Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-19 / 113. (1151.) szám

2 v>ACá,AR-HIRIiAK 1926 május 19, szerda. A szenátus nt@^l«es«Ste a vámjavaslafi vitáját Korynek Lajos szenátor eskütétele hpozsonyi keresztényszocialis­ták máríavSIgyi zarándoklata A pozsonyi keresztényszocialisták ezévi fogadalmi zarándoklatán a szokottnál is na­gyobb tömegek vettek részt. A zarándoklat május 16-án, vasárnap zajlott le és méretei­ben oly impozáns volt, hogy hasonló tömeg megmozdulására már régen nem volt példa. A vasárnapi zarándoklatra már szomba­tra öntötték a vonatok a vidékről jött bucsu- s- kát, akiknek soraiban képviselve volt csak­nem egész Csallóköz, Szene, Galáuta vidéke, m ig a távolfekvő Garam és Ipolymentének lakossága is, Vasárnap reggel fél 5-kor Gregorovits Ivi pót plébános, a zarándoklat vezetője a Ka­pucinus-templomban szent misét mondott. Utána a tömeg impozáns menetben sorako­zott fel, melyben résztvettek a különféle val­ló nos egyesületek is. Különösen a Szűz Má­riát vivő lányok csoportja nyújtott festői lát­ványt. A tömeg a Stefánia-uton át vonult a sároson, majd Lamacs és Beszterce érintésé­vel 10 órakor érkezett meg Máriavölgybe, ahol Csajkovszky Evariszt, helybeli plébános fogadta a zarándokokat. A lourdesi Mária-barlangnál Koper- niczky Ferenc dr. nagyprépost nagy misét mondott, utána pedig Gregorovits Lipót plé­bános, nemzetgyűlési képviselő, magas szár­it yalásu beszédben domborította ki a zarán­doklat jelentőségét, melynek lényege hódolat a magyarok Nagyasszonya, Szűz Mária előtt- Ugyanakkor a németnyelvüekhez Hladik Ágoston dőmkáplán, a szlovák nyelvüeknek pedig páter Bernardin kapucinus-rendi ház­főnök intézett szent beszédet. Rövid pihenő után, délután 8 órakor is­mét felsorakoztak a hivek és a hegyeken ke- r észtül Vaskutacska érintésével indultak visz- s ;a Pozsonyba. A Mélyutban már délután 6 órától kezdve gyülekeztek az emberek, hogy láthassák az esti ünnepies bevonulást. Midőn a bucsusok zöme megérkezett, már sürü tö­megektől feketélett az egész környék. 8 órakor harangzúgástól kisérve, zene­szóval indult meg a városba a menet, melyhez csatlakozott Kazacsay Árpád plébános a hely­beli vallásos egyesületek élén. Ugyancsak képviseltette magát a keresztényszocialista párt városi képviselőtestülete is. A középen kivilágitott keresztet vittek a hivek, azonkí­vül a fáklyások csoportja, a zászlók tömege, Szűz Mária kivilágitott szobra és száz és száz gyertyafény tette ünnepiesebbé a bevonulást. A Stefánia-ut két oldalán, amerre a menet vonult, mindenütt lelkes tömegek állottak sorfalat, majd bekanyarodott a menet a ka­pucinus-templomba, ahol áldásosztás után vé­get ért ez a ritka fényű ünnepség. Prága, nújuis 18. A szenátus mai ülése iránt óriási érdeklődés mutatkozott, ment — mint ismeretes — napirend­jén szerepelt Donát cseh agrárius szenátor és tár­sainak vám javaslata, amelyről ma meg is indítják a vitát és értesülésünk szerint a beszédidő korlá­tozása nélkül holnap és valószínűleg holnapután is folytatják. Az ülést negyedötkor nyitotta meg Klofáe elnök. Az ülés ©lején Krousky szenátor jegyzőkönyv- vezető felolvassa a választási bíróság döntéséit, amelyben megerősítik több szenátornak, többek kö­zött Franeiscy Lajos és Grosschmid Géza dr. ke­reszt ényszocial'i'Sta szenátornak megválasztását. Be­jelenti miég, hogy a választási bíróság Princ János cseh agrárius szenátor mandátumát megsemmisí­tette é-s helyébe Körinek Lajos bazini városbirót, a magyar nemzeti párt tagját, hívta be a szená­tusba. Körinek Lajos német nyelven teszi le a foga­dalmat. F ogadalomtevése köziben egy cseh szociál­demokrata közbekiált: — íme, a szlovák Barin sztarosztája! Körinek: Szlovák városé? Luksch német agrárius: Huszonnyolc százalék német lakik Bazinbam. A tárgysorozat első pontját, a régi osztrák-magyar monarchiától, valamint a német birodalomtól át­vett kötelezettségekről szóló kormányjavaslatot az előadó referátuma után minden vita nélkül elfo­gadják. Úgyszintén'* elfogadják második olvasásban a régi osztrák nyugdíjasokra vomaJtkcxzó egyez­ményt, amelyet Csehszlovákia Rómában, majd Becsben kötött Lengyelországgal, Szerbiával, Olaszországgal és Romániával. Ezután áttérnek a napirend legfontosabb pontjára: a Donát-féle vámjavaslat tárgyalására, amelynek előadói: Savűik cseh néppárti a gazda­sági bizottság részéről és Trojher cseh agrárius a költségvetési bizottság részéről. Lapzártakor az előadók a javaslatot ismertetik. Anglia nem szanálja a francia frankot London, május 18. Peret francia pénzügy­miniszter az angol fővárosba érkezett, ahol tárgyalásokat folytatott Churchillal. A Daily Mail értesülése szerint a francia pénz­ügyminiszter londoni utazásának főcélja, hogy stabilizálja a frankot. Peret e célból kölcsönt szeretne fölvenni Angliában, de a City bank­jai nem igen roknszenveznek a francia terv­vel, mert Franciaország pénzügyi helyzetét egyáltalán nem látják konszolidáltnak. A kormány benyújtotta az isi wámforvéuyjavaslatot A cukor- és szeszadó rendezéséről szóló Javaslat a képviselőház előtt Prága, május 18. A kormány a nemzetgyűlés mindkét há­zának mai plenáris ülésein igen fontos pénz­ügyi javaslatokat terjesztett elő. A képviselő- házban beterjesztette a cukor- és szeszadó rendezéséről szóló javaslatokat, amelyek az állami tisztviselők fizetésrendezésének szol­gálnak részbeni fedezetéül, a szenátusban pedig az uj vámtörvényjavaslatot nyújtot­ta be. * Az uj vámtörvényjavaslat A történelmi országokban eddig az 1835. évi vámjogok vannak érvényben, Szlovensz- kón, valamint Ruszinszkóban a 18. századból, 1788 bői és 1754-ből való vámtörvény volt al­kalmazásban. Az 1919 február 20-iki 97-es számú törvény értelmében ezeket a régi tör­vényeket az egész köztársaság területére ér­vényesítették. Most végre kodifikálják az uj törvényjavaslattal az összes eddigi törvénye­ket és vámtrendeleteket, természetesen a mai kornak megfelelő módosításokkal. A kormányjavaslatnak 141 paragrafusa van és hét részre oszlik. Ezek közül az első öt a tulajdonképpeni vámközigazgatási jogot tartalmazza, a hatodik szakasz a vámbünteté­si jogot és a hetedik szakasz a zárórendelke­zéseket. Az első szakasz (1—8. §§.) tiairtaüimaízza a vám­jog aiajpelveit (az elvámolás, vámterület, vámmen­tesség, vámtetáirkeirület, határiorgalom, vámkül- földdel való forgalom, vámtarifa, vámadósság, vámáru) és előírja, hogy mikor szükséges a retor- záós rendelkezések bevezetése is. A második szakasz (9—20. §§.) a vámkezelés uj szervezetét írja elő, majd a vámfelügyelet, ren­delkezéseit és a vámhatóságok egymásközti és a szállító vállalatokkal való viszonyát tárgyalja. Az ország vámterületét 8—9 vámkerületre osztják föl. A vámfcerületi hatóságok közvetlenül a pénzügy­minisztériumnak lesznek alávetve. A kerületi ha­tóságok rendelkezése alatt állmaik a vámhivatnlno- kok és ennek a kerületnek a pénzügyőrei. A harmadik szakasz (21—83. §§.) a behozatal (import) és kivitel (export), valamint az országon keresztül való szállítás (tranzítő) vámeljárásait tár­gyalja. Az árut csakis a vámoltakon ée a vámhatá­rokon át lehet szállítani a vámhivatalok felügyele­te mellett. Az uj előírások szerint az illető szállító cég egy vámnyilatkozaitot ir alá és a vámhivatalok ennek alapján megvizsgálják az árut a énről iga­zolványt állítanak M. A vámeljárás fajtái a kővet­kezők: elvámolás, kiutalás, beraktározás, elő­jegyzés. Vámraktárak olyan községekben állíthatóik fel, ahol vámhivatal van. A raktárak nyilvánosak, vagy magánjellegűek lehetnek. A negyedik szakasz (84—109. §§.) a vámfize­tési kötelezettségeket írja elő. Vámot kell fizetni árubehozatalnál, hogyha az illető áru a behozatali vám kategóriája alá esik, vagy ha egy árut tör­vénytelen utón hoznák forgalomba, viszont kiviteli vám alá esnek azok az áruk, amelyekre a kiviteli ISTENEK HARCA FANTASZTIKUS REGÉNY ^ ----OO---- / ^ Ir tás LÁZÁR ISTVÁN XI. <14) Párnája egy kis mahagóni-állvány volt, tarkóját belefektette, hogy dús frizurája ösz- sze ne kászálódjék. Nem illik a hajat lebon­tani ... Gyapottal töltött, vékony derekaljon pihent, aranyszínű szalagokra feszitett, kék sátorfátyol alatt feküdt a földön. Beteg volt a kis muzmé. — Jártam az „Ugráló Teknősbéka tem­plomáéban és imádkoztam érted, — hajolt föléje Barack-asszony. — Gyarló vagyok és bűnös, de meghallgatta kérésemet a hatalmas isten, — mutatta feketére lakkozott fogát. — Hogy gyógyítsa meg a szivedet... — Nem fáj, — harmatozott a kis muzmé szeme. — A szerető szív nem fáj... Letörülte pirinyó keszkenőjével a köny- nyéí s mosolygott. — Megütött, — mormogta az öregasszony. — Az övé vagyok, — felelte Harangvirág halkan. — Fehér leányt szeret... — Vissza fog térni hozzám. Szemében remény csillant, aztán be­hunyta és magába révedt. — Mit csinál? — kérdezte halkan. — Gondolkozik. Egész nap gondolkozik. Éjjel sem alszik, csak ül a Buddha-szobor tö­vében és sóhajtozik. Nidzumi... egerek fut- károznak a háztetőn és cirpeí a tücsök, de azért hallom a mi urunk sokmagy sóhaját... _ Boldogtalan, — rezzent meg a muzme ajkán az ideg. Gond felhőzett Barack-asszony homlokán. — Csak ir és számol, tépelődik és rajzot vet a rizspapirra, — csóválta a fejét rossza- lóan. — Segítse meg Dai-kok... de nehezte­lek rá. — Miért? — csodálkozott Harangvirág. — Megvert és nem jött hozzád, csak egy­szer jön naponta, akkor is észrevétlenül, mint valami kísértet ur ... Vér bugyogott gyenge melledből, amikor megütött... és nem saj­nál ... Szegény Harangvirág! Mosoly ragyogta be a muzmé fáradt aj­kát. — Gazdag vagyok, — nevetett lágyan. — Amikor fölébredtem ájulásomból, ott térdelt mellettem s csüggedten nézett rám. Egy csepp könnye a kezemre hullt... a legszebb gyöngy... aztán elment szótlanul és bühbá- natosan ... A lelke az enyém! Anyjára nézett s apró redőbe vonta hal­ványsárga homlokát. — Ne szomorgass, ne mondj felőle rosz- szat, — kérlelte csendesen. — Krizantém az én lelkem és fáj, ha megérinted ... Az anyóka bólintott és kiment nesztele­nül. Neko-szán ... Mint a macska-urak. Ha­rangvirág pedig félretolta fátyolsátrát és fel- könyökuu. Vájjon mit csinál most az ő szerel­mese? Haligatődzott. Fölkelt hirtelen és arany virágos kimonóba bujt. Megnézi... Leborult a Buddha-szobor előtt alázato­san. „Orimász"'... Imádkozott. — Távolitsd el lelkemből a gyarlóságot és a bűnt, mint ahogy- az északi szél a tenger­be sodorja a föld porát, — suttogta áhitato- san. — Hiszek a te viliágosságodban, mely el fogja árasztani a földet és szüntelen fénybe fogja borítani, hogy engemet üdvözítsen.... ó, Ama-Terasz-Omi-Kaimi, add vissza az én szerelmesem szivét, hogy ne haljak meg! Aztán megigazitottta hajában a békatek- nőt, .oxvette gitárkáját, a törékeny sameszán-t és a sárkányrajzos falat eltolta csendesen. — Ki az? — rezzent föl Mutsuhito Dsain. Belépett félénken és megállott. Köntösét félkezével összefogva, lábára szorította, hogy karcsúbbnak tűnjék, és mozdulatlanul várt. Olyan volt, mint valami kicsi, mosolygó por- ceilán-baba. Bájos és kedves. Törékeny és su­gárzó. Szerető szivü és alázatos. Arca külö­nös, szinte groteszk kifejezésbe szinezödött Sir-e, vagy nevet? Az élő nipp — — Nézte Mutsuhito Dsain és lassan rámo- solygott. Leborult a muzmé csendes ujjongás- sal, homlokával megérintette szerelmese lá­bát s boldogságában könnyezett. — Nem fáj:-... már nem fáj... én éde­sem! Mutsuhito Dsain fölemelte megindultam — Bocsáss meg, — mormogta. — Áldott legyen... ez, ez a kezed... és megcsókolta azt a kezét, amelyikkel megütöt­te. — Harangvirág boldog ... A tudós elkomorodott. — Nem lett volna szabad fölkelned ... — Látni akartalak, — sugárzott a szeme. — Fáradt vagy... — Sokat dolgozom. Mit, csinálsz? — kérdezte bátortalanul. Mutsuhito Dsain arcidégei bel erem égtek. — Gépet, —- felelte tompán. Gépet? — csodálkozott rá. — Milyen gépet? , , — Majd meglátod ... vámforgaiom határozatai érvényesek. A vámfize­tési kötelezettség abban a pillanatban áll be, ami­kor a vámhivatal a felet a vámösszegről értesíti, a törvénytelen behozatalnál abban a pillanaitlban, amikor az áru a vámterületen forgalomba jön. Be­hozatali vám alá esik minden áru, amely a vámta­rifa, a kereskedelmi szerződések, vagy a vámtör­vény előiráisia szerint nem vámmentes. Káviteiniéü. vámmentesek az áruk, kivéve azokat, amelyekre a vámtarifa a kiviteli vámot előírja. A vámkövete­lés abban az időpontban esedékes, amikor a vám­fizetési kötelezettség fennáll. A vámhivatalok ké­sőbbi fizetés t erm inusakat is engedélyezhetnek, vagy pedig egy vámhitelt. Ha a fél az esedékes na­pon vámkötelezettségének nem tesz eleget, úgy köteles késedelmi kamatot fizetni. Az ötödik szakasz (110—112. §§.) a panaszel­járásokról szói, melyekre csak két instancia van: a kerületi vámhivatal és a pénzügyminisztérium. A hatodik szakasz (113—138. §§.) a vámügyek­ben a büntetőéi járásokat tartalmazza. A bünte­tendő cselekményeket a vámkihágások közé soroz­zák. Ennek a szakasznak csak átmeneti jelentőség© van, mert a kihágásokra uj büntetőtörvény készül. A hetedik szakaszban (139—141. §§.) vannak a zárórendelkezéisek, amelyek szerint a vámtör­vény csak 1928 január elsején lép érvénybe. Magyar írók pünkösdi e Az újságíró szindikátus keretén belül felállí­tandó írószövetség ötös előkészítő bizottsága va­sárnap Pozsonyban ülést tartott. A megbeszélések eredményeként véglegesen megállapodtak abban, hogy az alakuló gyűlést pünkösd vasárnapján dél­után 3 órakor Trencsén-Teplicen a Grand Hotelban tartják. Az alakulásra a sajtó utján hívják meg az összes Csehszlovákiá­ban élő magyar írókat, akik a szervezkedés­ben részt akarnak venni. A gyűlés programja a következő: a szindikátus által felkért 12 iró megbeszélései alapján az ala­kuló gyűlés megválasztja a választmányt és a veze­tőséget. Utána írói konferenciát tartanak. A vá­lasztmány 20—25 tagból fog állani, megválasztásá­val a 12-es bizottság megszűnik e az ügyek veze­tését a választott bírókra bízza. Arányi Zsigmond dr. terencsénteplici főorvos Kaczér Illéshez intézett levelében bejelentette az előkészítő-bizottságnak, hogy tizenkét Írót a für­dőigazgatóság vendégül fog fogadni s ezzel is megkönnyíti az összejövetel lehetőségét. Az előkészítő bizottsághoz az írók részéről számos érdeklődő levél érkezett, melyekre a bi­zottság újból kifejezetten hangsúlyozza, hogy a szindikátus által felkért írók a meg­alakulás előkészítésének lefolyása után, az alakuló gyűlés elején megbízásukat rdmhdzzák az írók által megválasztandó 20—25-08 választmányra, mely egyedül lesz hivatott a továbbiakról dönteni s a szervezkedést képviselni. A szindikátus a bizottság felkérésével csak a kezdet tech­nikai nehézségein akart segíteni, és nem is lehetett szándékában szemminemil osztá­lyozást csinálni. Hogy a gyűlés komoly és gyakorlati eredményeket fog elérni az iróérdekek védelmére, azt mi sem bizonyítja jobban, mint azok a konkrét javaslatok és indítványok, melyek már addig is nagy számban futottak be az előkészítő bizottsághoz, s melyet az írótársadalom legnehezebb kérdéseiben számos jelentős és megvalósítható tervet vetnek fel. Akik a gyűlésen személyesen megjelennek, legkésőbb május 20-áig, csütörtökig Írásban jelent­sék be részvételüket az előkészítő bizottságnál. És a szeméből villámszikra csapdosott. — Haragszol? — rettent meg a kis muz­mé. Mutsuhito Dsain arcán már ismét ott volt az a jellegzetes japán mosoly. — Nem, — szólt nyugodtan. — Nem ha­ragszom. — Elmenjek? — kérdezte a leány gyön­géden. — Nem zavarsz ... — Félek, — függött rajta a muzmé sze­me. — Olyan nyugodt vagy, hogy félek ... — Ne félj, — simogatta meg arcát gyön­géden. — Te ne félj. Maga elé révedt. — Minek a gép? — rezzent meg a muz­mé hangja. — Kell, — nézett föl a tudós sötéten. — Kell... S megvicsordult a foga, mint a buldoggá, amikor harapni akar. Aztán megint mosolyba kövült az arca. — Szólt Barack-asszony anyám, hogy mindig csak irsz, számolsz és rajzot vetsz a rizspapirosra .., Belebetegszel. — Erős vagyok.- Elhagy az egészséged ... — Él a lelkem. — Halvány vagy. Gyenge vagy. Virág vagy... — Én kő vagyok ,.. A leány a kezére borult. — Anata bakari... te csak egyedül való vagy... egyedül vagy és hatalmas ... — áradt ki az érzése aránylón és zuhatagosán. — Te vagy egyedül az okos. Te vagy a jó. Te vagy a szent. Kwanuon fia vagy! A tájfun a te lel- ked ■ • • r (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom