Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-20 / 90. (1128.) szám

6 1926 áprils 20, kedd. Hogyan ápoljuk a hajat és a körmöt? Mi okozza a kopaszságot és az őszülést? — A fölösleges hajszálak eltávolítása — A „ma­nikürözés“ veszedelmei — A P. M. H. tudósítójától — Prága, április lt\ A manikűr meg a bubi-, bébi- és eton- frizurák korszakában a haj és köröm ápo­lásáról beszélni időszerű dolog. A bubifrizura a történelemben A hajat valamikor a szépség fontos alko­tórészének tartották, mely az arcot szebbé, kedvesebbé teszi, vagy leplezi a fejalkotás gyakori elferdülését. Sajnos, hogy ma már a" mindenek felett uralkodó divat a régi ér­telemben vett női frizurákra kimondotta a halálos ítéletet s a női fejeket a rövidre vá­gott haj uniformisa alá kényszeritette. Ez az újítás persze nem Rósa Ferencnek a haj­ápolásról irt s 1839-ben megjelent müvének hatása alatt történt, pedig ez a régi embe­rünk ugyanis udváriatalunul kelt ki a nők hosszú hajviselete ellen. Igaz, hogy a bosszú hajviselet ellen már jóval régebben is nem egyszer hirdettek hadjáratot. Anice- tus a papoknak tiltotta el a hosszú hajvise­letet, amely Franciaországban a X,—XI. század folyamán csak a királyok kiváltsága maradt, mig Angliában Serlo püspök I. Hen­rik udvarának tagjait 1104-ben a hosszú haj ellen tartott nagy beszéde Után sajátkezüleg megnyirta. A zsidó törvény szerint a férjes nőnek ugyancsak el kellett takarnia vagy le kellett nyírnia a haját. Több keleti népnél pedig csak a házasságtörő nő büntetése volt a haj levágása. A kínaiak és régebben a ja­pánok is bereválták a fejüket, csak egy hosz- szu tincset, a híres kínai copfot hagyták meg; ha valaki szerencsejáték közben a haját el­vesztette, játszótársának a rabszolgája lett­A rómaiaknál a hosszú hajviselet volt divatban mindaddig, mig Kr. e. 450-ben P. Ticinus Maena be nem hozta Szicíliából az első borbélyokat, akik azután természetesen a legkülönbözőbb hajviseleteket hozták di­vatba. A római nők hajukat fejük köré csa­varták, vagy középen elválasztva hátul cso­móba erősítenek. A divat szerint festették is a hajukat, a könnyüvérü nők ismertetőjele az aranyszőkére festett haj volt. Az arany­szőke hajnak más népek is nagy vonzóerőt tulajdonítottak; a Loreley mondáia szerint a rajnai szirén hajának aranyhálójába fogva rántotta a mélzségbe a hajók elővigyázatlan férfinépét. A skandináv Kanteletar-monda szerint Szukkamieli is dús aranyhajával csá­bította magához a szíriekre a pásztorifjakat. A haj naponta átlag 0.4 millimétert nő; a szőke haj vékonyabb, de sűrűbb, igv a fej­tetőn mintegy 140.000 szál van, barna haj 109.000, vörös alig 88.000 szál. Lassar Oszkár volt berlini tanár szerint a haj életideje korlátlan, csak a beteg haj hull ki, mig Pohl-Pincus szerint a haj élet­ideje csak 2—1 éves a megöregedett hajszálak állandóan kihullnak, naponta körülbelül 30—50 szál. A haj gyengülésének jele a tő­rész elvékonyodása és halványodása. Ha ilyenkor a naponta kihullott hajszálak szá­mának egynegyedét meghaladja a 16—18 cm.-nél rövidebb hegyesvégü vagy nyírott hajszálak száma, akkor ez már kóros állapot jele, aminek végső eredménye a kopaszság lesz. A hajbántalmak egy része a haj állomá­nyának a betegsége; ilyenkor csomók kép­ződnek a hajszálakon, vagy egyes helyeken ecsetszerü felrostozódások mutatkoznak s a haj vége meghasad, vagy pedig fonalas gom­bák nőnek a baj állományába és a hajat tö­rékennyé teszik. A kopaszság és őszüld A legkellemetlenebb hajbetegségnek a hajhullást tartják, aminek végső eredménye a kopaszság. Ez rendszerint a fejbőr zsírossá­gának a következménye, ritkábban egyes fertőző betegségek (tífusz, orbánc) alkalmá­val a szervezetben felhalmozott mérgező anyagok okozzák. Az utóbbi eset csak múló kopaszodást szokott előidézni, mig a zsíros fejbőrön a kopaszság állandósul. Egyesek még a zsiros-korpás hajhullást is fertőző be­tegségnek tartják, amit többnyire a borbé­lyok hajkeféi — ha nem tartják tisztán őket — terjesztenek. Kórokozóknak Malassez a palackalaku bacillusokat, spórákat tartja, Unna a szederszerü csoportban mutatkozó morococcusokaí. Van még egy betegség, a köralaku ko­paszság, de ez inkább csak egyes foltokban mutatkozik; a legtöbben ideges eredésü bántalomnak tartják. A Röntgensugár csak helybeli hajhullást okoz, ezzel szemben a thallium nevű gyógyszer az egész testre ki­terjedő általános haj- és szőrkihullást okoz, a szőrtüszőgennyedés maradandó kopaszságot idéz elő. A kopaszodás gyógyítására a fejbőrt tisztán kell tartani, mosni, ha szükséges, a fejbőrt zsírozni kell, vagy óvatosan szappa­nokat és lúgokat kell alkalmazni. De a haj levágása — laikus nézet ellenére — sem­mit sem ér. A megőszülést a haj festékanyagának meggyérülése és légbuborékok keletkezése okozza. Sokszor lehet hallani a hirtelen meg- őszülésről is: Morus Tamás, Mária Antoinet- te királynő és III. Napóleon császár merény­lője, Orsini állítólag a kivégzés előtti napon őszült meg. De ez legtöbbször másképp van. Mária Antoinetteről is azt mondják, hogy csak szokott hajfestőszerének hiánya miatt őszült meg hirtelen. A szőrösség is sok embernek okoz gon­dot és bánatot. Ez még a magzatéletbeli pi- heszőröknek a megmaradása, esetleg meg­erősödése, például napkurázás következté­ben. Hajnövesztő szerek és szőrvesztők A hajnövesztő szerek szeszben oldott izgató, bőrveresitő szerek, amelyek vérbősé­get okoznak s igy elősegítik a haj növését. Hasonló hatású a kvarcfény (kékfény), vagy a magasfeszültségű árammal dolgozó d‘Ar- sonval-féle készülék. Belsőleg hajnövesztő szaruanyag a Zunz professzor által előállí­tóit humagsolam. A szőrvesztő szerek főanyaga kénes lúg, marómész, anripigment, báriumszulfát, de ezekkel a szőrszálakat nem lehet véglegesen elpusztinani, sőt az c kozott bőrizgalmak miatt később a szőrszálak még meg is vasta­godnak. Elektromos oldással az egyes szálak véglegesen elpusztíthatok, de ez körülmé­nyes munka, minden szállal külön kell vé­gezni, azért túlságosan dús szőrözetnél nehéz célhoz jutni. Ilyenkor jobb, ha halványsző­kére fakitjuk a szőrszálakat. Hajfestéknek az ezüstnitrátot, pirogal- Iolt, cinkchlorid-kénhidrogén keveréket, ólomsókat, vagy a növényi eredetű hennát használják. Legveszélyesebb az ólomtartalmú hajfestőszer. Minden ily szernek hátránya, hogy a festést időközönként meg kell ismé­telni. A köröm betegségei A köröm a bajhoz hasonló szaruképződ- mény. Keleti nppekné! van meg az a szokás, hogy a körmüket sohasem nyírják, amivel előkelőségüket, munkátlanságukat akarják bizonyítani. Láttak már ott olyan embert is, akinek 10—20 cm. hosszú körme volt- Az ilyen túlságosan hosszú köröm rendsze­rint karom módjára meghajlik. A köröm hiányos képződése vagy elnyomorodása nagy nyomás következtében jön létre, például a túlságosan szűk cipő miatt. A néha mutat­kozó fehéres foltokat a köröm állománvában keletkező levegőbuborékok okozzák. Vesze­delmes dolog a köröm szegélyén néha kelet­kező kicsiny tüskeszerü körömszárny, amely­nek további beszakadása és a kis seb fertő­ződése sokszor körömkörüli gennyedést, körömmérget okoz, aminek további következ­ménye az ujj elnyomorodása lehet. Hasonló bajt okoz igen gyakran a körmöt takaró vé­kony bőrrétegnek a kézápolás alkalmával tör­ténő nyirbálása. Különben sem helyes eljá­rás ez, mert a folytonos izgatás a bőrredő tultengését idézi elő. Egészségtelen szokás a körömrágás. De ezt inkább csak gyermekek teszik vagy szellemileg nagyon visszamaradt emberek- A köröm, benövése a szűk cipő kö­vetkezménye, mert az erős nyomás a húst a körömre szorítja, majd a hús megdnzzad, kisebesedik, esetleg vadhús képződik s geny- nyes gyulladás támad. A kéz körmén fordul inkább elő, hogy gombás fertőzés éri, ami a körömállomány törékenységét és eltorzulását idézi elő. A köröm helyes ápolása A körömápolás terén elég volna a köröm nyírása és a bőrredő időnkénti viszatologatá- sa. De sokan szükségesnek tartják, hogy kör­müket kifényesítik és rózsiszinüre fessék. A citromlé, az ecet, mandulalisztes méz a körmöt fényesebbé teszi, a horzsapor és az ónoxyd erősebb lecsiszolásra való; festékül a cinóbert és a karmint használják, a régi Megérkezett! Újból kaphJó! Bicsérdy Béla kOnyve „A halál legyőzése" m-ik legújabb, bővített kiadás, 68 fejezettel Ára Kd. 65.— »i7 Kapható a ,, G é n i U S11 könyvesboltjában, Kosice (Malom-utca 22.) Vidékre postán az összeg előzetes beköldése, vagy után­vét mellett. egyiptomiak hennával narancssárgára festet­ték a körmüket. De egészségügyi szempont­ból sokkal fontosabb, hogy az emberek a kör­müket tisztán tartsák; a bőrredőkben a külö­nösen a köröm alatt igen könnyen megtelep­szik a por, piszok és töméntelen sok bakté­rium, ezek között a betegségokozók, például a tuberkulózis-bacillus is. A betegségokozó baktériumok a köröm tájékáról könnyen rá­kerülnek étkezés közben a kenyérre, gyü­mölcsre, azért még egyébként tisztakezü em­bernek is a kezét minden étkezés előtt meg kell mosnia. A köröm körüli bőr betegsége sokszor okoz körömtuberkulózisokat, igy keletkezik a bőr­gyulladás, pikkelysömör, bőrfarkas s a bőrel- keményedés. De ezeknek a betegségeknek a felismerése nehéz, azt már a szakképzett or­vosra kell bízni. Mint ahogy a. testápolás kérdéseiben, mint tudjuk, egyébként is aján­latos meghallgatni az orvos tanácsát. Duhajkodjon... Duhajkodjon az Élet... Ne legyen vége, hossza Az örült hachanálnak, S száz harsogó zenének, Ki tudja mi lesz Holnap? Talán viharok szárnyán Fogunk repülni daccal, Avagy hallgató vártán Állunk sötétlő arccal. — Talán hajnalba szökken A zuzmarás vad éjjel, S kacagva nézünk széjjel Mig százak arca döbben — Tálán vért fogunk látni, — Talán lángok lobognak Vihogó éjjelében Vigyorgó száz pokolnak, Ki hídja mi lesz Holnap? Duhajkodjon az Élet, Ne legyen vége, hossza Az örült bachanálnak S száz harsogó zenének. Klim'ts a jós. Különös kaland Irta: Palásthy Marcell. A párisi panzió elsőemeleti társalgójá­ban már munkában állt az alkonyat. Homályos festékbe mártott spcngyájával szürkére mázolt bútorok idomait s a falak sötét síkján már aludtak a képek. A sarokban halkan örült a szikár és fonnyadt Mackart-csokor, hogy szomszédjá­nak, egy gipsz női aktnak parázna szépsé­gét. is áldozatul ejti a sötétség. Nem láthatja senki, hiába parádézik pogány meztelenségé­vel. Kárörömmel örült, mint az ildomra fokát adó aggszüzek és mind ezeknek csináltvirág- efkölcsössége, kaján volt ez öröm és keserű. Valahol Bretagne szikláin még ragyogott a búcsúzó nap fénye, de az alkonyati ég pi­rosát elállta az az ötemeletes bérkaszárnya ott, az utca túlsó során. Sötét nem volt azért a társalgóban, a melynek udvarfelöli részét egy tejüveg-fallal folyosóvá alakították át, amikor e magán­lakásból a mai panzió lett. Á tejüvegfalon túl már égtek a lámpák s a tejfehér sik úgy ragyogott, mint a mozi kifeszitett vászna. E derengésben ketlen beszélgettek Két fiatal férfi. A másik én voltam. — Különös vallomás volt ez, tudom — mondotta ő — de ne magyarázd félre és ne ítélj el, mert nem volna igazad, bár a látszat ellenem szól majd. — Én értelek téged — feleltem én. —: A legnagyobb jó a földön: adui. Szinte érthetet­len- hogy annyian vannak mégis, akik csak kapni akarnak. És miss Webbs, bár a Balzac tragikus, lángolásu asszonyának korában van is, a veszedelmes korban, ahogy Karin Michaelis... — Jő, jó, jő! Hagyd ezeket. Én tudom, hogy miss Webbs szögletes, vén angol kis­asszony, de halálra van Ítélve. Legfölebb egy éve van még mindössze. Az orvos, — valami rostbeaf-lelkű honfitársa — amúgy véres őszintén megmondta neki. ezt a szörnyűséget.' Megérted hát, hogy joga van... — Ez igaz! A boldogsághoz joga van. S ö finom, kedves. Biztos, hogy forró ajkú. Na­gyon fog szeretni téged, mert hiszen: „That is the last Rose of Somrner .. Ő sóhajtott és lemondóan legyintett: — Jő, jó, jó! Hagyd ezt! De mit tehet­tem mást? Nem lett volna szivem ahhoz, hogy elhárítsam. Heteken át nem került szóba köztünk ez az affér. Egyenletesen pergett egyszerű életem szür­ke kis filmje, amely azonban jobban lekötött, mint bármely dráma. Nem értem rá, hogy röpke kalandok fejleményeit fürkésszem, még ha oly bizarr is az eset És tolakodni se ni akartam. Respektáltam ezt a furcsa őszi re­gényt vagy féltem tőle? Kényelemszeretet volt ez, vagy gyöngédség? Nem tudom. Egyszer aztán beszélni kezdett róla. Talán két hónap múltán volt ez. — Ő nagyon hálás... Olyan furcsa ez,.. Tudod-e, min gondolkodom? — Ugyan min? — Odahaza, Váradon van egy csodadok: tor: A hegyi orvos. így hívják, mert künn űzi mirakulumait a szőlőhegyek között... Oda kellene utazni... — Miss Webbsszel, zersze? — Úgy van: ő vele. — Hiszen akkor nincs hiba! Hitted volna ezt két hónap előtt, hogy végül ilyen kedves lesz neked ez a kaland? A finom, törékeny muzsikus, az asszo­nyok e leányosarcu kedvence, a kamaszok ta­vaszi szomorúságával suttogta: — Hátha meg lehetne menteni az élet­nek. Ezt mondotta: az életnek és önmagára gondolt közben. De szé.gyelte bevallani, hogy a bizarr kaland már -regénnyé mélyült s hogy szereti a hóbortos életnek, e véres pojácának kegyetlen és furcsa ajándékát. Szereti;! Kell neki! Akarja! Ahogy nagyon fiatal fiuk szeretik az őszbelépő augusztusi csókok piros szájú úr­nőit. ... Félszeg volt ez a furcsa regény és végzetes magvaktól terhes. Ez a bolond még elveszi ezt az öreg és beteg npt, akit már gyűlölni kezdtem. Elve­szi és beköltözik vele a kisértet-kastélyba, ahol a késői bánat lakik. Már nem beszél róla. Hallgat. Tépelőd;' Az arcán ólmos álarc, a szemében nyug­talan tüzek. Mi lesz ebből? $ ... A társalgóban ezen az alkonyaton a panzió uj lakója: a fiatal, berber medikus, a khedive orvosának fia, mulattatott bennün­ket fiatal korának egyiptomi élményeivel. Én szívesen kacagtam hangosakat a fur­csa franciasággal elmondott csiklandós törté­netkék csattanóin. Látszólag ezeken; valójában azért, hogy jókedvre doppingoljam hallgatag szórako­zottságában elmélázó barátomat. Most a társalgó tejüveg falának fehér sikja megelevenedett. Egy árnykép jelent meg és suhant végig rajta, eltűnve végül az üvegfal rámájában, mint egy valótlan vízió, mely áthatol a falon... Egy gránátos-termetű, sovány és szögle­tes női árnyék volt ez, amelynek elónkvetülé- sekor a hallgatag muzsikus olyan utrakész idegességgel moccant meg, hogy Hasszán el Hafid is észrevette. Felfigyelt és pillantásával végigkísérte az üvegfalon elsuhanó ányékot és különös mosoly ült ki az arcára. Azután, mintha ez a jelenés valami régi emlékének filmjét indította volna meg, idege­sen lobogó hangon kezdett beszélni: — Roppant emlékeztet valamire ... Tudtuk, hogy az árnyékra érti e meg­jegyzését s most már mindketten érdeklődve vártuk a történetet. — Életem legfurcsább kalandja volt. Amolyan szívességi váltó. Két havi lejárata. A fiatal muzsikus belemarkolt a kerevet karjába s előrehajlő testtel, gyanakodva fúrta tekintetét a fiatal egyiptomi arcába, azt für­készve, vájjon nem ő belőle üz-e gúnyt ez a göndör, sörtésfejü afrikai korcs. De az ártatlanul folytatta: — Egy angol hölgy veit, aki megtudta, hogy csak egy éve van még hátra és világgá ment, hogy boldog lehessen életének e fuka- ran kiszabott utolsó szakaszán ... Kereste, hajszolta a boldogságot. Valósággal koldulta végül. Tőlem is! Két hónapig tartott ez a si- ralcmházi baclianália, azután eltűnt... Hir­telen elutazott... Most már régen valami an­gol sirkertben álmodhatik az utolsó csókok­ról, amelyeket én adtam neki... Elhallgatott és várta a hatást. Ez meglepő volt. A fiatal muzsikus szótlanul felugrott a pamlagről és kirokaut. Egy perc múlva, amikor lihegve vissza­tért, felcsavarta a villanyt. Karján egy zavarodott, lempos és oirla- tag nőt cipelt, aki dulakodott vele s minden igyekezetével azon volt., hogy elfödje az ar­cát. Önmaga elöl? Elölünk? Vagy a berber kamasz elől? Tudtam, hogy ott túl a falon rövid, de kegyetlen szócsata előzte meg e kínos és nyers scénát és véget akartain annak vetni. De muzsikus barátom a következő pilla­natban már lehetetlenné tette ezt. Letépte a védekező nő Kezét arcáról, mely mint két csont

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom