Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-14 / 85. (1123.) szám

1926 április 14, szerda. 'BRSCMMAfifaCRHÍRLAE 5 a A rokkendorfi négyszeres gyilkosság egyik tettesét elfogták Jó nyomon halad a vizsgálat — Lansky M ihályt szembesítették a 13 éves koronata­núval — A P. M. H- tudósítójától — Kassán egy harminctagu bűnszövetkezetet lepleztek le Letartóztatták egy Fő-utcai ékszerbolt túl ajdonosait — A kassai rendőrség lázas mun­kában A P. M. H. tudósítójának telefonjelentése Kassa, április 13. Tegnapi számunkban röviden jelentet­tük, hogy a kassai rendőrség bimügyi osztálya Pcngrácz rendőrtanácsossal az élén egy olyan nagyszabású bűnszövetkezetnek jött a nyo­mára, amely működésével behálózta az egész csehszlovák köztársaság területét, sőt külföld­re is kinyújtotta csápjait. Körülbelül 30 tagból állott ez a bűnszövetkezet, melynek Kassa volt a központja és innen indultak ki a busás eredménnyel végződő útjaikra. Különböző osztályokat szervezett meg a szövetkezet, voltak szálloda tolvajai, bankbe­törői, vasutfosztogatói, sőt még a falvakra is kiterjedt figyelmük és csiikefogő alosztályt is létesítettek Az öss7;erabolt árut Kassára szál­lították és orgazdák utján helyezték el. Hét­főig az illusztris társaságnak kilenc tagja ke­rült hurokra, de a kassai rendőrség olyan eréllyel folytatja a nyomozást, hogy rövidesen az egész bűnszö­vetkezet letartóztatása várható. A kassai rend­őrség detektivjei mindenüvé kiutaztak, aho­vá a bűnszövetkezet szálai elérnek. Az orgaz­dák között is tekintélyes és intelligens embe­rek szerepelnek. Nagy megdöbbenést vál­tott ki a városban, hogy a keddi napon a bűnszövetkezet működé­sével kapcsolatban Kassa egyik legelő­kelőbb ékszerüzletének tulajdonosait, Se- rebrenik Szerént és 18 éves fiát, Lászlót orgazdaság miatt letartóztatták A bűnszövetkezet szövevényes működé­sének teljes felderítése már csak órák kér­dése. Agyonlőtte magát a szeretője ablaka alatt A tókoadó fiú tragédiája — Egyetlen pisztolylövés­sel végzett magával —. Gyászt kong a* alsós®eli harang... Alsósíeli, április 13. Vasárnapra virradó hajnalon egy hányt-vetett ilju életet zárt le a tragikus halál. Záboji László 23 éves géplakatost vitte ünnepi lassúsággal egy szekér hozzátartozóihoz, hogy vérázott ruháját ha­lotti szennledővel váltsák led e összeesett fiatal tes­tét sötét koporsó-ágyban fölravatalozzák. Zálboji László jónevü családból származott. Kö­zépiskolai végzettséggel lépett a gépműhelybe és szép jövő állt előtte. De a sors másképp akarta. A háború utáni idők züllött levegője átszivódott az ő leikébe is: könnyelmű, léha életet folytatott. Köny- nyen akart élni. Ehhez járult illetőségi bizonytalan­sága s a tapasztalatlan fiatalember két országban élt nagylábon. Eltékozolta örökségét, amely pedig normális életmód mellett szép megélhetést biztosított volna neki. A korcsmák állandó vendége volt. Hiába volt hozzátartozóinak jóakarata, vagy feddő figyelmez­tetése: a züllött fiút neon lehetett már föltartóztatni a lejtőn. Komolyabb perceiben udvarolt a falu egyik jó­módú leányának. A szülők nem szívesen látták há­zuknál az örökösen dorbézoló „Lacit“, de hallgatni voltak kénytelenek, mert a szerelmes fiú többször előhuzogatta revolverét, mondván: megölöm magam! Tudta mindenki, hogy mi lesz a vége. De ily hamar mégse várta senki. Szombaton este, szokása szerint, végigjárta a falu korcsmáit, de seholsem vettek észre rajta va­lami rossz szándékot. Jókedvű volt. Éjfél után el­látogatott időközben elhidegült kedvese házához és hívta őt: — Gyere ki csak egy percre — utoljára! A leány természetesen nem ment ki. Néhány perc múlva egy pisztolylövés durrant bele az éjszaka csendjébe. A fölrémült háznép kiszaladt, de már Záboji Laci véresen feküdt a földön: az élet csak vonaglott benne. A Brow­ning jól talált: a golyó szive alatt fúródott a tüdőbe s a gerincen akadt meg. A pisztolyban több golyó nem volt. A vasárnap hajnali harangszó csendülve hir-* dette a falu ébredését, de Záboji Lacinak fekete halált kongott.., — Rákóczi-iinnep Kassán. Kassáról je­lentik: A kassai országos keresztényszo­cialista és a magyar nemzeti párt, továbbá a kassai Kazinczy-Társaság és a kassai Ze­nekedvelők egyesülete a kassai Nemzeti színházzal együtt május első felében hatal­mas Rákóczi-ünnepséget rendez, amelyen Rákóczi jelentőségét a magyar életben és Kassa városának Rákóczi korabeli vonatko­zásait értékes előadásokban fogják kidom­borítani és egyébb művészi számokkal a na­pot emlékezetessé tenni. Karl9bad, április 13. A P. M. H. tegnapi számában megem­lékeztünk arról a borzalmas rablógyilkosság­ról, amely Königswart fürdő mellett Rocken- dorf faluban Dölner Rudolf gazdálkodó csa­ládját kiirtotta. A rablógyilkosságnak eddig négy halott­ja van. Dölner Rudolf, 4 éves Anna leánya, 9 éves Izidor fia és Dölner 26 éves cselédje. Felesége és a hét éves József fia súlyos fejsérülésekkel élet és halál között le­begnek a kórházban. Megírtuk, hogy Dölner 13 éves Gáspár fia, aki az ágy alá bújva szerencsésen megmene­kült a rablógyilkos kezeiből, megadta a rablógyilkos személyleirását. Ennek alapján tegnap letartóztatták az Obenrockendorfban la­kó Lansky Mihály gazdálkodót, akinél a csendőrök megtalálták a véres baltát, amellyel a Dölner családot kiirtották. Lansky kihallgatás során azt mondotta, hogy a baltát találta. — A kérdéses nap reggelén kocsival hajtottam el a Dölnerék háza előtt- A kö­zeli fűrésztelepre készültem deszkákért. Dölnerék háza előtt benéztem a kony­ha ablakon és láttam, hogy föl van dúl­va és a bútorokon vérnyomok vannak. Azonban tovább hajtottam. Egy fenyőerdő­nél, ahol az ut annyira szoros, hogy gyalog vezettem a lovakat, a sűrűségből egy férfi­kéz nyúlt ki és egy baltával felém sújtott. A balta a kezemen megsebesített. El­kaptam a baltát, mire a sűrűben rej­tőzködő elmeneküli. Erre kocsimat ott­hagyva, a csendőrségre siettem. A csendőrség azonban nem adott hitelt Lansky vallomásának, mivel nem tartja va­lószínűleg, hogy egy ember, aki a borzalma­san feldúlt és véres szobát látta, nyugod­tan tovább menjen és ne kérdezősködjék. Kimentek arra a helyre, amelyet Lansky Szatmár, április 13. A bukaresti legfelsőbb semmitőszék április 19-ré tűzte ki a hatszoros rabló­gyilkossággal vádolt Reinitz Jakab szat­mári kereskedő első gyilkossági ügyében a felebbezési tárgyalást s Szatmár város kö­zönségét mára egy újabb borzalmas rablógyilkosság tartja izgalomban. A rablógyilkosság, amelynek áldozata egy zöldségkereskedő asszony, tettese pedig egy kertész és a felesége, teljesen hű kó­piája a Reinitz által elkövetett gyilkossá­goknak. A tettesek kicsalták az áldozatot a lan­kára, ahol laktak, ott levitték a pincébe, ahol olcsó zöldséget kínáltak átvételre. A pincében a szerencsétlen asszonyt megfojtották, holttestét pedig a kert­ben elásták. A borzalmas esetről tudósítónk a követke­zőkben számol be: Luger Chászkel már marosszigeti lakós nemrég halt el, özvegyet és hat gyermeket hagyván hátra. Az özvegy zöldségkereskedéssel foglal­kozott. Mármarosszigettől Nagyváradig is­merték a szorgalmas, ügyes asszonyt, aki nagyban összevásárolta a zöldséget és kis- árusoknak adta tovább. özvegy Lugerné férjhez ment Marko- vics Henrik avasujvárosi kereskedőhöz, de a zöldségkereskedést tovább folytatta. Március közepén azzal ment haza csa­ládjához, hogy Szatmáron egy kertésztől nagyobb mennyiségű zöldséget vásárolt, amire 500 lei előleget is adott. Csak az a gyanús, mondta, hogy a zöldséget feltűnően olcsón vette valami hibának kell az üzlet körül lenni. Egyik fia ajánlotta, hogy vele megy az átvételre, de Markovicsné azt mondta, hogy felesleges, elég tapasztalt üzletasszony ő ahoz, hogy be ne csapják. Március 22-én pénzt vett magához, be­ment Szatmárra, ahonnan azóta nem tért haza. Néhány nap múlva a család jelentette Markovicsné eltűnését a rendőrségen. megjelölt, azonban megállapították, hogy a kérdéses helyen a fenyőbozót olyan sürü, hogy teljes lehetetlenség, hogy abban egy férfiember elbújhasson és mozogni tudjon. Lanskynál házkutatást tartottak, ez azonban eredménytelenül végződött. Megál­lapították azt is, hogy Lansky öt évvel ezelőtt mint szolga, alkalmazva volt a Dölnerék udvarában. A gyilkosságot csak olyan ember követhette el, aki pontosan ismerte a helyi viszonyokat, mert a mindenütt erősen lezárt lakásba a gyilkos éjjel már nem tudott volna behatol­ni s igy bizonyosra veszik azt a feltevést, hogy a gyilkos már este elrejtőzött Dölnerék lakásában s ott várt éjfélutánig, amikor a tettet elkövette. A 13 éves Dölner Gáspárt szembesítették a letartóztatott Lanskyval, a fiú azonban határozottan kijelentette, hogy nem ez az ember volt bent a szobában a gyilkosság éjjelén. Valószínű, hogy Lanskynak ennek da­cára is része van a rablógyilkosságban, a tettes azonban nem ő, hanem az az ismeretlen, aki Lansky segítségével a gyilkosság előestéjén elbújhatott a sze­rencsétlenek lakásán­A nyomozás tovább folyik. A Rockendorf melletti falvak lakosai közül százával jelentkeztek önként a csend­őröknél, hogy részt vesznek a gyilkos ke­resésében. A házakban a rablógyilkostól való félelmükben a lakosok egész éjszaka égetik a lámpákat. Lapzártakor jelentik telefonon, hogy az egyik életben maradt áldozat, hét éves Dölner fiú ma reggel borzal­mas sérüléseibe belehalt. A három áldozatot óriási részvét mellett ma délután, eltemették. A letartóztatott Lansky sógorát, Moisch Józsefet, Lauterbachban le­tartóztatták. A rendőrségen elhanyagolták a nyomo­zást s két hét alatt mindössze annyi tör­tént, hogy Márton István kérészt, akitől Mar­kovicsné a zöldséget vette, párszor beidézték a rendőrségre, de mindannyiszor eredmény nélkül elen­gedték. Mikor aztán a helyi sajtó éles hangon ki­kelt a nyomozás lanyhasága ellen, az ügyet a szatmári sziguranca — a politikai rendőr­ség — vette a kezébe, ahol Lapusan Viktor detektivnek osztották ki az ügyet. Lapusan ötletes módot eszelt ki arra, hogy az ügyet felderítse. A tervbe beavatta Herschkovics Sándor rendőrségi detektívet és egy újságírót. Lapusan ötletes módot eszelt ki arra, hogy gyanúsított Marton István kersztész felesé­gét, akiről tudták, hogy iszákos asszony és úgy mutatkoztak be, mint ügyvéd és annak patvaristája. Elmondták, hogy hallották: a rendőr­ség állandóan kellemetlenkedik velük, segíteni akarnak rajta, meg akarják vele beszélni a védelmet. Elvitték az asszonyt egy vendéglőbe, hogy ott megtárgyalják a teendőket. A második pohár italnál az asszony elmondta az „ügyvédeknek*4, hogy Mar- kovicsnét lecsalták a pincébe, ahol az ura puszta kézzel megfojtotta, amig ő a pincelejáratnál vigyázott, hogy a munkában senki ne zavarja. Azután elvették a nála levő 450 leit. Megbánták, úgymond, amit tettek, mert ők azt hitték, hogy több pénz lesz az asszony­nál. Azt azonban, hogy a holttestet hová tet­ték, nem akarta megmondani. Az „ügyvédek" erre megmagyarázták az aszonynak, hogy nekik tudni keik ! • hol a hulla, mert bele kell lökni a Szamos­ba, hogy rá ne találjanak. Majd ők ezt el­intézik. Az asszony beugrott, az ötletnek és | éjszakának idején elvezette Lapusant j és az újságírót Tabajdy György gyógy­szerész lankájára, ahol kertészként vol­tak alkalmazva és ott a lakás ajtaja előtt tiz lépéssel megmutatta a frissen ásott gruppot, amelyen tulipán volt ültetve, hogy az alatt van elásva a holttest. A detektív és az ujságiró erre ásni kezdtek és mikor a város tornyaiban pont éjfélt ütöttek az órák, a földben másfél mé­ter mélyen ráakadtak a holttestre. Erre adott jelre előlépett Herschkovics detektív és az egész társaságot az „ügyvé­dekkel" együtt letartóztatta. Márton István és felesége cinikusan beismerték a borzalmas bűncselekményt. Elmondták, hogy előre megbeszélték a gyilkosságot, amelynek tervét Mártonná vetette fel. — A nagy urak is lopnak, mondta az asszony, mégsem bántják őket, próbáljuk meg mi is. Az ember ráállott és a pincében addig szorította az asszony gégéjét, mig az a kezei között meghalt. A férj mindenért a feleségét okolja, aki részeges asszony volt, mig ő — úgy­mond — józan, vallásos ember volt, aki a gyilkosság után elment a templomba és husvétkor úrvacsorát vett. A rabolt pénzen élelmet, gyermekeik­nek ruhát és egy álmoskönyvet vettek, mely­ből a gyilkosság óta zavaros álmaikból igye­keztek megfejteni: kiderül-e a gyilkosság, vagy sem. — Ha kiderül, — mondta az asszony — én megölöm magam is meg a két gyerme­kemet is. A vallatás alatt megdöbbentő cinizmussal viselkednek és teljes részletességgel mond­ják el a kegyetlen rablógyilkossáig részle­teit. Elmondták, hogy a gyilkosság után spár­gával összekötötték az áldozat holttestét,, a lábát felhúzták a nyakához és igy össze­gubbasztva egy kosárban felhozták a pin­céből, fényes délután elföldelték és 13 éves kislányukkal ültettettek tulipánt fölé, mig fejéhez egy karácsonyfaágat tűztek. A gyilkos Márton István a szatmár- megyei Fülesden született, 15 éve lakik Szatmáron. Miskolcon három évig szolgált a tüzé­reknél, hat hónapig próbacsendőr volt Kas­sán, a háború alatt pedig Szegeden katona­szakács. Feleségével a vonaton ismerkedett meg s háromheti ismeretség után vette el. Az asszonynak leánykorában már gyermeke volt. A gyilkosokat kihallgatásuk után át­adták a szatmári ügyészségnek. Vándortáska Tavaszi est Nemsokára vecsernyét fog kongatni a vén dóm harangja és a munka halkuló szívve­rése meg-megáll. Az ablakom nyitva, — dombon áll a ház és látom a mélyben fekvő utón elvonuló me­zei munkáoskat. Csendes harmonikaszó hal­latszik fel. Valamelyik béreslak előtt csengös harmonikán játszik egy legény és most da­lolni kezd: Andulka, kedvesem, szeretlek én! Andulka, gyermekem légy az enyém! Különös, párás csendességgel közeleg a,z est, már minden lepihent, csak a legény dalol meleg baritonján. Egyszerre csak visító szop­rán felel a szomszéd házból az énekre. A le­gény csöndes, polkázó hangja meglendül, uj szint, friss ütemet kap és belekapaszkodik a sivitó szopránba. A hangok kergetőznek, egyik le akarja gyűrni a másikat, csatáznak, hívogatnak és kerítenek. Andulka, kedvesem, légy az enyém! Valami halk és fojtó mámor vibrál a le­vegőben. Távol álmosan súgnak az erdők és a föld elalvó méhéböl, mint egy hatalmas ős- folyamból, szakadatlan árad, feszül és zuhog a megújhodás ezer illata és hangja... A béreslegény csendes, bánatos nótába fogott, ellágyuló hangjában hívogató, fájdal­mas vágy remeg, a szoprán még sivalkodik, de már halkul és lágyul és engedelmesen hoz­zásimul a legény vágyakozó hangjához, mely befonja és betakarja. Aztán csend lesz, az ének elhangzott, csak néha ver fel hozzám halk muzsikafoszlányt az esti szél. Nyugaton elhamvadtak az alkony lángjai. Előttem összefolynak a színek, elmosódnak a vonatok és a homályban, lenn a mélyuton. két árnyék suhan el. Este lett. A harng angelust kongat. Egri Viktor. Borzalmas rablógyilkosság Szatmáron Egy kertész és a felesége 4500 leiért megfojtottak egy asszonyt — „Saj­nálom a tettet: ilyen kevés pénzért nem volt érdemes", mondja a gyilkos

Next

/
Oldalképek
Tartalom