Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-01 / 100. (1138.) szám

12 RLAB 1926 május 1, szombat Újabb fordulat az érsekujvári főgimnázium tanárainak főiskolai pátléka ügyében A Járási Tanács formai okokból másodszor is megsemmisítette Érsekújvár város hatá­rozatát — A város 1922-re kiutalja a pótlé­kot, a kővetkező évekre pedig az államnál fogja szorgalmazni Érsekújvár, április 30. Emlékezetes az a feltűnést keltett harc, melyet az érsekujvári főgimnázium tanárai­nak" főiskolai pótléka körül az érsekujvári városi közgyűlés pártjai egymással folytat­tak. Az ügy annál érdekesebb és különö­sebb volt, mert o, magyar tanárok érdekében különös­képpen a csehszlovák pártok ex­ponálták magukat és a magyar többség­gel szemben szenvedélyesen azt köve­telték, hogy a tanároknak 1922 január 1-től 1925 szeptember 1-ig terjedő időre a nekik járó főiskolai pótlékot, utalják ki. A magyar pártok — sokalva a 140.000 koronás költséget — azt az álláspontot foglal­ták el, hogy a tanároknak, akiket az állam 1923 január 1-től visszamenőleg átvett, csak­is az államtól járhat a főiskolás pótlék. A zsidópárt egy képviselője pedig azt a köz­vetítő javaslatot tette, hogy a tanároknak 1922-re utalják ki a főiskolai pótlékot, mig a következő évekre járó pótlékot pedig az ál­lamnál szorgalmazzák. A határozat sérelmes volta miatt a taná­rok megfelebbezték ezt a határozatot s a járá­si tanácshoz benyújtott felebbezésben azt is közölték, hogy hajlandók megelégedni azzal, ha a város a pótlékot csak 1922-re utalja ki. de gondoskodik arról, hogy a taná­rok az államtól megkapják ezt a nekik járó összeget. A járási tanács a felebb'ezésnek helyt adott s a közgyűlés határozatát megsemmi­sítette. ' Hitvesgyilkossápi kísérlet Albári községben Fozsony, április 30 Pozsonyi tudósi­tónk telefonjelentése: A pozsonyi állam­ügyészségre ma megdöbbentő hitvesgvilkos- sági kísérletről érkezett jelentés. A Duna- szerdahely melletti Albár községben tegnapelőtt, éjjel Ma­rék Sándor gazdálkodót felesége fejszé­vel. többször fejbevágta és olyan súlyos sebeket ejtett rajta, hogy Marék most a pozsonyi állami közkórházban fekszik élet halál között. Marék Sáudcr jómódú albári gazdálkodó. A világháborúban fiatal házas vo.lt. de neki is be kellett vonulnia. Fogságba esett. Mikor a háború befejeztével kiszabadult a fogság­ból és hazakerült, otthon változott viszonyo­kat. talált. Felesége a hosszú várakozás alatt elhidegült tőle s a viszálykodás csaknem na­pirenden volt náluk. Tegnapelőtt éjszaka a gazda az istálló­ban aludt. Egyszerre csak tompa, de erős ütésre ébredt föl. A feje zúgott, érezte, hogy fejbevágták. A sötétben nem látta a tét-® test. aki, mikor Marék megmozdult még egy erőset rúgott rajta. A következő pil­lanatban pedig újabb fejszecsapással fejbe sújtotta. Marék felugrott és az ütés felé kapott. Női szoknyát fogott meg, amely azonban másod­perc alatt kisiklott kezéből és kiszaladt. A gazda kábultan vánszorgott az ajtó­hoz, de azt támadója kívülről bezárta. Vérző fejjel és fogyó erőkkel nagynehe- zen kikapaszkodott az istálló ablakán és felzörgette a lakásban alvó feleségét. Az asszony ajtót nyitott, beengedte férjét a konyhába, de amikor az belépett, hatal­mas husánggal a fejére sújtott.-win'-mriii' ■■iwiiii üwmiriiiwnnr*1 így fiatalít és szépít a S Gorall-créme Corall-puder Corall -szappan j ™„. J7c. S. R. részére: Vörös Rák gyógytár, Bratlslava. A férfi most már tisztában volt vele, hogy saját derék felesége volt a támadója. Feje már nagyon vérzett, de volt még annyi ereje hogy fellármázta a szomszédokat, akik első segélyben részesítették és elhívták a járási orvost. Tegnap azután beszállították súlyos állapotban a pozsonyi állami kórházba. Az asszonyt a csendőrség letartóztatta, de mivel családi örömöknek néz elébe, szabad­lábon hagyták. Gyilkosság kísérlete miatt azonban eljárás folyik ellene. Az egészség enciklopédiája Tizenhét szakember ötödfélszáz lapon össze­állította és az Enciklopédia r. t. kiadásában minap közrebocsátotta az első igazán tudományos alapon épült magyar nyelvű orvosi enciklopédiát. Nem szólva az ilyen vállalkozás nehéz és kényes vol­táról, nagy bizalmat kell előlegezni egybeállitásá- hoz már csak azért is, mert — a tapasztalatok leg­alább azt mutatják — az ilyen munka rendesen hálátlan feladat. Nincsen szebb, nemesebb cél annál, amelyet a könyv tűzött maga elé: tanácsot adni, miként kell az egészséget megóvni és az elveszett egész­séget visszaszerezni. És még is félő, hogy nemcsak az céhbeliek aprólékos kritikáját Livja majd ki, „Az Egészség Enciklopédia" olvasói között is akad majd nem egy, akit nem elégít ki — nem pótolja az orvost. A szakemberek agályoskodó kritikájának égjük jelentős oka kétség kívül az a félelem lesz, hogy e könyvtől és nem az orvostól kér ezentui tanácsot is, aki hozzá jut. Már első végigforgatás- ra is meggyőződhetünk azonban róla, hogy az Enciklopédia Íróihoz e fonák felfogás gyanúja sem férhet. Ők éppen ellenkezőleg, elősegíteni akarják az orvos munkáját azzal, hogy az egész­séges emberek tízezreinek kezeibe oly könyvet adnak, amely (ha éppenséggel megóvni nem tud­ja is) megtanítja őket. arra, hogyan viselkedjenek, ha az ezernyi betegség valamelyiket utoléri, mit tegyenek addig, mig az orvos megérkezik, ille­tőleg hogyan hajtsák végre az orvos utasításait. Mert annyi bizonyos, hogy a laikus nemcsak magával a betegséggel, hanem a betegség kelet­kezésének messze szétágazó feltételeivel, körül­ményeivel sincsen többször tisztában. Igen tanul­ságos ebből a szemponttól a problémának az a körvonalozása, amelyet a könyv előszavában találunk: A betegség keletkezésének vannak szociális feltételei: a vízvezetéktől, a csatornázástól, a jól vagy rosszul épített háztól, munkahelytől és sok más oly körülménytől is függ az egészség, amelye­ket az egyénnek nincs módjában megváltoztatnia s melyeknek s hiányán csak a társadalom egészé­nek akarata változtathat. Az egészségnek és beteg­ségnek ezekkel a szociális feltételeivel a könyv nem foglalkozik. Amatfír szőnyegszövői; figyeimtte! A legfinomabb perzsaszőnyeg csomózó fonal, a legjobb minőségű alapfonal és beszövő- fonal, tervrajzok és minden, a szövéshez szükséges kellékek kaphatók az „őriemé* szőnyegszövő intézetében. Bratislava, Dostojevského rád 27 (volt Jusfi-sor) De neon foglalkozik az egészségnek és beteg­ségnek azokkal a feltételeivel sem, amelyeket szüléinktől örököltünk. Hiszen tudvalevő, hogy mindenki magával hozza a világra elődeitől örö­költ egészségvagyonnak kisebb vagy nagyobb ré­szét. Ezen sem tudunk a magunk akaratából vál­toztatni és azért ez a könyv az eugénika kérdéseit nem tárgyalja. „Az egészség azonban jelentékeny részében saját magunktól függ, attól, hogy hogyan élünk, hogyan osztjuk be a munkát és a pihenést, ho­gyan szórakozunk, törődünk-e a testünkkel, ennek a nagyon kényes