Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-20 / 114. (1152.) szám

1926 május 20, csütörtök. ^rkgai-A\a&^arhirlai> 7 KöZCÍAZDAiSÍÁGP . Szőllőtermelésünk és a borkereskedelem Prága, május 19. Zapletál József, a valtici állami szőllő- és gyümölcstermelő iskola igazgatója, igen érdekes cikket irt a Tribunába a szőllöter- melésről és a borkereskedelemről. Tekintet­tel arra, hogy olvasóink táborából a szőllő- termeléssel és borkereskedelemmel sokan foglalkoznak, Zapletál cikkét alant közöljük kivonatosan. • A köztársaság termőföldjének alig 0.12 százalékát foglalja le a szőllőtermelés s még­is a nemzetgazdaságban igen nagy szerepet játszik. A köztársaságban évente 600.000 hl bor fogy el s ennek alig 50%-át lehet belföldi termeléssel fedezni, a nagyobbik felét kül­földről kell beszállítani. A szőllőtermelés ná­lunk évről-évre csökkent és csak az elmúlt évben növekedett valamivel. A statisztikai hivatal kimutatása szerint az alábbi táblázat mutatja az állam szőllőtermelését: Termőföld hajban Szőlőtermelés habban Éy Termett bor 1 ha főidőin termett hl-ben bor hl.-ben 1920 14,048.328 18.696 333.378 18.80 1921 14,038.510 17.422 454.115 28.23 1922 14,035.190 17.265 594.952 40.01 1923 14,037.419 17.010 329.506 22.49 1924 14,034.659 16.487 261.743 18.30 1925 14,034.534 16.695 kb. 300.000 kb.20.— A szőllőtermelő föld csökkenésének okát abban lehet találni, hogy a szőilőgazda- ság rezsije igen magas és nem elég nagy gondot fordítanak a szőllőgyökértetvekre. A gyökértetü ugyanis nagy károkat okozott, mert a régi gyökereket ki kellett ásni s úja­kat ültetni és nemesíteni. Ezt pedig kis tőke és kevés anyag mellett nagyon nehezen le­het keresztülvinni. Arra sincsen kilátás, hogy a szőllőtermelés önköltségét, amely a háború óta emelkedett, egyhamar le lehessen szállí­tani. Teljesen jogos a szőllötermelők azon ké­rése, hogy az állami közigazgatás köny- nyitsen a szőllőtermelés válságán az adók leszállításával és a belföldi bor vé­delmével. A belföldi bor szesztartalmánál fogva nem mindenben versenyképes a külföldivel. Mi­nősége a vidékek szerint különböző. Csehor­szágban különösen Melniknél és Zsernoszek- nél 428 ha földön 4109 hl bort termeltek, fő­leg fehéret és burgundi vöröset. Morvaor­szágban 4063 ha földön 52.167 hl bort termel­tek és pedig Bzeneckán és Hodoninban riz- linget, Znaim vidékén weltlinit és sylvanit. I>ei)inorvaországban főleg nehéz bor terem. Szlovenszkón 8482 ha földön összesen 139.125 ha bor termett. A legkeresettebb bor terem Modoron, Szentgyörgyön és Bazin vidékén, továbbá Zemplénmegyé- ben a köztársaság területére esik néhány tokaji község a híres furmingborml. Ruszinszkóban, ahol 1924-ben 2912 ha szöllőtermő földön 66.342 hl bort termel­tek, a bor erős, a magyarhoz hasonlóan nagy szesztartalmu. A belföldi bortermelés nem elég az itteni fogyasztásra és a fogyasztók azonkívül még sokkal erősebb és kevésbé savanyu bort igé­nyelnek. Ezért igyekeztek a borkereskedők a külföldön olcsó és könnyű borokat szerezni s azokat az országba szállítani. A forradalom utáni első években a bor­i __ ke reskedelem virágzó volt, mivel a sör­gyártás megakadt és a sörnek a minősé­ge is rosszabbodott. Ennek következtében a belföldi bor ára is emelkedett. A kereskedők nagy mennyiség­ben külföldi bort is vásároltak, amellyel 1922- ben és 1923-ban elég nagy kárt is szen­vedtek, mivel abban az időben már a sör­gyártás is a rendes kerékvágásba került s a belföldi bortermelők is leszállították az ára­kat. Ettől az időtől fogva nem igen változott a bor ára és ennek következtében a belföldi bortermelés válságba jutott, főleg a földadó és a különböző pótadók miatt. A bortermelőnek mindig számol­nia kell a magas és lehetetlen adókkal, így elsősorban az ital- és forgalmi adót kell számításba vennie. Ezt a két adó­nemet legtöbbnyire nem a borfajták sze­rint vetik ki s igy a kevésbe jó boroknál az adók a bor árának egy negyedét te­szik ki, sőt néha a harmadát is. Jelenleg az a helyzet, hogy az országba körülbelül 250.000 hl bort hoznak be. A statisztikai hivatal kimutatása szerint az elmúlt évben a behozatal a következő volt: 1923- ban 75.305 q 23,631.175 K értékben 1924- ben 258.368 q 63,073.791 K értékben 1925- ben 259.936 q 67,489.000 K értékben A bevitel kötve van egyrészt a vámok­kal, másrészt a kereskedelmi szerződések kontingenseivel. A köztársaság ezzel a meg­engedett kontingenssel biztosítja saját ipari termékeinek a kivitelét és ennek ellenérté­kéül bizonyos mennyiségű bort enged be az országba. A kimutatások szerint a borbeho­zatal a következő: 1924 1925 Franciaország 12.877 q 14.051 q Olaszország 208.090 q 169.950 q Németország 3.558 q 3.001 q Magyarország 12.421 q 4.379 q Spanyolország 5.223 q 7.718 q Balkán-államok 9.935 q 14.622 q Ebből a kimutatásból láthatjuk, hogy a bevitel az egyes országokból változó s ezt a kereskedelmi szerződésekkel nem lehet elő­re megállapítani, mert a borbevitel a mi ke­reskedelmünk igényeivel függ össze. A ke­reskedőknek tekintettel kell lenniök arra is, hogy az egyes országokban milyen a vám, milyen az árajánlat és milyen a belföldi szől­lőtermelés. Ebben az évben borkereskedőink külö­nösen a magyar és az olasz bor iránt érdek­lődnek, amely két bor az elmúlt évhez képest kisebb szesztartalmu és a kontingense rövi­desen ki is fog merülni. Elsősorban a magyar bor igen keresett, mert minősége olyan, mint a háború előtt volt. Szlovenszkón az ezévi borter­melés körülbelül olyan lesz, mint tavaly, viszont Ruszinszkóban sokkal nagyobb. A francia bor is kezd már népszerűvé lenni, amint ezt a mintavásáron is láttuk, ahol a francia borkiállitók igen jó üzleteket kötöt­tek le. Végül üdvösnek találja Zapletál, hogy a külföldi borkereskedők egyre nagyobb pro­pagandát fejtenek ki minálunk, mert ezzel a külföldi államok között a verseny nagyobb lesz s ez az itteni borkereskedelemnek csak hasznára lehet A cukoradó felemelése Prága, május 19. A képviselőház tegnapi ülésén, amint említettük, a kormány beterjesztette a cu­koradó felemeléséről szóló törvényjavaslatot. Eszerint a répacukor minden fajtáját, kivévén az élvezhetetlen szirupot, amely a népélel­mezési célokra használhatatlan, 100 kg tiszta súlyonként 184 koronával adóz­tatják meg. A fenti kategóriába nem so­rolt cukornemüeket 100 kg nyerssulyon- ként 40 koronával fogják megadóztatni. A törvény 1926 október elsején lép élet­be, amikor is az 1925 december 10-iki rende­letek érvényüket vesztik. A kormány a cukoradó felemelését annak aránylag kicsiny voltával indokolja. Az adó békében métermázsánként 38 aranykoronát tett ki. Háborúban ehhez 16 korona pótadót vetettek, melyet később időről-időre mérsé­keltek. Majd a cukortermelők és a pénzügyi hatóságok közben 70 koronában állapították meg a répacukor adóját, anélkül, hogy a cu­korárakat emelték volna. Ez az adó az összes többi állami adókkal szemben háttérbe szorul és a mai helyzetnek csak akkor felelne meg, ha minimálisan 124 koronát tenne ki- Azon­ban ez az összeg sem felel meg a háború- előtti adónak, mert valutáris értékben 237 koronát kellene kitennie. Ezzel szemben a felemelt cukoradó csupán 184 koronát tesz ki, tehát a békebeli nívónál jóval alul ma­rad. Kifejti a javaslat, hogy az összes élelmi­szerek közül aránylag a cukor a legolcsóbb, miután békében egy kiló cukor 78 fillérbe került, aminek jelenleg 5 korona 7 fillér fe­lelne meg, most azonban a cukor ára csak 4.40 fillért tesz ki kilogramonként. Az állami háztartás szempontjából is indokolt a cukor­adó felemelése, miután a folytonos egyezke­dés a cukoripar és a pénzügyi hatóságok kö­zött csak kényszerállapot volt. A cukoradó felemelése folytán az állam a múlt évi 3 mil­lió 356.905 métermázsát véve tekintetbe, 200 millió korona jövedelmet remél. . A cukoradó felemelése az illetékes köröknél nem talált tetszésre. A békebeli 28 koronás adó is túlságosan magas volt már, mert az akkori viszonyoknak a 25 korona felelt meg. A javaslatból azonban kitűnik, hogy a kormány a 21-es aranykoronát vette ala­pul, igy tehát a 184 koronás adó teteme­sen felülmúlja a békebeli nívót. Németországban, ahonnan a pénzügyi vi­lág a répacukor adóját mérvadónak veszi, csak 164 korona a cukoradó. . Ezzel szemben például nem méltányos a keményítő cukor adójának alacsony megálla­pítása. Ez az adó békében 12 aranykoronát tett ki, ha tehát a kormány egyenlő mérték­kel mérne, akkor nem negyven, hanem 58 koronára kellene az adót felemelni. A kor-j mány ezt a javaslatot azzal indokolja, hogy, keményítő cukrot szegényebb vidéken gyár­tanak, amelynek kedvezményt kell adni. Nem j tiszta a kormány indokolása a cukorgazdasági szempontjából sem. Egyhelyütt ugyanis arról beszél, hogy a mostani kötött állapotot meg­hagyja, később pedig a javaslat stilizálásában szükségesnek mondja a szabad gazdálkodás visszaállítását. A cukoriparnak mindeneseire az utóbbi még a cukoradó felemelése árán is kedvesebb volna. Világgabonapiaci szemle. A világgabona­piac az angol sztrájk hatása alatt volt mind­eddig. Csikágóban az árak emelkedtek. A termésbecslések az idei termésre vonatkozó­lag még nem véglegesek, mert júniusig még sokat változhat a helyzet. Északamerikának idei gabonatermését 554—574 millió bushelre becsülik a múlt évi 398 millió bushellel szem­ben. Argentína e héten 478.000 kvarter búzát hajózott el Európa felé, múlt héten csak 304.000 kvartért. Ausztrália 59-000 kvarter búzát hajózott el e héten és 118.000 kvartért múlt héten Európa felé, múlt évben ugyan­ekkor 560.000 kvarter búzát. Az összes buza- elhajózások Európa felé e héten 1 millió kvartért tettek ki, amely 100.000 kvarterrel több a múlt hetinél. Európa felé úszó áru e héten 300.000 kvarterrel kevesbedett és 4.9 millió kvartért tett ki a múlt évi 9.1 millió kvarterrel szemben. Anglia a sztrájk előtt 665.000 kvartért, e héten csak 205.000 kvarter búzát vitt be. Franciaországban kormányren­delet jelent meg, amely szerint a buzakenvér- liszt ára 8%-kal drágább a rozskenyéríiszt előnyére. Ezzel akarják a rozskenyérliszt- fogyasztást emelni és csökkenteni a buzabe- vitelt. Németország tiszta bevitele búzából, leszámítva a kivitelt, 1925. év első negyedé­ben 4,456.000 mm-t, 1926. évben 37.634 mm-t tett ki. Rozsból tiszta bevitel, leszámítva a kivitelt, 1925 első negyedében 347.431 mm-t, 1926. évben pedig, a kivitél volt 1,276.455 mm-al több, leszámítva a bevitelt- A takar­mány-gabonapiac mindenütt csendes. 21.2 millió pengővel csökkent a magyar bank­jegyforgalom. Budapestről jelenítik: A Magyar Nemzett Bánik jegyforgalma a május 15-áld kimuta­tás szerint a május 7-iiki állománnyal szemben 21.2 millió pengővel csokiként. E csökkenési az idézte elő, hogy egyrészt a váltóesedékességek 11.3 mil­lióval haladták túl a benyújtásokat, másrészt a zsirószámlákra 5.8 millió befizetés történt. Az érc- készlet devizák és valutáik eladása folytán 6.8 mil­lió pengővel ősökként. Az „Egyéb követelések" 4.2 millió, az „Egyéb tartozások" pedig 7.1 millió pen­gős csökkenést mutatnak. Feloldják a román állatbeviteli tilalmat. Cseh­szlovák érdekelt körök arról értesülnek, hogy ro­mán exportőrök lépéseiket tettek a bukaresti kor­mánynál, hogy az állatbehozatalra vonatozó korlá­tozó rendelkezéseket legalább 30%-bán mérsékel­jék, hogy az exportőrök Csehszlovákiában szerez­hessék be azon szükségletüket, amelytől a lengyel állapotok folytán megfosztattak. Mint hírlik, a ro­mán kormány a közel jövőben feloldja az állatbe- hozatali tilalmat Csehszlovákia számára. Felemelték a szeszadót. A kormány ja­vaslatot nyújtott be a képviselőházban a szeszadó felemelésére. Eszerint a szeszadót a termelési leadásnál egy hektoliter alkoholnál 10 korongról 15-re, használati leadásnál pe­dig 12.20-^01 szintén 15 koronára emelik. 1928 szeptember elsejétől úgy a termelési, mint a fogyasztási konzumot 28 koronával adóztat­ják meg- Ez időszakig érvényben marad az a rendelet, hogy a szesztermelő addig, mig a hivatalos szeszkampány tart, a termelési leadásnál külön 8 korona pótadót fizet orszá­gos célokra. Ez a kötelezettség 1928 szeptem­berében megszűnik, amikor is ez az adó be­leolvad az általános szeszadóba. A törvény junius 1-én lép életbe. Az utólagos megadóz­tatásra vonatkozóan a törvény akként ren­delkezik, hogy égetett szeszt, vagy pedig olyan készítményeket, amelyek alkoholt tar­talmaznak, amennyiben junius elsején sza­badforgalomban vannak, 1.80 fillérrel fogják hektoliterenként megadóztatni. Ilyen adózás­ra kötelezettek azon készítmények, amelyek desztilációból kapott szeszt tartalmaznak, va­lamint mindazon borok, amelyeknek alkohol- tartalma a 15 százalékot meghaladja. Az uj adónak természetes következményeként a szesz ára junius elsejétől 3510 koronáról 3690 koronára emelkedik nagybani eladásnál. A kormány a szeszadó felemelésétől, a múlt évi 272.000 hektoliter mennyiséget véve csak te­kintetbe, 27 millió korona jövedelmet vár. A kereskedelemügyi minisztérium mor­va- és szlovenszkói különítményének feloszla­tása. Hivatalosan jelentik: Tekintettel a be- és kihozatali engedélyezés átmeneti vizsgála­tának megszüntetésére, a kereskedelemügyi minisztérium junius elsejével feloszlatja brünni és pozsonyi expozituráját. A két intéz­mény hatáskörét a prágai ki- és behozatali szekció veszi át­Médióra csökkent a bankjegyforgalom. A Csehszlovák Nemzeti Bank kimutatása szerint a csehszlovák bankjegyforgalom május köze­pén 232 millióval 6553 millióra csökkent- A zsirószámla ezzel összefüggésben 240 millió­val 1392 millióra emelkedett. A devizakész­let 31 millióval 1236 millióra szaporodott. Ez a növekedés az angol sztrájknak köszönhető, amikor is nagyobb mennyiségű fontot váltut- tak be a Nemzeti Banknál. A váltóeszkompt 7 millióval 128-ra, a lombard 2 millióval 65 millióra kisebbedett. — Az állami bankjegy­adósság fedezetlen része 11 millióval 4934 millióra esett vissza. Ugyancsak csökkent a bank likvidációs tétele is 12 millióval 687 millióra. Vagyonadóra újabb 5347 millió ko­ronát fizettek be, amelyből 82 milliót a bonok honorálására tartalékoltak. A bankjegyforga­lom ércfedezete 78.4 %-ot reprezentál. Az aranykészlet 13 millióval csökkent és a ki­mutatásban 1060 millióval szerepel. A Csehszlovák Nemzeti Bank „revolving hitele“. Hivatalosan jelentik: A csehszlovák kormány felhatalmazására Englis dr. pénz­ügyminiszter, a Csehszlovák Jegybank meg­bízottja és G. Weeks, a newyorki National City Bank elnökhelyettese között megegye­zés létesült egy a Csehszlovák Nemzeti Bank számára nyújtandó „revolving hitel" ügyében. A hitel összege 20 millió dollárra rúg, ame­lyet azonban esetleg 30 millióra is emelhet­nek, a pri Jengácíó pedig egy évea belül '3r- ténhet meg. Ennek a hitelnek a felvételét már a Nemzeti Bank megállapításakor elhatároz­ták és pedig tisztára csak valutavédelmi cé­lokra. Ilyen hitelben az utóbbi esztendők­ben az angol, dán, svájci jegybankok része­sültek. A hitelt tetszés szerint lehet felhasz­nálni, teljesen kimeríteni azonban nem sza­bad és ugyanolyan jelentősége van a nemes­fém- és devizakészlet kiegészítése szempont­jából, mint egy effektive megkötött valuta- kölcsönnek. A revolving hitel előnye azonban az, hogy jelentősebben olcsóbb az effektiv kölcsönnél. Katonai szállítások. A nemzetvédelmi minisz­térium 80.000 darab tábori kulacs, 130.000 darab sajka, 3 millió nagy köpönyeggombra és 1,200.000 különféle mintájú 0., 1., 2., 3., 4., 5-ös számú gallér szállítására pályázatot hirdet. Határidő junius 7-dke. Részletes felvilágosítással a kereskedelmi kama­rák szolgálnak. Az olmiitzi Morva-Szlovák Bank tiszta jö­vedelme 1,338.655 koronát tesz ki. A bank 16 korona osztalékot fizet részvényenként. A borsi gazdák a jövedelem megállapításának negyvenszázalékos csökkentését kívánják. Lévai tudósítónk jelenti: Most kezdik meg a lévai pénz­ügyi kirendeltség körletében a jövedelemadókive­tések tárgyalását. A helytelen és magas értékelések miatt itt is nagy a panasz. Éhből az alkalomból ha­talmas tömegben jöttek össze a lévai pénzügyi kör­lethez tartozó falvak küldöttei, akik előtt az Or­szágos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület garam- menti megbízottai: Balog Sándor dr. és Rokoni y János ismertették a helyzetet. Beszámoltak azok­ról a tárgyalásokról is, amelyeket a pozsonyi ve- zérpénzügyigazgatóságnál folytattak a borsi gazdák érdekében. A tárgyalások eredményeképpen a pénzügyi kirendeltségek utasdttottak, hogy az adó- tárgyalásoknál méltányos eljárást kövessenek. A megbízottak javaslata, amelyet a pénzügyi kiren­deltség elé terjesztettek, negyven százalékkal kért csökkenteni a jövedelemmegállapitásokat, sőt az 1922. évi árzuhanás és a gabonakontingens figye­lembevételével, amit az eredeti javaslat figyelmen kívül hagyott, az 1923. évi j ö ve dele m m eg állapit á st még ennél is nagyobb mértékben kéri csökken­teni. Jellemző a szomorú viszonyokra, hogy az ér­tekezleten részt vevő egy volt Hodzsa-párti képvi­selőjelölt is, az adókivető bizottság tagja, kijelen­tette, hogy mindenben azonosítja magát az érte­kezlet kívánságával. A nagyszombati Népbank tiszta jövedel­me 85.916 koronát reprezentál. A bank 8 ko­rona osztalék kifizetését javasolja a május 29-én összeülő közgyűlésnek. Megélénkült a magyar hadikölcsöupiac. Buda­pestről jelentik: A tegnapi tőzsde elején a hadi- kölosönkötvények piacán valóságos hosszmozgalom állott be. A kölcsönök iránt óriási kereslet nyilvá­nult meg, úgy, hogy azok árban busz százalékkal emelkedtek. Ennek a körülménynek oka az, hogy az ügynökök már most szerzik be azt a hadiköi- csönkötvénymennyiséget, amelyre szükségük lehet, ha a hamis nosztrdifikálásu bélyegzővel ellátott címleteket ki kell cserélni. I Í ! * 'Skottlub | P/aha 11., JindriSská 16 szállítja Önnek az igazi kéz­zel varrott budapesti cipőt. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom