Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-04 / 78. (1116.) szám

24 'M^UAfcMAfiá^HÍRIíAE 1926 április 4, vasárnap. kereskedelmen kívül a legutóbbi összeomlá­sok alkalmával ismét nyilvánvalóvá lett. Sok magyar tőke van érdekelve csehszlovák vál­lalatoknál és viszont sok csehszlovák tőke a magyaroknál. Az utóbbi években oly nagy arányokat öltött magánhitelezés szintén nem ismeri az országhatárokat. Sok magyar tőkés is szíve­sen nelyezte el vagyonát Csehszlovákiában. Viszont sok ottani tőkés a magasabb kamato­zási lehetőség által csalogatva, tőkéjét ma­gyar embernek adta kölcsön. A tőke csak úgy tud igazán termelni, ha szabadon mozoghat és megtalálja azt az el­helyezkedést, ahol a termelést legelőnyöseb­ben segíti, mert ezen a helyen keresnek a legtuobet. Ennék következtében iparkodnunk kell kölcsönösen a pénzfor­galom jogi akadályait csökkenteni. Szük­séges megszüntetni Csehszlovákiában a devizakorlátozásokat, meg kell kötni a kölcsönös jogsegély iránti szerződéseket és a kereskedelmi szerződéseket. De gondoskodnunk kell másról is. Szük­séges, hogy az egymásra utalt piacok az újra fejlődni kezdő forgalmat a ridegség és meg nem értés fagyával el ne pusztítsák. Dolgozni kell minden áron azon, hogy az egymásba vetett régi bizalom újra vissza­térjen. Ennek eredményéből hasznot fog húzni nemcsak a kereskedelem, hanem mind a két Állam értékpapirpiaca és mind a két állam termelő közönsége. A magyar aranymérlegrendeíet Irta: Katona Lajos dr., a magyar Pénzintézeti Központ igazgatója A múlt év május havának 16. napján hosszú vajúdás után jelent meg a pénzügyminiszter ren­deleté a kereskedői mérleg valódiságáról. A hónapokig tartó hírlapi polémia és az egymást kö­vető ankétek után a pénzügyminiszter annak ide­jén a felértékelés mellett döntött és a rendelet szerint minden vállalatnak 1925. január 1. napijával magyar papirkorona értékben kellett uj leltárakat, illetőleg mérlegeket készíteni. A felértékelési mű­velet keresztülvitelére megállapított határidőn belül alig akadt vállalat, amely felértékelt mérle­gét elkészítette volna, mert mindenki várta a kilá­tásba helyezett törvényes intézkedést az uj pénzér­mék megállapitásáról. A pengőérték megállapítá­sára vonatkozó 1925. évi XXX. t. c. életbeléptetése folytán az átértékeléssel kapcsolatos kérdések tel­jesen uj rendezése vált szükségessé. A múlt óv december 12.-én 7.000/1925. sz. alatt az átértékelésre vonatkozólag olyan rendeletet bocsájtott ki a pénzügyminiszter, amely a korábbi vonatkozó rendeletet s az azt követőleg kibo- csájtott összes pótrendeleteket hatályon kívül helyezte. Ez az uj rendelet alapelveiben és lénye­gében hozott változást a korábbi rendelettel szem­ben, mert nem a felértékelés, hanem a leértékelés álláspontjára helyezkedvén, aranymérlegszerűleg rendeli el azt, hogy minden vállalat az uj pénzegy­ségben, tehát pengőértékben tartozik ujértékelésű mérlegeit fellállitaní s csak azt engedi meg, hogy a pengőérték mellett a mérleg egyes tételei külön rovatban korona értékben is ki legyenek fejezve. Az ujértékelésű mérlegek elkészítésének határidejét 1926. április 30.-ban állapítja meg a rendelet, mégis a Stichtag 1925. január l.-e maradt, ami a dolog természeténél fogva, különösen a mérlegtechnikái keresztülvitel szempontjából, a közbenső 192a. december 31.-i zárlati időpont miatt, de az értékelés szempontjából is, a Stiohtagnaik távolfekvő időpontja miatt nagy nehézséget okoz. A hosszú időközben történt alap tőkeemelések és fúziók miatt előállható bonyodalmaik elkerülése végett úgy intézkedik a rendelet, hogy ezek az idő­közi műveletek olybá veendők, mintha a Stichtagon hajtattak volna végre, — Azok a vállalatok, ame­lyeknek üzletéve a naptári évvel nem esik egybe, az 1925. év folyamán megkezdett üzletév első nap­jának vagyon állagáról tartoznak uj értékelésű mérlegüket elkészíteni. A vagyontételek értékelésénél ez a rendelet is biztosítja azt a teljes szabadságot, mely szerint az aktívumokat egészen a forgalmi értékig lehet felér­tékelni, viszont a passzívumokat legalább abban az értékben kell számításba venni, amely a fennálló szerződések és érvényes jogszabályok szerint a Stichtagon a tartozás összegének megfelel. Ehhez képest lehet tehát értékelni az elszakadt terüle­tekkel fennálló tartozásokat és követeléseket is. A mutatkozó tisztavagyon csakis alaptőkére és tőketartalékra fordítható, viszont a passzívák közzé a vagyontételek értékelésének ellensölyozá- sára értékcsökkenési tartalékalapot és valorizálásra kerülő nyugdijkötelezettségek fedezésére nyugdíj- tartalékot lehet beállítani. Adózási szempontból megmaradtak azok a li­berális rendelkezések, amelyek szerint a múltra vonatkozólag a latens tartalékok irányában teljes amnesztia van biztosítva, a jövőre vonatkozólag pedig az egyes vagyontárgyaknak a megnyitó lel­tárban és mérlegben kitüntetett értékeit a további adóztatás során olyan elbírálásban kell részesíteni, mintha azok beszerzési, illetőleg előállítási árak volnának, sőt amennyiben a tényleges beszerzési, illetőleg előállítási ár ennél alacsonyabb volt, ab­ban az esetben ez fog irányadónak tekintetni, ne­hogy látszólagos nyereségek szolgálhassanak adóa­lapul. A részvények névértékének legalább 10 pen­gőt kell kitennie és a kisebbség védelme érde­kében megállapítja a rendelet azt, hogy részvé- nyösszevonasnak csak addig a mértékig van helye, hogy az egyes részvények névertéke 10 pengőt tegyen ki. Ennél magasabb nóvérték csak azzal a korlátozással állapítható meg, hogy olyan részvény­társaságok, amelyeknek részvényeit valamely tőzs­dén jegyzik, 100 pengő névértékig, az olyan rész­vénytársaság pedig, amely legfeljebb 1: 5 arányban visz végbe részvényösszevonást, 200 pengő nővér- tökig vonhatja össze részvényeit. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha ahhoz az alaptőkének legalább 3/» részét képviselő részvényesek hozzá­járulnak. Pénzintézetek a Pénzintézeti Központ hozzájárulásával részvényeik névértékét 10 pen­gőnél kisebb összegben is megállapíthatják. A kisebbségnek a rendelet a fentieken kívül tűlalacsony értékelés esetében megtámadási jogot, továbbá a szakértő kirendelésének követelését, illetőleg a Kereskedelmi és Iparkamara, vagy a Pénzintézeti Központ szakvéleményének a kikéré­sét biztosítja. Meglevő részvénytársaság minimális alaptőké­je 50.000 pengőnél, vagy ha az csupán helyi jellegű, 10.000 pengőnél kisebb nem lehet, viszont a rende­let életbeléptetése után 150.000 pengőnél, ille­tőleg helyi jellegű vállalat esetében 100.000 pen­gőnél kisebb alaptőkéjű részvénytársaság nem alakulhat. A szövetkezetek tiszta vagyonának a- felosz­tásánál figyelemnél kell lenni a korona időközi devalvációjára és ehhez képest a korábbi befize­tések megfelelően valorizálandók. • Az ujértékelésű mérleg szakértői felülvizsgálása, amely részvény­társaságoknál csak fakultatív, a szövetkezetekre nézve kötelező. A szövetkezetek üzletrészeinek legkisebb névertéke 2 pengőben van megállapítva. Külföldi részvénytársaság, korlátolt fele­lősségű társaság vagy szövetkezet tekintetében a rendelet intézkedései általában nem nyernek alkal­mazást, mégis ezek saját hazájuknak jogszabályai, illetőleg alapszabályaik szerint érvényes határo­zattal legkésőbb 1926. április 30.-ig kötelesek ma­gyarországi üzletükre vonatkozó külön megnyitó leltár, úgyszintén az itteni üzlet folytatására szánt tőke megállapítása tekintetében határozni. A kül­földi társaság magyarországi üzletének külön meg­nyitó leltára szerint mutatkozó tiszta vagyont a megnyitó mérlegbe miint az itteni üzlet, folyta­tására szánt tőkét kell beállítani. Ez a tőke rész­vénytársaságok fiókintézeteméi 50.000 pengőnél kisebb nem lehet. Csehszlovák naítaszállitás. Az egbeli állami naftaforrások tavaly 450 munkást foglalkoztattak és körülbelül 730 ciszterna naftát szállítottak (egy ciszterna 10.000 kg.). Az idei szállítás 70—85 cisz­terna havonként. A pardubitzi Fanto-müvek dol­gozzák fel a nyersanyag egy részét, míg a többit az automobil- és transzformátoripar fogyasztja. A földgázaiét komprimálják és csöveken át az állam­vasutak tartályaiba szállítják. A naponta szállított mennyiség 4 m2. Fizetésképtelenség. Pozsonyból jelenti tudósí­tónk: Spitzer Ernő nagyszombati kereskedő fize­tésképtelenséget jelentett és kényszeregyezségi el­járás megindítását kéri a pozsonyi törvényszéktől. A Zsivnostenská banka igazgatósági tanácsülé­sén előterjesztett mérleg 1925-re 39 millió tiszta nyereséget mutat ki, tehát majdnem annyit, ameny- nyi az előző év tiszta nyeresége volt. A 4.3 millió korona differencia az előző évvel szemben annak tulajdonítható, hogy az ostraui fiók építkezése számlájának terhére 3.8 millió koronát Írtak le. Az 1925. év tiszta nyeresége 200 millió kamatoztatásá­nak felel meg 19%%-os kamat mellett. A szelvény 24 koronás beváltására 24 millióra van szükség. A tartalékalapoknak 12.4 millió koronát akarnak át­utalni, úgy, hogy a részvénytőke 92 százaléka lesz kamatoztatva. Az adók és illetékek 27.5 millió ko­ronát tesznek ki, ami az egész osztaléknál 3}4 mil­lióval több. A bőrpiae helyzete valamivel javult, a nyers­bőrpiacon az irányzat kedvező és az eddig beérke­zett jelentések síferint, a kivitel is javult a múlt héttel szemben. A bőrüzlet, amely eddig teljesen lanyha volt, ezen a héten megélénkült, de a for­galom nem érte el azt a nívót, amelyet a hét ele­jén reméltek. A tengerentúli jelentések szerint az ottani árak szilárdak voltak. A mintavásár bőrüz­lete nem elégítette ki a várakozást. A kereskede­lemügyi minisztérium arról értesítette a bőrkeres­kedők szövetségét, hogy amennyiben az aukciókon nem adják el készletüket, az aukciót követő nyol­cadik napon kérelmezhetik a nyersbőrök kivitelét, amelyet 10%-os kiviteli illeték lefizetése ellenében engedélyeznek, ha bebizonyosodik, hogy az árut belföldön nem tudják eladni. A vas- és acélpiac helyzete az európai államok­ban kedvezőtlen. A tervezett nemzetközi vaskar- tellről folytatott tárgyalások megakadtak. Az euró­pai piacon újra a francia—belga versengés jelent­kezik, mert a belga müvek nincsenek annyira fog­lalkoztatva, mint a francia müvek. A múlt héten a kartell kérdése még kedvezőnek látszott, de most — úgy látszik —■ elejtették a gondolatot. Az angol acél- és vaspiac nagy nehézségekkel küzd s a mérv­adó körök energikusan követelik, hogy Anglia ha­tározza el magát arra, hogy az európai kontinens­sel közös munkát végezzen. GOÖGGGOOGOGOGOGOOOOCOOOCOOGOOOCt3 A szántóföldek és kertek csak azon esetben adnak kielégítő termést, ha a ter­meld összes vetőmag szükségleteit az E6IDY ERINEK & S öli ne "",5“' ínf-ui Prága II., Hailltkovt nim. 7. szerzi be. Árjegyzék ingyen’. OOOOOOOOOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOCOOOO Megint félbeszakadtak a szlovenszkói cukor­répaártárgyalások. Pozsonyból jelentik: Az utóbbi napokban a répatermelők és a cükorgyárosok újra tanácskozásokat folytattak. Minden közbenjárás és tárgyalás dacára sem sikerült egyezséget létrehoz­ni. A répatermelők a földmivelésügyi és a vasut- ügyi minisztériumnál közbenjártak a tarifakérdés- ben és követeléseiket újra leszállították. De mind­ez nem segített és a gyárak eredeti álláspontjukat nem hagyták el. Az utolsó tanácskozáson követke­zők voltak a feltételek: Az összes termelés 30%-a 13 koronás fix árral vétetik át, míg a további 70% 11 koronás spekulációs áron. A cukorgyárak kép­viselői ezeket a feltételeket nem fogadták el. A tárgyalások tehát újra meghiúsultak. Értesülésünk szerint a szlovenszkói cukorrépatermelők elhatá­rozták, hogy csak a legminimálisabb és legszüksé­gesebb területeket fogják répamaggal bevetni. A csehszlovák Nemzeti Bank első kimutatása. A csehszlovák Nemzeti Bank megkezdte intern mű­ködését. A március 31-iki kimutatás még a bank­hivatali kimutatás formájában történt. Ultiméra a bankhivatal egy intem kimutatást fog közzétenni. Az ujformáju első kimuatás április 7-én jelenik meg. A részvénytőke dollárban és cseh koronában lesz kifejezve. Újabb kísérletezés Ungvár város helypénz- és kövezetvámjával. Ungvári tudósítónk jelenti: Meg­írta a P. M. H., hogy a város kormánybiztosa házi kezelésből bérbe akarta adni a város kövezetvám- ját és megírta jizt is, hogy csupán két pályázó akadt, ugv, hogy a bérletet ki sem adták. A város vezetősége mindenáron szabadulni akar a házi ke­zeléstől, pedig nagy személyzettel rendelkező gaz­dasági hivatala van gazdasági tanácsossal, akinek jóformán csak a helypénz- és kövezetvám el- és leszámolása képezi munkáját. Most a ,kinevezett hármas tanács1' úgy határozott, hogy április 16-én nyilvános szóbeli árverésen próbálja meg bérbe­adni a kövezetvám-jogot. E bérbeadással kapcso­latban a vámosban furcsa dolgokat beszélnek. A pozsonyi tőzsde értékpapírforgalmat (Kemény, Feldmann éa Wolff pozsonyi bank' házának Míhálykapu-ntca 4. közlése) Pénz Áru .v Pozsony, 1926. április 3. Ke Ke -w 4 százalékos pozsonyi kölc*ön . . * 57.— 59,— ■? 6 „ „ „ ... 72.50 74.50 4 « Cserejáradék . . . . . 51.50 52.50 ■" 4 „ Arany járadék. . ... 95,— — ■ Csehszlovák építő sorsjegy ..... 496.— 506.— „ vörös kereszt sorsjegy . 44.— 45.40 Török sorsjegy ........... 300.— 320.— Olasz vörös kereszt sorsjegy .... 140.— 150.— Szerb dohány sorsjegy ....... 68.— 72.— Részvények: Pozsonyi Általános Bank ...... 315.— 325.-— . I. Takarékbank ex szelv. . 2320.— 2400.— Eskompte és Közgazdasági Bank . . 250.— 270.— Dunabank ............. 200.— 210.— Americko Slovenska Banka. .... 90.— 100.— Slovenska Banka .....o... 100.— 112.— Tatra Banka . *...•«.*••. 80.— 85.— Iparbank ............. 300.— 320.— Gőzfürdő • •••••......• 400.— 450.— Ludwig Malom .......................* . . —.— — Pozs onyi Jéggyár ......... 360.— —.— „ Központi Fűtő r.-t, . ... 900.— 950.— Roth r.-t................... ——•— Ra ktárházak ............ 3000.— —.— Pozsonyi tenyész és versenyegylet . —.— —.—; Szlovák biztosító .......... —.— 1050.-^­Fuhék ............... 180.— 200.— Uránia .............. * 30. Gyógyfürdő...................... 145.— 160.— Zi linai műtrágya .......... —.— 135.— Vág völgyi agrár és járadékbank . . 260.— 280.— l Zílinai Celluíose .......... 630.— 655.— Ceskoslovenski Dóm ........ 95.— 105.— Olea .................................................... 70.— 100.— Vá g völgyi cukorgyár ........ —.— — •— Surányi .............. •— * Sturamer ............. —• Stollwerk r. t. . .......... 320.— 360.— Pozsonyi Kábelgyár 1150.— 1200.— Medico .... .*. ........ 60.— ’90.— Handlovai szén .......... —.— —•— Szlovák szeszipar Malacky . . • • . 500.— 540.— Díjtételek (VorprSmle) f Ült. április Ült. május ült. junius Ke Ke Ki Osztrák hitel rv.. 2.80 4.50 5.50 Államvasut „ . i 7.— 10.— 14.— Alpine „ . 5.50 7.50 9.50 Rima ,, . 3.25 4.50 6.­Salgo „ . 8.S0 11.50 14.50 Karpathen „ . 3,50 5.50 6.50 Díjtételek (Rückpramle) Osztrák hitel r v. , 2.60 4.— 4.50 Államvasut „ . 6.— 8.75 10.— Aipine « . 5.— 6.50 8.50 Rima „ . 3.— 4.— 5.— Salgo „ . 7.- 9.- 11.— Karpathen „ . 3,25 4.50 6.— Munkatársainknak. Miután húsvéti számunkat pénteken délben zártuk, számos későn érkezett kézirat technikai okokból elhelyezésre nem kerül­hetett. ~PBAGAI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. Ruszinszkői szerkesztőség: Ungvár, Korjálovics­(Széchényi-) tér 33. sz. Szerkesztő: RAcz Pál. Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső. IX., kerü­let Ül!ői-ut 119. szám, IV. emelet 6. Telefou: léielölt 9-ig és délután 2—3-ig József 39—28. !■ Flaehbarth Ernő dr. — Nyomatott y fíeinricb Fia nyomdájában Prágában. — A uyomásérl felelős: J. CharvAt. hölgyek urak részére­« A legújabb találmány a frizura épentartására egyedül a ffriiura-lekStd W ezzel a Védjegy- 'syeL —r, ! v ■ ■ ■ __ n Ml AU a •ilffj a mikádóhoz kifogástalan és tartós frizura elérésére. Kérem saját érde- UnSfllllnl/nTnl/ kében bírálja meg ezt a praktikus cikket 011111 11 Ilii III Ilii Nr. 2073 Csatt nélkül, kerek, fekete, darabja ....... Ke 9 — MUIIJjIUilUllUIl Nr. 2209 Hátul csattal, fekete ...•.•.••••...Ke 10’— PluCj frizura minden frizurára alkalmasak. Nincs többé bosszúság a szétborzolt kQP hajzat miatt. Használat után a haj rendben marad. Nagyon praktikus 1 Cl IllekÖtŐk utazásnál. Nr. 6000 lekötő, hátul csattal, darabja ...»........................Ki 8-— Nr. 6300 ugyanaz barna ............. ...Kő 8‘— Árak mínfíséfl Nr. 2072 csatt nélkül, kerek fekete...............................................Kő 9-— ° a Nr. 1084 hátul csattal, fekete la....................... Kő 9'­és kivitel Nr. 2109 „ „ „ la..........................................................Ke 10’­. Nr. 2309 ugyanaz barna la ........... . Kő 10‘— szerint Nr. 2108 hátul csattal, fekete la..........................................................Kő 12­Nr. 1133 „ , „ la......................... Kő 14­. Nr. 1132 . „ „ la...............................................Kő 15 ­Minden lekötő és boríték a fenti védjeggyel ellátva. Értéktelen utánzatokat utasítson vissza. Minden nagyobb illatszertárban, drogériában, fodrász-üzletben kapható. Ha nincs raktáron, forduljon direkt a főraktár és esi. képviselethez. Szétküldés után­véttel, vagy az összeg előzetes beküldése mellett fco. Mindennemű az összes világhírű illat- és toalettcikkek gyári raktára FRANZ SVEJDi Prága Vili. Iliben). Podebra^eva 420.­í Illatszerek nagyban. Illatszerek nagyban —mr"iiiii'» "iTOrra»i«itwii'c:j.vi::.ji-..i'.', n.x ... ----x. »ui,........jjt

Next

/
Oldalképek
Tartalom