Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-07 / 79. (1117.) szám
1926 április 7, sxeroa. 9 Az európai államok gazdasági együttműködése Ausztria kereskedelem- és vámpolitikája az összeomlás öta — Uj esehszloták-osztrák tárgyalások A Prágai Magyar Hírlap részére irta: Schubert Hans dr., Ausztria kereskedelem-, ipar- és közlekedésügyi minisztere. Bées, április. A l)áború és az ezt. követő viszonyok következtében a legtöbb európai állam kereskedelempolitikája lényeges változáson ment keresztül. Főként az osztrák-magyar monarchiából alakúi4, illetőleg kiegészült utódállamok törekedlek arra, hogy nemteli önállóságukat minél messzebbmenő gazdasági függetlenséggel biztosítsák, aminek érdekében iparkodtak termelésüket a belföldi szükséglettel összhangba hozni. Más okok, mint például az egyre efősbödő kereskedelmi válság, a növekedő munka nélküliség és a romló valutájú országok erőteljes versenye, a többi európai államokat is kényazeritQtték arra, hogy véd- vámokkal és beviteli tilalmakkal védekezzenek a külföldi árucikkek elől. Ausztria, amely a monarchia felbomláséval gazdasági ronccsá lett, nem követte ezt a példát. Az 1924 évi vámtarifában csak mérsékelten, vagy egyáltalán nem emelte a vámokat a háború előtti vámtételekkel szemben és a fennálott be- és kiviteli tilalmakat 1921 óta fokozatosan leépítette. Ausztria vámpolitikáját annak a ténynek felismerése irányította, hogy Ausztria rá van utalva az exportra és konszolidálódása csak azáltal lehetséges. ha megtarthatja korábbi közvetítő szerepét az utódállamok között. Ausztria mindig hajlandó volt a legmesszebbmenő kedvezmények nyújtására, ha exportja számára szintén megfelelő kedvezményeket ajánlottak fel. Ezen elv alapján kezdődtek meg 1920-ban az első szerződési tárgyalások. A háború utáni Ausztria kereskedelempolitikája első fázisában az államközi gazdasági forgalom általános kérdéseinek rendezésére, mint az árucikkek vámkezelése a legtöbb kedvezmény alapján, irányult Az akkor létrejött szerződések még nem tartalmaztak vámtarifába megegyezése; két, hanem pusztán fontos megállapod ásókat a beás kiviteli tilalmak lehető liberális kezeléséről, így jöttek létre 1920 és 1922 között Ausztria gazdasági szerződései Csehszlovákiával, Jugoszláviával, Magyar- országgal, Romániával, Németországgal,. Svájccal, Bulgáriával ér Lengyel- országgal.. y . ■. ■ -■ 1 Ezek a «pr®ődések megfeleltek céljaiknak addig, amíg az infláció "lehetővé tértté a magas vámsorompók rendszerét. Az osztrák korona 1922 őszén bekövetkezett stabilizálásával azonban a helyzetben változóé állott be. Az osztrák ipar tel- jesitőképesége ellenére sem tudta felvenni a versenyt a külfölddel. Ezit az osztrák kormány előre látta és a Népszövetséget figyelmeztette arra, hogy az egyes államoknak meg kell eziin- tetniök az osztrák árucikkek differenciált kezelését, le kell építeni a beviteli tilalmakat és az osztrák exportot különböző vámkedvezményekben kell részesíteni. A Népszövetség magáévá tette az osztrák kormány kezdeményezését és az államokat figyelmeztette ezekre a kívánságokra. Ebben áz időben keletkeztek a már tarifába alappal biró egyezmények Olaszországgal, Franciaországgal, Belgiummal, Spanyolországgal és Görögországgal, valamint a leg'öbb kedvezményes rendszerű szerződések Nagybritanniávál és Törökországgal. Mivel az utódállamok, az elsősorban piáéként ' számításba jövő országok magas vámtételei mindinkább érezhetőkké váltak, iparkodnunk kelleti az utódállamokkal és Németországgal is uj szerződéseket kötni. Csehszlovákiával hosszas tárgyalások után 1924 őszén terjedelmes tarifába egyezmény jött létre, amely 1925 januárjában az uj osztrák vámtarifával egyidejűleg lépett életbe. Az elmúlt év folyamán ez a szerződés pót egyezni énnyel bővült, jelenleg ismét uj tárgyalások előtt állunk, amely a fennálló csehszlovák-orsztrák szerződés további novellálását célozza. A Németországgal kötött tarifális egyezmény 1925 január 1-én lépett, életbe. Az elmúlt ősszel ezt ie póteaerződéssel egészítették ki. Némeországgal is legközelebb fontos speciális kérdésekre vonatkozólag nj tárgyalásokba bocsátkozunk. — Jugoszláviával 1925 nyárutóján sikerült terjedelmes uj szerződést kötni és az elmúlt év vége meghozta a tarifába egyezményt Svájccal is. A nehéz és hosszas tárgyalások után néhány hót előtt létrejött szerződés Magyarországgal az osztrák egyezmény- programra első etapjának befejezését jejenti. Ausztriának már tarifális szerződései vannak összes közvetlen szomszédaival és ezeken kívül egy sereg európai állammal Mosta® Ausztria a kereskedelmi szerződések második etapjának küszöbén áll Törekedni akarunk a fennálló szerződések megjavítására és tarifális egyezményeket akarunk létesíteni a többi országokkal is. A jelenleg uralkodó magas vám-mozgalom, amely — úgy látszik — még mindig nem érte el tetőpontját, valamint az általános kedvezőtlen gazdsági helyzet nem biztatnák sok jóval. Az eddigi tárgyalásoknál azonban mindig kitűnt, hogy a vámok mérséklése az illető államok iparának sérelme nélkül is lehetséges, ás további mérséklése i« kivánaoa, ha komolyan akarjuk a kereskedelmi szerződéseket. A magas vámsorompőkkal körülvett országok számára a magas védvámok nagy veszélyt jelenten de, mert meggátolják az exportot, azonkívül más államok a külföldön a védvámos országok iparának érzékeny konkurrenciát okozhatnak erős dumpinggal. Az elzárkózás politika e kettős következményével szemben Ausztriának is védekeznie kell a vámtarifa részleges novellá- lása által. Nem akarjuk bevezetni a védvámok rendszerét, azonban bizonyos esetekbe! rendszabályokhoz kell folyamodnunk, hogy gazdaságunkat megvédj ük komolyabb károktól és a külföldi versennyel szemben iparunk megállhassa helyét. Ezek a megfontolások arra bírták az osztrák kormány, hogy elhátározza a vámtarifa részleges revízióját. Kívánatos azonban, hogy mindenütt levonják a legutóbbi idők tapasztalatait és segítsék megteremteni az európai államok további gazdasági közeledésének alapját. Románia és a háhoruelőtti osztrák-magyar tartozások Berlin, április 6. (A F. M. H. berlini tudósítójától.) A Schönberger & Co. bankház kiadásában ni égjél enő „Ostdevisenbericht“ legújabb száma hosszabb cikkben foglalkozik a román lej kilátásával és ennek során többek között a következőket írja: — A román államháztartásban fennálló nagy nehézségek ellenére is valószínű, hogy Románia ki fogja fizetni a régi, háború előtti osztrák-magyar tartozások reá eső hányadát, noha erre Romániának nincsen jelentős fedezete. Valószínű azonban, hogy a román kormány erre a célra Svájcban külön alapot rezervált. Mindenesetre előbb-utóbb a román kormány kénytelen lesz ezt az alapot a költségvetésbe bevenni. Általában, ha a román pénzügy-politikát nem helyezik egészségesebb alapra, úgy csakhamar kétségkívül nehézségek fognak mutatkozni Románia financiális életében. Elsősorban külföldi kölcsön szükséges. Románia, eddigi magatartása az utódállamok prágai megegyezését illetőleg azonban nem növelte a külföldi tőkések rokon- szenvét. és felette kérdéses, hogy a politikai rendszerváltozás ezen a téren irányzat-változást is jelent. — A prágai konferencián a román kormány által elért könnyítések gyakorlatilag mindenesetre igen nagy fontossággal bírnak. Miután Románia hosszas huza-vona után végre aláírta a prágai egyezményt, Romániának végre a Váskapu-kölosön ügyében kell tiszta helyzetet, teremtenie és megkezdeni a kamatok kifizetését. Románia azt követeli, hogy a többi dunai államok is járuljanak hozzá a Vaskapu-kölcsöii terűéihez, ezek azonban' vonakodnak és a jóvátétel! bizottság állásfoglaláséra- hivatkoznak. VatóI színű, hogy végül is ezt a kérdést kompromisszummal fogják megoldani, mivel a Vaskapu hajózásában Románián kívül Jugoszlávia és Magyarország is elvitP.thaMlftm.il érdekelve vannak. Számos szakma túljelentkezése a budapesti nemzetközi vásáron A három hét múlva megnyitó Budapesti Nemzetközi Vásár most tartotta utolsó belyki- osztó bizottsági ülését, amelyet a célból kellet összehívni, hogy a vásár egyes szakmáiban, a különösképpen nagy érdeklődés folytán túl jelentkezett cégeknek elhelyezését, a szakmák és az összes többi csoportok átrendezése utján még lehetővé tegye, E bizottsági ülésen megállapítást nyert, hogy a vásárra eddig bejelentett helyigény- lések lényegesen meghaladják a múlt évit Ez a vásár külső képében is kifejezésre fog. jutni, amennyiben a vásár vezetősége által építendő pavillonokat, különösen a gépipar és a közlekedési ipar fokozott részvétele miatt ki kellett bővíteni, annál is inkább, mert az Iparcsarnök mellett fekvő u. n. gépcsarnok zsúfolásig megtelt kiállítókkal. Hasonlóképen tele vap a városligeti Iparcsarnok is, mindannak ellenére, hogy az idén a Néprajzi Múzeum kiköltözése folytán ott lényegesen nagyobb terület áll a kiállítók rendelkezésére. Az Iparcsárnok belső eheti- dézését illetőleg az idén szintén több fontos és hasznos újítást léptetett életbe a vásár vezetősége. Meglepően nagy számban vesznek részt a vásáron a rádiócikkeket gyártó cégek is. Az eredetileg rendelkezésre bocsátott területet ennél a csoportnál is lényegesen ki kellett ismét bővíteni. Meglepő eredményeket mutat a legutóbbi hetekben az osztrák kereskedelmi szerződéssel kapcsolatbau megszervezett divatipari csoport ügye is. Ez a csoport az aréna-uti Műcsarnokban nyert elhelyezést. E csoportban a női- és férfi divatcégeken kívül igen nagy számban vesznek részt a női fehérnemű, a kézimunka, a csipke, a selyem, női kalap, szücsáru ér uridivat-szalcmák is. Egyik érdekes látványossága lesz az ez évben 20 éves fennállását jubiláló vásárnak a vásár tartama alatt rendezendő divatfelvonulások, amelyeken az előbb említett szakmákon kívül a női fodrászok vesznek igen nagy számban részt. A vásár iránt a látogatók részéről is, úgy a bel-, mint a külföldön igen széleskörű és nagyarányú érdeklődés nyilvánul meg. Az érkezések, fogadtatások és az elszállásolások zavartalan lebonyolítása céljából úgy a vásár vezetősége, mint pedig a szálláskiosztást intéző székesfővárosi idegenforgalmi hivatal már állandóan permanenciában van. A vásár meglátogatását elősegítő „vásár- igazolvány“-ok irául amelyekhez a vásár felkeresésével kapcsolatos összes kedvezmények kötve vannak, a vásár tiszteletbeli képviseleteinél úgy a blföldön, mint a külföldön állandóan igen nagyarányú érdeklődés nyilvánul meg, úgy hogy a vásár vezetősége ez évben a ínagy. kir. kereskedelemügyi minisztériumtól, az összes igények kielégithetése céljából, további 10.000 darab kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító engedély megadását volt kénytelen kérni. Englis dr. pénzügyminisiter az adókérdésekről. A Lidové Noviny húsvéti számában a pénzügyminiszter aktuális adóproblémákról nyilatkozik. A hivatalnokok fizetésének fedezetére vonatkozólag a következőket mondja: Az adminisztrációban a fizetési rendszert részint megtakarítások, részint a fogyasztási adók fedezik. Nem szabad elfelejteni a tanítók fizetésének 440 millió fedezett összegét. Az uj javaslatok közül még leginkább elviselhető a cukoradó. Békében 38 aranykoronát tett ki ez az adó métermázsán- ként, ami a valutárís viszonylatnak megfelelően ma egy 237 koronás adónak felel meg, a csehszlovák jelenlegi cukoradő pedig ösz- szesen 54+70, tehát 124 korona métermázsánként A cukor az uj hatvankoronás mé- termázsakénti adó mellett kilogramonként 20 fillérrel lesz drágább. Vámhitelek váltók ellenében. Az uj vámjavaslat egy határozmányt tartalmaz, amely szerint vámhiteleket fognak engedélyezni oly módon, mint ahogy ez a háború előtt Ausztriában volt bevezetve. A „Tribu- na“ jelentése* szerint ez a vámhitel azonban nem lesz hat hónapos, hanem az első években három, illetve négy hónapos. Arról tanácskoznak, hogy a keresztülvitelt és a modalitásokat úgy szabályozzák, hogy a vámhitelt egyelőre f csak nagy vállalatoknak engedélyeznék, még pedig olyanoknak, amelyek évenként az utóbbi években legalább 10Ó.000 korona vámot fizettek. Minden cégnek, amely vámhitelt kap, bizonyos óvadékot kell letennie (állampapírokat, vagy bank- garanciát) és az óvadék összege olyan magas kell, hogy legyen, mint az engedélyezett vám- hitel. Az importőr a vámösszegről az egy hónap alatt behozott árukra ultiméra egy három hónapos lejáratú váltót állít ki a kiállítási naptól az esedékesség napjáig számított 6 százalékos kamatokkal együtt. A tarifareform ja vaslat irányelvei. Az UTK jelentése szerint a vasutügyi minisztériumban erősen dolgoznak a tarifareform- javaslaton. Április elseje óta négy szloven- szkói helyiérdekű vasút tarifáit a Kassa- Oderbergi tarifákra átszámítják. Ezenkívül uj tarifarendszert nem fognak létesíteni s csak egynéhány technikai változást eszközölnek; igy például a kivételes tarifarendszert át fogják venni, azonkívül a vaggon- száUitmányok gyorsáruja számára egy uj osztályt létesítenek és az 5, 10 és 15 tonnás vaggonszálLitások még eddig be nem vezetett uj osztályát. Az uj bárómé egyrészt arra van hivatva, hogy a tarifaegység csökkenését a köztársaság keleti és nugati része közötti nagyobb távolságoknál kiegyenlítse, másrészt a tranzitárura vonatkozó meghatározott előnyöket biztosit a külföldi szállítmányoknak, amelyek hosszabb csehszlovák területen mennek keresztül. Igen fontos a rövid távolságok olcsó tarifája, mert ennek legnagyobb vetélytársa az autószállitás. A tarifareform egyébként a szén szállítási díjszabásának kérdésével is foglalkozni fog, amiáltál a szempár mindinkább rosszabbodó helyzetén kivannak javítani. Egyes gyarmatáruk forgalmi adójának italanrorisa. A? érdekelt körök jelenleg a pénzügyminisztérium-mai egyes gyarmatáruk forgalmi adójának átalányozásáról tárgyalnak és pedig elsősorban mandulák, diók és diómagok számára. A megegyezés útban van. Fúzió a magvar malomiparban. Budapestről jelentik: A Pesti Molnár- és Pék-Gőzmalom r.-t. igazgatósága rendkívüli közgyűlést hivott egybe, amelyen ennek a részvénytársaságnak az Első Budapesti Gőzmalom r.-t.vel való fúzióját akarják elhatározni. A részvényesek 10.000 korona névértékű részvényért az Első Budapesti Gőzmalom r.-t. 3500 korona névértékű részvényét fogják kapni. A bankhivatal pénzügyi váltóinak likvidálása: a bankszanálásra használják fel őket. Amint a P. M. H. megírta, a bankhivatal tárcájában több banktól több 100 millió korona értékű pénzügyi váltó volt. A bankhivatal likvidálása alkalmával ezeket a váltókat is likvidálni kellett, mert a Nemzeti Bank nem fogadhat el ilyen pénzügyi váltókat. Ezért a pénzügyminisztérium vette át őket s a Lidové Noviny jelentése szerint a bankok szanálására használja fel a váltók értékét, mert a szanálási alap összegei nem elégségesek. A bankok nagy része a háború utáni veszteségi alapból fog részesedni: még pedig egyik részük az alapból magából, más részük a pénzügyi váltókból hosszabblejáratu kölcsönöket fog kapni- A kölcsöu 4 százalékos lesz (1 százalék kamat és 3 százalék amortizáció) és 28 év múlva fizetendő vissza. Az ily módon való szanálásra szánt összeg 380 millió korona. A „Tribuna" jelentése szerint a bankszanálás tervezete most már végleges, úgyhogy az egyes intézetek meg fogják kapni a nekik kiutalt összegeket. Az egyéni szanálási terv szerint a bankok visz- szafizetési feltételei külön lesznek megszabva, még pedig oly módon, hogy vagy semmi osztalékot nem fizetnek az utolsó évre, vagy csak nagyon alacsony osztalékot, vagy személyi változások és fúziók fognak történni. A nyerscakorszállitások uj szabályozása a belföldi fogyasztás számára. A cukoripar a Lidové No- viny jelentése szerint a belföldi fogyasztás számára a nyerscu korszámításoknál alapul nem a tavalyi felosztást kivónja, hanem az uj kampányban azt követeli, hogy a megváltozott viszonyoknak megfelelően, az egyes nyerscukorgyárakra eső kontingenst változtassák meg és legyenek tekintettel a beállott uj követelményekre. Az uj kampányban a nyerscukorszámitások alapjául a cukorgyárak a feldolgozott répamennyiséget akarják bevezetni. Termeljünk bogyós gyümölcsféléket. A szlovenszkói gyümölcstermelés ugyan eléggé fejlett, sőt némely esztendőben egyes gyümölcsfajtákból sok is van, egyes fajtákból ellenben keveset termelünk. Ilyenek például a bogyótermésüek u. m. ribizli, málna, eper, egres stb. Jól tudjuk, hogy ezek a gyümölcsök jó árat érnek el a piacainkon, mert nemcsak a magánháztartások fogyasztják, hanem a konzervgyárak is nagyon keresik, ami magában véve is biztosítja a nagy fogyasztást. Azonban nemcsak mint nyers gyümölcsöt lehet ezeket értékesíteni, hanem kiválóan alkalmasak kompótok, izek, szörpök és bor készítésére is. Általánosan ismert tény, hogy a ribizlibor elsőrendű és igen jól értékesíthető. Utóbbi időben külföldről is igen nagy az érdeklődés nemcsak a közönséges ribizli, hanem a fekete bogyóju iránt is- Az állami gyümölcsészeti felügyelőség Szloven- szkó részére már egynéhány évvel ezelőtt megkezdette á szükséges akciót a bogyós gyümölcsök termesztését illetően, hogy gaz- daközőnségünket ezáltal is nagyobb jövedelemhez juttassa. Ezen célból az állami gyümölcsfaiskolákban ezen fajták nagy meny- nyiségben állanak rendelkezésre, ebben az évben különösen a ribizli, málna és a földi eper intenzív termelésére gondolnak, mert ezek a legkeresettebbek. Az állami gyümöl- csószeti felügyelőség közvetítése utján a termelők igen alacsony áron kaphatnak 2—4 éves ribizli cserjét bokronkint 1—1.50 koronával, málnát 0.35—0.40 koronával és épért 0.20 koronával darabonkint. Érdeklődők forduljanak a „st. inspektorát ovocinárstva pre Slovensko", Pozsony, Matusková 934-hoz. A cserjék ültetésére nézve irányadó ribizlinél 120—150 cm. növénytávolság, málnánál fák alá és közé is ültethetjük. Utólagos hatállyal nem lehet kivetni a husadót. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon; Ismeretes, hogy a háború után Szlovenszkót elárasztották amerikai fagyasztott zsirra'l és szalonnával. Több pozsonyi kereskedő évek után kapta meg a hús* árusításért az adókiróvást. Fellebbezés folytán az ügy a legfelsőbb bíróság elé került, amely azt az érdekes elvi döntést hozta, hogy a hu sadó visszamenő hatállyal ki nem róható. A bíróság döntése kellemes meglepetést keltett a pozsonyi kereskedők körében, akiknek nagy része érdekelt ebben az ügyben. + Barátságos Tolt a prágai tőzsde. A négynapos szünet folytán számos üzletkötés marad; függőben, amelyeket a mai tőzsdén bonyolítótatk le. Áru azonban csak kevés került a piacra, úgy, hogy az árfolyamok már kezdetben emelkedő tendenciát mutattak. A piac barátságos hangulatát a bécsi tőzsdéről jövő kedvező hírek is elősegítették. <le a legjobb hatás! a pénzügyminiszter húsvéti kijelentései váltották ki. Az összes kategóriák javultak. A forgalom középpontjában ismét a szánra pírok állottak, élénk volt ^ kulissz is, ahol a Skodát kedvező osztalékjelentése miatt keresték. Tartott az irányzat a bankpiacon is, ahol elsősorban a Zsimo javult. A bécsi Hírek js javultak, amelyek a bécsi paritással összefüggésben emelkedtek. A beruházási piacon az állami értékek tovább szilárdultak.
