Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-21 / 91. (1129.) szám
2 1926 április 21, szerda. ____________ \S SSi. A cseh nemzeti szocialisták a szocialista front helyett a cseh koalícióért Képviselőházi ülés 27-én - Lényeges módosítások a tiszivlselőjavaslaton Sajtópolitika, saj tókorrupció Már első pillanatban szembeötlő ellentét mutatkozik e két kifejezés között: sajtó- politika, sajtókorrupció. Egyik a másik mellett el nem képzelhető anélkül, hogy a gondolkodó embert megne bctránkoztassa. Sajtópolitika az, amelyet valamely párt, vagy dolkodő embert meg ne botránkoztassa. Sajtókorrupció ellenben az a betegesen erkölcsnélküli állapot, amely ugv a társadalmi, mint az állami élet alapjait assá alá. E kettő együtt a politikai viszonyoknak oly nagyfokú lezül- lését igazolja, amely már az egészséges társadalmi közszellem ellen is irtó fegyvert emel. Annál nagyobb a szomorúságunk, hogy a sajtópolitika és sajtókorrupció Ruszinszkóban egymás mellé került. Prágában ezt a messzi, ismeretlen keletet sohase Ítélték meg a kellő tárgyüagossággal. Ebben az Ítéletben mindig veit egy kis rosszakarat. Ez a rosszakaratú ítélet aztán közhiedelemmé vált, úgy, hogy most ott tartunk, miszerint Ruszinszkót, mint a lehetetlen lehetőségek hazáját emlegetik. Ennek az előítéletnek nagy szerepe jutott Ruszinszkó kormánypolitikájában is. Ez az a hely: Ruszinszkó, ahol a legmagasabb rangú kormányexponensek sajtópolitikáját olyan kormánysajtó képviseli és gyakorolja, amelyről büntetlenül lehet minduntalan hangoztatni, hogy korrupt, hogy megvesztegethető, hogy lepénzelhető, hogy általában véve nem áll a sajtóerkölcsök magaslatán, de még a legalsó fokán se. A ruszinszkói cseh nemzeti szocialisták lapja már hetek óta hangoztatja vádjait a ruszinszkói kormánysajtó ellen, azt állítván, hogy annak szerkesztői bizonyos városi koncessziók bérbeadása körül egy társaság javára interveniálták, cikkekben hangulatot csináltak s mindezekért negyven, vagy ötvenezer korona fáradsági dijat deponáltattak maguknak. Az említett cseh lap csupán annyit árul el, hogy három, más verzió szerint, két kormánypárti lapszerkesztő követte el ezt, a sajtó tisztaságát és tisztességét mélyen sértő, cselekedetet. Hetek múltak el azóta, de eddig egyetlen kormánysajtóorgánum sem tiltakozott a vád ellen. Ez a tény, ha a magyar ellenzéki pártok ellen folytatott kormánypolitikával nem volna olyan felette szoros összefüggésben, elsősorban is a büntető igazságszolgáltatást érdekelné. Igen ám, de a ruszinszkói kormány- politika a maga elszigeteltségében kizárólag ezzel a sajtóval folytatja le a magyarság elleni hadjáratait Azzal a sajtóval, amelyet mellesleg a legnagyobb fokú korrupcióval vádolnak meg éppen cseh részről. A kormányzatnak, legyen az bár a demokrácián alapuló, vagy abszolutisztikus, mindig bizonyos tekintélyre van szüksége, ha a népekkel való érintkezéseiből a kormányzat részére hasznot akar huzni. Ezt a tekintélyt azonban a ruszinszkói kormánynak sajtója eljátszotta, panamájával tönkretette. Ilyen sajtóval akár pártharcot, akár politikai irányítást nem lehet sikeresen lefolytatni. Ma, amikor napirenden vannak a ru- szinszkói kormánysajtóban a magyar ellenzéki pártok vezérei ellen elhelyezett teporzékoló cikkek, az ellenzéki magyarságnak lehetetlen rá nem mutatni arra a szédítő eltévelyedésre, amelyben ez a kormánysajtó bolyong. A ruszinszkói magyarságnak látnia és tapasztalnia kell, hogy azok az ellenfelek, akik a kormány szolgálatában állanak, megbecstelenítő bélyeget viselnek a homlokukon, anélkül, hogy az ellen egy pillanatig is tiltakoznának. És mi úgy érezzük, hogy a ruszinszkói magyarságot a kormány táborába csalogató kormánypárti sajtóhangok csak undort válthatnak ki az ellenzéki küzdelmet fel nem adó ruszinszkói őslakosságból. A sajtópolitika és sajtókorrupció, ahogy így egymás mellé került a ruszinszkói politikai gyékényen, valahogy könnyebbé tette helyzetünket a kormányzattal szemben, a mely egyetlen eszközének, a kormánysajtónak tekintélyét és erkölcsi nívóját vesztette el. De ha az államháztartás szempontjából is bonckés alá vesszük ezt a szomorú sajtőálla- potot, kénytelenek vagyunk rámutatni arra, hogy a prágai kormány és annak ruszinszkói exponensei olyan sajtóra költik el az állam pénzét, amelyről uton-utfélen azt hangoztatják, hogy megvesztegethető, hogy korrupt... Hol van itt legalább az az erkölcsi ellenérték, amit e sajtó teljesítményeitől a kormányzat és annak exponensei elvárhatnak? Sehol! A ruszinszkói sajtóviszonyokra oly szomorúan jellemző állapot fennáll, ez pedig semmiféle erkölcsi ellenértéket nem eredményezhet, haneha annyit, hogy a ruszinszkói magyarság ellenzéki politikájának esélyeit teszi még biztosabbá, jeléül annak, hogy minden kárból van némi haszon,., Prága, április 20. A kormánynak a tisztviselőjavaslatra vonatkozó tárgyalásai a cseh pártokkal e hét első napjaiban befejeződnek. Hétfőn délelőtt a cseh néppárt tisztviselőszervezetének képviselői jelentek meg Cserny miniszterelnöknél, ma pedig az agrárpárt szervezete volt nála. Ezek a pártok ugyancsak a javaslat szakkérdéseivel foglalkoztak s a politikumot teljesen mellőzték. A cseh néppárt természetesen ragaszkodik a 211. §-hoz, amely a kongruarendezésre vonatkozik. Ezt a kérdést a politikai tárgyalások alkalmával fogják megvitatni. A kongruaremlezés mindenesetre kardinális pontja a tisztviselőjavaslaínak s egészen bizonyos, hogy emiatt a politikai tárgyalások nehezen fognak előrehaladni. A szocialista páTtok külön tanácskozásokat folytattak a tisztviselőjavaslattal kapcsolatos közös eljárásról. Azonban ez a terv már az első lépésnél hajótörést szenvedett. A nemzeti szocialisták ugyanis nem akarnak szocialista blokk keretén belül dolgozni, hanem a régi koalíciót szeretnék föléleszteni, hogy a parlamentben kizárólag cseh, nem pedig vegyes többség álljon a Prága, április 20. A csehszlovákiai német és cseh női békeligák tegnap este a Mikulásská ulicéi Merkur-teremben vitaestélyt rendeztek, melynek egyetlen tárgya a csehszlovákiai kisebbségi kérdés volt. Számos szónok di- csórően említette meg, hogy ami eddig nem sikerült a férfiaknak, az sikerült a nőknek s a két ellentét: németek és csehek végre fesztelenül, őszintén és nyugodtan tárgyalhattak a köztársaság legkényesebb ügyéről. Tényleg, eddig még nem volt eset rá, hogy ily objektív, nyugodt hangon folyt volna diskurzus a kisebbségi kérdésről s reméljük, hogy ez a kezdeményezés, melyen azonnal a két nemzetiség legjobbjai vettek részt, nem marad elszigetelt jelenség. A köztársaságban élő népek szükséges megértése szempontjából rendkívül fontosak ezek az elvi viták és megegyezések. Sűrűn telt teremben nyitották meg az ülést az összehívók. Josef Chmelar, a „Za- hranicni Politika*' (Külpolitika) cimü revü szerkesztője, mondotta el az első referátumot. Cseh beszédében rámutatott arra, hogy a csehszlovákiai kisebbségi kérdést már e kisebbségek számszerű nagysága, gazdasági és kulturális jelentősége is determinálják. A kisebbségi kérdés megoldása az állam életkövetelményei közé tartozik. A helyzetet az komplikálja, hogy a legnagyobb kisebbség: a német, annak az államnak határán lakik, amellyel nyelvében és nemzetiségében rokon. A szónok szerint nincs kilátás a csehekkel való megegyezésre, ha az itteni németség továbbra is kitart negativisztikus álláspontjánál. Már az is mutatja, hogy a németek követelései túlzottak, hogy valahányszor sérelmeikkel a nemzetközi fórumok (a nép- szövetség) elé járultak, mindig vereséget szenvedtek. Chmelar megállapítja, hogy a választási törvény és a nyelvrendelet többet nyújtanak, mint amennyit a kisebbségek védelméről szóló nemzetközi törvények követelnek, de a szónok szerint ennek igy is kell lennie, mert különben az állam gépezetében történik hiba. Végül Chmelar annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a kisebbségi kérdést csak belpolitikailag lehet megoldani. A német korreferátumot Epstein Leódr., a csehszlovákiai németség legnevesebb kisebbségi specialistája, tartotta. Néhány olyan jelszó lényegét fejtegette, mely jelszavak ennek az államnak hivatalos köreiben jóformán egyeduralkodókká váltak a kisebbségi kérdés megitélésénél. Ezt az államot nem lehet nemzeti államnak tekinteni. Tarthatatlan érv, ha a csehek bizonyos viták alkalmával arra mutatnak rá, hogy javaslat mögött. A kormány, politikai körökben nyert értesülésünk szerint, elismerte, hogy a tisztviselöjavaslat némi módosításokra szorul s állítólag a tisztviselők működésére vonatkozó szakaszoknál messzemenő változtatásokat Is megenged. Hivatalos helyen optimisztikusan ítélik meg a kormány helyzetét s azt hiszik, hogy a tisztviselőjavaslat rövidesen a parlament szociálpolitikai bizottsága elé kerül. A képviselöház elnöksége megtette az előkészületeket a ház összehívására, úgy hogy még mindig megvan a lehetőség arra, hogy a parlament e hónap végén, 27-én vagy 28-án plenáris ülést tart. Csütörtökön a képviselőházi bizottságok is megkezdik munkájukat. A külügyi bizottságot csütörtökre egybehívták s azon a Japánnal kötött kereskedelmi szerződést fogják letárgyalni. A szenátus holnap délutáni plenáris ülése talán élénkebb lesz a szokottnál, mert egyes pártok a jelentéktelen javaslatok tárgyalását arra akarják felhasználni, hogy a belpolitikai helyzetről politikai vitát indita régi Ausztriában is igy volt. Ez ellen az Ausztria ellen küzdöttek a csehek, azaz ma homlokegyenest ellenkezőjét állítják és teszik, mint amit akkor állítottak és tettek. Különben is a régi Ausztria éppen az áldatlan kisebbségi állapotok miatt ment tönkre. A hangoztatott demokrácia egyedül alkalmatlan a nemzetiségi elnyomatás kikerülésére és decentralizáció meg önkormányzat szükséges. Nem logikus, ha a csehek állandóan azt hangoztatják: „ez a mi államunk**. A szónok a továbbiakban a „kevert és el- németesitett vidékek** jelszavaival foglalkozott, majd a legkényesebb kérdésről: a lojalitás kérdéséről szólt. Megállapítja, hogy a kisebbségek lojalitása minden esetben attól függ, hogy milyen lojális velük szemben az államhatalom. A nagy tetszéssel fogadott referátum után a távollevő Hajn szerkesztő referátumát olvasták föl, melyben Hajn élesen elitéli a kisebbségek nyelvi jogaikban ért zaklatását. Ezután megkezdődött a vita. Elsőnek Auerhan miniszteri tanácsos szólalt föl, majd Radl, a híres cseh tanár, aki ugyancsak a kisebbségek fölösleges elnyomása ellen beszélt. Ezután a szlovenszkói és ruszinszkói magyar kisebbség nevében Flachbarth Ernő dr. emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy mig csehek és németek évszázadok óta jól ismerik egymást, a magyarok helyzetéről Prágában nincsenek helyesen tájékozva. Mindama panaszt, amit a németek fölhoznak, a magyarok is osztják. Mit használnak a kisebbségre vonatkozó törvények, ha senki sem tartja be azokat. A nyelvrendelet például nem tökéletes, mégis már az is jó volna, ha pontosan követnék utasításait. Néhány példával illusztrálja, mennyire távol áll a gyakorlat az elvtől. Ugyanolyan hibák, mint a nyelvrendelet körül, uralkodnak az iskolaiigyekben is. Sehol sem tartják be a törvény rendelkezéseit. Végül vázolja azokat a visszaéléseket, melyek az illetőségi jog körül támadtak. Megemlíti, hogy még Dérer Iván is megállapította, hogy az illetőségi ügyekben a közigazgatási bíróság súlyosan tévedett a magyar jog értelmezésénél. Flachbarth Ernő dr. után még Sobotka, Stern, Margulies és Tutscb urak szólaltak föl, majd a gyűlés határozatot fogadott el, mely a kisebbségi törvényhozás kiterjesztésére, a kisebbségi védelem intenzivebbé tételére és a sérelmek nemzetközi elbírálására vonatkozik. A Petrogalli-siremlék-pályázat Április 10-ikén járt le a Petrogalli Oszkár síremlékére kitűzött pályázati határidő. Összesen 16 pályamű érkezett be, egyes pályázók több alternatív tervezetet is nyújtottak be. A pályaművek felett dönteni hivatott zsűri Bothár Sándor dr.-nak, a Petrogalli-alap elnökének elnöklésével április 18-án gyűlt össze. A zsűri müvésztagja Karvasné Skutecz- lry Rolla, Angyal Géza, Gwerk Ödön és Gerö Gusztáv festőművészek, Weinwurm Frigyes és Payerberger Alajos műépítészek és Horn Károly szobrász voltak. A zsűri a pályaművek közül kettőt talált abszolút mü’értékünek s az első dijat a „Non omnis moriar“, a második dijat a „Bb“ jelzésű pályaműnek ítélte s egyúttal javasolja, hogy az első dij nyertese a kivitellel is megbizassék, a harmadik dij pedig az első dijhoz csatoltassék, tekintettel annak magas müértékére. Ez utóbbi két javaslat felett a Petrogalli-alap bizottsága fog határozni. A jeligés levélkék felbontásával megállapítást nyert, hogy az első díjjal jutalmazott mü szerzői Wimer és Szőnyi műépítészek, társulva Makk Lajos szobrásszal (Pozsony), a második díjra érdemesített mü szerzője Pál Hugó müépitész és Cser Lajos szobrász (Budapest). Az első díjjal jutalmazott mü a családi sírhely felett tervezett sima egyenesvonalu oszlopcsarnok, a jelenlegi sírkő némi módosítással megmarad s eléje egy lehajtott feM erőteljes ülő férfialak művészileg megkonstruált szobra kerül. Az egész mü monumentális arányaival, nemesen egyszerű vonalaival Petrogalli Oszkár nemes jellemét s alkotó erejét van hivatva szimbolizálni. A tervező művészek a rendelkezésre álló összegre való tekintettel az oszlopcsarnokot műkőből rendezik, a zsűri azonban azt az óhaját fejezte ki, hogy azt valódi kőből létesítsék és igy Petrogalli Oszkár egyéniségéhez méltó, maradandó mü létesülhessenMiután azonban ezzel a kivitelezés költségei mintegy kétszeresre emelkednének, a Petrogalli-alap bizottsága újabb gyűjtést indít s a gyüjtőiveket a napokban fogja szét- küldeni. Előadás a nyelvrendeletről Az országos keresztényszocialista párt pozsonyi szervezete tiltakozik a nyelvrendelet igazságtalanságai ellen Az országos keresztényszocialista párt pozsonyi helyi szervezete elnökének, Aixin- ger László dr.-nak kezdeményezésére elhatározta, hogy sorozatos előadások keretében fogja a közönséget megismertetni a mai politikai és gazdasági élet legfontosabb kérdéseivel. Az első előadás április 18-án délelőtt zajlott le a Primáspalotában Az értekezletet Aixinger László dr. magyar, Kreibich Károly alelnök pedig német nyelven nyitotta meg és fölkérte a párt ügyészét Tomaschek László dr.-t előadásának megtartására. Az előadó mindvégig érdekesen összeállított előadásában kimutatta, hogy nyelvrendeletnek már kiindulási pontja is helytelen, mert ellenkezik a saint germaini békeszerződéssel, az alkotmányle- vóllel, sőt még a nyelvtörvény szellemével is. Ezután rátért azon sérelmek ismertetésére, melyek a nyelvrendeletből kifolyóan az itteni kisebbségek jogait sértik. Összefoglalta azokat a minimális jogokat, melyeket a rendelet meghagyott a kisebbségek birtokában és hangsúlyozta, hogy ezekről lemondani semmi körülmények között sem szabad a kisebbségeknek. Előadása végén annak a reménynek adott kifejezést, hogy amennyiben a kisebbségek összefognak jogaiknak biztosítására, és azoknak gyakorlatát kikényszerítik a hatóságoktól, akkor nemzeti öntudatukat megőrizhetik a rendelet sérelmes intézkedései ellenére is. A nagy tetszéssel fogadott előadást az előadó német nyelven is megismételte. Ezután Aixinger László dr. és Kreibich Károly előterjesztették a helyi csoport azon indítványát, hogy az értekezlet tiltakozik r> ' " r1! m és követeli, hogy azokat az alkotmánytör- vóny szellemének megfelelően változtassák meg. Az indítványban a helyi csoport felkéri a párt képviselőit és szenátorait, hogy ily irányban interveniáljanak az illetékes tényezőknél és fölhívja a többi helyi csoportokat is hasonló állásfoglalásra. Az előterjesztést a megjelentek egyhangú lelkesedéssel elfogadták, majd Aixinger László köszönő szavaival az értekez- let véget ért. ______________ — Á magyar nemzeti párt mezőgazdasági és ipari szakelőadásai a kassai körzetben. Szombaton este Szabó István mezőgazdasági szakosztályi igazgató megkezdette Nagyszakáncon mezőgazdasági előadódklusániak első részét és a föld megfelelő feltöréséről, trágyázásáról, a vetőmag szerkezetéről és nemesi léséről mondott el hasznos tudnivalókat. Vasárnap Szepsi községben tartott a gazdnközöo- ségnek előadást. A gazdasági előadások hétiről- JwHre ismétlődni fognak a nyári szezonon keresztül is. Az ipari és kereskedelmi gócpont odriban a nemzeti párt ipari és kereskedelmi szakoktatásokat is resndez. sanak. Némef-cseh kisebbségi vita Prágában feéfeaügák rendezésében előszűr fejtegették nyíltan és objektlvan © kényes kérdést — Flachbarth Ernő dr. a magyar kisebbség nevében szólalt föl
