Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-10 / 57. (1095.) szám

V. évf. 57. (1095) szám » Szerda « 1926 március 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Kő Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.—Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A társadalmi munka csöndes kapujában Budapest, március 9. (Sz.) A mai emberek nagyobbik felének élete minden eddiginél nagyobb, felemelőbb és rombolóbb emóciók nyomait viseli. A szélesen megszervezett szerajevói po­litikai merénylet volt az európai államok di­plomáciája által forralt kazán kirobbanásá­nak látható rugója. Demarsokkal, hadüzene­tekkel, fellobogózott katonavonatokkal kez­dődött. Vakmerő ifjú hősök temetői, elszánt előretörések, pusztító visszavonulások szo­morú útja mutatta, merre járt a borzalom; a civilizáció minden emberre hasznos és ér­tékes megnyilvánulásának és vívmányainak az ember ellen fordulása. Hót éven keresztül foglalkozott sok száz millió ember azzal, hogy rakásra öljön, vagy a tömeghalált előkészítse. Elgondolni is bor­zalmas, hogy mindaz, ami az ember szellemi és anyagi elégedettsége érdekében halhatat­lan emberek, tudósok, papok, irók, művé­szek, államférfiak zsenialitásában lobbant fel, hét éven keresztül a tömegsírok fekete lidércének felidézője volt. A szörnyűségek végét nem látta senki. Szibéria és a többi szomorú életvárás után lerongyolt testek, összetépett ideálok, megtört és a hitben megrendült emberlelkek tengere lepte el a földet. Mi lehetett volna ebből más, mint az ember harca az emberrel és részeg hatal­masok tivornyája, halál rászánt népek ököl­beszoruló haragja. A magyar nép, a minden nemzeti, társa­dalmi organizmus nélkül szóródó magyar nép fogékony léiké a sokféle alakban eléje álló bálványt mind befogadta. Volt nemzeti hős, volt nemzetcsufoló forradalmár, volt minden, amit a hétéves irtózat és az ezt kö­vető harc kitermelhetett, vagy a kalandorok neki szántak. A nemzet testén végighuzott kés nyomán kiserkedt a vér és rohanvást gyűltek a seb vályújához, mint apró vérsej­tek, magyarok százezrei, a nemzetmentő tár­sadalmi munka nevében. És ez volt az a megmozdulás, amit természetszerűleg váltott ki a vigasztalan sors sok csapása és ez volt az, amit mi, szétszórtan járó magyarok, ré- ges-régen vártunk. Kár, hogy a hirtelen cső­dület forradalmi volt, a vér kilendülése, kár, hogy a századok zuhatagában nem simulha­tott ki érdes felülete, kár, hogy a spontán megnyilatkozás árjában az egyéni érdekek és a kalandvágy rosszszagu habja is ott úszott, mégis valami ez, amit a nemzet mun­kásainak meg kell markolniok és felemel­niük oda, ahol a nemzetfentartó komoly munka folyik. Oda, ahol nem az uszítás, nem a pártoskodás, nem a hatalomért való tusa­kodás vezeti a cselekedeteket, de a nemzet nagy épületének épitése folyik az ember­baráti szereteten, a lelkek egyenként való felemelése és megerősítésén keresztül a kul­túra és a civilizáció újkori eszközeivel. Egy ilyen temploma ennek a munkának a nagy múltba tekintő Lorántrfy-diakonissza- egylet és annak budapesti kórháza. A csön­des társadalmi munka csöndes családi hajlé­ka az Ilka-utca ligetes derűjében. Senki sem tudja, hogy van, senki sem tudja, hogy nap­jában hány szenvedő ember sóhajá^ enyhíti meg áldozatteljes, hivő és jóságos diakonisz- szatestvér ráhajlása. Senki sem tudja, hogy nap mint nap az orvosi tudomány mesterei a csodák világában mint vezetik keresztül a halállal viaskodó fatalistát az életbe, a meg­izmosodott hitü, türelmes, békés, de önérze­tes kevés magyarok közé. És senki, de senki sem tudja, bogy itt mindenki szerétéiből és öntudatos jóságból dolgozik, virraszt Dönti tárgyalás Briand és Her-riot kozott Na este tíői @5 a — Brtaeid, Herrtet vagy gaiSEaux Páris, március 9. Mára már ismét Briand személye került előtérbe. A sajtó nagy részében az a fölfogás, hogy az áliamférfíu már estére megalakítja kormányát. Dou- incrgue elnök ma délben magához kérette Briand-t. Ugyanekkor számos más jníitikai személyiség is megjelent az Eíyséeben elnöki audienciára. A mai délelőtt 1 ‘gíontopabb eseménye Briand és Herriot tanácskozása volt. E megbeszélések könnyén döntő szerep­re juthatnak a krizis megoldásában. A legutóbbi Briand-kabinet szintén e két államférfi magánbeszélgetéseiből keletkezett. E tanácskozás eredményétől függ, hogy Douinergue elnök ma este Briand-í vagy Herriot-t bízza meg a kormányalakítással. A sajtó nagyrésze Briand-t tartja az el- { jövendő kormányelnöknek. A kamara több-; sége máris megbánta, hegy egy aránylag kis' jelentőségű dolog miatt meggátolta a francia j külpolitika egészséges kifejlődését, hajlandó is Briand-nak elégtételt adni. Azt emlegetik, hogy az emlékezetes éjszakai ülésen nem Briand maradt kisebbségben, csak pénzügy- minisztere, ami tetemesen megkönnyíti a helyzetet. Ha Doumer helyébe esetleg Cail- laux kerül, a helyzet egyszerre megoldódott. Ezzel szemben a baloldali sajtó egyhan­gúan megállapítja, hogy’ csak Herriot minisz­terelnöksége kerülhet számításba. Herriot kezében Összpontosul a baloldali csapatok vezetése és a szocialisták is hajlandók a tá­mogatására. Okvetlenül meg kell kísérelni Herriot miniszterelnökségét és a határozott, ha nem is agresszív politikát. Páris, március 9. A Journal és az Echo de Paris szerint valószínűtlen, hogy Briand átveszi a kormány megalakítására szóló megbízatást. Máris tudatta a köztársasági el­nökkel, hogy a külügyminiszteri tárcát haj­landó ugyan megtartani, de nem szeretné, ha az elnökséget is ráruháznák. Ha Briand nem fogadja el a megbízatást, az Oeuvre és az Ere Nouvelle szerint csak Herriot kerül­het számításba. az uj kabinet pénzügyminiszterének Caiüaux-t emlegetik. Ez a nagy pénz­ügyi kapacitás megvárta, míg az összes lehető pénzügyminiszterek lehetetlenné válnak, hogy azután mégis ö jöjjön és keresztüMiajszolja pénzügyi tervét, mely ma az egyedüli lehetőség Franciaország háztartásának rendbehozatalára. Az Ex- coisior tudni véli, hogy Caillaux nem hajlandó átvenni a pénzügyminisztersé­get, ésak abházi az esetben, ha meg­kapja a miniszterelnöki tárcát is. További feltételei között szerepel a kamara házszabályainak megváltoztatása és a vá­lasztási reform azonnali életbeléptetése. Hyxdsfnak a táargyaíésofc — Mindenki Br8aiB£i»4 várja vissia — í& tegnapi megnyitó öSés — A szerdai íilés elmarad — Pta és rádió a konferencián Genf, március 9. Ma a népszövetség sem tanácsülést, sem nyilvános ülést nem tar­tott. Délután összeült a Chamberlain vezetése alatt működő bizottság, melynek feladata, hogy Németország fölvételét előkészítse. Ez az ülés is tisztán csak formai jellegű volt. A bizottság mindenekelőtt egy albizottságot állított össze, amely titkos ülésein megtár­gyalja a további tárgyalások menetét. A helyzet pillanatnyilag még teljesen zavaros. A késlekedést ugyan nem pusztán az áthidalhatatlan akadályok okozzák, hanem az is, hogy Briand nem lehet jelen, aki nélkül pedig senki sem akar és senki sem tud határo­zatot hozni. Németország nem siettetheti a megegyezési, éppen azért, mivel mindenki Briandra vár. A francia államíérfiu péntek előtt aligha érkezik vissza a tanácskozás helyére. Ez idő alatt azonban a német delegáció nem maradhat tétlen. Napről-napra job­ban kell védekeznie a befolyásolás és presszió kísérletei ellen. A németek szállodája esténkint a nagy nemzetközi politika találkozóhelye, épp úgy, mint Loearnóban volt. A német delegációnak meg kell várnia, amig a többiek arra a belátásra jutnak, hogy a németek részéről nem egyszerű politikai taktika folyik, hanem a legmélyebb meggyőző­désről van szó. Genf, március 9. A Reformáció nagy termében tegnap délután 3 óra 15 perckor nyitotta meg Ishii báró, a tanács japán elnöke, a rendkívüli plenáris ülést. Az 55 népszövetségi állam közül 48 volt kép­viselve. Ishii rövid beszédben rámutatott azokra a célokra, amelyek megoldására ezt a rendkívüli összejövetelt egybehívták. Németország felvételéről van szó. A báró szerint igen nagy sikert jelent a nemzetközi érintkezésben és a népszövetség tekin­télyében az a körülmény, hogy alig egy hónapra az összehívás után, 48 állam megbízottai siettek Genfbe s a hivó szóra egyetlen érdekelt állam sem maradt távol. Ezután az uj elnök megválasztása következett. A szavazásnál Alfonso da Costa, volt portugál miniszterelnököt és pénzügyminisztert válasz­tották meg 38 szavazattal, mig 8 szavazatot Zahle berlini dán követ kapott. Costa ezután elfoglalta az elnöki helyet s meg­köszönve nemzete nevében az őt ért kitüntetést, ugyancsak a népszövetség feladatairól és szilárdsá­gáról szólott. A választás és a megválasztott elnök beszéde után az egyes bizottságok megalakítása következett. Chamberlain annak a bizottságnak el­nöke lett, amely Németország felvételét hivatott el­intézni. Loucheur a költségvetési bizottság élére kerül. Végül a hat alelnök megválasztása követke­zett. A megválasztottak a következők: Scialoja (Olaszország), Tshii (Japán), Janes Allén (Ujzee- land), Caballero (Paraguai), Titulescu (Románia) és Morales (San Doni ingo). A plenáris ülések valószínűleg igen vontatott lefolyásuak lesznek. Párhuzamosan a formális nyil­vános ülésekkel ugyanis érdemleges titkos ülések is folynak a nagyhatalmak és a tanácstagságra igényt tartó hatalmak között s addig, amig a ku­lisszák mögött el nem rendezik az ügyeket, ®a re- formációs teremben ülésező plénum tehetetlen. A tegnapi magánbeszélgetések egyetlen lépés­sel sem vitték előbbre a helyzetet. Spanyolor­Ezt a templomot a társadalom tartja ' fenn. A magyar társadalom, a saját erejéből. ( Ott lehet vele minden magyarnak a büszke- Isége, azért, hogy vannak a nemzetnek igazi munkásai, csendes, kevésbeszédü emberek, akik talán nem is tudják, hogy a háború zaj­talan 1 égésére a magyar főid termékeny lihegése válaszol. szág követeli az állandó tagságot s ellenkező esetben kilépéssel fenyeget, mig Németország érthető okokból szintén nem enged álláspont­jából. Egyedül Lengyelország mutat hajlandó­ságot igényei teljesítésének elhalasztására, de ma már nem a lengyel kérdés a döntő, hanem a spanyol. Loucheur tegnap reggel egyedül reggelizett Quiaones de León spanyol fődelegálttal s a körü­löttük settenkedő újságírók szerint Loucheur min­den igyekezetét összeszedte, hogy a spanyolt elté­rítse intranzigens álláspontjától, de a nagykövet királya egy írására hivatkozott, amely pontosan előírja magatartását. Délután Skrzynski Vandervel- dét igyekezett megnyerni, hogy Belgium támogassa a lengyel követeléseket, de állítólag eredményte­lenül. Szomorú dolog, hogy minden igénytl&rtó hatalom azonnali kilépéssel fenyeget, ha nem válik tanácstaggá, viszont Németország ez esetben belép­ni nem hajlandó. A svéd delegátus tegnap este új­ból és nyomatékosan kijelentette, hogy nem Né­metország nézetének támogatásáról van szó, ha­nem Svédország elvi álláspontjáról, amely a tanács minden kibővítését lehetetlennek tartja és ellenzi még akkor is, ha Németország hajlandónak mutat­kozna a beleegyezésre. Pári3, március 9. A Géniből érkező jelentések megegyeznek abban, hogy a delegátusok általában várakozó álláspontra helyezkedtek és várják a pá­risi kormánykrizis elintézését. A tárgyalások me­nete ennek következtében igen vontatott. A Matin így ir: Ha Franciaország néhány napon belül nem avatkozhat újra erélyesen a genfi tárgyalások­ba, akkor ott Németország kaparintja magához a hatalmat. Ebből a szempontból tehát a legna­gyobb caspás volt Briand bukása. Ugyanez a lap bejelenti, hogy ha csak egyetlen ügyetlenség történik, Spanyolország, Brazília és Lengyelország kilépnek a nemzetek szövetségéből. Berlin, március 9 A lapok igen komolynak mondják a genfi helyzetet. A Berliner Tageblatt külpntudősitója kiemeli, hogy a pártok között nem kerül sor egyenes érintkezésre, aminek következté- i ben nem is lehet szó közeledésről. A lengyel pro- i bléma háttérbe szorult, viszont a spanyol katasztro- | fális nehézségeket támasztott. Briand legkorábban ! csütörtökön érkezhetek Genfbe. A szerdára tervezett ünnepélyes ülés, amelyen j Németországot fel kellett volna venni, magától- értetődően elmarad. A német delegáció igen óvatosan viselkedik és biztos garanciák nélkül nem hajlandó a formális lépéseket megtenni. Moszkva, március 9. Az Isvestia vezércikkében foglalkozik Lengyelország tanácstagsági igényével s erélyesen elitéli azt. Varsó Genfben azzal érvek hogy ő a legnagyobb keleti nagyhatalom s ha ta­nácstagságot kap, a balti államokat is képviselni fogja. Ebből a tervből kitűnik, hogy a lengyelek mindenáron súlyt akarnak szerezni a szovjetelle­nes politikának. Ha Varsó megkapja a balti álla­mok tanácsképviseletét, akkor a szovjetellenes balti biok a valóságban is életet kapott. Moszkva azonban jő forrásból arról értesült, hogy a balti ál­lamok egyáltalában nem hajlandók elfogadni Len­gyelország gyámkodását. Genf, március 9. Németország fölvételének tör­ténelmi nevezetességű eseményét filmen is meg fogják örökíteni. A delegációk érkezését, a szállók­ban történő látogatásokat, a külön tárgyalásokat, a tanács nyilvános üléseit, a plenáris összejövetele­ket, az utca jeleneteit és a karzatot mind lefényké­pezik. Az Ufa és egy francia cég együtt dolgoznak. Közösen fölszereltettek egy világosságot fejlesztő automobilt, amelynek gépei egy és félmillió gyer­tyafényt tudnak előállitani. Az ülésteremben óriási fényszórókat szereltek föl, amelyek segítségével bármikor felvételeket készíthetnek. — Ugyanak­kor. amikor a filmvállalatok ily nagyarányú előké­születeket tesznek, a különböző rádiógépek ugyan­csak hozzáférhetővé akarják tenni az egész világ számára e tanácskozásokat. A francia postarádió (1750-es hullámhossz') szerezte meg a beszédek drótnélküli utón való továbbításának jogát. A fran­ciák a genfi feladóállomással együttdolgoznak, mely viszont Zürichben jut érintkezésbe a német fekTe- vőállomásókkal. Valószínű, hogy Euróoa minden mrrvnbb helvén f'frvi'tnboo a máris í haltam fogták az ott elb^n"?/' hes7r,d<0'et. m-1 a le- j játszódó jelenetek csakhamar a legtöbb moziban ' láthatók lesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom