Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-01 / 76. (1114.) szám
5 J#2« április 1, csütörtök. ____________________________________ ■— ——"ff™ ..................................1 ....................................................................................................................... Leilei pozsonyi vesszőfutása A délutáni tárgyalás Jabloniczky dr. és Stampfel dr. súlyos vallomása — A« ítélet r— A P. M. H. tudósítójától — rfíi reí^/ Szóval vagy írásban... — A sok naplójegyzet é$ emlékirat alkalmából — Irta: Vulpes Nem tudom, önöket is izgatja-e a probléma, nekem sok gondot okoz eldönteni a kérdést: hogyan tudnak az emberek jobban hazudni: szóval, vagy írásban? Főképp most érdekel, amikor szinte minden órában szó esik holmi emlékiratokról, vagy naplójegyzetekről. Úgy gondolom, hogy ez egyéni hajlamtól függ és tréningtől. Némileg mesterségből is. A politikus, a a diplomata, a szónok inkább beszéd közben hazudik (a vadász is és a kalandor), inig az iró, a tudós, az utazó inkább Írásban hazudik. Ellenben a szerelmesnek mindegy: ő egyaránt folyékonyan hazudik Írásban és szóban. Az írásban való hazudozásnak sok előnye van a szóval való hazudozás fölött. Az ember nem pirul el, a rossz lelkiismeret nem ül ki az arcára, az ingadozás, kapkodás nem érzik meg az előadáson e ideje is van bőségesen jól megrágni a dolgokat. Azonfelül szépen fel lehet öltöztetni a hazugságokat, ami igen fontos. A szépen fölcicomázott hazugság olyan a nyers szókimondás mellett, mint az elegáns cocotte a vastag szolgáló szomszédságában. Igen ritka ember, aki az utóbbihoz jobban vonzódikÁmde egy nagy hibája van az Írott hazugságnak- Amit már a régi rómaiak is ismertek, mert már ők is hazudtak írásban és szóban. Az írás megmarad, a szó elhangzik. Az írást meg lehet őrizni, sokszorosítani lehet, bizonyító ereje van hatóság előtt. Az Írást a szemünk elé tárhatják, az elhangzott szót letagadhatjuk é» ulabb hazugság köpönyegét takarhatjuk rá. Az okos dísztingvál és beoszt. Némely hazugsághoz a szóbeli előadási modort használja, másokhoz az Írásbeli előadást választja. A gondos politikus a saját elveit rendesen szóval hirdeti, a politikai ellenfelei nyilatkozatait Írásban őrzi meg. Az adósságcsináló olyanoktól, akik nem kérik vissza az apró kölcsönöket, levélben kér hitelt, olyanoktól, akik számon tartják, szóval kér pénzt. Aki szerelmes természetű, az a szép asszonynak szóval hazudik szerelmet, a csúnyának Írásban. Ez azért praktikus, mert ha igent mond a drága hölgy, akkor a szépnél jó, ha mindjárt jelen ■van, a csúfnál jó, ha minél távolabb van. Kedveskedni és gorombáskodni, gratulálni és szemrehányásokat tenni többnyire Írásművek dolga. Leírni mégis csak könnyebb olyasfélét, amibe szóbeszéd közben talán belebicsaklanék az ember nyelve. i És milyen jő dolog, ha az ember leül írni s a legédesebb frázisokat, a legfellengzősebb hízelgéseket egy-egy őszinte felkiáltással szakíthatja félbe: — Pukkadj meg a becse® neved napján! — Tarakocsiversenyt rendezzenek a hátadon keresztül... S aztán ir az ember tovább: ... végbetetlen örömmel tölti el lelkemet az a boldogító tudat, hogy te, kedves barátom... Valami hibát, bűnt, mulasztást bevallani, főképpen az asszonynak, a szülőknek, a főnöknek, vagy a férjnek, leginkább Írásbeli alapon tanácsos. Az ember igy könnyebben találja el a tónust, nem zavarják holmi ellen- és keresztkérdésekkel, nem tarthatnak a szeme elé bizonyítékokat és nem okoz komplikációkat, ha az ember a legkörmönfontabb hazugságok közben elkacagja magát. Mi lenne, ha az ember a polgári Írásművekből végképp kiirtana minden hazugságot? Mindenki elfelejtene írni! És senkise tartaná érdemesnek olvasni... — Áprilv Lajos állapota örvendetesen javul. Kolozsvárról jelentik: Hirt adtunk arról a borzalmas vasúti szerencsétlenségről, amely az elmúlt hét szombatján történt az aranyosgyéresi vasúti állomás közvetlen közelében. A szerencsétlenségnek egy halottja és számos sebesültje volt. A súlyosan sebesültek között volt Aprily Lajos is, az erdélyi magyarság kedvelt költője, akj a felső combján sebesült meg. A tordai kórházban vették ápolás alá, ahol tegnapelőtt súlyos operáción esett keresztül. A műtét azonban jól sikerült s mára a neves költő állapotában örvendetes javulás állott be. — Erdős René férjhez ment. Rómából jelentik: Erdős René, a neves magyar Írónő, aki már hosszabb ideje Rómában tartózkodik, a napokban férjhez ment Erdős Artúr budapesti gyógyszerészhez. Az uj házaspár Rudanpctrn fPsr költözködni. —* A walesi herceget megoperálták. Londonból jelentik: A walesi herceg műtétnek vetette magát alá, mert influenzából származó fülbántalmai sűrűn viszatértek. A műtét helye a dobhártyán belül volt. Az operáció után a beteg állapota megkönnyebült. — Pősa Lajos emléke Monoron. Pősa Lajos emlékére azon a monorí házon, amelyben 1900 decemberében volt a lakodalma, csütörtökön emlék táblát helyeztek el. Az emléktábla leleplezésén a Petöfi-Társaság képviseletében Havas István, a Gárdonyi Irodalmi Társaság képviseletében pedig Móra István vett részt. Kocsis Mihály polgárt iskolai igazgató (inneni beszéde után az iskolák tanulói Pósa költeményeket szavaltak, majd megkoszorúzták az emlékíáb’át, amelyet Piri Endre községi főjegyző veti át. Pozsony, március 31. Lelleí Jenőnek Drurányi László, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője ellen indított sajtóperében tegnap délután folytatták a bizonyítási eljárást A délutáni tárgyaláson elsőnek Bar- ták Vencel volt cseh szociáldemokrata képviselőt hallgatták ki tanúként, aki lényegtelen vallomást tett. Bilid Dénes földbirtokos tanú azt vallja, hogy Lelleit a Concordia nyomdának ismeretes váltóügye buktatta meg. Leilei mint elnök fedezte azokat az anomáliákat, amelyeket szükebb vezérkara követett el. OUerényi és Néder János, Leilei emberei lényegtelen vallomása után Kristóff Sándor főtitkár (Losonc) vallja, hogy amikor a Magvir Újságban megjelent a Leilei árulásra vonatkozó körendeletet, Csicsmanecz járásfőnök előtte kijelentette, hogy ráismer a fogalmazványára,. Monárt és Vareehát szavahihető embereknek tartja. Stampfel Frigyes dr. tett azután súlyos vallomást Leilei ellen, ő volt a Concordia nyomda ügyében kiküldött bizottság egyik tagja. Tudja, hogy ott hamis könyvvezetés, „ ver brech erei" (bűntény) történt és Leilei ezeket a dolgokat mint elnök fedte a presztízsével. Mikor a tanú megesketését mellőzik Leilei azon kijelentésére, hogy ellenséges viszonyban áll vele, Stampfel dr. kijelenti, hogy „nem is ismeri ezt az urat". (Derültség.) Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő a következő tanú. Közvetlen tudomása nincs az inkriminált cikkben foglaltakról, csak az újságokban olvasta a Leilei ellen felhozott vádakat. A pártban ezekről nem volt sző, csak a párttagokkal való beszélgetések során. Vizsgálatot nem indítottak, mert Leilei dr. volt az elnök és a hatalom összes eszközei az 6 kezében voltak. Az egyszerű tagok nem voltak abban a hely- zetben, hogy a mindenható elnökkel szemben föllépjenek s ellene vizsgálatot indítsanak. Különböző jelenségekből az a vélemény alakult ki a párt egy részében, hogy Leilei és a kormány közölt kapcsolat van. Weicherz dr. védő: Konkrétumot a tanú ur nem tud? Jabloniczky: Közvetlen nem tudok, mert az akkori hatalom birtoklói engem úgy kezeltek, mintha ,jégre“ akarnának lenni^ Közvetlen tudomásom csak erről van: Szavahihető forrásból hallottam, hogy amikor a pártban * yspirüuszhistóriáról kezdtek tárgyalni^ Jellei levelet irt Pesthy dr.-nak, a Népakarat akkori szerkesztőjének, hogy a kormányt ne merje támadni. Ez a levél Bertha dr. kezében van. A levél után a Népakarat többé nem támadta a kormányt. Weicherz dr.: Ismeri Leilei viszonyát a Concordia és a Népház ügyében? Jablonkzky: Csak a Concordia ügyében. Eri el is mondom. Annak idején a Concordia nyomda pénzgyüjtésből keletkezett. A vállalkozásnak valamilyen formát kellett adni. Úgy határoztunk, hogy kereskedelmi formát választunk. Én a részvénytársaság mellett voltam, Lelleiék betéti társaságot akartak. A betéti társaság meg is alakult, azzal a kikötéssel, hogy félév múlva részvénytársasággá kell alakulnia. Egy év múlva felelősségre vontam a Concordia elnökségét, azaz Leilei doktort, aki kijelentette, hogy amig ő az elnök, soha sem fogja megengedni a részvénytársaság megalakulását. Ebből vihar keletkezett. Kiküldtek egy tanulmányozó bizottságot, amely a részvénytársasági forma mellett döntött, de leszavazták — Leilei iniciafivájára, aki azután 14 nap múlva önálló javaslattal mégis részvénytársaság alakítását intitványozta. — 1924. májusában — folytatta Jabloniczky dr. — egyszere Varjú József, Jarabek Rezső veje azzal jött elő, hogy ki fogja az apósának 244000 koronás követelését megfizetni. Mindenki felfor- tyant emiatt, mert senki sem tudta, hogy Jara- beknek követelése van a nyomdán. 1924. júniusában megvizsgáltuk a könyveket és semmi nyomát sem találtuk, hogy Jarabek követelése tényleg fennállana, ellenben a párt számadásai közül elénk tártak egy 1922. január haváról szóló pénztári könyvet 210.000 korona megterheléssel, amiben vörös tintával egy J. betű volt beírva. Varjuék ári mondták, hogy ezt az összeget Jarabek adta, a neve azonban azért nincs kiírva, mert akkoriban a hatóságok üldözték a pártot, s igy óvatosságból nem írták be a teljes nevet. Bittó közben megállapította, hogy a pénztári könyvben számos név teljes kiírásban szerepelt hasonló összefüggésben, sőt magának Jarabeknek a nevét is megtalálta egy 3000 koronás tételnél teljesen kiírva. Miután igazolva nem volt, hogy Jarabek adta a pénzt, perré került a dolog. 1924. decemberében megjelent nálam Leilei és előadta, hogy Szappanos egy gyönge pillanatában Jarabeknek egy 250.000 koronás váltót adott és Jarabek már árverést akar vezetni a nyomda ellen, de ő (Leilei) meg tudja csinálni, hogy mi vegyük át a nyomdát, ha Jarabeket kifizetjük. Ebbe persze nem mentünk bele. Jarabek augusztus 31-én 280.000 koronáért perelte a nyomdát és jogerős ítéletet kapott. Ez a pártban óriási szenzációt keltett. 1925. február* . 14-én a Concordia közgyűlésén Jarabeket és Varjút elmozdítottuk azzal, bőgj- három nap múlva kötelesek a nyomdát átadni. Egy évig húzták a dolgot és az átadás csak ez év március 15-én történt meg, araikor is 340.000 koronát kénytelen voltam Jarabeknek kifizetni. Fedor Miklós képviselő azonban kijelentette, hogy adatai vannak arról, hogy Jarabek nem adott pénzt a Concordiának. Hogy az egész ügybe Leilei hogyan kapcsolódott bele, azt nem tudom, de mindenesetre elnöki tekintélyével fedte Jarabekékat. Dturányi kérdést intéz a tanúhoz, hogy a szeszpanamára adjon felvilágosítást. Jabloniczky: Engem a spirituszügy miatt Leilei bíróság ele is állított, jóllehet arról közvetlen tudomásom nem volt. Tóbler János volt képviselő 1921. októberében, a Károly-puccs idején Aranyosmaróton internálva volt Rákossy Lajos berzétei földbirtokossal, aki azt mondta neki, hogy ha a kér. szoc. párt spiritusszal akar ke- reskedni, miért teszi azt nyitrai zsidó utján, amikor ő olcsóbb spirituszt is tud szállítani. Erre a kér. szoc- párt három tagú bizottságot küldöd ki, amely a vizsgálatot elhúzta és semmit sem vizsgált ki. Leilei: A bizottságban Moravetz dr. ügyvéd is bent volt. Az megmondhatja, mit végzett. Dzurányi kérdésére Jabloniczky végül kijelenti, hogy szerinte Szappanos állampolgárságát is Leilei járta ki, míg Körmendyt könyörtelenül kiutasították. Böhm Rezső főtitkár azt vallja, hogy a választási kampány alatt a zsupánok utasítást adtak a nácselnikeknek, hogy Lelleit támogassák. Picinél János dr. szerint Leilei utasítására a Népakaratban 1923. óta elmaradtak az ellenzéki cikkek. Csak Fedor irt még ellenzéki hangon, de Varjú mindig hangoztatta, hogy ez sokat árt a lapnak. Varjú főtitkár Leilei helyettese volt. Mikor tanú egy alkalommal attól félt, hogy beszüntetik a lapot, Varjú megnyugtatta, hogy ne féljen, hiszen Leilei összeköttetésben áll Kállay- val, s az előre fogja értesíteni, ha ,a lapot a beszüntetés fenyegetné. Szappanos Lajos, Leilei embere az utolsó tanú. Természetesen Lelleit a legpuritánabb és h TegönzEttenebb embernek- állítja -bér akit büszkén nevez a barátjának. A szeszt szerinte Vrabecz szlovák pártja és nem Leilei kapta. Szappanos megesketését Weicherz dr. ellenzi, Leilei pedig a következő pózzal nem indítványozza: — Vagyok olyan gavallér, hogy lemondok a megesketéséről. Ítélet — védőbeszéd nélkül Ezzel a bizonyítást befejezettnek jelentette ki Hoffmann elnök. Weicherz dr. védő a per legfontosabb momentumaira a bizonyítási eljárás kiegészítését és' számos uj tanú, köztük Kállay miniszter kihallgatását is kérte. Az indítványt a bíróság elutasította, mire a védő lemondott a védőbeszéd jogáról. Leilei vádbeszédében súlyos ítéletet kér. Lírai hangon hivatkozik a hat éves munkára, amit a pártban végzett, amire Dzurányi László frappáns replikával felelt. Dzurányi: Miután a bíróság a leglényegesebb pontokban elzárta előlem a bizonyítás lehetőségét, érdemben szintén nem kívánok védekezni. De nem hagyhatom szó nélkül Leilei drámai előadását, amelyben hatévi, szivvel-Iélekkel végzett „önzetlen” politikai munkásságáról szólott. Egyszerűen megállapítom, hogy ez a hat esztendő azzal az eredménnyel zárult, hogy Lelleit saját tábora ledobta az elnöki székről, de még súlyosabb ítéletet hozott felette a szlo- venszkói politikai közvélemény, amikor végérvényesen megbuktatta a választásokon s nem adott neki mandátumot. Leilei hat esztendejével nyugodt lelkiismerettel állítom szembe a saját, becsületes újságírói munkában eltöltött tizenöt esztendőmet, amelyek során nehéz harcokat kellett megvívnom intaktabb ellenfelekkel is, de toliam tisztaságát mindig megőriztem és soha büntető Ítéletet nem kaptam. Leilei hat esztendő alatt megérte teljes és megérdemelt bukását, ezzel szemben engem — bár akaratom ellenére — tizenöt év után a csehszlovákiai magyar újságírás legelső, de egyúttal legnehezebb posztjára állítottak. Ezek megállapítása után nyugodtan nézek a bíróság Ítélete elébe. Este kilenc órakor hirdette ki a bíróság az ítéletet: Dzurányi Lászlót nyomtatvány utján elkövetett rágalmazásban bűnösnek mondta ki és ezért 400 korona fő- és 100 korona mellékbüntetésre ítélte és a költségekben marasztolta. Kötelezte, hogy az Ítélet jogerőre emelkedése után a „Híradóban" vagy a „Prágai Magyar Hírlapban közzétegye. Az indokolás szerint a valódiság bizonyítása nem sikerült. Enyhítő körülménynek vették a büntetlen előéletét és azt, hogy a cikket más lap nyomán és megbízhatónak vélt forrásból közölte. Az ítéletet nem függesztették fel. Weicherz Gyula dr. védő felebbezést jelentett be, Leilei megnyugodott. — Könyveink helyett — könyvelő gépek. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Hitelbank kétmilliárd korona értékben különböző könyvelő-gépeket rendelt, amelyek révén csökkenteni szándékozik tisztviselőinek számát. A gépeket ősszel helyezik üzembe. A nagybankok és a nagyipar élénk figyelemmel kisérik ezt az újítást és beválás esetén ők is követni kívánják a Hitelbank példáját. — Szépségverseny Nyitrán. Nyitrai tudósitőnk jelenti: A Palace-mozgó rendkívül érdekes módon nagyszabású gyermek- és r szépségversenyt rendez Nyitrán, olyképpen, hogy a versenyben résztvevőkről dijtalan fényképfelvételt készíttet, melyről diapozi- tivet készít és a mozgóban vetíteni fog. A verseny befejezésekor szavazás fogja eldönteni, hogy ki a legszebb nyitrai nő és gyermek. — óriási influenza járvány Amerikában. Newyorkból jelentik: Amerika nagyvárosaiban olyan influenza dühöng, amelynek méretei felülmúlják az 1918-iki epidémiát. A járvány Newyorkból Philadelphiába, Bostonba és Chicagóba is átterjedt A múlt héten Newyorkban 695 ember halt meg a járványvan, főleg öreg és gyermek. — Egy kassaj leány szerelmi bánatában lugköoldatot ivott. Kassáról telefonálják: Méh Ilona tizenötéves kassai leány tegnap délután a köztemető közelében szerelmi bánatában lugköoldatot ivott. Súlyos belső sérülésekkel az állami kórházba szállították. Felépüléséhez kevés a remény. — Uj szépirodalmi hetilap. Április 4-én „Magyar Otthon" címmel Farkas Dezső és Nyáry Andor szerkesztésében Békessy Sándor kiadásában vasárnaponkint megjelenő, előkelő kiállítású, teljesen uj irányú szép- irodalmi, társadalmi és kritikai hetilap indul meg Budapesten. — A lévai sorozatos betörések egyik tettesét elfogták. Tudósítónk jelenti: A napokban a lévai utcákon egy gyanús külsejű fiatalember vonta magára a figyelmet. Bekísérték a rendőrségre, ahol megállapították, hogy Baracskai. László esztergomi születésű, komáromi elletőségü, foglálkozásnélküli napszámos. A huszonegyéves fiatalember bevallotta, hogy Galántán, Dunaszerdahelyen, Kottán, és Nagykállőn több betörést követett el. Léván egy hentesüzletbe és egy vendéglőbe tört be. Orgazdája Schwartz Ignác, a közismert lévai „patkányirtó", aki mivel ő is, felesége is csonkalábu, több Ízben segélyt kért és-kapott Masaryk köztársasági elnöktől is- Á lopott holmik egy részét részint lakásukon, részjnt a zálogházban megtalálták. A betörőt, az orgazdát és annak feleségét letartóz* tatták. — Pásztortüz. Az erdélyi magyarság reprezentációs kétheti irodalmi és művészeti folyóiratának legújabb száma most jelent meg. A lap gazdag tartalmából a következőket adjuk kj: Surányi Miklós önvallomása és egy kis regénye. R. B e r d e Mária: Elherdált száz forint cimü novellája; gr. Bethlen Györgyné: Régi erdélyi nevelés; Valkó László értekezése John Glasworthyról; Szabó Mária regénye. Á p r i 1 y Lajos, S i k Sándor, Mécs László, Vargha Gyula, F i n t a Gerő és P a k o c s Károly versei. Az irodalom- és művészet rovatban Tóth István és S z o p o s Sándor kolozsvári képkiálljtá- sának, valamint számos uj erdélyi magyar könyvnek ismertetése. A lapot számos jól sikerült reprodukció és egyéb kép illusztrálja. —- Eredményes tejrazzia Léván. Tudósitiink lelenti: A lévai rendőrség a piacon váratlanul tejrazziát tartott. Az eredmény meglepő volt, a vegyvizsgálat során kiderült, hogy a lévai piacon árult tej majdnem kivétel nélkül vizezett. Legtöbb árusítónál a tejben 30—40 százalék hozákevert vizet találtak. — Huszonegy pár csizmát loptak. Lévai tudósítónk jelenti: Drenka János csizmadia mester házából két évvel ezelőtt ismeretlen tettesek 21 pár csizmát loptak el. A komáromi rendőrség most elfogta Pasztyál J. lévai foglalkozásnélküli egyént, aki a csizmalopást beismerte. Társa, Bagi József magyarországi ember megszökött. xx Újdonság! Uríasszonyok és urileányok! Ha igazán szépek és üdék óhajtanak lenni, oldassák vasárnaponként a Prágai Magyar Hírlapban az „IZA", pozsonyi kozmetikai intézet tanácsait. A pompás hírnek örvendő intézet diszkrét kérdésekre is szívesen felel, ha a kérdezősködő válaszbélyeget mellékel. A postacsomagok cimjelzés nélkül küldetnek szét. A kozmetikai intézet egész nap nyitva van. Pozsony, Stefanik-utca 19/11. 5165 1AAAAÍÁAA AA AÁÁA AÁÁÁÁÁÁA ÁA AÁáAXAA mindenki csak Gabiéit és Tsa taitiüiias? mi, Brattsiava, RadnfiCeeá iái. Telefon Í920 és 23g(i. tt!?y¥¥¥YJV?TYOTJOT.T¥.¥IOTmn3
