Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-18 / 89. (1127.) szám

1926 április 18, vasárnap. Rozsnyói vasas-gyó§yTürdö és hidegviz-gyógyintézet, klimatikus gyógyhely, 3H m®znava-Rezsny6< CSsIevensskó) Vasas- meleg-, hideg- és villanyfürdök. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, migraine, hisz^ia, neuraszténia, álmatlanság étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő középén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szolba, háromszoros étkezessel, napi 32.— KC. — Fosta, ta- virda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdőigazgatóság. Marienbad Marienbad a Legfelsőbb Közigazgatási ■ Bíróság döntése folytán, tehát nagyobbrészt német kézben maradt. Azok. kezében, akiknek tulajdona már évszázadok óta, akik fölépítet­ték és ápolták, akik azzá tették, ami ma: a csehországi német fürdők gyöngyévé, világ­fürdővé! A németek nem tekinthetik a Leg­felsőbb Bíróság döntését győzelemnek, mert hiszen csak a legelemibb jogoknak szerzett érvényt, mikor megakadályozta, hogy a nem­zeti sovinizmus lábbal tiporja a német ki­sebbség jogait. A Legfelsőbb Bíróság nagyon óvatosan járt el, nem adta vissza Marienba- dot teljes egészében régi tulajdonosának, ha­nem felosztotta Marienbadot. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság dön­tése sok kifogásolni valót hagy maga után s különösen feltűnt az, hogy a bíróság a föld­osztási törvény 20. §-ra hivatkozva engedé­lyezte az állami földhivatalnak, hogy hárem forrás az állam birtokában maradjon, mert a 20. § határozottan kimondja, hogy csak oly területekre vonatkozhatik a lefoglalás és ki­sajátítás, amelyeknek célja a történelmi em­lékek védelme, de viszont ugyanezen parag­rafus szerint a tulajdonosnak fölszabadításá­ra vonatkozó igényt csak akkor lehet elismer­ni, ha ezen területek tényleg természeti szép­ségek. A közvélemény egyáltalában nem látja be, hogy a tepla-rend, amely ezeket a termé­szeti szépségeket fejlesztette és világhírűvé tette, miért nem maradhatna a jövőben is a források tulajdonosa. A Legfelsőbb Bíróság sérelmes döntése.csak azt bizonyítja, hogy a földtörvény föltétlenül reformra szorul, mert annak számtalan érthetetlen és magyarázha­tatlan pontja van. Ha győzelemről beszélünk,' úgy az erköl­csileg alul maradt fél az állami földhivatal, eddigi gyakorlatával együtt. A bíróság dön­tése bebizonyította, hogy a födhivatal több fű­déi vesz el a tulajdonostól, mint amennyit a törvény megenged; bebizonyította, hogy a földhivatal olyan tárgyakat is eltulajdonít, amelyre még az amugyis hiányos és rossz földosztási törvény nem ad fölhatalmazást. De nemcsak a földhivatalt érte vereség, hanem ezzel elitélték egyúttal az egész föld­^ volt patka Parisban A német szociáldemokraták és kommunisták szövetségre léptek a diktatúra ellen — A tisztvlselöiávaslat fedezetét leszállították? Prága, április 17. Cserny miniszterelnök a nemzeti szo­cialista pártok tisztviselő szervezeteinek küldöttségén kívül a tegnapi nap folyamán tárgyalt még a nemzeti demokrata párt küldöttségével a tisztviselőjavaslatról. A nemzeti demokrata párt csakis szakembere­ket küldött a miniszterelnökhöz, ez tehát azt mutatja, hogy a pártok egyelőre a tiszt­viselőjavaslat politikai kérdésén kívül más politikai témákról nem tárgyaltak. A mai na­pon a cseh néppárt küldöttsége lesz Cserny- nél. Az agráriusok és iparospártiak külön nem értekeznek a kormánnyal, mert telje­sen egyetértenek a kormány eredeti javas­latával. A helyzetet optimisztikusan Ítélik meg, jóllehet a kongnia kérdését és a tanitók fizeté­sét a pártok nem akarják abban a for­mában elfogadni, ahogy a kormány ja­vasolja. A szakkérdésekben tehát a jövő hét folyamán megegyezik a kormány a cseh pártokkal, de ezután jön a legkényesebb dolog a javaslat politikai vonatkozásáról való tárgyalás. A fizetésrendezésről azonban még egy­általában nem tárgyalt a kormány és a saj­tóban különböző hírek terjedtek el arról, hogy tulajdonképpen milyen összeg szük­séges a fízetésrendezéshez- Megírta a P. M. H., hogy a Nova Dóba szerint 504 millió ko­rona fedezetre van szükség. Hivatalosan megcáfolják a Nova Dóba állítását, azonban a lap továbbra is állítja, hogy tényleg nagyobb fedezetlen összegről nincsen szó, sőt ellenkezőleg már csak 440 mil­lió korona fedezetet kell a pénzügy­minisztériumnak szerezni. Mig a hivatalnokkormány gigászi küzdelmet vív . a... .tisztviselőjavaslatért, addig Svehla volt miniszterelnök olaszországi .üdülését félbeszakítva, már 14 napja Párishan szó­rakozik. Nem érdektelen az a hir sem, hogy Bechyne 10 nappal ezelőtt ugyancsak Páris- ba utazott s értesülésünk szerint Stribrny is oda megy, sőt nincsen kizárva Sramek párisi utazása sem. Úgy látszik, hogy a pet- ka, amely tavaly a Moldva vizén vitorlázva intézte el a koalíció válságát, most Páris- ban, a mulatók városában akarja a végnél­küli belpolitikai válságot elintézni. Ez min­denesetre a politikusokra nézve kellemes miliő, de addig itt bent az országban egyre nő. az elégedetlenség és a legutóbbi fascista népgyülés meghozta már a gyümölcsöt. A német szociáldemokraták, ugyanis fel­szólították a szociáldemokrata munká­sokat, hogy a fascizmus ellen készöljön fel és alakítson munkáscsapatokat. Ugyanezt teszik a kommunisták is, akik hivatalos orgánumukban késznek nyi­latkoztak arra, hogy a német szociálde­mokratákkal együtt megalakítsák a vé­dő csapatokat. A Rudé Právo azt írja, hogy ha a német szociáldemokrata munkások a kommunisták­kal együtt mennek, ez olyan hatalom lesz, amely elől a csehszlovák fascisták el fognak bújni. Feltűnő, hogy a légionáriusok is élesen támadják a nemzeti demokratákat, mert azok sajtó­orgánuma a fascista népgyülésről dicsé­rő hangon irt. A légionáriusok bejelentik, hogy ezentúl ré­sen lesznek s tudni fogják, hogy „farkassal van dolguk, amely ellen védekezniük kell". Még a Prazsky Vecernik, Kordác érsek lapja is a demokrácia elleni hallatlan tá­madásnak tekinti a diktatúra iránti agitáciő- ját, s bejelenti, hogy mipdeír diktatúrát a csirájában kell megfojtani. " * III A tények bizonyítják, hogy- a földosztás­sal egyes cseh pártok űznek magánüzleteket és a csehszlovák földreform leple alatt háza­kat, helyiségeket, fürdőket sajátítanak ki és igy csehesitenek el területeket. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság visz- szaszoritotta határai közé a földhivatalt, visz- szaadta a német keresztény kultúra évszáza­dos harcosának, a teplarendnek Marienbad nagyrészét. A döntés óriási elégtételt hozott a nemzeti kisebbségeknek, amelyek már évek óta rámutattak arra, hogy a földhivatal nem teljesiti kötelességét, hanem lépésről-lépésre visszaél hatalmával s törvényellenesen műkö­dik. A sovinista csehek körében viszont nagy kiábrándulást jelent a Legfelsőbb Bíróság döntése, mert ők cseh kolóniát akartak léte­síteni Marienbadból és bizonyára számos pro­tekciós egyén szomorúan látja, hogy kilátás­ba helyezett szép pozíciójától elesett. Hiába tiltakozott Brabec szenátor Helmer apátnak a népszövetségi ligához benyújtott panasza el­len, hiába akadályozta meg a panasz letár- gyalását, az igazság mégis győzött és-pedig ez egyszer nem a külföld, hanem a belföld leg­magasabb igazságügyi fóruma előtt. (—per.) Változások Avarescu kormányában Bukarest, április 17. A Neamur Romane- se című lap — Jorga orgánuma — beavatott helyről nyert információja alapján azt a hirt közli, hogy Avarescu kabinetjében a legkö­zelebbi napokban változások fognak történ­ni. Biztosra veszik, hogy Lepadatu pénzügy­miniszter helyét Oromolu, a Banca Naoionale kormányzója, foglalja el és Lepadatu a jegy­bank vezetését veszi át. í DYNA1ML <1 I 3 a legjobban bevált az összes explóziós ! J motorok részére. j Mindenütt kapható. A levél Irta: Surányi Miklós A fiatalok táncoltak, az öregek tea mel­lett beszélgettek a tegnapi bemutatóról. — Nekem nem tetszenek ezek a modern színdarabok — nyilatkozott egy vörös szemű ember és fenyegető pillantást vetett az Író­ra, aki unottan lógatta lábát egy mély, puha brokát-fotel párnái között. A modern szín­pad sutba dobta a lélektant és azt az elvet, hogy a tragikus a szereplők jelleméből fakad, mint ahogy az egyenleg két ismert mennyi­ségéből játszva ki lehet számítani az ismeret­len X-et. — És az antik sors-tragédiák? — kér­dezte félénken az egyetemi magántanár. — Az más — csattant fel a vörös kriti­kus és kifejtette, hogy a tudományosan gon­dolkozó embert untatják a véletlenből, a fátumból, a dolgok és tárgyak szerencsés vagy szerencsétlen passzivitásából kierősza­kolt megoldások. — Az élet sokszor produkál csodás vé­letleneket. — Az élet: az élet. De az irodalom és színpad: az művészet. És... Az iró nem hallgatott oda. Felkelt, lete­lepedett egy érdekes asszony mellé és ez asszony szép kezét nézte csendes gyönyörű­séggel. Az asszony sok mindenféléről csi- cserget neki, de ő töprengve, komolyan és meghatva nézte az asszony ölében pihenő fehér, rózsáskörmü, vékony, sima, ideges kis kezet. — Nem érdekli magát az az ismeretlen egyenlet? — kédezte nevetve az asszony, negyven éves szépség, kissé fáradt ajkával halkan, vontatottan, kacér mosollyal susog­va a szókat. — Nem — felelte a férfi. — Engem csak a tények érdekelnek .. • —Mesék? — Fájdalom, sok mesét kell kitalálnom magamnak is ... Emlékek? — Fájnak. Öreg vagyok. És nem tudok megöregedni. Különösen ha ilyen menyei szép kezet bámulok. — Nem tud belenyugodni? — Nem. — Én igen. — Persze, mert még fiatal... Még min­dig reméli, hogy kipótolhatja az elmulasz­tottakat. — Ah. 4 — Ne gondoljon semmit. Gyerekség az egész. Egy húsz éves probléma nyert ma meg­fejtést ... az igaz, hogy egy kissé későn, .. Kiváncsi? -Nos, hogy az elejéről kezdjem, ezelőtt húsz évvel tudja-e hány esztendős voltam? — Tíz. Ahogy a keze után vélem. — Tizenhat... Sem több, sem kevesebb- Éppen tizenhat. — Nem gondoltam volna. — Köszönöm. Tizenhat éves voltam, vidéki városban laktam és elviselhetetlenül szerelmes voltam egy színészbe. — Természetes. — Természetes? Most már alig értem. Gyönyörű szál ember volt, orgona hangja csak úgy búgott le a nézőtérre, a profilja An- tonius-profil volt, észrevette-e már, hogy a vidéki színészek egynémelyüké klasszikusan szép ? .. . — Lehet. — Csak kicsit iszákos volt. És rengeteg j sok szerelmi kalandja volt. Ez fájt nekem és egyszer, egy egzalíált pillanatban levelet ir­tani neki. Tudja-e, miért? — Tudom — felelt a férü s tekintetét lekapta az asszony kezéről­— Nem. Meg akartam javítani. Az őr­angyala akartam lenni. A lelkére akartam be­szélni. Embert kariam belőle faragni. A férfi erőltetve, zavartan, de udva­riasan mosolygott. — Hát megírtam neki, hogy ha van még benne egy kis idealizmus ... — így irta? — így. Akkor legyen ekkor és ekkor itt és itt és csatlakozzék hozzám. — Meg merte írni? — Meg akartam menteni. És nagyon sze­relmes voltam és tizenhat éves . •. — Megálljon! — szólt közbe a férfi. — A színész megjelent és rátette kezét a maga szép barna, lányosán lesimitott együgyü kis fejére. És elszavalta Heine versét... Az aszony nevetett. — Azt hiszi, hogy olyan csúnya kis lány voltam? — Nem. De a vidéki színészek már sok kis lány életét mentették meg egy jó nappali szerep kedvéért. , — No nem úgy volt— felelt elkomolyod­va az asszony. A levelet átadtam, egy kis barátnőmnek, aki a posta felé lakott. Ót kér­tem meg, hogy dobja be a szekrénybe... az én utamon nem volt postaszekrény. Aznap éjjel természetesen le nem hunytam a sze­mem. Másnap lázam volt... És harmadnap hideglelősen vacogott a fogam, alig támo­lyogtam ideges erőtlenségemben, de mégis elmentem a találka helyére. Vártam... vár­j tam. •. vacagott a fogam, ugrált a szivem és lájuldoztam az izgalomtól, félelemtől és vá­gyakozástól — hogy bárcsak el se jönne ... — De azért még sem futott el? — Nem. Ott vártam ... dideregtem ... ájuldoztam egy teljes óra hosszat. És a szí­nész nem jött. •. Egyáltalán nem jött. Hire- hamva sem volt. Sem akkor, sem máskor... Többet nem is láttam. Pedig még három hó­napig ott játszott. Aztán elsodorta őt a sors ... Eddig van ... —Eddig volt •.. tegnapig... — javította ki kissé kesernyésen a férfi. — De tegnap •. — Tegnap igen, tegnap találkoztam az­zal a barátnőmmel, akit megkértem, hogy dobja bele a postaszekrénybe a levelem. És képzelje.. de kérem higyje el, igy történt, ha nekem mondanák, nem is hinném... Nos a barátnőm nevetve meséli, hogy régi lim- lomja között megtalálta az én levelemet. •. Elfeledte bedobni a szekrénybe... Nos uem nagyszerű ez? Ezt írja meg barátom ... Az asszony még sokáig szuszogott, láza­san, kipirulva, lihegve esküdözött, hogy igy volt és hogy még voltak egyéb telepátikus epizódjai is ennek a kis szűzi, szép, gver- mek-lány-regénynek, de a férfi csak hallga­tott és szomorúan nézte az egzaltált asszony ujjongását egy régi emlék édes mámorában. No, ugye gyönyörű téma? — ismé­telgette az asszony, aki hirtelen elszégyelíe magát, valahogy objektív irodalmi kérdéssé ■akarta átjátszani a saját nagy elérzékenye- désót. Az iró még mindig hallgatott. — Nos, nem találja érdekesnek? — kér­dezte végül kissé félénken és fanyarul az asszony. — Ezt még nem — felelte a férfi szára­rnnr'Q Qyiílrcp.o’P arra’ hogy gyomor~ és- bélbántajmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz- Ulinuk IliioZ^ tudomása, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert l&SVSÁNDi keserűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűviz elegendő. Kaphat<5 kis és nagy üvegben. SzétküHé4-* heSys;igmár.di keserűviz forrásvá!ia!at. Komárom. Árjegyzék ismétetadéknab kívánatra béraentve. 2 reformot is. Azt a földreformot ítélték el, a melyet ma Csehszlovákiában végrehajtanak, amelyet nem szociális, hanem csakis nemzeti célzattal hoztak létre. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság kény­telen volt az egész világ előtt megállapítani, hogy a köztársaság földreformja teljesen hi­bás. A lakosság ebben az államban, nemze­tiségre való különbség nélkül barátja az igaz­ságos földreformnak, de az ilyen földreform lerontja a bizalmat az állam iránt, nemcsak belül, hanem a külföldön is. III Ilii Ilii lllllllllllilll Illír MH—1Minni

Next

/
Oldalképek
Tartalom