Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-14 / 85. (1123.) szám

a 1326 április 14, szerda. .jSpori^ . A "f ■!■!■—"^F" I nrf )( Érsekújvárt SE—Nyitrai AC 2:0 (1:0). — Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyitrai szigeti pá­lyán nagyszámú közönség előtt folyt le a két ri­vális csapat mérkőzése. Mindkét együttes formán alul szerepelt és számos gólhelyzetet kiaknázat- .1 altul hagyott. — A gólok az első és második fél­idő 10. percében estek. A gólokat Lehocky és Szi- gethy lőtték. Mindkét félidőben hullámzó me­zőnyjáték folyt és a játékból a szerencsésebb ÉSE került ki győztesen. Feuer Benő mintaszerűen bí­ráskodott. — A Nyitrai AC jövő vasárnap a pozsonyi Makkabea I. csapatával mérkőzik a szi­geti pályán. A meccs iránt nagy érdeklődés nyil­vánul meg. )( Magyarországi vidéki eredmények. Dél- Délnyugat 2:1 (0:1). — Szombathelyi AC—Tata­bánya 0:1. — Disgyőri AC—Miskolczi Kereske­dők 4:0. — Diósgyőri TVK—Miskolczi Vasutas SC 2:1 (2:0). — Baja válogatott—Pécs vál. 3:3. — Sátoraljaújhelyi BTC—SESC 3:2. — Debreceni EAC—DTE 3:2. )( Az Érsekújvárt SE vasárnap a pozsonyi Rapiddal játsza le selejtező bajnoki mérkőzését. A Rapid ma Szlovenszkó legjobb formában lévő magyar együttese és a bajnokság jogos váromá­nyosa. Az ÉSE-nek igen nehéz munkájába fog kerülni, hogy a hazai pálya előnyeit kihasználva, tisztesóges eredménnyt vívjon ki. (Tavalyi ered­mények 4:3 az ÉSE és 2:0 a Rapid javára.) A nagy órdekességü meccset pozsonyi szövetségi biró vezeti. )( A budapesti 11. ostályban az UTSE és a Főv. TK 26 ponttal vezetnek. 3. BAK 24, 4. Zugló 22, 5. Testvériség 21, 6. MÁV 19 ponttal. )(A Magyar Kerékpárosszövelség szezonnyitó országúti versenye, a gödöllői országúton több mint száz versenyzőt gyűjtött a starthoz. Ered­mények: I. A 30 kilométeres versenyben: 1. Vida (BTC) 60 perc. 2. Szakács (MTK). 3. Beke (Vilá­gosság). — II. 50 kilométeres főverseny: 1. Sze­keres (FTC) 1 ó. 42 p. 2. Gatsa (Győr). 3. Rei- chert (Jóbarátok), ügy a győztesek, mint a helye­zették időeredményei elsőranguak. )( A rendőrség elitélte az MTK játékosait. Budapestről jelentik: A IX. kerületi kapitányság ma foglalkozott a húsvéti MTK—FTC botrány ügyével. Nádiért, Molnárt és Kocsist, az MTK játékosait botrányokozási kihágás címén i—1 mil­lió korond pénzbüntetésre Ítélték. Kocsist külön még 1 millió korona pénzbírsággal sújtották. A három elítélt játékos természetesén fellebezett. )( Magyarország egyéni tőrvivóbajnoka Ters- tyánszky őrnagy (MAC) lett 6 győzelemmel. 2. Rozgonvi (Vén Fiuk) 6 győzelemmel, 3. Rády (MAC) 5 győzelemmel. X A DFC szerdán az amatőr válogatott ellen játszik. A csehszlovák' amatőr válogatott legköze- , lebb Törökország és Görögország válogatottja ellen szerepel és összeállítása körülbelül olyan lesz, mint volt Portugália ellen. )( Veszélyben a budapesti Európa-uszóbaj- nokságok. Budapestről jelentik: A nyáron Buda­pestre kijelölt Európa-usző bajnok® ágok megtar­tása ismét kérdővé vált. Az erre szükséges Sta­dion megalkotása kérdésében még mindig nincs megegyezés, holott a terminus már veszedelmesen közeledik. Amennyiben nem sikerül megállapo­dásra jutni, Magyarország kénytelen lesz az uszó- bajnokságok megrendezését Bécsneíc átengedni. Ez esetben a versenyek a favoriteni Amaliebad uszodájában folynának le. Az uszóversenyekxe eddig már 14 nemzet jelentkezett, úgyhogy annak elmaradása a magyar uszósportnak nagy anyagi és erkölcsi kárt okozna. )( Végeleg az FTC-é lett a húsvéti serleg. Budapestről jelentik: Az FTC és MTK között megállapodás jött létre, hogy a félbemaradt mér* ' kőzést 0:0 aránnjml az FTC javára írják s igy a húsvéti serleget és a 11 aranyérmet az FTC nyeri. )( Magyarország lemondja a Davis Cupöt. Budapestről jelentik: A Magyar Tennisz Szövet­ség elhatározta, hogy amennyiben Argentína ra­gaszkodik pályaválasztó jogához és nem hajlandó európái semleges pályán megmérkőzni Magyar- országgal ,anyagi okokból lemondja a Davis Cu­pöt. Az Argentínába való utazás ugyanis a MTSz- nek 40 millió koronájába kerülne, amire pénztá­rában nincs fedezet. )( Az amerikai fedetlpálya uszóbajnoksdgok a következő pontos végeredményeket hozták: 50 yard: Daubenspeck 24.2, Breyer, Laufer. — 320 yard: Arne Borg 2:15.1 (világrekord), 2. Glancy, 3. Laufer. — 220 yard mell: Rademacher 2:46.2 (világrekord) 2. Spence. — ötösvereeny: Laufer, 2. Glancy, Spence. — 50 yard női-szaba­ri úszás: Ethel Lackie 27.6 (amerikai rekord). — 50 yard női mellúszás: Ágnes Gerathy 86 mp. (amerikai rekord). — Itt említjük meg. hogy Spence revansra hívta ki 220 yardon Rademachert. )( A bécsi lóverseny szezont a Praedswit- handíkappel nyitották meg. A 1200 méteres futást 720.000 Kcs díj) a Rotschild istálló Dommtfe-je nyerte Ja n élik el a nyeregben. 2. Flamender (Slavia). 3. Horkus lett. — Tót.: 10:33, IS, 21. — A párisi Prix Fuignét 2100 méteren 40.000 frank díjért Dark Japán nyerte Biribi és Quomodo előtt. Tót.: 99:10, 31, 63. 27:10 volt. fmnmiimiuuanimnin Sorsjeggekct mindenki csak toieri és Tsa bankházában vesz, Drdttsiava, RadnKná ul. Telefon 1920 és S3Gs! invvnvvnvvmTivivimxmmi X A Sparta pünkösdkor újra Budapesten ját­szik. A pünkösdi kettős ünnepeken a Sparta is­mét Budapesten vendégszerepei. Első nap az MTK ellen játszik és a meccs előtt tartják meg az FTC —VÁC bajnoki mérkőzést Hétfőn pedig Újpesten az UTE-vel mérkőzik, mig az MTK valamely an­gol csapatot látja vendégül. X A bécsi ligabajnokság élén 17 játékból 26 ponttal az Amateurök állanak. 2. Rapid 17 játék 21 pont, 3. Hakoah 19 játék 20 pont, 4. Vienna 18, 5. Slován 18, 6. WAC 16, 7.—11. Sportclub, Simmeringer FC, Admira. Floridsdorfer, Wacker 15, 12.—13. Rudolfsbügel és Hertha 7 X A magyarországi tennisz játékosok erőlistá­ját most állították össze. — Eszerint férfi extra- klasszis: Kehrling Béla. — l. osztályú férfijátéko­sok: Takács, 2. Fittler, 3. Göncz, 4. Várady - Szabó (Debrecen), 5. Kirehmayer, 6. Pétery, 7. Kelemen, 8. Jakoby. — Nőjátékosok: 1. P- Várady Ilir 2. Baumgartner Magda, 3. Krencsey Mady, 4- Dériné, 5. Wienemé, 6. Schréderné, 7. Halász­né, 8. Baittrock Ica, 10. Ólaimé. )( Kehrling Béla Svájcban. Budapestről jelen­tik: Kehrling Béla április 19-én Montreuxben és Territetben versenyez, ahol a legjobb francia és Schuster dr. volt csehszlovák miniszter előadása Budapesten Fontos kijelentések a vámtarifa lia szerződés szükségességéről Budapest, április 13. (Budapesti szerkesztősé­günk telefónjelentése.) Schuster Vencel dr. volt csehszlovák kereskedelemügyi miniszter a ma­gyar—csehszlovák kereskedelmi kamara meghívá­séira tegnap este előadást tartott Budapesten a tőzs­deklub helyiségében Csehszlovákia kereskedelmi politikájáról és annak nyugat- és közópeurőpai vo­natkozásairól. Az előadáson megjelentek a magyar közgazdasági és pénzügyi élet reprezentánsain kí­vül a kormány képviselői és Varrecska dr. csehszlovák meghatalmazott miniszter ík. Paupera Ferenc dr., a magyar—csehszlovák kereskedelmi kamara elnöke, vezette be az elő­adást, hangsúlyozva a két állam közötti kereskedelmi szerződés fontosságát és kiemelve a magyar korona stabilizálódását, amelynek aranyfedezete meghaladja az 56H szá­zalékot. Schuster dr. tartotta meg ezután előadását. Ismertette Csehszlovákia kereskedelmi és ipari helyzetét. A csehszlovák köztársaság az iparral és kereskedelemmel foglalkozó lakosság számarányát tekintve, az európai nagy ip arái lám ok sorában a nyolcadik helyet foglalja el. Természetesen nagy ar ipari termelési feleslege, ezért a cseh­szlovák kereskedelempolitika egyik sarkalatos kérdése, hogy hol és hogyan lehessen elhelyez ni est a nagy felesleget. Ennek a kérdésnek óriási szociális jelentősége is van. Behatóan foglalkozott ezután a csehszlovák külkereskedelmi statisztikával, amelyből kitűnik, hogy Magyarország a Csehszlovákiából külföldre szállított iparcikkek mennyiségével a negyedik helyen áll, amennyiben a köztársaság területéről kiszállított ipari termékek 6.8 százaléka kerül Magyarországra. Az utóbbi időben a csehszlovák külkereskedelem jelentősen meg­csappant, különösen a cukor-, fa- és szénexport mutat magas passzívumot. A csehszlovák kereskedelmi politika első fel­adata ezért az volna, hogy a legtöbb kedvez­ményes szerződések politikáját a legfontosabb fogyasztó országokkal vámtarifális szerződések­kel egészítse ki. Eddig a kereskedelmi szerződések mutálták a legbiztosabb utat az utódállamok közgazdasági kö­zeledése felé. A kereskedelmi forgalom felszaba­dításáért folyó harc nemcsak gazdasági, hanem szellemi s erkölcsi is.­A volt csehszlovák miniszter előadása után G r a t z Gusztáv volt magyar miniszter beszélt. Ugyancsak a kereskedelmi szerződések minél alaposabb kiépítése mellett, foglal állást, bár tudja, hogy annak éppen a békekötés miatt sok- akadálya van. De a tárgyaló felek kölcsönös enge­dékenységével ezeket az akadályokat is meg lehet semmisíteni. Az értékes előadásokat a megjelent közönség nagy érdeklődéssel hallgatta végig. Az erdőbirtokok felosztása Prága, április 13. A földreform két részből áll: az egyik részt már majdnem a m^ga teljességében végrehajtották, a második rész pedig az erdőbirtok felosztása nevén ismeretes. A kormány itt két akciót különböztet meg. Az első az erdőbirtok államosítása, még pedig az 1923-ban a földhivatal és a földmivelés- ügyi minisztérium kötötte megegyezés alap­ján. Ezen megegyezés alapján a minisztérium a földreform elvénél fogva az erdőbirtokot sajat kezelésbe vette át A második akció magára az erdőreformra vonatkozik, azaz az erdőbirtokot körülbelül olyan elvek szerint akarja fölosztani, mint ahogy ezt a földbir­tokkal tette. Eme állami akciók alapja első­sorban az expropriációs törvény és pedig a megitéltetési törvény 10. szakasza, amely ezt a kérdést szabályozza s az államnak megadja azt a jogot, hogy a kisajátított erdőbirtokot saját kezelésbe vegye át. Az állam mellett a községek és a nyilvános szervezetek tartottak igényt az eTdőbirtokra. Az erdőbirtok fölosz­tásának szabályozásában a magánemberek csak elvétett esetekben kaphatnák erdobirto- kot. Bajorországban, Szászországban és Ausz­triában az erdöbirtokoknak körülbelül egy harmada az állam kezén van, mig minálunk ezt az arányt még nem érték el. A csehszlo­vák erdőbirtok elosztását a következő tabella mutatja, melynek alapja a január elsejei állag: Nyilv. erdőbirt % Magánbirtok % jj §s Állami J | ”_ö területek , § a 3. §•* Ia sj •< 3 < £ Se u-5 Csehország 67 11.6 79.2 2.5 Morvaország 3.3 6.9 75.7 12.1 Szilézia 19.8 4.7 43.2 32.3 Szlovenszkó 14.8 12.0 43.0 30.2 Ruszinszkó 48.2 2.8 30.3 18.7 Egész átlag: 15.5 9.6 58.5 16.4 A tabella elsősorban azt mutatja, hogy az erdőségeknek csak egy negyede van je­lenleg állami, illetve közkézen, mig a többi magánbirtok. Csehországban az állam kezén csak 6.7%, Morvaországban 5.3% erdőbirtok van. A reform arra vonatkozik, hogy leg­alább 30% menjen át állami kezelésbe. A régi monarchiában az állami erdőbirtok igen csekély volt s a forradalom idején csak 9Ö00 ha-nyi területet tett ki. Csak később járult ehhez a birtokhoz a volt császári és főhercegi ház birtoktömege. Szlovenszkón és különösen a Kárpátok vidékén a helyzet más, amennyi­ben ezekben az országrészekben az erdőbir- tok legnagyobb része a régi magyar kormány tulajdona volt. A tabella azt is mutatja, hogy az erdőbirtok alig egy tizede van a nyilvános szervezetek kezén és hogy a legnagyobb rész magánemberek tulajdona. Az erdőbirtok- reform motívumai részben sztratégiai, rész­ben vámtarifális jellegűek. Mindkettő azon­ban nem döntő jelentőségű. Az erdőbirtok reformjának szükségességét társadalompoliti­kai és gazdasági okokra kellene visszavezet­ni, mert a 4,530.000 ha-nyi területből ma még 2,450.000 ha-nyi terület van feudális ké­zen. Ezek olyan óriási latifundiumokat tesz­nek ki, hogy fennállásuk a már keresztülvitt földreformmal semmiféle arányban nincsess Természetes, hogy az erdőbirtok re­formjánál szem előtt kell tartani mindazt, amit a földbirtokTeformnál hibának ismert fel a kormány és nem szabad megtörténnie annak, ami az utóbbinál történik, hogy ahe­lyett, hogy a birtokfelosztás gazdaságilag se­gített volna az országon, rontott rajta, mert a felosztott birtok ismét magánkezekbe ment át és annyira elaprózódott, hogy a nagybir­tok régi intenzív gazdálkodása a parcellázott birtokon majdnem teljesen lehetetlenné vált. Az állam az erdőbirtok 30%-át akarja bir­tokba venni, hogy az úgynevezett demokrati­kus elvnek eleget tegyen és ma még nincs módunkban ehhez a kérdéshez érdemlegesen hozzászólni, de mindenesetre megállapítható az, hogy amennyiben az egyesek kezéből a birtokot kiveszi, ez a reform javulást csak akkor hozhat, ha tényleg maga az állam veszi •kezelésbe az erdőségeket, nem pedig újra azok, akik a maradékbirtokokat kapták. Másodsorban a reform azt akarja, hogy a községeknek s a nyilvános szervezeteknek jusson az erdőségekből. Itt is csak egy szem­pont lehet mérvadó: csak azok a községek és nyilvános szervezetek részesülhetnek abban az előnyben, hogy erdőbirtokhoz jutnak, me­lyeknél megvannak a szükséges előfeltételek arra, hogy észszerű erdőgazdálkodást folytas­sanak. A földbirtok felosztásánál itt is nagy hibák történtek, mert olyan emberek jutottak földbirtokhoz, akiknek a gazdasághoz semmi közük sem volt s akik pályát változtattak csak azért., mert a földbirtok az ő kezükre került. Az egész országot járásokra kellene felosztani, mert addig az erdöbirtokreform- nak semmi hatása sem lehet, a mig teljesen tárgyilagos szempontok alapján nem Ítélik meg, hogy melyek azok a községek és nyilvá­nos szervezetek, amelyek igényt tarthatnak az erdőbirtokokra. Általánosan azt hangsú­lyozzák, hogy a reform nem azt célozza, hogy az erdőnagybirtokot széjjeldarabolja, hanem, hogy helyesebb elosztás révén a gazdálko­dást intenzivebbé tegye. Eddig a megváltási ár alapjának a katasztrális bonitást tekintet­ték, nem pedig az erdőségek tényleges boni- tását. Amennyiben a reformot tényleg ke­resztül akarják vinni, a latifundiumok meg­váltása csak úgy történhetik, hogyha az erdő­ségek tényleges bonitását veszik alapul. Csehországban és Morvaországban az erdő­felosztásokat megkezdték, még pedig első­sorban a határszéli megyékben. Ez csak ter­mészetes, mert a cseh erdőségek zárt egé­szet alkotnak, mig az ország belsejében csak egyes erdőszigetek találhatók. A régi erdő- gazdaságok személyzetét nagyrészt átvették, úgy hogy legalább szakavatott kezekben nyugszik a munka. Általában az az igyekezet észlelhető, hogy az erdőbirtokelosztással ha­marosan végleges rendet teremtsenek és az uj szervezést keresztülvigyék. Az egyes el­fogadott terveket egymásután fogják meg­valósítani. Az Adria tarifakérdése. Budapestről jelentik: 12-én ült össze Fiúméban a magyar, olasz és jugo­szláv kiküldöttek bizottsága. A konferencia tárgya az Adria tarifakérdésének rendezése lesz és annak a megállapítása, hogy a három ország vasutjainak tarifáit miképpen lehetne összeegyeztetni. Meg van a remény arra, hogy Magyarország Jugoszlávia és Olaszország részéről ugyanazokban a kedvezmé­nyekben fog részesülni, amelyekben jelenleg Cseh­szlovákia részesül eme két ország részéről. Nagy beruházások a szlovenszkói dohányter­melésnél. A Szlov. Gazd. Tud. jelenti: Az utóbbi időben Szlovenszkón a dohánytermelésre nagy ösz- szegeket fordítottak beruházási címen. Ez igen ör­vendetes jelenség, amelyet a szlovenszkói gazdasági élet nagy érdeklődéssel könyvel el, mert a dohány­termelés most már olyan helyekre is kiterjed, ahol eddig dohányt nem termeltek, igy például a nyit­rai járásra. Egész Nyugatszlovenszkón a mezőgaz­daság fokozott érdeklődést tanúsít a dohányterme­lés iránt s a gazdák messzemenő beruházásoktól sem riadnak vissza. A „Slovakia“ elektrotechnikai szövetkezet Vág- ujhelyen most tartotta meg harmadik rendes köz­gyűlését. Az 1925. évre vonatkozó számadás igen szép eredményről számol be, amely szerint a tarta­lékalap 71.725 korona és a tagsági dijak 1,147.600 koronát tesznek ki. A szövetség ingatlana 450.000 korona és a hálózat értéke 580.000 korona. A szö­vetség uj alapszabályokat fogadott el és beléptek a Pozsonyban fennálló szlovenszkói és ruszinszkói ipari előlegpénztárak szövetségébe. A pozsonyi ménes tevékenysége. A Szlov. Gazd. Tud. jelenti: A szlovenszkói országos földmivelós- ügyi tanács egy szervezési terven dolgozik, hogy a szlovenszkói ménesek ügyét a Pozsonyban fennálló ménes ügyével karöltve rendezze. Az esetleges egyesülés főképpen szervezkedési momentumokra fog vonatkozni. Már eddig is igen szép eredményt ért el és Tornaiján és Giráldon uj méneseket ren­dezett be, illetőleg a régieket felújította. Bár ezek az újonnan felállított ménesek még eddig nem produkáltak nagyobb eredményeket, a jelek azt mulatják, hogy a kezdet jó és hogy már a legkö­zelebbi időben szép eredményekről fog lehetni be­számolni. Az adóhátralékok likvidálása. A pénzügymi­nisztérium uj rendelete szerint mindazok, akik nem tartják be azokat az előírásokat, amelyek szerint a forgalmi adóirat negyedévenként el kell számolni, 50—5000 koronáig terjedő összeggel megbiintet- hetők. A gyümölcsszeszíélék egységes megadóztatása. A Szlov. Gazd. Tud. jelenti: A pozsonyi likőrgyá­rosok és szeszégetők szlovenszkói szövetkezete a pénzügyminisztériumnál azt javasolta, hogy a szesz­adó emelését csak a legszükségesebb esetben vi­gyék keresztül, mert attól lehet tartani, hogy a nagy megadóztatás következtében a belföldi fo­gyasztás erősen csökkenni fog. Amennyiben a fo­gyasztás 7%-kal csökkenne, a pénzügyminisztérium a remélt jövedelemtöbbletet nem érné el. Abból a célból, hogy az állami hivatalnokok fizetésrendezé­sére szánt fedezetet a pénzügyminisztérium elérje, a szeszégetők szövetsége azt javasolja, hogy adóz­tassák meg az egész köztársaság gyiknölcsszeszféléit egységesen és teljesen, ami az államnak 30—35 millió koronát jövedelmezne évenként. A Cseh Union Bank 12 százalék oszta­lékot fizet. A Cseh Union Bank igazgatóta­nácsa tegnap tartotta meg mérleg-megállá - pitó ülését, amelyen az 1925. évi elszámolást tárgyalták le. Eszerint a bank múlt évi mér­lege 33,501.377 korona 17 fillér tisztajöve- delmet mutat ki. Az igazgatótanács elhatá­rozta, hogy a május 1.1-ére összehívandó köz­gyűlésen 12 százalékos osztalék kifizetését fogja javasolni, amely részvényenként 24 koronának felel meg. 6,700.000 koronát a tisztajövedelemből a tartalékalapra utalják át és a tandemek levouása után megmara­dó tisztanyereség részt, 540.087 korona 87 fillért uj számlára helyezik- A közgyűlésre szóló meghívót lapunk mai számában hoz­zuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom