Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-08 / 80. (1118.) szám

2 r*Tirnmuiiiuin m——«■ iUh/\u i»í,u api'xüb o, t/öaxui'Xoix.. Ellsz! §z uj bilntefiílörvAny tervezete A büntetés végrehajtásának elévülését a szlovenszkói joggyakorlat alapján fejlesztik tovább Bünte­tések : fegyház egy hónaptól életfogytiglan, fogház 14 naptól 15 évig, pénzbüntetés busztól százezer koronáig — A magzatelhajtás megengedett esetei Prága, április 7. Az igazságügyei iaiszté rí mn elkészítette az uj büntetőtörvény javaslatát és annak nyo­másban készült példányait szétktildte az ille­tékes köröknek. A javaslat két nagy részből áll. Az első a bűntényeket, a másik a kihágásokat tartalmaz­za. Az uj javaslat ugyanis részletesebben de­finiálja a bűntényeket és kihágásokat. Azokat a kihágásokat például, amelyekre fegyház­büntetés alkalmazható, büntetendő cselek­ménynek veszi. Különösen akkor tekintendő a kihágás bűnténynek, ha ezt becstelen szán­dékból követték el. A javaslat első része ismét általános és j részletes szakaszra oszlik. Az általános a bűn- j tetőjogi felelősséget, a büntethető cselekményt (annak felosztását, büntethetőségét és bünte­tését), a büntetéseket és közbiztonsági intéz­kedéseket, a feltételes megbüntetést és a bün­tetés végrehajtását részletezi. Újszerű a ja­vaslatban például az az elvi megállapítás, hegy a büntetendő cselekmény, melyre spe­ciális eset nincsen, csak akkor büntetendő, ha a bűnös szándékosan és tudatosan követte el. Durva hanyagságból elkövetett cselekmény csak akkor büntetendő, ha azt a törvény kife­jezetten előírja. Tudatosan akkor cselekszik valaki, ha előre tudomása van arról, hogy olyan cselekményt követ el, amely büntethető. Hanyagságot követ el az illető, aki a szük­séges elővigyázatosságot figyelmen kívül hagyja, amelyre különben kötelezve van. A javaslat alapgondolata, hogy csakis egy vádló ajánlatára lehet büntetést kiróni. Egészen újak a büntetés végrehajtásának elévüléséről szóló határozatai, amelyeket ed­dig csakis a szlovenszkói joggyakorlat ismert. Ha életfogytiglani, vagy 5—-20 évig ter­jedhető fogházzal sújtandó bűntény 30 éve, a többi bűntényeknél 9 éve, kihágá­soknál a büntetés méretéhez képest 30, 12, 6, vagy 3 éve elmúlt a büntetendő cselekménytől anélkül, hogy a kirótt bün­tetést a bűnösön végre lehetett volna, hajtani, úgy nemcsak a bűneset, hanem a büntetés végrehajtása is elévül. Ez az elévülés nem vonatkozik a bünte­tés végrehajtása helyett kirótt költségekre, a magánjogi követelésekre a károsultak részéről, esetleges óvintézkedésekre. A javaslat elis­meri továbbá a büntetés törlését is. Bűntények­nél, vagy nagyobb kihágásoknál a büntetés tő- lésének akkor van helye, ha a büntetés két­szeres ideje elmúlt. Ha a büntetés eltörlésé­től számított újabb próbaidő is elmúlt, úgy a büntetés teljesen megsemmisitendő. A büntetések lehetnek bűntényeknél fegy- ház, fogház, pénzbüntetés és kényszermunka. A fegyházbüntetés legkisebb mérete 1 hónapi, a legmagasabb életfogytiglani, fog­háznál a legkisebb 14 napi, a legmaga­sabb 15 évi, a pénzbüntetés 20—100.000 koronáig róható ki. Pénbüntetés helyett főbüntetés gyanánt kényszermunka is kimondható abban az eset­ben, ha a büntetendő cselekményt munka­kerülésből követte el. Közbiztonsági intézke­déseknek ismeri el a javaslat: a javító inté­zetbe való elhelyezést, beteg foglyok gyógyin­tézetbe való elhelyezését (például: bszámitha- tatlanok fölmentése esetén), továbbá ebbe a kategóriába tartozik az átmeneti intézet, a ki­utasítás, az ipar és hivatás elvesztése, korcs­mák látogatási tilalma és az ítélet nyilvános­ságra való hozatala. A vizsgálati fogság beszámításának hatá­rozatai lényegesen megváltoznak, mert a jövőben fegyházbüntetéseknél a vizsgá­lati fogságnak legfeljebb két harmada számítható be s csakis olyképpen, hogy a kirótt büntetésnek legfeljebb a felét rövi­dítheti meg ezáltal. Külön fejezet foglalkozik a köztársaság el­len elkövetett büntetendő cselekményekkel. Ez a rész általánosságban analógiája a köztár­saság védelméről szóló törvénynek. Itt sorra veszi a bűncselekményeket a nemzetvédelem ellen, a nép akarata ellen, a közhatalom és annak szervei ellen, az általános rend ellen, (csoportosulások előidézése, néplázitás, bün­tetendő cselekmény feldicsérése stb.) a pénz ellen, a bélyegek ©s rajzok ellen, a gazdasági rend ellen (áruk hamisítása, tisztességtelen verseny), a család ellen, (bigámia, házasság­törés, csábítás stb.), az erkölcs ellen, az élet és egészség ellen (agyonütés, gyilkosság, i- lyos testi sértés, uem betegséggel való fertő­zés, magzatelhajtás, stb.) a becsület ellen, a személyi szabadság, a magánvagyon ellen s végül a magánbirtok megsértése ellen. A magzatelhajtás határozatai is benne lesznek a törvényben. A magzatelhajtás eszerint nem büntethe­tő, ha azt orvos hajtja végre abból a cél­ból, hogy a terhes nőt a halál veszedel­métől, vagy súlyos betegségtől megóvja, ha a teherbe esett nő büntetendő cselek­mény utján termékenyült meg (például: nemi erőszak), ha■ az a veszély forog fenn, hogy a születendő gyermek testi­leg, vagy szellemileg súlyosan terheli lesz, vagy ha az illetőnek már három saját gyermeke van, akikről gondoskodnia kell, vagy pedig mát ötször szült. A büntetlenségnél elsősorban a terhes vagy, ha az elmebeteg, annak törvényes kép­viselőjének beleegyezése szüséges a műtét elvégzése előtt. * 50 Uj utazási kedvezmények a íiiri'nigel; szálára 50%-os jegykedrezmény külföldi és belföldi vendégek részére — A kedvezményezett fürdő- és nyaralóhelyek jegyzéke Prága, április 7. A csehszlovák fürdők látogatóinak uta­zási kedvezményeiről szóló eddigi intézkedé­sek érvényüket vesztik és ezentúl egységes 50%-os jegykedvezményt vezetett be a kor­mány. Ez a kedvezmény vonatkozik külföldi és belföldi fürdőlátogatókra is s az eddigi 66 és 33%-os kedvezmények megszűnnek. Külföldi fürdővendégek a visszautazásnál 50%-os jegykedvezmény­ben részesülnek, ha gyógyítás vagy üdülés céljából valamely csehszlovák fürdőt látogat­tak és abban legalább 10 napig tartózkodtak. E kedvezmény föltétele, hogy a fürdőbe uta­zásnál a rendes vasúti jegy árát fizették meg. A kedvezményi: csakis a csehszlovák fürdőből való elutazás előtt lehet engedé­lyezni, tehát semmiféle utazási iroda nem szerezheti meg előzetesen. A kedvezmény nemcsak a legrövidebb visszautazásra vonat­kozik, hanem arra az esetre is, ha a külföldi vendég közben még valamely turisztikai vagy történelmi nevezetességű helyet is meglátogat a köztársaság területén. A 10 napi tartózkodás nem kötelezi a külföldit ar­ra, hogy egy fürdőben tartózkodjék, de tar­tózkodásáról minden fürdő vezetőségétől kö­teles magának egy államnyelven kiállitott igazolványt kieszközölni. A fürdőigazolvány elsőosztályu vasúti jegy megváltásánál két- koronás, második osztályúnál egykoronás és harmadosztályúnál 50 filléres okmánybélyeg­gel látandó el. Belföldi fürdővendégek A belföldiekre is ugyanazok a határoza­tok érvényesek, mint a külföldiekre, azzal a különbséggel, hogy az 50%-os kedvezmény a visszautazásnál csalás arra az állomásra vo­natkozik, ahonnét a fürdőzés előtt kiindult. Az utazó a kiindulási állomáson egy külön igazoló lapot kap a fürdőutazási kedvezmé­nyek megszerzésére. Ezt az utazó kitölti és a kiindulási állomáson lepecsételteti. A bel­földi vendég is körúton térhet vissza eredeti kiindulási állomásához. A kedvezmény csak 50 kimnél nagyobb távolságra érvényes és nem szükséges hozzá sem vagyontalansági, sem szegénységi bizonyítvány előterjesztése. A fürdőigazolvány 60 napig érvényes. A ked­vezményes visszautazási jegyet háromszor meg is lehet szakítani. Milyen fürdőkre vonatkoznak a kedvezmények? A fürdők és gyógyhelyek névjegyzéke, amelyekre az 50%-os kedvezmény vonatko­zik, a következő: Csehországban: Bechyne, Belohrad, Bi­lin, Joaehimsthal, Lubacovice, Marienbad, Sehlackenwert, Podebrady, Saratice állami fürdők, továbbá Franzensbad, Johannisbad, Karisbad, Königswart, Spindelmühle, Tep- litz-Sehönau, Darkau, Zuckmantel, Grófén- berg. ' ivőv . ■ Szlovenszkói fürdők: Herlánv, Lubochna, Szliács, Csórható és Táíralomnic állami für­dő*, valamint Bártfa, Belusa, Csíz, Harmó­nia, Felső Ruzsbaeh, Koritnyica, Pöstyén, Rajec, Teplic, Szobránc, Stósz, Stubnyateplic, Thurzófürdő, Trencsénteplic, Ági, továbbá a tátrai fürdők: Tátra széplak, Késmárki Itató, Lubló fürdő, Uj Csorbató, Ujtátralüred, Ótátrafüred, Madárháza, Felsöhági, Barlang­liget és Igíófüred. árát 20 fillérrel föl kell emelni. Ezt megelő­zőleg hivatalosan jeeníették, hogy a miniszter­tanács határozata értelmében a cukor jelen­legi ára változatlanul megmarad. Ki mond itt tehát igazat? A Ceské Slovo fokozatos támadása a hi= vatalnokkorínány ellen azt célozza, hogy a Cserny kormányt a legrövidebb időn belül újabb parlamentáris kormány váltsa föl, vagy ha ez másképpen nem megy, úgy egy kisebb­ségi kormány vegye át az állam gyeplőjét dík- tátórikus hatalommal. A belpolitikai válság kérdésével kapcso­latban" megkezdődött a harc a jövő elnöki vá­lasztás körül is. A Cech hangsúlyozza, hogy ez a harc teljesen alaptalan, amig a jelenlegi köztársasági elnök él és egészséges. Azonban halandó emberek vagyunk. Mi történne, ha ne­talán ...? Benest, vagy Svehlát fogják-e meg­választani? A lap szerint nem volna szabad ezt a kér­dést pártszempontból elintézni. Nem szüksé­ges, hogy a legerősebb párt kezéből kerüljön ki az elnök, hanem a személyi kvalifikációnak kell döntő szerepet játszania. A mai elnök a háború előtt olyan pártnak volt a vezére, amely 1907-ben két mandátumot, 1911-ben már csak egy mandátumot ért el és mégis egyhangúlag választották meg az uj köztár­saság államfőjének. Azt ajánlja a katolikus lap, hegy elnökjelöltnek olyan férfit válasszanak, aki egyetlen pártban sincs exponálva. De semmi szin alatt nem volna szabad ezt a kérdést a belpolitikai helyzettel összeke­verni. A hivatalnokkormány nem tudja a par­lament munkaprogramját összeállítani A cse^ nemzeti szocíaitsták fáisiadják a kormányt — A beípelitikai válság és az elnökválasztás kérdése A AA A A A A A A Á A AX&AAA A A AÁ ÍXAAXIA S©FS|C|lCMCl mindenki csak Í8ipignlí is fsi ftuKUrifen vssz. ©ri&Möva, KaéntCsBö oi. Telefon 19®’ és 286V Prága, április 7. A belpolitika húsvéti szünete befejező­dött s a képviselőház elnöksége pénteken tart­ja első ülését. Ma még egyáltalában nem tud­ni, hogy ezen az ülésen végleg elhatározza-e a parlament április 20.-i összehívását. Ha igen, úgy a szenátus valószínűleg egy-két nappal később tart plenáris ülést. Cserny miniszterel­nök e héten folytatja tanácskozásait a parla­ment munkaprogramjának előkészítése cél­jából, hogy biztosítsa az egyes javaslatokho szükséges többséget. Az eddigi tárgyalások ugyan még semmi konkrét eredményt nem hoztak. A volt koalíciós pártok rezerváltan visel­kednek, a vezérek a húsvéti ünnepekre egy­általában nem adtak le belpolitikai nyilatko­zatokat. A tárgyalások előterében továbbra is az állami tisztviselők fizetésrendezésének kér­dése áll. A kormány elsősorban arra törek­szik, hogy a javaslatot a volt koalíciós pártok támogatásával vigye keresztül. Ha a volt. koalícióval folytatott tárgyalá­sok nem vezetnének eredményre, vgy Cserny miniszterelnöknek eltökélt szán­déka más pártokkal is tárgyalásokba bo­csátkozni. — Erről tanúskodik a kormánynak azon szándéka is, írja erről a Ceské Slovo, hogy a szilárd agrárvámok kérdését is a parlament elé akarja vinni, amit a német agrárok is tá­mogatnának. Mi azonban úgy tudjuk — teszi hozzá Stribmy lapja — hogy a csehek agrárok kísérletei, melyekkel a német agrárokat a koalíciós kormány ide­jében meg akarták nyerni a fix vámok megszavazására, kudarcot vallottak. Kahanek dr. ismét foglalkozik a Ceské Slovo esti számában a választási reform kér­désével b a többek között ezeket Írja: — A választási törvény módosítására s ség van. A nemzeti szocialisták már másfél­évé sürgetik a reformot. Az aránylagos, vagy többségi szavazási rendszer kérdése — írja Kahanek — nem a demokrácia, hanem a célszerűség kérdése (!). A reform alapelve legyen: biztosítani az államban egy munkaképes kormánytöbbséget, evégböl meg kell vál­toztatni a választási törvényt még mielőtt a parlament teljes munkaképtelenségé­vel kompromittálná magát. A nemzeti szocialisták az utóbbi időben már a hivatalnokkormány ellen is barátságta­lanabb álláspontot foglalnak el. A Ceské Sio- vo ma azt Írja, hogy a hivatalnokkormány nem az állam érde­kelt védő irányelvek mellett halad, ha­nem már olyan útra tér. amely a felelős­ség alóli kibújással egyenlő. Ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy Englis legutóbbi kijelentése szerint a cukor­Eies sajtóharc Herczeg Ferenc és az ellenzéki mágnások között Budapest, április 7. Budapesti szerkesztőségünk ■lei efon jelentése: A magyar politikai élet figyelmét élénken foglalkoztatja Herczeg Ferenc és a magyar mágnások közt kitört sajtópolémia. Herczeg Ferenc ugyanis a 8 órai Újság hús­véti vasárnapi számában éles hangú támadó cikket irt azon mágnások ellen, akik állandóan ellenzé- kieskednek. Annak idején Tisza Istvánt gáncsolták el, ma pedig Bethlen István grófot akarják hon- mentő munkájában mindenféle eszközzel gyöngí­teni. Herczeg szerint ma is túlságosan grasszálnak az olyan mágnások, mint Károlyi Mihály, de ezek a magukat legitimistáknak tartó főurak politikai küzdelmükben semmitől sem riadnak vissza, hogy elmozdítsák helyéről azt a minisztert, aki nekik nem kedves. Ha ezek az urak továbbra is ilyen ve­szedelmes politikai játékot fognak folytatni — Írja Herczeg —, akkor esetleg az a gondolat érlelődhe­tik meg az emberekben, hogy radikálisabban kell végrehajtani a földbirtokrendezést, vagyis a gán- csoskodó főuraktől el kell venni földjeiket. Herczeg Ferenc nagy cikkére egyszerre két helyről is kapott választ. Az egyiket Károlyi György gróf, Bethlen híve irta, mig a másikat Pal­lavicini György őrgrőf, Bethlennek jelenlegi ellen­fele adta. Károlyi megvédi azokat a mágnásokat, akik a negyvennyolcas átalakulás óta nagy szám­ban állottak a haladás mellett. Pallavicini György őrgróf a Magyarság mai számában vezércikkben felel Herczeg Ferencnek. Tiltakozik az ellen, hogy a magyar főurakat ellenzéki álláspontjuktól ilyen fenyegetésekkel akarják elriasztani. Pillanatnyilag a mágnások uralma — szerinte — nem az ellenzék­nél, hanem a kormánypárton van. Hiszen Bethlen István gróf maga is mágnás és azok a főtámogatói is. Herczeg Ferenc a konzervativizmust összeté­veszti a snobizmussal, — Írja Pallavicini, majd cik­két igy fejezi be: — Hosszú az ut Bizánctól a Ma- jomszinházig, de, úgy látszik, nem is kell „hid“, mert csak egy ugrás a Majomszinháztól a Bizáncig. (Pallavicini Herczeg első és utolsó darabjára céloz. Mig ugyanis a Bizánc az ókorban játszódik, a Ma­jom színház modern miliőben, a majmok életében forog.) — A prágai Központi Iroda uj cime. A szlo- venszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Központi Irodája április 1-én uj helyiségbe költözött. Az iroda uj címe: Prága, II., Porié 14 a. mez. Telefon­száma: 8—215—IV. — A kisebbségek nyelvi jogait ismertető Bizet. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok prágai Központi Irodája egy több. mint 100 oldalas, könnyen kezelhető füzetben kiadta a csehszlovákiai nyelvhasználati jognak kimerítő ismertetését. A magyarnyelvű füzet a szakszerű bevezetés, jegyze­tek és magyarázatok mellett magában foglalja tel­jes szöveggel a saintgermaini kisebbségi szerződés­nek és a csehszlovák alkotmánylevélnek a nyelvi jogra vonatkozó szabályait, a nyelvtörvényt, a nyelvtörvény végrehajtási rendeletét s végül a me­gyei képviselőtestületeknek, megyei választmá­nyoknak és járási választmányoknak nyelvhaszná­ltát szabályozó kormányrendeletet. A füzet köz­vetlen husvét után hagyja el a sajtót és 4 koronás árban kerül forgalomba. Az egyesek és szerveze­tek (egyesületek) részére egyaránt nélkülözhetetlen füzet megrendelhető ugv a Központi Irodánál (Prága, II., Porié 14/a. mez.), mint a magyar pár­tok központjainál. A legcélszerűbb megrendelési mód: ;a füzet ára és a portóköltség fejében t koro­na 50 fillér értékű levélbélyeget bcküldeui a Köz­ponti Iroda prágai címére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom