Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-13 / 84. (1122.) szám

V ^ Mai számunk 10 oldal évf. 84. (1122) szám ■ Kedd • 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Felelőt főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ * Szerkesztőség: Prága U., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Bukófélben a Cserny-kormány Cserny háromórás kihallgatáson az Elnöknél — Cserny utódja SchtessIT Prága, április 12. A belpolitikai helyzet súlyos válsága következtében Masaryk el­nök végérvényesen lemondott ezidei külföldi utazásáról. Politikai körökben most már egészen pesszimisztikusan Ítélik meg a helyzetet, amely minden percben meglepetése­ket is hozhat. A válság komolyságát az is bizonyítja, hogy Cserny miniszterelnök ma háromórás kihallgatáson volt a köztársasági elnöknél. A miniszterelnök — parlamenti munkatársunk értesülése szerint — a politikai helyzet­ről tett jelentést az elnöknek, elsősorban Stribrny leveléről és a cseh szociáldemokrata párt végrehajtóbizottságának határozatáról, amelyet Cserny a kormánnyal szemben barátságtalan aktusnak tekint. Ha a kormány e hét végéig nem tudja a tisztviselöjavaslathoz szükséges parlamenti többséget megszerezni, úgy égs***n c Cserny el van tökélve arra, hogy azonnal benyújtja a lemondását Ezzel kapcsolatban már különböző kombinációk keringenek a parlamentben. Az egyik verzió szerint még e héten visszalép a Cserny-kormány s helyét egy másik hivatal­nokkormánynak adja át, amelynek elnöke Schiesl, jelenlegi népjóléti miniszter volna. Egy másik kombináció szerint viszont a Cserny-kormányt egy parlamentáris koalíciós kormány váltja fel, amelyben a cseh szociáldemokraták helyett Hlinka szlovák nép- párí;;a venne részt. Ha a Cserny-kormányt felváltó Schiesl- vagy koalíciós kormány sem tudni a vál­ság megoldásának kulcsát megtalálni, úgy még ez évben, legkésőbb novemberig, nj nemzetgyűlési választások lesznek. ama—B—88—W—BBUP—BMPB———a— "Magunknak kell magunkon segítenünk!" Szent-Sván# József nagy beszéde a tornai népgyülésen a magyar egység reálpolitikájáról — „Nem változtatunk politikánk ellenzéki szellemén, amíg valamennyi sérelmünket nem orvosolják” — Törköly József szenátor és Nitsch Andor képviselő nagyjelentőségű beszédei — A P. M. H. kiküldött tudósítójának telefonjelentése — A jog uralma A Népszövetségi Liga losonci közgyűlésén elmondotta: Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő A háború befejezése után a nemzetközi jog értelmében a győzőknek és legyőzőitek­nek mint egyenlő feleknek, kellett volna a békeszerződés létrejöttét megtárgyalnak, ehelyett a győztesek büntetést mértek a le­győzőitekre, azokat meg nem hallgatták és egy diktátumot kényszeritettek rájuk, melyet mégis szerződésnek miuősitettek. Ez most megbosszulja magát. Ez az a végzetes lo­gikai hiba, mely folytonosan feldönti a terve­ket, mint ahogy a győző diktálók az egyenlő jogok és a demokratikus egyenlőség hir­detését önmaguk azzal cáfolják és döntik meg, hogy nekik fegyverük van, végrehajtó- jog van a kezükben, míg a másiknak, a le- győzöttnek sem pénze, sem fegyvere, sem joga nincsen. Ezek a fundamentális tévedések okoz­zák azt, hogy igaz lesz a paradoxon. A há­borút valahogy kiálltuk, de a béke kiállha- tatlan lett. A logika, a tradíció, a történelem min­den részletében meg van csúfolva abban a térképben, melyet öt ügyvéd csinált Páris- ban: Wilson, Orlando, Clemenceau, Poincaré és Lloyd-George, akik az Úristen szerepét akarták magukra vállalni és újból akarták teremteni a világot és ebbe belebuktak. A juristák a saját igazukat keresik és nem az igazságot és ennek a kontár munkának áldozatai vagyunk mi szlovenszkói magya­rok, akiket mint a sakkfigurákat egysze­rűen áttoltak megkérdezésünk nélkül egy idegen államba, melynek sem nyelve, sem tradíciója, sem az Ízlése, sem a törekvé­se a mienkkel nem azonos. Ezért vagyunk mi a kitagadottak kitagadottjai. Ha valaki még nem volt önálló és nem­zeti öntudatra való ébredés előtt bánnak igy vele, az még csak elviselhető, de hogy ezeresztendős öntudatu, ezeresztendős tra- diciőju, kultúrájú, ezeresztendős önállóságú népet egyszerűen második osztályú alá­rendeltségbe soroznak, ez olyan megsebzése a léleknek, mely nem gyógyul, mely sebet az idő sem hegeszti be. Miután pedig mi a nemzeti öntudatunkat nem veszíthetjük el, ezért kétszeresen érezzük ezt és keressük a módját annak, hogy meg tudjuk találni törvényes formák között a remédiumot. Amikor a világháborút befejezték, akkor egy sajátszerü alkotást léptettek életbe a győzők: a népszövetséget. Minden háború után a győztesek igyekeztek valamit terem­teni, ami által zsákmányukat megtartsák és biztosítsák. S ezért mindig egymás között szövetségeket, alliance-okat kötöttek. De ami most a világháború után történt, arra példa még nem volt. Mert nemcsak a győz­teseket és semlegeseket, de még a legyő­zőiteket is egy szövetségbe csoportosították* a Népszövetségbe. Emellett egyet nem sza­bad elfelejtenünk, hogy a háború pénzbe ke­rült s e pénz miatt a világ egyrésze adóssá, a másik része pedig hitelezővé vált. Minden adós természetrajzához tartozik az, hogy lehetőleg könnyen akar szabadulni iló-sá- gaitól, a hitelező pedig természetesen mi­nél nagyobb kamat lkat igyekszik k< vőkarni az adóstól. Amerikának egész Európa az adósa, és Amerika kölcsönzött tőkéjét meg akarja kapni, ezért igyekszik erősíteni Eu­rópát- Európa pedig erős akar leun:, de azt úgy akarja, hogy adósságát elengedjek. Ezek azok a premisszák, melvek mellett a népszövetségnek dolgozni kellene, mely­nek még az a baja is van, hogy olyan büro­kratikus alkotmány szerint tud csak élni, melynél komplikáltabbat még nem produkált emberi agy. A népszövetség minden hatá­rozata csak akkor érvényes, ha egyhangú. A népszövetségben minden tanácstagnak egyforma joga kellene, hogy legyen, de va­lójában még sincs, mert a nagyhatalmak jo­ga Sfg'át őreinktől, a kicsinyekéi a nagyha­talmakétól függ. Torna, április 12. j A magyar nemzeti párt kassai keleti J körzete vasárnap délután Tornára nagysza­bású népgyülést hivott egybe, amely jelen­tőségében messze kiemelkedett a poiltikai népgyülések sorából nemcsak azért, mert ez alkalommal szervezte meg hivatalosan a párt keleti körzetének mintegy negyven községét magába foglaló tornai járást, hanem főleg azért, mert ezen a népgyülésen veit először alkalmuk a párt nemzetgyűlési képviselőinek és szenátorainak a rövid életű parlamenti munkáról beszámolni s kifejteni azt a politi­kai programot, amelyet a párt a jelenlegi hi­A másik alapvető és kardinális baj az, hogy az Északamerikai Egyesült Államok, továbbá Oroszország és Németország, ez a három, óriási fontosságú birodalom nem tag­ja a népszövetségnek. Már most, ha ezek is belépnek és az egyhangúság kötelező ma­rad, akkor nem lehet elképzelni azt, hogy egy nagyhatalom alárendelje és a leszavaz- tatásnak kitegye magát, mert hiszen ahogy a locarnoi szerződés is mutatja, népszövetség nélkül is lehet világbékét fentartani, ha pedig az egyhangúságot fentartják, a kis államok kerülhetnek túlsúlyba. Ezért nagyon problématikus az az érték, melyet a népszövetség jelent. Mégis fontos nekünk, mert a népszövetség azt jelenti, hogy a nyers erő helyett a jog uralmát akar­ják érvényre kelteni és jelenti azt, hogy az igazság transzcendentális erejével akarják a fizikai erő hiányát pótolni, vagyis maga- sabbrendü életet akarnak belevinni. Sajnos, a mai állapotában a népszövetség a maga ezer retortjával, szekretariatusaival a foly­tonos eredménytelenség mellett eszembe vatalnokkormánnyal szemben elfoglal, vala­mint a szlovenszkói magyar kisebbség elé ter­jeszteni a magyar nemzeti párt legközelebbi célkitűzéseit. , Blanár Béla dr. elnök nyitotta meg az impozáns népgyülést. Költői számyalásu sza­vaiban az egységet, az összefogást hangoztat­ta. Majd átadta a szót Szent Ivány József nemzetgyűlési képviselőnek, a párt közszere­tetben álló vezérének, aki mindenek előtt be­jelentette, hogy Richter János szenátor és Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselők köz­bejött betegségük miatt táviratilag mentették ki magukat a népgyülésen beígért részvétel­juttatja a nagy skandináv meseköltőnek, Andersennek, a három takácsról szóló me­séjét: Egy országban, melynek fejedelme rendkívül pompakedvelő volt, a királyi pa­lotába három fiatalember állított be. Azt mondták, hogy ők a világ legkiválóbb taká­csai és náluknól szebb, drágább szövetet senki sem tud a világon szőni, azonban az ilyen szövet megszövéséhez nagy kényelem és nyugalom szükséges és a szövetnek egy kardinális sajátsága van, tudniillik csak az láthatja meg, aki okos. A királynak megtet­szett az ajánlat, egy palotát rendeztetett be a takácsok részére és drága szövőszékek­kel látta el őket. Nagyon érdekelte a ki­rályt a munka lefolyása és ezért jelentést kérve elküldötte udvarmesterét a takácsok­hoz. Az udvarmester nem látott szövetet a szövőszéken, de nem akart ostobának lát­szani, tehát azt jelentette a királynak, hogy a szövés szérűn halad és a szövet gvönyü- rü. Rövid idő múlva a király az egyik mi­niszterét küldte a takácsokhoz, aki szintén tői. Aztán elmondotta nagy beszédét, amely­nek lényegét a következőkben foglaljuk ösz- sze. A magyar egység — A választások óta első Ízben számo­lunk be annak a népnek, amely bizalmával a parlamentbe küldött bennünket: a magyar egység híveit. Már jóval a választások előtt s a választások idején politikánk irányvonala állandóan meg volt határozva: létrehozni azt az egységes politikai tábort, amely minden ellenséggel szemben ered­ményesen vehesse fel a harcot. A magyarság száma a csehszlovák köz­társaságban csekély.. Csak akkor remélhetünk eredményt, ha a hatalommal minél nagyobb erőt állíthatunk szembe. Az egység gondola­tát a magyar nemzeti párt tűzte ki zászlójára. Ehhez a munkához nem lehet egy lépéssel eljutni. Fokozatos építő munkára van szük­ség. A másik nagy magyar párt, az országcs keresztényszocialista párt, is fontos funkciót teljesít a magyarság politikai életében, de en­nek a pártnak keretében már annyira kifor­rott a különállás gondolata, hogy jelenleg nem tud egységes működésbe bekapcsolódni. Sen­kivel szemben nem vezet ellenséges indulat, aki tisztességes magyar. A saját erőnkből I Ellensége vagyok azoknak, akik a kor­mány szekeréhez akarják a magyarságot vezetni és nem vagyok barátja azoknak sem, akik másoktól várnak segítséget. Nekünk magunknak kell magunkon segí­tenünk. Reálpolitikai álláspontunk abban áll, hogy az általános elnyomorodás ide­jén az orvoslási eszközöket saját erőnk­ből kell megteremtenünk. önálló politikát kell folytatnunk s a parla­mentben minden eszközt és alkalmat fel kell használnunk arra, hogy politikai ellenfeleink erejét gyöngítsük és olyan helyzetet teremt­sünk, amelyet ki tudunk használni. A parlamentarizmus Csehszlovákiában válságba került. , A koalíciós rendszer, amely hét éves gaz­dálkodásával csődbe vitte államháztartásun­kat és tönkretette Szlovenszkó és Ruszin- szkó gazdasági életét, megbukott és a cseh pártok most a hivatalnokkormánnyal kísérle­teznek. A hivatalnokkcrmány rendszere al­kotmányellenes, mert a hivatalnokkormány; ne mtartozik felelősséggel a parlamentnek. Ezér mi éppen az alkotmány és a demokrá­cia szellemében kérlelhetetlen harcot fogunk folytatni az alkotmányellenes hivatanok kor­mányrendszer ellen. Mi nem változtatunk politikánk ellenzé­ki szellemén mindaddig, amíg valameny­nem akart ostobának látszani, ezért azt je­lentette, hogy ilyen isteni szövetet még nem látott Hamarosan igy járt a király miniszter- elnöke is. Egyik sem akarta az igazat be­vallani, nehogy ostobának tartsák. Végül a takácsok jelentették, hogy a szövet kész. Bár a király maga sem látott semmit, mégis elrendelte a palást megcsinálását. Amikor kész lett, magára vette és éppen egy nagy ünnepségre akart indulni, mikor a kisfia, aki nem akart okosabbnak látszani, mint amilyen volt, kimondta az igazságot és igy szólt: — hiszen a papa meztelen! Ezt vá­rom én is, hogy mikor fog akadni a világon valaki, aki a népszövetség takácsszöveteiről megmondja a való igazat. Mindazonáltal nekünk ezentúl is foly­tatnunk kell munkánkat, hogy a népszövet­ség valóban azzá 1 égvén, aminek látni sze- retnők: a jog uralmának biztosítója, a kis népek védelmezője, az igazság zászlóvivőié, ilyen értelemben akarunk működni és ily irányba szeret nők terelni a népszövetsé­gi mozgalom fejlődését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom