Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-21 / 115. (1153.) szám

iáib május 2Í, péutek. BK6HBSI81SiasroTOS»D|f v EMlixkAR*M í KLAÖ úí jsaHeasMKagejjgnasBissyiatgBaj^ Magyar viszontagságok az angol sztrájkban Kei fiatal magyar gróf, mint a dokkok önkéntes munkásai — Az atasó és a bájos sofőrgirl A sztrájk meg fogja változtatni a divatot — John Bull és a lábába harapó kutya — A P. M. H. tudósítójától. — London, május 18. Az általános strájk lehívásának másnapján a Daly Mail első oldalán egy karrikaturát hozott. A kép egyik sarkában állott Anglia John Bull alak­jában. John Bull lába be volt kötve, egy kutya harapott bele! Ezt a kutyát úgy hivták, hogy „ál­talános sztrájk". A eb a kép másik oldalán már alig piheg és a végét várja. „Nem is hittem volna, hogy ilyen kemény a csontjai" sóhajtja, míg mö­götte egy hatalmas gentleman, aki nyilván a civi­lizált világot jelképezi, gratulál John Bulinak sikerhez. Mégis az az érzésünk, hogy a kutya még mindig nem múlt ki. A Trade Unionok ugyan ki­adták a jelt a munka ujraf elvé leiére, de a mun­kásság nem engedelmeskedett. Úgy látszott, hogy újból bele akar kapni John Bull lábikrájába. A munkaadók egy része, köztük: a hatalmas vasút­társaságok, nem akarták egyszerűen újra felvenni a minden ok és bejelentés nélkül munkát abba­hagyó munkásokat, azonkívül a „sárga" munkáso­kat, akik a sztrájk alatt önként jelentkeztek, vég­leg le akarták szerződtetni. Igen sok munkás ugyanis egyszerűen túltette magát a sztrájktilal­mon. őket nem lehet „blackley“-oknak, sztrájk­törőknek tekintetni, mert ismeretes, hogy a Trade Unionok sohasem voltak politikai, hanem kizáró­lag gazdasági szervezetek és a szocialista munká­sok mellett sok konzervatív érzésű munkás is volt tagjaik között. — Ezek pedig nem nagyon sokat hederitettek a sztrájkvezetőségre. Ilyen körülmé­nyek között a kapitálisták valóságos ellenoffenzi- vát indítottak, kijelentve, hogy nem veszik fel az összes munkást, hanem csak redukált számban és a munkábaállás jelentkezésének sorrendjében. Ez a munkásokat nagyon elkeserítette. Különösen harcias volt a hangulat a bánya­munkások között, akik tegnap estére a Kingway Hallba hirdettek gyűlést. Egy üvegajtón keresztül benézünk az ülés­terembe, ahol vagy száz derék angol bányász (a legtöbbje már deres fejű, vagy kopasz) ül és nagy figyelemmel hallgat egy aránylag fiatal, fáradt tekintetű és fáradt taglejtésü szónokot. Ez Mister Cook, a bányaszövetség titkára, egyike a szakszervezetek baloldali vezéré- • nek, aki a tavalyi munkáskongresszuson, Scarboroughban, a Trade JJnionokat, mint a „jövő páriamentjeiV‘, ünnepelte. Ma tudni sem akar a szakszervezetekről: „Semmi közük a Trade Unionok határo- satához“ mondja. „Ha követeléseinket nem teljesitik, mi egymagunkban is foly­tatjuk a sztrájkot!“ De a megegyezés érdekében a munkaadók és a munkások közé nagy határozottsággal vetette magát az angol társadalom. A konzervatív párt jobboldali, intranzigens elemeinek, a „dye hards"- oknak ellensúlyozására, erős pártakciő indult meg, amelynek élén maga Baldwin állott. Tény az, hogy az angol közvéleményben jelentékeny konzervatív előretörés állapít­ható meg. — Érdekes, hogy a liberális pártban is palotalázadás volt a konzervatív irány mellett és Asquith Grey, meg Simon vezetése alatt sok képviselő elvált Lloyd George-tól, akinek szerepét kissé demagóg ízűnek találta. És első Ízben történt meg az, hogy a Times a canterbunj-i (anglikán) érsekkel szemben Bourne kardinális (ró­mai katholikus) westminsíeri érsek kon- zervátivabb izü prédikációjára hivatkozott! Baldwin azonban kiadta a jelszót, hogy nem arról van sző, hogy ki győzött, hanem hogy miként lehet a leghatásosabban a társadalmi bókét biztosítani. Ez a bölcs és mérsékelt álláspont diadalmas­kodott is. Az önkéntes munkások igy egy kis pihenőhöz jutottak. Ideje is volt — Ezen a napon a londoni magyar követségen jelentkezett két szurtos fiatal­ember: a londoni dokkokról jöttek, ahol öt napig állottak munkában és hordozták a heringes ládá­kat és a cukorsüvegeket. Ez a két magyar dokkmunkás két Oxfordi­ban tanuló fiatal magyar arisztokrata volt: Zichy Domokos gróf és ifjabb Perényi Zsigmond báró. Kint a dokkokban még maradt néhány magyar diák, akik az oxfordi legényekkel vállvetve rakták ka a nehéz uszályhajók áruját. Oxfordnak jutott a londoni kikötő, Cambridge a hulli dokkokat szál­lotta meg és a két egyetem a hagyományokhoz képest a dokkokon is versenyre szállt egymással, mintha csak a halleyi regattáról lett volna szó. Valaki úgy határozta meg az angol flegmát és jellemet: a középszerűség zseniálitása. Valóban, az angol társadalmat még az ilyen forradalmi je­lenségek sem lengették ki; s az egész polgári tár­sadalom rögtön úgy szervezkedett mintha csak egy óriási meccsről lenne szó. A reális, józan érzék senkit sem hagyott el. Erre vonatkozólag egy na­gyon jellemző esetet mondunk el, amelynek auten- tikusságáért szavatolunk. Történt ugyanis, hogy a magyar külügyminisz­térium megbízásából Angliába küldték U........y miniszteri titkárt. A fiatal magyar tisztviselő; aki ezúttal először tette lábát angol földre, a sztrájk hatodik napján megérkezik a Victoria Stationra. London szédítő forgalma helyett a taxisztrájk fo­gadja. Se hordár, se kocsi: az első benyomás nem a legkellemesebb. amint igy bőröndöstül, elárvultán áll a járdán, egy autó gurul eléje a. sztrájk nap­jaiból szokásos: „s'op me, if you tiké itl“ (kívánságra megállítandó) felírással. A miniszteri titkár ur két kézzel állította volna meg az auíót, ha a kél keze nem lett volna cso­magjainak szorongatásával igénybe véve. Az autót ugyanis egy elbájoló fiatal miss „ vezette. A szép angol lány megértette a helyzetet, megállí­totta a kocsiját, annak rendje és módja szerint segített feltenni a csomagokat és indult az állo­máshoz aránylag közellevő m.agyar követség felé! Elképzelhetjük, hogy a miniszteri titkár ur mi­lyen emelkedett hangulatban tette meg a rövid utat, s hogy eltelt Anglia és az angol faj nagysá­gával! A miss csakugyan elragadóan kedves volt. A fiatal magyar tisztviselő nem győzött hálálkodni, hogy az angol leány célhoz érkezésükkor is segített a csomagok leszállításában: „Dont mention it“, felelték mosolyogva a bájos ajkak, — „ü’s ten shillings!“ (Szóra sem érdemest, egyébként tiz shil­lingbe, fél fontba kerül!) A magyar gentleman erre szépen kifizette a tiz shillinget és elbúcsúzott a bájos urileánytól, aki tovább hajtott más utasok után nézve. Még meg­jegyezzük, hogy rendes taxival a Victoria és a magyar követség közti utérl csak két shilling jár! Az eset megtörtént. Ez a tipikus angol gyakorlati, sőt üzleti érzék szintén siettette a sztrájk befejezését. A munkásság sehol sem szabotált, mert tisztában volt azzal, hogy az angol gazdasági élet megbénítását önmaga siny- lené meg a legjobban. Viszont az ipari és a felelős körök is tisztában voltak azzal, hogy a sztrájk el­tekintve annak társadalmi és politikai hátrányaitól, igen nagy anyagi kárt jelent az angol nemzet- gazdaságra. A sztrájk után az angol ipar nagy problémái közé fog tartani a régi piacok megtartása és az anyagok elhelyezése is, amely körülménynek kü­lönben váratlan következményei lehetnek talán — a divatban is. Ismeretes, hogy a textil túltermelés volt az oka, hogy az angol férfidivatban lanszi- rozni kezdték a bő matróz - nadrágokat. Kevésbbé ismeretes, hogy a női csizma divatja, amivel mostanában kísérleteztek, szintén az angol nyerstermény piachely­zetében találja okát és magyarázatát. Tavaly ugyanis az angol bőrgyárosoknak igen nagy mennyiségű bőráru maradt a nyakán, olyan áru, amely nem volt alkalmas a női luxuscipők gyártására. így jutottak arra a gondolatra, hogy a londoni midinettek közt bevezetik a kevésbbé finom anyagú csizma divatot. A divat azután átjött a csatornán is, de a szárazföldet nem hódította meg. Vájjon milyen újabb divatot kapunk megint Angliából, amelynek közgazdasági életében ez a rövid életű sztrájk qly komoly zavarokat okozott? A lengyel monarchisták Püsuclskiban látják a jövő emberét A baloldal és a szélső jobboldal egy táborban Varsó, május 20. A vilnai monarchisták lapja, a Sicvo, amely tegnap feltűnést keltő cikket hozott Pilsudski elnöksége szükséges­ségéről, ma folytatja cikksorozatát s nyíltan íölszólitja a marsallt, hogy az or­szág érdekében vállalja a diktátorságot. A Slovo a monarchistáknak, azaz a jobb­oldali elemeknek lapja s igy kétszeres jelen­tőségű az, hogy Pilsudski pártjára állott. A lap szerint, ha más valakit választanak meg elnöknek, ez a nép akarata ellen lesz és a fejlődés kijátszásával fog történni. A jobbol­dali pártoknak sem lehet egyéb kötelessé­gük, mint Pilsudskira szavazni. A kisebbségek és a lengyel kormányprobléma Varsó, május 20. A parlamenti baloldal megbízottai tegnap óta tanácskozásokat foly­tatnak a nemzeti kisebbségekkel, elsősorban az ukránok, a fehéroroszok és a németek képviselőivel, mert meg akarják tudni, hogy a kisebbségi csoportok mily álláspontot fog­nak képviselni a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén és az elnökválasztásnál. A tárgyalások egyelőre nem vezettek pozitív eredményre, de bizonyos, hogy a baloldal és a kisebbsé­gek között jelentős közeledés történt. Tizenhárom évi fegyházra ítélték a komáromszentpéteri két gyilkos gazdát A rokkant gyilkosaira lesújtott a löldi igazságszolgáltatás — A szentpéteri szőlő véres titka a komáromi törvényszék előtt A P. M. H. tudósítójának telefcnjelentóse Komárom, május 20. Január 10-én borzalmas rablógyilkosság történt Komáromszentpéter községben. A P. M. H. részletesen ismertette ezt a szörnyű bűntényt Idősebb Dóczé Vilmos jómódú gazda ellenséges viszonyban állott Petres István rokkanttal. Egy vasárnap délelőttre kihívta őt a szőllőjébe. Petres barátainak ta­nácsa ellenére, akik óvták őt a félelmetes hirü, bosszúálló természetű gazdától, elfogad­ta a meghívást. Több tanú látta is, amint a rokkant az idősebb Dóczé kíséretében a szőllő felé ballagott. A pincében ifj. Dóczé Vilmos, a gazdának 26 éves fia fogadta a vendégeket Hogy később mi történt, annak szemtanú ja nincsen. Petres többé nem tért vissza a családjához. A borzalmas lelet Hétfőn az őgyallai csendőrség megkezd­te a nyomozást. A Dóczé-család tagjai semmit sem vallottak. Kedden a csendőrök a szőllő- pince környékét kutatták át. Három kört vontak a pince körül s mindenütt ahol friss ásás nyomait látták, felforgatták a földet. Az első körben egy gödörben egy zsák szüzdo- hányt leltek. A máscdik körben a pincéhez pár száz lépésnyire lévő dögtéren ismét friss ásás nyomaira bukkantak. A csendőrkutyál vészesen vonítottak s gyorsan kaparták a föl­det. Egy-két földbányás után kibukkant egy kabátnak a csücske. Cseh András ásója érte el először a holttestet Csakhamar borzalmas látvány tárult fel. Petres István rokkant ott feküdt az alig félméternyi gödörben, nyakán durva kenderzsineg, amellyel megfojtották. A halálesetet fulladás idézte elő. A nyak- szirten egy szijcsattnak mélyen bevágott nyo­mait is észrevették. A nyomozás tovább folyt. Gyanú merült fel Kis Balázs gazda ellen is, hogy ő is tudo­mással birt a készülő gaztettről, ő azonban mindent tagadott. Tizenkét éves fia nagy szepegve elmondotta, hogy a dögtéren ö ásta meg a gödröt, mialatt az apja őrt állott. Letartóztatják a gyanúsítottakat A csendőrség a felmerült gyanuokok alapján letartóztatta a gyanúsítottakat, idő­sebb és ifjabb Dóczé Vilmost, idősebb Dó­czé Vilmosnét, valamint Kis Balázst. A bűn­szövetkezetet vasraverve kisérték be a ko­máromi államügyészség fogházába. A falu egész lakossága megkönnyebbül­ten lélekzett feL Eddig mindenki tartott a te­hetős Dóczé család bosszújától, senki sem mert ellenük fellépni. Most a lidéicnyomás- tól szabadult emberek borzasztó dolgokról kezdtek suttogni. Feltámadnak a múlt kísérteted Régi titokzatos bűnök emléke kezdett kísér­teni, amelyekre annak idején a bűnügyi vizsgálat nem tudott világosságot deríteni Komáromszentpéter községben az utolsó évti­zedben nem kevesebb, mint négy kiderítetlen gyilkosság történt. Még a háború előtt egy titokzatos éjjelem Dó­czé Vilmosnak egyik rokonát, Dóczé János gazdát saját házában agyonlőtték. A gyilkos sohasem ke­rült meg. A háború idején Szabó János kisgazdának leányát, a 15 éves Máriát hazulról elhívták. A leány többé nem tért haza. Holttestét később me sze­sze a falutól, a Zsitva vizében találták meg. 1924 januárjában Szabó Ferenc öreg gazdát és feleségét gyilkolták meg lakásukon. A gyanú ak­kor Szabóék szomszédijára, Bagin Ignácra és fiára irányult, a vádlottakat azonban a komáromi es­küdtszék felmentette. A gyanút mesterségesen te­relték Baginékra, akik az öreg házaspárral rossz szomszédi viszonyban éltek, de a véres tettben ár­tatlanoknak bizonyultak. 1926 januárjában Petres István rokkantat gyil­kolták meg. A múlt véres árnyai kikeltek sírjukból. Egyre gyűltök a gyanuokok Dóczéék a törvényszéken is állandóan tagad­tak, közben azonban egyre gyűltek a gyanuokok. Egy tanú jelentkezett, akit Dóczé délutánra vendégül hívott meg a pincébe és ő délután három óra tájban ki is ment. A pince ajtaja zárva volt, hiába zörgetett rajta, nem nyitották ki. A Vincéből sajátszerü hörgést hallott ki. Miután hiába zörgetett, kis idő múlva hazafelé ballagottt. útközben megállott és visszatekintett. A pince felől Dőczéné jött, kezében szatyorral, mely­ben edények voltak. Az asszony kíséretében volt kutyája és a faun úgy gondolta, hogy a Pörgések a bezárt kutyától eredtek. A meghívott és nem foga­dott vendég méltatlankodott, hogy ilymódon várják a .vendéget és az asszony zavartan mentegetőzött. A két Dóczé testén az orvosi vizsgálat gyanús eredetű sérüléseket talált. A fiatal Dóczé lábain rúgástól eredő foltokat és arcán éles karcolásokat állapítottak meg, míg az idősebbik Dóczé karján erősebb ütéstől eredő zú­zódott foltot találtak, amelyet a dulakodás közben kaphatott. Vasárnap estére a Dóczé-házba vendégek vol­tak meghiva. Az ifjabbik Dóczé, azzal az ürüggyel, hogy újabb vendégeket hoz, egyszerre csak eltűnt hazulról és csak másfél óra múlva tért vissza a vendégek nélkül. A nyomozó hatóságnak az a gyanúja merült fel, hogy az esti órákat használta fel az ifj. Dóczé arra, hogy a hullát Kis Balázs segítségével kivigye a dögtérre és ott a Kis Balázs fia által délután ki­kapart gödörbe elföldeljék. Ifj. Dóczé Vilmosnak kezén talált sérülései a dögtérnek szöges drótkerí­téséről származnak, mert a kerités mellett a föl­dön vér-nyomokat talált a csend őrség. A gyanút még inkább fokozta, hogy a Dóczé- pineóben véres rongydara bokát találtak, amelynek eredetéről Dóczéék semmi kielégítő magyarázatot nem tudtak adni. Ifj. Dóczé Vilmos felesége már régóta nem lakott a Dóczé-házban, mert apósa állandóan sze­relmi vallomásokkal zaklatta. Az asszony nagyon terhelő vallomást tett apósára és anyósára Hamis alibitanuk jelentkeznek A hurokra került bűnszövetkezet azon­ban a fogházban sem adta fel a menekülés reményét. Dóczé Vilmosnét és Kis Balázst közben szabadlábra helyezték, letartóztatás­ban csak az apa és a fiú maradtak. Dőczéné azonban nem érdemelte meg a szabadságot. A komáromszentpéteri csendörség kiszabadu­lása után állandóan szemmel tartotta s meg­állapították, hogy április végén Dőczéné egy gazdasági munkást fogadott fel, de ez nem volt komoly mezei munkás, mert egyáltalán nem értett a gazdasághoz. A komáromi fog­házból szabadult ki és ott az öreg Dóczé rá­vette, hogy csak menjen ki a feleségéhez Szentpéterre és minden körülmények között szerezzenek két hamis tanút, akik Dóczéék alibijét igazolják a fötárgyaláson. A rovott múltú ember csakugyan szer­zett Párkányban két munkanélkülit, akik a jó salláriumért úgy vallottak, mint a parancso­lat. Azonban rajtavesztettek s az egész társa­ságot letartóztatták. Dőczéné újból a fogház­ba került Az ítélet Az ügy megérett a főtárgyalásra. A ko­máromi törvényszéken óriási érdeklídés mel­lett kedden és szerdán folyt le az esküdtté i tárgyalás, amely a mintaszerűen vezetett nyomozás eredményei alapján teljes világos­ságot derített a szövevényes bűnügyre. Szerdán a késő éjjeli órákban hirdették ki az esküdtek verdiktjét. Idősebb és if­jabb Dóczé Vilmost bűnösnek mondot­ták ki Petres István rokkant szándékos meggyilkolásában. A törvényszék a bű­nösöket 13—13 évi fegyházra Ítélte. Az államügyész az Ítéletben megnyugo­dott a védők felebbeztek. Magyar szabadegyetem Prágában A Makk 1926. május és junius havában a Klementinum (öváros, Marianské námestie) I-es számú helyiségében a következő előadásokat rendezi: Május 26-án, szerdán este 6 órakor: SZVATKÓ PÁL dr. „Páneurópau. Junius 2-án, szerdán este 7 órakor: ■DA.fi VAS JÁNOS: „A szép lélektana“. A szabadegyetemen május folyamán Faragó Ödön is előadást tart: a magyar színészetről. Az előadás ideje még idejekorán publikálva lesz. Az előadásokra belépődíj nincsen. A Makk vá­lasztmánya felszólítja a prágai magyar diákokat, jelenjenek meg az előadásokon minél számosab­ban. A magyar katonákat s a prágai magyar kolónia minden egyes tagját, valamint a magyarul értő más nemzetiségüeket is szeretettel várják vendégül. Felhívás az őslakossághoz! A választók név­jegyzékéit júniusban Ismét közszemlére teszik ka. A városokban a házal’: kapud alatt és a választási irodában, a vidékien pedig a községi elöljáróság helyiségében. Minthogy a választói jog igazolása-1 hoz az illetőségi bizonyítványnak és a bejelentő^ lapnak előmutatása szükséges, fölhívjuk már mos-1 tan azok figyelmét, akiknek neve a legutóbbi al­kalommal kimaradt a névjegyzékből, hogy hala-1 déktalanul szerezzék be ezeket az okmányokat. A közönség tájékoztatására közöljük, hogy választódj joga van minden csehszlovák állampolgárnak, aki 21-ák életévét 1926 december 31-ig betölti és leg­alább 3 hónap óta (tehát legalább 1926 március' lóriké óta) lakik a községben. Mindenkinek köte-i Jessége előre gondoskodni arról, hogy neve ki ne' maradjon a választók névjegyzékéből. A szükséges felvilágosításokkal készséggel szolgál Pozsonyban az országos kéresziónyszooiatista párt központja, vidéken pedig a pártszervezetek (a korilleti és, helyi titkárok). Az országos keresziényszooioilteta; púit . központja (Pozsony, Hosszúutca 23. II.). I

Next

/
Oldalképek
Tartalom