Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-16 / 87. (1125.) szám
W.|**-**0 A magyar nemzeti párt nyelvünk jogaiért A nemzeti hűség parancsai - Mindenki ragaszkodjék magyarságáhos Mégis végrehajtják a tanítók leépítését Léva, április 15. A nagy felzúdulásra, mellyel tavaly a kormány antikulturális rendeletét a tanítók tervbe vett leépítéséről a közvélemény fogadta, a kormány sietett a felháborodott közvélemény lecsillapítani és kijelentette, hogy a restringciós törvényt nem olyan formában hajtják végre, mint azt a sajtó beállította. A nyilatkozat a kenyerét féltő, megdöbbent tani tóság körében némi megnyugvást keltett. Annál meglepőbben hat most az az intézkedés, melyet Léva környékén hajtanak végre. Megkezdődött a tanítók leépítése. A nagykálnai s a nagyodi reformálni tanítók államsegélyét az állam már beszüntette. A lévai izraelita iskolánál is két tanító leépítése van folyamatban. A vámosladányi és a garammikolai tanítók választását az állam nem hagyta jóvá. A megokolás azt mondja, hegy az uj tanítókat a leépített tanítók sorából kell választani, mig a garammikolaiak az elhunyt tanítójuk fiát választották meg, aki nem volt leépítve. A lévai református iskolában a kiszivárgott hírek szerint eltekintenek a tervbe vett egyik tanítónak elbocsátásától, mert a református egyház vezetősége a lévai különböző iskolákban eloszlott református gyermekeket egy akcióval mind visszahozta a saját népiskolájába s így a törvényes létszámot kitöltötte. Úgy lászik a tanítók leépítése a készülő törvénnyel kapcsolatban vált most hirtelen időszerűvé. Ezek a tanítók igy kiesnek a fizetésrendezés jótékony hatása alól és szaporítani fogják az elégedetlen, elkeseredett emberek napról-napra növekvő tömegét. Sok- nap látják a magyar tanítók számát, de még a cseh lapok is elismerik, hogy Csehországban jóval kevesebb tanuló jut egy-egy tanítóra, mint nálunk Szlcvenszkóban. Rakovszky István magyar képviselő birtokügye a közigazgatási bíróság előtt A legfelsőbb közigazgatási bíróság helyt adott Rakovszky István panaszának — Az 1800 holdas birtok parcellázása jogtalan Pozsony, április 15. Rakovszky Istvánnak, a budapesti parlament tagjának, 1800 holdas birtoka van Nagyselmec község, határában, Pozsonymegyében. A földhivatal két évvel ezelőtt erre a birtokra is rátette a kezét és minden előzetes eljárás nélkül parcellázta. Rakovszky nem hagyta annyiban a dolgot, panasszal fordult a lefoglalás ellen a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz, amelynek döntése szerdán érkezett le Pozsonyba. Eszerint a legfelsőbb közigazgatási bíróság helyt adott a panasznak és hatályon kívül helyezte a földhivatal jogtalan intézkedését. A magyar nemzeti párt addig is, mig a nyelvhasználati jognak a legteljesebb nemzetiségi egyenjogúság alapján való kiépítését sikerül kivívni, felhívja a magyarságot és a magyarság kö■ólt Kiváltképpen a párt tagjait arra, hogy a nyelvtörvény végrehajtási rendelete által nyújtott jogokkal mindenki és mindenkor feltétlenül éljen, mindenki kerüljön minden esetleges kényelemszeretet vagy hasznossági belátás által indokolható jogfeladást, az egyes jogsértések ellen pedig minden esetben vegye igénybe a megfelelő jogorvoslatot! A magyar nemzeti párt a nemzeti hűség parancsának tartja a következőket: 1- Minden magyar ember minden körülmények között magyarnak vallja magát! 2. A bíróságok, hivatalok és szervek azon bírósági járások magyar lakosaitól, ahol a lakosoknak több mint 20%-a magyar, magyar nyelvű beadványuk elintézése előtt és szóbeli tárgyalásokon, mindkét esetben ha a magyar nemzetiségi kisebbséghez való tartozás a bíróság, hatóság vagy szerv előtt kétségtelenül nem ismeretes, tartozik megkérdezni, hogy a magyar nemzeti kisebbséghez tartozandónak vallja-e magát! A magyar ember nemzetárulást követ el, ha nem vallja magát magyarnak! 3. Azon bírósági járásokban, ahol a lakosoknak legalább 20%-a magyar, magyar ember más, mint magyar nyelvű beadványt bírósághoz, hatósághoz vagy szervhez be nem ad, nyilatkozatot csak magyar nyelven tesz és csak magyarul tárgyal, mert ettől függ drága magyar nyelvének a bíróságok, hivatalok és szervek előtt való használati joga. Ezt a nemzete iránti hűség feltétlenül megparancsolja neki! Annál inkább, mert. ha ellenkezőleg cselekszik, akiékor az állam nyelvén nyer elintézést az ügye! 4. Magyar ügyvéd magyar ügyfelétől nem fogad el oly utasítást, amely a magyar nemzeti kisebbséget megillető magyar nyelvhasználati jog igénybevételének mellőzését jelentené! 5. Magyar ember tartozik az olyan ügyvédtől nyomban megvonni a megbízást, aki az ő nevében a szükséges beadványt nem magyar nyelven adja be, vagy nem magyar nyelven tárgyal! 6. Mindazon bírósági járásokban, ahol a kisebbségnek több mint 20%-a magyar, ha a magyar emberrel szemben büntető eljárást indítanak, úgy a magyar ember megkövetelheti és követelje is mindig meg, hogy a feljelentés magyar nyelvre lefordittassék, hogy a közvádló (ügyész) a vádiratot magyar nyelven is kiadja, hegy a bíróság azt vele magyarul közölje, hogy végzéseit magyarul hozza szóval és írásban! 7. Magyar ember részéről oly kívánság előterjesztése, hogy a magyar nyelven felvett vallomását az állam nyelvén is vegyék jegyzőkönyvbe nem szükséges, sőt kerülendő, ellenben mindig kívánni kell, hogy az öjsíefoglaiő jegyzőkönyvhöz magyar hivatalos fordítás is csatoltassék. 8. Magyar ember soha sem mond le arról a jogáról, hogy az elintézés magyar nyelven is kiadassák részére, azért ha eziránt a bíróságok, hivatalok megkérdezik, mindig teljes határozottsággal azt feleli, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy az ítélet, végzés, véghatározat, határozat, szóval az elintézés magyar nyelven is kiadások részére. 9. Ha a magyar ember ott és amikor joga vau ahhoz, hogy az elintézést a saját nyelvén is megkapja a bíróságoktól, hivataloktól és szervektől az idézést, a végzést, határozatot és véghatározatot, ítéletet vagy egyéb elintézést csak állam nyelven kapja meg, feltétlenül kívánnia kell és pedig a kézhezvételtől számított 3 napon belül mindenkor, hogy az illető idézést, végzést, határozatot, véghatározatot, Ítéletet magyarul is kézbesítsék neki. A magyar nemzeti kisebbségi járásokban lakó magyar embernek soha sem szabad abba belenyugodni, hogy az elintézés neki magyarul ki nem adatott! Három napon belül bélyegnélküli Írásbeli beadványt kell beadnia a bíróságnál, hivatalnál, illetve szervnél, aki az illető elintézést kiadta! Ha valaki írni nem tud, vagy úgy találja, hogy igy könnyebb neki az elintézés, altkor a 3 napon belül megjelenik a szóbanlevő bíróságnál, hivatalnál és szervnél és szóval terjeszti elő kívánságát! 10. Magyar ember lehetőség szerint csak magyar nyelven írott okiratban köti ügyleteit és szabály szerint csak magyar nyelvű okiratokat és szerződéseket ir alá. Ha az ügyletkötő másik fél nem tartozik a magyar nemzeti kisebbséghez, akkor a magyar ember csak két nyelven Írott okiratokat és szerződéseket ír alá, amely nyelvek egyike természetesen a magyar. A lehetőségig mindig ki kell az okiratban kötni a járásbíróság hatáskörét és oly járásbíróság hatáskörét, amely járásbíróság területén 75% vagy legalább 20% magyar lakik. Ezt kivált az a magyar ember kösse ki mindig, aki oly bírósági járás területén lakik, ahol még 20% magyar nemzeti kisebbség sincs. 11. A telekkönyvi beadványait, amelyekben pláne telekkönyvi bejegyzést kér, azon járásokban, ahol a lakosok több mint 20%-a magyar, a magyar ember mindig magyar nyelven adja be, mert ettől függ az, hogy a telekkönyvében magyarul is megtörténjék a szükséges bejegyzés. 1? A hagyatéki tárgyalásoknál a 20%-os magyar kisebbségi járásban a magyar ember mindig követelje meg, hogy a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv magyarul vagy legalább magyar nyelven i s vezettessék, hogy a hagyatéki iratokból kitűnjék az, hogy a hagyatékban érdekelt magyar ember a magyar nemzeti kisebbséghez tartozik, mert ezáltal biztosítja a magyar ember magának azt, hogy az öröklés jogcímén hivatalból történő telekkönyvi bejegyzések magyar nyelven is bejegyeztetnek a telekkönyvóbe. 13. A helyi önkormányzatban, vagyis a községekben és városokban a község tárgyalási nyelvének meghatározása és az egyes hivatalos cselekmények lebonyolításának a nyelve is a községi képviselőtestület határozatától függ mindazon községekben és városokban, ahol (tehát nem a járásban) 20%-nál több magyar lakos él! Ily magyar községekben és városokban a képviselőtestület magyar tagjai, különösen pedig pártunk tagjai kötelesek indítványozni, hogy a község tárgyalási nyelve a magyar legyen, illetve a magyar nyelv is községi tárgyalási nyelv le14 Gobelin A hegytetőn komor lönségben sötéten áll az ódon sziklavár, lenéz a völgy felé. A Nap — halódó óriás madár — lobogva száll alá az égen: már jő az alkonyat. A vár alatt tavaszi réten juhnyáj legelget, pásztorsip dalol szerelmes éneket. Ábrándos arcú szőke Tárkisasszony a vártorony kis ablakán kinéz s fehér kezével búcsút integet. Gogh nié«. Zsákmány Irta: Illés Endre. Abban az évben csodaszépen jött el az ősz. Az Argonneok távoli crmai keskeny, finom csipkeszalagban kéklettek le a termékeny lapályra. A levegő tele volt aranyporral s a bámuló alkonyatokon a lehanyatió nap visszajáró fénye mártogatta haragos bíborba a levelek ezreit. A sikföldön már learatták a búzát s a lankákon napok óta zengett a szüreti ének. Daloló, fiatal lányok szedték a gazdag fürtöket és a széleskalapu, ingrevetkőzött, bőnadrágu férfiak imbolyogva hordták a tele puttonyokat a széles kádakba. Vidám, bő szüret állt. Eltaposott szőlőszemek erjedő, mustos szazát göngyölitgette a könnyű szél a fehérlő karók között a dombokon. A'xJLJKA keskeny mezei utak megteltek apróka igyekvő emberekkel. Boldog termelők vitték mindenfelé kívánatos gyümölcseiket hazafelé. Az emberek, akiket a nyár a földhöz kötött, lassanként megtértek a szabadból. S az elégedett, munkás, francia kisváros, a tüzesföldü champagnei rónán, felöltötte mindenőszi arcvonásait. Egy-két hétig zsibongtak az utcák, azután elcsöndesült a szokatlan lárma. Az emberek a munkájuk után láttak. A legtöbben a gazdag borkereskedőkhöz szegődtek télire. Marsan telepén ujult erővel indult meg a munka, de Láváinál is szorgos kezek töltögették az üres palackokat. Marsan és Laval a leghíresebb két pezsgőgyáros volt az alacsony dombok vidékén. Családjaik évszázadok óta versengtek már az elsőbbségért s az ádáz harc kímélet nélkül folyt. Morsan itala pompás és erős volt. Láváig talán gyengébb, de feledhetetlen izti. Voltak, akik Morsan pezsgőjének erejéért lelkesedtek és voltak, akik megint Laval gyöngyöző derűjét becsülték mindennél többre. Egyebekben pedig eldöntetlen volt a nagy harc. A távolról jövő felhők szeszélyes kacskaringókban írták a magasba a hölcsebbnél böl- csebb mondásokat. S aki értett hozzá, csendes iddogálás közben, ki is betűzhette ezeket a titkos üzeneteket. A letarolt, elcsöndesedett dombok fölé békés, fehér felhők jöttek minden ősszel. S békés, fehér felhők jöttek eleinte ezen az őszön is. Egyszerre azonban furcsa hírek kezdtek szállingózni észak felől: —Jön az ellenség! Évek óta tartott már a nagy harc. A világ minden nemzete résztvett benne. És most eldőlt a kocka ... Jöttek zsákmány után a győzők. A rémület szárnyra kapott. — Amerre vonulnak, megrabcltan sírnak az emberek... — Nincsen kegyelem! — Földműves, kereskedő, szolganép egyaránt elveszti mindenét A dombok között azzal vigasztalták egymást az emberek: — Távol van még a veszedelem! Egy nap azonban megjelentek az első menekülők és a szerencsétlenek nyomukban hozták az ellenséget is. — Holnap-holnapután már itt lesznek! Mint amikor a méhkas fölé egy idegen kéznek az árnyéka sötétedik s a megbolygatott méhkas zsibongani kezd, — úgy zúgott fel a kisváros. Mindenkinek volt féltenivalója, mindenki mentette a vagyonkáját Megfordultak a városba igyekvő, elkésett szekerek, — vissza a távoli hegyekre, vissza az aranyban-biborban fürdő erdőkbe. Csak Morsan maradt nyugodt. Nyitott raktáraiban hagyta lepecsételt palackjait: minden értékét ő tudta, mit csinál. És nyitott szemmel nézett a holnaputá- nokra. A holnap mintha közbe sem esett volna. Két nap múlva bevonultak az ellenséges csapatok a városba. Kihalt várost és üres házakat találtak, de Morsan pezsgője bőven kárpótolta őket minden más veszteségért. Nem is kutattak az elrejtett holmik után. gyen. Mindazon községekben és városokban, ahol 50%-nál több magyar lakos él, kimondható és kimondandó, hogy a község tárgyalási nyelve a magyar. Oly községekben és városokban, ahol ninca 20% csehszlovák nyelvű lakos, kimondható, hogy a község tárgyalási nyelve és a hivatalos cselekmények lebonyolítási nyelve kizárólag ma- gyárából a község és város tárgyalási nyelve kizárólag magyar vagy ahol a község tárgyalási nyelve között a magyar is helyt foglal, a magyar ember a községnél, városnál minden beadványát magyarul adja be, magyarul tárgyaljon és mindig magyar elintézést követeljen, mert ebhez kétségtelen joga van. 14. Ahol és amikor a magyar nemzeti kisebbség nyelvhasználati jogának megsértése valamely magyar embernek tudomására jut, történt legyen az a saját ügyében, vagy az általános magyar érdek kárára, tartozik azt a magyar nemzeti párt vagy más magyar párt legközelebb eső szervénél jelenteni, ahol a kellő jogorvoslatról nyomban intézkedés történik. A magyar nemzeti párt a kellő jogvédelmet ezen a téren teljesen ingyen bocsátja a magyarság rendelkezésére! Fontos, hogy a bejelentések a magyar nemzeti pirt hely szerint illetékes irodáiban kellő időben történjenek, hogy a panasz az előirt határidőn belül beadható legyen. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete szerint: „Az a fél, aki azon nézeten van, hogy nyelvi jogát megsértették, 15 napon belül panasszal élhet annál az államhivatalnál, amely az illetékes törvények szerint hivatott közvetlenül felügyeleti jogot gyakorolni ama szerv fölött, amelynek eljárása ellen panasszal élnek, amennyiben a felügyeleti hivatalnak a panasz fölötti döntés is hatáskörébe tartozik. Ha úgy találja a hivatal, hogy nem illetékes, akkor a panaszt azonnal az üeté- kes hivatalhoz teszi át és erről a panasztevőt értesíti/4 Amennyiben a felügyeleti hivatal (pl. a zsupán) a panasz folytán nem megfelelő határozatot hozna, az ellen további panasznak van 15 napon belül helye. Annak eldöntését, hogy a határozat megfelelő-e, illetve hogy kell-e további panasszal élni, ajánlatos mindig az intézkedést kezébe vevő pártirodára bízni! 15. A magyar nyelvhasználati jog kérdésében minden vitás esetben felvilágosítás végett a hely szerint illetékes pártirodához kell fordulni! A magyar nemzeti párt elvárja minden magyar embertől, hogy a felhívásnak eleget tesz! így fiatalít és szépít a ( Corall-créme Corall-puder Corall-szappan FSler&kat a C. S- R- részére: Vörös Rák gfyógytár, Bratislava. Harmadnap továbbálltak s hatezer láda pezsgőt vittek magukkal. Morsannak nem maradt semmije. Amikor az emberek visszamerészkedtek házaikba, a gyáros szgényebb volt mindany- nyiuknál. — Elborulhatott az elméje! — mondta mindenki. — Bezzeg, most sirathatja a vagyonát! — tóditották a kárörvendőbbek. — És igy győzött véglegesen Laval! — állapították meg gúnyosan a rosszakarói. Valóban ezen az őszön dőlt el az évszázados harc a két család között Nemsokára megkötötték a békét és az ellenség hazavonult. Magával vitte a zsákmány között a hatezer láda pezsgőt is. Szétszóródott Morsan pezsgője. A világ minden országába jutott belőle egy-egy láda. Mindenütt megismerték az izét. És ez az iz híres lett. Nem lehetett sohasem elfelejteni. Morsan akkor ugyan még szegény volt. de tavasszal levelet hajtottak a földjein a szőlőtőkék. És amire eljött az ősz: özönével kapta a távoli országokból a rendeléseket. Tizenkétezer láda pezsgőt szállított kül földre azon az őszön. Amikor elfogyott a saját termése, átvette Laval összes, raktáron maradt áruját, de még igy sem tudta kielégíteni rendelőit. Két év múlva Morsan nevét mindenki ismerte, Laval pedig visszavonult a szőlőtermeléstől. A gyümölcsös kertjével kezdett, foglalkozni, de az istenek nem szerették és nemsokára mindenki elfeledte.
