Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-12 / 59. (1097.) szám

Az illetőségi ügy a népszövetség előtt Genf, március 11. Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő és Flachbarth Ernő dr., a szlovenszkéi és ruszinszkói ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója ipárcius 9-ón Brunet párisi ügyvéd és caeni jogtanár kíséretében látogatást tettek a népszövetség kisebbségi osztályá­ban, amelynek részéről Colban Erié, az osztály főnöke és Pablo d‘Azcaraíe, a kisebbségi ügyek előadója fogadta őket. Látogatásuk alkalmával szóba hozták a csehszlovákiai ma­gyar képviselők illetőségügyi panaszát és a csehszlovák kormány válaszát s megfelelőkép­pen informálták a kisebbségi osztály vozetőit. Amundsen taaléja, a „Hobby", elindult ICIiiesbaifbe Ellsworíh és Amundsen a §5vő hónspban csatlakoznak a rámái expedícióhoz — A „tgorge** Gégénél a Spi'zber^ákon töltik meg Oslo, március 11. Az expedíció hajója, a Hobby, e héten indul Trondhjembol a Spitzbergákon lévő Kingsbaybe, megrakva az expedíció előkészítéséhez szükséges anyaggal. Rakománya közt van a nagy kikötöárbóc is, amelyet Kingsbayben a hangár mellett fognak felépíteni. Ezenkívül sok tartályban gázt visz a léghajó töltésére. Ellsworth tegnap Oslóba érkezett. Amundsen is elindult Newyorkból Oslóba, ahonnan a jövő hónapban mindketten kingsbaybe utaznak. Ott csatlakoznak a Rómából induló Norge léghajóhoz. Norvég sarki léghajé éjjeli gyakorlata Olaszországban Róma, március 11. Egy norvéd sarki léghajó tegnap este 19.40 perckor fölszállt Ciantinóban, hogy megtegye az első éjjeli próbarepülést. Rómán keresztül Civita Vitiáig repült, majd onnét délfelé haladt sürü ködben egész Capri szigetéig, végül visszatért Ciantinóba, ahol ma reggel 8 órakor kikötött. A próbarepülés eredményei minden vára­kozást felülmúltak. BsanaaoEss&m Szlovenszkói problémák Irta: Grosschmid Géza dr., szenátor. Genfben hivatalosan elhatározták Németország felvételét Minden nehézséget BcikUszöböKelc — Brazília volt az utolsó ellenző — A német álláspont győzött — Benes Luthernél Genf, március 11. Ma délelőtt 10 órakor összeült a Németország fölvételét intéző főbi­zottság. Az albizottság jelentést adott be, melyben tudatja, hogy Németország fölvételének minden előfeltétele teljesítve van. E jelentést a főbizottság rövid vita után, melyen csak Albánia delegáltja szólalt fel, elfogadta. Sir Austen Chamberlain fogja a népszövetségi nyílt ülésen Németországot képviselni s ő teszi meg a szükséges jelentést is. Ezzel a genfi nehézségek végleg el vannak intézve s Németország fölvétele elintézett dolog. Megállapít­ható, hogy a nagy diplomáciai csatában Németország győzött. A „probléma", mint tudni méltőztatnak, i görög szó és magyarul kérdést, rejtvényt, ta- < lányt, megoldandó feladatot jelent. A mi élet- i viszonyaink mennyi fájdalmas kérdése, ránk 1 meredő kérdőjele és elodázhatlan teendője < viseli ma méltán e megjelölést! Egész létünk ] problematikussá vált s bármely életjelenséget ; boncolunk, ajkunkra tolul a keserű miért? Miért vau ez igy s kell-e ennek igy len­nie? Ha csak a mindennapi kenyérért való életküzdelmeket, egyelőre csak a .szántó-vető, az iparos, a kereskedő életét nézem, hol ezek­ben ma a biztonság és az élet öröme? Azt írtam e helyen pár nap előtt, hogy a szegénység ott ül Szlovenszkó csaknem min­den őslakosa házának küszöbén! Ezen szomorú állításom igazságát aka­rom megvilágítani Szlovenszkó (és részben Ruszinszkó) mezőgazdasági és ipari termelési és hitelviszonyainak rövid feltárásával. Nem pusztán az ellenzéki politika jogos kifogáso­lási álláspontjából folyólag. Lehető tárgyi­lagossággal. Terünk nem engedi, hogy a Közép-Duna- medence körül elterülő földrészek geológiai, földrajzi és történelmi viszonyaiból kiindulva, mélyebben szántva, fejtegessem a ma politi­kájának abszolút elhibázott voltát. Az előadandók elbírálásához azonban mégis kívánatos legalább az államfordulat óta beállott és megváltozott viszonyok rövid megismerése. így szükséges tudnunk, hogy a Szlovenszkó és Ruszinszkó kereken 62.000 négyzetkilométer területén élő 3,600.000 főnyi lakosság a köztársaság egész területének 44 százalékán lakik és az összlakosság 27 száza­lékát képezi. Az ebből mintegy másfélmillió­im önálló keresettel biró lakosság pedig fog­lalkozására következően oszlik meg: Szlovenszkó Ruszinszkó mezőgazdaság, erdészet 53.75% 66-50% ipar, kézművesség 17.77% 10.60% kereskedelem, pénzügy, szállítás 6.84% 5.95% közszolgálat, szabad hi­vatás, katonaság 6.81% 6.28 K háztartási munka 9.83% 10.67% Ha ezen adatokat összehasonlítjuk, az úgynevezett történelmi országokra vonatkozó statisztikai adatokkal, azt látjuk, hogy Szlo- venszkón a mezőgazdasággal foglalkozó la­kosság kétszer akkora, az ipart űző pedig a fele sem. Szlovenszkó tehát elsősorban mezőgaz­dasági szempontból bir fontossággal. Az egész államra kiterjedő viszonylatban (Ruszinszkó- val együtf) a bevetett területek 41%-ával, az erdők 49%-ával, a legelők 67%-ával, a rétek 45%-ával, a kertek 37%-ával és a szőlők 67 %-ával vesz részt a termelésben. Azonban a régi 18 megyéből, mely a köz­társaságba lett beolvasztva, 10 megye annyi élelmiszert sem képes produkálni, amennyi saját szükségletére kell. A legutóbbi 5 eszten­dő statisztikájából kiviláglik, hogy búzából évenként átlag 279 millió, rozsból 178 millió, tengeriből 254 millió értékű árut importá­lunk, mig a lisztnemüekből a behozatal évi átlaga 1 milliárd 207 milliót tesz ki­A hiány azelőtt nagyon egyszerűen volt pótolható. A mezőgazdasági munkások nagy része a délibb fekvésű területeken, különö­sen a nagy magyar Alföldön mint szezonmun­kás kereste meg kenverét. A határok lezárá­sával ezek a munkaalkalmak megszűntek s igy a mezőgazdasági munkásságnál nagy fe­lesleg mutatkozik. Hogy ily körülmények között mi szükség volt arra, hogy messze földről hoztak a vi­szonyokkal egyáltalán nem ismerős telepese­ket és igy a föld nélkül, de amellett munka nélkül is maradt őslakosság fokozódó nyomo­ra mellett eredménvtelenül lett elpazarolva a telepeseknek nyújtott sok-sok milliós segély is, arra feleletet csak a „fehérhegyi" mentali­tás adhat. A földreformnak elsősorban politikai szempontokból való megvalósítása azonban Berlin, március 11. A lapok Genfből a helyzet újabb kiéleződését jelentik. A -nehéz­ségeket Brazília váratlan követelményei okozták. A Vorwarts igy írja le az eseményt: A tiz tanácshatalom nem hivatalos megbeszé­lései igen drámaian folytak le tegnap a Beau Ilivage-szálló második emeletén, Chamberlain teadélutánján. Unden, Svédország delegáltja, nem engedett s ismételten elutasította az ál­landó tanács kibővítésének ajánlatát. Svéd­ország álláspontjára való tekintettel, úgy lát­szott már, hogy Németország előnyére oldják meg a kérdést. Ekkor váratlanul felállt Mello Franco és hivatalosan állandó tanácstagságot kért Brazília számára. Kijelentette, hogy azok a kötelezettségek, melyeket az egyes hatalmak Locarnóban át­vettek, Brazília előtt közömbösek. Ha Brazí­lia nem kapja meg az állandó tagságot, nem támogathatja Németország tanácstagságát sem, mert Brazília ugyanazon az állásponton van, mint Unden. azzal a különbséggel, hogy Németország tanácstagságát sem helyesli. A berlini lan ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy amikor 1924-ben a berlini Marx-kormány kör­kérdést intézett a tanácsban képviselt hatal­mak kormányaihoz, hogy mi a véleménvük Németország tanácstagságáról. Brazília kije­lentette, hogy elvben egyetért Németország permanens tagságával. A külügyminiszterhez közelálló Tagliche Rundschau ugyancsak beszámol Brazília kö­vetelményéről s jelenti, hogy a helyzet ismét tetemesen komplikálódott Genf, március 11. Tegnap délután fél 5 órakor megjelentek a delegátusok Chamber- lainnál és nem hivatalos keretek között igye­keztek újabb lépéssel előrevinni a megegye­zést. Ez alkalommal kitűnt, hogy Anglia maga is erélyesen Spanyolország tanácstagsága el­len foglalt állást s csak a látszatot igyekezett áthárítani Németországra, mintha Spanyolor­szág igényét nem Anglia, hanem a német bi­rodalom ridegsége akadályozná meg. A némot diplomaták ügyességén a dol­goknak ez a ravasz intézése hajótörést szenvedett, mert Stresemann, amikor meghívták Spa­nyolország igényének tárgyalására, vissza­utasította a meghívást, mondván, hogy a ta­nács kibővítése s a tanácstagságok elosztása egyedül a tanácshatalmak hatáskörébe tarto­zik s Németország csak ahhoz ragaszkodik, hogy a Locarnóban tett Ígéreteket megkapja, így hát Anglia kénvtelen volt kijelenteni, hogy ő is ellenzi Spanyolország felvételét- Genfi körökben nagy csodálattal adóznak Stresemnnnak. aki rendkívül ügyesen tudja vezetni tárgyalásait. Genf, március 11. Benes dr. csehszlovák külügyminiszter ma délelőtt 12 órakor meg­látogatta Luther dr. német kancellárt, akinél hosszabb ideig tartózkodott megakadályozta a belterjes gazdálkodást is és igazságtalan végrehajtása tartózkodóvá lelt minden birtokost a beruházások és javítások terén. Bizonyítékai ennek a leromlott gazda­sági épületek és az állattenyésztés fokozatos hanyatlása. Amig külkereskedelmi mérle­günk ezen utóbbi tételnél 1921-ben még 185 millió korona aktívumot tüntet fel, 1922-ben már 462 millióval, 1923-ban 628 millióval, 1924-ben 770 millióval passzív. íme, ez a földreform tervszerűtlen és igazságtalan végrehajtásának következménye és a mezőgazdasági termelés föntebb kimuta­tott csökkenésével együtt az egész állam gaz­dasági helyzetére egyre hátrányosabb alaku­lásában fog ez a jövőben még kifejezésre jutni. Nem tudom, hogy akkor is olyan büsz­kék lesznek-e a vezető államférfiak a fehér- hegyi csata megtorlásaként a „földreform" bán a cseheknek emelt „emlékműre". Ezt az argumentumot unos-untalan hall­juk. Legyen szabad egy pillanatra tehát ne­künk is mégegyszer ennek a szemébe nézni. Nem engedhető meg ugyanis, hogy ez, a foly­tonos hivatkozással, lassan olyképp menien át a köztudatba, mint a szenvedések és üldöz­tetések által teremtett „jogalap". A törtérte- lem mást igazol. Hivatkozom Hassinger Hugó dr-, boseli egyetemi tanárnak „Die Tschecho- slowakei" cimü érdekes és alapos munkájába, melyben kimutatja, (245. lap), hogy a Fehér­hegyen a protestantizmus és a rendi érde­keiért küzdő cseh és német nemesség szenve­dett vereséget s az 1621-ben bekövetkezett ül­dözéskor a vérbiróság egyaránt hurcolt vallá­sos meggyőződéséért — és nem a cseh vol­táért — csehet és németet vérpadra, egyaránt kobozta el birtokaikat és száműzte őket. Név- szerint sorolja fel a kivégzett németeket. Ne­künk nem feladatunk a németek védelmére kelni. Azt elvégzik ők maguk is. Kötelessé­günk azonban az igazságot a mi népünknek is elébe tárni és rámutatni arra, hogy a hangu­latkeltésnek nincs egészen reális históriai alapja. A tömegszenvedély felkeltésére felhívott történelmi példa tehát nem jogalap, még tör­ténelmi és politikai szempontból sem, de egy gazdasági reformot alátámasztani akarni ve­le, még igaz volta esetén is tiszta abszurdum. A földreform itt az állami szocializmus megnyilvánulási módja. Ezt a társadalmi be- rendezkedési módot a múlt század legkivá­lóbb elméi, hogy köztük csak az egyébként az igazságos földreform mellett állásfoglaló Her- bert Snencert említsem, elvetették és nap­jaink történelme Oroszország szenvedéseivel ennek gyakorlati értéktelenségét bizonyitia. Az orvoslás módjára rámutatni a mai politi­kai erőviszonyok mellett, jól tudom, naivság, de nemcsak a kisebbségek, hanem az egész ország lakosságával szemben kötelesség. Rö­viden annvi, hogy e reformnak politikamen­tesnek kell lennie, az igazi szükséglet mér­véig kell csak terjednie és akkor is valódi, teljes kártérítés ellenében. A földreform helytelen keresztülvitelé­nek további következménve. az ingat!a.nck szabad forgalmának úgyszólván teljes pangá­sa mellett, a jelzáloghiteinek nagvon koUáfo’t volta és a hosszúlejáratú beruházási kölcsö­nöknek hiánva. A horribilis összegekben kivetett va- gvondézsma. a több évre visszamenőleg egy­szerre esedékessé váló jövedelemadó akkor fenvegeti telies csőddel a mezőgazdaságot is, mikor az 1921 és 1922-ben beállott óriási ár­■ e?és és a defláció a gazdákat minden mobil tőkéinktől már régen megfosztotta. Ily viszonyok között — egészséges és méltányos adópolitika mellett — a gazdán ■ csakis megfelelő törlesztése* kölcsönök ut?án lehetne segiteni. Szorult tmlvzetében ma a ’ gazdaközönség szívesen vállalná a záloglevél ■ kibocsátó intézetek által igényeit kezdési községek, átszámítási árfolvam stb. miatt 7*4 i —8%-ra emelkedő kamatterhet is. bár ez is 4 csak injekció, mert a mezőgazdasági üzemek Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, Fiiftftpffpn nnliiílsni nnní/nr) Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: 1 uSScu^/l HUUUKUl UUfJLLUfJ 12, II. emelet Telefon : 30311 - Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke Dzárányi László Gál István lefon:303tl. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha ) Mai uánmk lO oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom