Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-22 / 92. (1130.) szám
1926 április 22, csütörtök. T>IÜC<íAI-/V\A(jy ATi-H Tt)TiÁx> 3 g™—i —— A magyar nők losonci kézimunkakiáliitása (Kőt közlemény.) I. Losonc, április 21. Két fiatal iparmüvésznönek a bemutatkozása akart csak lenni. Néhány divatos, művészi kivitelű fested selyemnek a bemutatása, hogy lássa a közönség, mit kap a tervbe vett iparművészeti tanfolyamokon, — és Tett belőle egy szép kiállítás, — egész termet betöltő sok színes csoda; — a múlt álmai, — a jövő szingazdag igéréte, a jelen vigasztalódást kereső szépségszomja tarkállott elődünk rózsafényü lámpák világításában. Az előadásnak vége lelt. Még ott rezgeti sokak lelkében Solveig finom szerelemmel telt dala. — még sokan látták talán a kis Császár Magda szőke fejét, amint mosolyogva csicseregte a ripegős, ropogós cseresnye nótáját, de amint megállnak a kézimunkákkal rakott terem ajtajában, bizton nem láttak semmi mást, csak azt, amit asszonyszivek álma rögzített csodaszép valósággá. A bejáratnál pirosruhás leány áll. Érdekes metszésű szeme ezer huncutsággal van telve és bámulatos ügyességgel lát egyszerre tíz felé. — Wollenlinyi Ida, az egyik kiállító. Munkál, néhány igazán művészi értékű darab, rendkívül értékes bepillantást engednek ennek a fiatal le- ányléleknek rejtett belsejébe. Boldogságot kergető gyermek s egy az élet nehéz rémeivel küzdő asszony kergetőzik egymással a fantáziájában. S megszületik ezek nyomán egy vallomás: fekete alapon ezerszinü relief és gyöngyfestésben egy vidám, virágokkal átszőtt szegély és szömyképü sárkányok csatája. Az e- gósz artisztikus, férfiszobába való asztalterítő, — laikus szemlélőnek csak ennyi, de én látom, itt harc van, küzdelem és aggódó lélekkel lesem, vájjon a sárkány győz-e, vagy az édes, vidám virágszegély? Kis japán nők virágos cseresnyefák alatt... aranyos köntösük csillog, ragyog. Művészi párna tompa husszinü árnyalataival, egyiptomi motívumaival a legszebb ellentétje a sck csillogásnak. Finoman batikolt sálok, zöld alapon fekete sárkányokkal rajzolt paraván, szürkealapu, divatos, gyapjufonállal hímzett párna. Wallentinyi Ida tehetsége két év óta, hogy utóljára láttam, óriási fejlődést mutat. Akkor öntudatlan volt a művészete, mint kis gyereklány a bábujával, ugv játszott vele és csak sejtette, nem tudta bizonyosan, hogy ez a művészet nehéz harcokat fog neki jelenteni. Hogy viaskodni fog az élettel, önmagával, művészetével... Most már tudja. És tudjuk mi is, kik művészetét szerető figyelemmel kisérjük, hogy komoly tehetségű művésznő áll előttünk. Wallentinyi Ida a közel jövőben a Szepességen és Ruszinszkóban készül tanfolyamokat tartani. Bemutatkozása a legszebb bizonyíték arra nézve, hogy hivatott reá.. és aki tanulni akar, az sokat tanulhat tőle. A terem második fala valóságos anakronizmus az előbb látottakhoz viszonyítva. A múlt diadalmas szépsége beszél hozzánk a falakról. Dédanyáink finom vert csipkéi, vagdalásos, mes- terkéléses lepedőszélei levendulaszagu szép meséket suttognak. Látunk egy zöld selyemalapra rajzolódó, fehér koszorús vert csipkét, fekete alapról ránk mosolygó fehér tulipánt, színes „kakasös" hímzésű vászoncsik ragyog felénk és egy művészi kivitelű abrosz egyszerűen nem engedi tovább a közönség inüértő részét, özv. Sárkány Kálmánná dobsinai úrnő a kiállítójuk. Most újabb selyemcsodákat látunk. Egy virágba borult kis rózsabokor — a kis Urbányi Klára a kiállítójuk. A gyermekcipőket még alig hagyta el, rózsaszinruliás csitri lány — bizony mondom, ezen az estén arra volt csak gondja, hogj jól mulasson és én újra és mindig újra keresem, honnan vette ezt a sok gyönyörűséget, ami munkáiból felénk mosolyog. Nem beszélek most technikájáról, amely elsőrendű. Egyedül a fantáziáját csodálom ennek a boldog kicsi lánynak, kinek nagy ajándékul, szinte az ölébe hullatta az isteni kegyelem nagy tehetségét. Munkáiban nincsenek tragédiák — álmok temetésén született fájdalmas szépségek, csupa derű — játék — gyönyörűség minden alkotása. Kiviritott egy szép rózsabokor, ezer szinpompás virágot nyitott — ennyi az egész: Urbányi Klára és a művészeié. Fehér crep de chine kendő, rajta mesemadár repül mesevirágok között. Ragjog a kontúrok aranyreliefje s közöttük álomban látott finom színárnyalatok. Egy estélyi ruhának ennél szebb kiegészítőt képzelni sem lehet. Alatta színes em- bree festéssel készített sálok, párnák, zsebkendők. Gyönyörű a selysmfestésnek ez az uj technikája. Fekete alapú, férfiszobába való asztalterítő stilizált állatmotivumokkal. Mint egy tavaszi fűre kidobott csikó, úgy nyargalt itt a kis Klára képzelete. Ijedt szemű grotesk kakas, primitív rajzu paripa, sárkány, egymást kergetik, a relief festés ragyogó színei, mint szivárvány, fénylenek, az egész darab elsőrendű alkotás. Lila selyem cappek. Az egyiken íbiszek vannak, a másikon büszke paradicsom kócsag terjeszti szét pompás tollazatát. Egy aranysárga selyemcappre a nap ragyogó sugarait lopta le. Csodaszép ez a három darab, mindenki megáll mellettük és nem győzi csodálni azt a sok oldalú tehetséget, mely a kis Klára munkáiból beszél feléje. Finom festésű fadobozok, nagyon szép csipkéjü zsebkendők, eredeti tervezésű papiidobozok váltakoznak és a fiatal művésznő rózsaszín ruhájának festett díszei mutatják, milyen hálás és hasznos lehet egy ilyen iparművészeti ág elsajátítása. Urbányi Klára Szlovenszkó nagyobb városaiban fog iparművészeti tanfolyamokat tartani. Minden szere.etemmel ajánlom őt a magyar asszonyok jóindulatába. Madame sans géné. A köztársaság! elmök az alkotmány módosításán dolgozik? Masaryk döntő befogása a beSp&Qiftikában — Soviniszta cseh körök az ..elnöki diktatúra" ellen Prága, április 21. Hosszú parlamenti szünet után ma ül össze ismét a szenátus, valamint néhány képviselőházi bizottság is. A kormány közben állandó tárgyalásokat folytat a volt koalíciós pártok szakszervezeteivel s a köztársasági elnök informatív tanácskozásokra hivta meg a cseh vezető politikusokat. Ez jellemzi a mai belpolitikai helyzetet. A tisztviselőjavaslat legnehezebb részét, a politikai részt még csak e napokban fogják a pártok a kormánnyal megvitatni, a fedezet kérdése még később kerül napirendre. Politikai körökben a legnagyobb érdeklődéssel figyelik a köztársasági elnök „infor- mativ“ tanácskozásait. A különböző kombinációkból csak azt az egvet emeljük ki, hogy egyes cseh politikusok óriási fontosságot tulajdonítanak a bécsi Stunde ama jelentésének, hogy a tarthatatlan belpolitikai helyzet következtében háromféle diktatúrának az eshetősége áll fenn. Masaryk elnök — a Stunde szerint — el van tökélve arra, hrgy kezébe veszi a belpolitikai helyzet kulcsát és előkészíti politikai testamentumát, amely a köztársaság sorsára döntő befolyással lehet. Masaryk elnök, a bécsi lap híradása szerint, az alkotmánytörvény módosítását is előkészíti. Hivatalos körökben ugyan megcáfolták a Stunde hírét, azonban a prágai Tribuna hasonló szellemű cikksorozatokat közöl és elsősorban amellett érvel, hogy a köztársasági elnök hatalmát ki kell szélesíteni, mert máskülönben nincsen lehetőség arra, hogy a belpolitikai helyzet végre a konszolidáció útjára térhessen. A soviniszta cseh körök természetesen olyképpen magyarázzák a Stunde hírét, hogy a köztársasági elnöknek kötelessége volna az alkotmányt olyképpen módosíttatni, hogy a csehszlovák pártok nagyobb hatalomhoz jussanak s igy elsősorban a választási törvényt kell ebben a szellemben- módosítani. Viszan azok a körök, amelyek már régebb idő óta támadják a Masaryk körül csoportosuló politikusokat, hallani sem akarnak arról, hogy egy elnöki diktatúra létesüljön, mert attól tartanak, hogy ez a németeknek a kormányzásba való bejutását segítené elő. Borsky Leó dr. cseh publicista azon a véleményen van, hogy azoknak, akik a németeket a kormányba akarják fölvenni, egyáltalában nincs szükségük az alkotmány és a választási törvény módosítására, mert még a mai formájában is létre lehet hozni két majdnem egyenlő erejű kormánytöbbséget. Viszont azok, akik nem hiszik, hogy a németek államalkotó politikát fognak egyszer folytatni, ugyancsak nem tartják szükségesnek az alkotmánytörvény módosítását, mert megvan az akarat és a türelem a nemzeti eszme mellett való kitartásra. Borsky megállapítja, hogy a helyzet nem olyan reménytelen, hogy veszélyes kísérletekkel igyekezzenek rendet teremteni. Bettiién nagy beszédben utasította vissza Paiiavicini tegnapi vádjait „Az ország becsületét védem" — „PaHsvieEni politika! brávó, aki mérgezett tőrrel dolgozik a becsület ellen" - Bethlen csak Paiiavicini tanúira kíván támaszkodni Budapest, április 21. Budapesti szerkesztőségünk teleíonjelentése. A nemzetgyűlés mai ülésén, amelyet Zsitvay Tibor alel- nök vezetett, Bethlen István gróf miniszter- elnök válaszolt Paiiavicini őrgróf tegnapi beszédére. A miniszterelnök a következőket mondotta: — Paiiavicini a titkos társaságok ügyét összekeveri a franküggyel. Nem igaz, hogy a kormánynak a frankhamisítás kipattanásakor tudomása lett volna arról, hogy a csehszlovák hatóságok Nádosyt is vádolják a csehszlovák bankjegyek hamisításában való részvétellel. A cseh kormánynak erről a felfogásáról Magyarország csak Benes beszédjéből értesült, amelyet a csehszlovák külügyminiszter már Náaosy letartóztatása után tartott- Különben is nem Nádosyt bízták meg a nyomozással, hanem a frankügy kivizsgálását maga Rakov- szky Iván belügyminiszter vezette személyesen s neki köszönhető, hogy Ná- dosy szerepe teljesen tisztázódott Sajtópört azért nem indít a rágalmazók ellen, mert igy az igazság kérdése ellaposodhatna és mellékvágányokra terelődhetnék az egész ügy. Ezért ragaszkodom ahhoz, — mondotta Bethlen, — hogy a frankügy főtárgyalásán letárgyaltassék ez a kérdés is. Pallavicininek módjáan lesz a főtárgyaláson megnevezni tanúit. Én nem hivatkozom a magam tanúira, hanem csak a Pallaviciniéire. (Élénk éljenzés az egységes párton.) Kénytelen vagyok felolvasni Paiiavicini ápr. 19-iki vallomását annak bizonyítására, hogy az őrgróf tegnapi parlamenti támadásával menynyire ellentétben áll. A miniszterelnök ezután fölolvassa a vallomás egyes részleteit. — A frankhamisításról — olvassa Bethlen a vallomásból — Windischgraetzzel sohasem beszéltem. Részes-e a kormány, s tudott-e róla a belügyminiszter azt közvetlen tapasztalatból nem tudom, csak közvetve. 1921-ben Windischgraetz elmondotta, hogy Mészárossal hazafias célból szokolokat hamisítanak, amiről a kormánynak is tudomása vau. Bethlen megjegyzi: Hogy kiket értett kormány alatt, nem mondta meg, mert én éppen abban az évben vettem át Telekitől a kormányzást. Paiiavicini vallomásának további során elmondja, hogy Bethlen, Sztrache és Töreky titkos társaságnak a tagja. De hogy a frankhamisítás idejében is azok voltak-e, nem tudja. A miniszterelnök ezután Töreky és Sztrache leveleit olvassa fel, amelyekben azok a titkos társaságbeli tagságukra vonatkozólag felettes hatóságaikhoz intéztek. Töreky a levélben kijelenti, hogy soha semmiféle titkos társaságnak tagja nem volt. Belépett ugyan a keresztény nemzeti ligába, a KANSz-ba és a Fiumei Ligába, de ezek. nem titkosak és különben is személyesen egyik egyesületben sem működött aktive. Sztrache leveléből ugyanez tűnik ki azzal a különbséggel, hogy ő még nyilvános egyesületnek sem volt tagja. Paiiavicini vádjai tehát nyilvánvalóan azt a célt szolgálják, hogy a külföld előtt rágalmazzanak. A titkos társaságokról beszél ezúton a miniszterelnök. Ezek a bolsevizmuskor alakultak Magyarországon. A magyar politikai társadalom megszervezése fontos volt abban az időben, amikor a forradalom visszfénye még károsan sugározta be Európát. Én is tagja voltam az Egyesült Nemzeti Ligának, amelynek alapszabályait azonban még kormánybalépésem előtt jóváhagyták. Ezt az egyesületi tagságomat nem szégyenlem és nem is titkolom. Hogy pedig ezért szemrehányást tesznek, ez azért van, mert nem tűrik a keresztény polgári társadalom megszervezését. (Az egységes párt zajosan tapsol és lelkesen éljenzi a miniszterelnököt). 1921 áprilisáig magam is részt vettem az egyesület megbeszélésein, de amikor miniszterelnök lettem, kiléptem belőle, mert összeférhetetlennek tartottam, hogy feszélyezve legyek bármely oldalról. Ha a liga, vagy más keresztény egyesület engem támogatott, ezért csak hálás vagyok. Ennek az ügynek semmi köze a frankhamisításhoz. Pallivicini további vallomása szerint januárban beszélgetett az őrgróf Fried- richhel, aki kijelentette, hogy Windisch- j graetz és Mészáros annakidején megmutatták neki a hamis szokolokat és a frankkliséket, azt állítva, hogy a kormány is tud az ügyről. Friedrich ez alkalommal arról is beszélt Windischgraetzzel és Mészárossal, hogy miképp léphetne fel ellenzéki programmal képviselőnek. Van-e annak valószínűsége, kérdi Bethlen a házat, hogy a kormány a c* a2Óvcikú*öiile^esséí'ck .c$o*csobb beszerzési forrása f ÍFJ. KLEiN SftMB0ít-55ÉÉ | Kassa - Koncén, Fö - utca 9. szám. Mintaküldés vidékre I frankhamisításban együtt menjen azzal a Windischgraetzzel és Mészárossal, akik vele szemben ellenzéki programmal lépnek fel? (Zajos taps a jobboldalon.) Ezután ismerteti Paiiavicini vallomásának azt a részletét, amely Sigray gróffal való beszélgetésére vonatkozik. Sigray a vallomás szerint ugyancsak azt állította. Pallavicininek, hogy Windischgraetz révén a kormány is tud a hamisításról. Szilveszterkor mondotta ugyanis Windischgraetz Sigraynak, hogy házában detektívek kutattak, de Sigray aggályaira kijelentette, hogy haj nem lehet, mert Bethlen tud az egész ügyről, bár ellene volt a hamisításnak. Ez az állítás ellentétes, mondja Bethlen, mert vagy tud róla a kormány és helyesli, vagy tud róla s ellenzi, de akkor nem helyesli. A miniszterelnök felolvassa még Pallavicininek a rrankügv kapcsán Vass miniszterrel és Mikes püspökkel tartott megbeszéléséről való vallomását, majd folytatólagosan ismerteti Mikes püspök vallomását, aki kijelentette, hogy Zadravecz lelki vigaszt kért ö tőle és ennek során megvallotta, hogy szívvel lélekkel irredenta volt, de fogalma sem volt a hamisításról- Zadravecz vallomását is ismerteti a miniszterelnök, aki sohasem mondta azt, hogy a kormány tudott az esetről, hiszen ő maga sem tudott róla. Nádosy ugyanezt vallotta. Kétségtelen, hogy a hamisítók felelőssége csökkenne, ha bebizonyosodnék, hogy a kormány tudott az ügyről. Pedig a vádlottak maguk is azt vallják, hogy a kormánynak nem volt tudomása róla. Paiiavicini még Windischgraetz feleségére hivatkozik, de 4 az őrgróf ezen állítását Windischgraetz- né valótlannak mondja. PaJavicinit tehát saját tanúi cáfolják meg. Meggyőződésem az, hogy az ország becsületét védem, amikor Paiiavicini vádjait visszautasítom, (óriási taps a jobboldalon). Végül a miniszterelnök politikai brá- vónak nevezi Pallavicinit, alti mérgezett tőrrel dolgozik a becsület ellen. A jobboldali képviselők felugrálnak helyeikről s úgy tapsolnak a miniszterelnök- | nek. A baloldal mély csendben ül. A miniszterelnök beszéde után Ernst Sándor szólalt fel- Elitéli a sok szóbeszédet s a. költségvetéshez szól. Az ülés folyik. Pallavicinit megrovásban részesítették Budapest, április 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzet- gyűlés mentelmi bizottsága mai ülésén elhatározta, hogy javaslatot terjeszt a plénum elé, hogy Paiiavicini György őrgrófot a nemzetgyűlés tegnapi ülésén elhangzott vádjai miatt, amelyeket nem tudott bizonyítani, jegyzőkönyvi megrovásban részesítsék. A jegyzőkönyvet Pallavicininek saját költségén "kell választó kerületében kipla- katirozni. A mentelmi bizottság határozata ellen Horváth Zoltán kisebbségi véleményt jelentett be. Véres tesívérhábora egy nyitral faluban Revolverrel becsére lőtt, majd halálba kiil dött egy falusi gazdát — A gyilkost letartóztatták — A P. M. H. tudósítójától — Nyílra, április 21. Szomorú tragédia játszódott le a nyitra- megyei Moraván községben, melynek egy áldozata és egy súlyos sebesültje van. Paklók Miklós 30 éves földmiyes a frontról való hazaérkezése óta ellenséges viszonyban él öcs- csével, mivel súlyos sebesülése miatt betegeskedett és igy nehezebb munkák végzésére képtelen volt. A gyakori összetűzések tettle- gességre vezettek. Egy ilyen veszekedés alkalmával most az idősebb Miklós revolvert fogott ötösére, hogy megfélemlítse. A fegyver elsült és ; megsebesítette Lászlót, aki erre futásnak eredt. Miklós üldözni kezd’e és éjből elsütötte a fegyvert. A golyó a szembejövő Novak István gazda hasába fúródott, aki néhány percnyi kínlódás után kiszenvedett. A csendőrség letartóztatta a gyilkos legényt. Azzal Védekezett, hogy az öccsével való összetűzések végleg megkeserítették az éleiét. A tragédiát az idézte elő. hogy László öccse a verekedés hevében baltát ragadott és ráeiueí- te. A gyi’kos legényt erős fedezet meU-'tt szállították be a nyitrai ügyészség fogházába.
