Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-04 / 101. (1139.) szám

1926 május 4, kedd. U & üí jj&ri a isioglait egyházi üir^ukok feloldásáért Szüllö Géza dr., az országos keresztény­szocialista párt elnöke és képviselőtársai az iskolaügyi miniszterhez a lefoglalt egyházi birtokoknak a zár alól való feloldása tárgyá­ban a következő interpellációt nyújtották be: Tisztelettel kérdezzük miniszter urat, 1. hajlandó-e azonnal intézkedni az iránt, hogy a összes lefoglalt egyházi birto­kok a zár alól feloldar.sanak és tulajdonosaik­nak visszaadassanak? 2. Hajlandó-e a zárgondnokbizottságot utasítani, hogy a lefoglalt egyházi birtokok jö­vedelméről az elfoglalástól kezdve a legpon­tosabban számoljon el és 3. végül hajlandó-e gondoskodni arról, hogy addig is, amig a mai helyzet tart. a jö­vedelem legalább az eredeti célra forditassék? Teleki ellen megszüntették az eljárást Budapest, május. 3. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A frankügy ösz­szes bűnjeleit ma szállították át a büntető törvényszékre, ahol a 7-én kezdődő főtárgya­lás alkalmával lesz szükség rájuk. A bűnjelek súlya meghaladja a 3% métermázsát, ezért hatalmas autón szál- tották őket. Az ügyészség ma megszüntető végzést adott ki Teleki Pál gróf ügyében a frank­hamisításra vonatkozólag. A megszüntető végzésben az ügyészség részle­tesen kifejtette az okokat, amelyek alapján az eljárást Teleki Pál gróf ellen a frankhami- sitási afférrel kapcsolatban be kellett szüntet­ni. Ay indokolás szerint. Teleki csak hallomásból tudott a készü­lő hamisítási tervekről és minden egyes értesülését közölte az illetékes ténye­zőkkel. 'ki ügyészség ezt a végzését közölte a francia Nemzeti Bank képviselőjével. A jogi képvi­selő nem vette át a pótmagánvádat Teleki Pál gróf ellen, úgy, hogy vele szemben semmiféle eljárás nem indul meg a franküggyel kap­csolatban. Betiltották a „Világ“-ot Budapest, május 3. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A belügyminiszter szombaton kelt rendeletével betiltotta a Világ cimü napilapot. A betiltást elrendelő végzést a belügyminiszter azzal indokolta, hogy a Vi­lág szombati számában a bécsi rendőrségnek egy állítólagos jelentését közölte, amellyel a Magyar Nemzeti Bankot azzal vádolják meg, hogy a magyar milliós bankjegyek hamisítá­sát elősegítette. Kitűnt, hogy a bécsi rendőrség a Világban közölt szö­vegű hivatalos jelentést nem adott ki és egyáltalában semmiféle ilyen tartalmú közlést nem tett. A Világnak koholt bécsi jelentése az en­nek alapján közölt cikk kétségtelenül alkalmas arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank és ezzel közvetve az ország hitelét, veszélyeztesse és külföldi gadasági érdekeit sértse. A belügyminisztérium rendelete érthető feltűnést keltett az országban. Teleki dr., a Világ felelős szerkesztője ma nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelenti, hogy hajlandó félreállni és minden felelőssé­get magára vállalni, ha a Világot betiltó belügyminisztériumi rendeletét vissza­vonják és ezáltal a lap megjelenését újból engedélyezik. A lap betiltásától ugyanis csaknem 300 munkásnak kenyérkeresete függ. Értesüléslünk szerint az ügyet a nemzet- gyülésen is szóvá fogja tenni az ellenzék és a betiltással az Újságírók Egyesülete is foglal­kozni fog. A Leirer-pör Ítélete Budapest, május 3. Budapesti szerkesz­tőségünk telefoftjelenté.se: Ma délelőtt hirdet­ték ki a budapesti törvényszékén a Leirer- ügy vádlottaira vonatkozó ítéletet. Okclicsányi Lászlót orgazdaság miatt a törvényszék há­rom évi fegyházbüntetésre és öt évi hivatal- vesztésre, valamint politikai jogainak ugvan- ilven időtartamra való felfüggesztésére ítélte. Bolla József két évi börtönt és öt évi hivatal- vesztést, pohtikai jogainak ugyanilyen időtar­tamra való felfüggesztésével, Sagulv Ferenc egv évi börtönt és három évi hivatal- és poli­tikai jogvesztést, végül Heh'k Jó'sef kilenc ha­vi börtönt három évi hivatalvesztést és poli­tikai jogvesztést kapott. Már sztrájkban áíi egy millió angol bányamunkás London, május 3. Az országban egyelőre nincsen nyugtalanság. Egy millió bánya­munkás már megkezdte a sztrájkot, de a többi iparágban még nyugodtan folyik a munka. A tárgyalások hirtelen megszakadása súlyos csalódást okozott az egész népben. Az álta­lános sztrájk kitörése azt jelentené, hogy még másfél millió munkás hagyná ott munka­helyét. A hatóságok erélyes intézkedéseket tesznek, hogy a rendkívüli körülmények da­cára föntarthassák a rendet. Eddig többezer önkéntes munkást vettek fel. A Trade Union főtanácsa erélyesen tiltakozott a kormánynyilatkozat ellen, amelyben a miniszterelnök követeli, hogy a munkásság vonja vissza az általános sztrájk megkezdésére vonatkozó intézkedéseket. A Trade Union ezt a nyilatkozatot végzetesnek és elsietettnek mondja. A munkásság legmérsékeltebb személyiségéi is a kormányra és a bányatulajdonosokra hárítják a felelősséget. Állítólag ez utóbbiak csökönyössége okozta a szakítást. — Az alsó­ház ma kezdi meg a sztrjákvitát. A Trade Union képviselői ma délelőtt hosszú ideig tár­gyaltak a Labour Party parlamenti tagjaival. Léván katonaság rohamozta meg a május elsőiéi ünneplő kommunistákéi Gépfegyvereket állítottak fel a Fő-téren — Fegyverdörrenés és közelharc Léva utcáin — Saját tudósítónktól — Léva, május 3. A kommunisták május elsejei ünnepe Léván az idén nagy tumultusok között ment végbe. A kommunisták tüntető gyűlésére a yidékről mintegy 2000 főnyi tömeg jött be, amely a várcs szélén gyülekezett. A menet szovjetjelvényes lobgók alatt a gyülekezés helyéről négyes soroban vonult a városba. Elől kerékpáros csoport haladt, utánuk pe­dig a szállítómunkások felvirágozott lovakon vezették a menetet, amely a proletárdiktatú­rát éltette. A szervezetten és fegyelmezetten viselkedő tömegben sok ifjúmunkás és nő volt. A tüntető menet a város főterére vo­nult, ahol a népgyülésnek kellett volna le­folynia. A hatóság képviselője azonban fel­szólította a gyűlés rendezőit, hogy a főtérről távolítsák el a fiatalkorú hall­gatóságot. Miután ezt a rendelkezést a kitűzött határ­időn belül nem hajtották végre, a gyűlést feloszlatták. Ez a hatósági intézkedés nagy elkesere­dést és ellenkezést váltott ki. A tömeg nem oszlott széjjel, hanem harsányau követelte a gyűlés folytatását. Erre a helyőrségi parancsnok vezetésével két század gyalogság vonult fel a Főtér torkolatában pedig gépfegyvereket he­lyeztek el. Mikor a tömeg a katonaság * 1 Bécs, (—) (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Coudenhove-Kalergi gróf Pdneurópa-moz- galmg mind nagyobb arányokat ölt. Becs­ben Seipel prelátus exkancellár, Ausztria legtekintélyesebb államférfin állolt a na­pokban a Páneurópa-szervezet élére. Buda­pesten szintén megalakult Páneurópa ma­gyarországi csoportja, amelyben egyaránt helyei foglalnak kormánypárti és ellenzéki képviselők. Az egyre terjedő Páneurópa-mozga- lom kezdeményezője, gróf R. N. Coudenho­ve-Kalergi dr. mostan érdekes cikkben vá­zolja a nemzeti kisebbségek problémájának szerepét Páneurópával kapcsolatban. A P. M. H. bécsi tudósítója a következőkben részletesen reprodukálja ezt a cikket, amely Páneurópa megvalósulásának szüségességét a legfontosabb magyar problémával, a ki­sebbségi kérdésssel kapcsolatban tárgyalja. Félreértések kikerülése végett szüksé­gesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az aláb­bi érdekes fejtegetések csupán az illusztris szerző véleményét fejezik ki, a szerkesztő­ség nincsen abban a helyzetben, hogy min­denben oszthassa Coudenhove-Kalergi gróf álláspontját. 1. Európa sorsa. A Páneurópa-programnak három célja van: a béke biztosítása döntőbíróság utján, a gazdaság szanálása vámunió révén és a nemzeti egyenlőség a kisebbségvédelem által. 2. Páneurópa és a Népszövetség. Páneurópa eme három programpontja csali európai keretekben valósítható meg és nem a Népszövetség keretén belül. A brit világbirodalom és az ázsiai orosz birodalom között fennálló és egyre nagyobbodó ellentétek valószínűtlenné te­szik a világbékét, azonban az európai béke bizto­sítása lehetséges Páneurópa bázisán. A nemzetközi szabadkeveskedelem lehetetlen, amig oly nagy különbségek állanak fenn az ame­rikai, európai és ázsiai munkabérek és életfenn­tartást minimumók között. Az európai vámunió azonban lehetséges, sőt csakis igy menekülhet felvonulására sem oszlott széjjel, a helyőrségi parancsnok rohamot vezényelt. Óriási riadalom és lárma keletkezett és az általános zűrzavart fokozta az, hogy egy fegyver véletlenül elsült. Az izgal­mas pillanatokban több fegyverdurra- ranás hangzott el, a járókelők fejvesztet­ten menekültek. A szuronyos katonák a tömeget a főtérről lassanként a mellékutcákba szorították az­zal a célzattal, hogy a tüntetőket a város te­rületéről teljesen kiszorítsák. Az elkeseredett tömeg azonban az egyik utcában megvetette a lábát és zászlórudat keresztbe fektetvén, a szuronytszegezve közeledő katonaságot felakarták tartóztat­ni. A zászlórúd eltörött, az emberek egy­másra estek, a nagy lendületben előre­rohanó katonák a munkások közé buktak és egy hatalmas gomolyogban fetrengtek támadók és védekezők. Igazán nagy szerencse, hogy az őrült tu­multusban senki sem sérült meg. A rendőr­ség hét munkást letartóztatott, kihallgatásuk után azonban szabadon bocsátották őket, de kihágás címén eljárást indítottak ellenük. A délutánra tervezett táncmulatságot a rend­őrség betiltotta. Léván május elsejének ünnepe nagy izgalmakat váltott ki és különösen a munkásság körében kavarta fel a szenve­délyeket. meg az európai gazdaság az angolszász kapitaliz­mus, vagy az orosz bolsevizmus fenyegető hege­móniája elől. A Népszövetség nincsen abban a helyzetben, hogy nemzetközileg rendezze a kisebbségek vér delmét, mivel a nemzeti kisebbségi problémák Európában, Afrikában, Ázsiában, Amerikában és Ausztráliában már alapjukban különböznek egy­mástól. Ezért nem lehet az összes világrészekre kiterjedő formulát találni a kisebbségi kérdésben. Gyakorlati kisebbségvédelem csakis európai bázison lehetséges. Az európai kisebbségvédelem előfeltétele tehát Páneurópa megalakítása. 3. Béke és szabadság. Nincsen tartós béke szabadság nélkül. Minden nyomás robbanási veszélyt teremt. Olyan béke, amely elnyomáson alapul, csak fegyverszünet. A nemzeti elnyomás tulajdonképen lappangó hábo­rú, amely minden pillanatban akuttá válhat. A XIX. és XX. évszázadok valamennyi há­borúja felszabadító háború volt. Lehetetlen a há­borúkat megszüntetni anélkül, hegy felismernék az okokat és kiirtanék azokat. Egy elnyomott nép nyomása erősebb minden államszerződésnél. Trentino magát elnyomottnak érzett lakosságának nyomása erősebb volt, mint az olasz államférfiak összes aláírásai a hármas­szövetségi szerződésen. Aki ezt elfelejti, az uj világháborút készít elő. A háborúk és forradalmak nem politikai be­tegségek, hanem csak ilyen megbetegedések szimp- tomái és krónikus igazságtalanságok következ­ményei. A valódi pacifizmusnak tehát a betegsé­gek okai ellen és nem a szimptőmák ellen kell irányulnia. Ezért mindenkinek, aki a tartós európai bé­két akarja, síkra kell szállnia az európai kisebo- ségek jogaiért. 4. Belső és külső imperializmus. Minden nemzeti elnyomás okvetlenül irre­dentizmust vált ki. Egyetlen demokratikus állam- férfiú sem szolgáltathatja ki tartósan fajrokonait a határokon túl elnyomó és elnemzetietletíitésre j irányuló politikának anélkül, hogy ebbe ne buk- | jék bele és utódai ne dezavuálják. Másrészt azon- j bau minden államférfiu, aki fajrokonainak védel­kójába, uj háborúkat kockáztat meg. Ezért csakis egy semleges és pártatlan intéz­mény képes a nemzeti kisebbségek védelmét megvalósítani és őrködni felette és ez az intéz­mény: Páneurópa. Ha nem kerül sor az európai kisebbségvéde­lemre, úgy a háborús hangulat Európában nem fog csökkeni, hanem ellenkezőleg növekedni fog. A többségek és kisebbségek közötii nemzeti har­cok át fognak terjedni a határokon. A leigázott kisebbségek a határon túl először morális, maid politikai és végül katonai segítségre fognak ta­lálni. így ez a belpolitikai kérdés külpolitikai pro­blémává fejlődik A nemzeti elnyomás tehát belpolitikai impe­rializmus. Okvetlenül imperialista külpolitikához és igy háborúhoz vezet. Svájc sohasem maradhatott volna a világhá­borúban mindvégig semleges, ha a német több­ség elnyomta volna a francia és olasz kisebbsé­geket. Csakis a belső szabadság biztosította és mentette meg kívülre is Svájc békéjét. 5. A keleteurópai határprobléma. Az a terület, amely egyrészt Németország és Olaszország, másrészt Oroszország és Törökország között fekszik, Európa Damokles-kardja. Innen indult ki az utolsó világháború és minden pilla­natban ezen a területen törhet ki az uj világhá­ború. Ezen a területen ugyanis több nemzet ól, mint a többi Európában együttvéve, bizonytalan elhatárolásokkal és erős nacionalizmussal. A párisi békeszerződések által megállapított határok igazságtalanok, miként igazságtalanok voltak azok a határok is, amelyek a háború előtt ezen a területen fennállottak. Ezen a területen ugyanis igazságos határok lehetetlenek nemcsak a nemzetileg vegyes részek miatt, hanem mindenekelőtt a tekintetek külön­bözősége folytán, amelyek a határok megállapí­tásánál irányadóak voltak. Összekevertek történelmi, nemzeti, földrajzi, gazdasági és stratégiai nézőpontokat, mig a jelen­legi káosz kialakult. Minden megoldás, amc-ly nemzeti szempontból igazságosnak látszik, gazda­sági szempontból igazságtalan és fordítva. A tör­ténelmi igazság pedig eo ipso földrajzi és straté­giai igazságtalansággá válik. Minden nemzet érzi a vele elkövetett igazság­talanságokat és uj határmegváltoztatásokon re­ménykedik. Minden határváltozás azonban uj igaz­ságtalanságot jelentene a régi helyett, az elnyo­mók és elnyomottak szerepe felcserélődne és a határváltozások nem vezetnének a békéhez, az igazsághoz és a megelégedettséghez. Ezért csak egy kiút van ebből a káoszból: a stratégiai határok leépítése és a kötelező döntő­bíróság bevezetése; a gazdasági határok megszün­tetése és a vámunió megvalósítása; a nemzeti ki­sebbségek felszabadítása kisebbségvédelem révén Ez a megoldás: Páneurópa. Minden más megoldás igen problematikus kimenetelű háborút jelent úgy a győztesek, mint a legyőzőitek számára. 6. Határeltolás és határle építés. A batáreltőlásra irányuló követelések uj nem­zeti elnyomásra vezetnek. Amig egy nemzeti ál­lamnak félnie kell attól, hogy néhány éven belül esetleges népszavazás folytán elveszti határvidé­keit, addig minden eszközzel törekszik ezeknek a területeknek elnemzeiietlenitésére, hogy igy a fe­nyegető veszteséget megelőzze. Másrészt azonban a határeltólás reménye ébren tartja az irredentiz­must és igy igazolja az elnyomó rendszabályokat. Amig nemzeti elnyomás létezik, addig az el­nyomottakban élni fog az akarat, az elnyomók uralmát lerázni és a határon túl élő fajtestvérek­kel egyesülni. Az elnyomott testvérek panaszai a határon túl is élesztik az erőszakos határmegvál- tóztatásokra irányuló akaratot. Ezért a kisebbségek radikális védelme csak úgy lehetséges, ha a határok problémája nyug­szik. A határok önként való elismerése viszont csak akkor képzelhető el, ha ezeken a határokon belül nemzeti béke uralkodik. A kettő közötti összefüggés és a két problémának egymásra való kölcsönös hatása elvitathatatlan, azért mindig szem előtt kell tartani. 7. Területi organizáció helyett nemzeti organizáció. Egy európai államszövetségben a természetes összefüggések végül is erősebbeknek fognak bizonyulni a mesterséges korlátoknál. Az európai gazdaság gazdasági és az európai nemzetek nem­zeti nézőpontok szerint fognak szervezkedni. Az európai közösség maradandó elemei az európai nemzetek. Páneurópában valamilyen nemzethez való tartozás nagyobb fontossággal fog bírni, mint valamilyen államhoz való tartozás. Territoriális beosztás és mesterséges határok felett Páneurópá­ban természetes nemzeti organizációk fognak ki­alakulni. A nemzeti elv automatikusan fel fogja váltani a territoriális elvet, amint megszűnik az európai háború veszélye és megszűnnek a védvá- mok. Ekkor az európai államhatárok ép úgy el­vesztik jelentőségüket, mint ma az országhatárok a német birodalom, vagy az államhatárok az Északamerikai Egyesült Államok keretén belül. 8. Páneurópa, mint nemzeti cél. A Páneurópa-politika ezért nemzeti politika. Minden nacionalista számára csak: két ut van. hogy népét megmentse jelenlegi elviselhetetlen helyzetéből. Az első ut egy reva-iche-háfcoru elő­készítése szomszédai ellen, a másik Páneurópa előkiszitése, amely Európa összes népeit a leg­nagyobb nemzeti függetlenséget jelentő föderáció­ban foglalja össze. Az első ut Európa összeomlásától vezet, a második Európa és igy az össze? európai nemze­tek, megmentését jelenti. Ezért minden becsületes és józan nacionalistának küzdenie kell népe ér­dekében Páneurópáért. A nemzeti kisebbségek és Páneurópa Irta:Gróf R. N. Coudenhove-Kalergi dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom