Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-13 / 84. (1122.) szám

. 1C;ÖZ<« A'ZPA SÍÁGP . Jelentés a terménypiacokról ’ Prága, április 12. Már husvét előtt vált érezhetővé a# ter- ménypiacoivon egy kedvezőbb hangulat ha­tása és ez a múlt hétig még mindig tartotta magát. A forgalom ugyan nem volt nagy és az árajk. inkább az eladók részére biztosítot­tak előnyöket, de mégis egy bizonyos élénk­séget lehetett tapasztalni. A hazai malmok arra kényszerültek, hogy a vásárlásoknál némi tartózkodást tanúsítsanak, tekintettel arra, hogy a búzában elérhető ár az im- portliszt árával szemben nem nagyon ked­vez a malomiparnak. A rozsliszt leadási piaca is erősen körülhatárolt és majdnem az összes malmok nagy lisztkészletek fölött rendelkeznek s ezeken csak úgy tudnak túl­adni, ha az árakat csökkentik, tehát ha a rozsliszten veszítenek. Dacára ezeknek a körülményeknek, az utolsó héten a főpiacok kimondottan kedvező jelleget mutattak, mert a készlettulajdonosok kínálata nem erőszakolt, amit arra lehet visszavezetni, hogy a jelenlegi tavaszi vetésnél a behozatal csoKkent. Búzát nehéz kvalitásokban csak elvétve kínáltak megvételre. A kínálati té­telek majdnem kivétel nélkül jobb árakon keltek el, mint remélték volna. Ez a tény a közepes buzafélékre is kiterjesztette hatását, úgy hogy ezek a lisztfajták is, amelyek ed­dig teljesen el voltak hanyagolva, nagyrészt emeltek. A rozspiac annyiban javult, hogy a német kínálat végre egy kissé lecsendesett és mivel a lengyel kontingens majdnem ki van merítve, a hazai termény megint elő­térbe nyomul. A kínálat egyébként elég sze­rény volt, sőt a tulajdonosok követelményei­ket felfokozták, de a vásárlók csak ritka esetben mentek be a folozdt követelmé­nyek teljesítésére. Árpában a sz^zm úgy­szólván véget ért és csak a búzára 5s rozsra való tekintettel volt itt is még forgalom. Az árak kissé emelkedtek, de az üzlet nem veit nagy. Zabban a kínálat gyönge és egyes helyeken magasabb árakat fizettek. Mindent összefoglalva, a piacok jobb hangulata csak átmeneti jelenségnek tekinthető és mindenkép­pen csak arra vezethető vissza, hogy a tavaszi vetés idején a külföldi gabona­félék beözönlése rendszerint gyöngül. Mindenütt azt hiszik, hogy a vetés be­fejezése után újra idegen gabona fog beözönleni az országba, úgy hogy a jelenlegi javulás megint eltűnik. Bizonyos az, hogy a belföldön nagymennyi­ségű eladatlan búza- és rozsmennyiség van felhalmozva. Tengeriben az erőszakolt kíná­lat még mindig olyan, mint előbb volt és az érdeklődők a magasabb árakat nem voltak hajlandók megfizetni. A hüvelyes vetemé- nyek piaca a fogyasztási szezonra való te­kintettel barátságosabban alakult, anélkül azonban, hogy ez az árakban változást idé­zett volna elő. A korpa a múlt héttel szem­ben nem változott és a hazai malmok, ame­lyek nem rendelkeznek nagyobb készletek io-s.it, az árakat nem csökkentették. Á gabonavám kérdése. Prágában a szo­ciális intézetben Hotowetz dr- a vám és kereskedelmi politikának a bérekre való kihatásáról beszélt. Előadásában rátért a gabonavám kérdésére és konstatálta, hogy az európai mezőgazdaság drágább, mint a tengerentúli s ezért vámvédelemben kell hogy részesüljön. A ma fennálló kisérővá- mok nem jelentenek vámvédelmet, mert ak­kor mondják föl a szolgálatot, amikor a vé­delem legfontosabb volna, még pedig azért nem, mert spekulációt idéznek elő s igv a szolid kereskedelmet megkárosítják. Ügy az elmélet, mint a praxis már régén elve­tette a kisérővámok rendszerét s igen nagy hiba, hogy Csehszlovákiában bevezették őket. Valódi védelemnek csak a szilárd­vámok mondhatók, amelyekre már csak azért is nagy szükségünk van, hogy az ő részükön a szomszéd agrárállamokkal jó kereskedelmi szerződéseket köthessenek. Nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az iparnak is szüksége van vámvédelemre, amelynek azonban nem szabadna pirohibá- ciős vámrendszerré kiépitődnie. A vámta­rifát gyökeresen meg kell változtatni, mert ez a kereskedelmi politika gerince s ennek megváltoztatása rendkívül komplikált és fe­lelősségteljes munka. A megváltoztatásnál a végleges döntést sem mezőgazdaság, sem áz ipar, sem pedig egyes politikai érdek­körök nem vindikálhatják maguknak, ha­nem csak a teljes objektív pártatlan és ab­szolút szakszerű meggondolás. A fogy til­tásban nálunk évenként és fejenként leg­feljebb 1.75 q kenyérlisztet fogyasztanak. Mjnden egyes korona, amelyet vámra fizet­nek, még akkor is, ha az árba belekalkulál­juk, ami jó aratásnál nem történik, az egyes állampolgárt évente 1.75 koronával terheli meg. Walkó magyar kereskedelemügyi mi­niszter a legtöbb kedvezmény biztosításáról Csehszlovákiával szemben. Budapestről je­lentik: Egy beszélgetésben, amelyben a szomszéd államokkal való jobb kereskedel­mi viszony létesítését tárgyalták meg, Wal­kó dr. magyar kereskedelemügyi miniszter megemlékezett Magyarországnak Csehszlo­vákiával való kereskedelmi viszonyáról is. Kijelentette, hogy sem az egyik, sem a má­sik OTszág számára nem lehet mellékes en­nek a kérdésnek részletes tárgyalása, mert az egyik ország a másik országra rá van szorulva és a jelenleg fönnálló viszony, mely nélkülözi a legtöbb kedvezmény kölcsönös biztosítását, nem elégíti ki a két államot. Éppen ezért ennek a kérdésnek végleges el­intézése a legközelebbi jövő feladata kell hogy legyen. A magyar kormányban erre nézve megvan a legnagyobb hajlandóság, föltéve, hegy az ország kiviteli követeléseit kielégítő módon teljesitik. A magyar—cseh iparbank r-t. arany- mérlege. Áz április 22-re egybehívott köz­gyűlésen az igazgatóság azt fogja javasolni, hogy a részvénytőkét 3 millió pengőben, a tartalékokat 1 millió pengőben és a rész­vény névértékét 15 pengőben állapítsák meg. E célból 25 részvényt összeraknak, azaz, 25 régi részvényért egy 15 pengős névértékű részvényt adnak cserébe. Esze­rint csak 200.000 darab részvény lesz össze­sen. 1914-gyel íremben a bank arauyvagyo- na 100 százalékkal van valorizálva. Rész­vényként 1000 magyar koronát fognak osz­talékul fizetni, ami összesen 5 milliárdot tesz ki. Nehézségek Csehszlovákiának Spanyol- országba való kivitele körül. A spanyol vámhivatalok azon csehszlovák áruknál, melyeknek exportja a tengeren történik és amelyek német vagy olasz kikötőkön át érkezne^ be, megkövetelik a kikötőbatósá- gok tranzitnyugtázását. Ezen nyugtázás Hamburgban 20 márkába és Triesztben 80 lírába kerül, úgyhogy különösen kisebb lá­daküldeményeknél ez a fölösleges kiadás a csehszlovák árukat megdrágítja. Triesztben az áruátrakományozás még nagyobb kia­dásokat okoz. Értesülésünk szerint a cseh­szlovák kormány a spanyol kormányhoz azzal a kéréssel fordult, hogy ezt a praxist szüntesse be. Mezőgazdasági hiteligények március hónapban. Március hónapban igen nagy volt a mezőgazdasági hitelek iránti kerslet, bár ez máskor ebben a hó­napban csökkenni szokott, mert az eíajta keresle­tek inkább csak áprilisban és májukban mutatkoz­nak. Ezt az esetet azzal okolják meg, hogy a mező­gazdák a répavetésre nem kaptak előleget, ami szorosan összefügg a cukoripar rosszabbodott hely­zetével. A mezőgazdák előbb megtakarított pénzük­höz nyúltak s amikor ez elfogyott, hirtelen nagy- mennyiségű hitelt kerestek. Általában rámutatnak arra, hogy igen egészségtelen hatással volt Szlo- venszkó mezőgazdaságára az, hogy a szlovenszkói répatermelők és a cukorgyárak nem tudtak meg­egyezést. létesíteni. Egyes vidékeken emiatt most lehetetlenné vált a cukorrépa vetése. Uj hatósági húsárak a rimaszombati já­rásban. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A járási ármegállapitó bizottság tegnap esti ülésében a járás területére április 10. kez­dőhatállyal a következő húsárakat állapította meg: marhahús 12.— korona, disznóhus 12.—, borjúhús 12.—, fehér szalonna bőrrel 14. — korona, fehér szalonna bőr nélkül 15. - korona, füstölt főzött szalonna 18.— ko­rona, nyers füstölt sonka és füstölt hús 18.— korona, háj és olvasztott zsir 18.— korona, valamennyi per nettó kg. Országos vásár Rimaszéosen. Rima- szombati tudósítónk jelenti: A tavaszi or­szágos vásárt április 19-én tartják Rima- szécsen. A szlovenszkói állami ménes kiépítése. A Szlov. Gazd. Tud. az országos földmivelésügyi ta­nács jelentése alapján közli, hogy a szlovenszkói állami ménes megszervezése és kiépítése igen jól halad előre. KeresZturon a csikóisfállőt már telje­sen kiépítették s most még Brezinán be fogják fe­jezni a központi nagy istálló építését A szloven­szkói gazdák élénk érdeklődéssel kisérik az állami ménes kialakulását. A ménes kirendeltsége Sebes- falván lesz, ahol különösképpen ruszin lovak szá­mára fognak istállókat berendezni, amelyek eddig Ruszinszkóban voltak. Uj komlóiilteívények Szloveuszkón. A Szlov. Gazd. Tud. jelentése szerint Gálánta vidékén az utóbbi időben uj és nagyméretű komlóültelvénye- ket létesítettek. Létrehozóik jugoszláv telepesek. Mivel Galánta vidékén a komló igen jól terem, eze­ket az ültetvényeket ki akarják terjeszteni. Egy csehszlovák cég orosz pátense. Moszkvából jelentik: Pétervárott Germont feltalálónak sikerült egy olyan villanylámpát készítenie, amelynek fénye szabályozható. Egy csehszlovák cég vette meg ezt az érdekes és uj pátenset és 50.000 darabot rendelt belőle. A francia vámemelés hatása a cseh­szlovák-francia kereskedelmi viszonyra. A 30%-os francia vámemelés a napokban lé­pett életbe és csak egyes speciális vámtéte­lekre vonatkozik, de nem az értékvámokra. A speciális vámtételek közül az uj vámok nem vonatkoznak a cellulózéra, amelyet pa­pírgyártásra használnak. Ez a vámemelés természetesen azokra a csehszlovák árukra is vonatkozik, amelyeket Franciaországba exportálnak. A vámemelésnek az a követ­kezménye, hogy egyes meghatározott áruk­nál, ahol eddig Csehszlovákia nem élvezte a minimális tarifát, ezentúl élvezni fogja. Az 1923 augusztus 30-ikáról kelt csehszlovák­francia kereskedelmi szerződés zárójegyző- könyvébeo már eleve megállapították, hogy porcellánnál, egyes vékony tükröknél, üveg­gyöngyöknél és más ilyen anyagoknál Cseh­szlovákiára a minimális tarifa fog vonat­kozni, ha a jövőben uj vámtételeket vezetné­nek be ezekre az árukra. Ez most bekövetke­zett. A záradékjegyzőkönyvben arról is m íj- egyeztek, hogy amennyiben a jövőben a haj­lított fára kivetett francia vámot emelni fog­ják, a két kormány meg fog állapodni ab­ban, hogy a felemelést miképpen egyeztet­hetnék össze Csehszlovákiának eddigi ked­vezményeivel. Ebben az irányban nemsoká­ra megbeszélések fognak történni a két kormány között. A magyar pénzintézetek bejelentik mérlegeik közzétételét. Budapestről jelentik: A nyugdijvalori- zációs ankét befejezése után a TÉBE foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az intézetek mérlegeiket közzé!egyék-e, vagy sem? Az intézetek abból in­dulva ki, hogy a nyugdijvalorizáciős törvényjavaslat jelenlegi formájában megmarad és a törvényhozás azt el fogja fogadni, a pénzügyminiszternél tartott értekezletek eredményeinek figyelembevételével elhatározták — ama fontos közhiteli érdekek által vezettetve, amelyek a mérlegek közzétételéhez fű­ződnek —, azok közzétételét és a közgyűlések ma­gatartását. Természetes, hogy abban, az esetben, ha a javaslatot a törvényhozás nem tárgyalja le, vagy pedig azon lényeges változtatások lennének ke- resztülvive, az intézetek kénytelenek lennének a közzétett mérlegeket módosítani, esetleg a már ki­tűzött közgyűléseket elhalasztani; Remélik azonban, hogy ennek az egyáltalán nem’ kívánatos változta­tásnak szüksége nem fog előállni. Kényszeregyezségek és csődök Ruszinszkón és Szlovenszkóban. Ungvárról jelentik: A csehszlovák hitelezői védegylet a következő kényszeregyezsége­ket jelenti: Luchs Nátháimé divattextilkereskedő, Eperjes; Glück Bernét kereskedő, Huszt; Hirsch- feld Jakab kereskedő, Terebes; Schivartz Lipót ke­reskedő, Mezőlaborc; Benda Vencel pék, Trnava; Biernbaum Mór textilnagykereskedő, Szepesvár- alja; Markovics József szabó, Bustin; Fischer Ede festékkereskedő, Érsekújvár; Csízek József keres­kedő, Havranek Vacláv mérnök, Spitzer Testvérek szerszámgyára, Pozsony. + Nyugodt és üzletiden a prágai tőzsde. A mai tőzsdén nyugodt hangulat uralkodott. A vétel­kedv gyönge volt és csupán az arbitrázsértékek iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés. Később tel­jes üziettelenség állott be és az árfolyamok kissé gyöngültek. Az ipari piacon gyöngültek: Északi Vasút 75, Északcseh Szén 60, Horvát Cukor 16, Po- doli Cement 10, Nyugatcseh Szén 9, Kosmanos és Inwald 6, Beg-Hütten 5, Alpine 4, Skoda, Ringhoffi és Carborundum 3, Schoeller és Egyesült Gyapjú 2 koronával. Javultak: Rézmüvek 30, Brosche, Első Pilseni, Walter 5, Cseh Cukor 3, Sellier, Danek, Rothau—Neudek 2 koronával. — A bankértékek közül az Országos Bank 3, Cseh Union és Eszkompt 1, a bécsi titrek közül a Bécsi Union 1.5 és a Ver- kehrsbank % koronával szilárdultak. Esett a Zsivno és Anglo 1% koronával. — A beruházási piacon tartott irányzat uralkodott. Javult a népszövetségi kölcsön 5 fillérrel, mig a 6%-os IV. államkölcsön 10, a 3.5%-os 5 fillérrel esett. — Exótákban élénk üzlet folyt a tartalékjáradékokban. + A prágai fatőzsdén ma élénk látogatottság uralkodott. Kínáltak: puha hosszfát, komlókarót, I. és II. osztályú fűrészelt anyagot és faszenet. — Kereslet nyilvánul meg bányafa és puha fűrészelt anyag iránt. + A mai pozsonyi terménytőzsde — ottani tu­dósitónk telefonjelentése szerint — szilárdult. Nagy látogatottság volt a piacon és élénk kereslet vala- [ mennyi cikkben. A következő árakat jegyezték: Búza 200—206, rozs 130—132, elsőrendű árpa 140— 160, zab 145—148, tengeri 102—105, köles 100—105, borsó 150—160, lencse 180—230, takarmánybab S5—90, fehér bab 110—115, nyári bükköny 145— 165, kék mák 925—1000, takarmány vetőmag 800— 900, aszalt szilva 575—675, hagyma 80—100, ehető burgonya 40—15, ipari 26— 30, keményitőliszt .235— 240, OO búzaliszt 335—340, rozsliszt 200—205 rozs egyénliszt 205—210, burmarizs 280—285, korpa 84— 88, takarmányliszt 105—107, malátacsira 95— 100, szegedi rózsapaprika 1460. sertészsír 1445— 1460, szalonna 1250, zsupszalma 28—30. + A prágai devizapiacon gyöngült irányzat uralkodott. Páris és Milánó 0.125, Zürich 1.125 ponttal esett. ínig Brüsszel 0.875 egységgel javult. Varsó újból 7.50 koronával esett. + A budapesti gabonapiac — ottani szerkesz­tőségünk telefonjelentése szerint — barátságos volt. A következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 410, egyéb 405, rozs 235, takarmányárpa 235, sör- árpa 310, köles 190, tengeri 190, zab 230, korpa 170. + A budapesti értéktőzsde ma barátságos volt. Az árnyereségek 1—2%-ot tettek ki. Kereskedelmi Bank 4—5%-ot nyert. A montán-, cukor- és textil- papírok is javultak. Az üzlet nyugodt keretek közt mozgott. A Moktár 160, Törökszentmiklósi 18, Pest­szentlőrinci 34, Osztrák Légszesz 230, Részvénysör 608, Féltén 1200 ezer magyar koronát jegyzett. + A bécsi tőzgde szilárd volt, A tőzsde szilár­dan nyitott. Sok belföldi és külföldi vásárló jelent­kezett. A forgalom középpontjában az osztrák ipari értékek állottak. Úgy a járadékkulisszban, mint korlátban szilárdan tartott az irányzat. Zárlat felé kulisszban realizációs vásárlásokra gyöngülés állott be, de a piac ellenállónak bizonyult. + Kezdetben gyöngült, zárlatkor javult a ber­lini tőzsde. A tőzsde barátságosan nyitott, de a fes- tékipaT nagyobb mennyiségű árut vetett a piacra, úgy, hogy az legyöogiilt. ügy a festék-, mint a mon­tán- és hajózási értékek eső irányzatot mutattak. A tőzsde végén a hazai kölcsönök Is gyöngültek. Ked­vezőtlenül hatott, hogy a privátdiszkont változatlan maradt. A tőzsdezárlatkor megkönnyebbülés állott be, miután a pénzpiac folyékonynak bizonyult. A pozsonyi tőzsde értékpapírforgalmat (Kemény, Feldmann és Wollf pozsonyi bank­házának Míhálykapu-utca 4. közlése) Pénz Áru Pozsony, 1926. április 12. Ki Ki 4 százalékos pozsonyi kölcsön ... 57.— 59.— 6 „ „ ■ • •„ ... 73.50 75.50 4 „ Cserejáradék ..... 5/.50 53.50 4 „ Aranyjáradék. . . . . 100.— - ,~~ Csehsziovák építő sársjegy .' .... 498.— 506.— vörös kereszt sörsjegy , 44.— 45.40 Török sorsjegy........... 300.— 320.:— Olasz vörös kereszt sorsjegy' .' . .' . 140.— 150.— Szerb dohány sorsjegy ....... 68.— 72.— Részvények: .... Pozsonyi Általános Bank. ..... 315.— 32?.— „ I. Takarékbank ex szelv. . 2320.— 2400.— Eskompte és Közgazdasági Bank . . 250.— 270.— Dunabank ............................. 200.— 210.— Amer icko Slovenska Banka .• .... 90.— 100.— Slovenska Banka . . •• ...... 100.— 112.— Tatra Banka •• . - 8"-.— 85.— Iparbank 300.— 320.— Gőzfürdő ............. 400.— 450.— Ludwíg Malom . ........ . —.— —.— Pozsonyi Jéggyir . . . •• . .... 360.— —.— „ Központi Fűtő r.-t.’ .■ . » .• 900.— 950.— Roth r.-t. ............. —.— —.— Raktárházak ............ 33C0.— —.— Pozsonyi tenyész és versenyegylet . —.— —.— Szlovák biztosító. ......... —1050.— Fubék . . .......................... ... 180— 200.­Uránia * 1 —.— • 30.— ..,' Gyógyfürdő ............ 145.— 160.— Ziíinai műtrágya'. ......... —.— 135.— Vágvölgyr agrár és járadékbank . . 26Ö— 280.— Zílinai Cellulose 635.— 675.— í eskoslo venski Dóm ........ 95.— 105.— Öles 70.— 100.— Vágvölgyi cukorgyár i . —.— —.— Surányi ......111..... —.— —• — Stummer ............. —.— —.— Stollwerk r. t. .......... . 320. — 360.— Pozsonyi Kábelgyár 1100.— 1150.— Medico .............. 60.— 90.— Hand lovai szén .......... —.— —.— Szlovák szeszipar Malacky ..... 500.— 540.— Díjtételek (Vorprámle) Ült. április Ült. május Ült. junius Ki Ki Ki . Osztrák hitel rv. . 2.80 4.50 5.50 Államvasut . . 7.— 10.— 14.— Alpine , . ■ 5.50 ■ - 7.50 9.50 Rima „ . -3.25 4.50 6.— Salgo . ^ 8.50 11.50 14.50 Karpathen „ . • 3.50 - • - 5,50 6.50 Díjtételek fRück'pramie) Osztrák hitel rv. . 2.60 4.— 4.50 Államvasut „ . . 6.—. . 8.75 10.— Alpine „ . . 5.— 6.50 8.50 Rima „ . . 3.— 4.— 5.— j Salgo „ . 7.- 9.- 11.­Karpathen „ . . 3.25 4.50 6.— DEVIZAÁRFOLYAMOK A prágai tőpde jegyzései: Április 12. Április 9. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1356.50 1362.50 1357. U.C .— Berlin. 803.50 ' 807.50 803.75 £07.75 Zü rich.. 651.50 654.50 652 62 655 52 Os lo (Christiania) 726.5C .729.50 V27.- 730.— Kopenhagen . . 884.— 888.- 884.— £88.— Stockholm . . . 905.— 909.—' - 905.50 £09.50 Alailand .... 135.55 156.95 '135.67'/., 137.07'/, Paris.................... 115.55 116.95 115.67'/, 117.07'/, Lo ndon .... 164.02!/,. Í65.22%. 154.02", 165J22V, New York Cable 33.70 34.- 33.70 ’ 34. Brüssel .... 128.05 129.45 127.17'/, -128.57'/, Madrid.... 477.- 480.-- - 477.50' 480.50 Be lgrad .... 69.44 59.94 59.46 59.96 Sofia................... 24.40 24.70 24.35 24.65' Ko nstantinopel 17.42'/,’ 17.82", 17.42'/, 17.82% Wien................ 476.50 479.50 477.—. 480 — Wa rschau . . . 367.- 373.- - 374.50 380.50 Budapest. . . . 4.69% 4.79% 4.69% 4.79%’ Buenos Aires . 1337.— 1343.- 1332.— 1338. ’ Helsingfors . . 84.87% 85 37",’ 85.12% 85.62%’ Riga.................... 646.50 649.50 643.50 651.5C1 Rio de Janeiro . 468.50 471.50. . 468.50 471.50* Montevideo . . 33.65 34.05 33.65 34.05' Alexandria. . . 169 80 171.20 169.80 171.20' Athén ................ 44 70 45.30 '46.70 47.30' Bu karest .... 13.85 14.25 ' 13.90 14.30 Kowno.... 336.- 338.-' ‘336.- 838.-' Li ssabon .... 175.30 176.70 175.30 176.70 Révai...... 902% 9.22%. 9.02% 9.22%1 Mo ntreal.... 33.65 33.95 33.65 33 95* Berlin, április 12. Devizák Buenos Aires 1.672 Tokio 1.948 Konstantinápoly 2.065 London 20.399 Newyork 4.195 Rio* de Janeiro 0.580 Amszterdam 168.39 Athén 5.52 Brüsszel 15.89 Danzig 80.90 Hel* singfors 10.552 Róma 16.86 Belgrád 7.385 Kópén- húga 110.03 Liszaboa 21.325 Oslo 90.21 Páris 14.35 Prága 12.419 Zürich 80.95 Szófia 3.035 Madrid 59-36 Stockholm 112.45 Budapest 5.87 Bocs 59.165 Buka­rest 1.715 Varsó 42.79.

Next

/
Oldalképek
Tartalom