Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-02 / 50. (1088.) szám
6 1926, március 2. Kedd. bécsi képek Béc8, február vége. Az osztrák korona stabil. Zimmermann ur, a népszövetség ausztriai megbízottja, már hetekkel ezelőtt megállapította, hogy a szanálás munkája befejeződött. Tehát minden rendben van: a „békevi- szonyok" helyreálltak, — de... Néha, mikor az ember körülnéz egy kissé, valahogy mégis úgy látja, hogy még sincs egészen rendben minden ... Az utcasarkon csődület van. Emberek tolongnak és egymás vállán keresztül nézve, igyekszenek „meglátni" valamit. Belefurakodom a tömegbe. Valami rendkívüli látványt, várok, — semmi különös. Négy cipőpucoló dolgozik egymás tőszomszédságában. Nagy buzgalommal kefélik, fényesítik a cipőket. Nem értem, hogy miért a csődület, — csak percek múlva veszem észre, hogy az utca szorgalmas mesterembereinek feje fölött egy tábla lóg: — Abgebaute Bankbeamten putzen hier Schuhe... (Itt leépített banktisztviselők pucolnak cipőt.) A tömeg nagy érdeklődéssel nézi a négy fiatalember munkáját. Az egyik kezén még felismerhetők a. manikürözés nyomai. Kettő közülük cvik- kert hord. Egy hét múlva megint arra jártam. A négy fiatalember még kint ült a sarkon. A tábla is ott lógott a fejük fölött. Csak már csődület nem volt körülöttük. Az utca már megszokta őket, — vájjon ők is ilyen gyorsan szoktak bele az uj foglalkozásukba? ... A kávcházba bejön egy ur és újságot árul. Az újságárusra, aki a kávéházakat járja, azt szokták mondani „egy ember", — erre nem lehet. Fekete, jólszabott télikabát van rajta és az egyik kezében fekete keménykalapot tart. A másikban ujságcsomót. — Die Stunde, Dér Abend, — mondja és sorra .végigjárja az asztalokat. Mikor közel jön, meg lehet látni a kopás nyomait a télikabáton. Néhol már rongyos is, de észre lehet venni, hogy elsőrangú szabó csinálta annakidején. Egy bolgár újságíró figyelmeztet: — Kilenc év előtt excellenciás ur volt. A Ke- renszky-kormány igazságügyminisztere. Pétervá- rott volt tanár. A bolsevizmus elől menekült. Szófiából ismerem. Ott kezdte az emigrációt. Ott még ur volt... — Dér Abend, Die Stunde, — mondja egy halk, színtelen hang és az egykori kegyelmes már megy is kifelé a Aavéházból. A törvényszéken tárgyalás folyik. A vádlott — húszéves suhane — konok, dühös arécal néz farkasszemet a bíróval. Lopott. Sokat lopott.: már hónapok óta él abból, hogy a villamoson kiemeli az emberek pénztárcáját. Mindent bevall, sőt néha az az impresszióm, hogy dicsekszik a lopásaival. A bíró kérdez: — Miért nem dolgozol? — Nincs munkám. — Segélyt nem kapsz? — Nem. — Miért? A fiú dacosan hallgat. A bíró megismétli a kérdést. Végre kirobban a válasz: — Én Lengyelországban születtem, nekem nem jár segély. Nekem muszáj lopni. A súlyos megállapításra megrándul a birő arca. Ez a komoly hivatalnok talán még sohasem hallotta a „muszáj" szót a — lopással kapcsolatban. Aztán ítél: hat hőnap. A fiú megrántja a vállát. — Hát talán haljak éhen? — kérdezi dühösen. A biró nem akarja meghallani a kérdést és szórakozottan kezd lapozni az akták között A kereskedő, akinél hideg vacsorát és másfélét szoktam vásárolni, a napokban meglepő közléssel fogadott. — Holnap becsukom a boltot. Első pillanatban nem értettem meg a dolgot és kérdőleg néztem rá. — Igen — folytatta —, tönkrementem. Holnap már nem árulok. A 'hangja egészen természetesen hangzott. Nem volt benne semmi tragikus páthosz, sőt még csodálkozás sem. Bécsben az emberek nem is csodálkoznak, mikor tönkremennek. Nem is lehet: egészen mindennapi dolog. — Mit fog csinálni? — bátortalankodik elő belőlem a kérdés. — Elmegyek segédnek. Lassan úgyis minden tönkremegy... Hogyan születnek a világok? Hörbiger dr. érdekes jégelmélete — A hideg és meleg közti feszültség az okozója minden keletkezésnek Németországban nagy tudományos harc folyik egy érdekes uj teória körül, amelyet Hörbiger professzor állított fel a világok keletkezésének megmagyarázására. Á Hörbi- ger-féle kozmogonia szerint a jég és izzó anyag, vagyis a hideg és a meleg között fennálló feszültség az okozója minden keletkezésnek, létezésnek és elmúlásnak. Ez a fizikai tétel szolgál magyarázattal mindazokra a jelenségekre, amelyeket a természettudomány és a csillagászat a föld légkörében, annak kérge alatt és az égbolton észlel. A Glaciális Cosmogonia természettudományi alapját a következő három tétel világítja meg: 1. nincs teljesen üres tér; 2. az energia semmiféle alakban nem terjedhet tovább veszteség nélkül; 3. akárhol is történjék bármi, ennek oka mindig egy ellentét, küzdelem vagy feszültségi forma. A mai csillagászat tulajdonképpen csak izzó vagy izzásra képes égitesteket ismer- Ezt a tételt Hörbiger is elfogadja, de ezekhez az égitestekhez még hozzáfűzi az olyan csilagokat, amelyek mint ilyenek még nincsenek felfedezve, de a világtörténés és a kozmikus evolúció szempontjából éppen olyan fontosak, mint a csillagászat által már felkutatott égitestek. Hörbiger ezeket a még ismeretlen csillagokat jégtesteknek, vagyis olyan csillagoknak nevezi, amelyek anyagizzásra nem képesek és amelyek hevítve robbanásszerűen oszlanak fel. Néhány világjégtestet, mint a holdat is, szabadszemmel megláthatunk, de a világjégtes- tek legtöbbjét még nem sikerült felfedezni. A világjég ugyanolyan ősanyag, mint maga az izzó anyag és a kettő közötti küzdelem teremti meg a csillagrendszereket, amelyek úgy izzó-, mint jégtesteket termelnek oly mennyiségben és arányban, hogy a közöttük levő természetes ellentét sohasem enyészhet el. Ma már olyan égitestekről is tudunk, amelyekbe a Mars-pálva belefér. És természetes, hogy az ilyen gigantikus arányú csillagok vonzóereje végtelenül nagy. Az ilyen óriási csillagokba azután állandóan belehullanak a kisebb égitestek, de igen gyakran előfordul az is, hogy vagy elliptikus, vagy köralakban keringik körül az óriás csillagot. Az első két esetben magától értetődően a kisebb'bolygó előbb-utóbb belehull a nagy csillagba, a harmadik eset viszont magában foglalja egy uj csillagrendszer születésének előfeltételét. Egy uj csillagrendszer születése úgy történhet, hogy egy idővel teljesen vízzel átitatott, jéggel borit ott és elsötétült kisérő csillag az előbb említett csillagóriásba hull, ott idővel tulhevitett vízzé olvad és egyensúlyi helyzetének legcsekélyebb megbillenése következtében felrobban. A robbanás után az anyacsillag testéből mérhetetlen mennyiségű izzó szilárd anyag és gőz repül a világűrbe, amelyek összeverődéséből és megfelelő eloszlásából fejlődik ki az uj naprendszer. A Glaciális Cosmogonia szerint a bolygók még ma is az általános tömegtömörülés maradványai, amely folyamatnak végső eredménye az összes bolygóknak és holdaknak a nappal való egyesülése lesz. Ettől az időponttól kezdve a nap mint elhagyatott álló csillag egyedül halad majd pályáján az űrben. A Hörbiger-elmélet szerint egyébként a nap nem kizáróan saját energiáját sugározza ki, hanem egy óriási erőátváltoztatő állomás szerepét tölti be, mert a reánk sugárzott meleget és fényt más alakban a Cosmosból nyeri. A meteorokon kívül ugyanis a jégfelhőkből álló tejutból állandóan jégtestek hullanak a napba, amelyek a kisugárzott energiamennyiséget pótolják. Ez az úgynevezett speciális finom jégáramlat pontosan megbatározott pályám halad és ezt az áramlatot úgy a bolygók, mint a föld is pontos meghatározott időközökben szelik át- Ezáltal könnyen magyarázható úgy a napfoltok időszakossága, mint az időjárás alakulása is. A Glaciális Cosmogonia elméletének különben ennél a kérdésnél van fontos gazdasági jelentősége, amelyre a meteorológiának is különös tekintettel kell lennie. A geológiának nem volna szabad ridegen elzárkóznia az uj tanok elől, mert az ösz- szes geológiai problémák magyarázatot találnak a holdaknak a földhöz való közeledésében és az azzal való egyesülésükben. így magyarázható ezenkívül a hegységalakulatok, jégkorszakok, jég-, só- és nyersolajtelepek keletkezése és eloszlása, valamint a szárazföldnek és a tengernek egymáshoz való aránya is. A Glaciális Cosmogonia művelése és fejlesztése két rendkívüli fontos gyakorlati hasznot foglal magában. Elsősorban az időjárásnak évekkel előbbre való kiszámítása, másodsorban pedig a föld belsejében levő ásványtelepek megtalálásához nélkülözhető tesz a varázsvessző, mert helyette számok és diagramok segítségével biztosabb eredményre jut az emberiség. Az uj tan világnézeti jelentősége is igen fontos, mert segítségével túlhaladjuk a tér és idő fogalmát s bepillantást nyerünk az anyag és energia örök fennállásának, összefüggésének és működésének misztériumába. Nyitott szemmel, öntudatosan és büszkén pillanthatunk oda, ahová eddig csak tapogatózva és félénken mertünk tekinteni: a régiből örök ujjat teremtő mindenható Isten veszekedett még az asztalnál, aztán mind csendesebbek lettek és egy további óra múlva — karonfogva távoztak a klubból, teljesen kibékülve, mint boldog uj pár. Néhány nap múlva újból meges- küdtek. (Ugyebár, egészen szabályos vígjáték- téma?) A klub persze elveszítette őket. Majd talán ha újra elválnak, akkor újra beléphetnek... A klub különben — alapszabályai szerint —* társasösszejöveteleket, előadásokat, mulatságokat, ünnepélyeket, szinielőadásokat is rendez és a sportot is ápolja, azonkívül humanitárius célokat éa egyesületeket is támogat. A tagok többsége — nő. Edfejezem az elnök urnák abbeli gyanúmat, hogy a nőknek alighanem mellékes céljaik is vannak, amikor a klubba belépnek, t. i. olyan célok, amelyeket az alapszabályok nem Írnak alá; alighanem —■ férjhez akarnak menni; még pedig a klub férfitagjaihoz. Az elnök ur megértőén mosolyog. Kérdem tőle: mi történik, ha egy tag azt a szörnyűséget követi el, hogy megnősül, vagy férjhez megy? „Rögtön ki kell lépnie a klubból, illetőleg a tagsága automatikusan megszűnik. Ha azonban akarja, rendkívüli tagnak megmaradhat tagsági dija lejárta idejéig, de szavazati joga nincs és a klub működésére semmi befolyása sem lehet többé." Kérdem: Adódott már ilyen eset, férjhezme- nés, vagy megnősülés a klub pár hetes élete óta? Az elnök ur nem tud visszafojtani egy szégyenérzéssel teli mosolyt, mikor azt feleli: — Sajnos, igen, a titkárnőnk ment férjhez! Ezzel mutatja is nekem a levelét. Lemásolom, mert ha ez nem dokumentum, akkor mi az? A levél: „Az „Elváltak Klubjának", Wien." Ezennel bejelentem a klubból való kilépésemet, minthogy néhány nap múlva megesküszöm. Végtelenül sajnálom, hogy ily rövid idő után ott kell hagynom a klubot és titkárnői tisztemet, de nem tudtam „nem“-et mondani." Aláírás. Az elnök szégyenkező és sajnálkozó mosoly* lyal zsebébe csúsztatja a levelet. — Talán inkább „Házasodok Klubjáénak kellene elkeresztelni a klubot? — jegyzem meg. A klubtagok megértőén mosolyognak és aztán táncra perdülnek újra. Folyik tovább a tánc és a flört és szövődnek az „Elváltak Klubjáéban a -r* házasságok. G. J. Igen: a fűszeresnek igaza van. „Lassan úgyis minden tönkremegy..." A Ringen még fényes kirakatok, vakító villanyreklámok csábítják vásárlásra az embereket, — de az üzletek üresek. Nincs pénz, nincs vevő. Idegenforgalom sincs s ha mégis idevetődik egy-két pénzes külföldi, — az se vásárol semmit. Ausztriában minden drága. Lassan minden tönkremegy ... Jár no József. ciumiáiiAááiiUimunnmi Sorsjegfckef (- mindenki csak üaSpisriK és Tsa taftiiázáüan vesz, Bratlsiova, RadnlCná ni. Telefon lOáf) ét 238r>. iomvi fiirimmmramran Amerikába beillő exotikus klub Bécsben Az „Elváltak Klubja" — Az elváltak otthon akarják magukat érezni é9 menekülnek az előítéletektől — Vígjátékok és há zassáeok az elváltak klubjában Bécs, február 27. Nem hinné az ember, hogy Bécsben a legújabb időben olyan exótikus klub, alakult, amely Amerikának, az exótikumok és különösen az exótikus klubok közismert őshazájának is méltán díszére válna. I. A klub neve, amely már maga is beszél: „KLUB DÉR G ESCHIEDENEN" („Elváltak Klubja") rövidített neve pedig: %,Kludeg". Az elnök, egy bécsi kereskedő, azt hiszi, mikor a klubhelyiségbe lépek, hogy egy uj tag akar jelentkezni; mikor aztán felvilágosítom, hogy még nem vagyok abban a kellemes, t. i. „elvált" helyzetben, hogy a klubnak tagja lehessek, egy kicsit lehűlve bár, de azért örömest áll rendelkezésemre. Az exótikus klub célja, hogy az elváltaknak, férfiaknak és niíknek, bizonyos szolidaritását tudatosítsa és erősítse, ápolja. Ismert dolog, hogy az elváltaknak bizonyos különleges helyzetük van a társadalom keretén belül. A legkülönfélébb előítéletekkel néznek rájuk, összeféráetetleneknek, vagy könnyelműeknek, vagy a házasságra alkalmatlanoknak tekintik őket. Nos, az „Elváltak klubja", amikor egyrészt minden módon irtani akarja e tarthatatlan előítéleteket, másrészt az uj — néhány hetes — klub keretében olyan miliőt akar teremteni az elváltak részére, amelyben a levegő teljesen olőitélctmentes, bacillusmentes s amelyben az elváltak jól, otthon — mert hisz egymás között — érzik magukat s előítéletektől szabadon mulathatnak, szórakozhatnak, tölthetik szabad idejüket A klubhelyiségben — esti 9 óra van — nagyban folyik a tánc. Csupa elvált ember táncol, csupa klubtag. Van mindenféle korú férfi és nő. A legöregebb férfi ötvenesnek látszik, a legfiatalabb férfi legfeljebb, ha huszonkettőnek! A legszebb nő negyven körülinek, a legcsunyább — de hiszen csúnya egy sincs. Szebbnél szebb, életkedvtől duzzadó és életéhes hölgyek. Az embernek kedve szottyanna megnősülni csak azért hogy mindjárt elválhasson és beiratkozhassék ide, ezek közé az elvált asszonyok közé. Az egyik hölgy csicseregve meséli nekem: — Látja, kérem, milyen rosszak az emberek! Rólam például azt hiszik, tudj* Isten, miket követtem el, hogy „elvált asszony" vagyok. Pedig csak azért váltam el, közös elhatározással, az uramtól, mert én nagyon muzsikális voltam, ő pedig gyűlölte a zenét. —• Na *— felelem a hölgynek —ez valóban egy „intellektuális" és nagyon érdekes válóok. Az elnök ur most megmutatja a tagjelvényt amelyet mindenki a gomblyuk helyén köteles viselni. A jelvény kalitkát ábrázok amelybe a két madár eddig be volt zárva, most azonban nyílik a kalitka s a két madár kirepül belőle és pedig kétféle irányba. Aztán megtudom, hogy a klubnak egyáltalán nem célja az, hogy a válás mellett propagandát űzzön, vagy hogy az „elvált" állapotot valami ideális állapotnak hirdesse. Épp ellenkezőleg. A néhány hetes klubnak eddig körülbelül száz tagja van. Ennyit vettek fel t. i. eddig. De még 200 jelentkező van máris. Nagyon megválogatják a fölveendőket. A felvétel igen szigorú, csak feddhet- len embereket vesznek fel. Minden tag a következő nyilatkozatot írja alá; „Belépési nyilatkozat. Kérem fölvételemet rendes tagnak és ezennel alávetem magam az alapszabályoknak. Kézfogással és becsületszóra kijelentem, hogy elvált vagyok." A nyilatkozatot egy tagnak alá kell Írnia azzal, hogy: „Vállalom a teljes erkölcsi felelősséget X űrért", vagy „Y hölgyért". Azután határoznak a fölvételről. Ha csak egyetlen szavazat is van a fölvétel ellen, a jelentkező fel nem vehető. Ez már csak azért is okvetlen szükséges rendszabály, mert meg kell adni a lehetőséget mindenkinek, hogy elvált férjét, vagy elvált feleségét elutasíthassa a klubba való fölvételtől, mert hisz különben igen kínos — vagy igen vígjátéki — helyzetek teremtődhetnének. Az egyik klubtag elmeséli, hogy volt is már egy ilyen — szerencsére vígjátéki kifejléssel végződött — esete a fiatal klubnak: Egy elvált férj nem szavazott ellene egy hölgy felvételének, akiről aztán, mikor már taggá lett, kisült, hogy az illető urnák elvált felesége. Az első találkozásnál, a klubestén, mindjárt kisült ez, mert a hölgy, aki nem tudta, hogy a férje is klubtag, viharos jelenetet rögtönzött, mikor az elvált urát ott lelte* A klubtagok lecsillapították, rábirták, hogy vonuljon j vissza a$ elvált urával egy félreeső asztalhoz és i ott „beszéljék ki magukat". A pár egy óra hosszat Miért utazik Benes csehszlovák küliipyminiszter Becsbe? Bécs, március 1. (A P. M. H. bécsi tudósítójától). Néhány nap előtt félhivatalos prágai jelentés hírül adta, hogy Benes csehszlovák külügyminiszter Genfbe való utazásakor Bécsen át veszi útját és egy napig az osztrák fővárosban fog időzni. Egyelőre még bizonytalan, hogy a csehszlovák külügyminiszter mikor érkezik Bécsbe, azonban a mostan bejelentett látogatás a cseh külpolitika számára olyan fontos, hogy Benes bécsi utazása feltétlenül megtörténik. A külügyminiszter elsősorban azért jön Bécsbe, hogy a néhány nap előtt Prágában megkezdődött csehszlovák—osztrák döntőbírósági tárgyalások sikerét a mértékadó osztrák államférfiakkal való tárgyalásai során biztosítsa. Benes nagy súlyt helyez az Ausztriával kötendő döntőbírósági egyezményre és mikor annak idején hire kelt, hogy Ramek kancellár Berlinbe utazik, a bécsi cseh követség közölte az osztrák kancellári hivatallal, hogy a cseh kormány szívesen látná, ha Ramek kancellár az utazást Prágában megszakítaná és egy napot a csehszlovák fővárosban töltene. Ramek kancellár azonban kénytelen volt belpolitikai okokból berlini útját áprilisra halasztani, igy nem szállhatott ki Prágában sem. Erre cseh részről felvetették azt a tervet, hogy Benes és Ramek fél utón találkozzanak. A csehszlovák külügyminisztérium a találkozó színhelyéül Pozsonyt jelölte ki. Ramek kancellár azonban a közeli hetekben annyira el van foglalva, hogy még Pozsonyba sem utazhat, mire Benes elhatározta, hogy Genfbe való utazásakor egy napot Bécsben fog tölteni, hogy tanácskozzék Ramekkel és esetleg más osztrák államférfiakkal is. Miként már fentebb említettük, Csehszlovákia számára igen fontos az Ausztriával kötendő döntőbírósági egyezmény. Franciaország eddig megbízható támasza vólt az uj államoknak, elsősorban azonban Csehszlovákiának és Lengyelországnak. A francia kormány nagy gondot fordított a csehszlovák és lengyel hadseregek kifejlesztésére, mivel a francia politika koncepciója az volt, hogy Németországot körül kell zárni és erre a célra Franciaországnak szüksége volt egy erős Csehszlovákiára és egy Lengyelországra. Franciaországra támaszkodott mindeddig Benes Magyarországgal szemben is. Mostari azonban a helyzet a locarnoi egyezmény aláírásával megváltozott. Franciaországnak már nem olyan nagy érdeke Németország körülzárása, mivel a locarnoi egyezmény elegendő biztosságot nyújt Franciaországban. Benes tehát számol avval, hogy fran- ciaország lassanként magára fogja hagyni a kis- antantot.. Ezért akarja mostan megnyerni Ausztriát, hogy Magyarországgal szemben újabb szövetségese legyen. Az osztrák kormány állásfoglalása egyelőre ismeretlen, de bizonyos, hogy Benes végül olyan döntőbírósági szerződést fog kényszeríteni Ausztriára, amely Bécset külpolitikai szempontból Prága irányítása alá helyezi. Azt, hogy Ausztria belépjen a kisantatba, Benes eddig nem tudta elérni, azonban a döntőbírósági egyezmény révén akarja Ausztriát Csehszlovákiához rögziteni. Ezt a célt szolgálja a csehszlovák külügyminiszter küszöbön álló bécsi látogatása.
