végül Heh'k Jó'sef kilenc havi börtönt három évi hivatalvesztést és politikai jogvesztést kapott. Már sztrájkban áíi egy millió angol bányamunkás London, május 3. Az országban egyelőre nincsen nyugtalanság. Egy millió bányamunkás már megkezdte a sztrájkot, de a többi iparágban még nyugodtan folyik a munka. A tárgyalások hirtelen megszakadása súlyos csalódást okozott az egész népben. Az általános sztrájk kitörése azt jelentené, hogy még másfél millió munkás hagyná ott munkahelyét. A hatóságok erélyes intézkedéseket tesznek, hogy a rendkívüli körülmények dacára föntarthassák a rendet. Eddig többezer önkéntes munkást vettek fel. A Trade Union főtanácsa erélyesen tiltakozott a kormánynyilatkozat ellen, amelyben a miniszterelnök követeli, hogy a munkásság vonja vissza az általános sztrájk megkezdésére vonatkozó intézkedéseket. A Trade Union ezt a nyilatkozatot végzetesnek és elsietettnek mondja. A munkásság legmérsékeltebb személyiségéi is a kormányra és a bányatulajdonosokra hárítják a felelősséget. Állítólag ez utóbbiak csökönyössége okozta a szakítást. — Az alsóház ma kezdi meg a sztrjákvitát. A Trade Union képviselői ma délelőtt hosszú ideig tárgyaltak a Labour Party parlamenti tagjaival. Léván katonaság rohamozta meg a május elsőiéi ünneplő kommunistákéi Gépfegyvereket állítottak fel a Fő-téren — Fegyverdörrenés és közelharc Léva utcáin — Saját tudósítónktól — Léva, május 3. A kommunisták május elsejei ünnepe Léván az idén nagy tumultusok között ment végbe. A kommunisták tüntető gyűlésére a yidékről mintegy 2000 főnyi tömeg jött be, amely a várcs szélén gyülekezett. A menet szovjetjelvényes lobgók alatt a gyülekezés helyéről négyes soroban vonult a városba. Elől kerékpáros csoport haladt, utánuk pedig a szállítómunkások felvirágozott lovakon vezették a menetet, amely a proletárdiktatúrát éltette. A szervezetten és fegyelmezetten viselkedő tömegben sok ifjúmunkás és nő volt. A tüntető menet a város főterére vonult, ahol a népgyülésnek kellett volna lefolynia. A hatóság képviselője azonban felszólította a gyűlés rendezőit, hogy a főtérről távolítsák el a fiatalkorú hallgatóságot. Miután ezt a rendelkezést a kitűzött határidőn belül nem hajtották végre, a gyűlést feloszlatták. Ez a hatósági intézkedés nagy elkeseredést és ellenkezést váltott ki. A tömeg nem oszlott széjjel, hanem harsányau követelte a gyűlés folytatását. Erre a helyőrségi parancsnok vezetésével két század gyalogság vonult fel a Főtér torkolatában pedig gépfegyvereket helyeztek el. Mikor a tömeg a katonaság * 1 Bécs, (—) (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Coudenhove-Kalergi gróf Pdneurópa-moz- galmg mind nagyobb arányokat ölt. Becsben Seipel prelátus exkancellár, Ausztria legtekintélyesebb államférfin állolt a napokban a Páneurópa-szervezet élére. Budapesten szintén megalakult Páneurópa magyarországi csoportja, amelyben egyaránt helyei foglalnak kormánypárti és ellenzéki képviselők. Az egyre terjedő Páneurópa-mozga- lom kezdeményezője, gróf R. N. Coudenhove-Kalergi dr. mostan érdekes cikkben vázolja a nemzeti kisebbségek problémájának szerepét Páneurópával kapcsolatban. A P. M. H. bécsi tudósítója a következőkben részletesen reprodukálja ezt a cikket, amely Páneurópa megvalósulásának szüségességét a legfontosabb magyar problémával, a kisebbségi kérdésssel kapcsolatban tárgyalja. Félreértések kikerülése végett szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az alábbi érdekes fejtegetések csupán az illusztris szerző véleményét fejezik ki, a szerkesztőség nincsen abban a helyzetben, hogy mindenben oszthassa Coudenhove-Kalergi gróf álláspontját. 1. Európa sorsa. A Páneurópa-programnak három célja van: a béke biztosítása döntőbíróság utján, a gazdaság szanálása vámunió révén és a nemzeti egyenlőség a kisebbségvédelem által. 2. Páneurópa és a Népszövetség. Páneurópa eme három programpontja csali európai keretekben valósítható meg és nem a Népszövetség keretén belül. A brit világbirodalom és az ázsiai orosz birodalom között fennálló és egyre nagyobbodó ellentétek valószínűtlenné teszik a világbékét, azonban az európai béke biztosítása lehetséges Páneurópa bázisán. A nemzetközi szabadkeveskedelem lehetetlen, amig oly nagy különbségek állanak fenn az amerikai, európai és ázsiai munkabérek és életfenntartást minimumók között. Az európai vámunió azonban lehetséges, sőt csakis igy menekülhet felvonulására sem oszlott széjjel, a helyőrségi parancsnok rohamot vezényelt. Óriási riadalom és lárma keletkezett és az általános zűrzavart fokozta az, hogy egy fegyver véletlenül elsült. Az izgalmas pillanatokban több fegyverdurra- ranás hangzott el, a járókelők fejvesztetten menekültek. A szuronyos katonák a tömeget a főtérről lassanként a mellékutcákba szorították azzal a célzattal, hogy a tüntetőket a város területéről teljesen kiszorítsák. Az elkeseredett tömeg azonban az egyik utcában megvetette a lábát és zászlórudat keresztbe fektetvén, a szuronytszegezve közeledő katonaságot felakarták tartóztatni. A zászlórúd eltörött, az emberek egymásra estek, a nagy lendületben előrerohanó katonák a munkások közé buktak és egy hatalmas gomolyogban fetrengtek támadók és védekezők. Igazán nagy szerencse, hogy az őrült tumultusban senki sem sérült meg. A rendőrség hét munkást letartóztatott, kihallgatásuk után azonban szabadon bocsátották őket, de kihágás címén eljárást indítottak ellenük. A délutánra tervezett táncmulatságot a rendőrség betiltotta. Léván május elsejének ünnepe nagy izgalmakat váltott ki és különösen a munkásság körében kavarta fel a szenvedélyeket. meg az európai gazdaság az angolszász kapitalizmus, vagy az orosz bolsevizmus fenyegető hegemóniája elől. A Népszövetség nincsen abban a helyzetben, hogy nemzetközileg rendezze a kisebbségek vér delmét, mivel a nemzeti kisebbségi problémák Európában, Afrikában, Ázsiában, Amerikában és Ausztráliában már alapjukban különböznek egymástól. Ezért nem lehet az összes világrészekre kiterjedő formulát találni a kisebbségi kérdésben. Gyakorlati kisebbségvédelem csakis európai bázison lehetséges. Az európai kisebbségvédelem előfeltétele tehát Páneurópa megalakítása. 3. Béke és szabadság. Nincsen tartós béke szabadság nélkül. Minden nyomás robbanási veszélyt teremt. Olyan béke, amely elnyomáson alapul, csak fegyverszünet. A nemzeti elnyomás tulajdonképen lappangó háború, amely minden pillanatban akuttá válhat. A XIX. és XX. évszázadok valamennyi háborúja felszabadító háború volt. Lehetetlen a háborúkat megszüntetni anélkül, hegy felismernék az okokat és kiirtanék azokat. Egy elnyomott nép nyomása erősebb minden államszerződésnél. Trentino magát elnyomottnak érzett lakosságának nyomása erősebb volt, mint az olasz államférfiak összes aláírásai a hármasszövetségi szerződésen. Aki ezt elfelejti, az uj világháborút készít elő. A háborúk és forradalmak nem politikai betegségek, hanem csak ilyen megbetegedések szimp- tomái és krónikus igazságtalanságok következményei. A valódi pacifizmusnak tehát a betegségek okai ellen és nem a szimptőmák ellen kell irányulnia. Ezért mindenkinek, aki a tartós európai békét akarja, síkra kell szállnia az európai kisebo- ségek jogaiért. 4. Belső és külső imperializmus. Minden nemzeti elnyomás okvetlenül irredentizmust vált ki. Egyetlen demokratikus állam- férfiú sem szolgáltathatja ki tartósan fajrokonait a határokon túl elnyomó és elnemzetietletíitésre j irányuló politikának anélkül, hogy ebbe ne buk- | jék bele és utódai ne dezavuálják. Másrészt azon- j bau minden államférfiu, aki fajrokonainak védelkójába, uj háborúkat kockáztat meg. Ezért csakis egy semleges és pártatlan intézmény képes a nemzeti kisebbségek védelmét megvalósítani és őrködni felette és ez az intézmény: Páneurópa. Ha nem kerül sor az európai kisebbségvédelemre, úgy a háborús hangulat Európában nem fog csökkeni, hanem ellenkezőleg növekedni fog. A többségek és kisebbségek közötii nemzeti harcok át fognak terjedni a határokon. A leigázott kisebbségek a határon túl először morális, maid politikai és végül katonai segítségre fognak találni. így ez a belpolitikai kérdés külpolitikai problémává fejlődik A nemzeti elnyomás tehát belpolitikai imperializmus. Okvetlenül imperialista külpolitikához és igy háborúhoz vezet. Svájc sohasem maradhatott volna a világháborúban mindvégig semleges, ha a német többség elnyomta volna a francia és olasz kisebbségeket. Csakis a belső szabadság biztosította és mentette meg kívülre is Svájc békéjét. 5. A keleteurópai határprobléma. Az a terület, amely egyrészt Németország és Olaszország, másrészt Oroszország és Törökország között fekszik, Európa Damokles-kardja. Innen indult ki az utolsó világháború és minden pillanatban ezen a területen törhet ki az uj világháború. Ezen a területen ugyanis több nemzet ól, mint a többi Európában együttvéve, bizonytalan elhatárolásokkal és erős nacionalizmussal. A párisi békeszerződések által megállapított határok igazságtalanok, miként igazságtalanok voltak azok a határok is, amelyek a háború előtt ezen a területen fennállottak. Ezen a területen ugyanis igazságos határok lehetetlenek nemcsak a nemzetileg vegyes részek miatt, hanem mindenekelőtt a tekintetek különbözősége folytán, amelyek a határok megállapításánál irányadóak voltak. Összekevertek történelmi, nemzeti, földrajzi, gazdasági és stratégiai nézőpontokat, mig a jelenlegi káosz kialakult. Minden megoldás, amc-ly nemzeti szempontból igazságosnak látszik, gazdasági szempontból igazságtalan és fordítva. A történelmi igazság pedig eo ipso földrajzi és stratégiai igazságtalansággá válik. Minden nemzet érzi a vele elkövetett igazságtalanságokat és uj határmegváltoztatásokon reménykedik. Minden határváltozás azonban uj igazságtalanságot jelentene a régi helyett, az elnyomók és elnyomottak szerepe felcserélődne és a határváltozások nem vezetnének a békéhez, az igazsághoz és a megelégedettséghez. Ezért csak egy kiút van ebből a káoszból: a stratégiai határok leépítése és a kötelező döntőbíróság bevezetése; a gazdasági határok megszüntetése és a vámunió megvalósítása; a nemzeti kisebbségek felszabadítása kisebbségvédelem révén Ez a megoldás: Páneurópa. Minden más megoldás igen problematikus kimenetelű háborút jelent úgy a győztesek, mint a legyőzőitek számára. 6. Határeltolás és határle építés. A batáreltőlásra irányuló követelések uj nemzeti elnyomásra vezetnek. Amig egy nemzeti államnak félnie kell attól, hogy néhány éven belül esetleges népszavazás folytán elveszti határvidékeit, addig minden eszközzel törekszik ezeknek a területeknek elnemzeiietlenitésére, hogy igy a fenyegető veszteséget megelőzze. Másrészt azonban a határeltólás reménye ébren tartja az irredentizmust és igy igazolja az elnyomó rendszabályokat. Amig nemzeti elnyomás létezik, addig az elnyomottakban élni fog az akarat, az elnyomók uralmát lerázni és a határon túl élő fajtestvérekkel egyesülni. Az elnyomott testvérek panaszai a határon túl is élesztik az erőszakos határmegvál- tóztatásokra irányuló akaratot. Ezért a kisebbségek radikális védelme csak úgy lehetséges, ha a határok problémája nyugszik. A határok önként való elismerése viszont csak akkor képzelhető el, ha ezeken a határokon belül nemzeti béke uralkodik. A kettő közötti összefüggés és a két problémának egymásra való kölcsönös hatása elvitathatatlan, azért mindig szem előtt kell tartani. 7. Területi organizáció helyett nemzeti organizáció. Egy európai államszövetségben a természetes összefüggések végül is erősebbeknek fognak bizonyulni a mesterséges korlátoknál. Az európai gazdaság gazdasági és az európai nemzetek nemzeti nézőpontok szerint fognak szervezkedni. Az európai közösség maradandó elemei az európai nemzetek. Páneurópában valamilyen nemzethez való tartozás nagyobb fontossággal fog bírni, mint valamilyen államhoz való tartozás. Territoriális beosztás és mesterséges határok felett Páneurópában természetes nemzeti organizációk fognak kialakulni. A nemzeti elv automatikusan fel fogja váltani a territoriális elvet, amint megszűnik az európai háború veszélye és megszűnnek a védvá- mok. Ekkor az európai államhatárok ép úgy elvesztik jelentőségüket, mint ma az országhatárok a német birodalom, vagy az államhatárok az Északamerikai Egyesült Államok keretén belül. 8. Páneurópa, mint nemzeti cél. A Páneurópa-politika ezért nemzeti politika. Minden nacionalista számára csak: két ut van. hogy népét megmentse jelenlegi elviselhetetlen helyzetéből. Az első ut egy reva-iche-háfcoru előkészítése szomszédai ellen, a másik Páneurópa előkiszitése, amely Európa összes népeit a legnagyobb nemzeti függetlenséget jelentő föderációban foglalja össze. Az első ut Európa összeomlásától vezet, a második Európa és igy az össze? európai nemzetek, megmentését jelenti. Ezért minden becsületes és józan nacionalistának küzdenie kell népe érdekében Páneurópáért. A nemzeti kisebbségek és Páneurópa Irta:Gróf R. N. Coudenhove-Kalergi dr.
