Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-11 / 58. (1096.) szám
58. (1098) szám • Csütörtök • 1926 március Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egye* szám ára 1*20 Kő Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Nagy vihar a szenátusban Stribrny válasza a prágai gránátkatasztrófa ügyében benyújtott Interpellációra — „A kommunistákra a gu.timibot Is elég** Az ülést délutáa negyed 5 órakor nyitotta meg Klofács elnök Napirendéit csupán három mentelmi ügy szerepelt. Ezek elintézése után beterjesztették a német szocialistáknak a karlsbadi eseményekről, a koalíciónak a prágai gránátról.)bánásról benyújtott interpellációját. A szenátus mindkét eseti e vonatkozólag egyhangúan mondta ki a sürgősséget- Elsőnek tárgyalták a prágai utcai gránátrobbanás ügyét Scholtz nemzeti szocialista részletesen elmondja a robbanás történetét, majd kérdést intéz a nemzetvédelmi miniszterhez, hogy mily eredménnyel járt az eddigi vizsgálat, kit terhel a felelősség a borzalmas szerencsétlenségért * milyen óvóintézkedésekeit tett a minisztérium, begy hasonló esetek elő ne forduljanak? Scholtz beszéde alatt nagy lárma támadt, mert a szónok elitéli, hogy egyes pártok, különösen a kommunisták, az esetet politikai célokra akarják felhasználni. Heller német szociáldemokrata: Ez a mi- litarizmusnak Eredményei Scholtz: A hadsereg nem az imperializmus apparátusa, (óriási derültség.) r Közbekiáltások: Parádénak használják! A belső ellenség ellen! A zaj Scholtz beszéde végéig tart Touzil kommunista: A katasztrófa körülményeiből arra kell következtem, hogy nemcsak kézigrántokat szállítottak azon a kocsin, hanem valószínűleg tüzérségi lőszereket és repülőbombákat is. Erre vonatkozólag kér felvilágosítást a nemzetvédelmi minisztertől, valamint arról is, hogy miért kell éles gránátokat a város szivében álló laktanyákban tartani. Tiltakozik még a rendőri brutalitás ellen, A hétfői prágai betiltott kommunista gyűlésen ugyanis tettleg bántalmazták Kuszák kommunista képviselői Az elnök Touzilt beszéde alatt többször rendreutasitja. Procházka cseh néppárti felszólalása után Stribrny nemzetvédelmi miniszter általános érdeklődés közepette elmondja, hogy a katasztrófa megtörténte után azonnal megtett minden intézkedést, hogy a sebesültek rögtöni orvosi segítséget kapjanak. A katasztrófa áldozatainak pontos száma a két halotton kívül 13 súlyos és 25 könnyebb sebesült. A kórházban fekvő sebesültek már mind lázmentesek. Ismerteti a felrobbant Janácsek-kézigránátokat, amelyeket már a régi osztrák-magyar hadseregben is használtak A katasztrófa okának kiderítésére megindult vizsgálatról sajnálattal kell bejelentenie, hogy az eddig pozitív eredménnyel nem járt Csak annyit sikerült megállapítani, hogy a gránátok nem estek le a kocsiról és nem a földön robbantak fel, mert akkor a robbanás erejének az utca kövezetét is fel kellett volna szakítania. A károsultak felsegélyezés*), tekintetében a pénzügyminiszterrel és a miniszterelnökkel egyetértőén elhatározták, hogy. a robbanás által okozott károkat fölbecsülésük után az állampénztárból folyósítani fogják, jóllehet a törvény értelmében erre az állam nem volna kötelezve. Polemizál még Touzil szenátorral. Kijelenti, hogy a gránátokat azért kell a laktanyákban tartani, mert azok hozzátartoznak a katonai felszereléshez. A kommunisták oldalán mozgás támadt s kőzbekiáltanak: — Arra kellenek, hogy a belső ellenfeleket támadják meg velük! Stribrny izgatottan, magából kikelve a kommunisták felé fordul: — Tirátok elegendők a gumibotok is! Erre óriási felháborodás támad az egész ellenzéki oldalon. Rettenetes lárma keletkezik, a minisztert szóhoz sem engedik jutni. — Fuj! Hallatlan szemtelenség egy minisztertől! Ez a demokrácia! Le vele! Hallgasson! — ’ kiáltások süvítenek minden oldalról a teremben. Klofác elnök állandóan rázza a csengőt Mikor a zaj kissé lecsillapult, az elnök bejelenti, hogy alkalmat ad a szenátus minden tágjának arra, hogy a miniszter nyilatkozatáról kifejezhesse véleményét. Újabb lárma tör ki az elnöki enunciációra. — Vonja vissza, amit mondott! Kérjen bocsánatot! — hangzik minden oldalról. Stribrny: Én nem vonok vissza semmit, amit mondtam, megmondtam. Briand ui kabinetje A szenzáció: Malvy belügyminisztersóge — Nagyobb személyi változások, mint eredetileg gondolták - Raoul Perel a pénzügyminiszter — Briand még ma Génfbe utazik Páris, márcijls 10. Doumergne köztársasági Elnök fölszólította Briand-t, hogy alakítsa meg az uj kormányt. Briand elfogadta a megbízatást, tegnap délután négy órától őjjed két óráig, azaz tízórás rekordidő alatt, sikerült összeállítania és elfogadtatnia az uj miniszteri listát. A ma reggeli hivatalos lap már közli is a kinevezést. Az uj kormány a következő: Malvy Perei Miniszterelnök, külügyminiszter: Briand. Igazságügyminiszter: Pierre Laval. Belügyminiszter: Malvy. Pénzügyminiszter: Itaoul Peret. Hadügyminiszter: Painlevé. Tengerészettigyi miniszter: Leygues. Kereskedelmi miniszter: Dániel Vincent. Közmunkaügyi miniszter: De Monzie. Közoktatásügyi miniszter: Lamoureux. Földmivelésügyi miniszter: Durrand. Gyarmatügyi miniszter: Perrier. Nyugdijügyi miniszter: Jourdain. Népjóléti miniszter: Durafour. A* nj kormány március 14-én vagy 15-én mutatkozik be a kamarában. Briand kijelentette, hogy a lehetőség szerint még ma Genfbe utazik. Páris, március 10. Az uj Briand-kor- mány mégis nagyobb személyi változásokat mutat, mint azt általában várták. Mindenekelőtt persze .Doumer pénzügyminiszter helyébe kellett uj egyéniséget keresni. Az általános várakozásnak megfelelően Briand legelőször Caillaux-hoz fordult, aki azonban nem vállalta el a tárcát, állítólag azzal a megokoíással, hogy nem hájlándó másodszor is agy távozni a kormányból, mint egyszer már távozott, tudniillik, hogy egy kis kudarc után egyszerűen ki tégy ék a kormány ha jóból. E visszautasítás folytán a pénzügyminiszteri tárca betöltése nagy nehézségeket okozott Malvy, Lamoureux és Raoul Peret kerültek számításba. Végül Malvy és Lamoureux más helyen kerültek elhelyezésre s Peret kapta meg a pénzügyi tárcát. Az uj kormány legnagyobb szenzációja, hogy Briand kihagyta a volt kormány három radikális tagját: Renault volt igazságügyminisztert, Chautemps belügyminisztert és Daladier közoktatás- ügyi minisztert. E három miniszterrel ugyanis annak idején gyakran összeütközésbe került és többször előfordult, hogy mig a többi miniszter mind a kormánnyal szavazott, ez a három tartózkodott a szavazástól. A mellőzés nagy izgalmat keltett a kartell köreiben s a belügyminiszteri állás betöltése az utolsó pillanatban kardinális kérdéssé vált. Daladier igen elkeseredetten távozott a Quai d‘Oreay-on tartott éjjeli tárgyalásról. A helyzet;csak akkor tisztázódott, amikor kitudódott, hogy Briand Malvyt és Lamoureux-t veszi be a kihagyott miniszterek helyébe. Az uj miniszterek közül Raoul Peret 1870-ben született, ügyvéd és többször volt igazságügyminiszter. A radikális baloldal elnöke volt és elnöke volt az 1924 május 11 előtti kamarának. Malvy ma 50 éves és a szocialista radikális párthoz tartozik. Többször volt belügyminiszter, utoljára az első háborús években, amikor Caillaux-val együtt hazaárulással vádolták és deportálták. Lamoureux 1888-ban született és most először tagja a kormánynak. Németország belépése előtt (fi.) Genf, március 8. A nemzetek szövetségének hétfőn kezdődő rendkívüli ülésszaka egyike lesz a legnevezetesebbeknek, amelyek az államok és népek fölött álló intézmény fönnállása óta lefolytak. A népszövetség ellenfeleinek egyik legnyomósabb argumentuma az, hogy ez az intézmény általános elismerésre mindaddig nem számíthat, amig Németország, Amerika és Oroszország távoltartja magát tőle. Nos, az univerzalitás egyik akadálya: Németország távolmaradása a legközelebbi napokban minden valószínűség szerint meg fog szűnni és ezáltal a népszövetség nagyon sokat nyer súlyban s jelentőségben egyaránt. „Minden valószínűség szerint*', ezt a megszorítást vagyunk kénytelenek használni, mert még ma, egy nappal az ülésszak megnyitása előtt sem bizonyos az, hogy a német delegáció — a birodalom fölvételi kérvényének visszavonása után — nem lesz-e kénytelen visszautazni Berlinbe. Ismeretes, hogy Németország azzal a föltétellel irta alá és ratifikálta a locarnói egyezményt, hogy a birodalmat Anglia, Francia- ország, Japán és Olaszország mellé a népszövetség tanácsának állandó tagjául fölveszik, • elismervén nagyhatalmi, állását. Németország tehát joggal helyezkedik arra az álláspontra, hogy a locarnói jpegállapodá^ok végrehajtása csak akkor következett be, ha a birodalmat minden föntartás nélkül veszik föl a tanács állandó tagjai közé és a tanács eddigi összetételéhez nem nyúlnak mindaddig, amig Németország képviselője el nem foglalta benne a helyét. Időközben azonban több más hatalom is azzal a követe1 őssel lépett föl, hogy Németországgal egy időben nekik is biztosítsanak anánuo negyet a tanácsban. Ilyen követelést támasztott nemcsak Brazília és Spanyolország, amelyek mint választott tagok eddig is képviselve voltak a tanácsban, hanem Lengyelország is. Mindezek mögött az államok mögött Franciaországon kívül főként Olaszország áll, mely a déltiroli incidens miatt szívesen szeretne borsot törni a németek orra alá. Sokat kommentálják mostanában Mussolininak azt a kijelentését, hogy „Németország vagy belenyugszik abba, hogy a három katolikus hatalom is helyet kap a tanácsban, vagy pedig maga is künn reked4*. És hogy a nehézségek még nagyobbak legyenek, az utolsó pillanatban Kína is bejelentette igényét az állandó tagságra és arra hivatkozik, hogy mint négyszázmillió lelket számláló birodalom és mint egy ősrégi civilizáció hordozója, neki is joga van arra, hogy képviselve legyen a népek aeropágjában. Elméleti szempontból sokat lehetne vitatkozni afölött, hogy helyes-e, ha a tanácsot mindinkább kiszélesítik és ezáltal a teljesülés jelentőségét háttérbe szorítják. Bizonyos az, hogy az egymással szemben álló felek nem fogják elmulasztani fölsorakoztatni azokat az érveket, amelyek az egyik és a másik fölfogás mellett szólanak. A lényeg azonban nem ez, hanem inkább az a másik kérdés, vájjon miképpen lehetne Németország befolyását, amely különösen a kisebbségi kérdésben igen érezhetővé fog válni, ellensúlyozni és csökkenteni. Ez a szempont vezeti Franciaországot, Olaszországot és a kisantantot s ezért támogatják Spanyolország, Brazília, de főként Lengyelország törekvését Az angol közvélemény jól tudja, hogy mire megy a játék és ezért úgy konzervatív, mint liberális és munkáspárti részében határozott adást foglal el az ellen, hogy ebben az ülésszakban Németországon kívül más hatalmat is fölvegyenek a tanácsba. Chamberlain, aki ez alkalommal is képviselni fogja a brit királyságot, aligha helyezked- hetík majd szembe ezzel a közvéleménnyel és ámbár a parlamenttől teljesen szabad kezet kapott, mindent el fog követni, hogy a német álláspontot támogassa, amelynek leg-i erősebb védelmezője különben Svédország lesz. Egy kompromisszumos megegyezés reménye ugyanis vajmi csekély. Németország oly határozottan lekötötte magát amellett az ! elhatározás mellett, hogy azonnal otthagyja j Genfet, ha más államot is fölvesznek a tanácsba, hogy most már aligha hátrálhat meg és nem egyezhet bele abba se, hogy Spanyol- országnak adják meg az állandó tagságot és az igy megüresedő választott tagsági helyet i töltsék be Lengyelországgal. E pillanatban csak az a megoldás képzelhető el, hogy Né-! metországot fölveszik a tanácsba, a többiek igényének eldöntését pedig napolják el az | őszi közgyűlésig. Briand, Luther és Chamberlain vasárnapi megbeszélésétől függ elsősorban az események további alakulása. Mint a francia kormány állandó népszövetségi delegátusa a népszövetségben, továbbra is képviseli a bukott miniszterelnök Franciaországot, igaz, hogy nem azzal a súllyal, mintha ínég min- | dlg aktív miniszterelnök volna. .Lemondása egészen váratlanul érte a Genfbe érkező népszövetségi delegációkat és uj helyzetet teremtett Itt is, amelynek további alakítását a legnagyobb kíváncsisággal figyeli a világ.
