Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-27 / 96. (1134.) szám
1926 április 27, kedd. ^I«<iAiyVUfi^ARHIRLAE 7 — iiur bziiács - gyógy fürdőről. Ezen szénsavdús és vasas hévizü gyönyörű gyógyfürdőről közük, hogy a nagyon keresett és kitünően berendezett Bristol és Tátra szállodákban elsőrangú étlap szerinti penziót, szép szobával együtt elő- és utóidényben 4g. — Ke., főidényben 56.— Kc.- ért lehet kapni. — Cim: Bristol és Tátra üzemvezetősége, Sliác-fürdő (Slovenskó). Érdeklődések teljes részletezéssel azonnal elintéztetnek. — Ugyanott egy 3 szobás es konyhás villa részben, vagy egészben kiadó — A kassai újságírók matinéja. A kassai újságírók szervezete vasárnap délelőtt a Koi'zo-mozgóban jótékonysági alapja javam matinét rendezett, amely a magyar; színtársulat tagjainak közreműködésével igen szépen sikerült. Kaczór Illés családi | okokból nem jöhetett le Kassára s igy he-1 lyetíe Vécsey Zoltán dr., a P. M. H. szer- j kesztője tartott élvezetes előadást az újság-1 Írás műhelytitkaiból s derűs epizódok el-; mondásával kellemesen szórakoztatta a közönséget. A konferanszié tisztét később Farkas Pálnak, a színtársulat kiváló jellemkomikusának adta át. Oláh Gyula operaáriáival s dalaival, Kovács Terus kupiéival; s dalaival. Lelkes Cica sanzonjaival, Rudolfi j Rezső művészi zeneszámaival aratott meg- j érdemelt sikert. — A magyar válogatott — amint Budapestről lapzártakor jelentik — vasárnap az osztrákok ellen a következő összeáll Hasban szerepel: Zsák (33 FC), Paipp (ETC), Dudás (KAC), Rebro (MTK), Búza (UTE)„ Nadler (MTK), Rémay III. (NSC), Takács (Vasas), Kovácsy (33 FC), Spi'tz (NSC), Kőkút (FTC). — Az osztrák team igy alakult: Aigner, Blum, Rad- ner, Ni'tsoh, Resoh, Sokneider (WAC), Fischer, Wie- ser, ííierlánder, Patek (DFC, Prága?), Cutity. — Puccini postlmmus operájának óriási sikere. Milánóból jelentik: A nemzetközi sajtó megbízottai előtt a minap tartották meg a milánói Scálában a „Tur&ndot" nevű operának, Puccini hátrahagyod müvének, nagy érdeklődéssel várt főpróbáját. Az előadás éjfél utánig tartott és teljes sikerrel végződött. A vasárnapra tervezett bemutató az olasz operák ezddei évadjának legnagyobb szenzációja lesz. — Fáscista—kommunista összetűzés Pilsenben. A Cseské Slovo jeleníti: Vasárnap délben az úgynevezett fascdstálk gyűlést tartottak, amelyen összesen talán hat és fél ember jelent meg. A gyűlésre megjelentek a pilsenii kommunisták, akik körülbelül egy-két ököllel többen voltak. A fatseisfcák és kommunisták a gyűlésen összep ofozfcodtalk. Ezzel a maga dolgát mindkét fél a lovagiasság szabályai ezerimt elintézte s a rendőrség a gyűlést föloszlatta. Ennyi történt. Ma este találkozunk a BA-TA-KLAN-ban Václavské námésti, Hotel Adria Ott játszik a híres Mózsi Károly cigányprímás Kitűnő magyar fajborok. Elsőrangú kiszolgálás. Mérsékelt árak — Elrendelték a bizonyítás kiegészítését egy nyitrai kereskedelmi iroda tulajdonosának bünperében. Tudósitónk jelenti: A nyitrai törvényszék két évvel ezelőtt Braun Lajost, egy nyitrai kereskedelmi iroda tulajdonosát elitélte, mert útlevél-csalásban bűnösnek találta. Braun állítólag oly kivándorlási útlevelek szerzésére vállalkozott, melyek az amerikai vízumot is magukban foglalják, holott a korlátozott kontingens folytán ezek megszerzése lehetetlen volt. A tábla helyt adott a felebbezés érvelésének, hogy Braun aláirt nyilatkozatot kapott a felektől, melyben azok tudomásul veszik, hogy Braun ilyen vizűm megszerzését nem vállalja. A vádlott kifejtette, hogy az Amerikába való kijutást a népjóléti miniszter 1924. júliusában tett rendelete tette lehetetlenné, amiről őneki a felekkel való tárgyalásakor még nem volt tudomása. A táblai ítélet azonban csak az indokolást változtatta meg s a bűnösséget szintén megállapította. Panasz folytán a legfelsőbb bíróság tegnap tárgyalta az ügyet. Megsemmisítette az Ítéleteket s elrendelte a bizonyítás kiegészítését arra vonatkozólag, hogy a vádlott a kérdéses rendelet kiadása után tényleg vállalt-e utlevélmegbizásokat. — Tétlenért baromiitolvaj. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Horváth Ilona nagyszombati miagánzónő már hónapoikíka‘1 ezelőtt több ízben észrevette, hogy óljában nap-nap után dézsmálja valaki az ott lévő baromfit. Tegnap éjszaka őrt állott leányával együtt a baromfiéi közelében. Éjfél után meg is jelent a tolvaj, saját házigazdája, Vnuk János személyében. Mikor Vnuk az asszonyokat észrevette, doronggal támadt Horváthnéra és véresre verte őt. Az orvosok véleménye szerint az asszony sebei húsz napnál hamarább nem gyógyulnak meg. Horváikné feljelentésére a baromfilolvaj Vnuk Jánost a csendőrség letartóztatta s a nagy- szombati járásbíróságra kisérte. Becsületszóra azonban szabadlábra helyezték, de az eljárást a pozsonyi ügyészség lefolytatja ellene. Harmadszor akarta megölni feleségét egy szabadlábra helyezett nyitrai fogoly Az ideiglenesen szabadlábra helyezett fegyenc megkéselte feleségét — öt évre ítélték az első gyilkos kísérletért — Egy uap leforgása alatt elfogták Nyitra, április 26. Tegnap délután véres dráma játszódott le a csendes nyitrai Rév-utcában. Krajcsovícs Cip- riánnét, aki Roseuzweig N. kereskedőnél szolgáit, meglátogatta férje, gyilkos szándékkal fojtogatni kezdte és zsebkésével több szúrást ejtett rajta. Mikor azt hitte, hogy az asszony meghalt, odébbálilt. Az elvetemült ember már régóta ellensége® viszonyban élt feleségével. Többször meggyanúsította feleségét, úgy, hogy az asszony, megunva a folytonos veszekedéseket, elhagyta a családi tűzhelyet és a ki® Sin tava községben lakó szüleihez távozott. A férjet ettől kezdve gyakran gúnyolták, hogy elhagyta a felesége. Elhatározta, hogy’ az asszonyt vagy’ erőszakkal visszahozza, vagy megöli. Amint a P. M. H. annak idején megírta, éjnek idején töltött fegyverrel felkereste feleségét, majd mikor az asszony arra hivatkozva, hogy a vaksötétben fél vele menni, azt mondta, hogy csak másnap követi, rálött &i ágyban heverő feleségére, akit súlyosan megsebesített. A gyilkosság kísérletéért letartóztatták és bíróság elé állították, A nyitrai esküdtszék felmentő Ítéletét azonban a legfelsőbb bíróság megsemmisi-1 tette és az elrendelt uj tárgyaláson Krajcsovicsot ötévi fegyházbüntetésre ítélték. A legfelsőbb bíróság ítéletét, amely a második es- küdtszéki ítéletet jóváhagyta, tegnap hirdették ki Krajcsovícs előtt. Mivel azonban időközben Kraj- osovies kegyelmi kérvényt nyújtott be, amelynek elintézéséig feltétele® szabadságot kapott, szabadlábon hagyták. Krajcsovícs erre fölkereste a Nyitrán szolgáló asszonyt, akivel rövidesen veszekedéssé fajult a beszélgetés. Krajcsovícs dühösen ugrott feleségének, megragadta a torkát, az asszony azonban erősen védekezett, erre Krajcsovícs zsebkését előrántva, három sznrást ejtett az asszony nyakán és oldalán. Az egyik nyakszuráakor saját markába is belevágott. Mikor felesége összeesett, abban a hí szemben, hogy meghalt, eltávozott és az éjszakát a mezőn töltötte, nappal pedig bejött a városba. Az asszonyt első segélyben részesítették. Rövidesen magához tért és elmondotta, hogy férje már mintegy két héttel ezelőtt is gyilkossági kísérletet tervezett ellene. Kelten mentek Sinava felé egy kis erdőn át. Itt a férje azt mondotta neki, hogy végez vele, ne is kérdje, hogy miért, mert úgy is tudja. A hal álra- rémült asszony kérlelése azonban akkor még megindította az elvetemült embert, aki lelett szándékáról. Tegnap délután feldúlt állapotban jött be hozzá és rövidesen megöléssel fenyegette. A csendőrség azonnal megindult a merénylő keresésére. Egy korcsmában találták meg. ahol éppen pálinkát rendelt. Hal álsáp a elten vallotta be, hogy ő a merénylő. Megvasalva szállították be az ügyészség fogházába. Riport a Tisza-partról Gémes kút, malom alja, fokos, üivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambáik, álom-bakók. A Tiszaparton mit keresek? (Ady) Szöllösvégardó, április. Szeszélyes, áprilisi délután. Bolondozik, mintha fizetnék érte. Az egyik félórában kacag, pajzánkodik s leizzasztja rólad a kabátot, a másik félórában, mint a dur- cáskodó gyerek komor felhő ruhába búvik s mérges szél-korbáccsal paskolja végig a hátadat, aztán meg olyan, mint egy zsörtölődő, vén apó: — hol nevet, hol meg esőt, havat, port szőr a gallérod közé. Április. Bandukolok ki a Tisza-partra. Annyira telebeszélték már a fejemet a Tiszával, hogy szinte öntudatlanul tempózza a lábam a lépést: sietek. Ott akarok lenni minél hamarabb annak a nagy, izgága, bolond víznek a partján, amelyik annyira bolond, itteni emberek mesélik, hogy nem volt még két tavasz egymásután, hogy ugyanabban a mederben találták volna s nem volt még ősz, hogy valami huncutságot ne csinált volna, mint valami pajkos gyerek. Néha gondol egyet, kedvet kap, vagy megdühösödik és nekicsap az előtte álló rétnek, vagy földnek és reggelre aztán — nyoma sincs annak, ami este még megvolt. A múlt ősszel nagymérgesen nekirontott Tiszaujlaknak és összekavart ott élőt- holtat, méteres lyukakat vájt az utcakövezetbe, aztán a temetőben kitépdeste a sírköveket, egy-rakásra csapkodta mindet, a sirhal- mokat pedig legyalulta úgy, hogy azóta se tudják a tiszaujlakiak, hol alusznak örök álmot a hozzátartozóik. Mert ilyen ez a Tisza: — tud gondolkodni és pajzánkodni és haragudni és néha kényes, mint egy japán pincsi és szava is van, tud beszélni is: — morfondírozni, komolykodni, házsártoskodni, aztán meg dalolni, duhajkodni, mint gazdája: a magyar ember. A Tisza a legmagyarabb magyar folyó, a máramarosi havasokban ered és Titelnél ömlik a Dunába: igy tanultuk régen az iskolában, a földrajzkönyvekben. * A Tisza a legmagyarabb folyó és én még sose néztem vele közvetlen szemközt, sose állottam inég a partján. És szégyeltem magam ezért lebámuló szemmel, mint kisdiák koromban, mikor pofont adott az apám, ha intőt hoztam haza az iskolából. És már látszott messziről a viz, a dévaj- kodva ezüstöző Tisza és olyan volt, mint egy égig érő Álomasszony hosszú, ezüst uszálya, aki bálba készül. És morajlott is hozzá mesz- sziről-jövő, értelmetlen zúgással és annyit megértettem a bugásából, hogy megint mér- geskedik valamiért. Félénken tartottam a partjára. A parton fekvő földek és rétek mindegyike még az őszi áradás sebeit viselte. Gödrök, kátyúk, tócsák, góré- és rőzsehalmok: — mindenik emlék a Tisza őszi huncutságaiból. Falu szélén vitt az utam. Kísérőm említette, hogy tavaly még ut volt ott a vízzel párhuzamosan. a Tisza és a falu között é? jócskán fel- cserepedett bokrok szegélyezték az utat. De marnár az útnak meg a bokroknak nvoma sincs a helyén, hatalmas örvények kavarognak a helvén s a Tisza bevágott egész a falu alá, majdnem a házak közé. Tovább sétálunk a parton. Kísérőm rá se bir ismerni a tavalyi folyópartra. Ahol a tavalyi nyáron kitűnő fürdés esett, onnan mára pár hold rétet vitt el a rohanó viz, amely oly dühös morajlással rohant, ahogy még sose láttam folyót rohanni. Az ember beleszédült, ha csak pár pillanatig is nézte ezt a bolond rohanást. A Tisza itt, három ágra szakadtán, jó széles és még igy is alig bírja hozni azt a rengeteg vizet, amelyik a máramarosi havasok elvadó havából születik. Mert a havasokban még csak most kopogtat a Tavasz és kaparja lefele a dombokról meg a hegyekről a sok havat és küldi le a Tiszába. Odébb egy tipikusan magyar kép: — egy zakatoló vízimalom a vizen, két csónakon áll és karvastagságu, kifeszült láncok tartják a parthoz. Csoda, hogy bírja az árt. El van vágva a világtól, a Tisza uj medret ásott magának itt és a malom egy napon egy szigeten találta magát. Mellette áll a komp, hid nincs erre, komppal közlekedik a két part, meg a malom is csak kompon közelíthető meg most. Nyáron, nyugodtabb vízálláskor, a pásztorok néha, ha az egyik parton nincs már legeltetni való, át-áthajtják a marhát a vizen a másik partra. Kérdeztem tőlük, azt mondták, hogy a tehén szép-nyugedtan úszik s úszik már a párhetes borjú is. Nyáron gázolható is a Tisza, sok benne a zátony és sok munkájuk akad néha a tutajos oláhoknak, ha zátonyra jutnak. Szét kell szedni a tutajt, aztán újból összerakni, napokig tartó munka olykor. Néha dühös rianás hasit bele az egyhangú, tompa morajlásba. Alámosott partdarabok hullanak a vízbe fájdalmas jajkiáltással, mintha élet volna bennük. Az anyaföld bucsuzása az élettől a rohanó árban. Előttem szakad a vízbe egy hatalmas földdarab. Ijedős félelem kondul meg bennem, egyszeribe megértem a Tisza dölyfös, habzsoló hatalmát. Ma még pár száz lépésre folyik Szirmától, de holnap, ha úgy tartja majd kedve, keresztültör mindenen és elviszi a fél-falut. A Tisza ijesztő hatalom, az emberek reszketve néznek rá, az öregasszonyok keresztet vetnek, ha a szájukra veszik. A szőke Tisza: — a Petőfi jámbor Tiszája. A szőke Tisza olyan, mint egy szeszélyes szép-asszony, amit egyszer a begyébe vesz, azt keresztülhajtja életen-halálon ... * Esteledik. A túlsó partról, délkeleti irányban, panorámás kép áll a szemem elé. Gyönyörű, festői hegycsoport ölelkezik az alábukó nap utolsó sugaraival. Különféle hegyalakok, különféle színek. Románia van már ott... Itt ér véget a Nagymagyar-alföld. Délnyugati irányban már messzire látszó, lapos síkság minden, amelyik párás reszketéssel fürdik az áprilisi tavaszban. Az már ott Magyarország... Hej! mert csak itt: a Tiszaparton érzi az ember valójában, mily keserves sors ma magyarnak lenni... Az alkonyban, a Tisza fölött, fehér-tollú, karcsú sirályok repkednek és olykor-olykor vijjogva csapnak rá a vb"* *1. Zsákmány után. Kelemben Sándor. SUPERB legcsókállóbb ajk- és arcfestő rudacska. Majdnem teljesen színtelen, mégis minden pillanatban nagyszerű természetes, egyénenként megkívánt különleges, tartós szint kölcsönöz, amely csak szappannal tüntethető el. A „Khasana Superb“ finom összetételével a száj vonalainak puhaságot, életteljes szint ád és az orcákra az ifjúság rózsás pirosságát varázsolja. A „Khasana Superb“ a maga nemében meglepő újdonság. Használata teljesen diszkrét és ártalmatlan. DR. M. ALBERSHEIM FRANKFURT AM MAIN Alapítva 1892-ben. Csehsz'ovákiai vezérképviselet és lerakat: WÜNSCHE A. G. Schluckenau in Böbmen. „Khasana-Schampoo“ a hajat üdévé és tartóssá teszi, enyhe hatású és nem izgatja a fejtört. És ami a fő, még a használat után is sokáig illatossá teszi a hajat a „maradandó Khasaná"-val. Egv csomag ára, amely kétszeri használatra elegendő. Kő. 3.— KHASANA-Parfüm Kő. 24.-, 54.-, 66.-, 90 — Hautcréme Kő. 6.50, 10.—, 29—, Púder Kő. 6.—. 15,— , 23. —, Púder compáct Ke. 8 50, 10.— Mindenütt kaphatói — Óriási robbanás Szalonikiben. A Journal athéni jelentése szerint Szalonikiben nagymennyiségű lőszer robbant föl. A szerencsétlenségnek az eddigi jelentések szerint 25 áldozata van. Közelebbi jelentések eddig még nem érkeztek Nyuga t - európába. — Az első Voronov-operáeiő Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap végezték Budapesten Voronov professzor módszere szerint az első fiatalító műtétet a Grünwald-szaaa- tóriumbau. Egy dúsgazdag brazíliai magyar gyárost operált meg Nemes Nagy Zoltán és Lobmayer professzor. Az amerikai gyárost Voronov maga küldte pesti tanítványához, Nemes Nagy Zoltánhoz, aki a megfiatalításra szükséges mirigy’ megszerzésére egy ötéves páviánt hozatott Párásból. Mivel a mirigy két ember megfiatalitására volt elég, azért Nemes Nagy Zoltán az amerikai gyároson kívül egy a szegényházban élő 66 éves öreg katonai karmestert is megoperált. A professzorok kijelentették, hogy mindkét műtét kitünően sikerült. Az amerikai gyáros pár napon belül elhagyja Budapestet, ezért az operáció hatását és eredményét a szegényházi öreg karmesteren fogják megfigyelni. — „Meghalok, mert nincs szebb a halál- nál“! Miskolcról jelenti tudósítónk: Szombaton este borzalmas módon vetett véget életének Nagybácsi Ilona felsőzsolcai 17 éves leány. Délután Felsővölgyén volt egy rokona temetésén. Amikor a pap gyászbeszédet mondott, a leány igy kiáltott fel: — Én is meghalok, mert nincs szebb dolog a halálnál. A temetés után a rokonaival együtt visz- szament a zsolcai állomásra. Az állomás előtt hirtelen elszakadt a családjától és még mielőtt megakadályozhatták volna, a vasúti sínre vetette magát. Hczzátartozói utána rohantak, meg akarták akadályozni végzetes tettét, de eredménytelenül. A Hidasnémeti felől jövő vonat átrobogott a szerencsétlen leány testén és darabokra tépte. Szelvénybeváltások állampapíroknál. A prágai állami adóssági igazgatóság jelenti: A csehszlovák köztársaság interimisztikus jegyeinek szelvényei (az 1926 május 1-én, 1928 május 1-én esedékes 6%-os pénztári jegyek szelvényei), amelyek május elsején, ill ' ’e 3-án esedékesek, a prágai állami adóssági igazgatóság likvidaturájáná! máv április 28-án nyújthatók be felszámolás céljából. A szelvények ellenértékét május ?-án fogják kifizetni. Csehszlovákia egyéb esedé- k? adósságjegyeit és szelvényeit felszámolás '-égett, szintén bármikor be lobot nyújtani. Az értékpapírokat délelőtt 8—12-ig veszik át.
