Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-24 / 94. (1132.) szám
8 ^t^<?Ar-7V^A<^Aa-HlRTiAT> 1926 április 24, szombat. Közszállitások Görögországba gondoskodni kell arról, miszerint ugyanazon anyag csak egyszer adóztassák meg és a további feldolgozás céljából az állam területén belül felhasznált fát mint nyersanyagot ne adóztassák meg. Mint például a gömbfa, mely hazai fűrészeken vagy cellu- lózegyárakban tovább kerül feldolgozásra. Szükségesnek tartja azt, hogy az átalány megáljapitását és a módozatok kidolgozását olyan bizottságra bízzák, ahol a fatermelő, feldolgozó és kereskedő szakemberek is képviselve vannak, nem csak az adóügyi szakma. KÜLÖNFÉLÉK Nem szűnik meg az utíevélkényszer. Az útlevél és vizűm megszüntetéséről, illetve könnyítésére összehívott értekezletről, valamint arról, hogy e tárgyban a csehszlovák ki- ■ küldöttnek adandó direktíva megállapítására miniszterköz'i értekezletet tartanaik, már műit számunkban adtunk hírt. Most arról értesültünk, hogy a miniszteri értekezlet a kiküldötteiknek adandó következő direktívákban állapodott meg: Az útlevél megszüntetése nem célszerű. A vizűm .megszüntetése az egyes országok közötti megegyezés tárgyát fogja képezni. (Tehát nem általánosságban szükséges ez, hanem a haragszom rád rendszer szerint. Szerk.) A szlovenszkói magyar ipar résztvéte az idei Dunavásáron. A csehszlovák iparosok országos szövetkezete ez év április hó 10-én Pöstyénben közgyűlést tartott. Bondy Egon elnök meleg szavakkal hívta fel a jelenlévő iparosokat, hogy az idei Nemzetközi Dunavásáron szintén részt vegyenek, mely az idén is augusztus hó végén lesz megtartva. Ezen felhívásnak szép eredménye volt, amennyiben a jelenlevők már is érdeklődést mutatnak az idei vásár iránt, minek következtében a Nemzetközi Dünavásár már el is határozta az egyes csoportok számára uj pavilonok építését és az eddigi csoportbeosztások megváltozását. A likőripar is, mely eddig csak egyes cégekkel volt képviselve, csoportos résztvétet jelentett beCsődök és kényszeregyezségek február hóban. A statisztikai hivatal jelentése szerint február hóban a csehszlovák köztársaságban összesen 48 csődöt nyitottak. Ebből 25 Csehországra, 13 Morvaországra és Sziléziára és 2 Sztovénszkóra esik. Ugyanazon hónapban összesen 201 kényszeregyezségi eljárást tettek folyamatba. Ebből 100 Csehországra, 60 Morvaországra és Sziléziára, 37 Szlovenszkó- ra és 4 Ruszinszikóra esik. Az aktívák 37 millió 305.310 koronát, mig ennek ellenében a passzívák 67,576.865 koronát tettek ki. Francia üveggyárak csábítják a csehszlovák üveggyári munkásokat. Általánosan erős kivándorlás érezhető a csehszlovák üveggyári munkások közt. A kivándorlás nagyrészt Franciaországba irányul, ahol a mi kiképzett üvegmunkásaink szívesen látott munkaerők. Újabban tendenciózus híreket helyeznek el egyes francia üveggyárak a kivándorló munkások szives fogadtatásáról. Ennek világos célja, hogy7 most az ipari pangás alatt az üvegmunkások legértékesebb részét megszerezzék s hogy ezek majd ellenünk használják fel itt szerzett tudásukat. Ezt a munkásoknak is meg kellene ugyan fontolni, de még inkább a kormánynak, mert itt ellenintézkedésre volna szükség. Magyar ércpénz. A nemrég üzembe helyezett magyar pénzverő e napokban készítette el az első magyar ércpénz a félpengős első darabjait nikkelből. Ez valamivel naGörögország elég jó fogyasztónak bizo- jnyul egyes iparcikkekre nézve s ezért ér- ! demes volna vele intenzivebben foglalkozni, I annál is inkább, mivel onnan e kivitel elle- | nében több szükséges árucikket be is lehetne hozni. A szállítások Görögországba részben az állam részére, részben pedig állami társaságok, vasút, kikötő község, tábor, esetleg nagy magáncégek részére történhetnek. A fizetési feltételek a következők: a) Állami szállításoknál (katonaság részére) a fizetésig garanciát vállal a görög nemzeti bank, ha a teljes szállítási illetékeket a szállításnak valamely cég részére való odaítélése és a szerződésnek a hadügyminiszter által történt aláírása után azonnal letétbe helyezik. A kifizetés az áru átvételekor történik. b) Vasúti szállítások (állami szállitá- spk). Az állam 50—80 százalék erejéig nyitott viszavonhatatlan akkreditiva nyitásával előre fizet. A maradék az áru minősége és mennyisége átvétele után fizetendő. c) A többi állami szállítások ugyancsak fele összegig való hitel nyitása által előre fizettetnek, a maradék a görög nemzeti bank garanciája mellett az áru átvétele után. d) Menekült táborok. A táborok bizottsága 70 százalékos akkreditával fizet külföldi banknál, melyet a fuvarlevél ellenében fizetnek ki. A maradék az áru átvétele után. e) A „Pellopones" vasút r.-t. okmányok ellenében fizet Görögországban. A társaság fizetési módja mintaszerű és az áru átvizsgálása nélkül szokásos, amennyiben a'szál- ütő az okmányokkal együtt a „Veritas" iroda igazolványát is benyújtja. f) Az Athén-Piraeus vili. vatus fizet a legkedvezőbb feltételek mellett. A társaság fizetőképessége kétségtelenül jó. Saját vagon műhelyei vannak és főleg csak nyersanyagot vesz. g) Kikötő bizottságok, községek, villamos- és közúti vasutak, és más testületek, melyek szállításokat írnak ki. A fizetés akkreditiva nyitásával történik, fuvarlevelek és igazolványok ellenében. Az áru minőségére és garantálására egy bizonyos részt visszatartanak Azon cégek, amelyek szállításokat akarnak kapni, az ajánlat mellé a szállítás biztosítására bankjuknak garancialevelét kell, hogy mellékeljék az egész vállalati összeg 5 százalékáról, az állami szállításoknál a faktúra 10 százalékról. PJzen biztosítékok nem a cég képviselője, hanem maga a szállító cég által teendők le. Ezt azzal indokolják, hogy a képviselő által letett összeg annak tőkéje egy részét kötné le, továbbá azzal is, hogy csak szállitóké- pes cégek adjanak be ajánlatokat. Kivételek csak akkor engedélyezhetek, ha az idő rövidsége folytán nem állott volna módjában az ajánlattevő cégnek magának a biztosítékot letenni. Ezt azonban igazolni kell. A szállítandó tárgyak igen különbözők úgy a katonaság, mint az állami egyedáruság számára: gyufa, petróleum, cigarettapapír, a postának: bélyeg, távirdai és telefon szükségleti cikkek, vasúti anyag, villamos felszerelési, kórházfelszerelési anyag, gépek, hajó- és kikötő építőanyagok. Görögországban sok folyót készülnek szabályozni és lecsapolni. Vasutépitkezések is tervbe vannak véve, illetve már folynak. A föld kincsei nincsenek kihasználva és külföldi társaságok, amelyek középitkezési tervek iránt érdeklődnek, úgy a kormány, mint az odavaló pénzügyi körök részéről támogatásra találnak. A kedvező viszonyok és olcsó munkaerő sikert biztosit olyan vállalatoknak, melyek ott gyárakat tudnak létesíteni, vagy a meglévőkhöz csatlakoznak. Az állam is lehetőség szerint támogat minden ilyen törekvést. A Skoda-miivek nagy külföldi kölcsöne, A Skoda-^müveik 2% millió font sterling kölcsönt kaptak, ami cirka 400 millió csehszl. koronának felel meg. A rossz üzletmenet és folytonos munkáselbocsátás idejében vájjon mire kell nekik ez a nagy külföldi kölcsön és mit akarnak vele gyártani? A munkanélküliek száma a múlt év végén. A statisztikai hivatal közlése szerint a munkanélküliek száma a múlt év végéig emelkedőben volt. Október 31-én 39.743, november 30-án 42.485 és december 31-én 48.384; vagyis a három hónap alatt több mint 20 százalékkal növekedett a muukanél- küliek száma. Ennek ellenében az üresedésben levő munkahelyek száma állandó apadást mutat: Október 31-én 17.458, november 30-án 12.361 és december 31-én 11.242 volt, vagyis majdnem 40 százalékra csökkent az üresedésben levő helyek száma. A teljes 1920. évi kereseti adó levonhatósága az 1919. évi hadiadó kivetésénél. A legfelsőbb biróság 1925. évi szeptember hó 12-én 14.301/24.. sz. a. kelt döntésével kimondotta, hogy a teljes 1920. évi kereseti adó, tehát nem csak a 329/21. sz- törvény 32. §.-a szerinti redukált összeg levonható az 1919. évi hadiadó kivetésénél. Ezen döntés által természetesen csak a panaszttevő, akinek panasza folytán hozták a döntést, csak ő részesül ezen előnyben, illetve még az, akinek igyen ügye folyamatban van. De azok, akik elmulasztották a felebbezést, illetve talán már ki is fizették ezt az adót, azok az állam javára károsodtak. Éppen ezért gyobb, mint a régi 20 filléresek, egyik oldalán a magyar korona, a másikor a babérkoszorúban 50 fillér felirat. Ezután az egy- pengős ezüst készítése kerül sorra. Polgári patkolótanfoiyamok csakis cseh nyelven. Február 20-án 28. sz. alatt megjelent a törvénygyűjteményben a patkolótaníolya- mok. szervezeti szabályzata és vizsgaszabályzat olyanok részére, aJkiík nem végeztek tanfolyamot. Eszerint polgári patkolótanfolya- mok fognak tartatni úgy elméleti, mint gyakorlati oktatással, segédek és mesterek részére, de csakis cseh nyelven, mely alól kivételt a. földmivelésügyi miniszter engedélyezhet. Nem tudtuk eddig, hogy palkotni csak cseh nyelven lehet, sőt úgy tudtuk, hogy a magyar legalább a lópatkoláshoz ősidők óta jól értett s igy alkalmas anyag volna patkoló- tanfolyamokra, de ezen rendelkezés kizárja őket onnan, mert hogy a földmivelésügyi miniszter ur nem fogja szükségesnek és indokoltnak tartani kivételt engedélyezni a magyarok számára, azt elképzelhetjük. Ez az egyforma elbánás, ez a demokrácia és szociális gondolkozás. A tanfolyamokat egyébként 304 órára tervezik heti 38 órai oktatással, amiből 120 óra elmélet, 20 korona beiratási és 100 korona tandíj mellett. Könyvet és írószereket minden hallgató maga tartozik beszerezni- Az esetleg előforduló balesetekért a tanfolyam alatt az állam nem szavatol. Részrt- véhet hároméves segéd vagy önálló mester. Tanfolyamot nem végzetteknek ötévi segéd- időt kell igazolniok, ezek számára vizsgák júniusban és decemberben vannak, természetesen cseh nyelven. A vizsgádig 100 korona. szükséges és igazságos volna, ha a később beadott felebbezéseket is figyelembe vennék s az adókat utólagosan helye§bbitenék. Munkanélküliség fokozódása a morvaországi és sziléziai textilgyárakban. A morvaországi és sziléziai textilgyárakban több helyen a munkások egy részét elbocsátották, illetve más gyárakban a munkaidőt rövidítették meg, néhol oly módon, hogy a munkások fele egyik, a másik fele a másik héten dolgozik 6—6 munkanapokon át, s őt csak 4—4 napon át. Ezen nehézségek oka részben a nyerspamut olcsóbbodó tendenciájában, másrészt a pamutáruk kisebb keresletében rejlik. A genfi nemzetközi útlevél- és vizum- konferenciáról. Május 21-én kezdődik meg a nemzetközi útlevél- és vizumkonferencia Genfben, melynek célja az, hogy az egyes európai államok között megállapodásokat létesítsen a forgalom megkönnyítésére, az útlevél- 7 és vízumkényszer megszüntetésére. Azonban alig van arra remény, hogy ily értelmű általános megegyezést eredményezne ezen konferencia, mert az értekezlet tárgy- sorozatából kivehető, hogy csupán a vizum- dijaknak a tényleges kiadásokra való leszállításáról, az útlevél és vízumok érvéuyének 5 évre való meghosszabbításáról, az útlevélvizsgálat egyszerűsítéséről a határállomásokon, úgyszintén az útlevél kiállításának egyszerűsítéséről, illetve megkönnyítéséről lesz szó. Végül foglalkozni fog az értekezlet a munkások számára kiadandó külön munkásigazolványok bevezetésével, melyeket teljesen ingyen vagy csekély illetékért állítanak^ majd ki. Ez az igazolvány egyúttal a kivándorlási államokban személyi igazolványul is fog szolgálni. A szlovák kamarák az egészségügyi pótadó leszállítása mellett. Mint múlt számunkban megírtuk, a minisztérium az egészség- ügyi pótlékot 7 százalékban állapította meg- Ebből a nyilvános egészségügyi intézetek támogatása volna fedezendő. A szlovák kereskedelmi és iparkamarák azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy amennyiben a jelenben nem volna ez már lehetséges, legalább a jövőben vétessék figyelembe ezen tétel megállapításánál az, hogy az egyenes adók leszállítása volt tervbe véve s ezzel vele járt volna az egészségügyi adók kisebb volta is ezen megtartott magas százalék dacára. Azonban az 1926. évi állami költség előirányzatban azt látjuk, hogy ezen tétel bevételeit nemhogy kisebbre, hanem erősen nagyobbra irányozták elő. De*kérniök kell ezen tétel százalékának leszállítását már csak azért is, mert Szlovenszkóban ez kettős megadóztatást jelent, miután a megyepót- adók egy része szintén az egészségügyi intézmények, mint kórházak stb. támogatására íordittatik s igy ugyanazon címen kétszeres adót fizet a közönség. A megyei adó évről- évre nő. 1923. évi 56 százalék, 192£ évre már 130 százalékká nőtte ki magát egyes járásokban s viszont közegészségügyi intézetekre 1925. évben 88,951.116 korona önkiadás mellett 17,720.002 korona költetett el, ami a költségvetésnek majdnem 20 százalékát, tehát az ut fentartási tétel után legnagyobb tételét teszi. Az ipari só olcsó dcnaturálása. Hosszas kérelmezésre végre engedett a pénzügyminisztérium és 1926. február hó 16-án 6478/26, IV. A/13. sz. a. kelt rendeletével megengedi az I. fokú pénzügyi hatóságoknak, hogy 5 korona bélyeggel ellátott Írásbeli kérelemre az ipari sónak, fa vagy kőszén-hamunak való denaturálását engedélyezhetik, azonban semmi esetre sem végezhető ez hivatalból. Az ilyirányu kérelem a pénzügyi igazgatóságnál nyújtandó be s annak tartalmaznia kell: 1. a kérelmező nevét és címét, 2. az ipari só engedélyének számát és keltét, 3. az évi engedélyezett ipari só mennyiségét, 4. a célt, melyre kérelmező az irapi sót használja, 5. azon anyagok megnevezését, mellyel eddig az ipari só denaturáltatok Az egyes kérvények helyett a szakcsoport is kérheti együttesen az engedélyt a fenti adatok pontos egyenkénti felsorolásával. A kérvényt ilyenkor annyiszor 5 korona bélyeggel kell ellátni, ahány kérelmező van rajta felsorolva. A kérvény alapján az illetékes pénzügyigazgatóság adja az engedélyt arra, hogy az eddigi denaturálószer helyett vagy 2 százalék szitált fahamu, vagy 3 százalék szitált barnaszénhamu használtassák ezen célra. A hamunak azért kell szitáltnak lennie, hogy annak egyenletes elosztása biztositassék. A denaturálás száraz utón a szokásos módon történik. A cukorárak változatlanok maradnak. A minisztertanács a cukorárakra vonatkozó tervezetet változatlanul elfogadta s eszerint a cukorárak a fogyasztó számára változatlanok maradnak. A cukoradót dézsájával együtt az eddigi 124 koronáról 184-re emelték fel. A forgalmiad ó-átalányt 25 koronáról 5 koronára szállították le. A finomítók által a nyers- cukorért fizetendő árat az eddigi 205 koronáról 170 koronára szállították le. Az államosított erdők. Az államosított erdők nagyságáról az utóbbi időben különböző, a valóságot neon fedő számok kerültek forgalomba. A csehszlovák köztársaságban levő összes erdők kiterjedése 4,622.800 hektár, ebből eddig 772.80(Uat, vagyis 15.5 %-ot államosítottak. Ruszinszkóban ez év elejéig az összes 635.000 hektárból 306,700-at, vagyis 48.2 %-ot. Csehországban 6.7 %-ot, vagyis 1,571.000 hektárból 150.000-et. Morvaországban 642.600-ból 33.000-et, vagyis 19.8 %-ot. Szlovenszkóban 1,685.000 hektárból 246.400 hektárt, vagyis 14.8%-ot államosítottak. Cipödivatalbum. Természetes, hogy Franciaországé az ujitás e téren is. „L. Lamorisse, Paris 20, Quai de la Megisserie 20“ kiadásában megjelent „Album de la Chaussure Pa- risienne“ címen az uj cipödivatalbum, mely az 1926. évi újdonságokat egész a késő őszig mutatja be. A leirás hozzá angol, francia, olasz és németnyelvű. A revü természetesen főleg raktárra előre dolgozó nagyiparosok szánéira való, de használhatják kényesebb ízlésű vevőkörrel rendelkező kisiparosok is. Az illusztrációk mellett részletesen foglalkozik az általános alak, a cipő állása, a sarok alakja, a bőr milyensége s az alkalmazott díszítésekkel is. Magától értetődik, hogy akad benne néhány divatszörnyszülött is. Általában nagyon kedvelt a felsőbőr és a sarok különböző, nagyrészt virágos díszítése. Az angol bizottság jelentése a szénkrizis megoldásáról Amint ismeretes a szénkrizis Angliában a bérek redukálására késztette a bányatulajdonosokat, ez ellen a munkások erélyesen tiltakoztak s má*már egy hatalmas sztrájk fenyegetett, amidőn az állam lépett közbe és munkabérsegélyt nyújtott a szénbányáknak, minek ellenében azok a régi béreket fizették továbbra is. Természetszerűen ez nem lehetett végleges intézkedés s bizottság küldetett ki a kérdés cly megoldásának tanulmányozására, amely a segélyezést feleslegessé tegye.' A bizottság várvavárt véleménye múlt hó vé-. ge felé került nyilvánosságra s abban foglalható össze, hogy a bizottság javasolja az ól-; lamsegély beszüntetését, a munkaidő 7 és fél óra meghagyását, a minimáüs bértarifa leszállítását, az egész országra kiterjedő kollektív bérszerződés felbontását s helyébe az egyes: bányatermelési viszonyaitól függő bérszerző-j- dés kötését az egyes bányákra, a termelésnek- oly módon való olcsóbbá tételét, hegy a technikai berendezések modernizáltassanak, a kisebb bányákat alkalmas módon, költségkímélés és racionálisabb vezetés céljából egyesítsék, azon bányákat pedig, amelyek egyáltalában nem tehetők jövedelmezővé, szüntessék be. A bizottság ugyanekkor nem javasolja a bányák kisajátítását, azonban azt ajánlja, hogy a föltulajdonosok birtokán levő szén bányászati jogát az állam vásárolja meg, hogy igy az állam kezében lévén a bánya, csak olyan bányák legyenek nyithatók, amelyek jövedelmezősége úgy a bánya viszonyai, mint a berendezés modern volta szempontjából biztosítva van, azaz az állam az általa kényszer utján megvásárolt bányajogot nem maga gyakorolná, hanem azt magánosok részére engedélyezné. Ezen hatalmas munkát, mely körülbelül 300 oldalra terjed az indokolással együtt, az nagol alaposság jellmzi, de egyben jellemzi az is, hogy csak az országban néz körül s nem tekint tovább, mert nem lehet azt hinni, hogy az angol szénkrizist csak Anglia belvi- szonyai okozták, sőt inkább valószínű, hogy az a világ egyéb kríziseinek s más fényezőknek következménye s ezek együttesen okozták a szénfogyasztás redukcióját. Erre a jelenteu ninc£ semmi tekintettel és ezt a nehéz ba*jt belső orvossággal véli megoldhatónak. Lehet, hogy az angol impérium befolyása oly nagy, hogy szükség esetén még azt is ellensúlyozni tudja, ha egyes országok a fogyasztók sorából nagyrészt, vagy teljesen kikapcsolódnak, de nem hisszük, hogy ez nagyon komoly intézkedések nélkül lehetséges volna. Egyben egy igen érdekes képet ad az angol bányaipariak mely hozzá állítva az egyik-másik iparágról nyert képekhez, kiegészíti azokat. A vélemény szerint egyes bánya az államsegély dacára sem lett aktív, mig mások visszanyerték aktivitásukat. Azon bányák, melyek a segély dacára is passzívak maradtak, kisrészben szénelőfordulási viszonyaik, de főleg primitív s versenyképtelen berendezésük következtében maradtak azok. Vagyis ezzel hivatalosan, nagytekintélyű bizottság állapította meg a bányaiparban azt, mit egyéb iparosokról magunk is vallunk. Érdekes, hogy a világ egyik legnagyobb ipari állama iparát nem modernizálta. Nem modernizálta pedig . azért, mert igy is versenyképes volt, hisz e’ég gyarmattal rendelkezik, amelyek jó piacok • és oda a szállítás is olcsó. Az n közmondás,.. hogy a jólétrelguhit — itt illusztrálva van.
