Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-14 / 85. (1123.) szám

"r‘nsrCJ-M-/V>.A<syATí/HIjPJjAP egy percig sem hajlandó tűrni, hogy a Ru­Osszeüi a választó bíróság A választóbiróság április 22—23. és 24-én ülésezik s azon a következő programot fogja elintézni: A pozsonyi megyei képviselet be­jelentése, hogy Koza Matejov György a vá­lasztási törvény 13. § értelmében megszűnik lagja lenni annak a pártnak, amelynek jelölő­listáján megválasztották. A zsidópárt panasza a nemzetgyűlési választások ellen. Április 23-án délelőtt 9 órakor nyilvá­nos tárgyaláson tárgyalják le a német agráriusok, a német iparospárt, a Zipser Deutsche Partéi és a magyar nemzeti párt panaszát. Továbbá az országos ke­resztényszocialista párt panaszát a sze­nátusi választások miatt 24-én délelőtt 9 órakor a szlovák néppárt panasza kerül sorra a nyitramegyei válasz*-' sok ügyében és ezután a német szociálde­mokraták, végül a Prasek-féle konzervatív agrárpártnak a panaszait tárgyalják. A tisztviselők fizetéséhez csak 500 milliós fedezet szükséges? Prága, április 13. A pénzügyminisztérium az állami tiszt­viselők fizetésrendezésére eredetileg 700 mil­lió korona előirányzatra keresett fedezetet s azonkívül még 440 millió köröné kellett a tanítók régebbi fizetésreüdezésé,,e. A parla­mentben már régebben hangoztatták, hogy ezek az összegek túlzottak s most kiderült, hogy a költségek tényleg jóval kisebbek. A fizetésrendezéshez szükséges fedezet, cseh politikusok véleménye szerint, csak 570 millió és a tanítók részére csak 139 millió, vagyis az eredetileg előirányzott 1140 millió he­lyett csak 709 milliós fedezet biztosítandó. El ben *7 összegben már benfoglaltatnak a helyi pótlékok is, amelyeket a parlament még 1924-ben törvénnyel engedélyezett s ame­lyek már az 1925. évi költségvetésben is sze­repeltek. Ez az összeg 215 millió korona és az ez évi költ? égvet©sbe már fedezve van. Ha te­hát ezt a fenti összegből levonjuk, úgy csak 504 millió koronára kell fedezetet keresni, amit a cukoradóval és a nemzet­védelmi minisztérium költségvetésének leszállításával akar a pénzügyminiszté- térium megszerezni. 'A 'enti, terdenciózus hir csak feritartás- sal közölhető, mert abban a lelkészek fizetés­rendezése egyáltalában nem szerepel, jólle­het az eredeti javaslat 211. §-a kongruarende­zésről szól. Uj panama készül Ruszinszkóban Ungvdr, április 13. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Hete­ken át foglalkozik a ruszinszkói sajtó az ung­vári kormánybiztos azon gazdasági akciójával, mellyel az ungvári kövezet- és vásárvám sze­désének jogát bérbe akarja adni. A P. M. H. a napokban mutatott rá arra a tényre, mely szerint a vámok bérbeadása a közönség gazdasá­gi érdekei ellen való. A közvélemény azonbae elejétől fogva ki­váncsi volt rá, hogy miképpen jutott Hrbek kormánybiztos arra a gondolatra, hogy a vá­mokat bérbeadja, mikor annak házi kezelése — amellett, hogy gazdaságosabb — bizonyos erkölcsi és gazdasági szempontokat is eredmé­nyesen istápolhat A kíváncsiságot most az Ungváron megjelenő Podkarpatska Rus cimü cseh lap kielégítette, de olyan szenzációs for­mában, hogy azzal egy készülőben lévő pana­máról rántotta le a leplet. A Podkarpatska Rus szerint a kövezet- és vásárvám bérbeadásának eszméjét a helybeli kormánylapok vetették fel Hrbek kormány- biztos előtt. Ezek a kormánylapok interveni­áltak a kormánybiztosnál, hogy a kövezet- és vásárvámot adja bérbe. Ezért az intervenció­ért az említett kormánylapok részére bizonyos oldalról — az egyik verzió szerint kétszer húszezer koronát, a másik szerint három sze­mély részére összesen ötvenezer koronát tet­tek volna megbízható helyen letétbe. A lap szerint ez a panama a kormánybiz­tos tudomására jutott és ennek tulajdoníthat'' hogy a nagy üdvrivalgással kisért bérbeadási műveletet a kormánybiztos az árlejtés napján hirtelen megszüntette és újabb pályázatot irt ki, amellyel szemben azonban már az összes ungvári sajtóorgánumok állást foglaltak. A lap szenzációs vádjait, bár a jelzett ungvári kormánylapokat névszerint nem em­\ s* litette meg, a kor^hnmysajtó mély hallgatással fogadta s mig más esetekben a legcsekélyebb gyanúsításra felhorkant, addig most elnézett a Podkarpatska Rus vádjai felett. A Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok hivatalos sajtóorgánuma, a Ruszinszkói Ma­gyar Hírlap felszólította a Podkarpatska Rust súlyos és az egész ungvári újságírói kart mé­lyen sértő vádjainak konkretizálására, mert Tripolisz, április 13. Mussolini minisz­terelnök tegnap kíséretével meglátogatta a Tri­polisz és Zaura között elterülő vidéket. Min­denekelőtt a gyönyörű Zanzur oázist szem­lélte meg, majd a földmivelésről híres Zaviá- ba ment, ahol arab lovasok tették körül auto­mobilját és egészen addig a helyig kisérték, ahol a lakosság összegyűlve várta az előkelő vendéget. Feltűnést keltett néhány arab bemzülött, akik fehér humuszuk alatt fekete in> fascisták egyenruháját tviselték. Az ara­bok szónoka kijelentette, hogy olasz érzi magát és jól tudja, hogy egész Tri­polisz lakossága is szívesen válik olasszá. Zaviából Mussolini autója gyönyörű pál­maligetek és gazdag kertek között Szorman- ba ment, majd a szabrathi romokhoz érkezett. A lakosság mindenütt nagy lelkesedéssel fo­gadta a dúcét. Amikor a miniszterelnök kü lönvonattal elindult Zuarába, arab lovasok a vágány mindkét oldalán egész a városig ki­sérték a vonatot. A zaurai állomáson a Kaj- makan tolmácsolta Mussolininek a lakosság Komárom, április 13. Impozáns közönség jelenlétében tartotta meg vasárnap a komáromi keresztényszocáa- lista pártszervezet népgyülését a Dózsa-féle Vigadó nagytermében. A választások óta az ellenzéki pártok egyike sem tartott még nép- gyülést Komáromban, vasárnapra pedig két pártnak is jutott belőle. Délelőtt a Hlinka- párt népgyülését ugyan megzavarta az ün­neprontásra kirendelt cseh nacionalista és kommunista pártok terrorcsapata, annál meg­lepőbb volt, hogy a délután tartott keresz- tényszocialista párti népgyülés a legteljesebb rendben, zavartalan lelkesültségben folyt le. Nagy része van ebben a mai helyzet ecsetelé­sére mindig a legalkalmasabb hangot meg­találó, lebilincselő előadásu és népszerű F e- dor Miklós nemzetgyűlési képviselőnek. A keresztény magyarságnak ez egyik legszim­patikusabb vezére az igazság pörölycsapásai­val döngette népgyülési szónoklatában a nem rég levitézlett Svehla-kormány s a forrada­lomkor hirtelen átvedlett ultranacionalisták, most hírhedt uszítok kormányzási rendszerét. A népgyülés lefolyásáról alábbi tudósítá­sunk számol be: A komáromi pártkörzet elnöke, Dosztál Jakab elnöki megnyitója után F e d o r Mik­lós képviselő rámutat arra, hogy a régi, sok­szor átkozott magyar időkben Szlovenszkó volt az állam ipari része, Szlovenszkó akkor tudott kenyeret adni népének s akinek itt nem jutott betevő falat, azt bőségesen, test­véri szeretettel látta el a magyar alföld. Ma Szlovenszkó csendes, itt nem hallani a szorgos munka szerszámainak zaját, itt bedőlt gyárkémények, roskadozó gyárépületek, munkátlanságban senyvedő nép ezrei, erőtlen karjai jelzik a demo­kratikus kormányzat könnyetfakasztó eredményeit. Szlovenszkón az őslakók lettek az idegenek s hogy panaszkodni mernek, feléjük szegzik mindig az irredentizmus ostoba vádját. Ezután végigsorolja azokat az elviselhe­tetlen terheket, amelyek ma a lakosság min­den rétegének vállát nyomják s amelyek súlya alatt teljesen összeroppan. A sok be­ígéri boldogság helyett ma a nyomor ácsorog az őslakosság kapujában. Az állam kormány­zata csak a lakosságtól követel mindent, de adni nem ad semmit, pedig igen rossz kor­mányzat az, amely csak terheket rak lakosai­ra, de azzal nem törődik, hogy a terhek erős váltakon nyugodjanak. A történelmi orszá­gokban minden virul, ott van élénk, pezsdülŐ ipari és kereskedelmi élet. szinszkóban a múltban oly igen elharapózott sajtópanamák megismétlődjenek. Az ügynek egyébként sulycs következ­ményei lesznek, mivel a kormánybiztosnak kötelessége lett volna a panamaügyben a rendőrségnél jelentést tenni és amíg az ügy tisztázva nincsen, a pályázati hirdetést visz- szavonni. hódolatát. Egy arab gyerek üdvözlő beszédét olasz nyelven mondotta. A kcmmisszariátus palotájában a duce fogadta a nép vezéreit, akik ugyancsak olaszhüségről beszéltek. Mus­solini válaszában kifejtette, hogy szívesen lá­togatta meg Zaurát, mert tudja, hogy a lakos­ság hü királyához és Nagyolaszország törvé­nyeihez. Ezután 600 arab lcvas remek nem­zeti viseletben pompás lovasmutatványokat mutatott be a kajmakán és a mudir vezetéke alatt. A mutatványok után a kajmakán gyönyörű ménlovat ajándékozott Mussolininek. .4 lovon ezüst szerszám volt, egy arannyal és ezüsttel hímzett takaró és egy lovagló- pcSlca, amelynek arany markolatában a fascizmus jelvényei s egy Mussolininak szóló ajánlás voltak vésve. Mussolini meghatottan köszönte meg a népnek ajándékát és kijelentette, hogy a lo­vat Rómába viszi s megmutatja az ottani nép­nek, hogy Zaura lakossága mily szerettei gon­dol anyaországára s annak vezetőjére. — Az ünnepségek után Mussolini visszatért ínpu- liszba. 24.000 útlevelet adtak ki a sxlovensx- kóiaknak Amerikába s a többi külföldi államokba a nagy felszabadítás óta s ugyan mi mást bizonyit-e ez a szomorú statisztika, mint azt, hogy itt nincsen kenyérkereső alkalom, itt nincs munka? Az adók mindenféle fajtája nyom bennünket, az állami büdzsé horribilis deficitekkel dol­gozik s a kormány 24 millió koronát osztott ki a legutóbbi választások előtt a koalíciós pártok politikai propagandájára. Hatalmas hadsereget tartunk s egész hadát a rendőrök­nek, csendőröknek. Mi nem követelünk mást, mint azt, hogy Szlovenszkón a szlovenszkói lakosság megélhetése biztosíttassák, Szlovenszkó az őslakosságé, nyelvre, vallásra, foglal­kozásra való tekintet nélkül. A keserű­ségek pohara megtelik és kicsordul be­lőle a hétesztendős szenvedés, melyre mi orvosságot keresünk. És ez az orvosság: az összetartás és lankadatlan küzdés a mai rezsim ellen. Elismeri, hogy az állampolgárság kérdésé­ben Dérer javaslata enyhülést hozhat, de ad­dig is, mig az ezreket és ezreket érintő kér­dés elintéződik, hány szlovenszkói őslakos jut a legkéiségbeejtőbb nyomorba? Az állam- polgárság kérdésének erőszakos feszegetése nem fog bennünket megrettentem, mert mi szlovenszkóiak itt maradunk, ahol születtünk, ahová bennünket az őseinktől örökölt föld köt. Lehet, hogy » a kormány a mai tehetetlenségében uj választások kiírásával is fog kísérletezni. Nekünk ebben az esetben minden módon azon kell lennünk, hogy a két magyar testvérpárt egy utón haladhasson. Végtelenül sajnálja, hogy a magyarság egy­ségére való számos kísérlet nem járt ered­ménnyel, de reméli, hogy a magyarság meg­találja a legközelebbi választáson az egység útját. A hatalmas szónoklatot a hallgatóság a legnagyobb figyelemmel hallgatta és szám­talanszor szakította meg kitörő éljenzéssel és tapsokkal. Bölim Rezső orsz. főtitkár ezután is­mertette a nyelvrendel.etet teljes részletes­séggel s rámutatott azokra a kötelességékre, amelyeket teljesíteni nyelvünk fenmaradása érdekében a magyarságnak elmulasztania nem szabad. Behatóan foglalkozott a nyelv rendelet folytán beállott hivatalos eljárások változása Mussolini az arab fascistáknál Automobilutak a tripoliszi oázisokon — Határtalan lelkesedés a benszülöttek között A keresztényszocialista párt népgyiilése Komáromban Fedor Miklós képviselő hatalmas beszéde — Komáromban és Tornán egyídőben hangzott el a magyar egység követelése — A keresztényszocialista párt zselisi gyűlése 1926 április 14, szerda. következtében követendő teendőkkel. Ismer­tette mindazokat a jogokat, amelyek a ma­gyar nemzeti kisebbségeket megilletik a kü­lönböző bírósági kerületekben. Rámutat ar­ra, hogy a nyelvrendelet fontossága éppen abban van, hogy legalább azokat a jogokat követeljük, amelyeket még meghagytak szá­munkra. A nemzet a nyelvében él s szent kö­telessége minden magyar embernek az élet minden körülményei között nyelvét megőriz­ni és csorbítatlanul adni át utódainknak. A nagy figyelemmel hallgatott szakszerű, kitűnő ismertetés után Dosztál Jakab helyi pártelnök megköszönte Fedor Miklós képviselőnek és Böhm Rezső országos főtit­kárnak a politikai helyzet ismertetését bő­ven kimerítő, hatalmas szónoklatait és a népgyülést bezárta. A gyűlés után megválasztották a komá­romi pártszervezet tisztikarát a következő­képpen: Elnök Dosztál Jakab iparos, társ­elnök Domány Ferenc, alelnökök Lukovics József, Kovács József, titkárok Dosztál Nán­dor, Ripari Ferenc, pénztáros Bárt István, ellenőrök Vida István, Fogl Károly, jegyzők Balogh Miklós és Zalezsák József. Ugyancsak sikerült népgyülést rendezett a keresztényszocialista párt Zseliz községben is, amelyen a környék nyolc községe is meg­jelent. Fekete Vince dr. esperes mélyen szántó beszédében örömét fejezte ki, hogy a párt a belső válságot túlélte és uj virágzás korszaka nyílt meg előtte. Méltatta Szüllő Géza dr. érdemeit, aki fáradhatatlan buzgó- ságával nemcsak idehaza, hanem a nemzet­közi nyilvánosság fórumán is eredményesen küzd népe jogaiért. Heves szavakkal ostro­molta a kormányzat vallásellenes intézkedé­seit és kijelentette, hogy pártja a vallás­erkölcsi oktatás érdekében rendületlenül folytatja harcát. Voszatkó János, a közalkalmazottak szervezetének elnöke, a mai békenélküli korszakot jellemezte, majd áttért azokra az igazságtalanságokra, melyek az elbocsátott tisztviselőket és rokkantakat érték. Ax őslakók boldogulása csak úgy képzel­hető el, ha a jobb jövő elérése céljából össxefognak. Kovács Mihály földmunkás a földreform visszaéléseit ostorozta, Poór Ferenc körzeti titkár a gazdasági és politikai helyzetet is­mertette, mig C s a p o s s Ferenc lévai titkár a Léva város környékén eszközölt földosztá­sok visszásságaira mutatott rá. ­A gyűlés lelkes hangulatban ért véget. A máramarosi ruszinok a román naptáregyesités ellen A román máramarosi ruszinok kétszer ünnepük meg a husvétot Ungvár, április 13. (Ruszinszkói tudósítónktól.) A kettéosztott M árama ros vármegye ruszinjai még mindig állan­dó harcban állanak a román részről jövő nap'ár- egyesitési törekvésekkel. A Romániához csatolt Máramarosban lakó ru­szinok, amikor az orthodox egyházak fejei is a naptáregyesités mellett foglaltak állást — még mindig ösztönösen idegenkednek a naptáregyesi­tés gondolatától. Nincs ember, aki megtudná ma­gyarázni a ruszin népnek, hogy az időszámítás­nak semmi köze sincsen a valláshoz, mert a ru­szinok csökönyösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ti­zennégy nappal hátrább kullogjanak a nyugati kereszténység időszámítása után. A ruszinok ellenállása különösen Besszará- biában öltött nagy mérveket, úgy hogy a román kormány egy ízben már meghátrált a várható kö­vetkezmények elől és megengedte, hogy a ruszi­nok a saját naptári számit ásuk alapján tartsák meg ünnepeiket. Egy újabb rendelet ezt az engedményt ámbár ismét megvonta a besszarábiaiaktól, de most — mint értesülünk — Goga Oktávián ismét megengedte a besszarábiai románoknak, hogy tetszésük sze­rint ünnepelhessenek. A legérdekesebb most a máramarosi ruszinok magatartása. A máramarosi ruszinok minden nagyobb el­lenkezés nélkül beletörődtek a román kormány naptáregyesitési rendeletébe és a húsvéti ünnepeket a görögkeletiekkel és római katholikusokkal egyidöben tar­tották meg. Igen ám. de ugyanekkor elhatározták, hogy tekin­tet nélkül a rendeletre, a Gregorián naptár által előirt ünnepeket is megtartják. A ruszinok azzal érvelnek, hogy az ünnepek megtartása teljesen az ő belügyük, s ha a zsidók tetszés szerint meg­tarthatják ünnepeiket, akkor a ruszinokat se le­het attól eltiltani, pláne akkor, amikor a naptár- egyesítésről szóló rendeletet a ruszinok megkér­dezése és hozzájárulása nélkül hozták meg. Most tehát az a helyzet fog bekövetkezni, hogy ez év május másodikán a román Mára­maros ruszin fakóssága ismét meg ünnep­li a husvéfct. A román hatóságok — bár közgazdasági szem­pontból nagy hátrányt jelent ez a kétszeri ün­neplés — nem fognak akadályokat gördíteni a megismételt husvét megünneplése elé, mivel en­nek beláthatatlan következményei lehetnének. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom