Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-22 / 116. (1154.) szám
10 ^BAG/UA\aG^ARHIRIíAB 1926 május 22, szombat. mellett kalorikusok is beiktatandók a rossz viziviszonyok esetére tartalék gyanánt, főleg akkor, ha a vizierőtelepeknek nincs megfelelő tárolt medencéjük. Az elosztás lehető nagy területre történjék éppen a telepek nagyságából kifolyólag, de azért is, mert igy a fogyasztás ingado- dozása kisebb. És végül gondoskodnunk kell a világítási időnkivül termelt áram elhelyezéséről. Ezen célra pedig az vezet, ha a villamos áram használata az alkalmazás módja tekintetében minél általánosabb lesz és nem csak a mgy és kisipar, melynek a legolcsóbb hajtó ereje a villamosság, de a mezőgazdaság, sőt a háztartás minden ága is felhasználja a villamosságot céljaira, mint ez Amerikában van, hol a főzést, mosást, mángorlást, vasalást, takarítást, mosogatást, ételfelhordást, kenyér pirítást és száz más egyebet a villamosság végez, a nélkül, hegy a háziúr, vagy úrnő villamos mérnök, vagy szerelő volna. (Br.) UJ TÖRVÉNYEK ÉS RÉNDELETEK úgy hírlik, hogy a törvénytervezet alapjában hasonlít a németre, amennyiben az államnak a kartelek ügyében bizonyos esetekben erőszakos beavatkozási jogot is fentart s igy azok működését állami felügyelet alá helyezi. A különbség csak ott van, hogy mig a német törvény egy külön erre a célra alakított tanácsot biz meg az ellenőrzéssel, a csehszlovák tervezet a kereskedelemügyi miniszterre kívánja azt bízni és bár említés történik egy alakítandó karteltanácsról, mely a miniszternek javaslatokat tehet, azonban az nincs kimondva, hogy a miniszter tartozik kikérni a véleményét, még kevésbé az, hogy ezen vélemény alapján kell cselekednie, vagyis az egész tanács csak parádénak van tervezve, hogy olyan is legyen. A kartel-ügy igy esetleg jó, de esetleg igen rossz kezekbe kerül, aszerint, hogy milyen a kereskedelemügyi miniszter és az ügy referense. A szövetség véleménye oda irányul, hogy ezen igen nehezen megoldható s igy alapos megfontolást igénylő kérdés törvényes szabályozását arra az időre kellene halasztani, amikor elég gyakorlati adat áll már a tapasztalatokból leszűrve a minisztérium rendelkezésére. Mi a saját magunk részéről azt óhajtanék, hogy ilyen fontos gazdasági kérdés törvényes rendezése olyan. időben történjék, amikor ezen kérdések tényleg az országos gazdasági érdek szempontjából és nem pártpolitikai szempontokból lesznek elbírálhatók. Mindenesetre azonban kívánatosnak és szükségesnek tartjuk, hogy ezen tervezet végleges megfogalmazása előtt, ahhoz az összes illetékes tényezők, főleg a kereskedelmi és iparkamarák is hozzászólhassanak. A kereskedelmi és iparkamarák igazgatóbizottságának kibővítése. A cseh iparospárt jelenlegi politikai hatalmának megfelelő helyet követel a kereskedelmi és iparkamarák igazgató bizottságaiban. E célból e napokban értekezletre gyűlnek össze az illetékes tényezők. Valószínű, hogy az iparospárt követelése valóra válik, annál is inkább, mert az uj kereskedelmi és iparkamarai törvény életbelépése ismét a jövő homályába sülyedt. ügy gondolják, hogy a prágai kamara igazgatóbi- zottsága az eddigi 48 tag helyett 60 lenne, a vidékieké 24 helyett 30. A szlovenszkői kamarákban ilyen változás aligha lesz, mert itt a politikai pártok eloszlása nem azonos a történelmi országokéval, azonban úgy vélik, hogy itt is lehet némileg javítani a helyzetet — a cseh iparospárt javára — mert úgy mondják, változások lesznek azon helyekbe töltésénél, amelyek tulajdonosa lemond. Az építőmesterek iskolai képzettsége. A kereskedelemügyi minisztériumban tanácskozások voltak a jövő építőmestereinek iskolai képesítését illetőleg. A tanácskozáson résztvettek az építőmesterek központi szövetségének, a mérnökkamarának, az iskolaügyi, a közmunkaügyi, kereskedelemügyi és földmivelésügyi minisztériumoknak kiküldöttei. Az építőmesterek testületé javaslatot nyújtott be e tárgyban, mely azonban erős ellenzésre talált, főleg mérnöki részről. Azon építkezésekre, melyeket eddig magánmérnökök és kőművesmesterek is végezhettek, a javaslat szerint a jövőben csak főiskolát végzett építőmesterek lesznek följogosítva. Ezen képesítésre szükséges felső ipariskolai és speciális tanfolyamok végzését a műegyetemen akarják kötelezővé tenni. Mivel e kérdésben megállapodásra nem jutottak, újabb értekezlet lesz a szakreferensek között. A morva gyáriparosok a karteltörvény tervezetéről. Mint már megírtuk, a kereskedelemügyi minisztérium a kartelek törvénynyel való szabályozásának gondolatával foglalkozik s ismertettük is ezen tervezet eddig tudomásra hozott alapgondolatát. A morva gyáriparosok szövetsége foglalkozott legutóbbi gyűlésén e kérdéssel s azt állapította meg, hogy a karteleknek a tervezet szerinti szabályozása eddig csak Németországban van meg s az is csak 1923. év vége óta. Eddig elég tapasztalat ott sem volt gyűjthető s igy igen ajánlatos volna ezen törvénnyel várni, mig az ezirányu tapasztalatokból következtetések vonhatók le arra nézve, hogy milyen irányban kell a német mintán változtatni. Ugyanis KÖZSZ ÁLLÍTÁSOK A teherforgalom menetrendje. A csehszlovák gyáriparosok szövetsége a legközelebb teljes menetrendet ad ki a teherforgalomról. Ilyen menetrend eddig nem volt forgalomban, pedig nehezen nélkülözték az érdekeltek. Ezen menetrendet a rakodóállomások számára szintén megveszik, úgy hogy azoknak módjukban lesz más vonalak teherforgalmára nézve is felvilágosítást adhatni, ami eddig nem volt lehetséges- A menetrend nemcsak a belföldi forgalmat foglalja magában, de a külföldi csatlakozást is felöleli. A vasutak vasárnapi munkaszünetéröl. A vasutügy egyik magasrangu személye e napokban a vasutaknál bevezetendő vasárnapi munkaszünet ügyében úgy nyilatkozott, hogy az összes vasutigazgatóságok arra törekszenek, hogy a szállítást minél jobban meggyorsítsák, a szállítási határidőket megrövidítsék, miáltal a kocsik jobb kihasználását érhetik el. A vasárnapi munkaszünet azonban 24 órai késedelmet okoz, miáltal azon követelés, hogy a szállítási idő megrövidittessék, nem volna teljesíthető, sőt a határidő meghosszabbodnék. Eddig a szállítás csak hétfőn szünetelt, de ezáltal a már mozgásban levő küldemények nem szenvedtek semmi késedelmet. A megtakarítások sem volnának oly nagyok, mint azt sokan vélik, mert a vasárnapi munkaszünetnek nem szabad a gyorsárukra, tranzitóra és élelmiszerszállitmányokra kiterjesztetni. Ezáltal a személyzet igénybevétele csak némileg csökkenne, a kocsik és mozdonyok kihasználása pedig technikai szempontból oly mérvben csökkenne, hogy a megtakarítás alig jelentene valamit. A körülfekvő államok, Németország kivételével, tiltakoznak a vasárnapi munkaszünet behozatala ellen a vasútnál. A német viszonyók nem alkalmazhatók a csehszlovák köztársaságra, mert ott a vasutak vasárnapi munkaszünetét szociális befolyások kényszeritették ki s azonkívül a vasutakat nem fenyegeti teherautóforgalom olyan versenye, mint itt, miután ott a vasutaknak a teherautóvállalatokkal szilárd szerződései vannak s igy verseny nélkül egymást egészítik ki. Gyorsáruforgalom külfölddel. A vasut- ügyi minisztérium arról tárgyal, hogy Ausztriával és Magyarországgal és ezeken keresztül Jugoszláviával gyorsáruforgalmat létesítsen. Az expresszárukat, melyeket személy- és főleg gyorsvonatok szállítanak, a feladóállomáson fogják elvámolni s igy az áruk csakis oly állomásokra adhatók fel, hol a gyorsvonat megáll. A szállítás meggyorsítását mindenki örömmel fogadná, akinek romlandó árut, vagy általában gyorsan szállítandó! kell külföldre vinnie, vagy onnan behozniaA hivatalos működés dijai. Az 1925. évi április hó 3-án kelt törvény alapján, mely a hivatalos működések díjazását határozza meg, eddig két végrehajtási utasítás, illetve rendelkezés jelent meg és pedig 1925. év június hó 18-án és szeptember 4-én. Úgy a törvény, mint a végrehajátsi utasítás a porosz törvényhez igazodik, mely az állami közigazgatási ügyeket rendezi, azonban ezen mintától a csehszlovák törvény csupán csak abban különbözik, hogy úgy a díjazandó ügyek száma, mint a fizetendő dijak sokkal, de sokkal nagyobbak. Ezenkívül tulnagy teret hagy az egyes hivatalok szabad mérlegelésének. A porosz törvény a díjazott hivatalos eljárások fejében megszünteti a bélyegkötelezettséget és teljes rendezését jelenti az illetéki ügynek, vagyis rendet teremt. A csehszlovák törvény pedig alkalmas arra, hogy a magas dijak által például uj ipari telepek létesítését, már meglevők modernizálását és kibővítését és az uj iparok bejelentését megakadályozza, törvényesen biztosított vámkedvezményeket lerontson- A kiszabás elleni jogorvoslatot is csak a második fórumig engedi meg, holott néha egész számottevő összegről is lehet szó. Egyes részeknek a kiszabás mérvére vonatkozó intézkedése nem eléggé világos s igy különböző súrlódások alapját képezi, melyek úgy a félre, mint az eljáró hivatalra kellemetlenek. Szükséges, hogy az eddigi tapasztalatok alapján ezen törvény intézkedései máris revízió alá kerüljenek. De ha a törvény érvénye 1926. év végén lejár, semmiesetre sem engedhető meg, hogy a mai formájában hosszabbítsák meg. Amennyiben szükséges volna, hogy egyes illetékek ezen törvényben lefektetett elvek alapján fentartassanak, az csak úgy volna megengedhető, hogy az egész illetékügyet teljesen újra rendezzék s ebben találjanak helyet azok az intézkedések is, amelyek továbbra is fentartandók volnának. Ha ennek parlamenti tárgyalására kerül a sor, úgy törvényhozóink fogiák tudni kötelességüket és minden tőlük telhetőt elkövetnek, nehogy még egyszer törvény lehessen ebből a szörnyszülöttből. Az ötkoronás papírpénz bevonása. Az ötkoronás papírpénz bevonása úgy történik, hogy az erősen megsérült pénzt a posta nem adja újra ki, hanem beküldi a bankhivatalnak s ezek helyett az ércötkoronások kerülnek forgalomba, melyből mintegy 6 millió darab készül, hogy az előirányzott 25 millió kész legyen. A behozatal szabaddátétele. Mint már irtuk, a kereskedelemügyi minisztérium a behozatali engedélyek eltörlését tervezi az eddig engedélyhez kötött áruk legnagyobb részénél. Ügy értesülünk, hogy ennek kihirdetése e napokban történik és mihamarább meg fog jelenni a törvények és rendeletek gyűjteményében. ftkoetfuó Praha II., Jindriéská 16 szállítja önnek az igazi kézzel varrott budapesti cipőt Külön építészkamara. A képzőművészek szindikátusának kezdeményezésűre e napokban az építészek gyűlést tartottak, melyen külön építészkamara alakítását határozták el. A kamara tagja mindazon építész volna, aki a műegyetemet, a müvészakadémiát és az iparművészeti iskolát végezte, mindaddig, amig ezen szakmára egységes képesítés nem fog megkivántatni. Az építőmesterektől abban különböznének, hogy azok főleg a kivitellel foglalkoznak s igy végrehajtó szerepük van, mig az építészek inkább tervezők s igy inkább művészi és szerkesztési képzettség kívántatik meg náluk- Az uj kamara hivatása volna őrködni az „építészi" cim használata felett és odahatni, hogy a nagyobb, főleg középületek tervezését építészekre bízzák. A szijjak normalizálása. Sok nehézséget és vitás kérdést készül megoldani és talán éppen oly sok pert fog megakadályozni azon tervezet, melyet a bőrkészitők csoportja kívánságára a normalizáló bizottság készít most elő. Ugyanis azzal foglalkozik, hogy a bőrszijjakat normalizálja és igy lehetővé tegye az egyes gyárak ajánlatai között a laikusoknak is az összehasonlítást, melyet eddig csak a szakemberek tehettek. A tervezetet a fogyasztók és a gyárosok köréből álló érdekeltek bírálata alá fogják bocsátani s csak ezután lép érvénybe. A külföldi távirati dijak felemelése. Április elsejétől a külföldre szóló táviratok dija a következő összeggel drágul szavanként: Ausztriába 10 fillérrel, Németországba 20 fillérrel, Lengyel- és Magyarországba s Romániába 30 fillérrel, Svéd- és Norvégországba 1 aranycentimmel, Finn- és Francia- országba s Luxemburgba 2 aranycentimmel, Belgiumba, Bulgáriába, Németalföldre, Svájcba, Angolországba és Írországba 3 aranycentimmel, Görögország és Törökországba 3 % aranycentimmel, Oroszországba 5, Jugoszláviába 6 és Olaszországba 7 aranycentimmel. KÜLÖNFÉLÉK A szőnyegipar foglalkoztatása javult. A szőnyegiparban érezhető némi javulás az erősebb angol kivitel folytán, mely ez évben mintegy 15 százalékkal erősebb volt. A belföldi piac azonban gyengébb s ezért dacára a fellendülésnek, uj munkásokat nem tudnak felvenni. Automobilok biztosítása eltulajdonítás ellen. Amint értesülünk, a „Hitelbiztosító társaság", mely több biztositó társaság alapítása lesz, német mintára foglalkozni fog a többek között automobilok biztosításával eltulajdonítás ellen. Ezen biztosítás főleg a részletfizetésre eladott aut mi <biljkra terjed ki, hogy azol automobil, melynek árát még teljesen ki nf tu fizették, közbeni jogtalan eladás vagy np°iszökés esetére ne az eladót károsítsa. * cisak . KdZdAZDASÍÁCG . A fakivitel további visszaesése A fatöbbletkivitel 31.000 vagonból 9000-re esett ez év márciusában — Nagy térveszteségek a német piacon Uhlig Károly dr., a közismert karlsbadi közgazdász, a csehszlovákiai fakivitel rohamos visszaeséséről az alábbi cikket irta a Prager Tagblattban: „Fakivitelünik visszaesése egyre tart. A kivitel, amely a múlt év márciusában 32.000 vagon volt, ez év márciusában 15.000 vagonra csökkent, beleértve a faszén kivitelét is. A behozatal ellenben 1000 vagonról 5400-ra emelkedett. Az aktívum 30.000-ről 9000-re esett vissza, vagyis egy harmaddal kevesebb. Pénzértékben 87 millió volt a multévi márciusi aktívum, ez évben pedig csak 33 millió. Az egész fakereskedelem ezen export- csökkenés következtében teljesen bizonytalan helyzetbe került. A bizonytalanság oka abban rejlik, hogy senki sem tudja, miképpen alakul ki a világpiac. A helyzet kulcsát a német piac tartja kezében. Ezen a piacon csökkent a kivitelünk 26.000 vagonról 7000-re, a nyugateurópai piacon 2000-röl 1000-re s csupán a dunai piacon emelkedett 5500 vagonról 6500-ra. A fakereskedelem létkérdése tehát, hogy visszaszerezhetjük-e a német piacot a 19.000 vagonnyi kivitel részére, amennyit tavaly óta veszítettünk. Erre vonatkozóan nem nagyon kedvező választ ad a német kereskedelmi statisztika. A német fabevitel kialakulása Havi átlag össz- Csehbs-hozatal Szlovákiából Ezer tonnákban 1925 1. negyedév 518 258 = 49% 2. negyedév 688 233 = 35 % 3. negyedév 734 190 = 26% 4. negyedév 562 143 = 23% 1926 január 376 87 = 23% február 388 89 = 23 % március 363 71 = 20% Németország fabehozatala tehát ez évben 14.000 vagonnal kisebb, mint volt tavaly ugyanezekben a hónapokban. Németország kénytelen volt faszükségletét Csehszlovákia miatt másképpen berendezni. Fagazdálkodását a lengyel és a keletitengeri piacra volt kénytelen berendezni s januártól márciusig a befagyott Keleti-tenger miatt majdnem semmit sem tudott erről a piacról szállítani. A behozatal csökkenésének másik oka még a tőkehiány is, amely Németországot takarékosságra kényszeríti. Csehszlovákia fakivite’e azonban még ezen megszorításokon felül is csökkent. Mig a múlt év első negyedében a német behozatal felét Csehszlovákia fedezte, addig ebben az évben ez már 23-ról 20%-ra csökkent és még tovább is vissza fog esni, mihelyt a Keleti-tenger fája ismét forgalomba jön. Németország gömbfabevitele 1925 Ezer tonnákban • d> B I * n ,2 r$ :? © "<b O O hJ « 1. negyed 149 109 = 73% 7 17 10 2. negyed 162 101 = 62% 8 40 13 3. negyed 167 83 = 50% 8 40 32 4. negyed 140 71 = 50% 12 35 °9 1926 Január 93 38 = 41% 10 32 6 Február 85 33 = 39% 7 14 Március 89 28 = 33 % 8 42 2 Csehszlovákia gömbf akivitel éuek csökkenése aránytalanul nagyobb. Az összbehozatal Németországban 6000 vagonnal csökkent, a mi szállításunk 11.000-ről 3000 vagonra. 73 százalékról estünk 33%-ra, jóllehet a keletiült, azaz hitelre nem méltó a bárminek nevezett és különböző tolakodó reklámmal dicsőített sok háziszer, mert a remésiv olyan kincs, amelyet nem szabad csalódásnak kitenni. Nem csalatkozik, ha j hü marad a régóta bevált ALPA men- thol-sósborszeszhez. Ez a védjegy az amelyet olyan bizalommal kell fogadni, j amely már nem bizalom, hanem szeretet* ! mert egyedül az ALPA sósborszesz j bir általános jótulajdonságokkal és amellett olcsó. Ne csak sósborszeszt kérjen, hanem j a valódi MENTHOL-SÓSBORSZESZT követelje. Az utánzatokat erélyesen utasítsa vissza. |
