Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-13 / 109. (1147.) szám

1926 május 13, csütörtök. ^MGAI-MAfitARHÍRIiAE Láttuk a vagyondézgmánál, hogy ezt csak a mező- gazdaság fizette meg teljes mértékben, mert a gazda sem a telekkönyvben nyilvántartott birto­kát, sem az állat összeírásnál bevallott állatállo­mányát el nem titkolhatja. A hivatalos szervek becslései nem a bizottságok utján végeztettek, amint azt a törvény elöirja, hanem a miniszté­rium által kiadott irányelveket vette figyelem­be és az azokban lévő legmagasabb tételek szerint becsülték meg a gazda ingóságait így születtek meg azok a lehetetlen adótételek, melyek adós­ságba kergették és kergetik a gazdaközönséget. Ugyanez a helyzet a többi adónemnél is, mert amikor nem gazdák végzik a becsléseket, hanem különféle információ alapján állapítják meg az adóalapot, akkor a leglehetetlenebb összegek jön­nek ki. A gazda ma nem mehet semmiféle vállal­kozásba, mert hiányzik az üzleti kalkulációhoz szükséges alap, mert nem tudja, mennyi adót fog­nak rá kivetni és nem tudja azt, hogy milyen tervek teszik lehetetlenné az uj üzlettel kapcsola­tos számításait. Mi, ellenzéki német és magyar képviselők és különösen a magyar nemzeti párt, a Bund dér Landwirte törvényhozói mélyen át­árazzuk ezt a súlyos helyzetet és már többször folytattunk megbeszélést arra nézve, hogy egysé­gesen kell fellépnünk a pénzügyminiszternél a le­hetetlen adórendszer ellen. A magyar nemzeti párt rövidesen be is nyújt a jövedelmi adóra nézve egy törvénytervezetet a pénzügyminiszter­nek és általában mindent elkövet, hogy az adó­zás borzalmas terhein könnyítsen. Hogy ha a szo­cialista pártok az árdrágítót keresik, ha azután kiváncsiak, kinek köszönhető a fogyasztási cik­keknek áremelkedése, úgy ne forduljanak a gaz­datársadalom feló de vonják felelősségre a kor­mányt, amely a fogyasztási cikkekből szedi a leg­nagyobb adókat és amely szerencsétlen politikájá­val tönkretette az állam gazdasági életének alap­jait jelentő mezőgazdaságot. Lengyelországban aranyváraokat vezetnek be. A valuta árhullámzása következtében a lengyel kormány rendeletét aikar kibocsátani, amely sze­rint a vámokat ezentúl csak arauyvalutában fogad­ják el.* Eddig egy arany zloty egy arany franknak felel meg. A szénadó szabályozása. E hét végén jár le a terminus, amikor az egyes minisztériumok a szén­adó szabályozásával szemben elfoglalt álláspont­jukat a pénzügyminisztériummal közölhetik. Eddig a törvényjavaslattal szemben egy minisztérium sem élt kifogással. Legfontosabb a kereskedelmi minisztérium álláspontja, amelyet ipari körök arra kértek, hogy a javaslat tárgyalásánál vigye keresz­tül vagy az egész szénadó megszüntetését, vagy pedig, amennyiben ez nem lehetséges, ennek az adónak erős csökkentését, mert ez az adó mai for­májában a kivitelre nézve ártalmas. A kereske­delmi minisztérium eddig álláspontját nem kö­zölte. Jövő hét folyamán a pénzügyin misztérium javaslata a minisztertanács elé kerül, amikor is az egyes kifogásokat, kiegészítéseket és hozzászó­lásokat is meg fogják vitatni. Eme tanácskozások eredményétől függ, hogy a javaslatot á parlament tárgyalni fogja-e, vagy sem. A vas- és acélpiacokról. Az angol szénsztrájk a vas- és acélpiacot idegessé tette. Eddig az euró­pai piacok nem sokat profitáltak az angol sztrájk­tól. Az árak a kiviteli piacokon az utolsó héten majdnem változatlanok maradiak. Angliában a rudvasat 3.4 fonttal, a hengerhuzalt 510, a durva plóht 5.9, a középfülöm pléht 5 és a finom piébt 8—9 fonttal jegyezték. A francia piacon a helyzet nem változott. A müvek elég jói vannak foglalkoz­tatva. A nyersvas árát tonnánként 450 frankra emelték fel. A belga piacon a kereslet a bizonyta­lanság bélyegét viseli magán, ami a belga deviza nagy áresésének következménye. A luxemburgi vas- és acéltermelés márciusra rekordszámot je­lent: 212.729 tonna nyersvasat és 195.784 tonna nyersacélt termeltek. A német piac az utóbbi héten kedvezőtlen konjunktúráról panaszkodik. A kivitel azonban javult. Rudras 125, hengerhuzal 135, durva pléh 140—145, középfülöm pléh 150 aranymárka. A csehszlovák vas- és acélpiacon a helyzet nem javult. A hetedik nemzetközi reichenbergi mintavá­sár, amely augusztus 14-étől 20-ig tart, igen fontos tényezője a csehszlovákiai gazdasági életnek. Ez az intézmény hatéves fennállása óta az ipar for­galmának biztosításához és nagyításához nagyban hozzájárult és statisztikailag bebizonyítható, hogy a belföld és a külföld vásárlóinak száma évrŐl- évre növekedett. A jelenlegi gazdasági stagnáeió a mintavásár igazgatóságát arra ösztönzi hogy meg­tegye a lehető legnagyobb erőfeszítéseket arra nézve, hogy a hetedik mintavásár jobbat produkál­jon, mint a megelőző vásárok. A tizennyolc áru­csoportból álló vásárt kiépítették. „Gazdasági üze­mi vezetés mintavására", „müselyem és müselyem- gyártmányok mintavására", valamint más fontos újítások meg fogják mutatni, hogy a vezetőség azon volt, hogy a modern kornak megfelelően kiépítse ezt a hetedik vásárt, amely fordulópontot jelent az intézmény életében. A gazdasági válság ma talán a legnagyobb és igy éppen ezért az ipari és keres­kedői világnak azon kellene lennie, hogy a vásárt mindenképpen segítse. Az olmützi kereskedelmi kamara elnöke a ka­marák jogainak kibővítéséről. Május 15-én tartotta az olmützi kereskedelmi kamara ülését, amelyen Mlcoch elnök beszédet mondott. Kijelentette, hogy a kamarák törekvése odairányul, hogy jogkörüket kibővítve, intenzivebben résztvegyenek az ország gazdasági életében, ő azon lesz, hogy a vezetése alatt álló kamara minden eszközzel arra töreked­jék, hogy ez megtörténjen. A kamaráknak ezidő- szeriut nincsen elegendő hatalmuk ott, ahol gazda­ságpolitikai kérdésekről van sző. E célból feltétle­nül szükséges, hogy a kamarák a kormányszerve- zetekben képviselve legyenek. Az érukölcsöu kiépítése. A nagykereskedők szövetsége a kereskedelmi minisztérium képvise­lőjének részvételével tartotta ezidei plenáris ülé­sét, amelyen Pfeecky dré a csehszlovák kereskedők követeléseiről, valamint a nyilvános raktárak fon­tosságáról és az áruk bankkölcsönéről tartott be­számolót. Az árukra adott bankkölcsönök képezik a kereskedelmi világ egyik legfontosabb szükség­letét, mert csak ezek engedélyezésével érhető el az, hogy a készleti árukat, amelyekben nagy tőkék vannak lekötve, produktív módon értékesítem le­hessen. A bankkölcsön formája sok változáson ment keresztül és folytonos fejlődésben van. A praxis megmutatta, hogy az árukra adott bankköl­csön milyen nagyfontosságu a mai gyorsan változó gazdasági életben, amelyben a kölcsönbiatositáa régi formái elavultak. Kereskedelmünk érdekében a bankokat az áruhitel fontosságáról fel kell vilá­gosítani. Igen fontos lenne, ha a Csehszlovák Nem­zeti Bank is foglalkozna ezzel a kérdéssel és tevé­kenységébe föltétien belevonná az érukölosönt is, miután alapszabályai ezt úgyis megengedik. Stagnál az építkezés Szlovenszkón. Az általá­nos gazdagsági válsággal kapcsolatosan a szloven- szkói építkezés is stagnál. Bár a kormány azt Ígér­te, hogy a tervbe vett nagyobb épületcsoportok építését haladéktalanul megkezdi és azt vártáik, hogy ez a munkanélküliség, valamint a lakásínség enyhítésére fog szolgálni, az építkezés Szlovenszkón nem, hogy fejlődne, hanem ellenkezőleg holtpontra jutott. A szlovenszikői illetékes körök véleménye az, hogy maga a kormány akadályozza meg az építkezés fejlőd ósót, m ert nincsen tekintettel a szlovenszkói különleges viszonyokra é® nem tudja kellőképpen értékelni az építkezés nagy fontossá­gát. A stagnáeió következtében nagymennyiségű építkezési anyag halmozódik fel, ugv, hogy nagy tőkék vannak lekötve és nem hoznak kamatot. Kü­lönösen Pozsony és Kassa szenved az építkezési válságtól. Az építkezési terveket már tavaly fogad­ták el és az összegek kiutalását engedélyezték. Tavasszal kellett volna az építkezéseket megkez­deni, de ehelyett stagnáeió állott be. Lehet-e engedély nélkül szabászata és varrótaniolyamot rendezni Magyarországon? A debreceni bíróság érdekes Ítéletet hozott e napokban egy iparkihágási ügyben, a deb­receni általános ipartestület feljelentéséből kifolyólag. Egy jónevü nőiszabó hatósági en­gedély nélkül rendezett szabászat! és varró- tanfolyamot s ez volt a feljelentés tárgya. A kihágási biró felmentette a vádolt nőiszabót azzal az indokolással, hogy a tanfolyam a résztvevőknek nem nyújtott jogosultságot sem segédkönyv váltására, sem arra, hogy önállóan folytassák a nőiszabóipart s igy csak női hivatásukban képezte ki a résztvevőket s ezért a sza-bászati és varrótanfolyamok fen- tartása nem haladja túl a háziipar jellegét. "Kát nagy bécsi bank fonója. Bécsiből jelentik: Pénzügyi körökben olyan híresztelések keringe­nek, hogy két nagy bécsi pénzintézet fuzionálni akar. Hír szériáit a bécsi „Unionbank" és a „Nie- derösterreichisahe Esk ompt egesellschaft‘‘-r ól van szó. Utazók részére engedélyezett vasúti ked­vezmények. Az égeri kereskedelmi és ipar­kamara közölte a kereskedelmi utazóik karls- badi egyesületével, hogy az éves és féléves jegyek váltásánál kereskedelmi utazók részé­re engedélyezett 10 százalékos mérséklés csak olyan kereskedelmi utazók számára ér- Vv „es, akik valamely szolgálati viszonyban állanak. Tehát önálló kereskedők még abban az esetben sem tarthatnak a 10 százalékos mérséklésre igényt, ha esetleg saját dolgaik mellett százalékos jutalék ellenében más cé­geket is képviselnek. A szlovenszkói selyemtermelés. Pozsonyból je­lenük: A szlovenszkói selyemtermelés az utóbbi években fejlődéinek indult. 1921-ben SzAovenszkón 1979 kg. selyem gubót termeltek. 1922-ben a terme­lés 7200 kg.-ot tett ki. 1923-ban 19.300-at, 1924-ben 27.789-et és 1925-ben 32.409 kg.-ot. Az elmúlt év csekélyülóretü fejlődésének oka az árak esése. A szlovén-szívói Selyemipar rAt.ot megbízták azzal, hogy vásárolja meg Szilovenszkó és Ruszmszkó egész selyemgubótenmését. A szlovenszkói selyem- termelők most M akarják építeni szövetségüket, amely eddig nem tudott kellő mértékben dolgozni és saját szövőgyárak felállítására' is törekednek. Az inasoktatás reformjának sürgetése. A budapesti bádogos- és szerelő-ipartestület mozgalmat indított, hogy a főváros az inas- iskolák szerkezeti és tantervét sürgősen adja be. A székesfőváros erre már régebben fel­szólítást kapott a kultuszminisztériumtól, de ennek mindeddig nem tett eleget. Ugyanak­kor kéri a budapesti bádogos- és szerelőipar- testület, hogy a készülő tervezetekhez való hozzászólásra a szakmai érdekeltségeknek is módot nyújtsanak. Az osztrák—magyar kereskedelmi szerződés. Az osztrák—magyar kereskedelmi secsrződés má­jus utolsó napjaiban lép hatályba. A magyar vám­tarifa csökkentett tételei a csehszlovák árukra egy^öre nem vonatkoznak, mert a magyar—cseh­szlovák kereskedelmi tárgyalások, amelyek leg­több kedvezményt biztoeiíó szerződé* megkötését célozzák, eddig nem vezettek eredményre. A tár­gyalások csak júniusban fognak újra megkezdődni. Az angol sztrájk és a ruhr vidéki szén. Berlin­ből jelentik: Az angol sztrájk következében a ruhrvidéká szénbányákban nagyobb a forgalom. Különösen az ószaíká országok eszközöltek nagyobb rendeléseket. Hamburg, a várakozás ellenére, neon tett nagyobb rendeléseket. A május havi rendelé­sek nagyok ugyan, de még sem érik el az ezévi ja­nuári rendelések magasságát. Svájc eddig tartózr kodóan viselkedik. Németországban is kisebb a répával bevetett terület. Berlinből jelentik: A német cukoripar szö­vetségének összegező jelentése szerint az 1926-27- es kampányra a cukorrépára] bevetett terület a ta­valyi évvel szemben 1.16%-tkal kisebb és 371.000- ről 366.000 ba-xa esett. A jövő kampányban Német­országban öt szünetelő cukorgyár ismét üzembe lép. Mennyi a bevetett terület Szlovenszkón és Ruszászkóban. Az állami statisztikai hivatal hektá­rokban közli az idén Szlovenszkón és Ruazinszkó- ban bevetett területek számadatait. A zárójelben lévő számok az 1925. évi adatokat mutatják. Szlo­venszkón: Téli búza 242.058 (241.490), nyári búza 13.193 (12.868\ téli rozs 181.586 (182.053), nyári rozs 2698 (2725), téli árpa 1215 (1261), nyári árpa 319.203 (310.109), zab 203.762 (202.110), tengeri 91.960 (90.744), kender 8994 ('9052). — Ruszinszikö- ban: Téli búza 21.318 (21.453), nyári búza 1384 (1245), téli rozs 15.287 (15.740), nyári rozs 1926 (1798), téli árpa 619 (634), nyári árpa 3715 (3687), zab 33.933 (32.918), tengeri 51.980 (50.912), kender 2340 (2359). A munkaadó felelőssége a balesetbiztosításnál. A munkásbalesetbiztositásr ól szóló törvény szerint a munkaadó köteles minden balesetet, amely az ö vállalatában előfordult s halállal, vagy három na­pon túli munkaképtelenséggel végződött, a baleset után legkésőbb héten belül a balesetbiztositó- nál bejelenteni. Sokáig vitás volt az, hogy ha a munkaadó a bejelentést elmulasztja, vagy elkésik vele s a biztosító vonakodik a munkást kárpótolni, köteles-e a kárt megtéríteni? A kérdés legutóbb a legfelsőbb bíróság elé került. A törvény értelmé­ben — mondja a legfelsőbb bíróság — a vállala­tok munkásai a baleset ellen biztosítva vannak s kárigényük a baleset bekövetkeztével vált jogossá. A munkaadó, ragy helyettese köteles a bejelentést egy héten belül megtenni; a törvénynek ez a ren­delkezése a bejelentés elmulasztását szándékozik büntetni. A munkaadó ilyen esetiben pénzbírság­gal, vagy behajthaitatlanaág esetében elzárással büntethető. A törvény a biztosítóintézetnél kezes­séget biztosit a munkásnak. így a munkaadót csak rendbírság terheli s nem balesetből eredő kártérí­tés. Még akkor is, ha a bejelentés meg i® történt, de szándékosan, vagy nem szándékosan hamis ada­tokat tartalmaz. Az eset felülvizsgálása éa a kár megállapítása a munkás közbelépése nélkül Í6 a baűesetbiztositóintézet kötelessége. A munkásra nézve 'egészen közömbös, hogy az intézet pótolta-e a hiányokat, vagy sem, mert a törvény a munkást védd s úgy rendelkezik, hogyha az intézet nem tette meg a szükséges intézkedéseket, akkor ő kö­teles a bejelentést megtenni, mert különben el­veszti a kártérítésre való jogosultságát. A törvény ezzel az intézkedésével a jogérvényesség egész ter­hét a munkásra hárította s jogosultságának elvesz­tésével fenyiti meg, ha mulasztást követ el. Á mun­kás tehát magára vessen, ha a törvény rendelkezé­seit nem tartotta be. A munkaadó csak egyetlen esetben tartozik kártérítéssel. Akkor, amikor a balesetet ő, vagy helyettese szándékosan idézte élő. 1 /Tóz^déio + Stagnáló a prágai tőzsde. A prágai tőzsdén ma is teljes üzJettelenség uralkodott és egyedül a kontremin fejtett ki némely tevékenységet. Az árak az általános rossz helyzet hatásaként tovább morzsolódtak és a Béc9ből jövő, hasonlóképp ked­vezőtlen hírekre az arbitrázsértékek is gyöngültek. Brünni Gépek újból tetemesen hanyatlottak, ami nem maradit hatás nélkül a többi kul isszértékekre sem. Korlátban főleg montánértékek estek jelentő­sebben, míg a többi áringadozások csekély mérté­kűek voltak. Újból javult Walter. Az osztaiékpapi- rok gyöngült volta átterjedt az állami kategóriákra is, amelyek 5—30 fillérig hanyatlottak, minthogy az a hír járta, hogy a támogató szindikátus inter­venciós vásárlásait lényegesen korlátozta. — * Az ipari piacon gyöngültek: Észak cseh Szén 30, Berg és Hütten 25, Északi Vasút 20, Brünni Gáp 12, Dux—Bodenbaobi, Kolini Műtrágya és Svetovar 10, Cseh—Morva és Aussigi Vegyi 8, Danek 8, Prá­gai Vas, Königshofi, Bergman és Krizsik 5, Nyu­gatcseb Szén, Karborundum 4, Rotihau—Neudek, Horvát Cukor, Solo és Inwald 3, Alpine, Egyesült Elektromossági, Ringhoffer é® OUeschauer 2 koro­nával. Javultak: Walter,- Kolini Petroleum és Blei- stadti Üveg 10, Rézmüvek 5, .Marsmer 3s Skoda és Rothkosteletzi 2 koroméval. — A bankórtékek kö­zül estek: Cseh Unión és Eszkompt, Prágai Hitel, valamint a bécsi Verkehrsbank, Bankverein és Horvát Eszkompt 1—1 koronával. Bécsi Union 1 koronával szilárdult. — A beruházási piacon a kon­vertálható kölcsön és az 5£j%-os IV. államkölcsön 30, a liszt- és közlekedési-beruházási kölcsön 25, a 4 'A % -os IV. 20 és a 3H %*os IV. illan ikcjoton 5 fillérrel gyöngült. — Exótákban nem volt lényege­sebb változás. + A prága5 devizapiacon ma nem volt lénye­gesebb változás. + A prágai cukorpiac ma nyugodt volt. Nyems- cukorjegyzés Aussig loko és kikötő 156.25. + A brünni terménytőzsdén ma szilárd . han­gulat uralkodott. A következő árakat jegyezték: Morva búza 190—1Ö8, rozs 129—139, édes széna 74—88, zab 132—136, búzadara 360—363, OGG búzaliszt 350—357, 0-ée búzaliszt 832—339, 0-ás rozsliszt 55%-os 238—252, 1. számú roziaegyen liszt 72%-os 203—208, amerikai zsír 1450—14.60. 4- A budapesti értéktőzsde irányzata ma nem volt egységes. Kezdetben lanyha irányzat uralko­dott, később azonban a hangulat kuliészban meg­javult. Főleg a Magyar Hitel, Salgó és Rima gyön­gültek 2—3%ig. Különösen lanyhák voltak az ál- laínvasutá értékek. At ipari papárok köziül a Ganz- Danubius később 3%-kai feljavult A bankértkeik piacán is lanyha hangulat ; uralkodott. Az üzlet kü­lönbem zárlatig szűk kéretek közt mozgott. A Moktár 154, Törcksz emüniklóm 18, Pestszentlőrinci 29, Részvénytor 348 ezer • magyar koronára csök­kent-f A budapesti gabonapiac — ottani szerkesz­tőségünk tolefonjelentése. szerint — ma barátságos volt. Tiszavidéki búza 425,- egyéb 420, rozs 235, ta­karmányárpa 250, zab 272.50, tengeri 205, koírpa 175 ezer magyar korona.' ­+ Üzletfelem a bécsi tőzsde. A mai tőzsdén nem egységes irányzat mellett csekélyméretü üzlet folyt A kontremin működésben volt és főleg az állam vasú ti részvényekben, a Brünni Gépben és Alpiniben operált, amelyek ennek következtében erősebben gyöngültek. Járadékok nyugodtabbak, koriát csöndes volt. Zárlat felé a Brünni Géjiek prágai leadásra tovább hanyatlottak. + Kedvtelen a berlini tőzsde. A mai tőzsdén a kedvtelen hangulat 1—.a. kedvezőtlen belpolitikai viszonyok miatt — nem változott. A belga frank és líra gyöngülése i® bén iiólag hatott. Az árveszte­ségek átlag 1—2%-ot' tettek ki. Később úgy bel­földről, mint külföldről nagyobb leadások történ­tek, ami az irányzat további gyöngülésére vezetett. Főleg lanyhán zárultak a tengerentúl érdekelt ér­tékek. Zárlat felé kissé megjavultak a szénpapirok. + A berlini terménytőzsdén ma tartott irány­zat uralkodott. A következő .árakat jegyezték: Búza loko 297—299, májusra 805.50—304, júliusra 294— 293, szeptemberre 264, rozs loko 1.76—181, májusra 196, júliusra 20l, decemberre 202, nyári árpa 172—185, búzaliszt 36.75—99.50, .rozsliszt 25-26.50. Egyéb áru változatlan. A prágai tőzsde deviza jegyzései: Május 12. Május 11. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1358.59 1364.50 1358.— 1364.— Berlin ............... 803.26 807,25 803.25 807.25 Zü rich................ 653.25 656.25 653.12'/, 656.12'/, Oslo(ChrÍBfciama) 727,50 780.50 727.50 730.50 Kopenhagen , . 881.— 885.— 880.50 884.50 Stockholm . . . 903.- 907.- 902.50 906.50 Mailand .... 188.55 134.96 134.30 135.70 / Pari*................... 106.30 106.70 105,30 106.70 Lo ndon .... 163.95 165.15 163.75 164.95 New York Cable 33.70 34.- 33.70 34.­Brüssel .... 105.55 106.95 10630 107.70 ) Madrid. .... 483.75 486.75 483.25 486.25 1 Belgrad .... 59.47'/, 59.97'/, 59.40 59.90 Sofia................... 24.35 24.65 24.85 24.65 Ko nstantinopel 17.05 17.45 16.80 17.20 Wien . . . . . 476.26 479.25 476.50 479.50 Warschau . . . 317.- 323.- 317.- 323.- ] Budapest. . . . 4.68% 4.78% 4.68% 4.78%f Buenos Aires , 1364.60 1860.50 1357.— 1353. * j Helsingfors . . 84.87% 85.37% 84.87% 85.37% Riga ................... 647.60 650.60 647.50 650.50 Ri o de Janeiro. 488.50 491.50 486.50 489.50 Montevideo . , 83.65 34.05 33.65 34.Q51 Alexandria, . . 168 30 169.70 168.30 K9.701 Athén ..... 43.70 44.30 43.70 44.30' Bukarest.... 12.35 12.75 12.42% 12.82% Kowno. .... 382.— 334.— 332.— 834.—1 j Lissaboa .... 174.30 178.70 174.30 175.70' Révai................ 8.77% 8.97% 8.77% 8.97'/,* Mo ntreal.... 83.72% 34.02% 33.72% 34.02%l Prága, május 12. Valuták: Holland 135(5 nemet 801.40 belga 105.30 svájci 652.50 norvég 727.50 dán 879.50 angol 163.40 olasz 134.05 amerikai 33.56 francia 105.55 svéd 902 jugoszláv 59.25 magyar 4.68 román 12.55 lengyel 328.50 osztrák 474.3714. TRENCSÉNTEPLIC ’sza^“rt*® DIANA VILLA Slovensko Elsőrangú penzió a fürdők közvetlen közelében Az elöldényben jelentékeny kedvezmények Tulajdonos: Llebtensteln herceg alkalmazottjainak nyugdíjalapja. Házi és bizalmi orvos: Lakás és elsőrangú penzió ARÁNYI ZSIGMOND dr. 40-től | 1 rencséntepÜc gyógyfürdő r-t. orvosi tanácsosa Kérjen prospektust így fiatalít és szépít a Corall-créme Gorall-puder Corall-szappan ^ / F6l«rtkat a C. 5. R. Vörös Rák gyógytár, Bratislava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom