Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-10 / 57. (1095.) szám
V. évf. 57. (1095) szám » Szerda « 1926 március 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Kő Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.—Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A társadalmi munka csöndes kapujában Budapest, március 9. (Sz.) A mai emberek nagyobbik felének élete minden eddiginél nagyobb, felemelőbb és rombolóbb emóciók nyomait viseli. A szélesen megszervezett szerajevói politikai merénylet volt az európai államok diplomáciája által forralt kazán kirobbanásának látható rugója. Demarsokkal, hadüzenetekkel, fellobogózott katonavonatokkal kezdődött. Vakmerő ifjú hősök temetői, elszánt előretörések, pusztító visszavonulások szomorú útja mutatta, merre járt a borzalom; a civilizáció minden emberre hasznos és értékes megnyilvánulásának és vívmányainak az ember ellen fordulása. Hót éven keresztül foglalkozott sok száz millió ember azzal, hogy rakásra öljön, vagy a tömeghalált előkészítse. Elgondolni is borzalmas, hogy mindaz, ami az ember szellemi és anyagi elégedettsége érdekében halhatatlan emberek, tudósok, papok, irók, művészek, államférfiak zsenialitásában lobbant fel, hét éven keresztül a tömegsírok fekete lidércének felidézője volt. A szörnyűségek végét nem látta senki. Szibéria és a többi szomorú életvárás után lerongyolt testek, összetépett ideálok, megtört és a hitben megrendült emberlelkek tengere lepte el a földet. Mi lehetett volna ebből más, mint az ember harca az emberrel és részeg hatalmasok tivornyája, halál rászánt népek ökölbeszoruló haragja. A magyar nép, a minden nemzeti, társadalmi organizmus nélkül szóródó magyar nép fogékony léiké a sokféle alakban eléje álló bálványt mind befogadta. Volt nemzeti hős, volt nemzetcsufoló forradalmár, volt minden, amit a hétéves irtózat és az ezt követő harc kitermelhetett, vagy a kalandorok neki szántak. A nemzet testén végighuzott kés nyomán kiserkedt a vér és rohanvást gyűltek a seb vályújához, mint apró vérsejtek, magyarok százezrei, a nemzetmentő társadalmi munka nevében. És ez volt az a megmozdulás, amit természetszerűleg váltott ki a vigasztalan sors sok csapása és ez volt az, amit mi, szétszórtan járó magyarok, ré- ges-régen vártunk. Kár, hogy a hirtelen csődület forradalmi volt, a vér kilendülése, kár, hogy a századok zuhatagában nem simulhatott ki érdes felülete, kár, hogy a spontán megnyilatkozás árjában az egyéni érdekek és a kalandvágy rosszszagu habja is ott úszott, mégis valami ez, amit a nemzet munkásainak meg kell markolniok és felemelniük oda, ahol a nemzetfentartó komoly munka folyik. Oda, ahol nem az uszítás, nem a pártoskodás, nem a hatalomért való tusakodás vezeti a cselekedeteket, de a nemzet nagy épületének épitése folyik az emberbaráti szereteten, a lelkek egyenként való felemelése és megerősítésén keresztül a kultúra és a civilizáció újkori eszközeivel. Egy ilyen temploma ennek a munkának a nagy múltba tekintő Lorántrfy-diakonissza- egylet és annak budapesti kórháza. A csöndes társadalmi munka csöndes családi hajléka az Ilka-utca ligetes derűjében. Senki sem tudja, hogy van, senki sem tudja, hogy napjában hány szenvedő ember sóhajá^ enyhíti meg áldozatteljes, hivő és jóságos diakonisz- szatestvér ráhajlása. Senki sem tudja, hogy nap mint nap az orvosi tudomány mesterei a csodák világában mint vezetik keresztül a halállal viaskodó fatalistát az életbe, a megizmosodott hitü, türelmes, békés, de önérzetes kevés magyarok közé. És senki, de senki sem tudja, bogy itt mindenki szerétéiből és öntudatos jóságból dolgozik, virraszt Dönti tárgyalás Briand és Her-riot kozott Na este tíői @5 a — Brtaeid, Herrtet vagy gaiSEaux Páris, március 9. Mára már ismét Briand személye került előtérbe. A sajtó nagy részében az a fölfogás, hogy az áliamférfíu már estére megalakítja kormányát. Dou- incrgue elnök ma délben magához kérette Briand-t. Ugyanekkor számos más jníitikai személyiség is megjelent az Eíyséeben elnöki audienciára. A mai délelőtt 1 ‘gíontopabb eseménye Briand és Herriot tanácskozása volt. E megbeszélések könnyén döntő szerepre juthatnak a krizis megoldásában. A legutóbbi Briand-kabinet szintén e két államférfi magánbeszélgetéseiből keletkezett. E tanácskozás eredményétől függ, hogy Douinergue elnök ma este Briand-í vagy Herriot-t bízza meg a kormányalakítással. A sajtó nagyrésze Briand-t tartja az el- { jövendő kormányelnöknek. A kamara több-; sége máris megbánta, hegy egy aránylag kis' jelentőségű dolog miatt meggátolta a francia j külpolitika egészséges kifejlődését, hajlandó is Briand-nak elégtételt adni. Azt emlegetik, hogy az emlékezetes éjszakai ülésen nem Briand maradt kisebbségben, csak pénzügy- minisztere, ami tetemesen megkönnyíti a helyzetet. Ha Doumer helyébe esetleg Cail- laux kerül, a helyzet egyszerre megoldódott. Ezzel szemben a baloldali sajtó egyhangúan megállapítja, hogy’ csak Herriot miniszterelnöksége kerülhet számításba. Herriot kezében Összpontosul a baloldali csapatok vezetése és a szocialisták is hajlandók a támogatására. Okvetlenül meg kell kísérelni Herriot miniszterelnökségét és a határozott, ha nem is agresszív politikát. Páris, március 9. A Journal és az Echo de Paris szerint valószínűtlen, hogy Briand átveszi a kormány megalakítására szóló megbízatást. Máris tudatta a köztársasági elnökkel, hogy a külügyminiszteri tárcát hajlandó ugyan megtartani, de nem szeretné, ha az elnökséget is ráruháznák. Ha Briand nem fogadja el a megbízatást, az Oeuvre és az Ere Nouvelle szerint csak Herriot kerülhet számításba. az uj kabinet pénzügyminiszterének Caiüaux-t emlegetik. Ez a nagy pénzügyi kapacitás megvárta, míg az összes lehető pénzügyminiszterek lehetetlenné válnak, hogy azután mégis ö jöjjön és keresztüMiajszolja pénzügyi tervét, mely ma az egyedüli lehetőség Franciaország háztartásának rendbehozatalára. Az Ex- coisior tudni véli, hogy Caillaux nem hajlandó átvenni a pénzügyminiszterséget, ésak abházi az esetben, ha megkapja a miniszterelnöki tárcát is. További feltételei között szerepel a kamara házszabályainak megváltoztatása és a választási reform azonnali életbeléptetése. Hyxdsfnak a táargyaíésofc — Mindenki Br8aiB£i»4 várja vissia — í& tegnapi megnyitó öSés — A szerdai íilés elmarad — Pta és rádió a konferencián Genf, március 9. Ma a népszövetség sem tanácsülést, sem nyilvános ülést nem tartott. Délután összeült a Chamberlain vezetése alatt működő bizottság, melynek feladata, hogy Németország fölvételét előkészítse. Ez az ülés is tisztán csak formai jellegű volt. A bizottság mindenekelőtt egy albizottságot állított össze, amely titkos ülésein megtárgyalja a további tárgyalások menetét. A helyzet pillanatnyilag még teljesen zavaros. A késlekedést ugyan nem pusztán az áthidalhatatlan akadályok okozzák, hanem az is, hogy Briand nem lehet jelen, aki nélkül pedig senki sem akar és senki sem tud határozatot hozni. Németország nem siettetheti a megegyezési, éppen azért, mivel mindenki Briandra vár. A francia államíérfiu péntek előtt aligha érkezik vissza a tanácskozás helyére. Ez idő alatt azonban a német delegáció nem maradhat tétlen. Napről-napra jobban kell védekeznie a befolyásolás és presszió kísérletei ellen. A németek szállodája esténkint a nagy nemzetközi politika találkozóhelye, épp úgy, mint Loearnóban volt. A német delegációnak meg kell várnia, amig a többiek arra a belátásra jutnak, hogy a németek részéről nem egyszerű politikai taktika folyik, hanem a legmélyebb meggyőződésről van szó. Genf, március 9. A Reformáció nagy termében tegnap délután 3 óra 15 perckor nyitotta meg Ishii báró, a tanács japán elnöke, a rendkívüli plenáris ülést. Az 55 népszövetségi állam közül 48 volt képviselve. Ishii rövid beszédben rámutatott azokra a célokra, amelyek megoldására ezt a rendkívüli összejövetelt egybehívták. Németország felvételéről van szó. A báró szerint igen nagy sikert jelent a nemzetközi érintkezésben és a népszövetség tekintélyében az a körülmény, hogy alig egy hónapra az összehívás után, 48 állam megbízottai siettek Genfbe s a hivó szóra egyetlen érdekelt állam sem maradt távol. Ezután az uj elnök megválasztása következett. A szavazásnál Alfonso da Costa, volt portugál miniszterelnököt és pénzügyminisztert választották meg 38 szavazattal, mig 8 szavazatot Zahle berlini dán követ kapott. Costa ezután elfoglalta az elnöki helyet s megköszönve nemzete nevében az őt ért kitüntetést, ugyancsak a népszövetség feladatairól és szilárdságáról szólott. A választás és a megválasztott elnök beszéde után az egyes bizottságok megalakítása következett. Chamberlain annak a bizottságnak elnöke lett, amely Németország felvételét hivatott elintézni. Loucheur a költségvetési bizottság élére kerül. Végül a hat alelnök megválasztása következett. A megválasztottak a következők: Scialoja (Olaszország), Tshii (Japán), Janes Allén (Ujzee- land), Caballero (Paraguai), Titulescu (Románia) és Morales (San Doni ingo). A plenáris ülések valószínűleg igen vontatott lefolyásuak lesznek. Párhuzamosan a formális nyilvános ülésekkel ugyanis érdemleges titkos ülések is folynak a nagyhatalmak és a tanácstagságra igényt tartó hatalmak között s addig, amig a kulisszák mögött el nem rendezik az ügyeket, ®a re- formációs teremben ülésező plénum tehetetlen. A tegnapi magánbeszélgetések egyetlen lépéssel sem vitték előbbre a helyzetet. SpanyolorEzt a templomot a társadalom tartja ' fenn. A magyar társadalom, a saját erejéből. ( Ott lehet vele minden magyarnak a büszke- Isége, azért, hogy vannak a nemzetnek igazi munkásai, csendes, kevésbeszédü emberek, akik talán nem is tudják, hogy a háború zajtalan 1 égésére a magyar főid termékeny lihegése válaszol. szág követeli az állandó tagságot s ellenkező esetben kilépéssel fenyeget, mig Németország érthető okokból szintén nem enged álláspontjából. Egyedül Lengyelország mutat hajlandóságot igényei teljesítésének elhalasztására, de ma már nem a lengyel kérdés a döntő, hanem a spanyol. Loucheur tegnap reggel egyedül reggelizett Quiaones de León spanyol fődelegálttal s a körülöttük settenkedő újságírók szerint Loucheur minden igyekezetét összeszedte, hogy a spanyolt eltérítse intranzigens álláspontjától, de a nagykövet királya egy írására hivatkozott, amely pontosan előírja magatartását. Délután Skrzynski Vandervel- dét igyekezett megnyerni, hogy Belgium támogassa a lengyel követeléseket, de állítólag eredménytelenül. Szomorú dolog, hogy minden igénytl&rtó hatalom azonnali kilépéssel fenyeget, ha nem válik tanácstaggá, viszont Németország ez esetben belépni nem hajlandó. A svéd delegátus tegnap este újból és nyomatékosan kijelentette, hogy nem Németország nézetének támogatásáról van szó, hanem Svédország elvi álláspontjáról, amely a tanács minden kibővítését lehetetlennek tartja és ellenzi még akkor is, ha Németország hajlandónak mutatkozna a beleegyezésre. Pári3, március 9. A Géniből érkező jelentések megegyeznek abban, hogy a delegátusok általában várakozó álláspontra helyezkedtek és várják a párisi kormánykrizis elintézését. A tárgyalások menete ennek következtében igen vontatott. A Matin így ir: Ha Franciaország néhány napon belül nem avatkozhat újra erélyesen a genfi tárgyalásokba, akkor ott Németország kaparintja magához a hatalmat. Ebből a szempontból tehát a legnagyobb caspás volt Briand bukása. Ugyanez a lap bejelenti, hogy ha csak egyetlen ügyetlenség történik, Spanyolország, Brazília és Lengyelország kilépnek a nemzetek szövetségéből. Berlin, március 9 A lapok igen komolynak mondják a genfi helyzetet. A Berliner Tageblatt külpntudősitója kiemeli, hogy a pártok között nem kerül sor egyenes érintkezésre, aminek következté- i ben nem is lehet szó közeledésről. A lengyel pro- i bléma háttérbe szorult, viszont a spanyol katasztro- | fális nehézségeket támasztott. Briand legkorábban ! csütörtökön érkezhetek Genfbe. A szerdára tervezett ünnepélyes ülés, amelyen j Németországot fel kellett volna venni, magától- értetődően elmarad. A német delegáció igen óvatosan viselkedik és biztos garanciák nélkül nem hajlandó a formális lépéseket megtenni. Moszkva, március 9. Az Isvestia vezércikkében foglalkozik Lengyelország tanácstagsági igényével s erélyesen elitéli azt. Varsó Genfben azzal érvek hogy ő a legnagyobb keleti nagyhatalom s ha tanácstagságot kap, a balti államokat is képviselni fogja. Ebből a tervből kitűnik, hogy a lengyelek mindenáron súlyt akarnak szerezni a szovjetellenes politikának. Ha Varsó megkapja a balti államok tanácsképviseletét, akkor a szovjetellenes balti biok a valóságban is életet kapott. Moszkva azonban jő forrásból arról értesült, hogy a balti államok egyáltalában nem hajlandók elfogadni Lengyelország gyámkodását. Genf, március 9. Németország fölvételének történelmi nevezetességű eseményét filmen is meg fogják örökíteni. A delegációk érkezését, a szállókban történő látogatásokat, a külön tárgyalásokat, a tanács nyilvános üléseit, a plenáris összejöveteleket, az utca jeleneteit és a karzatot mind lefényképezik. Az Ufa és egy francia cég együtt dolgoznak. Közösen fölszereltettek egy világosságot fejlesztő automobilt, amelynek gépei egy és félmillió gyertyafényt tudnak előállitani. Az ülésteremben óriási fényszórókat szereltek föl, amelyek segítségével bármikor felvételeket készíthetnek. — Ugyanakkor. amikor a filmvállalatok ily nagyarányú előkészületeket tesznek, a különböző rádiógépek ugyancsak hozzáférhetővé akarják tenni az egész világ számára e tanácskozásokat. A francia postarádió (1750-es hullámhossz') szerezte meg a beszédek drótnélküli utón való továbbításának jogát. A franciák a genfi feladóállomással együttdolgoznak, mely viszont Zürichben jut érintkezésbe a német fekTe- vőállomásókkal. Valószínű, hogy Euróoa minden mrrvnbb helvén f'frvi'tnboo a máris í haltam fogták az ott elb^n"?/' hes7r,d<0'et. m-1 a le- j játszódó jelenetek csakhamar a legtöbb moziban ' láthatók lesznek.