munkagépnek a rendbentartásá- val, ami mindenkinek egyéni feladata és köteles­sége. Mindezzel foglalkozik ez a könyv. De meg akar tanítani ez a könyv arra is, hogy az egészség megőrzése hasonlíthatatlanul köny- nyeb, mint az elveszett egészség visszaszerzése. Ezeket az alapelveket azonban nemcsak a könyv előszavában hangsúlyozza. Bárhol üssük is fel a könyvet és olvassuk végig egy-egy fejeze­tét, rájövünk arra, hogy ezt a szempontot betar­tották becsülettel. A vaskos kötet tizenegy fejezetének részlete­zésébe ehelyütt sajnos nem bocsátkozhatunk. Az egyes fejezetek: Az egészséges emberi test szerkeze­te és működése. Hogyan hosszabbítjuk meg éle­tünket. Az egészséges és beteg gyermek. Az ide­ges gyermek. Az iskoláról. Az iskolás gyermekek­ről és iskolába járásról. Betegápolás. Szépségápo­lás. A táplálkozás. Hogyan kell a beteg embert táplálni? A betegségek megelőzése és gyógyítása. Az idegrendszer betegségei. Első segély balese féknél. A nő egészségtana, végül a fizikai gyógyí­tás tényezői. Lássunk ezekből pár jó tanácsot: Például mit szól az örvös az illatszerek hasz- (málatához? * Ami az illatszereket illeti, ezek használata ál­landóan fokozódik, mert a legtöbb emberben él a vágj', hogy környezetének ne legyen kellemetlen szaga és ő maga is, lakása is és ruházata is, mi­nél kellemesebb illatot árasszon. Ezen cél megva­lósítására szolgál a parfüm. Sokat vitatkoznak azon, hogy általában szükség van-e parfömre, hi­szen a tisztaság maga teljesen elég arra, hogy sa­játos üde és ellenállhatatlan illatot adjon az em­beri testnek. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy bár a nők használják az illatszereket, azért nemcsak ők lélegzik be, hanem a férfiak, sőt még a gyermekek is. Sok divatos illatszerben mérgező hatású alkatrészek vannak, amelyek nagyon al­kalmasak az ember egészségének megrontására. Az illatszereknél jóval többet ér a gyakori fürdő Az idegrendszer betegségei cimii fejezetben az álmatlanságnak részletes tárgyalását találjuk meg és közel húsz lapot szentel ez a fejezet a hip­nózis, szuggesztiő, hisztéria és neuraszténia kér­déseinek is. A fizikai gyógyítás tényezői között szerepel a sport és ruházkodás is. Előbbi aranyszabálya rö­vid és rendkívül egyszerű, így hangzik: A sportolás célja test megerősítése, nem pe­dig a test megerőltetése. Igen tanulságos az a rö­vid testedzési munkaprogram is, amelyet minden­kinek figyelmébe ajánlunk, de elsősorban a zári levegőben dolgozó és ülőfoglalkozást űzőknek kel­lene, hogy megszívleljék. A megismerés népszerűsítésének szolgálatá­ban jelentős munkát végeztek a mindenki számára megérthető nyelven irt és a megértést ezen felül egy színes bonctáni kép, 32 tábla és 140 ábra melléklésével alátámasztó enciklopédia munkatár­sai. MáVÉSZET-IROMItOM, Sárközi György: Angyalok harca — Versek. Athenaeum. Budapest. 104 lap — Finom, törékeny, légies hangulatok jellemzik Sárközi György verseit. Néhány oldal elolvasása után az emberben fölkiált, a kajáns ág: hisz ez Ba­bits! Babitsó a méla hang, a pallérozott nyelv, a színes szemléletű reflexió, az ernyedt muzsika. De aztán még néhány oldal elolvasása meggyőz arról, hogy Babd'tsnál több a szabály, ötvözött ebb a sza­vak cifrája; kikailapáitnbb a gondolatok kötése s a szabad versforma zártabban csattog. Azonkívül Sárközinek van egy specialitása, ami kizárólag az övé: a légiesen törékeny, féltudatos élmények, azok az érzések, amiket az álom budait képzelet] á téka tud csak visszaidézni. A tudaitalattiság sajátos logikáját fogta meg Sárközi ezekben a légies témákban, de elüt vele az expresszionisták elvont homályos be­szédmodorától, mert képzetei álomképekhez hason­lóan tiszták, átlátszóak, szemléletesek, megrajzol­tak s egymásutánrjnk csak táncol a reális képzettár­sulás logikája fölött, de sohasem rúgja ki maga alól. így mindig imaginárius térben mozog, de nem válik irracionálissá. Egy kicsit fölötte jár az él- ményvalóságnak, de ezekben a misztikus transz­cendens élményekben van Sárközi eredetisége. Kedvenc témái: a lelkiség természetfölötti tulaj­donságai, igy például megénefcli a lelkiség fölfelé ható súlytalan gravitáció törvényét, az áloméimé- nyek fantasztikumát, a légben-uszás, a tengerben élés bizarr hangulatát, a más csillagzatra vágyást, a hialáierdő csöndjét, a halálban való fölébredést, az égi utazást, a csillagfiuságot. Érzékfeletti képeit jel- beszéde mögé rejti el élményeinek meztelenségét. Mert szörnyen szemérmes lélek. Eruptív elemi erő­vel nem tör ki belőle a lírai őszinteség, ő csak raj­zolja, megfesti az érzéseit. IntelleMuel-poézis. De ennek dacára sohasem, vagy legalább is nagyon ritkán mondható homályosnak, vagy színtelennek, mert nyugodtan hömpölygő stílusa csupa homéroszi egyszerűségű színes szemlélettel van teli. Stílusá­nak klasszikus nyugalmát és kiegyensúlyozott szép­ségeit főleg plasztikusan, homéroszian egyszerű jel­zőinek é® nap sugarasan tiszta, színes szóalak zalai­nak köszönheti. Ilyen jelzői például: pelyhes ta­vasz, sörényes nyár, loccsanó hullám, gyors eső, lusta hó, átmos ágy, égbezugó hegy, sárgakeblü dóm. Légies szófüzésére jellemzők az ilyen sorok: Szonyegvásárlók figyelmébe!! Mielőtt szőnyeget vásárol, informálódjék az perzsaszőnyeg--szövődében, Bratislava, Dostojevského rád 27. (volt Jusíí-soí) elsőrangú, gyönyörű szőnyegek, rendkívül olcsó árban megrendelhetők kiválasztott minták és színek szerint * S Nyugszik a lapát előttem és a csónak láthatatlan Vdéaffiafcti, esillagpielyhü, ámyékt.oilu se-m miszárnyon Száll magától, mint a felhők hatiyunépe fönn a szélben. Vagy egy másik képe: Szárnyalva ők fonják a mi zenénket a vak magas- Ezüstös húrjainkat fölhúzzák a csillagokig [bam S a sötétség szárnya zenditve súrolja a remegő hárfát. Álomfinomságura szövi a mondanivalóját pél­dául ezekben a sorokban: Fölgyult, világos éji óra, légy hasító kerekem [ken, Vagy légy fölóm vitorla, szállni mélyvizü tengere- Hol holdsugár ver kék habok cimbalmán tompa I Elegáns, jőállásu é öltönyöket készíts | JOSEF JEZEE férfiszabó § Pralia I*, Valentinská ulice 1. 5347 | zenét S mint álorotáj, titkos sziliekben csillan a messzi fenék. A napsugárhoz igy beszél: Oh, ha veled futhatnék rezgő, iramló útjaidon, tea­járataidnak tüzlobogós [landos Dicső rohanásában, sziporkás kürtmuzsikád dia­dal mi hangja szelében! A képek üyen szerves egymásbaolvadását, át- lényegiesülését Petőfi tudta ily mesterien alkal­mazni. (Minek nevezzelek?) Sárközi beteges érzékenységű mimózalelfcét a nyelv és forma klasszikus nyugalma mögé rejti. (Érdekes olvasmány lehet a könyve a léleíkanatizá- lólcnak, akik az álomképek és a költői stilizálás rejtelembeszédét játszi könnyedséggel olvassák és értik. Érdekes például, hogy mennyire el vannak leplezve ennek a költőnek a szerelmi élményed.) Sárközi menekülése a klasszikus formákhoz jel­lemző kortünet. Még a szabadversei is úgy hatnak, mintha mmgaimas hexametert olvasnánk. Az ex­presszionista szabadvers tobzódásai után, úgy lát­szik, már ismét a kiegyensúlyozott versformák di­vatja felé haladunk. Sárközi különben belsőleg, vi­lágnézet tekintetében is hagyománytisztelő lélek s ebben .szintén különbözik a forradalmi romanticiz- raus eddigi Sturm und Drang-jától. Vagy már való­ban tűi lennénk a po ;z>s század eleji nagy forra­dalmán? Darvas János. (*) Az „Arlekin“ orosz müvésziársulat két napos vendégjátéka Prágában május 3. és 4-én lesz a vinohrady-i „Palace Rádiódban. Az „Arle- kin“ színház, amely a „Kék madár" és a „Bőr­egér" társulatok nívóján áll, közkedveltté és is­mertté vált. Mig a „Kék madár" a modern irány­ban fejlődött, addig az „Arlekin" előadásai és díszletei az igazi orosz nép élethü jellegét, dalait, táncait és zenéjét viszik a közönség elé. A pom­pás őszieteket és kosztümöket Bakulin N. akadé­miai festőművész készítette. Jegyek még korlátolt számban kaphatók. (*) Folytatják a Gyurkovics lányok próbáit Rimaszombatban. Rimaszombati üidósitónk jelen­ti: Az őszi szezonban megkezdett Gyurkovits lá­nyok próbáit a jövő héten újra folytatják a Ri­maszombati Műkedvelő Társaság tagjai. A próbá­kat a társaság elnöknője Hlozekné Beliczky Erzsé­bet úrnő vezeti. (*) A ruszinszkói magyar szinházkoncessziA Ungvári tudósítónk jelenti: A ruszinszkói magyar színi koncesszió kérdése megoldást nyert, ameny- nyiben ezt a kormányzóság továbbra is Horváth direktor kezében hagyta. Schrammel-hangverseny Kitűnő boroki A „Kreuze! Kel!er“ kertjében (Nekazanka) Olcsó vacsora! Magyar konhyal (*) Heidelbergi diákélet Rimaszombatban. Tu dósitónk jelenti: A rimaszombati állami reál­gimnazisták előadásában most. került színre Mayer-Försíer bájos darabja a Tátra szálló szín­padán. A rimaszombati magyar diákok mindegyi­ke kitett magáért s előadásukat olyan óriási ér­deklődés előzte meg, amire a diákelőadások ri­maszombati történetében példa nincs. A színház­terem zsúfolásig megtelt közönséggel, a legtávo­labbi vidékekről is számosán érkeztek, hogy tanúi legyenek a tényleg pompásan sikerült diákélca- dásnak. A két főszerepben Loysch Lily és Basa István brillíroztak. Jüttner doktort Gál Gusztáv játszotta jól. A minisztert Ragályi Antal alakítot­ta. A diákvezér szerepében Faykiss László komoly szinészpredesztináltságot árult el. Gömöry János, Lőrincz János, Szabó István, Baráth László, Ad­riányi József, Vályi Zoltán, Reinpreeht Joli, Hor­váth Edi, Istók Kálmán, Antal János és Baltazár János is tudásul: igazát adták. A rendezés körül­tekintő munkája Bayer Arthur lanárelnök kezei­ben futóit össze, aki felejthetetlen esthez jutatta a hálás rimaszombati publikumot, a diákságot pe­dig egy soha el nem múló kdves emlékkel tette gazdagabbá. Emelte az előadás sikerét a művé­szies, stüszerü rendezés, kifogástalan színpadi vi­lágítás és a heidelbergi kastélyt ábrázoló gyönyö­rű díszlet, amelynek mestere Makovits Jenő ri­maszombati festőművész. Az előadást nívós, ,'óhau- gulatu táncmulatság zárta be. Hölgyek és urak figjfÉiis Perzsaszönyeg-szövö iaikíwlyum- Legalaposabb, szakszerű kiképzés. .(^rr ry?,;VA ^ ** tg £ iái j ííi isii szőnyeg-szövő mlezefebsu, Bratislava, Dostojevského rasi 27. (volt Justi-scr) „DUNA11 Általános BiztositóR, T„ Becs. Vezérkcpviielctck: Reichcnbcrg, Karlsbad, Brunn, Poz«ony, Kam» " ■■imMim _________________-___________ ________

Next

/
Oldalképek
Tartalom