Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-20 / 90. (1128.) szám
2 1926 áprils 20, kedd. Aüamositás helyett közságesiteni akarja az iskolaügyi minisztérium a népiskolákat Csökkenőben ai analfabétizmus Szlovenszkón Miért nem állítanak föl magyar tanítóképzőt? Bucsenec Dániel főtanfelügyelő nyilatkozata — A P. M. H. tudósítójától — ^T^<M^A\\Cx^A3ÖL*H írbap A Szlovák Liga lévai nagygyűlése A szlovák nép kulturális, gazdasági és szociális követelései. —• A F. M. H. tudósítójától. — Léva, április 19. A Szlovák Liga tegnap tartót* Léván nagygyűlését. A központi vezetőség és helyi szervezetek határozati javaslatát Lei a főterén a hatalmas tömegben összegyűlt szlovákság elé terjesztették. A rezolució megállapítja, hogy a csehszlovák köztársaságnak nemzeti államnak keli lennie Ezért a szlovák nép kívánja, hogy a határmenti hivatalokat szlovákokkal töltsék be. Különösen vonatkozik ez a magyarlakta területekre, ahol az áthelyezésekkel gyöngítik a szlovák kisebbség erejét. A nemzeti eszme erősítése szempontjából kívánják a szlovák kulturegyestiletek anyagi támogatását. Kérik az iskolák szaporítását, vegyes nemzetiségi vidékeken azok államosítását. A re- zolució hangsúlyozza, hogy a Szlovák Liga célja nem. az, hogy a magyarokat elszlo.vákositsa, hanem csupán védeni kh'dnja a szlovákság jogait, a magyar kisebbséget támogatni akarja nemzeti szellemében, de csak a Liga alapszabályainak keretén belül, egyben azonban lehetővé akarja tenni, hogy a magyarok is megtanulják az állam nyelvét. Követeli a kiáltvány a teljes szlovák egyelem felállítását Pozsonyban, valamint a szlovák műegyetem felállítását Kassán. Gazdasági követelésként állítja fel a rezolució, hogy » gazdasági éleiből kiszorult szlovák föld- mivé sekel a lehetőség szerint földhöz kell juttatni. E célból kívánják Délszlo- venszkó kolonizálásál. Kérik, hogy a közmunkáknál a szegény szlovák népet részesítsék előnyben és a szlovák szegénység lakásépítési akciója számára állami támogatást sürgetnek. A politikai pártok figyelmét felhívják az elhanyagolt közlekedési utak karbantartására és sürgetik az adókérdés teljes megoldását, a kataszterek revízióját, a közkórházak szaporítását. Szlovenszkó részére önálló elmegyógyintézetet és Pasteur-intézetet kémek. A lévai kórház részére megfelelő segélyt kíván a gyűlés. A rezolució végül felhívja az illetékesek figyelmét a nagy halandóságra és harcot hirdet az egyke-rendszer ellen, amely főleg a Garam mentén uralkodik. E célból a kongresszus a szlovák nép szociális és gazdasági életének fellendítését kívánja. A Szlovák Liga rexoluciója a magyarsággal való harmóniát hirdeti. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a rezolució egyes pontjai a magyar nemzetiség ellen szólnak. így D él szlovenszkó kolonizálására vonatkozó rész egyenesen a magyarság létérdekét, veszélyezteti. Szlovenszkó, április 19. Szlovenszkó állandó problémája az iskola. Azokon a területeken, amelyek a háború alatt hadműveletek színhelyéül szolgáltak, nagyon sok iskola elpusztult, úgy hogy. az analfabéták száma hallatlan mértékben megsokszorozódott. Elsősorban Keletszlovenszkóról van szó: Bártfa, Homonna környékéről, az orosz betörés színhelyéről, ahol sok iskolát fölgyujtot- tak az oroszok $ ahol a lövészárkok még ma is keresztülszántják: a termőföldeket. Kelet- szlovénszkó iskolaproblémájáról tudósítónk kikérte Bucsenec Dániel országos fötaufelügyelő véleményét, aki mostanában járta be ezt a vidéket. A főtanfelügyelő a következő információkat volt szives adni: — 1921-ben Keletszloveuszkó területén 12—13.000 6—12 éves, tehát iskolaköteles gyerek volt, akik analfabétákként nőttek fel. Ezeknek a száma az iskolák építésével leapadt négyezerre. Az iskolaügyi kormány az 1925—26. években 32 uj állami iskolát nyitott meg a volt hadműveleti területen. 19 iskolát ideiglenesen a görögkatolikus egyház nyitott meg; ez a 19 ma is az egyház égisze alatt működik állami támogatással. — Súlyos hiba, hogy ezekre az isten- hátamögötti helyekre nem tudunk tanítót kapni. Mégis 22 tanítót küldtünk ki ezekre a helyekre, de bizony helyenkint a görögkatolikus és római katolikus papok is ellenzik e tanítók működését, mert féltik tőlük az iskolát, de meg azért sem mennek szívesen a tanítók a felekezeti iskolába, mert ott a fizetés is rendezetlen még. — A jövő évre a tulszegény vidékeken 7 újabb iskolát nyitunk meg; 2 népiskolát és 5 polgári iskolát'. A községek 50—150.000 koronával járulnak a költségekhez. Griraldovcén, Harusovban, Királyhelmecen és Branovban polgári iskolákat állítunk. — A nagy tanitóhiányon úgy akarunk segíteni a ruszin vidékeken, hogy orosz menekült tanítókat alkalmazunk. Tizenkét ilyen menekült tanító már Josafovban le is tette a csehszlovák tanítói vizsgát, a honosításuk folyamatban van. — A kormány ellen állandóan felhozzák azt a vádat — folytatta Bucsenec hogy erővel államosítani akar. Ez nem felel meg a valóságnak, mert ellenkezőleg; az iskolaügyi kormány politikája is az, hogy államosítás helyett községesiteni kell az iskolákat. Azt akarjuk, hogy a községi képviselőtestületek vegyék át az iskolák fentartását. Ezzel ugyanazt a rendszert akarjuk bevezetni, amely Morva- és Csehországban van meg, ahol az iskolaügyi kormány semmi néven .nevezendő saját kezelésű iskolát nem tart fenn, csupán a községi, járási és országos tanítói tanácsok utján adja ki utasításait és a tanrendet állapítja meg. Megpróbáljuk tehát egységesíteni az oktatást. Mondok egy példát Somorján van 6 különféle felekezeti iskola egy-egy tanítóval. Mi egy tanító helyett 7 tanitós iskolát akarunk. Azon dolgozunk, hogy a reformmal az analfabétizmus csökkenjen. — Gyakori vá^ ellenünk magyar kisebbségi részről az, hogy a magyar tanítóképző felállítását a kormány elgáncsolja. Ilyen formában ez sem felel meg a valóságnak, mert az a helyzet, hogy sok az állástalan magyar tanító, úgy hogy mindegyiket el sem tudjuk helyezni, mert nincs elég magyar tanerős iskola. Utánpótlással terhét csak magyar szellemi proletárokat nevelnénk. (Ez az indokolás természetesen nem fedi a való helyzetet. — Szerk.) A csehszlovák tanítóképzés intenzivebbé tételére külön tanfolyamokat rendezünk a különböző városokban. Tovább folyik a kínai polgárháború Peking, április 19. A régi .• kormány mechanizmust ismét működni kezdett. A vasúti forgalom is éled s hir szerint Tiencsin- ből Hankauba újból megnyitották a személy- forgalmat. E külső megnyugvási látszatokon túl azonban a hatalomért folytatott küzdelem tovább folyik s ma már bizonyosra vehető, hogy Csangszolin és Vupejfu nem tudnak egymás között megegyezni. A szociáldemokraták gyűlése Prága, április 19A cseh szociáldemokrata párt vasárnap nép- gyűlést rendezett Prágában, amelyen Meissner dr. képviselő a politikai válságról beszédve, kijelentette, hogy a koalíció bukását nem a kormányválság idézte elő, hanem az, hogy a koalíció többi pártjai nem értékelteik eléggé a szociáldemokraták erejét. Az agrárpárt a fix gabonavám követelését kompenzációképpen akarta kierőszakolni a tiszt visel őjavaftlatórt. A szónok azt is elárulta, hogy az agrárpárt hajlandó lett volna a fix gábouavámra vonatkozó követelését elhalasztani, ha Rechjmé helyett agrárius miniszter lesz a mlniszterelnökbe- iyettes. A szociáldemokrata párt a hiraíalnokkorniány- nyal szemben a várakozás álláspontjára helyezkedett. Meissner ismételten állást foglalt a fix gabona- ví mok bevezetése ellen és bejelentette, hogy a szociáldemokrata párt tárgyi és politikai okokból az agrárvámok ellen fog szavazni és állást foglal mindennemű kisebbségi kormány ellen. Végül rámutatott arra, hogy ma egyre többel beszélnek a parlamentnélküli kormányzásról. Nem csodáikozik a kapitalista pártokon, de meglepte őt, hogy szocialisták körében is a parlamentarizmus bukásáról beszélnek. Szombath hadnagyot a tábla egy évi börtönre ítélte Pozsony, április 10. (Saját tudósítónk telefon- jölentése.) A pozsonyi ítélőtábla Drbohlav tábla- bíró elnöklete mellett ma foglalkozódt Szombath Zsignjond nemeskajai lakos, volt magyar honvéd- hadnagy, ismert kémkedési ügyével. Szombathot ugyanis azzal vádolták, hogy alkaLmazottja vált az Ébredő Magyarok Egyesületének és mint ilyen részt vett a Csehszlovákia elleni toborzásban- A pozsonyi törvényszék január 13-án foglalkozott az üggyel és akkor Szombati) Zsigmondot felmentette a vád és következményei alól. Az ügyész fellebbezése folytán került az ügy a tábla elé. A vádat Pék dr. állam ügyész képviselte, míg Szombath ot Kadarász dr. pozsonyi ügyvéd védte. A tábla megváltoztatta az elsőfokn ítéletet és Szombath Zsigraondot a rendtörvény alapján egyévi börtönre Ítélte. A vádlott és védője semmi-sági panaszt jelentett be. Sorsfegucftcf ( mindenki csak SaSgierift fis Tsa bankman vesz, Brausidfa, Radnltná oi. Telefon 1920 és 23«S. limfffmmmmfmm? ma >jiiaft--’gjtiaMEsaBBBgEiawmwaiw6aHBCTaii>aEeHH—we— Orosz vendégek Irta: Mind Sándor Piris, április. Az egyik megjön, a másik elmegy. Újságírók utaznak, könyveket imák arról, arait láttak vagy szerettek volna látni- Kereskedők visznek és hoznak árut, oroszok szivárognak hazafelé. A rue de Grenellen, az orosz követség palotája udvarán naponta százával állanak izgatott emberek, akik vízumra várnak; erre a követségre még ma, 1926- ban, tiz esztendei bolsevik! uralom utón sem tudnak fogvacogás nélkül beállítani az utasok, még látni sápadt nőket, akik „kísérőt'- hoznak magukkal, ijedtségtől dadogó férfiakat. Aki megy, rémregényekkel a szivében indul, aki megjön, az kétségbe van esve, vagy lelkesedik. A bolsevista birodalom körül még mindig ltinai fal van. Senki nem tud semmi biztosait. Abbahagyták? Enyhítették? Újrakezdik? Legendák és rémhírek keverednek; valahogy senki nem tud biztosat, még ma, 1926-ban sem. Fölirok két beszélgetést, amit az elmúlt héten folytattam két emberrel, akik Oroszországból jöttek vissza; minden magyarázat és kommentár nélkül- Az egyik polgári kereskedő volt, a másik fanatikus bolseviki. A polgári kereskedő lelkesedve jött vissza, a kezeit dörzsölte az elégedettségtől; a bolseviki lehangoltan jött vissza. * A polgári kereskedő ezt mondta: „Kezd minden rendbejönni. Van szabad kereskedelem, magántulajdon, fényűzés, osztályel- 1 ént étek, luxushotelek, mulatók és színházak, autók, az ember szabadon utazik, jön, megy, üzleteket csinál, az állammal és magánosokkal, az előbbivel előnyösebb, mert biztosabban fizet, A hitelviszonyok rosszak, de nem rosszabbak, mint minálunk. A kereslet mindenféle áruban óriási. A cseka megszűnt, legalább is láthatatlan. Az utcákon sok szegényesen öltözött embert látni, de ritkán, alig látni rongyos embert. Ellenben látni bundás hölgyeket, urakat, akik autóból szállanák ki, hogy eltűnjenek valamfelyik fényes étterem ajtajában, ahol buzogányos portás várja a vendégeket, lift visz föl a pazar termekbe, ahol Ínyencség és alkohol, igenis alkohol várja a vendégeket. Mindenki azt tesz, vesz, amit akar. Prostitúció alig van. — Rendes ország: a bcvlsevikiek kezdik beadni a derekukat a kapitalista gazdálkodás rendszerének. Sok üzletet lehet csinálni • •. * A fanatikus bolseviki ezt mondta: — Kezd elromlani sok minden. Moszkva már „nem a rógi“ — t. i. nem a fiat év előtti. Az első utam Leninhez vezetett. A Kremlben fekszik üvegkoporsóban, olyan mintha élne. Ez irtózatosan hatott reám, hogy ilyen közelről láttam a halott Lenint. Mikor meghalt, a népbiztosok európai orvosokat hozattak, akik bebalzsamozták a hullát. De azt beszélik, hogy ez a „modern" balzsamozás hibás volt, a test erjedni kezdett; erre Mongóliából, Urgából hozattak lámákat, akik évezredek óta balzsamozzák az Élő, illetve a halott Buddhák tetemeit; ezek aztán a maguk titokzatos tudományával csakugyan bebalzsamozták Lenint, aki ma is olyan, mintha élne. Az arcbőr alá paraffint fecskendeztek, az arc nem esett be, s Lenin szája, ez a rettenetes száj ebben a tatár arcban, ami egy világot fölrázott, megőrjített a beszédeivel — úgy tudott beszélni, mint senki előtte — ez a fanatikus száj ma is mintha beszélne, mintha extázisbán mosolyogna, azzal a vad, ázsiai mosollyal, ami fanatizmus és hitvallás, s kifejezi az egész embert. Az üvegkoporsót egy vörös katona őrzi. Százával jönnek napjában a parasztok, letérdelnek, keresztet vetnek é* imádkoznak Lenin holtteste előtt... — A kommunista párt ma Oroszországban 900.000 taggal rendelkezik. Az ország lakossága 130 millió. A helyzet ma ez: a párt semmi egyéb, csak egy iniciativa. De minden belőle indul, s minden feléje áramlik vissza. A kommunista pártba ma bejutni Oroszországban nehezebb, mint mifelénk polgári embernek a Jockey klubba. Hihetetlenül vigyáznak a párt exkluzivitására, — a lengyel háború idején könnyű volt a párt tagjának lenni, fölvettek boldog-boldogtalant, s küldték egyenesen a frontra... Egy évvel a lengyel hadjárat utána a párt elzárkózott uj tagok fölvétele elől. Nem kellettek már... De ma már mindenki, aki Oroszorországban él, le lehet írni, kivétel nőikül mindenki, elsősorban a volt polgári és nemesi osztályok ottrekedt tagjai, kézzel-lábbal igyekeznek bejutni a pártba • • • Oroszországban vannak szerencsétlen emberek, de nincsenek a pártnak ellenségei. Beszéltein egy Trubetzkoj herceggel, aki május elején forradalmi beszédet tartott, s később panaszkodott, hogy nem mer többé külföldre menni, mert „forradalmi magatartása miatt" agyonverik a fehér oroszok ...-- Étel van. Áru, mindenféle, van. Az export- import az állam kezében van, d® magánosok közvetítik az árucserét; az állam esak leszed minden üzlet után 20~-3Q%-o'. A pajokrendszer megszűnt, nincs már szükség reá ... Derschinszky? ,.,-—Nem hallani róla, mert nincs mér szükség reá. — Igaz minden, amit. ? — Nem minden, de majdnem mindem Lenin nem akarta. Dersehinszkynek abszolút hatásköre volt, a népbiztosok ellen is fölléphetett, ha akart. Derschinszky vadállat volt, fanatikus és őrült. Neki nem volt programja, neki csak ellenségei voltak: az állam ellenségei. Aki mukkant, azt agyonverték- Nemcsak a varosokban, egész Oroszországban- Egy napon kiderült, hegy nem vérnek már agyon senkit; Dersehinszkynek nem volt több dolga, mert nem mukkant, már senki... Akkor óvatosan hidegre tették. Ma nem tudni, mit csinál, de biztos az, hogy csöndes. Kétségbeesve mondja: — Minden nagy eszmének szüksége van egy Derschmszkyre. Kétségbeesve mondom: —- Eszmék, amiknek megvalósításához szükség van egy Dergehinszkyre, nem műi duciik meg az embereket. Nevetve mondja: —• ön intellektuelle. Nevetve mondom: — Ön bolseviki. A fülemhez hajol, s elárulja c-ri a szörnyű titkot: Én is iutellektyelle vagyok. De bolseviki is vagyok. Ezen fogok tönkremenni. Vagy agyonlövöm magam, vagy megtagadom magamban az intejlektuellet, és elmegyek bolesevikinek. Azt hiszem, az előbbi az egyszerűbb. Volt egy idő, mikor a szovjet úgy félt az intelIektuelJektől mint a tüztőj: jobban félt tőle, mint az ellen forradalmároktól, akiktől alapjában sohasem félt. Alit kezdjen a szovjet intellektuellekkel? Szakemberekre volt szükség és forradalmárokra, nem szkeptikusokra és kritikusokra- De a* orosz in- tellaktuelle inkább szkeptikus és kritikus, mint szakember és forradalmár- Ez volt a nagy veszély, amitől reszkettek. Lunatseharszky egy tanácsülésen. mikor stratégiai okokból elhatároztá valamelyik ősrégi, csodás szépségű pétervári imaház levegőbe röpitósét, sírva fakadt; ezt ma sem tudják megbocsátani neki • •. Egyszer írtam valamit —-- beszélte — egy kirgiz parasztról, aki kétezer- esztendeje paraszt, él, szenved és meghal, ? aki egy napon forradalmár lesz; hogyan és miért, ez volt a novella tárgya- Ezzel a* elbeszéléssel majdnem kitörtem a nyakam Moszkvában. MeglátnádRozsnyói vasas-gyógyfürdő és hidegvíz-gyógyintézet, klimatikus gyógyhely. 314 Roinava-Rozsnyft, CSzlovensxké) Vasas-, meleg-, hideg- és villapyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben, Lábadozók, reconvalescensek kitűnő^ üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba* háromszoros étkezéssel, napi 32,— Ke, — Posta, távírda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fiirdői^azgalóság.
