Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-11 / 58. (1096.) szám

58. (1098) szám • Csütörtök • 1926 március Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egye* szám ára 1*20 Kő Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Nagy vihar a szenátusban Stribrny válasza a prágai gránátkatasztrófa ügyében benyújtott Interpellációra — „A kommunistákra a gu.timibot Is elég** Az ülést délutáa negyed 5 órakor nyitotta meg Klofács elnök Napirendéit csupán há­rom mentelmi ügy szerepelt. Ezek elintézése után beterjesztették a német szocialistáknak a karlsbadi eseményekről, a koalíciónak a prágai gránátról.)bánásról benyújtott interpel­lációját. A szenátus mindkét eseti e vonatko­zólag egyhangúan mondta ki a sürgősséget- Elsőnek tárgyalták a prágai utcai gránátrob­banás ügyét Scholtz nemzeti szocialista rész­letesen elmondja a robbanás történetét, majd kérdést intéz a nemzetvédelmi miniszterhez, hogy mily eredménnyel járt az eddigi vizs­gálat, kit terhel a felelősség a borzalmas sze­rencsétlenségért * milyen óvóintézkedésekeit tett a minisztérium, begy hasonló esetek elő ne forduljanak? Scholtz beszéde alatt nagy lárma támadt, mert a szónok elitéli, hogy egyes pártok, kü­lönösen a kommunisták, az esetet politikai célokra akarják felhasználni. Heller német szociáldemokrata: Ez a mi- litarizmusnak Eredményei Scholtz: A hadsereg nem az imperializ­mus apparátusa, (óriási derültség.) r Közbekiáltások: Parádénak használják! A belső ellenség ellen! A zaj Scholtz beszéde végéig tart Touzil kommunista: A katasztrófa körül­ményeiből arra kell következtem, hogy nem­csak kézigrántokat szállítottak azon a kocsin, hanem valószínűleg tüzérségi lőszereket és repülőbombákat is. Erre vonatkozólag kér fel­világosítást a nemzetvédelmi minisztertől, va­lamint arról is, hogy miért kell éles gráná­tokat a város szivében álló laktanyákban tar­tani. Tiltakozik még a rendőri brutalitás el­len, A hétfői prágai betiltott kommunista gyűlésen ugyanis tettleg bántalmazták Ku­szák kommunista képviselői Az elnök Touzilt beszéde alatt többször rendreutasitja. Procházka cseh néppárti felszólalása után Stribrny nemzetvédelmi miniszter álta­lános érdeklődés közepette elmondja, hogy a katasztrófa megtörténte után azonnal meg­tett minden intézkedést, hogy a sebesültek rögtöni orvosi segítséget kapjanak. A kata­sztrófa áldozatainak pontos száma a két ha­lotton kívül 13 súlyos és 25 könnyebb sebe­sült. A kórházban fekvő sebesültek már mind lázmentesek. Ismerteti a felrobbant Janácsek-kézigránátokat, amelyeket már a régi osztrák-magyar hadseregben is használ­tak A katasztrófa okának kiderítésére meg­indult vizsgálatról sajnálattal kell bejelente­nie, hogy az eddig pozitív eredménnyel nem járt Csak annyit sikerült megállapítani, hogy a gránátok nem estek le a kocsiról és nem a földön robbantak fel, mert ak­kor a robbanás erejének az utca köveze­tét is fel kellett volna szakítania. A károsultak felsegélyezés*), tekintetében a pénzügyminiszterrel és a miniszterelnökkel egyetértőén elhatározták, hogy. a robbanás által okozott károkat fölbecsülésük után az állampénztárból folyósítani fogják, jóllehet a törvény értelmében erre az állam nem vol­na kötelezve. Polemizál még Touzil szená­torral. Kijelenti, hogy a gránátokat azért kell a laktanyákban tartani, mert azok hoz­zátartoznak a katonai felszereléshez. A kommunisták oldalán mozgás támadt s kőzbekiáltanak: — Arra kellenek, hogy a belső ellen­feleket támadják meg velük! Stribrny izgatottan, magából kikelve a kommunisták felé fordul: — Tirátok elegendők a gumibotok is! Erre óriási felháborodás támad az egész ellenzéki oldalon. Rettenetes lárma keletke­zik, a minisztert szóhoz sem engedik jutni. — Fuj! Hallatlan szemtelenség egy mi­nisztertől! Ez a demokrácia! Le vele! Hall­gasson! — ’ kiáltások süvítenek minden ol­dalról a teremben. Klofác elnök állandóan rázza a csengőt Mikor a zaj kissé lecsillapult, az elnök be­jelenti, hogy alkalmat ad a szenátus minden tágjának arra, hogy a miniszter nyilatkoza­táról kifejezhesse véleményét. Újabb lárma tör ki az elnöki enunciációra. — Vonja vissza, amit mondott! Kérjen bocsánatot! — hangzik minden oldalról. Stribrny: Én nem vonok vissza semmit, amit mondtam, megmondtam. Briand ui kabinetje A szenzáció: Malvy belügyminisztersóge — Nagyobb személyi változások, mint eredetileg gondolták - Raoul Perel a pénz­ügyminiszter — Briand még ma Génfbe utazik Páris, márcijls 10. Doumergne köztár­sasági Elnök fölszólította Briand-t, hogy ala­kítsa meg az uj kormányt. Briand elfogadta a megbízatást, tegnap délután négy órától őjjed két óráig, azaz tízórás rekordidő alatt, sikerült összeállítania és elfogadtatnia az uj miniszteri listát. A ma reggeli hivatalos lap már közli is a kinevezést. Az uj kormány a következő: Malvy Perei Miniszterelnök, külügyminiszter: Briand. Igazságügyminiszter: Pierre Laval. Belügyminiszter: Malvy. Pénzügyminiszter: Itaoul Peret. Hadügyminiszter: Painlevé. Tengerészettigyi miniszter: Leygues. Kereskedelmi miniszter: Dániel Vincent. Közmunkaügyi miniszter: De Monzie. Közoktatásügyi miniszter: Lamoureux. Földmivelésügyi miniszter: Durrand. Gyarmatügyi miniszter: Perrier. Nyugdijügyi miniszter: Jourdain. Népjóléti miniszter: Durafour. A* nj kormány március 14-én vagy 15-én mutatkozik be a kamarában. Briand ki­jelentette, hogy a lehetőség szerint még ma Genfbe utazik. Páris, március 10. Az uj Briand-kor- mány mégis nagyobb személyi változásokat mutat, mint azt általában várták. Mindenek­előtt persze .Doumer pénzügyminiszter he­lyébe kellett uj egyéniséget keresni. Az általános várakozásnak megfelelően Briand legelőször Caillaux-hoz fordult, aki azonban nem vállalta el a tárcát, állítólag azzal a megokoíással, hogy nem hájlándó másodszor is agy távozni a kormányból, mint egyszer már távozott, tudniillik, hogy egy kis kudarc után egy­szerűen ki tégy ék a kormány ha jóból. E visszautasítás folytán a pénzügyminiszteri tárca betöltése nagy nehézségeket okozott Malvy, Lamoureux és Raoul Peret kerültek számításba. Végül Malvy és Lamoureux más helyen kerültek elhelyezésre s Peret kapta meg a pénzügyi tárcát. Az uj kormány leg­nagyobb szenzációja, hogy Briand kihagyta a volt kormány három radikális tagját: Re­nault volt igazságügyminisztert, Chautemps belügyminisztert és Daladier közoktatás- ügyi minisztert. E három miniszterrel ugyanis annak idején gyakran összeütközés­be került és többször előfordult, hogy mig a többi miniszter mind a kormánnyal szava­zott, ez a három tartózkodott a szavazástól. A mellőzés nagy izgalmat keltett a kartell köreiben s a belügyminiszteri állás betölté­se az utolsó pillanatban kardinális kérdéssé vált. Daladier igen elkeseredetten távozott a Quai d‘Oreay-on tartott éjjeli tárgyalásról. A helyzet;csak akkor tisztázódott, amikor kitu­dódott, hogy Briand Malvyt és Lamoureux-t veszi be a kihagyott miniszterek helyébe. Az uj miniszterek közül Raoul Peret 1870-ben született, ügyvéd és többször volt igazságügyminiszter. A radikális baloldal el­nöke volt és elnöke volt az 1924 május 11 előtti kamarának. Malvy ma 50 éves és a szocialista radikális párthoz tartozik. Több­ször volt belügyminiszter, utoljára az első háborús években, amikor Caillaux-val együtt hazaárulással vádolták és deportálták. La­moureux 1888-ban született és most először tagja a kormánynak. Németország belépése előtt (fi.) Genf, március 8. A nemzetek szövetségének hétfőn kez­dődő rendkívüli ülésszaka egyike lesz a leg­nevezetesebbeknek, amelyek az államok és népek fölött álló intézmény fönnállása óta lefolytak. A népszövetség ellenfeleinek egyik legnyomósabb argumentuma az, hogy ez az intézmény általános elismerésre mind­addig nem számíthat, amig Németország, Amerika és Oroszország távoltartja magát tőle. Nos, az univerzalitás egyik akadálya: Németország távolmaradása a legközelebbi napokban minden valószínűség szerint meg fog szűnni és ezáltal a népszövetség nagyon sokat nyer súlyban s jelentőségben egyaránt. „Minden valószínűség szerint*', ezt a megszorítást vagyunk kénytelenek használ­ni, mert még ma, egy nappal az ülésszak megnyitása előtt sem bizonyos az, hogy a német delegáció — a birodalom fölvételi kérvényének visszavonása után — nem lesz-e kénytelen visszautazni Berlinbe. Is­meretes, hogy Németország azzal a föltétel­lel irta alá és ratifikálta a locarnói egyez­ményt, hogy a birodalmat Anglia, Francia- ország, Japán és Olaszország mellé a nép­szövetség tanácsának állandó tagjául föl­veszik, • elismervén nagyhatalmi, állását. Né­metország tehát joggal helyezkedik arra az álláspontra, hogy a locarnói jpegállapodá^ok végrehajtása csak akkor következett be, ha a birodalmat minden föntartás nélkül veszik föl a tanács állandó tagjai közé és a tanács eddigi összetételéhez nem nyúlnak mind­addig, amig Németország képviselője el nem foglalta benne a helyét. Időközben azonban több más hatalom is azzal a követe1 őssel lépett föl, hogy Német­országgal egy időben nekik is biztosítsanak anánuo negyet a tanácsban. Ilyen követelést támasztott nemcsak Brazília és Spanyolor­szág, amelyek mint választott tagok eddig is képviselve voltak a tanácsban, hanem Len­gyelország is. Mindezek mögött az államok mögött Franciaországon kívül főként Olasz­ország áll, mely a déltiroli incidens miatt szívesen szeretne borsot törni a németek orra alá. Sokat kommentálják mostanában Mussolininak azt a kijelentését, hogy „Né­metország vagy belenyugszik abba, hogy a három katolikus hatalom is helyet kap a ta­nácsban, vagy pedig maga is künn reked4*. És hogy a nehézségek még nagyobbak legye­nek, az utolsó pillanatban Kína is bejelen­tette igényét az állandó tagságra és arra hi­vatkozik, hogy mint négyszázmillió lelket számláló birodalom és mint egy ősrégi civili­záció hordozója, neki is joga van arra, hogy képviselve legyen a népek aeropágjában. Elméleti szempontból sokat lehetne vi­tatkozni afölött, hogy helyes-e, ha a tanácsot mindinkább kiszélesítik és ezáltal a teljesü­lés jelentőségét háttérbe szorítják. Bizonyos az, hogy az egymással szemben álló felek nem fogják elmulasztani fölsorakoztat­ni azokat az érveket, amelyek az egyik és a másik fölfogás mellett szólanak. A lényeg azonban nem ez, hanem inkább az a másik kérdés, vájjon miképpen lehetne Németor­szág befolyását, amely különösen a kisebb­ségi kérdésben igen érezhetővé fog válni, ellensúlyozni és csökkenteni. Ez a szempont vezeti Franciaországot, Olaszországot és a kisantantot s ezért támogatják Spanyolor­szág, Brazília, de főként Lengyelország tö­rekvését Az angol közvélemény jól tudja, hogy mire megy a játék és ezért úgy konzer­vatív, mint liberális és munkáspárti részé­ben határozott adást foglal el az ellen, hogy ebben az ülésszakban Németországon kívül más hatalmat is fölvegyenek a tanácsba. Chamberlain, aki ez alkalommal is képvisel­ni fogja a brit királyságot, aligha helyezked- hetík majd szembe ezzel a közvéleménnyel és ámbár a parlamenttől teljesen szabad ke­zet kapott, mindent el fog követni, hogy a német álláspontot támogassa, amelynek leg-i erősebb védelmezője különben Svédország lesz. Egy kompromisszumos megegyezés re­ménye ugyanis vajmi csekély. Németország oly határozottan lekötötte magát amellett az ! elhatározás mellett, hogy azonnal otthagyja j Genfet, ha más államot is fölvesznek a ta­nácsba, hogy most már aligha hátrálhat meg és nem egyezhet bele abba se, hogy Spanyol- országnak adják meg az állandó tagságot és az igy megüresedő választott tagsági helyet i töltsék be Lengyelországgal. E pillanatban csak az a megoldás képzelhető el, hogy Né-! metországot fölveszik a tanácsba, a többiek igényének eldöntését pedig napolják el az | őszi közgyűlésig. Briand, Luther és Chamberlain vasár­napi megbeszélésétől függ elsősorban az ese­mények további alakulása. Mint a francia kormány állandó népszövetségi delegátusa a népszövetségben, továbbra is képviseli a bu­kott miniszterelnök Franciaországot, igaz, hogy nem azzal a súllyal, mintha ínég min- | dlg aktív miniszterelnök volna. .Lemondása egészen váratlanul érte a Genfbe érkező népszövetségi delegációkat és uj helyzetet teremtett Itt is, amelynek további alakítását a legnagyobb kíváncsisággal figyeli a világ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom